15536.htm

CÍMSZÓ: Zsidó prefektura

SZÓCIKK: Zsidó prefektura. Mátyás király létesítette a zsidóság érdekeinek képviseletére 1477 körül. Ezt az időt megelőzően a zsidók a városok jogszolgáltatási hatáskörébe tartoztak. Noha Mátyás erélyesen ügyelt az igazságszolgáltatás rendjére, az mégsem volt kielégítő, mert a zsidók sérelmeik orvoslását hiába kérték a tárnokmestertől, mint elsőfokú fórumtól, vagy nehezen jutottak eléje, mert most nem volt országos zsidóbíró, aki a zsidóság érdekeit képviselte az udvarnál. Ilyen körülmények között, valószínűleg a zsidók kérelmére, állította fel Mátyás a Zs.-t, amely egyrészt a zsidóság, másrészt a kincstár érdekeit képviselte. A Zs. hatásköre nem csak az igazságügyekre terjedt ki, mint a régebben megszűnt országos zsidóbíró hivatalé, vagy mint a tárnokmesteré, hanem adókat is vethetett ki, így a zsidó-adó rendezésével és behajtásával ötször annyit jövedelmezett a zsidó adó, mint előbb V. László alatt. Az összeg körülbelül húszezer aranyat tett ki. A zsidók azonban mégis nagy hasznát látták ennek a hivatalnak, mert a jogbiztonság úgy személyi, mint vagyoni tekintetben megerősödött és a zsidóság belügyeiben is rendeződtek a viszonyok. Mindent elkövettek a zsidók, hogy az udvarnál levő képviselőjük zsidó legyen, amibe Mátyás könnyen bele is egyezett, mert csak a zsidóság belső ügyeiben teljesen járatos személytől várhatta az adók megfelelő kivetését. Ez volt az első eset ebben az időben hogy a zsidóság ügyvivője az udvarnál zsidó lehetett. Kizárólag erre hárult át a magyarországi zsidóság hivatalos képviselete. A prefektus a korona tisztviselője volt és mint ilyen, közvetlenül érintkezett a királlyal és neki tette meg előterjesztéseit. Emiatt Budán is lakott. A későbbi királyok is mindig azon igyekeztek, hogy a prefektus tekintélyét megőrizzék és ha a zsidó jelek viselete kötelező volt, ez alól a prefektust fel mentették, mert csak így látták biztosítva a kincstári érdekeket. A prefektus az udvar minden ünnepélyes aktusán, a díszmenetben lovas csapat kíséretében jelent meg, maga is fegyveresen. Az ország zsidóságával, községekkel és magánosokkal szemben majdnem korlátlan hatalommal rendelkezett. Budán külön fogházba záratta a vétkeseket, de ugyancsak ebben a fogházban, külön helyiségben őriztette a zsidóknál elzálogosított holmikat is a biztonság okáért. Valószínűleg rendészeti tisztéhez megfelelő közegekkel rendelkezett, s a városi zsidó bíró és a hatóságok is kötelesek voltak őt támogatni. A városok nehezen akarták elismerni a prefektus hatóságát, ezért valahányszor ő maga, vagy megbízottai vidékre utaztak, mindig királyi rendeletet kapott az illetékes városi hatóság, hogy a prefektust támogassa. Később az egyes nagyobb községekben, mint Pozsonyban, állandó képviseletet tartott. A Zs. főfelügyeletet gyakorolt az ország valamennyi zsidó községe fölött és az ország zsidósága képviseletében szerződéseket kötött és ha valamelyik zsidó község és városi hatóság között valami ellentét merült fel, békés úton, vagy rendeleti úton intézte azt el. A zsidóság sérelmeit is a prefektus közölte a királlyal és ebből a korból számos olyan királyi rendelet maradt fenn, amelyet a prefektusok szereztek a zsidóság érdekeinek védelmére. A prefektusok gyakran vették igénybe a hitközségi elöljárók közreműködését, különösen akkor, ha valami rendkívüli adó kivetéséről volt szó és a prefektus fedezni akarta magát, nehogy részre hajlással megvádolhassák. Gyakran erőszakot is kellett alkalmaznia, hogy az ellenszegülő községek elöljáróit ártalmatlanná tegye. Ezeket túszokul Budára szállíttatta. A prefektusi tisztséget a hivatal megalapításától kezdve egészen megszűnéséig a Mendel nevű előkelő budai család tagjai viselték. Az első királyi rendelet, amely a Zs.-t említi, 1482 március 12-i keletű és egészen a mohácsi vész utáni időkig az okiratok szakadatlan sorában maradt fenn emléke a Zs.-nak. (V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyar országon».

