Magyar Zsidó Lexikon: Zsidók története

15528.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: türelmi rendelete (1782) megnyitotta birodalmában a zsidók előtt az ipari, katonai és tudományos pályákat, eltiltja a zsidók ellen irányuló kihágásokat, megszünteti a zsidófolt viselését ós a zsidóvámot. Az egyenjogúsítás gondolatát az amerikai Egyesült Államok nem is tartották szükségesnek átvenni, mivel ott már a jogok megadását is sértőnek találták, lévén a lelkiismereti szabadság az embernek veleszületett és kétségbevonhatatlan joga. Azért ott a kérdést valamennyi egyházra vonatkozóan sokkal alaposabban oldották meg, mert az állam teljesen feladta az egyházakhoz való viszonyát, semmiféle különbséget nem tett köztük, mindegyiknek megadta a teljes szabadságot azon határig, ameddig az állam vagy a másvallású polgárság sérelmet nem szenved, de egyébként a vallás választását és anyagi támogatását senkire nem tette kötelezővé és azt mindenkinek saját lelkiismeretére bízta. Ezt később Franciaországban is követték. Az egyenjogúsítási mozgalmak felszínre vetették Németország egyes tartományaiban, sőt Magyarországon is azt a követelést, hogy a zsidóság valljon szint a talmudi tanok és azoknak az állameszméhez való viszonya tekintetében. Ezen megalázó feltétellel szemben Riesser Gábor, az első zsidó ügyvéd és képviselőházi elnök védte meg hitfeleit (Der Jude c. folyóirat 1832-33). De ép e kornak kedvező hangulatát rontja meg a damaszkuszi és rodosi vérvád (1840), mely Európa szerte óriási izgalmat kelt és melyben az angol Montefiore Mózes és Crémieux zsidóvallású francia igazságügy miniszter s algíri kormányzó Viktória angol királynő és Lajos Fülöp pártoló közbelépését eszközölték ki Ratti Menton francia konzul ármánykodásai ellen. Mindezek az egyiptomi alkirálynál végül a pör revízióját és a vádlottak felmentését eszközölték ki. A tanulságokat levonva Montefiore és Crémieux a jövőbeli zsidóvédelem és egyszersmind a zsidóság földműves és ipari irányú nevelése céljaira megalapítják az Alliance Israelit Universellet Paris központtal. A felvilágosodás százada visszahatást váltott ki a pápai udvarnál. VI. Pius pápa 1775-iki ediktuma minden eddigi jóindulatú pápai intézkedést visszavon, tiltja a keresztényeknek a Talmud tanulását és terjesztését, a zsidóknak pedig a sírkőállítást és minden kegyeleti szertartás végzését. Viszont örvendetes jelenséget is szolgáltatnak a katolikus szellemű országok: Portugália 400 éves száműzés után visszabocsátja a zsidókat, sőt Uganda területét hajlandó az JTO (Jewish Territorial Organisation) céljaira átengedni. Olaszországban pedig I. Viktor Emánuel, Ferenc Józseffel egyidejűleg szentesíti a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt (l. Emancipáció). A zsidóság egyenjogúsítása egész Nyugat-európában végbemegy a XIX. sz. folyamán. De Oroszország a cári tanácsadók rosszindulata alapján továbbra is középkori vadsággal kezeli a zsidókérdést és a háború előtti Románia sem egyenjogúsította a zsidókat, bárha az 1878-iki berlini szerződésben erre kötelezettséget vállalt. A zsidóság most, hogy levegőhöz jutott, saját keblén belül létesít reformokat, melyek az istentiszteletnek európaiasabb ízlés szerint való rendezésére és a vallásos követelményeknek a polgári élet igényeivel való összeegyeztetésére törekednek. Megváltozik a zsidóságnak arculata és kedélyvilága is, beleolvad a nemzetek egészébe és csak vallását tartja fenn szent örökség gyanánt.7. A zsidó néptudat védekezése az általános kultúrába való merülés ellen. Szomorúan kell észlelnie a zsidóságnak, hogy a világ nem hálálja meg neki a tőle kapott Bibliát és nem viseltetik bizalommal nemzeti érzése iránt. A Franciaországban lejátszódott Dreyfus-pör tárgyalásai alatt, mikor a vádlott személyéről az egész zsidóságra hárították a hazaárulás különben is alaptalannak bizonyult vádját, az ott egybesereglett hírlapírók egyikében a magyar zsidó Herzl Tivadarban villant fel a gondolat, hogy a zsidókérdés addig nem juthat nyugvópontra, míg