1. KONZERVATÍV ÍZLÉS, MÉRSÉKELT FORMAI VÁLTOZÁSOK

A Vasárnapi Újság olvasóközönsége nem kívánta már az adott viszonyok átalakítását, legfeljebb a szerves és számára megnyugtató fejlődést, s ez ízlésére is rányomta a bélyegét. Hiszen a sajtó formai változásai általában –a technikai fejlődésből következőktől eltekintve – tartalmi változásokat takarnak, ha nem éppen egy új lapprogram megjelenési formái.

1876. január 1-től változott a lap fejléce. Az elkopott régi helyett Lotz Károly és Greguss János tervezett újat. „Pannónia mostani helyzetében életteljesebb alak, mint a régi – magyarázta a lap az újítást. – Baljával a haza czímerére támaszkodva, a háttérben elterülő fővárosra tekint, mely az egész országot is jelképezi, s jobbjával áldást hint a kelő nap fényében derülő Magyarországra. Oldalt a két házi kör sokat nyert életben és elevenségben. A régi kép magános olvasói helyett egy-egy család van azokból a körökből, melyekben e lap kezdetétől fogva állandó szíves fogadtatásban szokott részesülni. [Ti. az egyik oldalon a központi alak egy vidékiesen öltözött, pipázó magyar úr lámpafénynél, a másikon csikós öltözetű magyar paraszt gyertyafénynél.] Eddig régi czímképünk jelképe szerint a nők mintha ki lettek volna zárva a ’Vasárnapi Újság’ olvasói köréből. Most, a napi munka végeztével mindenik családban ott hallgatja a ’feleség’ is, az ’anyjuk’, a mit a férj, az ’apjuk’ olvas a világ állapotáról.” (1876. 1. 11.) Ebben a leírásban-magyarázatban tulajdonképpen mindaz megtalálható, ami a Vasárnapi Újságot az elkövetkező másfél évtizedben jellemezte: az „áldást hintő” Pannónia, a kultúrfölényben tetszelgő magyar nacionalizmus szolgálata és a családi lappá történő átalakulás igénye. A további változások ezt az alapvető világnézeti és lapszerkesztői szemléletet már nem változtatták meg.

1877 elejétől német mintára négy-négy számot tartalmazó havi füzetekben is árulták a könyvárusok a Vasárnapi Újságot. Az egyszeri bejelentésen túl nem esett több szó erről a publikálási formáról: bizonyára nem vált be, hiszen ellenkezett egy olyan lap lényegével, melynek egyik fő vonzereje a tetemes számú, aktualitáshoz kötött hírrovat.

A Vasárnapi Újság huszonötödik évfolyama 1878-ban tipográfiai változásokat hozott. Addig a különböző írások, cikkek és hírek a címektől eltekintve végig azonos betűtípussal jelentek meg. Ezt a monotóniát most többféle, nagyobb és kisebb betűtípus váltogatásával oldották. Ugyancsak változott a hangsúlyos szavak, szerkezetek tipográfiai kiemelése is: a ritkításról áttértek a kurziválásra, a dőlt betűkkel történő kiemelésre. Ugyanekkor az illusztrációk is megjavultak, főként nagyobb méretűek lettek. Szintén érintette a képanyagot az 1883-i tiszaeszlári per tudósítása: legalábbis átmenetileg, először foglaltak el jelentős teret a helyszíni riportképek, és színesebbé vált a kép és szöveg tördelése. Ugyanígy újdonságot jelentett a lap olvasóinak, hogy tudósításokat olvashattak rendszeresen. A per és az ezt követő tüntetések elcsitulásával megjelenésében is unalmasabb lett a Vasárnapi Újság.