HÁROMSZÉK.

TARTALOM

I. Miklósvár-szék.

Háromszék előismertetése.

A Székelyföldnek legszebb, legérdekesebb s minden tekintetben legkitünőbb részét kétségtelenül Háromszék alkotja. És ezen elsőségi osztályozás ugy természeti szépségeire alkalmazva, – mint erkölcsi értelemben is áll, mert Háromszék nemcsak az összes Székelyföldnek, hanem az annyi nagyszerü vidéket felmutató erdélyi résznek is kétségtelenül legszebb pontját képezi; és ha Háromszék természeti szépségben ritkitja párját, ha tájfüzérének nagyszerüsége által kiemelkedik; ha a természet áldásos kincseiben bővelkedik: erkölcsi becsben méginkább tulszárnyalja honunk minden más vidékét; igen, mert e szék minden időben a hősök hazája volt, mert a mult fényes fegyvertényeire, a nagy ősök dicső harczaira, a közel multban még fényesebb, még dicsőbb tettek következtek, az utódok nem csak hűk voltak a nagy időket élő ősöknek hiréhez, hanem azt még fölül is multák elannyira, hogy a XIX. század történelmének legfényesebb lapját Háromszéknek ujabbkori eseményei foglalják el. Az 1848/9-ki szabadságharczban Háromszéket illeti meg a hősiességnek legdiszlőbb babérkoszoruja; ezen szék volt az, mely Erdély eleste után egymaga állt szembe a zsarnokságnak győzelmes sergeivel, ezen kis területnek maroknyi népe nyilt, semmi természeti védvonalt nem nyujtó vidéken, három hónapig folytatta védelmi harczát a 200,000 oláh és szász nemzetőrrel egyesült, országot hóditott győzelmében felfuvalkodott, osztrák hadsereggel, szembe állott fegyver és lőkészlet nélkül s elfogadta és folytatta a harczot nem a győzelem reményével, hanem Zrinyi hős halálára elkészülve.

Azonban a hősies elhatározás és a pillanat nagysága csodákat művelt; fegyver, ágyu, s lőkészlet mint varázs ütésre állott elő, minden kézben fegyver villogott, mindenki rettenthetlen hőssé változott át, csapatok alakultak, s gyültek a szék minden pontjára; alkotva oly élő védfalakat, melyeken az ellen minden erőlködés daczára áttörni nem tudott s környezve e vidéket a legyőzhetlenségnek csodás nymbusával mind addig, mig Bem az ország tulsó felén megjelenve, a hősiességi verseny Erdély keleti és nyugati részén egyaránt nagyszerü tettekben nyilvánult.

Háromszék ez időben tul tett önmagán; mert a védelmi harczot támadó harczczá változtatta át, s midőn az ellen egy részét sakkban tartva annyira nyugtalanitá, hogy orosz segélynek igénybe vételére szorittatott: másrészről erejének egy részét Bem seregéhez csatolva, kétszeresen osztakozott azon bámulatos hadjárat dicsőségében, mely rövid 3 hó lefolyta alatt Erdélyt kitisztitá az osztrák-orosz hadseregektől, sőt a háromszéki székelyek voltak azok, kik a tömösi szorosnál (márcz 21-én 1849) kihúzódó ellenségnek utócsapatait szétverték, s podgyászait elszedve csúfosan szalaszták ki a hazából.

Nem kevesebb hősiességgel s gyakran győzelmesen harczolt Háromszék az oroszok invasiójakor is elannyira, hogy Háromszék területén még akkor is győzelmes csaták folytak, midőn Erdély már veszve volt, midőn Világosnál a szabadságnak sirját megásták.

A csaták, melyek Háromszéket hazánk Lacedemonjává tevék, e kötet folytán tüzetesebben lesznek tárgyalva: itt csak röviden emlitém azért, hogy olvasómat mintegy előkészitsem a beutazandó vidéknek erkölcsi becsére; előrebocsátám azért, hogy az utazó tudhassa, minő nagyszerü nép által lakott vidékre vezetem; de felhozám főleg azért, mert ezen nagy időknek dicső tényei kevéssé ismeretesek, mintha a történelem azok nagyszerüsége és rendkivüliségétől megdöbbenve, följegyzésével azért késnék, hogy az eposzra méltó tárgyat a költészetnek engedje át; s ha én e munka folytán a páratlan hősiességet itt-ott fölemlitem, ha az események nagyszerüségét gyenge tollam kisszerü vonásaival kontárkodva ecsetelem, teszem azt azért, hogy az által a figyelmet felköltve, mintegy fölhivjam az avatottakat, rámutatva azon korunkat dicsőségének ragyogványával betöltő tényekre, melyek a történészek és költészet felkarolására oly hálásan ajánlkoznak.

A dicsőség fénylő napjának sugarai világitják meg tehát Háromszéket, a szabadság és a polgárosodásnak e ledönthetetlen sorompóját, a haza biztonságának e megvívhatlan fellegvárát, a Székelyföld határszélének ezen áttörhetlen védvonalát, Pannoniának e dicső Lacedemonját, melynek népe a szabadság védelmében oly magasztos szerepet játszott, hogy ha a székelynek azt megelőzött multjában nem lettek volna is nagy momentumai, ha az ősök hősiességben nem tündököltek volna is, Háromszék ujabb történelméből még akkor is minden fia igényt merithetne arra, hogy a székely névre büszke és rátartó legyen.

