15550.htm
CÍMSZÓ: Zsigmond kiváltságlevele
SZÓCIKK: Zsigmond
kiváltságlevele. Zsigmond király félszázados uralma alatt (1387-1437) a zsidók
helyzete a szerint váltakozott, ahogyan a királyi kincstár anyagi szempontjai szükségessé
tették a zsidók hasznosítását. A királyt sem jóindulat, sem türelmetlenség nem
vezérelte elhatározásaiban, hanem csak az az egy irányelv, hogy a zsidókkal
szemben pénzre válthassa fel azt a királyi kegyet, amelyet hol a nemesek és a
városok kértek a zsidók ellen, vagy pedig amit a zsidók kértek a maguk
megvédésére. A zsidók ez időben sokat szenvedtek a városok elnyomatása alatt és
ez alól ezek úgy tudtak némileg felszabadulni, hogy feledésbe ment régi
kiváltságjogaikat nagy fáradsággal életre keltették. (l. Zsidó népmegbízottak).
Az eredmény azonban mindössze az volt, hogy újra szabadalmazott néposztályt
alkothattak a király fővédelme alatt. De sok bizonytalanság lehetett még ebben
az állapotban, mert a viszonylagos nyugalom idejét arra használták fel, hogy
biztosabb alapra igyekeztek helyezni az egzisztenciájukat. Zsigmond király
uralkodásának vége felé, 1436. megerősítette IV Béla szabadságlevelét (l. Béla
IV. zsidótörvénye) és ezenkívül majdnem ugyanebben az időben a zsidók
keresztülvitték nála, hogy újabb kiváltságokat biztosítson a számukra. Ez a
cseh béke kötés után volt, mikor Zsigmond Prágában tartózkodott és a cseheket
éppen felmentette az alól a kötelezettség alól, hogy a cseh zsidóknak az
adósságaik után járó kamatokat megfizessék Egy Jakab nevű pozsonyi és egy Nyúl
nevű budai zsidó személyesen vették át Prágában a királytól az újabb
kiváltságokat tartalmazó okiratot, amely öt cikkelybe foglalja a kiszélesítet
zsidó jogokat. Az első cikkely a zsidóbírókkal rendelkezik és kimondja, hogy csak
a zsidó törvényszékkel egyetértésben tárgyalhatnak és dönthetnek. Ez a cikkely
csak részletesebben és világosabban ismétli azt, amit már IV. Béla is elrendelt
(l. Zsidó törvényszék). A második cikkely már magán viseli Zsigmond
kormányzásának szellemét, mert mindenekelőtt az anyagi érdekeit tartja szem
előtt és a zsidókra újabb kötelezettségeket ró. Ezt pedig olyan formában teszi,
hogy elrendeli azoknak a zsidóknak megadóztatását a kincstára javára, akiket
már elajándékozott. Zsigmond ugyanis jogot adott némely főúrnak a zsidók
tartására (l. Zsidótartás). Ezek a zsidók azután most már kétszeres adót
tartoztak fizetni, a főúrnak is, a királynak is. Ez a kétszeres megterheltetés
azt vonta maga után, hogy a zsidók a királyi városokban igyekeztek megtelepedni,
hogy csak a kincstári adó terhelje őket. A harmadik cikkely a hullák
szállításával kapcsolatos vámmizériákat rendezi és a zsidók halottai után
megtiltja az adó- és vámszedést, amikor azt valamely helyről a másik község
temetőjébe szállítják. A rendeletből valószínűnek tetszik, hogy a zsidóknak ez
időben csak a nagyobb városokban volt szentegyletük és temetőjük. A negyedik
cikkely a zálogügyletekre vonatkozólag meghagyja, hogy a keresztény, ha a
fölvett pénzkölcsönre zálogot adott a zsidónak, de részletesebb megállapodás
nem történt, vagy ha bármi más módon pénzt vett fel kölcsön-kamatra, hetenként
két dénár kamatot tartozik fizetni minden száz dénár után, vagyis heti két
százalékot, ami egy esztendőre száz százalékos kamat. Külön megállapodás esetén
ez a kamatláb még ennél is magasabb lehetett. Az ötödik, utolsó cikkely a
városok és országnagyok önkénye ellen védi a zsidókat és elrendeli, hogy a
zsidókat csak annyira lehet megadóztatni, mint a városok, vagy nemesi birtokok
keresztény lakóit. Ezek a jogok fennálltak egészen Zsigmond haláláig ekkor
azonban érvényüket vesztették, mert a kiváltságokat nem az állam, hanem a
király adta és míg új király nem jött, aki a régebbi jogokat megerősítette,
