15540.htm

CÍMSZÓ: Zsidótartás

SZÓCIKK: Zsidótartás. Zsidókat tartani és bírni, ez a német jogelven alapuló kamaraszolgaság intézményéből származott, amit IV. Béla honosított meg Magyarországon 1251. (l. Kamaraszolgák). IV. Béla zsidótörvénye értelmében a Zs.-i jog azonban csak a királyt illette meg és a zsidók ennek alapján egyedül a kincstárnak adóztak és csak oly területen telepedhettek meg állandóan, amely úgy, mint ők, a korona birtokához tartoztak. Ez a helyzet kisebb-nagyobb ingadozásokkal fennállott egészen addig, míg 1360 körül Nagy Lajos megszüntette a zsidók kamaraszolgaságát és száműzte őket (l. Kiűzetés). Nagy Lajos 1382. bekövetkezett halála után Mária, illetve anyja Erzsébet uralkodott, majd harminckilenc napig XII. Kis Károly után Mária férjének, Zsigmondnak uralkodása következett egy félszázadon át. A könnyelmű és tékozló királyt, aki állandóan pénzszükségben szenvedett, a zsidókkal szemben nem vezette sem gyűlölet, sem jóindulat és csak egy szempont irányította, hogy hasznosítsa őket. Ha kedvezményeket kaptak a zsidók, ilyen alapon jutottak hozzá, de ha a rovásukra történt valami, akkor a király ezzel is a maga javára akart hasznot hajtani, más oldalról. Hogy a városok és országnagyok támogatását megnyerje, sok engedményt tett nekik a zsidók hátrányára. Így egyes főnemeseket felruházott a Zs.-i joggal. Gara Miklós macsói bánnak és testvérének, Jánosnak 1393. kiváltságul adta, hogy vasmegyei Kőszeg városukba a Németországból, Csehországból,vagy a külföld más helyéről bevándorló zsidókat befogadhassák és birtokukon letelepítsék. Szabad és korlátlan hatalmat kaptak e zsidók fölött: megadóztathatták őket és tetszés szerint rendelkezhettek velük. Sem a tárnokmesternek, sem a zsidók bíráinak, vagy királyi hivatalnokoknak ebbe beleszólásuk nem lehetett. Ilyen Zs.-i joguk volt Kismartonban a Kanisaiaknak is. 1440-ben, mikor már Albert király özvegye, Erzsébet László fiát megkoronáztatta, egy évre elajándékozta a pozsonyi zsidókat Pozsony városának, majd 1441., hogy a város hűségét még jobban megjutalmazza, újabb tíz évre lemondott a zsidóiról és a velük együtt járó jövedelmekről. A tíz esztendő letelte után már Hunyadi János ajándékozta el további két esztendőre. Mikor V. László maga vette át a kormányt, a zsidók tartását ő már kizárólagos királyi jognak tekintette és ezt csak kivételes esetekben ruházta másra. Láthatjuk tehát, hogy IV. Béla zsidótörvénye, amely kimondja, hogy a Zs.-i jog kizárólag a királyt illeti, nagyon is egyéni elbírálás alá esett az idők folyamán, mert hiszen az országnagyoknak is megadták azt a jogot, hogy zsidókat tarthassanak. A városok sem akartak elesni ettől a kiváltságtól és untalan azért folyt a harc, hogy a zsidókat a maguk számára meg kaparinthassák és a fennhatóságuk alá szorítsák. Ez legteljesebben Pozsonynak sikerült, mert ennek ezt a jogát Mátyás király 1459. elismerte. így, amikor hivatkozás történt a IV. Béla által adományozott kiváltságokra, ezek csak annyiban voltak valóra válthatók, amennyiben nem ellenkeztek az így egyeseknek, vagy közületeknek későbbi idő közökben megszerzett jogaival. A szerzett jogot tehát mindenkivel szemben méltányolták, csak éppen a zsidóval szemben nem. (V. ö. Kohn: «A zsidók története Magyarországon»).