Ily kedvező világitásban tünnek fel előttünk Háromszéknek szép virányai; ily erkölcsi nagyságban tündököl annak népe.

Mielőtt azonban Háromszék részletesebb ismertetését megkezdenők, mielőtt dicső népével közelebbi érintkezésbe jönnénk; szükségesnek itélem ezen széknek, tájékozottságunkat könnyitő előismertetését adni.

Háromszék, Csík és Kászonszéken alól a határszél mellett hosszan nyulik le egészen Erdély délkeleti szögletéig, vagy is a Bodza szorosa által jelölt azon pontig, hol a Kárpátok keleti vonala csaknem egyenes szögletben megtörve, dél irányba kanyarul, azonban mivel ezen honthatároló havasoknak e tájat kihasasodása van, azért Háromszék 4–5 mfddel Csíknál kiebb fekszik kelet felé, vagy is ennyivel hajlik kiebb Oláhország felé, feküdvén az északi szélesség 45° 31' 30'' – 46° 16' 0'' és a keleti hosszuság 43° 9' 30'' – 44° 5' 5'' közt (Lenk szerint).

Határai északról Bardoczszék, F.-Fehérmegye peselneki járása*Bükszád, Mikó-Ujfalu, Karatna, Volál, Peselnek, Szárazpatak nevü községekből álló része. ) és Kászonszék. Keletről Oláhország. Délről Felső-Fehérmegye két darabkája*Egyik darabot Markos, Nyen és Bodola alkotja, a másikat Erősd, Előpatak, Árapatak, Hidvég és Lüget. ) és a Barczaság. Nyugatról a Barczaságnak észak felé kiszögellő része*Magyaros és Apácza községek. ) és Felső-Fehérmegye másik foltocskája*E darabkát Ürmös, Ágostonfalva és Felső-Rákos képezi. ).

Háromszék terjedelmét Benkő József hibásan tette 6 mfd hosszura és 3 mfd szélesre, mert ezt teres, lakott része is fölülmulja, s ha miként kell, havasi és hegyes vidékét is oda visszük, akkor sokkal kedvezőbb térméreti eredményre jutunk, mert Háromszék az északi csúcsában levő Nagysándortól az aldobolyi hidig (déli határszéléig) 9 mfd hosszu és a keleti határszélen levő Lipsától (havas) Köpeczig szintén 9 mfd széles. Ily hossz és szélességi vonalokhoz viszonyult térnagysága 511560/1600 négyszög mfd, melyből jön Miklósvárszékre 5568/1600, Kézdi székre 16752/1600, Orbai székre 141322/1600, Sepsi székre 15408/1600, A Bodza-szorosra 101432/1600, a Putna szorosra 11064/1600, és az Ojtozi szorosra 4368/1600 négysz. mfd*Lenk szerint. ), mely területből 10 folyó mfddel érintkezik Oláhországgal, minek következtében Háromszéknek minden 5-ik négyszög mfde határt képző. Terének közép magasága 282 öl*Bereczk 306°, az aldobolyi hid 261° magasságban feküdvén a tengerszin felett. ),

Háromszék alakja szabályszerü négyszög lenne, ha azt északon F.-Fehérmegyének Csík és Háromszék közé beékelt darabkája és északnyugati szögletében a szintén beszögellő Bardoczszék meg nem csonkitaná; valamint délnyugati szögletében is F.-Fehérmegye másik foltocskája is szögletcsonkitást nem okozna; de majd egy czélszerübb és a természeti határvonalakra jobban figyelő felosztása hazánknak bizonynyal ki fogja egyenesitni Háromszék tetszetős idomzatát megcsonkitó ezen beszögelléseket, én ily szerves összefüggését e leirásomban előzetesen kiegészitem az által, hogy Felső Fehérmegyének ugy az északi részre, mint a délnyugati szögletre eső részét Háromszékhez csatolom.

Háromszék nagy része termékeny térség, melyet a rajta áthaladó folyamok idomitottak, egyáltalában Háromszék folyó-rendszere nagyon szerencsés, s mivel a tereit végig futó, azt termékenyitő folyók és azoknak számos mellékfolyói ugy a tájalakulás, mint a talaj termelési viszonyaira nagy befolyással vannak: azért legelőbb is Háromszék folyóit vesszük vizsgálatunk alá.

