5. EGYSÍKÚ POLITIZÁLÁS

1868 után a politizálás vagy az annak tartott személyeskedés minden más témát elnyelt a Bolond Miskában. A kortárs írókat politikusokként kezelte. Így Jókai szüntelen szereplése ellenére is csupán az derült ki róla, hogy a lap szerint a korszak legnagyobb politikusa, Gyulai Pálról pedig az, hogy kizárólagos tevékenységi köre minden lehetséges eszközzel meggátolni Jókai elismerését.

1867-ben még valóban figyelt a lap szépirodalmunk helyzetére, de a későbbiekben csak egy-egy érzelgős verssel emlékezett Eötvösre, Vörösmartyra és Petőfire. Egyébként Szigligeti „drámaírói gyárát” emlegette vagy politikai indíttatású személyi támadásokat intézett az írók ellen is.

Hogy ellenzéki politikai pártállása mennyire konzervatív nézetekkel párosult, arra világosan mutat 1869. decemberi reagálása a kiváló mechanikus materialista filozófus, Karl Vogt pesti előadásaira. Vogtot „arkördög”-ként emlegette, aki a darwinizmusról és az ateizmusról tartott előadásait üres teremben mondta el. „Csak három ember volt jelen istentelen rugaszkodásainál – írta –: ugyanis a három zsidó Lloyd zsidó reporterei.” A valóságban egy szó sem volt igaz ebből, sőt hetekkel előre lehetetlen volt jegyet szerezni {II-2-184.} az előadásra. További élceiben arra használta a darwinizmust, hogy politikai ellenlábasait különböző állatfajokhoz hasonlítsa – ezzel viszont évtizedekig visszatérő karikatúratípust honosított meg a magyar élclapokban.

A Bolond Miska magát balközépi, majd 48-as párti, tisztán politikai élclapnak nevezte, olvasóközönségét is a párthívekből szerezte. A kiegyezési államrendet is, a kormányokat is elutasította, az uralkodóról, Ferenc Józsefről azonban nem ejtett szót. Központi értékkategóriái az elvont magyarság, a köznemesség társadalmi és politikai szerepének megóvása és a függetlenség voltak. Nemesi liberális szellemiségét előítéletekhez kötött, megfellebbezhetetlen, tételes kijelentések jellemezték. Valóban sovány, beszűkült élclap volt. Elárasztották a nagyon vegyes színvonalú versek, sokáig a terjengős értekezések és elbeszélések is. Szellemi egysíkúsága és személyeskedő, kulturálatlan politizálása formailag is többnyire alacsony színvonalon jelent meg. Ágai röviden úgy jellemezte a Bolond Miskát, hogy „apróra tagolt lajhár humora volt”.