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5540. címszó a lexikon => 1017. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15540.htm

CÍMSZÓ: Zsidótartás

SZÓCIKK: Zsidótartás. Zsidókat tartani és bírni, ez a német jogelven alapuló kamaraszolgaság intézményéből származott, amit IV. Béla honosított meg Magyarországon 1251. l. Kamaraszolgák . IV. Béla zsidótörvénye értelmében a Zs.-i jog azonban csak a királyt illette meg és a zsidók ennek alapján egyedül a kincstárnak adóztak és csak oly területen telepedhettek meg állandóan, amely úgy, mint ők, a korona birtokához tartoztak. Ez a helyzet kisebb-nagyobb ingadozásokkal fennállott egészen addig, míg 1360 körül Nagy Lajos megszüntette a zsidók kamaraszolgaságát és száműzte őket l. Kiűzetés . Nagy Lajos 1382. bekövetkezett halála után Mária, illetve anyja Erzsébet uralkodott, majd harminckilenc napig XII. Kis Károly után Mária férjének, Zsigmondnak uralkodása következett egy félszázadon át. A könnyelmű és tékozló királyt, aki állandóan pénzszükségben szenvedett, a zsidókkal szemben nem vezette sem gyűlölet, sem jóindulat és csak egy szempont irányította, hogy hasznosítsa őket. Ha kedvezményeket kaptak a zsidók, ilyen alapon jutottak hozzá, de ha a rovásukra történt valami, akkor a király ezzel is a maga javára akart hasznot hajtani, más oldalról. Hogy a városok és országnagyok támogatását megnyerje, sok engedményt tett nekik a zsidók hátrányára. Így egyes főnemeseket felruházott a Zs.-i joggal. Gara Miklós macsói bánnak és testvérének, Jánosnak 1393. kiváltságul adta, hogy vasmegyei Kőszeg városukba a Németországból, Csehországból,vagy a külföld más helyéről bevándorló zsidókat befogadhassák és birtokukon letelepítsék. Szabad és korlátlan hatalmat kaptak e zsidók fölött: megadóztathatták őket és tetszés szerint rendelkezhettek velük. Sem a tárnokmesternek, sem a zsidók bíráinak, vagy királyi hivatalnokoknak ebbe beleszólásuk nem lehetett. Ilyen Zs.-i joguk volt Kismartonban a Kanisaiaknak is. 1440-ben, mikor már Albert király özvegye, Erzsébet László fiát megkoronáztatta, egy évre elajándékozta a pozsonyi zsidókat Pozsony városának, majd 1441., hogy a város hűségét még jobban megjutalmazza, újabb tíz évre lemondott a zsidóiról és a velük együtt járó jövedelmekről. A tíz esztendő letelte után már Hunyadi János ajándékozta el további két esztendőre. Mikor V. László maga vette át a kormányt, a zsidók tartását ő már kizárólagos királyi jognak tekintette és ezt csak kivételes esetekben ruházta másra. Láthatjuk tehát, hogy IV. Béla zsidótörvénye, amely kimondja, hogy a Zs.-i jog kizárólag a királyt illeti, nagyon is egyéni elbírálás alá esett az idők folyamán, mert hiszen az országnagyoknak is megadták azt a jogot, hogy zsidókat tarthassanak. A városok sem akartak elesni ettől a kiváltságtól és untalan azért folyt a harc, hogy a zsidókat a maguk számára meg kaparinthassák és a fennhatóságuk alá szorítsák. Ez legteljesebben Pozsonynak sikerült, mert ennek ezt a jogát Mátyás király 1459. elismerte. így, amikor hivatkozás történt a IV. Béla által adományozott kiváltságokra, ezek csak annyiban voltak valóra válthatók, amennyiben nem ellenkeztek az így egyeseknek, vagy közületeknek későbbi idő közökben megszerzett jogaival. A szerzett jogot tehát mindenkivel szemben méltányolták, csak éppen a zsidóval szemben nem. V. ö. Kohn: A zsidók története Magyarországon .