Háromszék fő folyója az Olt, ebbe szakad csaknem minden pataka, valamint ez futja át csaknem egész hosszában e széket. Az Oltnak eredetét e munka II. kötetében tárgyaltuk, s ugyan ott elkövettük pályafutásának azon pontjáig, midőn a szép fel- és alcsíki tereken áthömpölyögve, Csík véghatáránál a tusnádi szoros – mely alább részletesen lesz ismertetve – képezi azon csudás sziklakaput, vagy előcsarnokot, melyen e folyam Háromszékre áttör. Ezen szoros alsó torkolatában van a Fehérmegyéhez sorozott Bükszád és Mikó-Ujfalu, s igy szorosan véve az Olt csak is az ezeken alul fekvő Málnásnál lép át Háromszék területére. De a hogy átlép, azonnal kibontakozik szük hegy keretéből s a kissé alább büszkélkedő Oltszemnél oly nyilt és termékeny völgyre ér, mely Sz.-Györgynél annyira tágméretüvé lesz, hogy megközeliti a négy mfd szélességet. Ezen Sepsi szék által betöltött gyönyörü tér nyugati oldalán fut le a mindig délirányt követő Olt egészen Al-Doboly-ig, hol a Feketeügygyel egyesülve nyugatra kanyarodik, talán azért, hogy szülőföldének a szép Székelyföldnek virányain tovább időzhessék.

Ezen nyugati folyásában a hogy a Barczaság és Fehérvármegye ide ékelt foltocskája közül kibontakozhatik eddigi délirányu pályájával ellentétes irányt veszen fel, s Miklósvár széketvégig folyva, mert elvégre is el kell szakadnia a szülőföldtől, Alsó-Rákosnál haragosan tör át azon negyedik szorosán, melyet már e munka 1-ső kötetében ismertettem.

E szerint tehát az Olt Sepsi- és Miklósvár széket egész hosszában átfolyja, mely utja egyenes vonalban 7 mfdet, kanyargásaival pedig legalább is 10 mfdet teszen; s bár Oltszemen alól főleg tavaszszal és őszszel tutajozható lenne: mégis használatlanul foly el, sem hajókázási, sem kereskedelmi, sem ipari, sem pedig mezőgazdászati czélokra nem hasznosittatik oly mérvben, mint azt elhanyagolt nemzetgazdászati érdekeink igényelnék.

Oltunk már Csíkból, mint tekintélyes nagyságu folyam érkezik Háromszékre, itt még inkább gyarapodik a beleszakadó számos patak által, ezeknek csak jelentékenyebbjeit emlitem itt meg, minő a Bükszádon alól balpartilag beszakadó Zsombor pataka és a jobbparti Rakottyás, a szintén jobbpartilag beszakadó Árkos patakát és a Szent-György között lefolyó Debren patakát, s végre a Sepsi szék véghatáránál vele összeömlő testvér folyamát, a hason nagyságu Feketeügyet.

A Barczaságról Oltba siető tekintélyesebb balparti folyók a Türkösvize, Vidonbách, Barcza, Homorod és Rákos pataka. Miklósvár széken a jobbpartilag beszakadó patakok között jelentékenyebbek a Bölön pataka, Ajta pataka, Barotvize és a Bardocz székről jövő Kormos-Lángos, s számos más kisebb csermely, melyeket, mivel a kötet folytán részletesebben lesznek ismertetve, itt mellőzök, de nem tehetem azt az Olt testvér folyójával, a Feketeügygyel, már csak azért sem, mert tekintélyes volta mellett ez egy tisztán székely folyó, egyedüli nagyobb folyóink közül, mely Székelyföldön eredve, egész pályahosszát székely területen futja át, mely forrásától torkolatáig mindenütt székely hantokat mos.

A Feketeügy a Kézdiszék északi részén felmagasuló havasokból veszi eredetét, illetőleg az a Kászonszékből letörtető Kászonvize, az Esztelneki patak, a Lemhénynél lefolyó Velencze pataka és a Bereczk patakából alakul. Az ezen alól Feketeügybe ömlő patakok nevezetesebbjei balról az osdolai Kopoló patak, Gelencze pataka, a zabolai Nagy patak, a tekintélyes Kovásznavize, Lisznyó pataka és a határszéli Doborló pataka. Jobbról Nagy vagy Csernáton pataka, Dalnoki patak és Besenyő pataka. Ezek a számos más csermely által gyorsan gyarapodik a Háromszéknek legszebb részét átfolyó Feketeügy, mert a hogy a Kászon vize Sz.-Léleknél*Kézdiszék legfelső faluja. ) kiér a hegyek közül, azonnal egy három mfd szélességü gyönyörü térre jut, mely téren Kézdi és Orbai székek egészen a Sepsinek egy része van, de az Olt melléki Sepsiszék csak ott csap át a Feketeügyhöz, hol az Olt völgye is egybefoly a Feketeügyével, vagyis azon ponton, hol a két folyót elválasztó hegység Angyalosnál elenyészik. Itt éri el a háromszéki térség nagyszerüségének teljét, mert bár a két folyó még távol tartózkodik egymástól, de azért köztük más válvonal nincsen, mint azon csekély emelkedésü fennlapály, mely a jellegző Szépmező nevet oly méltán kiérdemli; e fennlapálylyal majd közelebbről fogunk a maga helyén megismerkedni, itt csak azt emlitem fel, hogy Háromszék, két testvér folyója által szegélyzett, térségének szélessége (a Szépmezőt is oda véve) e ponton (Sz.-Györgytől Zágonig) megközeliti a 4 mfdet, hosszasága pedig Bereczktől a Farkasvágóig*A déli határszél azon pontjáig, hol a Feketeügy az Olttal egyesül. ) tulhaladja a 7 mfdet; sőt ha e térséget természetes határai szerint teljesen kiegésziteni akarjuk, akkor hozzá kell adnunk a Barczaságot is, mi nem egyéb, mint folytatása a háromszéki térségnek, mely odacsatolás által térségünk még óriásibb mérvet ölt, mivel az Bereczktől Törcsvárig (mind folytonosságban levén) 12 mfd hosszu, s Szunyogszegtől Zágonig 7 mfd széles, miből az következik, hogy Háromszéknek a Barczával összefolyó tere Erdélynek legtekintélyesebb folyamvölgyét alkotja.