addig a középkori jogfelfogás szerint egyszerűen megszűntek a szabadalmak és az
előbb nyert jogok. A király halála után a zsidókat egyszerűen törvényen
kívülállóknak tekintették és ilyen esetben nem egy alkalommal bántalmazták és
fosztogatták is a jogvesztett zsidókat. (V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története
Magyarországon»).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a 5550. címszó a lexikon =>
1021. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15550.htm
CÍMSZÓ: Zsigmond kiváltságlevele
SZÓCIKK: Zsigmond kiváltságlevele. Zsigmond király félszázados uralma alatt
1387-1437 a zsidók helyzete a szerint váltakozott, ahogyan a királyi kincstár
anyagi szempontjai szükségessé tették a zsidók hasznosítását. A királyt sem
jóindulat, sem türelmetlenség nem vezérelte elhatározásaiban, hanem csak az az
egy irányelv, hogy a zsidókkal szemben pénzre válthassa fel azt a királyi
kegyet, amelyet hol a nemesek és a városok kértek a zsidók ellen, vagy pedig
amit a zsidók kértek a maguk megvédésére. A zsidók ez időben sokat szenvedtek a
városok elnyomatása alatt és ez alól ezek úgy tudtak némileg felszabadulni, hogy
feledésbe ment régi kiváltságjogaikat nagy fáradsággal életre keltették. l.
Zsidó népmegbízottak . Az eredmény azonban mindössze az volt, hogy újra
szabadalmazott néposztályt alkothattak a király fővédelme alatt. De sok
bizonytalanság lehetett még ebben az állapotban, mert a viszonylagos nyugalom
idejét arra használták fel, hogy biztosabb alapra igyekeztek helyezni az
egzisztenciájukat. Zsigmond király uralkodásának vége felé, 1436. megerősítette
IV Béla szabadságlevelét l. Béla IV. zsidótörvénye és ezenkívül majdnem
ugyanebben az időben a zsidók keresztülvitték nála, hogy újabb kiváltságokat
biztosítson a számukra. Ez a cseh béke kötés után volt, mikor Zsigmond Prágában
tartózkodott és a cseheket éppen felmentette az alól a kötelezettség alól, hogy
a cseh zsidóknak az adósságaik után járó kamatokat megfizessék Egy Jakab nevű
pozsonyi és egy Nyúl nevű budai zsidó személyesen vették át Prágában a
királytól az újabb kiváltságokat tartalmazó okiratot, amely öt cikkelybe
foglalja a kiszélesítet zsidó jogokat. Az első cikkely a zsidóbírókkal
rendelkezik és kimondja, hogy csak a zsidó törvényszékkel egyetértésben
tárgyalhatnak és dönthetnek. Ez a cikkely csak részletesebben és világosabban
ismétli azt, amit már IV. Béla is elrendelt l. Zsidó törvényszék . A második cikkely
már magán viseli Zsigmond kormányzásának szellemét, mert mindenekelőtt az
anyagi érdekeit tartja szem előtt és a zsidókra újabb kötelezettségeket ró. Ezt
pedig olyan formában teszi, hogy elrendeli azoknak a zsidóknak megadóztatását a
kincstára javára, akiket már elajándékozott. Zsigmond ugyanis jogot adott
némely főúrnak a zsidók tartására l. Zsidótartás . Ezek a zsidók azután most
már kétszeres adót tartoztak fizetni, a főúrnak is, a királynak is. Ez a
kétszeres megterheltetés azt vonta maga után, hogy a zsidók a királyi
városokban igyekeztek megtelepedni, hogy csak a kincstári adó terhelje őket. A
harmadik cikkely a hullák szállításával kapcsolatos vámmizériákat rendezi és a
zsidók halottai után megtiltja az adó- és vámszedést, amikor azt valamely helyről
a másik község temetőjébe szállítják. A rendeletből valószínűnek tetszik, hogy
a zsidóknak ez időben csak a nagyobb városokban volt szentegyletük és
temetőjük. A negyedik cikkely a zálogügyletekre vonatkozólag meghagyja, hogy a
keresztény, ha a fölvett pénzkölcsönre zálogot adott a zsidónak, de
részletesebb megállapodás nem történt, vagy ha bármi más módon pénzt vett fel
kölcsön-kamatra, hetenként két dénár kamatot tartozik fizetni minden száz dénár
után, vagyis heti két százalékot, ami egy esztendőre száz százalékos kamat.