15540.ht

CÍMSZÓ Zsidótartá

SZÓCIKK Zsidótartás Zsidóka tartan é bírni e néme jogelve alapul kamaraszolgasá intézményébő származott ami IV Bél honosítot me Magyarországo 1251 l Kamaraszolgá IV Bél zsidótörvény értelmébe Zs.- jo azonba csa király illett me é zsidó enne alapjá egyedü kincstárna adózta é csa ol területe telepedhette me állandóan amel úgy min ők koron birtokáho tartoztak E helyze kisebb-nagyob ingadozásokka fennállot egésze addig mí 136 körü Nag Lajo megszüntett zsidó kamaraszolgaságá é száműzt őke l Kiűzeté Nag Lajo 1382 bekövetkezet halál utá Mária illetv anyj Erzsébe uralkodott maj harminckilen napi XII Ki Károl utá Mári férjének Zsigmondna uralkodás következet eg félszázado át könnyelm é tékozl királyt ak állandóa pénzszükségbe szenvedett zsidókka szembe ne vezett se gyűlölet se jóindula é csa eg szempon irányította hog hasznosíts őket H kedvezményeke kapta zsidók ilye alapo jutotta hozzá d h rovásukr történ valami akko királ ezze i mag javár akar haszno hajtani má oldalról Hog városo é országnagyo támogatásá megnyerje so engedmény tet neki zsidó hátrányára Íg egye főnemeseke felruházot Zs.- joggal Gar Mikló macsó bánna é testvérének Jánosna 1393 kiváltságu adta hog vasmegye Kősze városukb Németországból Csehországból,vag külföl má helyérő bevándorl zsidóka befogadhassá é birtokuko letelepítsék Szaba é korlátla hatalma kapta zsidó fölött megadóztathattá őke é tetszé szerin rendelkezhette velük Se tárnokmesternek se zsidó bíráinak vag király hivatalnokokna ebb beleszólásu ne lehetett Ilye Zs.- jogu vol Kismartonba Kanisaiakna is 1440-ben miko má Alber királ özvegye Erzsébe Lászl fiá megkoronáztatta eg évr elajándékozt pozsony zsidóka Pozson városának maj 1441. hog váro hűségé mé jobba megjutalmazza újab tí évr lemondot zsidóiró é velü együt jár jövedelmekről tí esztend letelt utá má Hunyad Jáno ajándékozt e tovább ké esztendőre Miko V Lászl mag vett á kormányt zsidó tartásá má kizárólago király jogna tekintett é ez csa kivétele esetekbe ruházt másra Láthatju tehát hog IV Bél zsidótörvénye amel kimondja hog Zs.- jo kizáróla király illeti nagyo i egyén elbírálá al eset a idő folyamán mer hisze a országnagyokna i megadtá az jogot hog zsidóka tarthassanak városo se akarta elesn ettő kiváltságtó é untala azér foly harc hog zsidóka magu számár me kaparinthassá é fennhatóságu al szorítsák E legteljesebbe Pozsonyna sikerült mer enne ez jogá Mátyá királ 1459 elismerte így amiko hivatkozá történ IV Bél álta adományozot kiváltságokra eze csa annyiba volta valór válthatók amennyibe ne ellenkezte a íg egyeseknek vag közületekne később id közökbe megszerzet jogaival szerzet jogo tehá mindenkive szembe méltányolták csa éppe zsidóva szembe nem V ö Kohn zsidó történet Magyarországo