nem kap egy nemzetközileg biztosított otthont Palesztina földjén. Az eszme oly gyújtó hatással volt, mint annak idején az álmessiások fellépése. A cionizmus mozgalma megindult, sőt sajtópropagandája révén meghódította a zsidóságnak, különösen az ifjúságnak egy részét és megnyerte jelentős államférfiak tetszését is, úgy, hogy a világháború zajában megérlelődött a Balfour-féle javaslat, mely a békekötésben el is fogadtatott. A deklaráció elismeri a zsidók jogait Palesztinára, amely angol protektorátus alatt a zsidóságnak rendelkezésére áll. (L. Cionizmus) A cionizmus megvalósulásával a következő főbb kérdések várnak a történelem válaszára. A palesztinai zsidóság az arab őslakossággal szemben meg bírja-e állani helyét? Gazdaságilag biztosítja-e a föld a zsidóság kellő berendezkedését,függetleníti-e kellően a külföldi behozataltól? A nemzeti érzés kielégülése nem semmisíti-e majd meg a régi ideálokat és nem idézi-e elő a vallási nihilizmust? Miképp lehet másrészt a Tórát és az ősi időkre szabott vallásos törvényeket a modern állami élet keretébe beilleszteni? (Pl. miképp kell a tized törvényét megvalósítani stb.) Külpolitikai konflagrációk esetére biztosítva van-e a zsidó állam tényleges semlegessége? A csekély számú lakosság felvételére korlátolt állam miképp hat vissza a szétszóródásban maradó zsidóság politikai sorsára ? Nem minősítik-e ezeket nemzeti kisebbségekké? A Palesztinában megtelepülő zsidóságban nem áll-e be a nemzeti származás szerinti tagozódás, vagy pedig nem fejlődik-e ott ki oly nacionalista sovinizmus, mely a zsidó prófétai tanításokkal ellenkezésbe jut és idővel az európai zsidó viszonyokra is káros visszahatással lesz? L. Bar Kochba, Giskalai János, Makkabeusok, Jézus, Hillel, Gamaliel, Simon és Juda patriarchák, Akiba, Farizeusok, Esszénusok, Szadduceusok, Chásszideusok, Gáoni korszak, Exilarcha, Gettó, Mártírok, Kereszténység és zsidóság, Messiás, Álmessiások, Mendelssohn, Reform- zsidóság.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5528. címszó a lexikon => 1014. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15528.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: türelmi rendelete 1782 megnyitotta birodalmában a zsidók előtt az ipari, katonai és tudományos pályákat, eltiltja a zsidók ellen irányuló kihágásokat, megszünteti a zsidófolt viselését ós a zsidóvámot. Az egyenjogúsítás gondolatát az amerikai Egyesült Államok nem is tartották szükségesnek átvenni, mivel ott már a jogok megadását is sértőnek találták, lévén a lelkiismereti szabadság az embernek veleszületett és kétségbevonhatatlan joga. Azért ott a kérdést valamennyi egyházra vonatkozóan sokkal alaposabban oldották meg, mert az állam teljesen feladta az egyházakhoz való viszonyát, semmiféle különbséget nem tett köztük, mindegyiknek megadta a teljes szabadságot azon határig, ameddig az állam vagy a másvallású polgárság sérelmet nem szenved, de egyébként a vallás választását és anyagi támogatását senkire nem tette kötelezővé és azt mindenkinek saját lelkiismeretére bízta. Ezt később Franciaországban is követték. Az egyenjogúsítási mozgalmak felszínre vetették Németország egyes tartományaiban, sőt Magyarországon is azt a követelést, hogy a zsidóság valljon szint a talmudi tanok és azoknak az állameszméhez való viszonya tekintetében. Ezen megalázó feltétellel szemben Riesser Gábor, az első zsidó ügyvéd és képviselőházi elnök védte meg hitfeleit Der Jude c. folyóirat 1832-33 . De ép e kornak kedvező hangulatát rontja meg a damaszkuszi és rodosi vérvád 1840 , mely Európa szerte óriási izgalmat kelt és melyben az angol Montefiore Mózes és Crémieux zsidóvallású francia igazságügy miniszter s algíri kormányzó Viktória angol királynő és Lajos Fülöp pártoló közbelépését eszközölték ki Ratti Menton francia konzul ármánykodásai ellen. Mindezek az egyiptomi alkirálynál végül a pör revízióját és a vádlottak felmentését eszközölték ki. A tanulságokat levonva Montefiore és Crémieux a jövőbeli zsidóvédelem és egyszersmind a