A minő szép és elragadó e tér, ép ugy összhangzatosan nagyszerü annak havaskerete is, mert a tájfekteztük térséget minden oldalról a legszebb idomu havasok veszik körül. Igy keleten a határszéli Kárpátoknak lánczolata nyulik el, gyönyörüen csoportositott csúcsaival, melyek közt megemlitést érdemelnek a Magyaros, Lipsa, Szemerkés, Mosát, Bonyo-Feje, Bajkán, Zernye, kovásznai Pilis, Jakabhavas, Lakoczás és Csilyános, mivel azok mindenike meghaladja a 4000 lábat, sőt némelyike még az 5000-et is*A Mosát 4698'. A Lakoczás 5580'. A Csilyános 5082' magas. ).

Ezen havassor Zágonon alól hatalmas kifutványát ereszti ki Háromszék felé, mely a Bodza vidékének előhegyeit alkotja. A hegyek ezen beágazásánál szintén kiválik néhány tekintélyesebb csúcs, mint a Szerede és a nyeni Piliske tető, melyek a 4000 láb magasság szinvonaláig emelkednek, de mindamellett is csak apró dombok a Bodza vidéki külső havassorhoz viszonyitva, melyek amazokon büszkén tulemelkedve, a Szilon (Sziriu) és Csukás csúcsokban a 6000 láb magasságot is tulhaladják*A Csukás 6150 láb magas. ).

A Bodza szoros végpontján levő büszke Királyhegynél a határszéli Kárpátok vonala ugyan megtöretik, de azért nagyságban még inkább fejlődik, mert a térségünket délről bezáró havassor*Háromszéknek déli határát ugyan a Bodza vidéke, azután a Feketeügy, Olt és az Előpatak közeli hegyek alkotják; de a háromszéki tér természetes határvonalát a déli Kárpátok képezik. ) a Bucsecs és Királykőnél a 8000 láb magasságot is megközeliti*A Bucsecs 7980'. A Királykő 7110' magas. ). Ezen megdöbbentően nagyszerü déloldali havasoknak északi kifutványát képezik a Miklósvár széket, vagy inkább az Olt északnak tartó völgyét nyugatoldalról határoló persányi és magyarosi havasok, melyek a krizbai Várhegy és Bálványos csúcsoknál a 4000 láb magasságig hatolnak fel. Ezen hegysornak Rikával átellenes felső végénél tört utat magának Oltunk Alsó-Rákos felé*Alkotva a nagyszerü alsó-rákosi szorost, melyet e munka I. kötetében ismertettem. ).

Midőn Háromszéket a körvonaloztam három oldalon ily nagyszerü havasok keretelik, akkor a felső vagy északi oldalon sem marad e tekintetben hátrányban, mert ott van északkeleti szögletében a büszke Nemere, s az ő vele versenyző Nagy Sándor és Kurucsa tető, melyek az 5000 láb magasságot tulhaladják*A Nagy Sándor 5118'. A Nemere ennél is magasabb. Mindezek a mil. geogr. Ins. 1863-ki földabr. szerint. ). Odább nyugatra azon roppant havastömb, mely Csik déli oldalán csoportosul, a 3579 láb magasságu Büdös és a 4320 láb magas Nagy-Csomág csúcsokkal, sőt e hegység a tusnádi szoroson is tulhatol, hol a Nagy-Murgó, Piliske és Mitács csúcsokkal ismét 4800 láb magasságig lövell fel, mig hátterében a hatalmas Hargita büszkélkedik.

Ezen északi havaslánczolatnak két hatalmas kifutványa nyulik le délirányba, egyik azon testes hegyháromszög, mely a torjai Büdös és a sz. Anna tó mögötti Nagy-Csomágból leágazva az Olt és Feketeügy közé, mintegy 5 mfd hosszuságban és 2–3 mfd szélességben ékeli be magát a Bojtorjános és Bodoki havas főcsúcsokkal, mely utóbbi 3720 láb magasságig hatol fel.

A másik azon Mitácsból leágazó hegytömb, mely Sepsi és Miklósvár székek közé, vagyis az Oltnak le és vissza (föl) folyása közé, 5 mfd hosszan, 2 mfd szélességben furta be magát, s melynek végcsúcsa a barczaszéli Veczernél van.

