Dr. Blasszauer Róbert

Az IHNETOV munkanaplója

Vitéz Béldy Alajos vezérezredes Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból
1941—1943


Vitéz Béldy Alajos korabeli portréja, 1941


HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁRI KIADVÁNYOK
Sorozatszerkesztő dr. Szijj Jolán

Az IHNETOV munkanaplója
VITÉZ BÉLDY ALAJOS VEZÉREZREDES
HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁRBAN ŐRZÖTT IRATAIBÓL
1941—1943

PETIT REAL Könyvkiadó
Budapest, 2002

A kötet megjelenését támogatta
„Múlttal a Jövőért” Alapítvány
Szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta, a függeléket összeállította
Dr. Blasszauer Róbert
Lektorálta
Számvéber Norbert főlevéltáros
A címoldalon
Vitéz Béldy Alajos korabeli portréja, 1941
A hátsó borítón
Béldy Alajos felmentő ítélete a háborús bűntett vádja alól, 1994
Kiadja
© Hadtörténelmi Levéltár — „Múlttal a Jövőért” Alapítvány, 2002
Felelős kiadó dr. Szijj Jolán igazgató
© PETIT REAL Könyvkiadó
Felelős vezető Szakály Gábor
Tipográfiai tervezés
Főnix Grafikai Stúdió
ISBN 963 9267 19 8
ISSN 1417 9598
Minden jog fenntartva. Sokszorosítás, audiovizuális vagy számítógépes másolatkészítés, nyilvános előadás,
rádió- és televízióadás, idegen nyelvre fordítás kizárólag a Hadtörténelmi Levéltár hozzájárulásával
Nyomás és kötés
Danár Nyomda Kft., Budapest
Felelős vezető Dancsó Árpád



Tartalom

Előszó

A jövő nemzedéke – a nemzet jövője

Egy háborús bűnös portréja

Az ifjúság honvédelmi nevelése és a testnevelés országos vezetőjének munkanaplója

1941. augusztus 13. – december 31.

1943. január 1. – június 30.

Függelék

Minisztériumok név- és címjegyzéke

Társadalmi, politikai szervezetek, intézmények, gyárak, üzemek

Újságok, folyóiratok

Sportszövetségek és -egyesületek (ligák)

A munkanaplóban szereplők életrajzi adatai

Mozaikszók, rövidítések

Iratmásolatok, képek

Jegyzetek





Előszó


Alig néhány héttel Magyarország hadba lépését követően Horthy Miklós „határozott kívánságára a m. kir. kormány a magyar testnevelés és sport átszervezését határozta el”. (Levente, 1941. szeptember 15.) Az átszervezéssel kapcsolatos rendelkezések – 1941. augusztus 13-án léptek életbe – értelmében az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének egységes vezetés és irányítás alá kell kerülnie. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása, az új intézményrendszer működtetése a honvédelmi miniszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kormányzó által kinevezett országos vezetőre – v. Béldy Alajosra várt.

Az ő munkanaplóját tartja kezében az Olvasó.

Pontosabban a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött munkanapló két kötetét. Az első kötet – gondosan bekötött és gépelt példány – az 1941. augusztus 13. és 1941. december 31. közötti időszak hiteles tanúja, a másik: az 1943. január 1. és 1943. június 30. között történteket tartalmazza, szintén gépelt változatban, de kevésbé gondos kötésben.

Sajnos, az 1942-es év és az 1943. június 30-át követő hónapok-évek dokumentumai nincsenek birtokunkban. Valószínűleg elkallódtak.

Ám a torzó is beszédes!

Igaz, olyan ismeretekhez nem jutunk általa, amelyek a sorsfordító események átértékeléséhez vezetnének, esetleg új megvilágításba helyeznék őket. Ám a nagypolitika egy-egy szereplőjének (új szereposztásban történő) felbukkanása, a második vonalhoz tartozó politikusi-hivatalnoki garnitúra, a köztisztviselői-közigazgatási kar mindennapjainak sajátos vetülete, a katonák, a sportolók, a kisemberek ügyes-bajos dolgainak tárgyszerűen pontos rögzítése minden bizonnyal árnyalja, plasztikusabbá teszi ismereteinket a korról.

Lehet, hogy sok jelentéktelennek tűnő, csak a résztvevők számára fontos epizódot is megörökítettek a naplóban, mégis – s talán éppen ezért – forrásértékű minden sora. Hiszen nem nekünk, nem az utókornak szánták – sokkal inkább emlékeztetőnek, a történésekkel csaknem egy időben született és rögzített hivatkozási alapnak.

A dokumentumot eredeti, változatlan, azt is mondhatnánk szó szerinti formában adjuk közre. S bár a diktált, a kézzel írt, hevenyészett feljegyzéseket gépelő titkár nemegyszer tévedett a személy- és intézménynevek, a különböző meghatározások, kifejezések írásakor, ezeket, valamint az adott időszak katonai nyelvezetében előforduló nyelvhelyességi, gépelési, helyesírási és stílushibákat – néhány feltűnő hiba kivételével – nem korrigáltuk; azonban ahol szükségesnek látszott, lábjegyzetben hívtuk föl rájuk a figyelmet, vagy több helyütt a szövegbe beszúrt [sic!] (így) szócskával jeleztük. Ugyanígy glosszába foglaltuk a hatvan évvel ezelőtt éltek számára magától értetődő utalásokat, hiszen azok egy részét a ma embere magyarázat nélkül nehezen értheti meg, és az utca- és intézménynevek gyakori változásának figyelemmel kísérésével is igyekeztünk könnyebbé tenni az eligazodást.

A szöveg érintetlenül hagyásával az is célunk volt, hogy az Olvasóval ne csak az írás tartalmát, hanem annak korabeli formáját is megismertessük

Történeti ismertető és v. Béldy Alajos életútjának bemutatása vezeti be az önálló fejezetet alkotó naplórészeket, amelyeket – a könnyebb tájékozódás, valamint a szereplőkkel való alaposabb megismerkedés érdekében – a bennük szereplő intézmények, minisztériumok, sportszervezetek, sajtóorgánumok bemutatása, bő életrajzi adatok, valamint fontosabb rövidítések és mozaikszók követnek. A kötetet néhány korabeli irat, fotó zárja.

A szerkesztő





A jövő nemzedéke – a nemzet jövője


V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztálytanácsos tollából 1941-ben néhány oldalas német nyelvű beszámoló jelent meg a Deutschland–Ungarn (Herausgeber und Verlag: Gauverlag-NS-Schlesien, Druck und Farbdruck: NS-Druckerei im Gauverlag-NS-Schlesien Breslau V. Sonnenplatz) című propagandakiadványban „Így neveljük az ifjúságot erőssé” címmel. Ebből idézünk:

„A világháború után minden nemzet azon törte a fejét, hogy a nagy vérveszteséget követően csak úgy állhat talpra, ha fokozott mértékben törődik az ifjúság fizikai erőnlétének erősítésével. A plutokrata államokban, mint amilyen pl. Amerika és Anglia, az anyagi jólét széles tömegek számára elérhetővé tette a sport és a testedzés áldásait. Ezzel szemben azokban az államokban, amelyeket a békeszerződések elszegényedésre ítéltek (mint Németország), avagy amelyeket magukra hagytak (Olaszország), államilag szervezték meg a fiatalok fizikai erőnlétének erősítését. Tisztában voltak vele, hogy sikeres sporttevékenységet – a plutokrata felfogás szerint – vagy a jólét révén, vagy pedig állami segítséggel lehet elérni.

A trianoni diktátum – békeszerződésnek semmiféleképpen sem lehet nevezni – minden közepes hatalom közül Magyarországot sújtotta a legjobban, mert hűen és teljes lélekkel kitartott fegyvertársai mellett. Mivel a Párizs környéki szerződések ily módon megbüntették, népünk elsőként jutott a felismerésre: csak akkor lehet a szörnyen megcsonkított országot és a nemzetet ismét talpra állítani, ha testi erőnlét révén képesek vagyunk fizikailag és szellemileg is ellenállóképes ifjúságot nevelni.

Ezért hozta meg a Nemzetgyűlés már 1921-ben a testnevelésről szóló törvényt, amely a középiskolai és főiskolai-egyetemi testnevelést, valamint a sportról való társadalmi gondoskodást a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe utalta. Minden olyan 12 és 21 év közötti magyar fiatal, aki nem járt iskolába, ahol is kötelező volt a testnevelés, köteles volt hetente egy bizonyos óraszámot gimnasztikai gyakorlatokkal tölteni. Ez a törvény fektette le az alapjait a leventeképzésnek, amely most, hogy visszanyertük katonai egyenjogúságunkat és megszabadultunk Trianon béklyóitól, a Honvédelmi Minisztérium irányításával a katonai előképzést szolgálja. Magyarország volt tehát az első ország, ahol az államhatalom törvényesen szabályozta a testnevelést.

Ezzel kezdetét vette a mai magyar testnevelési rendszer működése, amelyet Magyarország első számú sportembere, a Kormányzó Úr Őméltósága 1924. január 21-én kézjegyével szentesített...

A trianoni diktátummal az Antant Magyarországot teljes mértékben izolálta, úgy, hogy ebben az időszakban megszűntek az ország kapcsolatai a külfölddel. A sport volt az egyetlen, amellyel sikerült az elzártság bilincseit meglazítani, és a külföld figyelmét magunkra irányítani. Amit nem sikerült a gondos diplomáciának, azt sikerült sportolóinknak és a nemzetközi táborokban (jamboree-kban) fellépő cserkészeinknek: lassan megismerték és megtanulták tisztelni a magyar nemzetet barátok és ellenségek egyaránt...

Mi, magyar sportolók hálásak vagyunk a német hadseregnek és a Führernek, hogy most, amikor a háború olyan időszakát éljük, amikor egy új Európa születik, nemcsak a versailles-i diktátumot, hanem a trianonit is szétzúzta! Szilárdan hiszünk abban, hogy a testnevelésben és a sportban fegyelmezett, kitartásra nevelt ifjúsággal teljesíteni tudjuk nagy és fontos küldetésünket a Kárpát-medencében.”[1]

A szerző, akinek tevékenységéről az Olvasó kezében tartott Napló részletesen beszámol, a németek számára szemléletesen mutatja be a magyar sport és honvédelem helyzetét, s egyben megjelöli azt a stratégiát, amelyet a magyar társadalomnak követnie kell, ha teljesíteni akarja „nagy és fontos” küldetését a „Kárpát-medencében”.

Nézzük a tényeket!

A magyar nemzetgyűlés 1921. december 19-én Vass József előterjesztésében jóváhagyja a „Lex Karafiáth”-ot, azaz az LIII. tc-et, az ún. testnevelési törvényt, mely a Végrehajtási Utasítással: az 1924. január 31-én közzétett 9000/1924. sz. V.K.M.-rendelettel együtt kimondja: a testnevelés az állam feladata. Hogy ennek megfeleljen, létrehozza a Levente Egyesületeket, s elrendeli, hogy az iskolát elhagyó ifjúság (pontosabban a nemzetnek minden férfi tagja) 21. életévének betöltéséig köteles részt venni a Levente Egyesületek keretei között megszervezett foglalkozásokon. Az irányítás az OTT megszűnéséig az OTT feladata volt.[2]

Az 52000/1924. V.K.M.-rendelet alapján a leventeköteles fiatal legalább öt hónapon át heti két óra alatt és legfeljebb 8 hónapon át heti két óra alatt és egy délután tartozik testgyakorlást végezni. Ezt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 800/1935. sz. rendelete az alábbiak szerint módosítja:

„1. § A testgyakorlásra kötelezett leventeifjak kötelesek legalább 8 hónapon, és legfeljebb 9 hónapon keresztül heti 3 órán át testgyakorlást végezni...

3. § A testgyakorlásra kötelezett leventeifjak kötelesek vallásfelekezetük rendes istentiszteletén részt venni...

5. § ...a mulasztót... a testnevelési bizottság figyelmeztetésben, ismételt mulasztás esetében dorgálásban részesíti...” (Magyarországi Rendeletek Tára [a továbbiakban: MRT], 1936)

A mozgalom nem volt előzmény nélküli.

Az 1868. évi XXXVIII. tc. létrehozta az ún. Ifjúsági Véderőt, s ezzel a katonai oktatást és testgyakorlást a népiskolai rendes tantárgyak sorába iktatta. A századfordulót követően Jekelfalussy Lajos és br. Hazai Samu (előbbi 1906 és 1910, utóbbi 1910 és 1916 közt volt honvédelmi miniszter) utasítására ifjúsági lövésztanfolyamokat szerveznek – önkéntes alapon. A cél: katonai rend- és testgyakorlatok, illetve céllövészet oktatásával katonai előképzés biztosítása. Hogy vonzóvá tegyék a tanfolyamokat, az 1912: XXX. tc. 48. § (1) pontja alapján a tartalékos (póttartalékos) viszonyban teljesítendő utolsó fegyvergyakorlat alól felmentették azokat, akik az ifjúság katonai előképzésében részt vettek, illetve a katonai testgyakorlás terén és a céllövészetben a szükséges ismereteket megszerezték. Az első világháború alatt pedig minden katonai kerületi parancsnokságnál egy-egy ifjúsági testnevelői állást rendszeresítettek, s a HM-ben a testnevelési ügyek vezetésére külön osztályt szerveztek.

Jelentős civil kezdeményezésre is sor került. 1909-ben a fővárosban összeült az Első Magyar Testnevelési Kongresszus; ennek végrehajtó bizottsága törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyet az országgyűlés 1913. XIII. tc-nek fogadott el, s ezzel létrehozta a már említett OTT-ot, melynek szervezeti szabályzata értelmében véleménynyilvánításra, javaslatok megtételére volt joga. Élt is vele! Egyebek között szakvéleményt készített az iskolán kívüli testnevelés reformjáról, az ifjúság katonai szolgálatra történő előkészítéséről, javasolta az iskolai és iskolán kívüli testgyakorló helyek és terek összeírását, az iskolán kívüli ifjúság előkészítését a háború alatti katonai szolgálatra. Elkészítette az Ifjúsági Honvédő Egyesületek vezetőinek útmutatóját és testgyakorlati munkatervét.

A háborús vereséget, az összeomlást, Trianont követően v. Béldy Alajos – jelen „Munkanapló” tulajdonosa – reformtervezetet készített Testnevelés-Honvédelem címmel, amelyben egyebek közt ezt írja:

„a testnevelés és a honvédelem szoros összefüggésben állanak egymással… az iskolán kívüli ifjúság testedzése az a nagy probléma, amelyet sikeresen meg kell oldanunk, hogy népünket a honvédelemre készen tartsuk…

Az elveszett Kárpátok helyett alkossuk meg az Alföld bástyáit ifjúságunk edzett phalanxjaiból…”

És figyelmezteti a törvényalkotókat:

„Annak a középponti testnevelési intézményünknek, amelyhez ifjúságunk és a hadseregben meghonosítandó testnevelés szabályos és szilárd mederbe terelése fog tartozni, meg kell még oldania majd a következő kérdéseket is: a gyermekhalandóság csökkentését, a csecsemővédelem kiépítését, az ipartörvény módosítását az ifjúság munkaerejének kizsarolásával szemben. Mindmegannyi szociális reform.” (Magyar Katonai Közlöny, 1920/1.)

Az ő tervezete alapján indult meg a már említett testnevelési törvény előkészítése – igaz, a végeredményt tekintve az iskolai és az iskolán kívüli sport a VKM hatáskörében maradt. Bár Witz Béla, a cserkészek országos elnöke azt mondta: „1928 óta az Országos Testnevelési Tanács... kezéből lassan a HM kezébe ment át a levente minden ügye.” (In: Gergely Ferenc: A magyar cserkészmozgalom, 1919–1933. Társadalmi Szemle, 83/2.) És joggal! Hiszen 1927-ben létrejött a HM és a VKM között az a megegyezés, amelynek értelmében „a leventeintézmény szervezeténél fogva… katonai és polgári személyek kölcsönös együttműködésére van alapítva.” (HL levente 2. doboz. OTT TE-nek az I/TE 1927. sz. biz. rendeletet kiegészítő körrendelete. In: Gergely Ferenc – Kiss György: Horthy leventéi. Kossuth, 1976.) S ennek értelmében a haderőn kívüli kiképzés elvi irányítására és minden, a haderőn kívüli kiképzéssel kapcsolatos szervezési, nyilvántartási és személyi ügy elvi irányítására, a leventekötelezettség végrehajtásából keletkező ügyek intézésére a HM-ben 1939-ig kiképzési osztály működött, ám tevékenységét:

– a kötelező általános leventekiképzés irányítását, vezetését és ellenőrzését,

– a leventesport irányítását,

– a leventeintézménnyel mint ifjúsági mozgalommal kapcsolatos ügyek koordinálását a VKM-mel együttműködve végzi.