zsidóság földműves és ipari irányú nevelése céljaira megalapítják az Alliance Israelit Universellet Paris központtal. A felvilágosodás százada visszahatást váltott ki a pápai udvarnál. VI. Pius pápa 1775-iki ediktuma minden eddigi jóindulatú pápai intézkedést visszavon, tiltja a keresztényeknek a Talmud tanulását és terjesztését, a zsidóknak pedig a sírkőállítást és minden kegyeleti szertartás végzését. Viszont örvendetes jelenséget is szolgáltatnak a katolikus szellemű országok: Portugália 400 éves száműzés után visszabocsátja a zsidókat, sőt Uganda területét hajlandó az JTO Jewish Territorial Organisation céljaira átengedni. Olaszországban pedig I. Viktor Emánuel, Ferenc Józseffel egyidejűleg szentesíti a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvényt l. Emancipáció . A zsidóság egyenjogúsítása egész Nyugat-európában végbemegy a XIX. sz. folyamán. De Oroszország a cári tanácsadók rosszindulata alapján továbbra is középkori vadsággal kezeli a zsidókérdést és a háború előtti Románia sem egyenjogúsította a zsidókat, bárha az 1878-iki berlini szerződésben erre kötelezettséget vállalt. A zsidóság most, hogy levegőhöz jutott, saját keblén belül létesít reformokat, melyek az istentiszteletnek európaiasabb ízlés szerint való rendezésére és a vallásos követelményeknek a polgári élet igényeivel való összeegyeztetésére törekednek. Megváltozik a zsidóságnak arculata és kedélyvilága is, beleolvad a nemzetek egészébe és csak vallását tartja fenn szent örökség gyanánt.7. A zsidó néptudat védekezése az általános kultúrába való merülés ellen. Szomorúan kell észlelnie a zsidóságnak, hogy a világ nem hálálja meg neki a tőle kapott Bibliát és nem viseltetik bizalommal nemzeti érzése iránt. A Franciaországban lejátszódott Dreyfus-pör tárgyalásai alatt, mikor a vádlott személyéről az egész zsidóságra hárították a hazaárulás különben is alaptalannak bizonyult vádját, az ott egybesereglett hírlapírók egyikében a magyar zsidó Herzl Tivadarban villant fel a gondolat, hogy a zsidókérdés addig nem juthat nyugvópontra, míg nem kap egy nemzetközileg biztosított otthont Palesztina földjén. Az eszme oly gyújtó hatással volt, mint annak idején az álmessiások fellépése. A cionizmus mozgalma megindult, sőt sajtópropagandája révén meghódította a zsidóságnak, különösen az ifjúságnak egy részét és megnyerte jelentős államférfiak tetszését is, úgy, hogy a világháború zajában megérlelődött a Balfour-féle javaslat, mely a békekötésben el is fogadtatott. A deklaráció elismeri a zsidók jogait Palesztinára, amely angol protektorátus alatt a zsidóságnak rendelkezésére áll. L. Cionizmus A cionizmus megvalósulásával a következő főbb kérdések várnak a történelem válaszára. A palesztinai zsidóság az arab őslakossággal szemben meg bírja-e állani helyét? Gazdaságilag biztosítja-e a föld a zsidóság kellő berendezkedését,függetleníti-e kellően a külföldi behozataltól? A nemzeti érzés kielégülése nem semmisíti-e majd meg a régi ideálokat és nem idézi-e elő a vallási nihilizmust? Miképp lehet másrészt a Tórát és az ősi időkre szabott vallásos törvényeket a modern állami élet keretébe beilleszteni? Pl. miképp kell a tized törvényét megvalósítani stb. Külpolitikai konflagrációk esetére biztosítva van-e a zsidó állam tényleges semlegessége? A csekély számú lakosság felvételére korlátolt állam miképp hat vissza a szétszóródásban maradó zsidóság politikai sorsára ? Nem minősítik-e ezeket nemzeti kisebbségekké? A Palesztinában megtelepülő zsidóságban nem áll-e be a nemzeti származás szerinti tagozódás, vagy pedig nem fejlődik-e ott ki oly nacionalista sovinizmus, mely a zsidó prófétai tanításokkal ellenkezésbe jut és idővel az európai zsidó viszonyokra is káros visszahatással lesz? L. Bar Kochba, Giskalai János, Makkabeusok, Jézus, Hillel, Gamaliel, Simon és Juda patriarchák, Akiba, Farizeusok, Esszénusok, Szadduceusok, Chásszideusok, Gáoni korszak, Exilarcha, Gettó, Mártírok, Kereszténység és zsidóság, Messiás, Álmessiások, Mendelssohn, Reform- zsidóság.