Ezen havasok között terül el Háromszéknek gyönyörü tere, melyet termékenységeért a Székelyföld Kanaánjának jogosultan nevezhetünk, mivel a számos vizér által öntözött térségnek dús talaján terem hazánknak legszebb és legjobb tiszta buzája, mely sulyban még a bánátit is felülmulja; és terem igen nagy mennyiségben, mi a talaj termékenysége mellett a lakosok szorgalmának is feltudható, a mennyiben hazánkban a földet sehol annyi figyelemmel és oly értelemmel nem müvelik, mint Háromszéken*Ez annyira megy, hogy szántás után az asszonyok és gyermekek egész raja lepi el a földeket s kalapácscsal verik szét a göröngyöket, miért a háromszéki föld mindig olyan, mintha meg lenne rostálva. Mikor a gabona fejet hányt, akkor azt kigyomlálják, miért a háromszéki buza mindig oly tiszta, mintha szemelve volna, s azért az vetőmagként és finom lisztnek is nagyon keresett. ). Innen van, hogy bár Háromszéken a birtok nagyon szét van oszolva*Elannyira, hogy a közönséges földészek közt gazdag ember az, kinek 10 hold birtoka van, a nagyszámu nemesség birtoka is nagyon el van aprósodva, ugy hogy pár nagyobb birtokot kivéve, alig van 100 holdnál több egy kézen, de ebből bámulatosan sok jövedelmet tudnak kiteremteni, elannyira, hogy egy ily kis birtoku háromszéki földbirtokos tisztességesebb s sokkal vendégszeretőbb házat tart, mint másutt a pár ezer holddal biró. ), mégis csaknem kizárólag földmüveléssel foglalkozó lakói jóllétnek örülnek; innen van, hogy a jól fizető fekvő birtoknak értéke oly nagy Háromszéken, mint sehol hazánkban*Tudok esetet, hogy 3–400 frtot is igértek holdjáért anélkül, hogy megkaphatták volna. Tagositás persze, hogy itt sincsen, s az nagyon bajosan lenne keresztülvihető, éppen a birtokhoz való ezen kegyeletes ragaszkodás miatt. ), s népében az ahhoz való ragaszkodás oly határtalan, hogy Háromszéken a birtok eladása oly ritkán fordul elő, mint a fehér holló.

Háromszék nyilt térség levén, a szelek nagyon uralogják; két irányból jövő szél van itten, egyik az ohajtva félt Nemere, mely az ojtozi szoros felől északkeleti irányból tör be; ohajtják e szelet, mert azon év, midőn a Nemere uralkodik, termékeny szokott lenni; félik, mert annak oly erős rohamai vannak, hogy házfedeleket sodor el, utasok szekereit forgatja fel, s főleg télben oly hideggel jár, hogy a legmelegebb öltözék mellett is megfagylalja a künn szorultakat.

Másik félt és utált szél az ugynevezett német szél, mely nyugat irányból jön; rettegett és utált e szél, mert mig a Nemere áldást hoz, addig ez rosz termést és nyomort szokott eredményezni*Azért azt „hatforintos” szélnek is nevezik, mert azon évben, mikor az uralg, rendszerint oly rosz termés van, hogy a buza ára 6 frtra is felmegy. ). Különben Háromszék igen kedvező égalji viszonyoknak örvend, s bár a szőllő itt már nem érik meg, de a gabona minden faja, még a melegebb égaljt igénylő kukoricza is rendesen elkészül s dús terméssel jutalmaz; kölest és haricskát (tatárka, hajdina) nagyobb mennyiségben termelnek, s egyáltalában Háromszéken az aratás 4 héttel köszönt be hamarább, mint legközelebbi, északi szomszédjánál Csíkban, de sőt a vele délről szomszédos s térfolytonosságban levő Barczaságon is 2 héttel aratnak későbben, mint Háromszéken, minek a Barczát közvetlenül körülölelő magas havasok lesznek okozói, mig Háromszéken a nagyobb csúcsok a tértől messzebb, a havasoknak középzöméből emelkednek ki.

A főfoglalkozást képező földmüvelés mellett ipart és kiviteli kereskedést is üznek itt-ott. Háromszék lakói, nevezetesen Kézdi-Vásárhely viszi itt a főszerepet, hol a kézműiparnak több czikkei nagyobb mennyiségben készülnek, s azzal Moldovában nagy kereskedést üznek. Fával és fagyártmányokkal leginkább a havasalji faluk lakói kereskednek. Ugyanezen falukban a marhatenyésztés is nagyobb mérvben üzetik.

Gyáripara leginkább szeszgyártásra és finom lisztre szoritkozik, ezen utóbbi czikk Erdély minden részében keresett.

Ásványokban szintén gazdag Háromszék, csakhogy fájdalom az itt is, mint hazánk sok más vidékén parlagon hever. Igy Kovászna hegyeiben a legjobb minőségü és legdusabb vaskőrétegek jönnek elő, kimerithetlen mennyiségben, müvelését egy társulat 1861-ben meg is kezdette, de tőkehiány miatt nagyon csekély mérvben folytatja. Kőrös közelében is van vaskő. Kéndús rétegek a torjai hegyekben nagy mérvben fordulnak elő, s bár azok a nemzeti fejedelmek korában müvelet alatt állottak, jelenleg teljesen el vannak hanyagolva. Kőolaj Sósmező környékén jön elő, sóban azonban szegény Háromszék s azt Oláhországból (csempészve), de leginkább Parajdról hordják.