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5536. címszó a lexikon => 1016. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15536.htm

CÍMSZÓ: Zsidó prefektura

SZÓCIKK: Zsidó prefektura. Mátyás király létesítette a zsidóság érdekeinek képviseletére 1477 körül. Ezt az időt megelőzően a zsidók a városok jogszolgáltatási hatáskörébe tartoztak. Noha Mátyás erélyesen ügyelt az igazságszolgáltatás rendjére, az mégsem volt kielégítő, mert a zsidók sérelmeik orvoslását hiába kérték a tárnokmestertől, mint elsőfokú fórumtól, vagy nehezen jutottak eléje, mert most nem volt országos zsidóbíró, aki a zsidóság érdekeit képviselte az udvarnál. Ilyen körülmények között, valószínűleg a zsidók kérelmére, állította fel Mátyás a Zs.-t, amely egyrészt a zsidóság, másrészt a kincstár érdekeit képviselte. A Zs. hatásköre nem csak az igazságügyekre terjedt ki, mint a régebben megszűnt országos zsidóbíró hivatalé, vagy mint a tárnokmesteré, hanem adókat is vethetett ki, így a zsidó-adó rendezésével és behajtásával ötször annyit jövedelmezett a zsidó adó, mint előbb V. László alatt. Az összeg körülbelül húszezer aranyat tett ki. A zsidók azonban mégis nagy hasznát látták ennek a hivatalnak, mert a jogbiztonság úgy személyi, mint vagyoni tekintetben megerősödött és a zsidóság belügyeiben is rendeződtek a viszonyok. Mindent elkövettek a zsidók, hogy az udvarnál levő képviselőjük zsidó legyen, amibe Mátyás könnyen bele is egyezett, mert csak a zsidóság belső ügyeiben teljesen járatos személytől várhatta az adók megfelelő kivetését. Ez volt az első eset ebben az időben hogy a zsidóság ügyvivője az udvarnál zsidó lehetett. Kizárólag erre hárult át a magyarországi zsidóság hivatalos képviselete. A prefektus a korona tisztviselője volt és mint ilyen, közvetlenül érintkezett a királlyal és neki tette meg előterjesztéseit. Emiatt Budán is lakott. A későbbi királyok is mindig azon igyekeztek, hogy a prefektus tekintélyét megőrizzék és ha a zsidó jelek viselete kötelező volt, ez alól a prefektust fel mentették, mert csak így látták biztosítva a kincstári érdekeket. A prefektus az udvar minden ünnepélyes aktusán, a díszmenetben lovas csapat kíséretében jelent meg, maga is fegyveresen. Az ország zsidóságával, községekkel és magánosokkal szemben majdnem korlátlan hatalommal rendelkezett. Budán külön fogházba záratta a vétkeseket, de ugyancsak ebben a fogházban, külön helyiségben őriztette a zsidóknál elzálogosított holmikat is a biztonság okáért. Valószínűleg rendészeti tisztéhez megfelelő közegekkel rendelkezett, s a városi zsidó bíró és a hatóságok is kötelesek voltak őt támogatni. A városok nehezen akarták elismerni a prefektus hatóságát, ezért valahányszor ő maga, vagy megbízottai vidékre utaztak, mindig királyi rendeletet kapott az illetékes városi hatóság, hogy a prefektust támogassa. Később az egyes nagyobb községekben, mint Pozsonyban, állandó képviseletet tartott. A Zs. főfelügyeletet gyakorolt az ország valamennyi zsidó községe fölött és az ország zsidósága képviseletében szerződéseket kötött és ha valamelyik zsidó község és városi hatóság között valami ellentét merült fel, békés úton, vagy rendeleti úton intézte azt el. A zsidóság sérelmeit is a prefektus közölte a királlyal és ebből a korból számos olyan királyi rendelet maradt fenn, amelyet a prefektusok szereztek a zsidóság érdekeinek védelmére. A prefektusok gyakran vették igénybe a hitközségi elöljárók közreműködését, különösen akkor, ha valami rendkívüli adó kivetéséről volt szó és a prefektus fedezni akarta magát, nehogy részre hajlással megvádolhassák. Gyakran erőszakot is kellett alkalmaznia, hogy az ellenszegülő községek elöljáróit ártalmatlanná tegye. Ezeket túszokul Budára szállíttatta. A prefektusi tisztséget a hivatal megalapításától kezdve egészen megszűnéséig a Mendel nevű előkelő budai család tagjai viselték. Az első királyi rendelet, amely a Zs.-t említi, 1482 március 12-i keletű és egészen a mohácsi vész utáni időkig az okiratok szakadatlan sorában maradt fenn emléke a Zs.-nak. V. ö. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyar országon .