Megszervezik a kerületi testnevelési felügyelőségeket, amelyeket „összhangba hoztak a vegyesdandár-parancsnokságok kerületi beosztásával, a központi vezetés személyzetét állományilag a HM, a testnevelés végrehajtó szervezetét pedig az illetékes vegyesdandár-parancsnokságok »anyakönyvi« állományába helyezték át… Az ún. »leventeszemlélőt« (aki nyíltan mint az OTT társelnöke szerepelt), a honvédség főparancsnokának rendelték alá. (Gergely – Kiss i. m.) Alapvető változás – amint később még utalunk rá – csak az 1939-es, honvédelemről szóló törvény elfogadása után következik be. Ez a leventekötelezettséget honvédelmi kötelezettségként határozza meg, a fenti feladatokat pedig a HM-ben 1940/41-ben újonnan létrehozott haderőn kívüli kiképzési osztály vette át, s a VKF 6. osztályával közösen hajtotta végre. 1941-től a HM 40. osztály, 1942 és 1945 között a 40. e., illetve a 40. k. osztály feladata lesz a haderőn kívüli kiképzés irányítása.

A VKM-ben 1921-ben főhatóságként létrehozták a XIII. (testnevelési) ügyosztályt – egy ideig testnevelési főcsoportként működött, élére a miniszter 1923-ban Tárczay-Felicides Románt nevezte ki –, melynek fennhatósága alá rendelték az OTT-ot, az összes fővárosi, megyei, járási, kerületi, városi, községi testnevelési bizottságot.

Tornay Károly – akitől az előzményekről írtak jelentős részét kölcsönöztük – a mozgalom első 15 évét áttekintő művében (A leventeintézmény története. Budapest, 1936. Stádium) elmondja, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása számos akadályba ütközött:

„A nép nagy része – írja az 1922-es év kapcsán – idegenkedik az intézménytől, sőt különösen a városi lakosság és a munkásság ellenszenvvel fogadja.”

1923-ban még voltak megyék, amelyekben csak elvétve alakultak meg leventeegyesületek. Hiányoztak a képzett oktatók is: tanítók és közigazgatási tisztviselők tartják a foglalkozásokat, többnyire társadalmi munkában, ellenszolgáltatás nélkül. A felszerelés is hiányos: az egyesületeknek az OTT biztosította, s akik igényelték, azok céllövő puskát és kisöbű fegyvert – német Geco típusú kispuskát – is kaptak. 1925-től kezdik használni a kedvezményes áron beszerezhető Fég-puskákat (a Fegyver- és Gépgyár kispuskája).

Változás csak 1924-ben érzékelhető: összeírják az ifjakat, a kultuszminiszter által megállapított és a belügyminiszter részéről jóváhagyott Leventeegyesületi Alapszabályok értelmében országszerte létrejönnek a leventeegyesületek. Oktatói tanfolyamokat indítanak, hogy legalább minden 50 leventére jusson 1 oktató. 1926-ban szabályozzák a leventék jelentkezési kötelezettségét, az 1740/927. sz. B.ü.M. rendelet az oktatókat (1926-ban kialakult a főoktatói tisztség is) e minőségükben hatósági személyeknek nyilvánítja. A 69.000/927. sz. VKM rendelet a testgyakorlásra kötelezett ifjak kötelességeiről és e kötelességek teljesítésének biztosításáról intézkedik. Ennek értelmében, aki nem tesz eleget leventekötelezettségének, az fegyelmi úton büntethető, mégpedig: 1. megintéssel, 2. a szülő (gyám, munkaadó) értesítésével, 3. megfeddés végett az elöljáró (polgármester stb.) elé idézéssel, 4. visszatartással, amely reggel 8 órától este 8 óráig, három órától tizenkét óráig terjedő tartamban alkalmazható.

Az a felnőtt, aki a gondjára bízott leventeköteles ifjút testgyakorlási kötelezettségének teljesítésében akadályozza, vagy figyelmeztetés ellenére sem gondoskodik arról, hogy az illető a kötelezettségét teljesítse, 24 pengőtől 80 pengőig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A magyar állam, illetve a testnevelési törvény által a mozgalom működési feltételeinek biztosítására kötelezett községek sokat áldoztak a társadalmi sport és a testnevelés ügyére. Az 1925-ben létrehozott honvéd testnevelési intézménnyel – a Toldi Miklós Sporttanár- és Vívómesterképző Intézettel – csaknem egy időben nyitotta meg kapuit az 1928-tól a Sportorvosi Intézetnek is otthont adó, kezdetben három, majd négy évfolyamos felsőoktatási intézmény: a M. Kir. Testnevelési Főiskola, mely a testnevelés és a sport szakembereit (tanárokat, edzőket) képezte. (Az 1926/27-es tanévtől leventeoktató-képzés is folyt itt.)[3]

A testnevelési törvény végrehajtási rendelete értelmében az iskoláknak díjtalanul át kellett engedniük leventefoglalkozás céljára tornatermeiket, az intézményhálózat létrehozására, illetve bővítésére azonban nagy szükség volt. Ezért történt, hogy gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1929. december 24-én meghirdeti sportlétesítmény-építési programját. A tervben Nemzeti Stadion, Nemzeti Sportuszoda és Sportcsarnok felépítése szerepelt, vidéki stadionok, illetve a Szövetségek Házának létrehozása – a 146.256/1928-VII. sz. belügyminiszteri rendelet egy sportágban csak egy szövetség működését engedélyezte –, valamint egyéb létesítmények kialakítása. 1937-re készül el az Európa legszebb diákstadionjának tartott KISOK-pálya Pesten, a Népligetben stb.

A levente – a mozgalom Sirsich Béla rendeletére vette föl e nevet – hivatalos köszönésévé 1926 decemberében a dr. Matolcsy László győri leventeparancsnok által bevezetett „Szebb Jövőt!” (Szebb, azaz: Szabad, Erős, Becsületes, Boldog) vált, s válaszköszönésül kötelezővé az „Adjon Isten!”-t tették.

A mozgalom hivatalos lapjává 1923. július 1-jén a „Levente” lett (1940-től alcíme szerint: „a leventeparancsnokok hivatalos lapja”, 1943 januárjától: „a leventeparancsnokok, oktatók, ifjúvezetők hivatalos lapja”), mégpedig azáltal, hogy ekkor az 1922 áprilisa óta megjelenő Testnevelő (szerk.: Dürmayer Gusztáv és Török Pál László) átvette a Bodó János OTT-titkár szerkesztette, 1921 januárjától létező „Levente” nevet.[4]

Egyenruhájuk a leventéknek egyelőre nincs. 1925 őszén leventesapkát rendszeresítenek: khaki színű volt, formája a huszársapkához hasonló, bal oldalán „topánok”-kal. (Leventéknél meggyszínű, oktatóknál aranyozott fonalas.) Elöl sapkapajzs díszítette, melynek mezőjében a kettős kereszt a hármas halommal volt látható, a kereszten a leventejelvény s a háttérben a felkelő nap. A pajzs felső szélén, szalagon a leventeegyesületek jelmondata volt olvasható, fölötte a szent koronával. A pajzs hátsó lapjára tolltartó-hüvelyt erősítettek. 1927-ben egyenruhát – a sapkán kívül kabátot, nadrágot, bőrövet, inget, lábszárvédőt, cipőt, fehér atlétainget, fekete atlétanadrágot, tornacipőt – rendszeresítettek, de anyagi okok miatt kötelezővé nem tették viselését. A ruhához a sapkapajzson levőhöz hasonló jelvény is tartozott: a testnevelők részére aranyozva, a többi oktató számára zölden zománcozva. 1926-ban rendeletben szabályozták a versenyen részt vevők ruházatát: ez ujjatlan fehér trikó, tornanadrág, tornacipő volt, melyet mindenki maga szerzett be, vagy az egyesülete vásárolt meg. Később címer került a mezre, de ennek viselésére 1934-től csak leventeünnepélyen volt lehetőség.[5]

A jelvények is többször változtak. Már az induláskor akartak egyet rendszeresíteni: ez zománcozott, nemzetiszínű pajzs lett volna, fehér mezőben „Levente” felírással, de a tervet elvetették. Aztán 1923-ban Raics Károly javaslatára megszületik a hosszú ideig viselt változat: egy kis zománcozott zöld fenyőág nagy fehér „L” betűvel és kék nefelejccsel. Jelentése: „Leventék, ne felejtsetek és reméljetek!” 1934. január 1-jétől a sapka előrészének jelvénye háromszögletű pajzs lett: leventék részére alpakkából, oktatók és főoktatók részére zománcozott kékeszöld alapon, vezető főoktatók részére aranyozott alapon. Közepébe ún. levente-kettőskereszt került. (A leányleventék kettőskeresztjére kört rajzoltak, s bele „L” betűt.) A húszas évek második felében terjedt el az egységek megnevezése: a „pajtásság” 10-15 leventét jelentett, a „tized” 3 pajtásság volt, 2-3 tized alkotott egy „csapatot”, a nagyobb alakulatok neve „lobogó” és „törzs” volt.

Még 1926-ban gr. Klebelsberg Kunó előadást tartott a rádióban; gondolatmenetének lényege, hogy a magyarság csak a tömegek testedzése révén találhat kiutat az urbanizáció és a Trianon okozta depresszióból. A kultusztárca e kiút kiépítése érdekében 1928-ban 40.175/VKM sz. rendeletével bevezeti minden alsó- és középfokú iskolában a harmadik testnevelési órát[6] „szigorúan kötelező játékdélutánként”. 1930-ban a HM, a VKM és az OTT közösen kidolgozta e – valójában katonai előképzést szolgáló – játékdélutánok tantervi anyagát és szervezeti rendjét.

1928-ban megrendezik az „Első Országos Leventeverseny”-t, s 1929–31-re a fentiek szellemében kialakítják az egész országot átfogó leventebajnokságok rendszerét. 1936-ban a kultuszminiszter – akkor már Hóman Bálint – elrendeli, hogy a nemzetvédelmi testnevelést (játékdélutánt) csak leventeoktatókká átképzett tanárok taníthatják.[7]

Ám a „tömegek” fogalmába nemcsak az iskolaköteles korú, illetve a 21. életévét el nem érő, iskolát elhagyó ifjúság tartozik bele, hanem az egész magyar munkaképes társadalom.

1932-ben Gömbös Gyula akkori miniszterelnök kezdeményezésére az olasz Nazionale Depolarovo mintájára megalakult a Nemzeti Munkaközpont, célul tűzve a dolgozók szabadidejének megszervezését (üzemi torna, kirándulások, egészségügyi tanfolyamok stb. révén). Wonke Rudolfné 1937-ben – elsőként az országban – „megalakított egy olyan csoportot az újpesti Angol–Magyar Cérnagyárban (Váci út 91.), amely a nemzeti érzés ápolásában, a családi hivatástudat kialakításában és a mozgásműveltség (ritmikus tánc, néptánc, népi játékok) elsajátításában határozta meg célját.” (Földes – Kun – Kutassi: A magyar testnevelés és sport története. Budapest, 1982.)

A kétségkívül jelentős változások – a maguk pozitív és negatív következményeivel (amint arról a következőkben lesz szó) – a szakma elégedetlenségével szembesültek. Az 1933 márciusában összeült, a középfokú oktatás és a középiskola szervezeti reformjáról tanácskozó értekezleten az OTT emlékiratot adott át a VKM-nek. Ebből idézünk:

„A művelt Nyugat korszerű iskoláiban, de különösen azokban az iskolákban, ahol a brit szellem uralkodik, bölcs mértékkel adagolják az iskolai fiatalságnak az értelmi oktatás és nevelés tananyagát és tanulási feladatait, nehogy a fiatal agyakat túlterheljék, és viszont, hogy az iskolai fiatalságot még az iskolában töltendő idő alatt is megvédjék a padban való ülés és a zárt helyiségben való hosszú tartózkodás veszélyei ellen, időben, hely és felszerelés dolgában bőségesen gondoskodnak időközi egészséges testmozgásról és testnevelési foglalkoztatásról… A mi iskoláinkról – sajnos – ezt nem állíthatjuk, mert vagy határozott túltengésben van az értelmi tananyag…, vagy pedig el van hanyagolva a testnevelés… Sürgősen minden lehetőt el kell… követni, hogy a magyar iskolák már a jövő, 1933/34-es tanévtől fogva gyakorlatibb tudású, életrevalóbb, elszántabb, gerincesebb és küzdőképesebb nemzedéket neveljenek az országnak. …a lényegtelen, szükségtelen, nélkülözhető anyaghalmaz elhagyásával nemcsak a tananyag csökken le az életben szükséges mértékre, hanem az egyes elméleti tantárgyakra a tantervben előírt óraszám is jórészben változni… fog és az így megnyert óraszám fel lesz használható az ifjúság minden új megterhelése nélkül olyan foglalkoztatásokra (nem tantárgyakra), melyek alkalmasak és hivatottak az iskolai értelmi… munka és igénybevétel folytonosságát helyes mértékkel üdvösen megszakítani és inkább testi mozgással és enyhe munkával ellensúlyozni. Ezek között az üdvös és hasznos foglalkoztatások között a gyorsírás, szlöjd („kézügyesség, a kézügyességet fejlesztő foglalkozás” B.R.), kézimunka stb. mellett első a testnevelés…” (In: A tantervelmélet forrásai; 7. OPI, 1986. Szerk.: Antall József.)

A leventemozgalom első jelentős átszervezésére – mint arra már utaltunk –1939-ben, a honvédelemről szóló 2. tc. alapján került sor. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat szerint:

„2. § A honvédelmi kötelezettség magában foglalja

a leventekötelezettséget

a hadkötelezettséget

a honvédelmi szolgáltatások kötelezettségét

a légvédelmi kötelezettséget.…

6. § (2) A leventekötelesek nevelését és képzését a honvédelmi miniszter irányítja. A honvédelmi miniszter a leventefoglalkoztatás nevelési anyagát… a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

7. § (1) Minden magyar állampolgár ifjú annak az évnek szeptember hó 1. napjától, amelyben tizenkettedik életévét betölti, mindaddig, míg tényleges katonai szolgálatát meg nem kezdi vagy a katonai szolgálatra való alkalmatlanságát végleg meg nem állapítják, az alábbi szabályok szerint leventeköteles. A leventekötelezettség általában megszűnik legkésőbb annak az évnek a szeptember hó 30. napján, amelyben az ifjú a huszonharmadik életévét betölti. Ezen az életkoron túl is leventekötelesek maradnak tényleges katonai szolgálatra való bevonulásukig azok, akik a tényleges katonai szolgálat megkezdésére halasztást kaptak.…

9. § (1) A leventék évente legfeljebb tíz hónapon át és legfeljebb heti négy órában kötelesek leventekiképzésben részt venni. Ezenfelül minden levente abban a naptári évben, amelyben tizennyolcadik életévét betölti, összefüggő gyakorlaton köteles részt venni. Ennek a gyakorlatnak időtartama három hetet nem haladhat meg…

(6) Mentes a leventekiképzés alól az, aki

a) arra testileg vagy szellemileg alkalmatlan,

b) katonai nevelő- vagy képzőintézet növendéke.…

13. § (1) A nyilvános iskolák tanszemélyzetének a leventeképzésben és a leventeegyesületek irányításában való közreműködését a vallás- és közoktatásügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve szabályozza.

(2) A leventekötelezettséggel kapcsolatos egyesületi élet országos megszervezését és irányítását a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterek bevonásával és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve intézi… A leventekötelesek a vallásos egyesületeken, valamint a magyar cserkészszövetség kötelékébe tartozó cserkészcsapatokon kívül semmiféle egyesületnek vagy bármilyen más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetnek tagjai nem lehetnek.…

171. § (1) A leventeköteles kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntethető, ha:

az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg,

a foglalkozásokon nem jelenik meg,

nem engedelmeskedik, tiszteletlen.[8]

A változás lényegét, mintegy summázatát az Indoklás adja:

„A leventekötelezettség az 1921. LIII. törvénycikkel szabályozott testnevelési kötelezettség helyébe lép… A törvényjavaslat… megadja az alapot arra, hogy a jelenlegi állapottól eltérően a jövőben az iskolát (főiskolát) látogató ifjak is… az iskolát elhagyó ifjúsággal együtt tegyenek eleget levente kötelezettségüknek.

…a leventekötelezettség felső korhatárául az eddigi 21. életév helyett a katonai szolgálatra való bevonulás időpontját illetőleg a 23. életév betöltése évének szeptember 30. napját állapítja meg, azért, hogy a katonai szolgálat közvetlenül kapcsolódjék a leventekiképzéshez.

Vitéz Bartha Károly”

(Az 1935. évi április hó 27-ére összehívott Országgyűlés képviselőházának irományai. XII. kötet, Budapest, 1939.)[9]

Az ún. Fejlődési törzslap vezetését kötelezővé tették. Ez „a leventének nem pillanatnyi állapotát rögzíti, hanem 12 éves korától kezdve végigkíséri testi, lelki, szellemi fejlődését mindaddig, míg tényleges katonai szolgálatát meg nem kezdi” – írja dr. Rosztóczy Ernő (Levente, 1941. márc. 14.) –, mert „A végső cél… a honvédség.” A II. tc. Végrehajtási Utasítása értelmében a törzslapokat a körzetparancsnokok fogják őrizni. E lapok a következőket tartalmazzák:

„I. A levente személyi adatai.