Ásványos vize nagyon sok van, melyekkel e kötet folytán találkozni fogunk; mint legnevezetesebbet felemlitem itt a kovásznai Pokolsárt, a málnási Bugyogót, a bodoki és szent-györgyköri forrásokat.

Fennebb rövid átnézetét adtam a Háromszék terét termékenyitő folyóknak és patakoknak, de azok mellett van Háromszéknek néhány oly folyója is, melyek a határszéli Kárpátok közt eredve, kifelé folynak; ezek közt legfelül van a Nemere tájáról kiinduló Szaláncz pataka, hol a kézdivásárhelyieknek vannak fürészei. Kissé alább az ezzel csaknem párhuzamosan folyó Ojtóz patakának völgye következik, egyedüli határszoros, hol szekéruton közlekedhetik Háromszék Romániával, azért itt harminczad is van. Alább Osdola tájékán a Szemerkésből eredő Putna vize völgye, melyen csak csempészek járnak.

Legalsó ily kifelé siető folyója Háromszéknek a Bodza, de ennek területe csak kis részben tartozván Háromszékhez, azt majd a Barczaság leirásánál fogom ismertetni.

A mi a tárgyalásunk alatti Háromszéknek nevét illeti, az onnan eredhetett, hogy eredetileg ezen szék három fiuszékből Sepsi*Sepsiszék régi okiratokban Sebus néven fordul elő, ily nevét Benkő (Spec. Tran.) Sebus nevü székely őstől, vagy Sebestől származtatja. Hogy székhelyéről Szent-Györgyről Szent-Györgyszéknek is hivatott régen azt az I. Mátyás király korabeli erdélyi vajdának Miklósvárszék kiváltságait megerősitő, alább közlendő decretumából látjuk. Ugy látszik, hogy Sepsiszék volt azon központ, mely a többi székeket magához vonta, azonban azt, hogy ezen egyesülés mikor történt, önkéntes vagy erőszakolt volt-e, – mint Miklósvár széknél – nem lehet tudni.), Kézdi*Kézdi nevét Benkő Kezdőtől származtatja. ) és Orbai*Orbaiszék neve ily nevü székely őstől eredett a hagyomány szerint, kinek ivadéka lehetett az Orbai család, melyből több jeles ember származott, nevezetesen Orbai Miklós, János Zsigmond főstrázsamestere. Benkő Orbaiszék nevét Orv-tól eredezteti, mivel – mint mondja – sok orv vagy tolvaj tartózkodott régen ott, kik a szomszéd tartományokból csaptak be. ) székekből alakult. Ezek egyesülése által keletkezett Háromszék és származott neve is; azonban ha a néveredet logikáját szorosan akarnók követni, akkor a Háromszék helyett ma már Négyszék nevet kellene használnunk, mert a kezdetben szövetkezett három székhez később egy negyedik – Miklósvárszék – is csatoltatott, mint azt alább látni fogjuk.

A mi Háromszéknek politikai felosztását illeti, az most is megtartá mint alosztályzatot a négy fiókszékre való felosztást. A fiókszékek ismét járásokra oszlanak, még pedig a következőkre:

Sepsi fiókszék. I. Feketeügyi járás, melyhez 18 helység tartozik*Alább közlendő statistikai táblázatok fiókszékenkint levén egybeállitva, – ott a helységek osztályozva lesznek. ). II. Olti-járás, melyhez 19 helység, egy mezőváros (Sz.-György) és egy taxalis hely (Ilyefalva) van sorozva.

Kézdi fiókszék. I. Felső járás 17 helységgel. II. Alsó járás 14 helységgel, 1 mezővárossal (Kézdi-Vásárhely) és 1 taxalis helylyel (Bereczk.)

Orbai fiókszék. I. Felső jár. 9 helységgel. II. Alsó jár. 8 helységgel.

Miklósvár fiókszék 10 helysége csak egy járást képez.

A szék élén főkirálybiró áll, kinek tisztségét, mint minden más hivatalt is, választás utján töltenek be*A székely törvények szerint, bár most ideiglenesen a ministerium nevezi ki, de bizottmányi gyülések mint mindenütt, ugy itt is óvás és jogfenntartással, kivételesen fogadták el. ). A négy fiókszék mindenikének külön alkirálybirája, minden járásnak külön dullója (szolgabiró) van; sőt régen mindeniknek külön alszéke is volt, honnan a központi derékszékhez felebbeztek*Sepsi alszéke Sz.-Györgyön volt, elnöke a kerületi királybiró, tagjai a jegyző, 4 rendes fizetéses ülnök, (Miklósvárszékkel közös) pénztárnok és 99 számfeletti táblabiróból álltak. Kézdi alszéke Kézdi-Vásárhelyt ülésezett a kerületi alkirálybiró elnöklete alatt, alakitva volt a jegyzőből, 4 rendes és 95 számfeletti táblabiróból. Orbai alszéke Kovásznán székelt, elnöke a királybiró, tagjai jegyző, 4 rendes és számos tiszteletbeli táblabiró, ezeken kivül szavazattal birt a közügyvéd és szegények szószólója is. Miklósvárszéknek szintén volt királybirája elnöklete alatt működő alszéke, melyet 6 rendes, több tiszteletbeli táblabiró és aljegyző alkotott. Ennek székhelye előbb Miklósvártt volt, később Baróthra tétetett át. A főkirálybiró elnöklete alatt ülésező derékszék vagyis másodfolyamodásu törvényszéke az összes Háromszéknek rendesen Szent-Györgyön székelt. De mindezen törvényszékek hatásköre a fegyverfeladás után megszorittatott, s csak a fegyver alól kivett nemességre és csekély számu polgáriakra és jobbágyságra terjedt ki, mert a jogellenesen felállitott katonai birák a fegyverviselőket teljesen kivonták a polgári hivatalok befolyása alól. S itélték azokat részint idegen törvények, részint pedig s leginkább saját szeszélyük szerint. 1848 elsöpörte a zsarnokság e fattyukinövéseit, s a polgárok törvény előtti egyenlőségét helyre állitotta. ), most azonban ezek hatásköre a járási és központi törvényszékekre ruháztatott át.