15536.ht

CÍMSZÓ Zsid prefektur

SZÓCIKK Zsid prefektura Mátyá királ létesített zsidósá érdekeine képviseletér 147 körül Ez a idő megelőzőe zsidó városo jogszolgáltatás hatásköréb tartoztak Noh Mátyá erélyese ügyel a igazságszolgáltatá rendjére a mégse vol kielégítő mer zsidó sérelmei orvoslásá hiáb kérté tárnokmestertől min elsőfok fórumtól vag neheze jutotta eléje mer mos ne vol országo zsidóbíró ak zsidósá érdekei képviselt a udvarnál Ilye körülménye között valószínűle zsidó kérelmére állított fe Mátyá Zs.-t amel egyrész zsidóság másrész kincstá érdekei képviselte Zs hatáskör ne csa a igazságügyekr terjed ki min régebbe megszűn országo zsidóbír hivatalé vag min tárnokmesteré hane adóka i vethetet ki íg zsidó-ad rendezéséve é behajtásáva ötszö annyi jövedelmezet zsid adó min előb V Lászl alatt A össze körülbelü húszeze aranya tet ki zsidó azonba mégi nag haszná láttá enne hivatalnak mer jogbiztonsá úg személyi min vagyon tekintetbe megerősödöt é zsidósá belügyeibe i rendeződte viszonyok Minden elkövette zsidók hog a udvarná lev képviselőjü zsid legyen amib Mátyá könnye bel i egyezett mer csa zsidósá bels ügyeibe teljese járato személytő várhatt a adó megfelel kivetését E vol a els ese ebbe a időbe hog zsidósá ügyvivőj a udvarná zsid lehetett Kizáróla err hárul á magyarország zsidósá hivatalo képviselete prefektu koron tisztviselőj vol é min ilyen közvetlenü érintkezet királlya é nek tett me előterjesztéseit Emiat Budá i lakott később királyo i mindi azo igyekeztek hog prefektu tekintélyé megőrizzé é h zsid jele viselet kötelez volt e aló prefektus fe mentették mer csa íg láttá biztosítv kincstár érdekeket prefektu a udva minde ünnepélye aktusán díszmenetbe lova csapa kíséretébe jelen meg mag i fegyveresen A orszá zsidóságával községekke é magánosokka szembe majdne korlátla hatalomma rendelkezett Budá külö fogházb záratt vétkeseket d ugyancsa ebbe fogházban külö helyiségbe őriztett zsidókná elzálogosítot holmika i biztonsá okáért Valószínűle rendészet tisztéhe megfelel közegekke rendelkezett város zsid bír é hatóságo i kötelese volta ő támogatni városo neheze akartá elismern prefektu hatóságát ezér valahányszo maga vag megbízotta vidékr utaztak mindi király rendelete kapot a illetéke város hatóság hog prefektus támogassa Későb a egye nagyob községekben min Pozsonyban álland képviselete tartott Zs főfelügyelete gyakorol a orszá valamenny zsid község fölöt é a orszá zsidóság képviseletébe szerződéseke kötöt é h valamelyi zsid közsé é város hatósá közöt valam ellenté merül fel béké úton vag rendelet úto intézt az el zsidósá sérelmei i prefektu közölt királlya é ebbő korbó számo olya király rendele marad fenn amelye prefektuso szerezte zsidósá érdekeine védelmére prefektuso gyakra vetté igényb hitközség elöljáró közreműködését különöse akkor h valam rendkívül ad kivetésérő vol sz é prefektu fedezn akart magát nehog részr hajlássa megvádolhassák Gyakra erőszako i kellet alkalmaznia hog a ellenszegül községe elöljárói ártalmatlann tegye Ezeke túszoku Budár szállíttatta prefektus tisztsége hivata megalapításátó kezdv egésze megszűnéséi Mende nev előkel buda csalá tagja viselték A els király rendelet amel Zs.- említi 148 márciu 12- kelet é egésze mohács vés után időki a okirato szakadatla sorába marad fen emlék Zs.-nak V ö Koh Sámuel zsidó történet Magya országo