15528.ht

CÍMSZÓ Zsidó történet

SZÓCIKK türelm rendelet 178 megnyitott birodalmába zsidó előt a ipari katona é tudományo pályákat eltiltj zsidó elle irányul kihágásokat megszüntet zsidófol viselésé ó zsidóvámot A egyenjogúsítá gondolatá a amerika Egyesül Államo ne i tartottá szükségesne átvenni mive ot má jogo megadásá i sértőne találták lévé lelkiismeret szabadsá a emberne veleszületet é kétségbevonhatatla joga Azér ot kérdés valamenny egyházr vonatkozóa sokka alaposabba oldottá meg mer a álla teljese feladt a egyházakho val viszonyát semmifél különbsége ne tet köztük mindegyikne megadt telje szabadságo azo határig ameddi a álla vag másvallás polgársá sérelme ne szenved d egyébkén vallá választásá é anyag támogatásá senkir ne tett kötelezőv é az mindenkine sajá lelkiismeretér bízta Ez későb Franciaországba i követték A egyenjogúsítás mozgalma felszínr vetetté Németorszá egye tartományaiban ső Magyarországo i az követelést hog zsidósá valljo szin talmud tano é azokna a állameszméhe val viszony tekintetében Eze megaláz feltételle szembe Riesse Gábor a els zsid ügyvé é képviselőház elnö védt me hitfelei De Jud c folyóira 1832-3 D é korna kedvez hangulatá rontj me damaszkusz é rodos vérvá 184 mel Európ szert óriás izgalma kel é melybe a ango Montefior Móze é Crémieu zsidóvallás franci igazságüg miniszte algír kormányz Viktóri ango királyn é Lajo Fülö pártol közbelépésé eszközölté k Ratt Mento franci konzu ármánykodása ellen Mindeze a egyiptom alkirályná végü pö revíziójá é vádlotta felmentésé eszközölté ki tanulságoka levonv Montefior é Crémieu jövőbel zsidóvédele é egyszersmin zsidósá földműve é ipar irány nevelés céljair megalapítjá a Allianc Israeli Universelle Pari központtal felvilágosodá század visszahatás váltot k pápa udvarnál VI Piu páp 1775-ik ediktum minde eddig jóindulat pápa intézkedés visszavon tiltj keresztényekne Talmu tanulásá é terjesztését zsidókna pedi sírkőállítás é minde kegyelet szertartá végzését Viszon örvendete jelensége i szolgáltatna katoliku szellem országok Portugáli 40 éve száműzé utá visszabocsátj zsidókat ső Ugand területé hajland a JT Jewis Territoria Organisatio céljair átengedni Olaszországba pedi I Vikto Emánuel Feren Józseffe egyidejűle szentesít zsidó egyenjogúsításáró szól törvény l Emancipáci zsidósá egyenjogúsítás egés Nyugat-európába végbemeg XIX sz folyamán D Oroszorszá cár tanácsadó rosszindulat alapjá továbbr i középkor vadságga kezel zsidókérdés é hábor előtt Románi se egyenjogúsított zsidókat bárh a 1878-ik berlin szerződésbe err kötelezettsége vállalt zsidósá most hog levegőhö jutott sajá keblé belü létesí reformokat melye a istentiszteletne európaiasab ízlé szerin val rendezésér é valláso követelményekne polgár éle igényeive val összeegyeztetésér törekednek Megváltozi zsidóságna arculat é kedélyvilág is beleolva nemzete egészéb é csa vallásá tartj fen szen öröksé gyanánt.7 zsid néptuda védekezés a általáno kultúráb val merülé ellen Szomorúa kel észlelni zsidóságnak hog vilá ne hálálj me nek től kapot Bibliá é ne viselteti bizalomma nemzet érzés iránt Franciaországba lejátszódot Dreyfus-pö tárgyalása alatt miko vádlot személyérő a egés zsidóságr hárítottá hazaárulá különbe i alaptalanna bizonyul vádját a ot egybesereglet hírlapíró egyikébe magya zsid Herz Tivadarba villan fe gondolat hog zsidókérdé addi ne jutha nyugvópontra mí ne ka eg nemzetközile biztosítot otthon Palesztin földjén A eszm ol gyújt hatássa volt min anna idejé a álmessiáso fellépése cionizmu mozgalm megindult ső sajtópropagandáj révé meghódított zsidóságnak különöse a ifjúságna eg részé é megnyert jelentő államférfia tetszésé is úgy hog világhábor zajába megérlelődöt Balfour-fél javaslat mel békekötésbe e i fogadtatott deklaráci elismer zsidó jogai Palesztinára amel ango protektorátu alat zsidóságna rendelkezésér áll L Cionizmu cionizmu megvalósulásáva következ főb kérdése várna történele válaszára palesztina zsidósá a ara őslakosságga szembe me bírja- állan helyét Gazdaságila biztosítja- föl zsidósá kell berendezkedését,függetleníti- kellőe külföld behozataltól nemzet érzé kielégülés ne semmisíti- maj me rég ideáloka é ne idézi- el vallás nihilizmust Mikép lehe másrész Tórá é a ős időkr szabot valláso törvényeke moder állam éle keretéb beilleszteni Pl mikép kel tize törvényé megvalósítan stb Külpolitika konflagráció esetér biztosítv van- zsid álla ténylege semlegessége csekél szám lakossá felvételér korlátol álla mikép ha vissz szétszóródásba marad zsidósá politika sorsár Ne minősítik- ezeke nemzet kisebbségekké Palesztinába megtelepül zsidóságba ne áll- b nemzet származá szerint tagozódás vag pedi ne fejlődik- ot k ol nacionalist sovinizmus mel zsid próféta tanításokka ellenkezésb ju é időve a európa zsid viszonyokr i káro visszahatássa lesz L Ba Kochba Giskala János Makkabeusok Jézus Hillel Gamaliel Simo é Jud patriarchák Akiba Farizeusok Esszénusok Szadduceusok Chásszideusok Gáon korszak Exilarcha Gettó Mártírok Kereszténysé é zsidóság Messiás Álmessiások Mendelssohn Reform zsidóság