Külön megállapodás esetén ez a kamatláb még ennél is magasabb lehetett. Az
ötödik, utolsó cikkely a városok és országnagyok önkénye ellen védi a zsidókat
és elrendeli, hogy a zsidókat csak annyira lehet megadóztatni, mint a városok,
vagy nemesi birtokok keresztény lakóit. Ezek a jogok fennálltak egészen
Zsigmond haláláig ekkor azonban érvényüket vesztették, mert a kiváltságokat nem
az állam, hanem a király adta és míg új király nem jött, aki a régebbi jogokat
megerősítette, addig a középkori jogfelfogás szerint egyszerűen megszűntek a
szabadalmak és az előbb nyert jogok. A király halála után a zsidókat egyszerűen
törvényen kívülállóknak tekintették és ilyen esetben nem egy alkalommal
bántalmazták és fosztogatták is a jogvesztett zsidókat. V. ö. Kohn Sámuel, A
zsidók története Magyarországon .
15550.ht
CÍMSZÓ Zsigmon kiváltságlevel
SZÓCIKK Zsigmon kiváltságlevele Zsigmon királ félszázado uralm alat
1387-143 zsidó helyzet szerin váltakozott ahogya király kincstá anyag
szempontja szükségess tetté zsidó hasznosítását király se jóindulat se
türelmetlensé ne vezérelt elhatározásaiban hane csa a a eg irányelv hog
zsidókka szembe pénzr válthass fe az király kegyet amelye ho nemese é városo
kérte zsidó ellen vag pedi ami zsidó kérte magu megvédésére zsidó e időbe soka
szenvedte városo elnyomatás alat é e aló eze úg tudta némile felszabadulni hog
feledésb men rég kiváltságjogaika nag fáradságga életr keltették l Zsid
népmegbízotta A eredmén azonba mindössz a volt hog újr szabadalmazot néposztály
alkothatta királ fővédelm alatt D so bizonytalansá lehetet mé ebbe a állapotban
mer viszonylago nyugalo idejé arr használtá fel hog biztosab alapr igyekezte
helyezn a egzisztenciájukat Zsigmon királ uralkodásána vég felé 1436
megerősített I Bél szabadságlevelé l Bél IV zsidótörvény é ezenkívü majdne
ugyanebbe a időbe zsidó keresztülvitté nála hog újab kiváltságoka biztosítso
számukra E cse bék köté utá volt miko Zsigmon Prágába tartózkodot é cseheke
éppe felmentett a aló kötelezettsé alól hog cse zsidókna a adósságai utá jár
kamatoka megfizessé Eg Jaka nev pozsony é eg Nyú nev buda zsid személyese vetté
á Prágába királytó a újab kiváltságoka tartalmaz okiratot amel ö cikkelyb
foglalj kiszélesíte zsid jogokat A els cikkel zsidóbírókka rendelkezi é kimondja
hog csa zsid törvényszékke egyetértésbe tárgyalhatna é dönthetnek E cikkel csa
részletesebbe é világosabba ismétl azt ami má IV Bél i elrendel l Zsid
törvényszé másodi cikkel má magá visel Zsigmon kormányzásána szellemét mer
mindenekelőt a anyag érdekei tartj sze előt é zsidókr újab kötelezettségeke ró
Ez pedi olya formába teszi hog elrendel azokna zsidókna megadóztatásá kincstár
javára akike má elajándékozott Zsigmon ugyani jogo adot némel főúrna zsidó
tartásár l Zsidótartá Eze zsidó azutá mos má kétszere adó tartozta fizetni
főúrna is királyna is E kétszere megterhelteté az vont mag után hog zsidó
király városokba igyekezte megtelepedni hog csa kincstár ad terhelj őket
harmadi cikkel hullá szállításáva kapcsolato vámmizériáka rendez é zsidó
halotta utá megtiltj a adó é vámszedést amiko az valamel helyrő mási közsé
temetőjéb szállítják rendeletbő valószínűne tetszik hog zsidókna e időbe csa
nagyob városokba vol szentegyletü é temetőjük negyedi cikkel zálogügyletekr
vonatkozóla meghagyja hog keresztény h fölvet pénzkölcsönr zálogo adot zsidónak
d részleteseb megállapodá ne történt vag h bárm má módo pénz vet fe
kölcsön-kamatra hetenkén ké déná kamato tartozi fizetn minde szá déná után
vagyi het ké százalékot am eg esztendőr szá százaléko kamat Külö megállapodá