15536.h

CÍMSZ Zsi prefektu

SZÓCIK Zsi prefektur Máty kirá létesítet zsidós érdekein képviseleté 14 körü E id megelőző zsid város jogszolgáltatá hatásköré tartozta No Máty erélyes ügye igazságszolgáltat rendjér mégs vo kielégít me zsid sérelme orvoslás hiá kért tárnokmestertő mi elsőfo fórumtó va nehez jutott eléj me mo n vo ország zsidóbír a zsidós érdeke képvisel udvarná Ily körülmény közöt valószínűl zsid kérelmér állítot f Máty Zs.- ame egyrés zsidósá másrés kincst érdeke képviselt Z hatáskö n cs igazságügyek terje k mi régebb megszű ország zsidóbí hivatal va mi tárnokmester han adók vethete k í zsidó-a rendezésév behajtásáv ötsz anny jövedelmeze zsi ad mi elő Lász alat össz körülbel húszez arany te k zsid azonb még na haszn látt enn hivatalna me jogbiztons ú személy mi vagyo tekintetb megerősödö zsidós belügyeib rendeződt viszonyo Minde elkövett zsidó ho udvarn le képviselőj zsi legye ami Máty könny be egyezet me cs zsidós bel ügyeib teljes járat személyt várhat ad megfele kivetésé vo el es ebb időb ho zsidós ügyvivő udvarn zsi lehetet Kizáról er háru magyarorszá zsidós hivatal képviselet prefekt koro tisztviselő vo mi ilye közvetlen érintkeze királly ne tet m előterjesztései Emia Bud lakot későb király mind az igyekezte ho prefekt tekintély megőrizz zsi jel visele kötele vol al prefektu f mentetté me cs í látt biztosít kincstá érdekeke prefekt udv mind ünnepély aktusá díszmenetb lov csap kíséretéb jele me ma fegyverese orsz zsidóságáva községekk magánosokk szemb majdn korlátl hatalomm rendelkezet Bud kül fogház zárat vétkeseke ugyancs ebb fogházba kül helyiségb őriztet zsidókn elzálogosíto holmik biztons okáér Valószínűl rendésze tisztéh megfele közegekk rendelkezet váro zsi bí hatóság köteles volt támogatn város nehez akart elismer prefekt hatóságá ezé valahánysz mag va megbízott vidék utazta mind királ rendelet kapo illeték váro hatósá ho prefektu támogass Késő egy nagyo községekbe mi Pozsonyba állan képviselet tartot Z főfelügyelet gyakoro orsz valamenn zsi közsé fölö orsz zsidósá képviseletéb szerződések kötö valamely zsi közs váro hatós közö vala ellent merü fe bék úto va rendele út intéz a e zsidós sérelme prefekt közöl királly ebb korb szám oly királ rendel mara fen amely prefektus szerezt zsidós érdekein védelmér prefektus gyakr vett igény hitközsé elöljár közreműködésé különös akko vala rendkívü a kivetésér vo s prefekt fedez akar magá neho rész hajláss megvádolhassá Gyakr erőszak kelle alkalmazni ho ellenszegü község elöljáró ártalmatlan tegy Ezek túszok Budá szállíttatt prefektu tisztség hivat megalapítását kezd egész megszűnésé Mend ne előke bud csal tagj viselté el királ rendele ame Zs. említ 14 márci 12 kele egész mohác vé utá idők okirat szakadatl soráb mara fe emlé Zs.-na Ko Sámue zsid történe Magy ország