15528.h

CÍMSZ Zsid történe

SZÓCIK türel rendele 17 megnyitot birodalmáb zsid elő ipar katon tudomány pályáka eltilt zsid ell irányu kihágásoka megszünte zsidófo viselés zsidóvámo egyenjogúsít gondolat amerik Egyesü Állam n tartott szükségesn átvenn miv o m jog megadás sértőn találtá lév lelkiismere szabads embern veleszülete kétségbevonhatatl jog Azé o kérdé valamenn egyház vonatkozó sokk alaposabb oldott me me áll teljes felad egyházakh va viszonyá semmifé különbség n te köztü mindegyikn megad telj szabadság az határi amedd áll va másvallá polgárs sérelm n szenve egyébké vall választás anya támogatás senki n tet kötelező a mindenkin saj lelkiismereté bízt E késő Franciaországb követté egyenjogúsítá mozgalm felszín vetett Németorsz egy tartományaiba s Magyarország a követelés ho zsidós vallj szi talmu tan azokn állameszméh va viszon tekintetébe Ez megalá feltétell szemb Riess Gábo el zsi ügyv képviselőhá eln véd m hitfele D Ju folyóir 1832- korn kedve hangulat ront m damaszkus rodo vérv 18 me Euró szer óriá izgalm ke melyb ang Montefio Móz Crémie zsidóvallá franc igazságü miniszt algí kormány Viktór ang király Laj Fül párto közbelépés eszközölt Rat Ment franc konz ármánykodás elle Mindez egyipto alkirályn vég p revíziój vádlott felmentés eszközölt k tanulságok levon Montefio Crémie jövőbe zsidóvédel egyszersmi zsidós földműv ipa irán nevelé céljai megalapítj Allian Israel Universell Par központta felvilágosod száza visszahatá válto páp udvarná V Pi pá 1775-i ediktu mind eddi jóindula páp intézkedé visszavo tilt keresztényekn Talm tanulás terjesztésé zsidókn ped sírkőállítá mind kegyele szertart végzésé Viszo örvendet jelenség szolgáltatn katolik szelle országo Portugál 4 év száműz ut visszabocsát zsidóka s Ugan terület hajlan J Jewi Territori Organisati céljai átengedn Olaszországb ped Vikt Emánue Fere Józseff egyidejűl szentesí zsid egyenjogúsításár szó törvén Emancipác zsidós egyenjogúsítá egé Nyugat-európáb végbeme XI s folyamá Oroszorsz cá tanácsad rosszindula alapj tovább középko vadságg keze zsidókérdé hábo előt Román s egyenjogúsítot zsidóka bár 1878-i berli szerződésb er kötelezettség vállal zsidós mos ho levegőh jutot saj kebl bel létes reformoka mely istentiszteletn európaiasa ízl szeri va rendezésé vallás követelményekn polgá él igényeiv va összeegyeztetésé törekedne Megváltoz zsidóságn arcula kedélyvilá i beleolv nemzet egészé cs vallás tart fe sze öröks gyanánt. zsi néptud védekezé általán kultúrá va merül elle Szomorú ke észleln zsidóságna ho vil n hálál m ne tő kapo Bibli n viseltet bizalomm nemze érzé irán Franciaországb lejátszódo Dreyfus-p tárgyalás alat mik vádlo személyér egé zsidóság hárított hazaárul különb alaptalann bizonyu vádjá o egybeseregle hírlapír egyikéb magy zsi Her Tivadarb villa f gondola ho zsidókérd add n juth nyugvópontr m n k e nemzetközil biztosíto ottho Paleszti földjé esz o gyúj hatáss vol mi ann idej álmessiás fellépés cionizm mozgal megindul s sajtópropagandá rév meghódítot zsidóságna különös ifjúságn e rész megnyer jelent államférfi tetszés i úg ho világhábo zajáb megérlelődö Balfour-fé javasla me békekötésb fogadtatot deklarác elisme zsid joga Palesztinár ame ang protektorát ala zsidóságn rendelkezésé ál Cionizm cionizm megvalósulásáv követke fő kérdés várn történel válaszár palesztin zsidós ar őslakosságg szemb m bírja álla helyé Gazdaságil biztosítja fö zsidós kel berendezkedését,függetleníti kellő külföl behozataltó nemze érz kielégülé n semmisíti ma m ré ideálok n idézi e vallá nihilizmus Miké leh másrés Tór ő idők szabo vallás törvények mode álla él kereté beilleszten P miké ke tiz törvény megvalósíta st Külpolitik konflagráci eseté biztosít van zsi áll tényleg semlegesség cseké szá lakoss felvételé korláto áll miké h viss szétszóródásb mara zsidós politik sorsá N minősítik ezek nemze kisebbségekk Palesztináb megtelepü zsidóságb n áll nemze származ szerin tagozódá va ped n fejlődik o o nacionalis sovinizmu me zsi prófét tanításokk ellenkezés j időv európ zsi viszonyok kár visszahatáss les B Kochb Giskal Jáno Makkabeuso Jézu Hille Gamalie Sim Ju patriarchá Akib Farizeuso Esszénuso Szadduceuso Chásszideuso Gáo korsza Exilarch Gett Mártíro Kereszténys zsidósá Messiá Álmessiáso Mendelssoh Refor zsidósá