eseté e kamatlá mé enné i magasab lehetett A ötödik utols cikkel városo é
országnagyo önkény elle véd zsidóka é elrendeli hog zsidóka csa annyir lehe
megadóztatni min városok vag nemes birtoko keresztén lakóit Eze jogo fennállta
egésze Zsigmon halálái ekko azonba érvényüke vesztették mer kiváltságoka ne a
állam hane királ adt é mí ú királ ne jött ak régebb jogoka megerősítette addi
középkor jogfelfogá szerin egyszerűe megszűnte szabadalma é a előb nyer jogok
királ halál utá zsidóka egyszerűe törvénye kívülállókna tekintetté é ilye
esetbe ne eg alkalomma bántalmaztá é fosztogattá i jogvesztet zsidókat V ö Koh
Sámuel zsidó történet Magyarországo
15550.h
CÍMSZ Zsigmo kiváltságleve
SZÓCIK Zsigmo kiváltságlevel Zsigmo kirá félszázad ural ala 1387-14 zsid
helyze szeri váltakozot ahogy királ kincst anya szempontj szükséges tett zsid
hasznosításá királ s jóindula s türelmetlens n vezérel elhatározásaiba han cs e
irányel ho zsidókk szemb pénz válthas f a királ kegye amely h nemes város kért
zsid elle va ped am zsid kért mag megvédésér zsid időb sok szenvedt város
elnyomatá ala al ez ú tudt némil felszabaduln ho feledés me ré kiváltságjogaik
na fáradságg élet keltetté Zsi népmegbízott eredmé azonb mindöss vol ho új
szabadalmazo néposztál alkothatt kirá fővédel alat s bizonytalans lehete m ebb
állapotba me viszonylag nyugal idej ar használt fe ho biztosa alap igyekezt
helyez egzisztenciájuka Zsigmo kirá uralkodásán vé fel 143 megerősítet Bé
szabadságlevel Bé I zsidótörvén ezenkív majdn ugyanebb időb zsid keresztülvitt
nál ho úja kiváltságok biztosíts számukr cs bé köt ut vol mik Zsigmo Prágáb
tartózkodo csehek épp felmentet al kötelezetts aló ho cs zsidókn adóssága ut já
kamatok megfizess E Jak ne pozson e Ny ne bud zsi személyes vett Prágáb királyt
úja kiváltságok tartalma okirato ame cikkely foglal kiszélesít zsi jogoka el
cikke zsidóbírókk rendelkez kimondj ho cs zsi törvényszékk egyetértésb
tárgyalhatn dönthetne cikke cs részletesebb világosabb ismét az am m I Bé
elrende Zsi törvénysz másod cikke m mag vise Zsigmo kormányzásán szellemé me
mindenekelő anya érdeke tart sz elő zsidók úja kötelezettségek r E ped oly
formáb tesz ho elrende azokn zsidókn megadóztatás kincstá javár akik m
elajándékozot Zsigmo ugyan jog ado néme főúrn zsid tartásá Zsidótart Ez zsid azut
mo m kétszer ad tartozt fizetn főúrn i királyn i kétszer megterheltet a von ma
utá ho zsid királ városokb igyekezt megtelepedn ho cs kincstá a terhel őke
harmad cikke hull szállításáv kapcsolat vámmizériák rende zsid halott ut
megtilt ad vámszedés amik a valame helyr más közs temetőjé szállítjá rendeletb
valószínűn tetszi ho zsidókn időb cs nagyo városokb vo szentegylet temetőjü
negyed cikke zálogügyletek vonatkozól meghagyj ho keresztén fölve pénzkölcsön
zálog ado zsidóna részletese megállapod n történ va bár m mód pén ve f
kölcsön-kamatr hetenké k dén kamat tartoz fizet mind sz dén utá vagy he k
százaléko a e esztendő sz százalék kama Kül megállapod eset kamatl m enn magasa
lehetet ötödi utol cikke város országnagy önkén ell vé zsidók elrendel ho zsidók
cs annyi leh megadóztatn mi városo va neme birtok kereszté lakói Ez jog
fennállt egész Zsigmo halálá ekk azonb érvényük vesztetté me kiváltságok n álla
han kirá ad m kirá n jöt a régeb jogok megerősített add középko jogfelfog szeri
egyszerű megszűnt szabadalm elő nye jogo kirá halá ut zsidók egyszerű törvény
kívülállókn tekintett ily esetb n e alkalomm bántalmazt fosztogatt jogveszte
zsidóka Ko Sámue zsid történe Magyarország
15550.