II. A szülők adatai.

III. A levente kiképzési adatai.

IV. Változó adatok.

V. Egyéb változások (katonai bevonulás, korengedély, névváltozás stb.)

VI. Rendszeres orvosi vizsgálatok (pl. a gázálarcméret meghatározása).

VII. Osztályozás.

VIII. Ellenőrző, rendkívüli és fellebbezési orvosi vizsgálatok.

IX. Értelmiségi és jellembeli sajátságok.

X. Összesítés a 19. évben.

XI. Javaslat a fegyvernemi beosztásra.

XII. A törzslap kiadásának, visszaszolgáltatásának és vándorlásának útja.” (Rosztóczy id. cikke.)

Nem feladatunk Magyarország két világháború közötti történetének, illetve két világháborús szerepének megírása, értékelése, sőt: a leventemozgalom teljes keresztmetszetének megrajzolása sem, mégsem mulaszthatjuk el emlékeztetni az olvasót, hogy 1938-ban megszületik a XV. tc. „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”, a XVIII., ún. sajtótörvény, november 2-án sor kerül az első bécsi döntésre, 1939-ben a már említett II. tc. kiadására, majd a IV.-re, amely „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” intézkedik, 1940-ben megszületik a XX. tc. az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról, ez év augusztusában hozzák meg a második bécsi döntést, 1941 áprilisában megjelenik a zsidónak minősülő személyek katonai szolgálatáról (munkaszolgálat) intézkedő kormányrendelet s visszacsatolják a Délvidéket, júniusban a kassai és rahói provokációt követően hazánk hadiállapotban lévőnek deklarálja magát a Szovjetunióval, augusztus 8-án az országgyűlés elfogadja a XV. tc.-et, azaz a harmadik zsidótörvényt.

Mindezeket azért soroltuk föl, mert – véleményünk szerint – szoros összefüggés állapítható meg köztük és a leventemozgalom belső életének mozgása,[10] fokozódó militarizálódása s az ifjúság honvédelmi nevelését és a testnevelést egységes irányítás alá helyező, második nagy átszervezést eredményező s 1941. aug. 13-án életbe lépő 5520/1941. M. E. sz. kormányrendelet között.

Dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1941 februárjában kiadott 24.344. sz. rendelete a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértésben elrendeli:

„1. § Nyilvános iskola fenntartója – tekintet nélkül az iskola jellegére – köteles iskolája helyiségeinek, udvarának, sporttelepének, valamint a testnevelés céljára szolgáló berendezéseinek és felszerelési tárgyainak leventeképzés céljára való használatát megengedni.” (MRT, 1941.)

Ugyanő március 26-án átszervezi a felsőfokú intézmények ifjúságának sporttevékenységét a 177.500 sz. rendeletével:

„1. § A magyar egyetemi és főiskolai ifjúság sporttevékenységének egységes megszervezésére és irányítására Budapest székhellyel Országos Központ állíttatik fel. A Központ teljes címe: »Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportegyesületek Országos Központja«; rövidített megjelölése: MEFSOK.

2. § (1) A MEFSOK feladata a magyar egyetemi és főiskolai ifjúság sportjának egységes megszervezése, az egyetemi és főiskolai sportegyesületek működésének közvetlen ellenőrzése és irányítása.

3. § A MEFSOK élén miniszteri biztos áll. A miniszteri biztost a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki négy évi időtartamra…” (MRT, 1941.)

1941. június 15-én a leventék szabadidő-mozgalmának irányítására és vezetésére a Leventesport Országos Központot (LOK) hívták életre. Ugyanezen a napon ismertetik a 81.000/eln. vkf 1941. számú rendelet 5. sz. mellékletét a leventeélet erkölcsi alapjairól. Íme:

„1. A törvényben megszabott célkitűzés

A leventeképzésnek – amely a magyar ifjúság nevelésének egyik eszköze – célja az, hogy az ifjúságot a hagyományos magyar katonai erényekben való nevelés útján a haza védelmének magasztos feladataira testben és lélekben előkészítse.

2. A leventefogadalom

Fogadom, hogy teljesítem leventekötelezettségeimet, melyekkel Istennek, hazámnak és honfitársaimnak tartozom.

3. A leventetörvények:

1. A levente istenfélő és hazájához mindhalálig hűséges (A vallásosság és hazaszeretet törvényei)

2. A levente elöljáróinak bizalommal és készségesen engedelmeskedik (A fegyelem törvénye)

3. A levente kötelességeit híven teljesíti (A kötelesség törvénye)

4. A levente mindenkor igazat mond (Az igazmondás törvénye)

5. A levente lovagias (A lovagiasság törvénye)

6. A levente a zászlót és bajtársait sohasem hagyja cserben (A hűség törvénye)

7. A levente legfőbb kincse a becsület (A becsület törvénye)

4. A leventevilágnézet:

„A leventeéletben kialakítandó világnézet iránya: keresztény és nemzeti.” (Levente, 1941. június 15.)

Nagyjából ezidőtt fogalmazza meg dr. Saád Ferenc százados, egyetemi m. tanár A katonás szellem felébresztése az ifjúságnál című dolgozatát. Ebből idézünk.

„Egészséges, megfelelően és főleg okosan táplált, egy kis tartalék energiával bíró fiatalember pompás anyag a katonai nevelésre… A leventeköteles ifjúság a növekedés, az örökös testi és lelki változás korában van… A leventekiképzés kezdetén az ifjúság még a romantikus korban van… A második kor a nyugtalanság, a kalandszerű élmények keresésének kora. A serdüléstől az ifjúkor bekövetkezéséig tart… Kalandvágyukat talán legjobban úgy lehetne kielégíteni, ha a felderítés, kémelhárító szolgálat, járőrharc és általában a kisháború ezernyi lehetséges és változatos formáját játszatják le velük… Célszerű lenne a kispuskáról lassan áttérni a hadipuskára és a lehetőséghez képest megismertetni a nehéz fegyvereket is… A harmadik kor: a lelkesedés kora… A kötelező katonai szolgálat utáni időszakban nyugodtan mondhatjuk, hogy az már a megfontoltság kora.” Ekkor a katonai szellemet ébren kell tartani, mert: „A béke nem lehet más, mint a háborúra való előkészület.”

(Magyar Katonai Szemle, 1941. október.)

Így érkezünk el a már többször emlegetett átszervezéshez – ennek mindennapjait rögzíti hűségesen e Napló –, melynek „a társadalmi és általában a minőségi sportra vonatkozó rendelkezései az 1941. évi XII. tc. 3. §-ában foglalt felhatalmazás és az erre a törvényre támaszkodó 5520/1941. M.E.sz. kormányrendelet VII. §-a alapján kiadott 180.000/1941. VKM. sz. rendeletbe foglaltan augusztus 16-án életbe is léptek.” (Levente, 1941. szeptember 15.)

A kormányrendelet, illetve az általa megszüntetett OTT helyébe lépett Országos Sport Központról szóló VKM rendelet így hangzott:

„1. §

(1.) Az ifjúság honvédelmi nevelését és a testnevelést egységesen kell vezetni és irányítani. Az egységes vezetést és irányítást az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője (országos vezető) látja el.

(2.) Az országos vezetőt a honvédelmi miniszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter együttes előterjesztésére a kormányzó nevezi ki és menti fel.

2. §

Az országos vezető feladatkörébe tartozik:

a) a leventeintézmény vezetése és a leventeképzés irányítása;

b) a honvédség testnevelésének irányítása;

c) a lövészkötelezettséggel kapcsolatos sporttevékenység megszervezése és irányítása;

d) az iskolán kívüli leányifjúság önkéntes honvédelmi nevelésének és testnevelésének megszervezése és kötelező honvédelmi nevelésének és testnevelésének bevezetéséhez szükséges előkészítő intézkedések;

e) az iskolai ifjúság testnevelésének irányítása;

f) a társadalmi sport, valamint a sportszövetségek és sportegyesületek ügyeinek intézése, továbbá a sportorvosi szolgálat megszervezése és irányítása;

g) az ifjúság egészségügyi nevelésének és fejlődésének figyelemmel kísérése és a szükséges javaslatok megtétele;

h) a testneveléssel vagy a sportüggyel kapcsolatos mindazok a tennivalók, amelyeket jogszabály a vallás- és közoktatásügyi miniszter feladatkörébe utalt;

i) mindazok a tennivalók, amelyeket jogszabály az Országos Testnevelési Tanács feladatkörébe utalt…

Bárdossy László m. kir. miniszterelnök”

Továbbá:

„Az OSK szervezeti szabályzatát és ügyrendjét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a 180.000-1941.VKM sz. rendeletével állapította meg. E szerint az OSK a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter szerve.

Az OSK

a) irányítja és fejleszti Magyarország társadalmi és általában minőségi sportját;

b) vezeti és ellenőrzi az országos sportszövetségeket és a sportegyesületeket;

c) megszervezi és irányítja az alája rendelt vidéki sportkerületek, alkerületek és járások működését;

d) gondoskodik a társadalmi és általában a minőségi sport fejlesztését szolgáló sportlétesítményekről;

f) ellátja azokat az ügyviteli tennivalókat, amelyek a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a társadalmi sport egyesületei és egyesületi jellegű szervezetei feletti főfelügyeleti joga gyakorlásával kapcsolatosak;

g) a Nemzeti Sportbizottság (NSB) elvi állásfoglalásának figyelembe vételével megállapítja a társadalmi sportegyesületek megalakulásának és működésének szabályait, továbbá a sportszövetségek szervezetét;

j) sportfegyelmi kérdésekben a Legfelsőbb Sportfegyelmi Bizottság útján végső fokon dönt.

Sportkerületek, sportalkerületek és sportjárások

Az ország sportjának legszélesebb körökben való fejlesztése érdekében a Leventék Országos Parancsnoka alá rendelt kerületekkel azonos beosztású sportkerületek létesítendők. A sportkerületek élén az elnökök állnak. A kerületek sportalkerületekre tagozódnak. Élükön alkerületi főtitkárok állnak. Az alkerületek ismét sportjárásokra tagozódnak. A járások élén titkárok állnak. A helyi sport fejlesztését helyi előadók irányítják… (Levente, 1941. szeptember 15.)

Mindezek értelmében jött létre az új szervezet. (Felépítését lásd a következő oldalon lévő táblázatban.)

S hogy nemcsak átalakításról, hanem új alapokra helyezésről is szó van, azt Kisigmándy Géza írásával, majd a mozgalom további történetével igazoljuk, illetve bizonyítjuk.

„A régi liberális világban életre szólított Országos Testnevelési Tanács helyét az Országos Sport Központ foglalta el, amely nem játssza az alkotmányosdit, hanem dolgozik az ifjúság honvédelmi és testnevelésének vezetője irányításával. Katonás szellemben, öntudatos akarattal, az egész országot átfogó szervezettséggel folyik a kiképzés. Jobb, edzettebb, kiképzettebb, erősebb és önmaga teljesítőképességét pontosan ismerő magyart kell nevelnünk… ma már köztudomású, hogy vitéz Béldy Alajos huszárezredes (ma altábornagy és az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének országos vezetője) parancsnoksága alatt néhány hetes (még fel sem esküdött újoncok) kiképzésben részesült gyerek-emberek rohantak el négy nap alatt 270 kilométeres úttalan utakon, hófúvásban, viharban, búvóhelyről leselkedő ellenséggel viaskodva a Kárpátok tetejére, és tűzték ki Horthy Miklós zászlaját…

Hogyan függ össze a katonaság, leventeség és a sport, ez a három pedig nemzeti törekvéseinkkel?… Az egészséges test rendszeres nevelése, edzése, erősítése együtt jár a lélek művelésével. Ennek eszköze a sport… Az egészséges, kenyerét megkeresni tudó és családot alapító ember olyan tényező, akire mindig lehet számítani. Ez az emberanyag a legjobb katonának…

Az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek új országos szervezete

(A Magyar Katonai Szemle, 1941. októberi száma alapján)

Jelmagyarázat
1. Leventék Országos Parancsnoksága (HM 40. oszt., vez.: v. Kudriczy István)
2. Szervezési alosztály (Lovass László vezérkari százados)
3. Kiképzési alosztály (Verbőczy Kálmán alezredes)
4. Testnevelési alosztály (Schenker Zoltán ezredes)
5. Nyilvántartási alosztály (Szecsey Sándor alezredes)
6. Hadbiztosság (v. Bazsó Jenő hadbiztos-alezredes)
7. Leventesport Országos Központ (v. Kudriczy István)
I. Elvi, jogi, személyi, költségvetési, szervezési ügyek oszt. (dr. Palkovics Pál)
II. Iskolai testnevelés, női honvédelmi nevelés és testnev. (v. Czakó István dr.)
II. Testnevelési Intézmények, Sportlétesítmények felügyelete (v. Schmidt József)
IV. Számvevőség (Holló Zoltán tanácsos)
V. Segédhivatal (Bucsinszky Viktor)

A német, olasz, japán és nem utoljára a magyar és finn hadsereg emberfelettinek tűnő sikereinek titka a széles alapokra helyezett és a népi lélekkel összeforrt sportolás.” (In: Magyarországi sportegyesületek története. Szerk.: Pluhár István, Bp., é. n.)

A Béldy Alajos vezette szervezet – mely egy kisajátítást követően a Bp. V., Alkotmány u. 5–7. sz. alatti ún. Ifjúság Házába költözött – hatalmas energiával fog hozzá a törvényben előírt feladatok elvégzéséhez, a célok megvalósításához. E sokirányú tevékenység[11] – melynek dokumentuma a Munkanapló – néhány aspektusát kíséreljük meg a továbbiakban fölvázolni.

Az Országos Vezető az 1941-ben induló – szombatonként megjelenő – Szebb Jövőt! című képes hetilapban meghirdeti a női egyenjogúság leventeprogramját, és a későbbiekben oly sok vitát kiváltó leventeleány-intézményről a következőket mondja:

„Abban a községben, ahol 10-19 éves korú leányokból legalább 15 önként jelentkezik, ott a fiúk leventeegyesületében meg kell alakítani a leventeegyesület női szakosztályát.” (Szebb Jövőt! I. évf. 42. szám.)

Wonkéné Zsigmond Judit, aki a TST II/2 alosztályának lett a vezetője, a női nemzetvédelmi szolgálat irányítójaként az elhangzottakkal összhangban fölvázolja ugyanitt a férfi leventével egyenrangú, vele párhuzamosan működő – tehát nem neki alárendelt – női honvédelmi nevelés rendszerét. E szerint kerületek-körök-járások-körzetek-koszorúk-bokréták-füzérek alkotnák az országos szervezetet, amelynek irányítása a leventeleány-központ – a Nagyasszonyi Tanács – feladata lesz. (1943 februárjától a központ új elnevezése: Leventeleányok Országos Központja – ekkor már dr. Kokas Eszter a vezető –, márciustól pedig csoport, csapat és kör lesz az egyes leventeleány-egységek neve.)[12]

A női nemzetvédelmi tanfolyam megnyitóján, 1941 októberében Béldy a női egyenjogúság leventeprogramja alapján a leventeleány-mozgalom feladatainak felsorolása kapcsán kifejti azt a kohéziós erőt, mely – meggyőződése szerint – az osztálykülönbségek (-ellentétek) eltüntetését, a nemzeti egység megteremtését fogja eredményezni:

„Egymillió-kétszázezer leány életsorsába és fejlődéstörténetébe kapcsolódik bele a női nemzetvédelmi szolgálat. A társadalmi válaszfalak a leányifjúsági intézményekben is leomlanak…”

Ezen intézmények feladata:

„elsősorban az öntudatos magyarrá nevelés …

A másik, az igazi feladat: az anyaságra nevelés…

A harmadik feladat a honvédelmi lelki nevelés…

a háztartási kiképzésre” is szükség van. (Szebb Jövőt! I. évf. 48. szám.)

Elhatározzák, hogy 17-20 éves fiatalokból ifjúvezetőket képeznek. Ezt a munkát indították el 1941. december 4-én a Tattersaal csarnokában. 860 fiú jelenik meg a rendezvényen, ahol Fricsay Richárd főkarnagy a leventezenekart és az új ifjúsági indulót előadó 120 tagú énekkart vezényelte.

„Pluhár Pista bácsi is itt van – tudósít az újságíró –, viaszlemezre veszi az ünnepséget, amelyet a rádió december 14-én forgat le.” (Szebb Jövőt! I. évf. 49. szám.)

Azt tervezik, hogy 1942 nyarán 50 000 fiatalt fognak kiképezni a különböző táborokban.

A magyar politikai elit egy része támogatja a leánylevente ügyét, ugyanakkor mások – bizonyos konzervatív körök – kételyeiknek adnak hangot, sőt – pl. Shvoy Lajos, Czettler Jenő és br. Fiáth Tibor – egyenesen a Felsőházban támadják a szerintük militáns igyekezetet.