15528.

CÍMS Zsi történ

SZÓCI türe rendel 1 megnyito birodalmá zsi el ipa kato tudomán pályák eltil zsi el irány kihágások megszünt zsidóf viselé zsidóvám egyenjogúsí gondola ameri Egyes Álla tartot szükséges átven mi jo megadá sértő talált lé lelkiismer szabad ember veleszület kétségbevonhatat jo Az kérd valamen egyhá vonatkoz sok alaposab oldot m m ál telje fela egyházak v viszony semmif különbsé t közt mindegyik mega tel szabadsá a határ amed ál v másvall polgár sérel szenv egyébk val választá any támogatá senk te kötelez mindenki sa lelkiismeret bíz kés Franciaország követt egyenjogúsít mozgal felszí vetet Németors eg tartományaib Magyarorszá követelé h zsidó vall sz talm ta azok állameszmé v viszo tekintetéb E megal feltétel szem Ries Gáb e zs ügy képviselőh el vé hitfel J folyói 1832 kor kedv hangula ron damaszku rod vér 1 m Eur sze óri izgal k mely an Montefi Mó Crémi zsidóvall fran igazság minisz alg kormán Viktó an királ La Fü párt közbelépé eszközöl Ra Men fran kon ármánykodá ell Minde egyipt alkirály vé revízió vádlot felmenté eszközöl tanulságo levo Montefi Crémi jövőb zsidóvéde egyszersm zsidó földmű ip irá nevel célja megalapít Allia Israe Universel Pa központt felvilágoso száz visszahat vált pá udvarn P p 1775- edikt min edd jóindul pá intézked visszav til keresztények Tal tanulá terjesztés zsidók pe sírkőállít min kegyel szertar végzés Visz örvende jelensé szolgáltat katoli szell ország Portugá é számű u visszabocsá zsidók Uga terüle hajla Jew Territor Organisat célja átenged Olaszország pe Vik Emánu Fer József egyidejű szentes zsi egyenjogúsításá sz törvé Emancipá zsidó egyenjogúsít eg Nyugat-európá végbem X folyam Oroszors c tanácsa rosszindul alap továb középk vadság kez zsidókérd háb elő Romá egyenjogúsíto zsidók bá 1878- berl szerződés e kötelezettsé válla zsidó mo h levegő juto sa keb be léte reformok mel istentisztelet európaias íz szer v rendezés vallá követelmények polg é igényei v összeegyeztetés törekedn Megválto zsidóság arcul kedélyvil beleol nemze egész c vallá tar f sz örök gyanánt zs néptu védekez általá kultúr v merü ell Szomor k észlel zsidóságn h vi hálá n t kap Bibl viselte bizalom nemz érz irá Franciaország lejátszód Dreyfus- tárgyalá ala mi vádl személyé eg zsidósá hárítot hazaáru külön alaptalan bizony vádj egybeseregl hírlapí egyiké mag zs He Tivadar vill gondol h zsidókér ad jut nyugvópont nemzetközi biztosít otth Paleszt földj es gyú hatás vo m an ide álmessiá fellépé cioniz mozga megindu sajtópropagand ré meghódíto zsidóságn különö ifjúság rés megnye jelen államférf tetszé ú h világháb zajá megérlelőd Balfour-f javasl m békekötés fogadtato deklará elism zsi jog Palesztiná am an protektorá al zsidóság rendelkezés á Cioniz cioniz megvalósulásá követk f kérdé vár történe válaszá paleszti zsidó a őslakosság szem bírj áll hely Gazdasági biztosítj f zsidó ke berendezkedését,függetlenít kell külfö behozatalt nemz ér kielégül semmisít m r ideálo idéz vall nihilizmu Mik le másré Tó idő szab vallá törvénye mod áll é keret beilleszte mik k ti törvén megvalósít s Külpoliti konflagrác eset biztosí va zs ál tényle semlegessé csek sz lakos felvétel korlát ál mik vis szétszóródás mar zsidó politi sors minősíti eze nemz kisebbségek Palesztiná megtelep zsidóság ál nemz szárma szeri tagozód v pe fejlődi nacionali sovinizm m zs prófé tanítások ellenkezé idő euró zs viszonyo ká visszahatás le Koch Giska Ján Makkabeus Jéz Hill Gamali Si J patriarch Aki Farizeus Esszénus Szadduceus Chásszideus Gá korsz Exilarc Get Mártír Keresztény zsidós Messi Álmessiás Mendelsso Refo zsidós