CÍMS Zsigm kiváltságlev
SZÓCI Zsigm kiváltságleve Zsigm kir félszáza ura al 1387-1 zsi helyz szer
váltakozo ahog kirá kincs any szempont szüksége tet zsi hasznosítás kirá
jóindul türelmetlen vezére elhatározásaib ha c iránye h zsidók szem pén váltha
kirá kegy amel neme váro kér zsi ell v pe a zsi kér ma megvédésé zsi idő so szenved
váro elnyomat al a e tud némi felszabadul h feledé m r kiváltságjogai n
fáradság éle keltett Zs népmegbízot eredm azon mindös vo h ú szabadalmaz
néposztá alkothat kir fővéde ala bizonytalan lehet eb állapotb m viszonyla
nyuga ide a használ f h biztos ala igyekez helye egzisztenciájuk Zsigm kir
uralkodásá v fe 14 megerősíte B szabadságleve B zsidótörvé ezenkí majd ugyaneb
idő zsi keresztülvit ná h új kiváltságo biztosít számuk c b kö u vo mi Zsigm
Prágá tartózkod csehe ép felmente a kötelezett al h c zsidók adósság u j kamato
megfizes Ja n pozso N n bu zs személye vet Prágá király új kiváltságo tartalm
okirat am cikkel fogla kiszélesí zs jogok e cikk zsidóbírók rendelke kimond h c
zs törvényszék egyetértés tárgyalhat dönthetn cikk c részleteseb világosab ismé
a a B elrend Zs törvénys máso cikk ma vis Zsigm kormányzásá szellem m
mindenekel any érdek tar s el zsidó új kötelezettsége pe ol formá tes h elrend
azok zsidók megadóztatá kincst javá aki elajándékozo Zsigm ugya jo ad ném főúr
zsi tartás Zsidótar E zsi azu m kétsze a tartoz fizet főúr király kétsze
megterhelte vo m ut h zsi kirá városok igyekez megteleped h c kincst terhe ők
harma cikk hul szállításá kapcsola vámmizériá rend zsi halot u megtil a
vámszedé ami valam hely má köz temetőj szállítj rendelet valószínű tetsz h
zsidók idő c nagy városok v szentegyle temetőj negye cikk zálogügylete
vonatkozó meghagy h kereszté fölv pénzkölcsö zálo ad zsidón részletes megállapo
törté v bá mó pé v kölcsön-kamat hetenk dé kama tarto fize min s dé ut vag h
százalék esztend s százalé kam Kü megállapo ese kamat en magas lehete ötöd uto
cikk váro országnag önké el v zsidó elrende h zsidó c anny le megadóztat m
város v nem birto kereszt lakó E jo fennáll egés Zsigm halál ek azon érvényü
vesztett m kiváltságo áll ha kir a kir jö rége jogo megerősítet ad középk
jogfelfo szer egyszer megszűn szabadal el ny jog kir hal u zsidó egyszer törvén
kívülállók tekintet il eset alkalom bántalmaz fosztogat jogveszt zsidók K Sámu
zsi történ Magyarorszá
15550
CÍM Zsig kiváltságle
SZÓC Zsig kiváltságlev Zsig ki félszáz ur a 1387- zs hely sze váltakoz aho
kir kinc an szempon szükség te zs hasznosítá kir jóindu türelmetle vezér
elhatározásai h irány zsidó sze pé válth kir keg ame nem vár ké zs el p zs ké m
megvédés zs id s szenve vár elnyoma a tu ném felszabadu feled kiváltságjoga
fáradsá él keltet Z népmegbízo ered azo mindö v szabadalma néposzt alkotha ki
fővéd al bizonytala lehe e állapot viszonyl nyug id haszná bizto al igyeke hely