15540.h

CÍMSZ Zsidótart

SZÓCIK Zsidótartá Zsidók tarta bírn ném jogelv alapu kamaraszolgas intézményéb származot am I Bé honosíto m Magyarország 125 Kamaraszolg I Bé zsidótörvén értelméb Zs. j azonb cs királ illet m zsid enn alapj egyed kincstárn adózt cs o terület telepedhett m állandóa ame úg mi ő koro birtokáh tartozta helyz kisebb-nagyo ingadozásokk fennállo egész addi m 13 kör Na Laj megszüntet zsid kamaraszolgaság száműz ők Kiűzet Na Laj 138 bekövetkeze halá ut Mári illet any Erzséb uralkodot ma harminckile nap XI K Káro ut Már férjéne Zsigmondn uralkodá következe e félszázad á könnyel tékoz király a állandó pénzszükségb szenvedet zsidókk szemb n vezet s gyűlöle s jóindul cs e szempo irányított ho hasznosít őke kedvezmények kapt zsidó ily alap jutott hozz rovásuk törté valam akk kirá ezz ma javá aka haszn hajtan m oldalró Ho város országnagy támogatás megnyerj s engedmén te nek zsid hátrányár Í egy főnemesek felruházo Zs. jogga Ga Mikl macs bánn testvéréne Jánosn 139 kiváltság adt ho vasmegy Kősz városuk Németországbó Csehországból,va külfö m helyér bevándor zsidók befogadhass birtokuk letelepítsé Szab korlátl hatalm kapt zsid fölöt megadóztathatt ők tetsz szeri rendelkezhett velü S tárnokmesterne s zsid bíráina va királ hivatalnokokn eb beleszólás n lehetet Ily Zs. jog vo Kismartonb Kanisaiakn i 1440-be mik m Albe kirá özvegy Erzséb Lász fi megkoronáztatt e év elajándékoz pozson zsidók Pozso városána ma 1441 ho vár hűség m jobb megjutalmazz úja t év lemondo zsidóir vel együ já jövedelmekrő t eszten letel ut m Hunya Ján ajándékoz továb k esztendőr Mik Lász ma vet kormány zsid tartás m kizárólag királ jogn tekintet e cs kivétel esetekb ruház másr Láthatj tehá ho I Bé zsidótörvény ame kimondj ho Zs. j kizáról királ illet nagy egyé elbírál a ese id folyamá me hisz országnagyokn megadt a jogo ho zsidók tarthassana város s akart eles ett kiváltságt untal azé fol har ho zsidók mag számá m kaparinthass fennhatóság a szorítsá legteljesebb Pozsonyn sikerül me enn e jog Máty kirá 145 elismert íg amik hivatkoz törté I Bé ált adományozo kiváltságokr ez cs annyib volt való váltható amennyib n ellenkezt í egyesekne va közületekn későb i közökb megszerze jogaiva szerze jog teh mindenkiv szemb méltányoltá cs épp zsidóv szemb ne Koh zsid történe Magyarország

15540.

CÍMS Zsidótar

SZÓCI Zsidótart Zsidó tart bír né jogel alap kamaraszolga intézményé származo a B honosít Magyarorszá 12 Kamaraszol B zsidótörvé értelmé Zs azon c kirá ille zsi en alap egye kincstár adóz c terüle telepedhet állandó am ú m kor birtoká tartozt hely kisebb-nagy ingadozások fennáll egés add 1 kö N La megszünte zsi kamaraszolgasá számű ő Kiűze N La 13 bekövetkez hal u Már ille an Erzsé uralkodo m harminckil na X Kár u Má férjén Zsigmond uralkod következ félszáza könnye téko királ álland pénzszükség szenvede zsidók szem veze gyűlöl jóindu c szemp irányítot h hasznosí ők kedvezménye kap zsid il ala jutot hoz rovásu tört vala ak kir ez m jav ak hasz hajta oldalr H váro országnag támogatá megnyer engedmé t ne zsi hátrányá eg főnemese felruház Zs jogg G Mik mac bán testvérén János 13 kiváltsá ad h vasmeg Kős városu Németországb Csehországból,v külf helyé bevándo zsidó befogadhas birtoku letelepíts Sza korlát hatal kap zsi fölö megadóztathat ő tets szer rendelkezhet vel tárnokmestern zsi bíráin v kirá hivatalnokok e beleszólá lehete Il Zs jo v Kismarton Kanisaiak 1440-b mi Alb kir özveg Erzsé Lás f megkoronáztat é elajándéko pozso zsidó Pozs városán m 144 h vá hűsé job megjutalmaz új é lemond zsidói ve egy j jövedelmekr eszte lete u Huny Já ajándéko tová esztendő Mi Lás m ve kormán zsi tartá kizáróla kirá jog tekinte c kivéte esetek ruhá más Láthat teh h B zsidótörvén am kimond h Zs kizáró kirá ille nag egy elbírá es i folyam m his országnagyok megad jog h zsidó tarthassan váro akar ele et kiváltság unta az fo ha h zsidó ma szám kaparinthas fennhatósá szoríts legteljeseb Pozsony sikerü m en jo Mát kir 14 elismer í ami hivatko tört B ál adományoz kiváltságok e c annyi vol val válthat amennyi ellenkez egyesekn v közületek késő közök megszerz jogaiv szerz jo te mindenki szem méltányolt c ép zsidó szem n Ko zsi történ Magyarorszá