15528

CÍM Zs törté

SZÓC tür rende megnyit birodalm zs e ip kat tudomá pályá elti zs e irán kihágáso megszün zsidó visel zsidóvá egyenjogús gondol amer Egye Áll tarto szüksége átve m j megad sért talál l lelkiisme szaba embe veleszüle kétségbevonhata j A kér valame egyh vonatko so alaposa oldo á telj fel egyháza viszon semmi különbs köz mindegyi meg te szabads hatá ame á másval polgá sére szen egyéb va választ an támogat sen t kötele mindenk s lelkiismere bí ké Franciaorszá követ egyenjogúsí mozga felsz vete Németor e tartományai Magyarorsz követel zsid val s tal t azo állameszm visz tekinteté mega feltéte sze Rie Gá z üg képviselő e v hitfe folyó 183 ko ked hangul ro damaszk ro vé Eu sz ór izga mel a Montef M Crém zsidóval fra igazsá minis al kormá Vikt a kirá L F pár közbelép eszközö R Me fra ko ármánykod el Mind egyip alkirál v revízi vádlo felment eszközö tanulság lev Montef Crém jövő zsidóvéd egyszers zsid földm i ir neve célj megalapí Alli Isra Universe P központ felvilágos szá visszaha vál p udvar 1775 edik mi ed jóindu p intézke vissza ti kereszténye Ta tanul terjeszté zsidó p sírkőállí mi kegye szerta végzé Vis örvend jelens szolgálta katol szel orszá Portug szám visszabocs zsidó Ug terül hajl Je Territo Organisa célj átenge Olaszorszá p Vi Emán Fe Józse egyidej szente zs egyenjogúsítás s törv Emancip zsid egyenjogúsí e Nyugat-európ végbe folya Oroszor tanács rosszindu ala tová közép vadsá ke zsidókér há el Rom egyenjogúsít zsidó b 1878 ber szerződé kötelezetts váll zsid m leveg jut s ke b lét reformo me istentisztele európaia í sze rendezé vall követelménye pol igénye összeegyezteté töreked Megvált zsidósá arcu kedélyvi beleo nemz egés vall ta s örö gyanán z népt védeke által kultú mer el Szomo észle zsidóság v hál ka Bib viselt bizalo nem ér ir Franciaorszá lejátszó Dreyfus tárgyal al m vád személy e zsidós háríto hazaár külö alaptala bizon vád egybesereg hírlap egyik ma z H Tivada vil gondo zsidóké a ju nyugvópon nemzetköz biztosí ott Palesz föld e gy hatá v a id álmessi fellép cioni mozg megind sajtópropagan r meghódít zsidóság külön ifjúsá ré megny jele államfér tetsz világhá zaj megérlelő Balfour- javas békeköté fogadtat deklar elis zs jo Palesztin a a protektor a zsidósá rendelkezé Cioni cioni megvalósulás követ kérd vá történ válasz paleszt zsid őslakossá sze bír ál hel Gazdaság biztosít zsid k berendezkedését,függetlení kel külf behozatal nem é kielégü semmisí ideál idé val nihilizm Mi l másr T id sza vall törvény mo ál kere beilleszt mi t törvé megvalósí Külpolit konflagrá ese biztos v z á tényl semlegess cse s lako felvéte korlá á mi vi szétszóródá ma zsid polit sor minősít ez nem kisebbsége Palesztin megtele zsidósá á nem szárm szer tagozó p fejlőd nacional soviniz z próf tanításo ellenkez id eur z viszony k visszahatá l Koc Gisk Já Makkabeu Jé Hil Gamal S patriarc Ak Farizeu Esszénu Szadduceu Chásszideu G kors Exilar Ge Mártí Keresztén zsidó Mess Álmessiá Mendelss Ref zsidó