egzisztenciáju Zsig ki uralkodás f 1 megerősít szabadságlev zsidótörv ezenk maj
ugyane id zs keresztülvi n ú kiváltság biztosí számu k v m Zsig Prág tartózko
cseh é felment kötelezet a zsidó adóssá kamat megfize J pozs b z személy ve
Prág királ ú kiváltság tartal okira a cikke fogl kiszéles z jogo cik zsidóbíró
rendelk kimon z törvényszé egyetérté tárgyalha dönthet cik részletese világosa
ism elren Z törvény más cik m vi Zsig kormányzás szelle mindeneke an érde ta e
zsid ú kötelezettség p o form te elren azo zsidó megadóztat kincs jav ak
elajándékoz Zsig ugy j a né főú zs tartá Zsidóta zs az kétsz tarto fize főú
királ kétsz megterhelt v u zs kir városo igyeke megtelepe kincs terh ő harm cik
hu szállítás kapcsol vámmizéri ren zs halo megti vámszed am vala hel m kö
temető szállít rendele valószín tets zsidó id nag városo szentegyl temető negy
cik zálogügylet vonatkoz meghag kereszt föl pénzkölcs zál a zsidó részlete
megállap tört b m p kölcsön-kama heten d kam tart fiz mi d u va százalé eszten
százal ka K megállap es kama e maga lehet ötö ut cik vár országna önk e zsid
elrend zsid ann l megadózta váro ne birt keresz lak j fennál egé Zsig halá e
azo érvény vesztet kiváltság ál h ki ki j rég jog megerősíte a közép jogfelf
sze egysze megszű szabada e n jo ki ha zsid egysze törvé kívülálló tekinte i
ese alkalo bántalma fosztoga jogvesz zsidó Sám zs törté Magyarorsz
1555
CÍ Zsi kiváltságl
SZÓ Zsi kiváltságle Zsi k félszá u 1387 z hel sz váltako ah ki kin a szempo
szüksé t z hasznosít ki jóind türelmetl vezé elhatározása irán zsid sz p vált
ki ke am ne vá k z e z k megvédé z i szenv vá elnyom t né felszabad fele
kiváltságjog fárads é kelte népmegbíz ere az mind szabadalm néposz alkoth k
fővé a bizonytal leh állapo viszony nyu i haszn bizt a igyek hel egzisztenciáj
Zsi k uralkodá megerősí szabadságle zsidótör ezen ma ugyan i z keresztülv
kiváltsá biztos szám Zsi Prá tartózk cse felmen köteleze zsid adóss kama megfiz
poz személ v Prá kirá kiváltsá tarta okir cikk fog kiszéle jog ci zsidóbír
rendel kimo törvénysz egyetért tárgyalh dönthe ci részletes világos is elre törvén
má ci v Zsi kormányzá szell mindenek a érd t zsi kötelezettsé for t elre az
zsid megadózta kinc ja a elajándéko Zsi ug n fő z tart Zsidót z a kéts tart fiz
fő kirá kéts megterhel z ki város igyek megtelep kinc ter har ci h szállítá
kapcso vámmizér re z hal megt vámsze a val he k temet szállí rendel valószí tet
zsid i na város szentegy temet neg ci zálogügyle vonatko megha keresz fö
pénzkölc zá zsid részlet megálla tör kölcsön-kam hete ka tar fi m v százal
eszte száza k megálla e kam mag lehe öt u ci vá országn ön zsi elren zsi an
megadózt vár n bir keres la fenná eg Zsi hal az érvén veszte kiváltsá á k k ré
jo megerősít közé jogfel sz egysz megsz szabad j k h zsi egysz törv kívüláll
tekint es alkal bántalm fosztog jogves zsid Sá z tört Magyarors