Shvoy Lajos: „A második mondanivalóm… a honvédelmi miniszter úrnak szól. A hazafias, komoly aggodalom beszél belőlem, nemcsak a papnak az aggodalma, hanem a hazáját és fajtáját szerető pedagógus aggodalma is…”

A leányleventéről így vélekedik: „…sehol sincs nyoma a valláserkölcsi nevelésnek és ezen nevelés megbecsülésének sem…, sőt olyan tüneteket látok, mintha a vezetés ezzel ellenkező álláspontra helyezkednék.”

Ezután néhány esetet sorol föl, többek között elmondja: „Egy harmadik helyen dobszó útján összetoborozták a leánysereget 10 évtől felfelé azzal, hogy a megjelenés kötelező. (Olvassa): A fiúleventecsoport vezetősége formaruhában megjelent a községi iskolába terelt leányok között a községi tanítónővel, aki szemrehányást tett a még iskolás leányoknak azért, hogy a katolikus népiskolába iratkoztak be, aztán kijelentette a leányok előtt, hogy ezentúl ők is leventébe járnak, és majd nem úgy kell köszönniük, mint eddig, hogy »Dicsértessék a Jézus Krisztus«, hanem úgy, hogy »Szebb Jövőt!«” (Gróf Széchenyi Viktor: Szovjetíze [sic!] van ennek a dolognak!)

Aztán a történelemmel példálózik: „…Hellasz akkor vesztette el életerejét és történelmi vezetőszerepét, amikor az olimpiászokra beengedte a leányokat, és elfajult misztériumában a nő a közösség prédája lett. Róma világhódító erejét is a saturnáliák tették tönkre. A kapitalizmus minden érdeme mellett azzal követte el a legnagyobb hibát az egyoldalú társadalmi berendezkedésen kívül, hogy a nőt kivonta a családból és a gyárba állította be… a Szovjet a nőket nemcsak a gyárakba, hanem még a kaszárnyákba is bevonta, s a családból teljesen kiemelte… Mély tisztelettel kérem… a honvédelmi miniszter urat, hogy a leányleventék megszervezését kizárólag hozzáértő nőkre bízza…

Másodszor: a leánylevente-mozgalom ne csak papíron, hanem a valóságban is erkölcsi nevelést adjon leányainknak. (Úgy van! Úgy van!) Valláserkölcsi nevelést természetesen csak erre megfelelően képzett, – aláhúzottan mondom – biztos világnézeti alapon álló vezető adhat. (Úgy van! Úgy van!) A most kiképzett legfőbb vezetők e téren semmi kiképzést nem kaptak (Gróf Széchenyi Viktor: Cipészsegédek!), tehát semmi nevelést nem adhatnak…

Harmadszor és ezt hangsúlyozottan kérem a miniszter úrtól: az iskolásleányokat hagyja meg leventéknek az iskola keretén belül (Élénk helyeslés), ne vegye ki az arra hivatott megbízható pedagógusok kezéből…” (Az országgyűlés felsőházának 55. ülése 1941. évi december hó 18-án, csütörtökön. Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Felsőház-Napló. II., a továbbiakban: Felsőház-Napló II.)

„Czettler Jenő:

…Újabban már Németországban is súlyos aggodalmak hangzanak el katonai körökből, vajjon helyes-e a testi nevelés túlhangsúlyozása a szellemi nevelés elhanyagolása mellett … az iskolákban a leventeoktatásnál bizonyos megkülönböztető jelvényeket akarnak használni s úgy értesültünk, hogy a jelvények használatával kapcsolatban egy általános igazoltatást kívánnak az iskolában meghonosítani. Lehetetlen dolog az, hogy 13 éves gyermekeknek, pláne leányoknak, nagyapjáról, nagyatyjáról nem tudom, micsoda igazolványokat kívánjon bármely közeg. (Úgy van! Úgy van!)… jóformán egyebet sem teszünk, mint folyton irkálunk különféle igazolványokért... Micsoda zaklatás az, ami ebben a kérdésben folyik! Kérem a miniszter urat, szíveskedjék minden befolyásával arra törekedni, hogy a leventeintézmény nagy nemzetvédő érdekeinek megtartása mellett, azok az aggályos momentumok, különösen a leánylevente intézményben, amelyek a püspöki kart és mondhatnám, az egész katolikus közvéleményt nyugtalanítják, kiküszöböltessenek…

Báró Fiáth Tibor:

…a képviselőházban éppen a honvédelmi tárca keretében tették szóvá a képviselők és annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy leány-leventeintézmény minél előbb létesüljön…ha fegyverforgatásra tanítják őket vagy esetleg együtt gyakoroltatják őket a fiúleventékkel, akkor én ez ellen a leghatározottabban tiltakozom, mer (!) hiszen nekünk nem leány-leventeintézetekre van szükségünk, hanem becsületes, erkölcsös, vallásos dolgozó magyar leányokra és magyar anyákra…”

(Az országgyűlés felsőházának 57. ülésén, december 20-án, szombaton. Felsőház-Napló II.) [13]

Pontot az ügy végére a VKM 1943. évi 9800/sz. rendelete tett. Ennek tervezetét 1943 áprilisában kapta meg a hercegprímás, aki az önkéntesség elvéhez ragaszkodott a kötelező képzéssel szemben. Az ő elképzelése alapján változtattak az eredeti szövegen, melyet átdolgozott formában tettek közzé.

Íme:

„1. § (1) A leventeleány-mozgalom célja, hogy a leányifjúságot a hagyományos női erények szellemében való nevelés útján a haza és a család szolgálatára, különösen pedig a magyar anya feladataira és a honvédelmi szolgálatra előkészítse.

(3) A leventeleány-mozgalom a vallási ismeretek bővítésével és a vallásos életmód gyakorlásával, állampolgári és honvédelmi, egészségügyi, gyermekápolási és gyermeknevelési, gazdasági és háztartási ismeretek közlésével és gyakorlásával igyekszik célját megvalósítani. A vallási ismeretek bővítése és a vallásos életmód gyakorlása a leventeleányok vallásfelekezetének lelkésze vagy a vallásfelekezet megbízottja által és a leventeleányok vallásfelekezetének szabályai szerint történik…[14]

2. § (1) A leventeleány-mozgalomba törvényes képviselőjének engedélyével, önkéntes jelentkezés alapján fel lehet venni minden olyan magyar állampolgár leányt (hajadont), aki

a) tizedik évét betöltötte, de tizenkilencedik életévét még nem haladta túl,

b) egyetemnek vagy főiskolának nem hallgatója (növendéke),

c) zsidónak nem tekinthető.

3. § (1) A leventeleány minőség megszűnik,

a) ha a leventeleány férjhez megy;

b) ha a mozgalomból önként kilép;

c) ha a 2. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban megkívánt kellékeknek többé nem felel meg;

d) ha a leventeleányt a mozgalomból kizárják.

4. § (1) … alapszerve … a leventeleánycsapat.

(2) Csapatot ott lehet alakítani, ahol az önként jelentkező leányok száma legalább huszonnégyet elér…

9. § (1) A leventeleány-mozgalmat a vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt a leventeleányok országos vezetőnője irányítja … megbízatását a vallás- és közoktatásügyi minisztertől kapja: hivatali működése a VKM hivatali szervezetébe illeszkedik bele. A leventeleányok országos vezetőnője csak főiskolai képesítésű nő lehet.

(2) A leventeleányok országos vezetőnőjét működésében tanácsadás útján az Országos Leventeleány Tanács támogatja. A Tanács elnökét és tagjait – akiknek száma tizennégyet nem haladhat meg – a vallás- és közoktatásügyi miniszter három évi időtartamra nevezi ki. A Tanács tagjai közül legfeljebb öt férfi is lehet…

Budapesten, 1943. évi november hó 9-én.

Dr. Szinyei Merse Jenő s.k. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter” (MRT, 1943.)

A másik kitapintható szándék, hogy a magyar fiatalságnak a leventemozgalmon kívül működő szervezeteit[15], testületeit integrálni akarja: akár bizonyos tevékenységek átvállalásával, akár a „rivális” intézmény bekebelezésével. Ha teheti, a mind szorosabbá váló együttműködés révén az önálló mozgalmak életébe történő aktív bekapcsolódással.

Az 5.520/1941. M. E. sz. rendelet 5. §-a szerint:

„Az ifjúsági vezetőképzésben a magyar cserkészet is közreműködik. A közreműködés módját az országos vezető és az országos főcserkész egyetértve állapítják meg. Az országos vezető és az országos főcserkész egyetértően gondoskodnak arról, hogy a cserkészcsapatokba felvett leventéknek cserkészkiképzése leventekötelezettségeik teljesítése mellett zavartalanul megtörténhessék.” (In: Levente, 1941. szept. 15.)

A gróf Teleki Pál halála miatt vezető nélkül maradt magyar cserkészet (Teleki 1923. márc. 22-től volt tiszteletbeli főcserkész, mely tisztség „választás alá nem eső, hanem az államfőtől – a kormányzótól – kinevezett méltóságnak” számított) a maga néhány tízezres létszámával, kiválóan megszervezett csapataival (ezeket neveléssel foglalkozó testületek tartották fenn, noha tőlük függetlenül működtek) szinte védtelennek tűnt az egyesítési szándékkal szemben. Legfelsőbb helyen azonban nem támogatták Béldyéket. Horthy 1942-ben kisbarnaki Farkas Ferencet, a Ludovika akkori parancsnokát kinevezte országos főcserkésznek, aki a következőket közli:

Az 1690/1942. M.E. sz. rendelet „úgy intézkedik, hogy a cserkészmozgalom fejezze ki sajátos magyar jellegét, feleljen meg mind a honvédelem, mind az ifjúság nevelése tekintetében fennálló korszerű követelményeknek, biztosítsa a leventeintézménnyel való zavartalan együttműködést és óvja meg a mozgalom értékes hagyományait.” (Levente, 1942. jún. 15.)

S amikor Béldy és Farkas között nézeteltérés robbant ki az együttműködéssel kapcsolatosan[16], Bartha honvédelmi miniszter avatkozott közbe, miniszteri paranccsal vetve véget a vitának.

A zavartalan együttműködés jegyében a Cserkészbolt Szövetkezet 1942. jún. 25-től Levente- és Cserkészbolt Szövetkezet – Ifjúsági Bolt nevet viseli, de a Budapest II., Hárshegyi úton lévő Cserkészpark, a Népszigeten lévő Vízitelep stb. továbbra is az önkéntes alapon szerveződő, demokratikus hagyományokra támaszkodó s inkább a népi megújulási mozgalomhoz közeledő (regős-cserkészet) szervezet tulajdonában maradt. (Megemlítem: Tárczay-Felicides Román idézett írásában e témáról ezt mondja: „A magyar Cserkészszövetség mindig is a magyar nemzet szolgálatában állt, és sohasem szolgált nemzetközi célokat. Sőt: a magyar szövetség megtiltotta a nemzetközi cserkészkalap viselését, s helyette bevezette a leventesapkát. Ma a cserkészet nevelési intézmény, amely az általános hadkötelezettségen nyugvó levente-szervezeten kívül a válogatás szellemében, de mindenfajta osztályellentét kizárásával működik, és a tisztek katonai előképzését szolgálja.”)

A klérus által működtetett szervezeteknek – KIOE, Kalot stb. – szintén voltak érintkezési pontjaik a leventemozgalommal[17] – leventeügyben egyébként Czapik Gyula egri érsek képviselte a hercegprímást –, a leventelelkészi intézmény kialakítása is ezt a kapcsolódást jelzi (az 1943 elején megtartott értekezleten mintegy 200 lelkész vett részt), de ez esetben is legföljebb átfedésekről beszélhetünk. A középiskolásokat tömörítő Diákkaptár mintájára létrehozzák a Leventekaptárt – és mindkettő működik a másiktól függetlenül.

Külön kell szólnunk egy ellenkező irányú mozgásról, nevezetesen a Volksbund ifjúsági tagozatának, az 1942-ben megalakult Deutsche Jugendnek az önállósulási törekvéséről.

A 2320/1941. M. E. számú rendelet meghatározta azokat az alapelveket, amelyeket a német ajkú magyar ifjúság iskolán kívüli gondozására és művelésére nézve a kormányzat megállapított. Ezen rendelet, valamint a nemzetiségekre vonatkozó egyéb jogszabályok alapján létesült Német Ifjúság (D. J. in Ungarn) néven egy külön egyesületi jellegű szervezet, amelynek alapszabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyta jóvá. A honvédelmi előképzést azonban továbbra is a leventeoktatás keretében kapták a szervezet levente fiataljai. Ám „számos bonyodalom támadt abból, hogy azok a leventék, akik a Deutsche Jugendnek is tagjai voltak, szabotálták a leventefoglalkozásokat, vagy ha nem, hát gyakorta német szervezetük egyenruhájában jelentek meg azokon… a parancsokat sokszor megtagadták, vagy ímmel-ámmal, rendetlenül hajtották végre…” (Tilkovszky Lóránt: A mecseki német bányászok művelődése. 1919–1945, Századok, 1987/2.)

A magyar ifjúságra vonatkozó 1939. évi II. tc. megfelelő paragrafusai azonban rájuk is vonatkoztak, a leventekötelezettség alól nem bújhattak ki. Sőt! Kállay Miklós miniszterelnök 3050/1942. M.E. sz. rendelete a „Leventeköteles ifjak politikai tevékenységének megtiltását” tartalmazta. (Más kérdés, hogy az ilyen jellegű tevékenység tilalmának betartására miként lehetett kötelezni azokat, akik a D. J. keretei között olyan kiképzést kaptak, mely „a német hadsereg igényeihez volt szabott, és eltért a leventecsapatoknál folyt kiképzéstől; és nemzetiszocialista szelleme is különbözött a leventemozgalomban uralkodó reakciós szellemtől, amelyben több volt a véglegességektől némileg visszatartó, konzervatívabb összetevő.” (Tilkovszky: i. m.) A nemzetiségi vidékeken rendezett leventeünnepségek és -előadások nyelvére vonatkozó Béldy-rendelet elsősorban a német ajkúakat érintette.[18]

A harmadik vonatkozása a leventemozgalomnak a hasonló indíttatású és azonos ideológiájú külföldi szervezetekkel való mind szorosabbá váló együttműködés, mely 1942-ben az Európai Ifjúsági Szövetség megalakulásához és e szövetségben való tevékeny szerepvállaláshoz vezetett. Ez a kapcsolat sportrendezvényeken, táborozásokon, üdültetések formájában (1942-ben pl. kb. 10 ezer német iskolásfiú jött Magyarországra; 2 ezer a kormány vendége volt, a többi a német népcsoporté), cserelátogatásokon realizálódott.

Az 1926-ban alapított német Hitlerjugendnek, melynek célja mindkét nembeli ifjúságnak a nemzetiszocialista párt és a német birodalom katonájává való nevelése, Budapesten állandó megbízottja tartózkodott a harmincas évek elejétől. Ő 1941 nyarától folyamatos kapcsolatban állt Béldyvel, akinek a kinevezését követő első külföldi útja 1941. szeptember 17-én Berlinbe vezetett. (Utazását 1942 márciusában megismételte: Berlinen kívül Hannoverben, Braunschweigben stb. járt.)

Az olasz Gioventu Italiana del Littorio (GIL) férfiszervezetei: az Opera Nazionale Balilla (Balilla egy genovai kisfiú neve volt, aki harcolt az osztrákok ellen a XVIII. században) a 8-14 év közötti fiúkat, az avantgardista („élcsapat”) a 14-18 év közöttieket egyesítette a fasiszta mozgalom keretei között, miként az azonos korosztályú leányokat is a GIL női tagozata. A Fascionak is volt Budapesten irodája, s Béldy németországi látogatásáról Olaszországon keresztül érkezett haza.

A HJ és a GIL 1942 nyarán kulturális találkozóra hívta Európa állami ifjúsági szervezeteit Weimarba, illetve Firenzébe. Természetesen a leventék is képviseltették magukat. (Weimarban hegedűben és énekben harmadikak lettünk, Firenzében Nagy Gyula megszerezte a „festőverseny” első díját, s a 4-dik és 5-dik hely is a magyaroké volt.)

Csakúgy, mint a GIL által 1942. szeptember 24–27-én, Milánóban megrendezett sporttalálkozón. Ide Magyarországról 75 fiú- és 13 leánylevente utazott vezetőivel együtt. A vetélkedőn, melyen 11 nemzet ifjúsága vett részt, kiválóan szerepeltek a magyarok. Több sportágban is előkelő helyezést értek el.

A fiúk úszásban az 1. helyet (a németekkel holtversenyben), kerékpározásban a 2. helyet, atlétikában, céllövészetben és teniszben a 3. helyet szerezték meg. A leányok két számban (atlétika és úszás) a negyedikek lettek.

Ugyancsak 1942-ben, ősszel 14 nemzet képviselői jelentek meg Bécsben, hogy megalakítsák a keresztény és a nemzeti eszmékért harcoló – korábban említett – Európai Ifjúsági Szövetséget. Ezen szövetség – melynek legfőbb célja Baldur von Schirach szerint: „ápolni az európai összetartozás eszméjét” – egyik szekciójának, az európai ifjúság katonai előképzésének elnökévé v. Béldy Alajost választották meg, aki a megválasztását követő beszédében hangoztatta:

„A fiatal Európa feladatát ezekben a nehéz időkben nem tudom másban meghatározni, mint a hazaszeretet, a keresztény erkölcs és a család ápolásában…

Ha az európai fiatalok munkaközösségét erre a három pillérre építjük fel, biztosak lehetünk abban, hogy az új Európa épülete minden vihart ki fog állni.”