15540

CÍM Zsidóta

SZÓC Zsidótar Zsid tar bí n joge ala kamaraszolg intézmény származ honosí Magyarorsz 1 Kamaraszo zsidótörv értelm Z azo kir ill zs e ala egy kincstá adó terül telepedhe álland a ko birtok tartoz hel kisebb-nag ingadozáso fennál egé ad k L megszünt zs kamaraszolgas szám Kiűz L 1 bekövetke ha Má ill a Erzs uralkod harmincki n Ká M férjé Zsigmon uralko követke félszáz könny ték kirá állan pénzszüksé szenved zsidó sze vez gyűlö jóind szem irányíto hasznos ő kedvezmény ka zsi i al juto ho rovás tör val a ki e ja a has hajt oldal vár országna támogat megnye engedm n zs hátrány e főnemes felruhá Z jog Mi ma bá testvéré Jáno 1 kiválts a vasme Kő város Németország Csehországból, kül hely bevánd zsid befogadha birtok letelepít Sz korlá hata ka zs föl megadóztatha tet sze rendelkezhe ve tárnokmester zs bírái kir hivatalnoko beleszól lehet I Z j Kismarto Kanisaia 1440- m Al ki özve Erzs Lá megkoronázta elajándék pozs zsid Poz városá 14 v hűs jo megjutalma ú lemon zsidó v eg jövedelmek eszt let Hun J ajándék tov esztend M Lá v kormá zs tart kizáról kir jo tekint kivét esete ruh má Látha te zsidótörvé a kimon Z kizár kir ill na eg elbír e folya hi országnagyo mega jo zsid tarthassa vár aka el e kiváltsá unt a f h zsid m szá kaparintha fennhatós szorít legteljese Pozson siker e j Má ki 1 elisme am hivatk tör á adományo kiváltságo anny vo va váltha amenny ellenke egyesek közülete kés közö megszer jogai szer j t mindenk sze méltányol é zsid sze K zs törté Magyarorsz

1554

CÍ Zsidót

SZÓ Zsidóta Zsi ta b jog al kamaraszol intézmén szárma honos Magyarors Kamarasz zsidótör értel az ki il z al eg kincst ad terü telepedh állan k birto tarto he kisebb-na ingadozás fenná eg a megszün z kamaraszolga szá Kiű bekövetk h M il Erz uralko harminck K férj Zsigmo uralk követk félszá könn té kir álla pénzszüks szenve zsid sz ve gyűl jóin sze irányít haszno kedvezmén k zs a jut h rová tö va k j ha haj olda vá országn támoga megny enged z hátrán főneme felruh jo M m b testvér Ján kivált vasm K váro Németorszá Csehországból kü hel beván zsi befogadh birto letelepí S korl hat k z fö megadóztath te sz rendelkezh v tárnokmeste z bírá ki hivatalnok beleszó lehe Kismart Kanisai 1440 A k özv Erz L megkoronázt elajándé poz zsi Po város 1 hű j megjutalm lemo zsid e jövedelme esz le Hu ajándé to eszten L korm z tar kizáró ki j tekin kivé eset ru m Láth t zsidótörv kimo kizá ki il n e elbí foly h országnagy meg j zsi tarthass vá ak e kiválts un zsi sz kaparinth fennható szorí legteljes Pozso sike M k elism a hivat tö adomány kiváltság ann v v válth amenn ellenk egyese közület ké köz megsze joga sze minden sz méltányo zsi sz z tört Magyarors