Háromszéknek régen, ugy látszik, nem volt kormányzati központja, sőt gyüléseit is most itt, majd amott tartotta. Leginkább azonban a központi Maksán, Rétyen és Léczfalván; később Zabolán s másutt is, mint azt a jelen kötetben ki fogom mutatni. E szerint ambulansok levén közgyülései, állandó székháza sem volt egészen e század második tizedéig, midőn Sepsi-Szent-Györgyön ideiglenesen magánház lett e czélra berendezve; mostani csinos székháza ugyancsak Sz.-Györgyön 1832-ben épült*Mint azt majd a maga helyén be fogom mutatni. ).

A mi Háromszéken a nevelés ügyét illeti, az az utóbbi időkben igen kedvező lendületet nyert, és ebben az érdem csaknem kizárólag Háromszék lelkes népeé, mert a mi tanintézet forradalom előtt létezett, akár polgári (mint a kantai, kézdi-vásárhelyi algymnasiumok), akár katonai (mint a szent-györgyi, kézdi-vásárhelyi katonai intézetek): azt az absolut kormányzat megszüntette, mintha a zsarnokság sötétjét az értelmi sötétséggel is tetézni akarta volna; de Háromszék lelkes népe, mely a forradalom napjaiban oly magasztos, oly dicső volt, a megpróbáltatások végzetteljes napjaiban is csak nagy tudott lenni, s bár le volt sujtva s kizsarolva, azért mégis önmagától megvont filléreiből százezreket gyüjtve, Sz.-Györgyön ipartanodával egybecsatolandó algymnasiumot s néhány helyen, mint K.-Vásárhelytt, Zágon és Uzonban jeles elemi iskolákat hozott létre, másutt népiskolákat rendezett be*Majd a maga helyén azokat részletesen fogom ismertetni.), s mindezt tette ön erején, a kormányzat által nem csak nem segittetve, hanem éppen gátoltatva.

Hogy egy népnek, mely szellemi fölemelkedésére ily áldozatokat tud hozni, értelmesnek és jóra fogékonynak kell lennie, az magától értetik, s valójában be kell vallanunk, hogy a Székelyföldnek legértelmesebb, legfejlettebb s leghazafiasabb népét Háromszéken találjuk, sőt itt lelhetjük fel a székely fajnak legerőteljesebb és leszebb raját is, mert Háromszéken főleg a férfiak termetesek, izmosak, de a mellett fürgék és mozgékonyak, s valamint termetök, ugy arczuk is férfias, méltóságteljes, azon az önbizalom, erő és hősiesség kinyomatát lehetvén felismerni.

Vallásra nézve Háromszék lakói nagyrészt protestánsok*Reformatusok, unitariusok. ); katholikusok csak itt-ott szórványosan jönnek elő, tömegesebben leginkább kézdi-széknek Csikhoz közel eső felső részében, melyet ezért Szentföldnek neveznek. De Szentföld előttünk nem csak az, hanem szent Háromszéknek minden hantja, mert azt a szabadság védelmében kiöntött vér öntözé és szentesité mindenhol.

Háromszék czimerül egészen korunkig megtartotta a Mátyás kora előtt használt ős székely czimert; mi pánczélos kar által tartott szablya, melybe medvefő, sziv és korona van tüzve, kétfelől – az ujabb czimerbe is felvett – nap és hold. A régi dicsőség ezen jelvényének megőrzésére valójában leghivatottabb Háromszék, hol a régi czimer aegise alatt a régiek hősiessége is fenntartatott, mintha e czimer – mely multat és jelent egybe köt – a „noblesse oblige” elv alapján kötelezte volna az utódokat az ősök szebb erényeinek szeplőtelen megőrzésére; mit Háromszék hűn teljesitett, s azért méltó arra, hogy büszkén tüzhesse ki az ős Székelyföldnek dicsfény környezte régi czimerét.