(Szebb Jövőt! II. évf. 39. szám.)

A Munkaközösség jelentést készített, amelyet Budapesten, 1943-ban adtak ki. Ebből idézünk:

„...A katonai előképzés megkezdése alsó korhatárának elsősorban való feldolgozását határoztuk el, és pedig olyképpen, hogy a Munkaközösség képviselői ez irányú állásfoglalásaikat... megküldik a Munkaközösség elnökének, aki valamennyi állásfoglalást egy folyóiratban közzéteszi... Minthogy Munkaközösségünknek ez idő szerint még nincs saját folyóirata, fenti kötelezettségemnek ebben a Jelentésemben tesz eleget... Minthogy Belgium, Hollandia és Norvégia képviselői nem küldötték be állásfoglalásaikat, azokat itt nem ismertethetem.”

Ezután közli az egyes országok állásfoglalását:

„Bulgária: a katonai előképzés a 10. életévvel kezdődik.” (S tart a hadseregbe való belépésig.)

Dánia: „A dán fiú 10 éves korában lép be az NSU-ba, s a katonai előképzés… akkor rögtön meg is kezdődik.

Németország: a katonai előképzés... a 14. életévvel kezdődik (a 10-14 év közöttiek, a „Pimpf”-ek sportkiképzésben részesülnek).

Finnország: „A katonai előképzés kezdődjék 15 éves korban.”

„Olaszország: 14-18: katonai előképzés, testnevelő sporttal összekötve. 18: katonai előképzés.

Horvátország: az usztasa ifjúsággal a katonai előképzést annál a csoportnál kezdjük, amelybe a 10. évtől a betöltött 14. évig tartozók sorolnak.

Románia: ahol az ifjúság kénytelen a megélhetésért dolgozni, csak hetenként néhány órára vehető igénybe a katonai előképzés céljaira. Ezeknél az ifjúságot a 17-20. életévig kell összefogni.

Azokban az országokban, amelyeknek szociális és anyagi helyzete megengedi, a katonai előképzés 6 hónappal előzheti meg a katonai szolgálatot... ez alatt... az ifjak mindennapos katonai kiképzésben részesíthetők.

Szlovákia: A szoros értelemben vett katonai előképzés a 16-17. évben kezdődjék, a pubertás utáni időben.

Spanyolország: a katonai előképzést még csak a 15. életévvel lehet megkezdeni... A 18. évtől kezdve az ifjak már bekerülnek a »Miliziába«.

Magyarország: a szorosabb értelemben vett katonai előképzés kezdeti kora a 14-15. életév.”

(Jelentés a katonai előképzés megkezdésének alsó korhatáráról. Közreadja: vitéz Béldy Alajos, Budapest, 1943.)

A bolgár ifjúsági szervezettel, a „Brannik”-kal (a bolgár ifjúság katonai előképzését biztosító szervezet neve „védő”-t jelent) elsősorban a TF-en keresztül, személyes kapcsolatok kiépítésére került sor, míg a finn „LOTTA” a leventeleány-mozgalom számára adott mintát. A horvát és a szlovák ifjúsági szervezettel való kapcsolattartás formális, a románokkal – és a Jelentésben fölsorolt többi állam ifjúsági szervezetével – még ilyen szinten sem került sor a kapcsolatfelvételre, legalábbis a rendelkezésre álló dokumentumok szerint.

Végezetül szólnunk kell a leventemozgalomnak a „zsidótörvények” által érintett magyarországi népcsoporttal kapcsolatos aspektusáról.

Mindenekelőtt arról, hogy a leventekorú zsidó fiatalokat az ún. „kisegítő”, előképzős ifjakból alakított munkacsapatokba szervezték, amelyek működését a 125.179/eln. 40-1942. sz. rendelet szabályozta.[19]

A megszorító intézkedések másik vonulatát a sporttal kapcsolatos tevékenység alkotta. 1941. szept. 29-én a Nemzeti Sportbizottság határozata értelmében a sportegyesületeknek a III. ún. zsidótörvény alapján módosítaniuk kellett alapszabályaikat, majd dr. Hóman Bálint elrendelte:

„1. § (1) A sportszövetség az azonos vagy rokon sportágakat művelő sportegyesületeket (sportszervezeteket) összefoglaló és irányító szerv.

(2) Fennálló sportszövetség működését csak ennek a rendeletnek a rendelkezései szerint folytathatja.

(3) Új sportszövetséget csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter létesíthet.

(4) A sportszövetségek irányítását és ellenőrzését az ezeknek a tennivalóknak ellátására létesített Országos Sport Központ végzi.

2. § (1) Minden sportegyesületnek az illető sportágat irányító sportszövetség kötelékébe kell tartoznia.

(3) Sportszövetség tisztikarának vagy más szervének és sportegyesületnek tagja nem lehet az, akit az 1941: XV. tc. 9. §-a értelmében zsidónak kell tekinteni. Az olyan sportegyesületet, amely ennek a rendelkezésnek nem felel meg, fel kell oszlatni…

Budapesten, 1942. évi január hó 29-én.”

(239.000/VKM rendelet A sportszövetségek szervezetének szabályozásáról. MRT, 1942.)

1942. február 24-én az OSK elrendelte a sportegyesületi tagok származási igazolását: ápr. 15-ig a szövetségeknek el kellett készíteniük működési szabályzatukat s ennek alapján meg kellett tartaniuk közgyűlésüket.

A szövetségekhez tartozó egyesületeknek igazolniuk kellett, hogy nincs tagjaik közt olyan, aki az 1941: XV. tc. 9. §-a értelmében zsidónak tekinthető. Az igazolást végre nem hajtó egyesületeket – hangzik a verdikt – a 242.000/1942. VKM rendelet értelmében föloszlatják, és vagyonukról a miniszter intézkedik. A rendelet így hangzik:

„1. § (1) ...Az átalakított alapszabályokat, illetőleg a sportszakosztály szabályait az 1942. évi december hó 31. napjáig kell a belügyminiszterrel egyetértve eszközlendő jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez (Országos Sport Központ, Budapest V., Alkotmány u. 3. sz.) felterjeszteni.

2. § (3) A sportegyesület feladatait úgy kell megállapítani, hogy azok a keresztény és nemzeti szellem követelményeivel összhangban álljanak és a honvédelmi nevelés és a helyes jellemnevelés célkitűzéseit érvényre juttassák. A sportegyesület feladatai általában a következők:

(g) …tagjainak hazafias, nemzeti és keresztény szellemű irányítása, egyesületi sportelőadások, felolvasások és ünnepségek rendezése;

(i) a honvédelmi nevelés és a helyes jellemnevelés célkitűzéseinek érvényre juttatása.

(4) A sportegyesület feladatkörét úgy kell megállapítani, hogy az egyesület a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére levente-keretet is felállíthasson és a keret tagjait a rendelkezésnek megfelelő sportfoglalkoztatásban és sportkiképzésben részesíthesse.

3. § (1) …A sportegyesület tagja nem lehet az a személy, akit az 1941: XV. tc. 9. §-a értelmében zsidónak kell tekinteni…

Leventekötelezettség alatt álló, 18 éven aluli személyt csak a Leventeegyesületek Országos Központjának, az illetékes leventeparancsnok javaslata alapján adott engedélyével… lehet felvenni.

6. § Ennek a rendeletnek a hatálya nem terjed ki a motor- és repülősportegyesületekre, a lóverseny- és ügetőverseny-, valamint agarászsport céljára alakult egyesületekre, a postagalamb egyesületekre és a sporthorgász egyesületekre, továbbá a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportegyesületek Országos Központjának kötelékébe tartozó egyetemi és főiskolai sportegyesületekre…

Budapesten, 1942. évi augusztus hó 18-án.

Dr. Szinyei-Merse Jenő sk.

vallás- és közoktatásügyi miniszter.” (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1942. évi 242.000 VKM. számú rendelete a társadalmi sportegyesületek alapszabályainak átalakításáról. MRT, 1942.)

Dr. Misángyi Ottó, a TF igazgatója és az OSK vezetője 1942. szept. 23-án ezt állapította meg:

„A magyar sportban már 98 százalékban sikerült végrehajtani, hogy a fajvédelmi törvényt betartsák.”[20]

A folyamat betetőzéseként 1944. máj. 18-án az OSK 227574/1944 OSK sz. határozata értelmében a megkülönböztető jelzés (Dávid-csillag, illetve sárga karszalag) viselésére kötelezett zsidók a sportrendezvényeket nem látogathatták.

Az 1943-as év, illetve az 1944 őszéig terjedő időszak a leventeintézmény „fénykora”. Az országos vezető alá tartozott a HM 40. e., 40. k., a 13. oszt., a LOK, a honvéd-mérnöki tisztikar főnöke, a Honvédségi Jóléti Alap, a Honvéd Számvevőség főnöke, a HM Számvevőség I., II., III. osztálya. V. Kudriczy István helyébe – miként írtuk – Horthy a leventék országos parancsnokává, a VIII. csoport főnökévé v. Solymossy Ulászló vezérőrnagyot nevezi ki. 1943. jan. 24-én Kolozsvárott, a Szt. Mihály templomban celebrált ünnepi misét követően, a Mátyás szobor előtt v. Béldy Alajos kihirdeti a Mátyás király leventeévet, 1943. dec. 18-án Nagyváradon, a székesegyházban megkoszorúzta Szt. László szobrát, s „A belső arcvonalon teljesítsétek kötelességteket!” szavakkal megnyitja a Szt. László kiképzési évet.

Richter János az eredményekről beszámolva ezeket állapította meg:

„1943-ban 17 helyen tartott LOK- és Kalot-tanfolyamokon 1803, LOK–KIE-tanfolyamokon 640… leventeegyesületi vezető került kiképzésre. …ez év októberéig 580.000, honvédelemmel foglalkozó tankönyv kerül a magyar ifjúság kezébe. Szeptemberben a leányiskolákban is megkezdődik a női honvédelmi ismeretek oktatása. A tanári kar részére 8 kötet, összesen 80.000 példány honvédelemmel foglalkozó könyv kerül kiadásra az 1943–44. évben. (Két év a honvédelmi nevelés történetéből. Magyar Katonai Szemle, 1943/8.)[21]

Létrehozzák a Levente Gazdasági Szövetkezéseket, 1943 márciusában Béldy kezdőrúgásával útjára indul az első országos levente labdarúgó-bajnokság, 1944-ben megszervezik az első országos levente atlétikai bajnokságot – igaz, a svájci, a spanyol és a szlovák leventékkel tervezett sporttalálkozó elmaradt.

Még 1942 augusztusában az IHNETOV nyolc „kipróbált, derék és lelkes vidéki sportembert bízott meg a nyolc vidéki hadtest területével megegyező, nyolc OSK-kerület vezetésével” (Nemzeti Sport, 1943. máj.), 1943. május 17-én pedig az országot a 9 hadtest területének megfelelő sportkerületre osztják: a kerületi OSK-vezetők a hadtestparancsnokságok székhelyén, a parancsnoksággal együtt működtek. Az 1937. évi kormányrendeletet végrehajtva sorra jönnek létre az egyes gyárak, üzemek sportegyesületei, létesítményei, olyannyira, hogy az IHNETOV 1943-ban már 226 vállalatra, mintegy 230 000 munkavállalóra terjesztette ki befolyását. (Lásd Földes – Kun – Kutassi i. m.)

Fölépítik a Radnai-havasokban a borsafüredi síparadicsomot[22] (az alapkőletételre 1943. április 10-én kerül sor), elkészül a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok második nagy egysége, az Edzés Háza. Még 1942. június 2-án v. Béldy Alajos a VKM, az Iparügyi Minisztérium, a Közmunkatanács, a főváros, a TSTV szervezetének képviselőivel értekezletre ült össze a Nemzeti Sport Stadion számára kijelölt lágymányosi területek biztosítása céljából. A megállapodás alapján a stadion tervpályázatának előkészítése megkezdődött.

1944 azonban nemcsak Szent László éve, hanem a német megszállás, a nyilas hatalomátvétel és az ország hadszíntérré válásának éve is. Egy 1943 őszén elfogadott törvényjavaslat nyomán a 3 korcsoportot (12-14, 15-18, illetve 19-21 évesek) alkotó leventeifjúságból 1943. okt. 1-jén bevonultatták a 21 éveseket, 1944. febr. 1-jén pedig a 20 évesek „vonattak össze” a honvéd kiképző táborokban. 1944 tavaszán a minisztertanács elfogadta azt a HM-javaslatot, hogy a tiszai védelmi munkáknál a 2. levente-korcsoport váltsa föl az addig igénybe vett munkaerőket. (Igaz, a korcsoportból végül csak a 18 éveseket hívta be a munkaügyi főcsoportfőnök.)

A Sztójay-kormány honvédelmi minisztere, Csatay Lajos május 24-én bejelenti, hogy:

„…a m. kir. minisztérium 140/1944. M. E. sz. alatt kibocsátott rendeletével az állításköteles kor alsó korhatárát az 1924. évi születési évfolyamra nézve egy évvel leszállította… Az elrendelt leszállítás következménye annak az 1942 őszén kiadott… rendelkezésnek, amellyel az előző születésű évfolyamnak, az 1923. évben születetteknek állításkötelezettsége leszállíttatott…

A leszállítást… csak oly értelemben fogjuk kihasználni, hogy csak a sorozás fog az eddigieknél előbb megtörténni, a bevonulás marad az eddigi életkorban… ha csak előre nem látott események mást nem követelnek…” (Az 1939. évi június hó 10-ére összehívott Országgyűlés képviselőházának irományai. XI. kötet.)

Ezek az „előre nem látott”, bár várható események azonban bekövetkeztek. Sőt! Sokkal több történt. Lakatos Géza, az új miniszterelnök kormánya szept. 22-én az 1939: II. tc. 141. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva nemzetőrség felállítását rendeli el. (A végrehajtás a leventeszervezetek parancsnokságainak feladata volt. A leventéket zsolddal, karszalaggal, puskával, pisztollyal – esetenként ruhával – látták el.) A Nemzetőrség parancsnokául v. Béldy Alajost nevezik ki.[23]

„1. § …A nemzetőrség feladata a közbiztonsági szervek (a m. kir. csendőrség és a m. kir. rendőrség) támogatása az ország közrendjének és közbiztonságának fenntartásában:

kisebb ellenséges partizán- és ejtőernyős csoportok leküzdése;

szabotázscselekmények megelőzése és elhárítása;

katonai szempontból fontos vagyontárgyak őrzése;

szükség esetén a működő seregtest-parancsnokságok rendelkezései szerint a hadműveletek hátsó területének biztosítása.

2. § A nemzetőrség a m. kir. honvédség fegyveres része. A nemzetőrséghez beosztott személyek honvédesküt tesznek…” (MRT, 1944)

1944. okt. 1-jén behívót kaptak a 19 évesek: őket az ún. pótalakulatok szervezésénél használták föl. Okt. 12-én a 229503/1944. sz. rendeletében az OSK a leventék és a sportegyesületi tagok nemzetőri egységekbe szervezéséről intézkedik. A néhány nap múlva hatalomra kerülő nyilas kormányzat – a totális mozgósítás szellemében – megszüntette a VIII. főcsoportfőnökséget s az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Szervezetét (meghagyva a leventeszervezetet), és létrehozta a m. kir. Honi Hadsereg-parancsnokságot (parancsnoka Ternegg Kálmán altábornagy volt), melynek feladata a hátországban folyó kiképzés irányítása és a haderőn kívüli (levente- és lövész-) kiképzés összehangolása. Alárendeltségébe tartoztak a fegyvernemi felügyelők, a katonai nevelő- és kiképzőintézetek, a Leventék és Nemzetőrök Országos Parancsnokságán keresztül a leventék és a nemzetőrség stb. November 1-jén pedig a honvédelemről szóló törvényt ekként módosítják:

„…a hadkötelezettség annak az évnek január hó 1. napján kezdődik, amelyben a hadköteles a tizenhetedik életévét betölti…

Szálasi Ferenc sk. m. kir. miniszterelnök”

(A hadkötelezettségi kor alsó korhatárának leszállítása tárgyában kiadott 3890/1944. M.E. számú rendelet. MRT, 1944.)[24]

1944. december 3-án azonnali hatállyal ún. Kisegítő Karhatalommá (KISKA) alakították át a leventeszervezeteket, majd 1945. január 6-án ezt feloszlatták s tagjainak egy részét átvették a Hungarista Légióba.[25] Hogy mindezek a rendelkezések hány fiatalt érintettek a harci cselekmények által egyre zsugorodó hungarista munkaállam területén, lehetetlen megállapítani.[26] Azt azonban tudjuk, hogy Feketehalmy-Czeydner vezérezredes 1944 novemberében Németországban tárgyalt: hogy megállapodást kötött-e a német kormánnyal, az nem dokumentálható, de a tárgyalásról készült feljegyzés szerint:

„Részleteiben meg lett beszélve és le lett rögzítve:

1.) Az AHA (Allgemeines Heeresamt – szárazföldi haderő általános hivatala) megállapította, hogy magyar részről pótezredekbe összevont 50 000 újonc áttelepítése a póthadsereg főparancsnokságának területére be lett ígérve és a német kerületi pság-ok területére való átszállításuk el lett rendelve és folyamatban van. A német ker. pság-ok területén a német kiképző csapattestekre századonként való felosztása.[sic!]