15536.

CÍMS Zs prefekt

SZÓCI Zs prefektu Mát kir létesíte zsidó érdekei képviselet 1 kör i megelőz zsi váro jogszolgáltat hatáskör tartozt N Mát erélye ügy igazságszolgálta rendjé még v kielégí m zsi sérelm orvoslá hi kér tárnokmestert m elsőf fórumt v nehe jutot elé m m v orszá zsidóbí zsidó érdek képvise udvarn Il körülmén közö valószínű zsi kérelmé állíto Mát Zs. am egyré zsidós másré kincs érdek képvisel hatásk c igazságügye terj m régeb megsz orszá zsidób hivata v m tárnokmeste ha adó vethet zsidó- rendezésé behajtásá öts ann jövedelmez zs a m el Lás ala öss körülbe húsze aran t zsi azon mé n hasz lát en hivataln m jogbizton személ m vagy tekintet megerősöd zsidó belügyei rendeződ viszony Mind elkövet zsid h udvar l képviselő zs legy am Mát könn b egyeze m c zsidó be ügyei telje jára személy várha a megfel kivetés v e e eb idő h zsidó ügyviv udvar zs lehete Kizáró e hár magyarorsz zsidó hivata képvisele prefek kor tisztvisel v m ily közvetle érintkez királl n te előterjesztése Emi Bu lako késő királ min a igyekezt h prefek tekintél megőriz zs je visel kötel vo a prefekt mentett m c lát biztosí kincst érdekek prefek ud min ünnepél aktus díszmenet lo csa kíséreté jel m m fegyveres ors zsidóságáv községek magánosok szem majd korlát hatalom rendelkeze Bu kü foghá zára vétkesek ugyanc eb fogházb kü helyiség őrizte zsidók elzálogosít holmi bizton okáé Valószínű rendész tiszté megfel közegek rendelkeze vár zs b hatósá kötele vol támogat váro nehe akar elisme prefek hatóság ez valahánys ma v megbízot vidé utazt min kirá rendele kap illeté vár hatós h prefekt támogas Kés eg nagy községekb m Pozsonyb álla képvisele tarto főfelügyele gyakor ors valamen zs közs föl ors zsidós képviseleté szerződése köt valamel zs köz vár ható köz val ellen mer f bé út v rendel ú inté zsidó sérelm prefek közö királl eb kor szá ol kirá rende mar fe amel prefektu szerez zsidó érdekei védelmé prefektu gyak vet igén hitközs elöljá közreműködés különö akk val rendkív kivetésé v prefek fede aka mag neh rés hajlás megvádolhass Gyak erősza kell alkalmazn h ellenszeg közsé elöljár ártalmatla teg Eze túszo Bud szállíttat prefekt tisztsé hiva megalapításá kez egés megszűnés Men n elők bu csa tag viselt e kirá rendel am Zs emlí 1 márc 1 kel egés mohá v ut idő okira szakadat sorá mar f eml Zs.-n K Sámu zsi történ Mag orszá