Háromszék népét nem csak a haza szent jogainak védelmében vivott harczok fogyaszták, hanem megapasztani törekedtek a rosz akaratu népszámlálások is, mert a hiv. kimutatások lakóinak számát most 63,000-re, majd 80,000-re tették, pedig ez adatoknak veririfikatiójából az tünik ki, hogy azok igaztalanok, s hogy Háromszék lakóinak száma, nem annyira, hanem 113,362-re megy. Sőt mivel a haza érdeke azt kivánja, hogy a hon határai felett őrködő székelység ugy erkölcsi becsben, mint számban gyarapodjék, azért a háromszéki székelységhez számithatjuk azok gyarmatait is, melyeket szomszédságában kibocsátott, s melyek bár kormányzatilag el vannak tőle szakitva, bár a feudalismus átka egykor elnyomott szolgákká tevé, de azért azok székely eredetük emlékét nem csak fentarták, hanem arra büszkék is, sőt most a jobbágyság eltörlésével létre jött egyenlőség alapján mindinkább egyöntetüekké válnak székelyeinkkel. Ilyek pedig a Csík és Háromszék közé ékelt Felső-Fehérmegyéhez tartozó faluk lakói, kiknek száma 5803-ra megy*Ezek falunként és vallásfelekezetileg következőleg oszlanak:

	Kathol.	Reform.	Gör. nem egyesült	Görög egyesült	Luth.	Idegen	összes népesség
Mikó-Ujfalu	406	70	800	–	–	4	1280
Bükszád	630	15	430	7	3	6	1091
Karathna	460	130	4	10	–	6	610
Volál	506	219	–	60	–	4	789
Peselnek	1203	10	–	–	–	1	1214
Szárazpatak	770	19	–	25	3	2	819
	3975	463	1234	102	6	23	5803

Ezek pedig mind csak magyarul tudók és igy mindnyáját bátran székelynek vehetem, mivel a keleti vallásuak sem tudnak szót is oláhul, ekként azokat csak keleti vallásu székelyeknek vehetjük.) ilyek a Hidvég és Bodola táji csángók, kiknek száma 6343-ra megy*Ezeknek részletes kimutatását a Barczaság leirásánál fogom adni, itt csak a tisztán magyar ajkuak számát vettem fel, s nem számitám se Lüget, se Bodola, se Nyen, se Márkos keleti vallást követő lakóit, kik nemzetiségileg is oláhok. ) s ilyek a barczasági 10 faluban*Ezek a Hétfalu, Ujfalu, Krizba és Apácza. ) lakó ágostai hitvalláson levő testvéreink, kiket, mint annak helyén látni fogjuk, Nagy Lajos királyunk a székelyek közül telepitett oda a határszél oltalmára, ezeknek száma 16,000-et tesz*Ezeknek népességi táblázata is a Barcza leirásánál lesz közölve, itt csakis tisztán az ágostai hitvalláson levőkkel – kik kizárólag magyarok – vettem és teljesen mellőztem az ezen falukban lakó oláhokat. ), és igy a háromszéki székelységnek és gyarmatai lakóinak száma 141,508-ra megy fel; mely – azt hiszem nem egészen alaptalan – számitás, csak Háromszéken és szomszédságában 78,508 lélekkel szaporitja a székelység létszámát.

A kizárólag Háromszékre eső szám pedig kevés kivétellel mind székely, mert a mi keleti vallásu a szorosan vett Háromszéken van is, annyira el van székelyesedve, hogy csak magyarul beszél, miért őket bátran keleti vallásu székelyeknek mondhatjuk. Azok száma, kik az ujabb időkben Oláhországból szivárogtak be leginkább a határszél közeli falukba, s kik nemzetiségükhez ragaszkodva, oláhoknak mondhatók, száma alig mehet 5000-re.

Ha már most Háromszéknek (közel) 52 négyszög mfd területére népességét beosztjuk, körülbelül 2180 lélek esik egy négyszög mfdre; de mivel Háromszék területének csak teres része alkalmas a földmüvelésre – mi körülbelül 16 négyszög mfdet teszen – e szerint müvelhető részének mindenik négyszög mfdére 7085 lélek esik.

A szorosan vett Háromszék lakossága vallásfelekezetek szerint igy oszlik fel:

Reformatus összesen	51,519
Katholikus	40,140
Unitárius	5304
Görög-egyesült	3148
Görög-nemegyesült	11,921
Lutheránus	153
Zsidó	230
Idegen	947
Összesen:	113,362
Fiuszékenkint pedig ekként:
Miklósvárszék összes lakóinak száma	12,774
Kézdiszék	46,216
Orbaiszék	20,571
Sepsiszék	33,801
összesen	113,362

Ezek pedig 4 mezővárosban, 96 faluban és 4 telephelyen*Ezen telephelyek következők: Doborló, Farkasvágó, zaláni üvegcsür, ojtozi Soosmező.) a következő fiókszékenként készitett táblázatból kitünő arányban oszlanak el:

Miklósvár fiókszék népességi táblázata.

Kézdi fiókszék népességi táblázata.

Orbai fiókszék népességi táblázata.

Sepsi fiókszék népességi táblázata*Ez, valamint az előbbi táblázatok készültek a reformátusok és unitáriusok 1869-ik évi névkönyve, a katholikusok „Cathologus Ven. Cleri dioc. Tran. 1867” és az 1862-ki hiv. kimutatás nyomán, hozzá adva a szokásos százalékot, s több hiányos adatot a helyszinén kiigazitva.)

HÁROMSZÉK.

TARTALOM

I. Miklósvár-szék.