Ez az 50 000 újonc a 21 évesek évfolyama. Ehhez jön:

a 19 évesek évfolyama = 30 000 fő,

a 20 évesek évfolyama = 30 000 fő,

összesen 110 000 fő.

Ezen felül a 16-18 évesek – 100.000 fő – bevetése a légierőnél és a haditengerészetnél (légvédelem) is következik. Ezeket előbb ot [sic!] kiképezik. Tervbe van véve ezeket később (legkorábban egy év után) mint a magyar hadsereg pótlásaként alkalmazni. Továbbá a német véderőnek segéderőként rendelkezésre lesznek bocsátva a 35 éven felüli hadkötelesek (kb. 190.000 fő).

2.) …A magyar Nemzetvezető hangsúlyozta, hogy végső esetben kész arra, hogy minden 10 és 70 év között védköteles férfit igénybe vesz…” (Hadtörténelmi Levéltár, VKF szám nélkül 17 és 22/eln.1.-1944 jelzet alatt. In: vitéz Major Jenő vezérezredes: Emléktöredékek. Kiadja: Hadtörténelmi Levéltár, Petit Real Könyvkiadó é. n.)

S tudjuk azt is, hogy Vittay ezredes az angol parancsnokságnak kb. 60 ezer leventét ajánlott föl a Nyugaton rekedtek közül Kanadába való elszállításra. (Magyar Hadifogoly Híradó, 1946. január 28. In: Stark Tamás: Magyarország második világháborús embervesztesége. Budapest, 1989.)[27] Mint ahogy azt is, hogy a Szovjetunióból 1946-ban valamivel több mint 180, 1947. június 4-től 124 levente tért haza (az 1948-ban, valamint a később hazatértekről és a szovjet fogságban elhunytakról nincs adatunk.)

Ám ez már egy másik történet, amelyet az Ideiglenes Kormány 529/1945. M.E. sz. rendelete is jelez. Eszerint:

„1. § A magyar kormány feloszlatja a magyar területen lévő összes Hitler-barát, vagy más fasiszta politikai, katonai jellegű szervezeteket, valamint egyéb olyan szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytatnak vagy folytattak…

3. § Az 1. §-ban foglalt politikai irányzat miatt a kormány feloszlatja a következő egyesületeket:

1. Antibolsevista Ifjúsági Tábor. 2. Baross Szövetség. 3. Emszó. 4. Etelközi Szövetség. 5. Ébredő Magyarok Egyesülete. 6. Honszeretet. 7. Kékek Klubja. 8. Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége. 9. Kettőskereszt Vérszövetség. 10. LEVENTE EGYESÜLET (kiemelés tőlem; B,.R.). 11. Magyar Jövő Szövetség. 12. Magyar Országos Véderő Egyesület (Move). 13. Magyar Élet Pártja. 14. Magyar Megújulás Pártja. 15. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete. 16. Magyar Nemzeti Szocialista Párt. 17. Magyar Tudományos Fajvédő Társaság. 18. Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete. 19. Nemzeti Munkaközpont. 20. Népakarat Pártja. 21. Nyilaskeresztes Párt, Hungarista mozgalom. 22. Országos Vitézi Szék. 23. Országos Nemzetvédelmi Bizottság. 24. Turul Szövetség. 25. Zsidókutató Intézet.

Debrecenben, 1945. évi február hó 26-án.

Miklós Béla sk. miniszterelnök”

(MRT, 1945. I.)

Az új kormány belügyminisztere pedig az egyesületek működésének felülvizsgálatát rendeli el (1945. évi 20.165/I. BM sz. rendelet):

„Kimerítő jelentést kell küldeni 30 napon belül arról, hogy az egyesületek milyen tárgyú és irányú működést fejtettek ki 1939. január 1. óta, milyen politikai szempontok érvényesültek a működésében, kik viseltek benne tisztségeket… A Nemzeti Bizottsághoz kell benyújtani a jelentést, amely 15 napon belül észrevételezi, a törvényhatósághoz továbbítja, innen a belügyminiszterhez kerül, aki saját hatáskörében dönt abban a kérdésben, hogy a bejelentést tevő egyesület működését tovább folytathatja-e.

Budapesten, 1945. július 9.

Dr. Erdei Ferenc belügyminiszter.”

(Két év hatályos jogszabályai 1945–1946)

* * *

Shvoy Kálmán altábornagy, a leánylevente-ügyben protestáló püspök, Shvoy Lajos testvére ezt jegyezte be a naplójába 1944. december 3-án: „Béldyt lefogták, majd kiengedték, sétál este a Várban, s valaki jóakaratúlag figyelmeztette, hogy újra elfogják, erre elbújdosott.” (Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918–1945. Kossuth Könyvkiadó, 1983.)

A továbbiakban tekintsük át a Munkanapló szerzője, v. Béldy Alajos életútját.





Egy háborús bűnös portréja


A budapesti népbíróság Egyed-tanácsának tagjai 1945. július hó 20-án, miután a Nbr. 11. § 6., valamint a 13. § 1. pontjában meghatározott háborús bűntett elkövetésében Béldy (Bruckner) Alajost bűnösnek találták s kötél általi halálra ítélték[28], kegyelmi tanácskozásra vonultak vissza.

A rövid ideig tartó megbeszélésen dr. Szegő Vilmos népügyész a halálos ítéletet kegyelemből megváltoztathatónak tartotta. Vele értett egyet Balázs Károly, az FKgP és Lovászy Márton, a PDP delegáltja, míg a többi népbíró szerint nem adható kegyelem. Dr. Krebs Jenő (SZDP) szerint azért, mert az „államérdek azt kívánja, hogy az első háborús bűnös a legsúlyosabb büntetéssel sújtassék”, Horváth István (NPP) véleménye szerint: „a 11. § 6. pontját[29] a vádlott ténykedése kimeríti, és a demokratikus Magyarországban helyzettel megalkuvó embernek helye nincs” (kiemelés tőlem; B.R.). Mivel Dozmati János (MKP), Garamvölgyi Vilmos (Szakszervezeti Tanács) is az utóbbiakhoz csatlakoztak s a tanácsvezető bíró, dr. Egyed Lajos nem szavazott, tudathatták az érdekeltekkel – többek között dr. Halász Lajos védővel –, hogy „A népbíróság az elítéltet szótöbbséggel kegyelemre nem ajánlja.” (NB VII. 1509/1945/6 – Vizsgálati dosszié Béldy Alajos ügyében, Történeti Hivatal V-119950: a továbbiakban Vizsgálati, TH V-119950)

Járjuk végig a fent nevezett háborús bűnös életútját!

Béldy Alajos 1889. június 8-án született Budapesten. Miután az elemi iskola 4 osztályát elvégezte, szülei, akiket – Bruckner Alajos vendéglőst és Hassmann Katalint – még nagykorúsága elérése előtt elvesztett, a fővárosi, akkor az Eskü téren álló piarista gimnáziumba íratták be. A szülői ház vallásos légköre, a nagy tudású kegyesrendi atyák szigorúsága, gazdag pedagógiai tapasztalata, az oktatás hazafias szelleme, tudományos színvonala életre szólóan meghatározta a közben fiatalemberré cseperedett kisfiú életvitelét, gondolatvilágát, s döntő hatással volt a majdani felnőtt értékrendjére is.

Nemcsak jól tanult, hanem rendszeresen és eredményesen sportolt. Elsősorban az úszásban tűnt ki. 1904-ben a Budapesti Úszók Egyesületének versenyzője lett. Ausztriában és Csehországban úszóbajnokságokat nyert, 1906-ban Hamburgban megszerezte a német császár díjat, s amikor 1906-ban Amszterdamban az újkori olimpiai játékok megindításának 10. évfordulóján ún. rendkívüli olimpiát rendeztek, ott ő a magyar csapat tagjaként – Halász(!) néven – negyedik lett a 400 m gyorson.

1907-ben érettségizett – jeles eredménnyel. S mivel már korábban eldöntötte, hogy katonai pályára lép, beiratkozik a bécsújhelyi Terézia Katonai Akadémiára. Az 1752-ben alapított intézményben a gyalogság, a vadászcsapat és a lovasság számára képeztek ki tiszteket úgy, hogy a megfelelő szakismeretek mellett előkészítették a hallgatókat a magasabb állásokra képesítő ún. szakképző intézetekbe való felvételre. Béldy a lovassági osztályt végezte el, s 1910-ben hadnagyként a cs. és kir. 8. huszárezredhez, Kecskemétre avatták. 1913-ban megnősült. Feleségével, isertingeni Tupay Olgával, aki egy tábornok leánya volt, mindvégig boldog házasságban élt. Kecskeméten nemcsak szolgálatát látta el példásan, hanem készült is egyben a bécsi hadiiskolai felvételre. A hadiiskola (Kriegschule) a vezérkar szakiskolája volt, s azokat a tiszteket vették föl ide, akik nem töltötték be a 28. életévüket, a szolgálati nyelven kívül egy – a Monarchiában élő – más nemzet nyelvét is bírták, legalább 3 évi csapatszolgálattal rendelkeztek, minősítvényi táblázatuk jó minősítést tartalmazott, s tisztes anyagiak között éltek.

Nos, Béldy mindezen feltételeknek megfelelt, letette az elővizsgálatokat is, ám a háború keresztülhúzta számításait. 1914. augusztus 1-jén előléptették főhadnaggyá, s századparancsnokként a frontra vezényelték (harcolt a szerbek, a románok, az oroszok és az olaszok ellen), majd a vezérkarhoz beosztva a cs. és kir. budapesti 32. gyaloghadosztály, illetve a cs. és kir. 3., később a 4. lovashadosztály vezérkarába került. 1917-ben elvégezte a laibachi vezérkari tanfolyamot, s századosnak előléptetve kinevezték az I. önálló (népfölkelő) gyalogdandár vezérkari főnökévé.

Rátermettségét, szaktudását nemcsak a felettesei által készített minősítvényei jelzik, hanem kitüntetései is. 1912/13-ban mozgósítási keresztet kapott. 1914-ben, amikor úsztatási gyakorlat alkalmával életét veszélyeztetve – teljes felszereléssel – Szentendrénél egy huszárt és két lovat kimentett az örvénylő Dunából, a király piros szalagon a Signum Laudisszal tüntette ki. Kiérdemelte a III. oszt. katonai érdemkeresztet a kardokkal, a bronz katonai érdemérmet a kardokkal, az ezüst katonai érdemérmet. Megkapta a II. oszt. Vaskoronarendet, s 1917-ben másodszor is az ezüst katonai érdemérmet. Birtokosa lett a Károly csapatkeresztnek és a II. oszt. porosz vaskeresztnek. Írásbeli dicséretben részesült a 3. lovashadosztály parancsnokától.

Az összeomlás idején – vállalva magyarságát – nevet változtat. Ettől kezdve használja a Bruckner helyett a Béldyt (kezdetben Béldinek is írták). 1918 végén – tehát már a köztársaság idején – a Honvédelmi Minisztériumba kerül, s amikor a csehek megindítják támadásukat Tanács-Magyarország ellen, annyi más, hazájához hű katonatiszthez hasonlóan, belép a Vörös Hadseregbe, s megszervezi a budapesti 2. hadosztályt, annak vezérkari tisztjeként részt vesz a felvidéki harcokban. Augusztus 1-jét követően ismét a HM-ben szolgál, harcol a románok ellen Szentesnél, a Szolnok körüli végső ütközetben, majd a hadsereg felbomlása után visszatér a szövetségesek ellenőrzése alatt álló HM-be.

Belép a nemzeti hadseregbe, elvégzi a hadiiskolát pótló tanfolyamot, s immár vezérkari századosként Janky Kocsárd vezérkari főnök, majd főparancsnok mellett teljesít szolgálatot. 1924-ben vitézzé avatták.

Érdeklődésére, széles körű tájékozottságára vet fényt, hogy – szolgálat mellett – 1920-ban a Keleti Akadémiát, 1921-23-ban a Közgazdasági Egyetemet látogatta. Erre az időre esik sportvezetői pályafutásának kezdete is. 1920-ban alelnöke lesz a Magyar Úszó Szövetségnek, tagja az Országos Testnevelési Tanácsnak. 1936-tól elsősorban a szervezet I., II. és III. (az iskolai testnevelés ügyeivel, a sportszövetségekbe tömörült társadalmi testnevelés és testedző egyesületek ügyeivel, valamint az iskolán és a sportszövetségeken kívül álló testnevelés és testedző egyesületek ügyeivel foglalkozó) szakbizottságában tevékenykedett.

A trianoni diktátum és az országcsonkítás őt is a revízió elkötelezett hívévé tette. A velünk esett igazságtalanságot csak nemzeti összefogásra képes, testben és lélekben erős, valláserkölcsi alapon álló ifjúság tudja fölszámolni: „A nemzet jövője – a jövő nemzedéke” – vallja. S amikor megírja Testnevelés-Honvédelem című reformtervezetét, német (porosz) példára hivatkozva vázolja föl elképzeléseit, amelyeknek szellemisége végül is a testnevelési törvényben realizálódik majd.

Jahn papának, azaz Friedrich Ludwig Jahnnak, a német (porosz) iskolai tornászat atyjának köszönhető – írja –, hogy Poroszország győztesként ülhetett le a bécsi kongresszus tárgyalóasztalához. Amikor ugyanis a megalázó tilsiti béke Poroszországot Napóleon vazallus államává tette, Jahn fölállította Berlinben, a Hasenheidén tornacsarnokát, ahol rövid idő alatt oly sok német ifjút készített fel a leendő háborúra, hogy Blüchernek a lipcsei majd a waterlooi csatában gyerekjáték volt őket győzelemre vezetni. Nos, Magyarország Tilsitjét Trianonnak hívják, s hogy lesz-e Lipcsénk, az a magyar ifjúság honvédelmi előképzésén múlik.

A már elfogadott testnevelési törvény ismeretében írja meg európai horizontú dolgozatait: 1925-ben „A modern német testnevelés alapgondolata, tervezete és irányai”, 1927-ben pedig „A svéd nemzet és testnevelés. – Helyszíni tapasztalatok alapján” című munkáit. Ez utóbbiban megállapítja, hogy a svéd központi tanintézet „igen hasonlít a volt bécsújhelyi katonai torna- és vívóintézethez. Ebbeli első benyomásom pozitív alakot öltött, amikor az intézet jelenlegi igazgatója… megmutatta a bécsújhelyi parancsnokok fényképeit s kijelentette, hogy Bécsújhellyel mindig a legszorosabb kapcsolatot tartották fenn…”

Eközben katonai pályafutásában jelentős változás következik be. 1926-ban vk. őrnagyként (1925. május 1-jén nevezték ki) Varsóba küldik ki katonai szakelőadónak, majd 1927 novemberében londoni katonai attasé lesz. Az 1929. november 1-jén vk. alezredessé előléptetett Béldyt Washingtonba is akkreditálják, ami 2-3 hónapos tengeren túli tartózkodással jár együtt. Külképviseleti munkája lehetőséget teremt arra, hogy megismerkedjék az angolszász hagyományokkal, katonai képzéssel, hasznosítható tapasztalatokat szerezzen az angol-amerikai honvédelmi nevelésről és sportról.

Egy magánlevele arról tanúskodik, hogy Budapesten bizonyos körök „hadjáratot” indítottak ellene – a vádak mibenlétét a levélben említett mellékletek hiánya miatt nem sikerült kiderítenem –, azonban az eset a pozícióját nem rendítette meg, karrierjét nem befolyásolta. Sőt! 1931-es hazatérése után, rövid csapatszolgálatot követően – a soproni 3. számú gróf Nádasdy Ferenc huszárezredhez vezényelték – a HM Elnökség B csoportjának (katonapolitikai ügyosztály) vezetőjévé nevezik ki, s kiváló nyelvtudását is figyelembe véve (angol, francia, német tökéletes, lengyel, orosz gyenge) a Genfi Leszerelési Konferencia magyar bizottságába delegálják. 1936-ban rendelték haza, s vezérkari ezredesként (1934. november 1-jén lépett elő) átvette a nyíregyházi 4. számú gróf Hadik András huszárezred parancsnokságát, s 1937. október 1-jéig ő volt a kecskeméti 2. lovasdandár parancsnoka is. Tehát önálló csapatparancsnok lett! Mi állhatott mégis a vidékre történő száműzetés hátterében? Béldy 1945-ben írt önéletrajzában azt állította, hogy Gömbösnek egy magánbeszélgetésen kifejtette a gömbösi revíziós politikával kapcsolatos nézeteit, s a miniszterelnök „ettől kezdve gyűlölt”. (Vizsgálati, TH V-119950)

Nyíregyházán 1940 karácsonyáig tartózkodott – 1937. október 1-jétől az I. lovasdandár parancsnokaként – s 1939. november 1-jétől tábornoki rangban. Beosztottjai szerették az egyenes jellemű, nagy tudású, az alantos tiszteket, egyszerű katonáit apai szigorral, ám emberségesen irányító parancsnokot. Gondoskodó törődésének ékes bizonyítékaként a Foncière biztosítótól saját anyagi felelősségére telket és építési kölcsönt szerzett, így altisztjeinek – némi túlzással – egy egész falut épített![30]

Az I. lovasdandár parancsnokaként részt vett a Felvidék, majd a Kárpátalja visszafoglalásában, illetve megszállásában. 1939 februárjában Munkácsra települtek, s március 13-án rövid tűzharc után elfoglalták a várost környező magaslatokat, majd bevonultak Szolyvára. Onnan előrenyomulva 2 nap alatt elérték a Vereckei hágót. (Perbenyik 1942 nyarán, Alsóverecke 1943. március 15-én, a bevonulás évfordulóján díszpolgárává avatta Béldyt.) 1940-ben Észak-Erdély visszacsatolásakor alakulatával elsőként vonult be a Székelyföldre.