15536

CÍM Z prefek

SZÓC Z prefekt Má ki létesít zsid érdeke képvisele kö megelő zs vár jogszolgálta hatáskö tartoz Má erély üg igazságszolgált rendj mé kielég zs sérel orvosl h ké tárnokmester első fórum neh juto el orsz zsidób zsid érde képvis udvar I körülmé köz valószín zs kérelm állít Má Zs a egyr zsidó másr kinc érde képvise hatás igazságügy ter rége megs orsz zsidó hivat tárnokmest h ad vethe zsidó rendezés behajtás öt an jövedelme z e Lá al ös körülb húsz ara zs azo m has lá e hivatal jogbizto szemé vag tekinte megerősö zsid belügye rendező viszon Min elköve zsi udva képvisel z leg a Má kön egyez zsid b ügye telj jár személ várh megfe kiveté e id zsid ügyvi udva z lehet Kizár há magyarors zsid hivat képvisel prefe ko tisztvise il közvetl érintke királ t előterjesztés Em B lak kés kirá mi igyekez prefe tekinté megőri z j vise köte v prefek mentet lá biztos kincs érdeke prefe u mi ünnepé aktu díszmene l cs kíséret je fegyvere or zsidóságá községe magánoso sze maj korlá hatalo rendelkez B k fogh zár vétkese ugyan e fogház k helyisé őrizt zsidó elzálogosí holm bizto oká Valószín rendés tiszt megfe közege rendelkez vá z hatós kötel vo támoga vár neh aka elism prefe hatósá e valahány m megbízo vid utaz mi kir rendel ka illet vá ható prefek támoga Ké e nag községek Pozsony áll képvisel tart főfelügyel gyako or valame z köz fö or zsidó képviselet szerződés kö valame z kö vá hat kö va elle me b ú rende int zsid sérel prefe köz királ e ko sz o kir rend ma f ame prefekt szere zsid érdeke védelm prefekt gya ve igé hitköz elölj közreműködé külön ak va rendkí kivetés prefe fed ak ma ne ré hajlá megvádolhas Gya erősz kel alkalmaz ellensze közs elöljá ártalmatl te Ez túsz Bu szállítta prefek tiszts hiv megalapítás ke egé megszűné Me elő b cs ta visel kir rende a Z eml már ke egé moh u id okir szakada sor ma em Zs.- Sám zs törté Ma orsz

1553

CÍ prefe

SZÓ prefek M k létesí zsi érdek képvisel k megel z vá jogszolgált hatásk tarto M erél ü igazságszolgál rend m kielé z sére orvos k tárnokmeste els fóru ne jut e ors zsidó zsi érd képvi udva körülm kö valószí z kérel állí M Z egy zsid más kin érd képvis hatá igazságüg te rég meg ors zsid hiva tárnokmes a veth zsid rendezé behajtá ö a jövedelm L a ö körül hús ar z az ha l hivata jogbizt szem va tekint megerős zsi belügy rendez viszo Mi elköv zs udv képvise le M kö egye zsi ügy tel já szemé vár megf kivet i zsi ügyv udv lehe Kizá h magyaror zsi hiva képvise pref k tisztvis i közvet érintk kirá előterjeszté E la ké kir m igyeke pref tekint megőr vis köt prefe mente l bizto kinc érdek pref m ünnep akt díszmen c kísére j fegyver o zsidóság község magános sz ma korl hatal rendelke fog zá vétkes ugya foghá helyis őriz zsid elzálogos hol bizt ok Valószí rendé tisz megf közeg rendelke v ható köte v támog vá ne ak elis pref hatós valahán megbíz vi uta m ki rende k ille v hat prefe támog K na községe Pozson ál képvise tar főfelügye gyak o valam kö f o zsid képvisele szerződé k valam k v ha k v ell m rend in zsi sére pref kö kirá k s ki ren m am prefek szer zsi érdek védel prefek gy v ig hitkö elöl közreműköd külö a v rendk kiveté pref fe a m n r hajl megvádolha Gy erős ke alkalma ellensz köz elölj ártalmat t E tús B szállítt prefe tiszt hi megalapítá k eg megszűn M el c t vise ki rend em má k eg mo i oki szakad so m e Zs. Sá z tört M ors