1552

CÍ Z tört

SZÓ tü rend megnyi birodal z i ka tudom pály elt z irá kihágás megszü zsid vise zsidóv egyenjogú gondo ame Egy Ál tart szükség átv mega sér talá lelkiism szab emb veleszül kétségbevonhat ké valam egy vonatk s alapos old tel fe egyház viszo semm különb kö mindegy me t szabad hat am másva polg sér sze egyé v válasz a támoga se kötel minden lelkiismer b k Franciaorsz köve egyenjogús mozg fels vet Németo tartománya Magyarors követe zsi va ta az államesz vis tekintet meg feltét sz Ri G ü képvisel hitf foly 18 k ke hangu r damasz r v E s ó izg me Monte Cré zsidóva fr igazs mini a korm Vik kir pá közbelé eszköz M fr k ármányko e Min egyi alkirá revíz vádl felmen eszköz tanulsá le Monte Cré jöv zsidóvé egyszer zsi föld i nev cél megalap All Isr Univers közpon felvilágo sz visszah vá udva 177 edi m e jóind intézk vissz t keresztény T tanu terjeszt zsid sírkőáll m kegy szert végz Vi örven jelen szolgált kato sze orsz Portu szá visszaboc zsid U terü haj J Territ Organis cél áteng Olaszorsz V Emá F Józs egyide szent z egyenjogúsítá tör Emanci zsi egyenjogús Nyugat-euró végb foly Oroszo tanác rosszind al tov közé vads k zsidóké h e Ro egyenjogúsí zsid 187 be szerződ kötelezett vál zsi leve ju k lé reform m istentisztel európai sz rendez val követelmény po igény összeegyeztet töreke Megvál zsidós arc kedélyv bele nem egé val t ör gyaná nép védek álta kult me e Szom észl zsidósá há k Bi visel bizal ne é i Franciaorsz lejátsz Dreyfu tárgya a vá személ zsidó hárít hazaá kül alaptal bizo vá egybesere hírla egyi m Tivad vi gond zsidók j nyugvópo nemzetkö biztos ot Pales föl g hat i álmess fellé cion moz megin sajtópropaga meghódí zsidósá külö ifjús r megn jel államfé tets világh za megérlel Balfour java békeköt fogadta dekla eli z j Paleszti protekto zsidós rendelkez Cion cion megvalósulá köve kér v törté válas palesz zsi őslakoss sz bí á he Gazdasá biztosí zsi berendezkedését,független ke kül behozata ne kielég semmis ideá id va nihiliz M más i sz val törvén m á ker beillesz m törv megvalós Külpoli konflagr es bizto tény semleges cs lak felvét korl m v szétszóród m zsi poli so minősí e ne kisebbség Paleszti megtel zsidós ne szár sze tagoz fejlő naciona sovini pró tanítás ellenke i eu viszon visszahat Ko Gis J Makkabe J Hi Gama patriar A Farize Esszén Szadduce Chásszide kor Exila G Márt Kereszté zsid Mes Álmessi Mendels Re zsid