Talán a „harctéri” tapasztalat is okozta, hogy újabb konfliktusba keveredett, ezúttal Werth Henrik vezérkari főnökkel. Népbírósági pere alkalmával Béldy azt nyilatkozta, hogy rámutatott arra a papiros-harcászatra, amely az évente megrendezett vezérkari hadijátékok ürügyén folyt, arra, hogy nem valódi, hanem csak „szemrevaló” vezetőket termeltek ki, akik minél szebb kifejezéseket használtak, annál sikeresebbnek számítottak, így előmenetelük, karrierjük nem valódi katonai erényeiktől, hanem látszateredményektől, külsőségektől függött. A vezérkart bíráló szavak, a Werthtel való „differencia” következményeként – állítja – elmozdították a lovasdandár éléről, s 1940. december 24-ével kinevezték a „Toldi Miklós” Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet (SPOTI) parancsnokává. Annak az intézménynek az élére, amelyet 1920-as reformtervezetében ő álmodott meg a bécsújhelyi „Fechtkurs” helyébe, s amely 1925-től az eredeti elképzeléstől eltérően a „civil” tanárképzésben ugyan nem vett részt (az a TF feladata lett), de a honvédség keretein belül színvonalas munkát végzett. (Víváson kívül az atlétika, az úszás, az ökölvívás stb. is a tantárgyai között szerepelt. Biztosította a leventeoktatók és a haderő sportoktatóinak képzését, honvéd sporttanári és segédoktatói tanfolyamokat szervezett.)

Magyar „Jahn-papa”-ként nagy energiával és elhivatottsággal fog hozzá a munkához, s talán nem tévedünk, ha megkockáztatjuk: neki is köszönhető, hogy a Timót utcai intézmény alig több mint 7 hónap után főiskolává válik, s Központi Testnevelési Intézetként (Köti) működik 1944-es megszűnéséig. E röpke félév alatt megtisztelő megbízatás is éri: 1941. február 1-jei hatállyal kinevezik a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék alelnökévé.[31] Majd – de ezúttal adjuk át a szót neki – „június hó végén a kormányzó hivatott, és közölte velem, hogy vagy hadtestparancsnok, vagy pedig az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője akarok-e lenni. Minthogy én a háború folyamán (Magyarország június 26-ától hadiállapotban volt a Szovjetunióval, B.R.) parancsnokló tábornoki tisztséget nem akartam vállalni, úgy kértem a kormányzót az utóbbi adminisztratív állás kijelölésére. Ezen állás következtében a Honvédelmi Minisztériumban mint az ifjúság honvédelmi vezetésének (helyesen: nevelésének, B.R.) országos vezetője, a Honvédelmi Minisztérium fő csoportfőnökévé[32] neveztettem ki, de egyúttal az ifjúság testnevelésének, valamint a sportnak felülvizsgálására államtitkári jogkörrel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban személyem beillesztetett a minisztérium adminisztratív tevékenységébe…” (Jegyzőkönyv – felvétetett a budapesti népügyészségen 1945. évi június hó 9. napján, Vizsgálati, TH V-119950)

Az 55.653/eln. 8-1941. sz. áthelyezési rendelet értelmében az immár Országos Vezetőnek titulált Béldy elbúcsúzott a Köti tiszti és tiszthelyettesi karától, s a HM épületében megkezdte törzsének szervezését, majd beköltözött a Testnevelés Házába, az Alkotmány u. 3.-ba, amelyet a szomszédos 5–7. sz. házzal együtt – annak kisajátítása és birtokbavétele után – Ifjúság Házává kereszteltek át. Szolgálati helyiségének bejárata fölé táblát függesztetett, amelyen II. Rákóczi Ferenctől származó jelmondat volt olvasható: „Egész büszkeségemet abban látom, hogy az ifjúságot hazám szolgálatára előkészíthessem.”

Két, közvetlen munkatársát „készen kapta”: v. Kundriczy István vezérőrnagyot, a leventék országos parancsnokát és a civil Tárczay-Felicides Románt, a társadalmi sport és testnevelés vezetőjét. Nagyon hamar bebizonyosodik, hogy közte és két alárendeltje között felfogásbeli, mondhatni „ideológiai” ellentét feszül. Amikor kiderül, hogy Kudriczy a leventeifjúságot „jobboldali szellemben” akarta nevelni, Béldy ezt jelentette Bartha honvédelmi miniszternek, aki a HM 40. osztálya vezetőjéből időközben a VIII. csoportfőnökség vezetőjévé előlépett Kundriczyt az ő javaslatára „azonnal leváltotta és csapathoz vezényelte ki.” (2356/1945. sz. jegyzőkönyv, Vizsgálati, TH V-119950.) Utóda v. Solymossy Ulászló lett, akit 1944. július 1-jén Szász Ferenc követett. Tárczay-Felicides felváltását Horthy Miklóstól – a kormányzónál három-négy havonta jelentkezik kihallgatáson – kérte: „Ő Hómannak ezt el is rendelte” – közben azonban miniszterváltás történt. „Szinyei a kormányzótól a felváltásra az utasítást meg is kapta. Engem kért meg, hogy egyelőre visszakoztassam a kormányzónál a rendelkezést, mert minisztereit nem akarja »taglózással« [sic!] kezdeni. A kormányzó engedett. Így maradt legnagyobb sajnálatomra Tárczay a helyén.” (Részlet Béldy önéletrajzából. In: Jegyzőkönyv Nb. VII. 1509/1945-II. Vizsgálati TH V-119950).[33]

Tevékenységét mindvégig az a meggyőződés hatotta át, hogy a magyar ifjúság – a magyar feltámadás, a magyar jövő záloga – nevelésének két alappilléren kell nyugodnia:

– politikamentességen és valláserkölcsi szempontokon.

„Ez nem tetszett a németeknek – mondotta a budapesti népügyészségen 1945. június 9-én –, és ezért 1942 óta titokban mindig az állásomból ki akartak túrni…” (Jegyzőkönyv – felvétetett a budapesti népügyészségen 1945. évi június hó 9. napján, Vizsgálati, TH V-119950.)

1943-tól az Összetartás, a Nyilaskeresztes Párt lapja cikksorozatban támadta, gyűlöletkeltően beszélt róla.

Horthy azonban változatlanul megbízik benne. Még 1941. október 28-án altábornaggyá nevezteti ki, s 1942. december 6-án, „névünnepe alkalmából” a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillagokkal kitüntetést adományozza neki.

Munkásságának részletes bemutatása, értékelése nem lehet e vázlatos életrajz feladata: a teljesség igénye nélkül azonban néhány aspektusát ki kell emelnünk.

– A magyar sportmozgalom fellendítése érdekében tágította a leventebajnokságok körét, megfelelő objektumok építésével, illetve építtetésével igyekezett az intézményi hátteret biztosítani, biztosíttatni,

– az iskolai testnevelés hatékonyabbá tételére, a honvédelem szolgálatába állítására számos kezdeményező lépést tett (elrendeli az Országos Testnevelési Tanárvizsgáló Bizottság létrehozását, szélesre tárja a kapukat a leventeleány-mozgalom előtt, bevezeti a honvédelmi ismeretek oktatását),

– a Trianon által elszakított, ám időközben visszatért területek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék) ifjúságát integrálta az anyaországi szervezetekbe, szemleútjai során erősítette a magyar fiatalok együvé tartozásának tudatát (ezt is szolgálta az általa meghirdetett Mátyás király leventeév, illetve a Szent László kiképzési év programsorozata),

– a kormányzó által megadott instrukcióknak megfelelően (1. az ifjúság honvédelmi nevelése politikamentes legyen, 2. az 1939. évi II. tc. alapján pártsemleges „honvédő polgár” képzése a cél) igyekezett a magyar leventéket a formálódó új Európához kapcsolni, mindvégig hangsúlyozva a vallásosság és az istenfélelem jelentőségét a mi mozgalmunkban.

Amikor 1944. március 19-én bekövetkezett az ország német megszállása, v. Béldy Alajos – január 1. óta vezérezredes – nyugdíjba helyezését kérte Horthytól. Már említett önéletrajzában azt írta, hogy a kormányzó kijelentette: „…e nehéz helyzetben ő kitart, én is ki kell hogy tartsak. A kérésemet május, június hónapokban megismételtem Csatay H.m. úrnál. Visszautasítottak.”

Megmaradt tehát beosztásában, noha mozgástere, tevékenységi köre igencsak beszűkült, ugyanakkor a hadiesemények következtében más – nehezen vállalható – feladatokkal egészült ki.

Március 31-én nyolc zsidó olimpikon fordult hozzá, azt kérve, hogy mentesítsék őket a Dávid-csillag viselése alól. Béldy támogatta kérelmüket, annál is inkább, mert egyikük, Hajós Alfréd, a MOB elnöke gyerekkori jó barátja volt. Kétszer megismételt támogató nyilatkozatát azonban Antal István igazságügy-miniszter nem fogadta el, határozott utasítást adva ellentétes értelmű válaszadás megtételére.

1944 májusában Jurcsek Béla a minisztertanácsban javasolta a leventekiképzés időszaki beszüntetését a mezőgazdasági munkák fokozása érdekében. Így július 1-jétől nem tartottak az országban leventefoglalkozásokat, csak a vasárnapi mise után volt községenként parancskihirdetés. Majd megkezdték az ún. póthadsereg megszervezését, s elvitték a levente-tisztikar kb. 80%-át. „Így jóformán vezetés nélkül maradt a magyar ifjúság.” (Jegyzőkönyv – készült a m. kir. rendőrség debreceni kapitányságánál, v. Béldy Alajos vallomása, Fővárosi Levéltár.)

Nem sokkal később a Belügyminisztériumból telefonáltak s kétezer leventét kértek a lefoglalt zsidó ingóságok elhordására. „A limine” megtagadta, elutasította az akcióban való részvételt. Egyáltalán: „a német megszállás és a Sztójay-kormány alatt az ifjúság vezetésében lényeges vacoom állott be, mert a kormány kizárólag a zsidókérdésre vetette magát” – állapította meg idézett önéletrajzában utólag.

A hadműveleti területen működő kiürítési kormánybiztos utasításait a hadtest-, illetve a kerületi parancsnokoknak kellett végrehajtaniuk, akik a területükön lévő leventeparancsnokságokkal együtt cselekedtek, az országos vezető a kiürítési intézkedéseket csak „szíves tudomásul végett” jelzéssel és utólag kapta meg. Így munkája legföljebb az átvonuló leventékről való gondoskodásra korlátozódott: menetvonalakat adott meg, az érintett községek lakosságát szólította föl a leventékről való gondoskodásra.

A Lakatos-kormány által szeptember 22-én létrehívott – Béldy vezette – Nemzetőrségbe szervezett fiatalok a honvédség részét képezték, ám hogy valójában hányan tettek honvédesküt, azt nehéz megállapítani. Október 12-én az OSK rendeletet adott ki a leventék és sportegyesületi tagok egységbe szervezéséről, de három nap múlva elhangzik a kormányzói proklamáció, amelyet ugyan nem követett fegyvernyugvás, ám rendszerváltás mindenképpen. A hungarista munkaállam a háború folytatása érdekében totális mozgósítást rendelt el, s félreállított mindenkit, aki ennek útjába állt.

Miként az Ihnetov is! „…vitéz Béldy Alajos vezérezredest, az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének vezetőjét eme szolgálati állása alól felmentem, és utódául Finta József vezérőrnagyot bízom meg.” (HL 53. számú Házi parancs. Budapest, 1944. évi október hó 17-én, HM 1944. Eln. tétel- és alapszám nélkül. 84.251. sz.) Október 20-án pedig v. Kozma Istvánt nevezik ki a Nemzetőrség parancsnokává és Ihnetovvá.

Béldy lakásán – visszaemlékezése szerint – október 16-án reggel fél 8-kor jelent meg a Gestapo, s tartóztatta le őt. Börtönében illusztris személyekkel volt összezárva – egyebek közt dr. Major Ákossal, a NOT későbbi elnökével. Őrizetbe vétele azért történt – idézzük őt! – „mert az ifjúságot nem vezettem az általuk kívánt módon, másodszor, mert a kormányzó fiával jóban voltam, harmadszor, mert egy zsidó személynek én visszaadattam a rádióját, ami meg is felel a valóságnak, negyedszer, hogy én nekem Svájcba kellett volna hivatalos kiküldetésben [sic!] menni.” (Jegyzőkönyv – felvétetett a budapesti népügyészségen, 1945. évi június hó 9. napján. Vizsgálati TH V-119950.)

Ez utóbbi esetről annyit tudunk, hogy Vörös János 1944 szeptemberében azt közölte vele: „Nyelvtudásodat a közeljövőben ki fogom használni, fontos politikai célra.” (Jegyzőkönyv… Készült Béldy [Bruckner] Alajos ellen… nyilvános tárgyalásról, NB VII. 1509/1945/6 Vizsgálati TH V-119950. Vörös János tanúvallomása) Azaz: kiküldik Svájcba, a titkos fegyverszüneti tárgyalásra.

Máig tisztázatlan körülmények között november 20-a táján megszökött (?) a Gestapo börtönéből – állítja a továbbiakban –, s visszatért (!) lakására. Két nap múlva egy 5 tagú nyilas járőr kereste, ám egérutat nyert, elrejtőzött a Rózsadombon, majd a Vác melletti Kláraháza-pusztán bújt meg.[34] Mivel itt sem érezte magát biztonságban – egy külügyi tisztviselő a felesége útján figyelmezette, hogy a nyilasok a nyomában vannak –, dr. Czettler Jenő egyetemi tanár csörögi szőlőjébe ment, s itt várta be a szovjeteket. A Vörös Hadsereg egy repülőgépe Vörös János röpcéduláját dobta le, amelyben a debreceni kormány honvédelmi minisztere elrendelte, hogy az összes magyar tiszt jelentkezzen a kormány székhelyén. Ezt követően, január 16-án – egész nap fagyott, itt-ott havazott – a parancsteljesítéshez szokott katona gyalog útnak indul, majd „tengelyen” folytatva útját, január 19-én a cívis városba érkezik. Itt jelentkezik dálnoki Miklós Bélánál s Vörös Jánosnál, akik szívesen fogadták, s azt tervezték, hogy a fegyverszüneti bizottság, majd a békedelegáció katonai elnökeként hasznosítják diplomáciai tapasztalatait (és nyelvtudását), valamint katonai ismereteit. A kormány igazoló bizottsága feltételesen igazolta – úgy tűnt, megtalálta helyét az új világban.

Nem telt el azonban egy hónap sem, amikor február 11-én Vörös János megjelent Béldy lakásán, a plébánián, s burkoltan ugyan, de célzott arra, hogy a volt országos vezetőnek tanácsos lenne Debrecent minél előbb elhagynia. Hogy szervezett akció folyik ellene, azt a debreceni újságok előző napi Béldy-ellenes cikkei is sejtették vele. Másnap este 6 órakor a Magyar Államrendőrség debreceni kapitányságának politikai osztálya letartóztatta, s 13-án megkezdte kihallgatását. A rendőrségen felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a nyomozók részletes önéletrajzot kívántak tőle. Ezután csak 26-án kellett ismét vallomást tennie: ekkor hat – általa 1941-1944-ben elmondott, s a 13-i jegyzőkönyvhöz csatolt – beszédéről kellett nyilatkoznia, majd március 1-jén bizonytalanul körvonalazott vádakra (a németeknek kiszolgáltatta a magyar ifjúságot, a kiürítés elrendelésében játszott szerepe, a leventeifjúság igénybevétele) reagálnia.

Ezt követően egy ideig nem történt semmi. Ült a debreceni rendőrkapitányság fogdájában, s arról elmélkedhetett, hogy akit a németek és a nyilasok üldöztek, az miként kerülhetett ilyen helyzetbe.

Március 10-én hozták fel Budapestre, a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályára[35], s április 21-én előzetes letartóztatásba helyezték. Itt folytatódnak a kihallgatások, majd ügyét vádemelési javaslattal átteszik a budapesti népügyészségre. Az ügyészség sajtóelőadója a kijelölt népügyésznek, dr. Szegő Vilmosnak előkészíti az anyagot, s eközben sajnálattal állapítja meg, hogy: „…a nyomozás anyagából hiányzik annak tisztázása, volt-e szerepe Béldynek a levente-nevelésben ténylegesen… Nem terjedt ki a nyomozás arra a közismert tényre, hogy a zsidó lakásokból leventékkel raboltatták el az ingóságot…” Feljegyzését ezzel a meghökkentő mondattal zárja: „Ha a kormány felvette őt a háborús bűnösök listájára[36], nyilván tud is róla adatokat.” (1945. Nü. 949/3 Vizsgálati TH V-119950)

A kormány, illetve a kormány nevében Vörös János vk. vezérezredes, honvédelmi miniszter adatszolgáltatás helyett ország-világ tudomására hozza, hogy június 19-én „a 667/1945. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján alább megnevezetteket (47 főről van szó, köztük Béldy Alajosról, B.R.) mint háborús bűnösöket közigazgatási úton lefokoztam és a honvédség kötelékéből kicsaptam.” (Honvédségi Közlöny, 1945. október 1.)

Vörös János prejudikációját követően dr. Szegő elkészítette a vádiratot.

Az első főtárgyalásra július 6-án került sor a Markó u. 27. sz. alatti ún. „Esküdtszéki terem”-ben.

Itt – miután ismertették a vádiratot – váratlan dolog történt: az ügyész újabb vádat emelt a 15. § 1. pontja alapján. Ekkor a „vádlott… rosszul lett, mire a közönség hangos megjegyzéseket tett, melyek kórusban többször megismétlődtek.” (Jegyzőkönyv… a budapesti népbíróságnál 1945. évi július hó 6. napján… tartott nyilvános tárgyalásról. Vizsgálati TH V-119950.)[37]

Dr. Halász Lajos ügyvéd a védencének fogházorvossal való megvizsgálását kéri (ezt már korábban, június 27-én is megtette, sürgős szabadlábra helyezésért folyamodva – eredménytelenül.) A tárgyalás elnapolását követő orvosi vizsgálat [38] heveny vesegyulladást állapított meg, ez azonban nem volt akadálya annak, hogy v. Szombathelyi Ferenc ügyében kihallgassák, július 20-án ismét a tárgyalóterembe citálják Béldyt.[39] Noha dr. Egyed Lajos, a tanácsvezető bíró megállapította, hogy a beidézett tanúk közül Miklós Béla miniszterelnök nem jelent meg, nem látta szükségesnek a megfelelő intézkedéseket megtenni. S az sem zavarta – amint az a védő felfolyamodásából is kitűnik –, hogy:

„A vádhatóság érezve a vádak tarthatatlanságát,… az összes eddigi vádakat elejtette, csak a Rendelet 11. § 1. pontjának első és második bekezdésében meghatározott háborús bűntettben kérte bűnösség kimondását, de minden bizonyíték nélkül, mert vádja támogatására mindössze két fotográfiát mutatott fel.” (Béldy ügyvédjének beadványa a Nemzeti Főtanácshoz… Vizsgálati TH V-119950) Az Egyed-tanács verdiktje: kötél általi halál, mellékbüntetésül: teljes vagyonelkobzás (Béldy tulajdonában volt a Budapest I., Fortuna u. 18. sz. alatti házon kívül a Budapest I., Batthyány u. 31. sz. ház 1/3-ad része), állásvesztés.

Védő: „Az ítélet rendelkező részét, az ott felhívott törvényhelyeket az állandó nagy zajban nem hallottam, és csak most szereztem tudomást arról, hogy az ítélet a vádiratban nem említett 13. § 1. pontját[40] is felhívja, mely esetben fellebbezésnek helye van, tisztelettel kérem utólagos bejelentésemet tudomásul venni. Az ítélet ellen fellebbezést jelentek be a büntetés súlyossága miatt, enyhítés végett. Egyébként a kegyelem iránti kérelmemet fenntartom.” (Jegyzőkönyv… a budapesti népbíróságnál Budapesten, 1945. évi július hó 20. napján… tartott nyilvános tárgyalásról. NB VII. 1509/1945/6 Vizsgálati TH V-119950)

A tárgyalás légkörére[41] jellemző, hogy a tárgyalóteremben, de már előző nap este, az utcán is bizonyos személyek röpcédulákat osztogattak, amelyek szerint Béldy ágyútölteléknek dobta oda az ifjúságot a német rabló imperialista törekvésekért.

A kegyelmi kérvény elutasítását a NOT hasonló végzése követte. Megállapították ugyan, hogy „…a tárgyalás alatt óriási zaj volt, és ezenfelül a hallgatóság komolyan fenyegető magatartása is akadályozta a védelmet jogai érvényesítésében. Ekként az elsőfokú bíróság, helyesebben a tárgyalásvezető bíró perrendellenes tárgyalás vezetési módjával nem teremtette meg az előfeltételeit a védekezés szabadságát biztosító jogok érvényesítésének.” És „az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része érthetetlen, mert az eszmei halmazatba vett cselekményekre is a Btk. 96., 99. §-aival szabta ki a büntetést, ebből a törvénysértő rendelkezésből azonban a védelem jogokat nem formálhat (kiemelés tőlem, B.R.) (NOT 287/1945/8 Tanácskozási jegyzőkönyv, Vizsgálati TH V-119950)

Béldy ügye végül a Nemzeti Főtanács elé került, mely testület legfelsőbb elhatározásából augusztus 13-án a halálbüntetést életfogytiglani kényszermunkára változtatta. A háborús bűnös beköltözött a Kozma utca 13.-ba. Hogy részt vett-e a sorstársai által végzett kényszermunkán a Drasche téglagyárban, nem tudjuk.

A szeptember 12-i minisztertanácsi ülésen azonban érdekes napirendi pontot tárgyaltak. A Világ egyik cikkéről – melyben azt állt, hogy Béldy a börtönben ellenkormányt alakított – esett szó:

„(Miklós) Miniszterelnök bejelenti, hogy Vorosilov érdeklődik a Béldy üggyel kapcsolatban a Világban megjelent közlemény tárgyát képező esetről…

(Ries) Igazságügyminiszter: A vizsgálat kész és arról írásban fog jelentést tenni. A Béldy-féle ügy, illetőleg az ezzel kapcsolatos eset még két hónappal ezelőtti. Más okból folyólag leváltottak egy őrt a fogházban és ezzel összefüggésben írta a Világ a szóbanforgó cikket, arra gondolva, hogy a Béldy-esetből folyólag történt az elbocsátás.”(Dálnoki Miklós Béla kormányának… minisztertanácsi jegyzőkönyvei. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1997. Szerk.: Szűcs Zoltán.)[42]

Az Ítélet című lap szemfüles riportere 1946 novemberében kereste föl a Gyűjtőfogházat:

„Béldy Alajost keressük – írja –, aki leventéket küldött a halálba, de megtudjuk, hogy elmebajt szimulál és a megfigyelőben van.” (Ítélet, 1946. november 14.)[43]

Úgy tűnik, a vesebajnál komolyabb betegség támadta meg a lefokozott, megalázott katona szervezetét. Mert korántsem szimulálásról volt szó, amint azt a v. Kudriczy István büntetőperének egyik dokumentuma igazolja. Eszerint:

„Tisztelettel közlöm, hogy Béldy Alajos elítéltet a f. hó 11-i főtárgyalásra nem állíthatom elő, mert az országos gyűjtőfogház betegsége miatt nem adta ki. Kérem új határnap kitűzését. Budapest, 1946. évi nov. hó 9-én. fogházfelügyelő.” (468/1945 tkvsz - Nb. 4016/1946 Fővárosi Levéltár.)

S a rosszindulatú cikk megjelenése után egy hónappal elmezavar és gyomordaganat diagnózisával a súlyosan beteg embert a Bajcsy-Zsilinszky (1945-ig Horthy Miklós) kórházba szállították. Itt (?) halt meg 1946. december 22-én.[44]

* * *

1994. november hó 21. napján a Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén meghozta az alábbi ítéletet:

„…a Budapesti Népbíróság Nb VII/1509/1945/6 számú ítéletét és a NOT 287/1945/8 számú végzését hatályon kívül helyezi, és a terheltet az ellene emelt vád alól felmenti…”

(Hadtörténelmi Levéltár, Tgy 2779 fólió 1–17.)

Tábornoki rendfokozatának helyreállítására azonban a mai napig nem került sor.





Az ifjúság honvédelmi nevelése és a testnevelés országos vezetőjének munkanaplója


1941. augusztus 13. – december 31.[45]





1941. augusztus hó 13. szerda

9h

Megbeszélésem v. Kudriczy ezds. úrral a H.M.-ben.

10h

V. Molnár István ezds. jelentkezett személyével kapcsolatos kérelem tárgyában. Nevezett eddigi beosztása: 23. gy. dd. pság. haderőn kívüli kiképzési előadó (Kassán) 1941.VIII.hó 1-től: dd. leventeparancsnok beosztott tisztje. Dd. leventeparancsnoka Kuzdi Mihály ideiglenesen ténylegesített ezds. lett. Kéri ennek az alárendelési viszonynak a megszüntetését.

V. Molnár István ügyére vonatkozólag érdeklődésemre a H.M. 40. osztály (Lovas vk. szds.) az alábbi felvilágosítást nyújtotta: a két ezds.-nek egymás mellett való beosztását az „M.” helyzet[46] tette indokolttá s azon kívül a H.M.8.osztály az előléptetési viszonyok rendezése miatt is szükségesnek tartotta a szokatlan helyzet fenntartását. Erre több precedens volt. A H.M. 40.osztály javasolja, hogy v. Molnár ezds. a hdt. pság útján terjessze fel írásban kérelmét és a H.M.8.osztály a lehetőséghez képest a kérést teljesíteni fogja.

12h

Jelentkezés H.M.Úr Őnagyméltóságánál.

A H.M.Úr megbízott azzal, hogy képviseljem őt a Budapestre érkező német Hitlerjugend legmagasabb képviselőinek fogadtatásánál. Engedélyt adott, hogy a tervezett programot lebonyolítsuk és nevében vasárnap este vacsorát adjak. Meghívásokat belátásom szerint intézhetem.

Elvben hozzájárult, hogy az általam meghatározott időpontban mind Berlinben, mind Rómában az ifjúsági vezetőknél személyes látogatást tehessek. Utasított, hogy a magyarországi H.J. és a leventeintézmény között a polgári, jogi és egyesülési viszonyok tisztázására a Budapestre érkező H.J. vezetőivel tárgyaljak. Elv: a Magyarországon élő németség magyar állampolgári kötelességének tegyen elsősorban eleget és csak azután érvényesül a Teleki-féle Belvedere-megállapodás.[47]

A H.J. vezetőit a H.M.Úr 18-án fogadja, előzőleg a tárgyalások eredményéről, valamint a megbeszélendő anyagról kivonatosan írásban értesítést kér.

13h

Megbeszélés Hóman kegyelmes Úrnál. A VKM. Úr Őnagyméltósága a társadalmi sport és testnevelési csoport (a főosztály elnevezés helyett a VKM. Úr a csoport elnevezést rendelte el) költségvetését, valamint az erre beosztottak jegyzékét szeptember hó 1-ére elfogadta.

Kivételt tett a számvevőségi csoportnál a ranglista miatt. Ezek szerint a főcsoportnál beosztottak dr. Rajczy és dr. Sipos.

Elfogadta az OSK szervezeti szabályzatát és a régi OTT tagjainak felmentéséről szóló előterjesztést.

Előterjesztésemre utasítást adott, hogy minden év május hó 1-e a Kormányzó Úr Ő Főméltósága által az ifjúság napjává való deklarálásához az előterjesztés megszerkesztessék.

17h

Lakásomon fogadtam a Kalot szervezetek helyettes elnökét, Nagy Töhötömöt, aki egyúttal átadta a Kalottal hasonló szervezkedések listáját. Elvben megegyezés létesült, hogy a Kalot aláveti magát az orsz.vez. határozatainak és az orsz.vez. által meghatározott mederben folytatja működését. Az orsz.vez.-vel való összeköttetés fenntartásáról a gondoskodás megtörtént.

18 éves kortól csak levente működésre utasítja tagjait. Az ifjúság egységesebb vezetése érdekében tett intézkedésekkel egyetért s e tekintetben a jövőre vonatkozó megbeszéléseken részvételt kért.

Egyéb:

A Magyar Tűzharcos Szövetség adai főcsoportjának kutató ívei a Hadi Levéltárhoz elküldve.



1941. augusztus hó 14. csütörtök

10h 15-re

Dr. Krome a H.J. budapesti képviselője telefonon jelentkezést kért tisztelgő látogatás céljából. A de. folyamán nem jelentkezett.

11h

A H.M.VIII.csoportfőnökké való kinevezésem alkalmából szolgálatilag jelentkeztem a H.M. Úrnál és helyettesénél, valamint a VKF úrnál és annak helyettesénél.

12h 30

A német ifjúsági vezetők fogadtatásának megbeszélései.

13h

Homonnay Márton fhdgy. jelentkezése személyével kapcsolatos kérelme előterjesztésével.

13h 30

Jeney István kormányfőtanácsos személyes jelentkezése s bekapcsolása a sport propaganda munkálatokba.

14h

Schmidt kormányfőtanácsos, a Nemzeti Sport Uszoda igazgatójának jelentkezése. Megbeszélés a sportlétesítmények felügyeletére vonatkozólag.



1941. augusztus hó 15. péntek

8h 30

Indulás személygépkocsin Vácra. Magánlátogatás. Visszatérés az esti órákban.



1941. augusztus hó 16. szombat

9h

Dr. Fritz Krome Vertreter des R.J.F. in Budapest, Erhardt Wessely Bahnführerrel jelentkezett irodámban és a Garmisch Partenkirchen-i téli játékok megemlékezésére parancsőrtisztem útján egy fényképalbumot terjesztett fel. Dr. Krome egyúttal múlt heti bejelentésének[48] elmaradása miatt sajnálkozását fejezte ki és annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövő héten még személyesen jelentkezhet nálam.

10h 30

V. Molnár ezds.-t értesítettem az augusztus hó 13-án felterjesztett kérelme elintézéséről.

11h

Simonfay vezérőrnagy személyesen jelentkezett nálam az Alkotmány utca 5–7. szám alatti ház kisajátításával kapcsolatos kérelem tárgyában.[49] Az Alkotmány utca 5–7 szám alatti házat a honvéd kincstár az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelés országos vezetősége részére birtokba vette és lakóinak felmondott. Ezzel kapcsolatban Simonfay vezérőrnagy a kikeresztelkedett háztulajdonos részére engedményeket kért. A kérelmet elutasítottam.

11h 30

V. Kudriczy vk.ezds. és Lieszkovszky őrgy.-gyal való megbeszélésen rögzítettük a német ifjúsági vezetőkkel megtárgyalandó anyagot. A tárgyalás menetének irányítására az alábbi „Pro memoriá”-ban állapodtunk meg.

1./ A helyzet őszinte feltárása.

2./ A bécsi protokoll. Mit mond az 1. pont? (Németek diktálták, mi csak aláírtuk.)

3./ Milyen törvények és rendelkezések vannak nálunk e tekintetben:

a./ 1939: II. törvénycikk. (Levente szolgálati kötelezettség.)

b./ 2320/1940.sz. kormányrendelet ismertetése.

c./ a magyar ifjúság a politikai szervezetekből 18 éves korig ki van zárva.

4./ Az eljövendő generáció számára biztosítandó német-magyar barátság alapjait most kell megvetni. Kerülni kell azt, hogy a majoritásban lévő magyar ifjúság jogi minoritásba kerüljön a német ifjúsággal szemben.

5./ Egyéb. Sportversenyek, táborozások tervszerű előkészületei szempontjából feltétlen szükséges egy közös bizottság összeállítása, mely évről évre lefekteti a programot előre.

A cseretáborozásokat fejleszteni a jövőben.

A breslaui verseny alkalmával ennek megbeszélései megkezdődhetnek. Kezdeményezés a miénk.

Az ünnepélyes fogadtatáskor a megbeszéléseken valamint az egyes ünnepi eseményeknél német részről az alábbiak megjelenésével kellett számolni.

A német birodalmi ifjúsági vezetőség részéről:

Stabsführer: Hellmuth Möckel Bevollmächtigter Vertreter des R.J.F.Oberbannführer: Hans Lauterbacher Chef des Auslandsamtes R.J.F. Oberbannführer Dietrich Chef der Presse und Propaganda Abteilung des R.J.F., Bannführer: Erhardt Wessely.

Hauptgefolgeschaftsführer: Freese Adjutant des Stabsführers.

Vertreter des R.J.F. in Budapest: dr. Fritz Krome.

A német követség részéről:

Dietrich von Jagow német követ,

dr. Werkmeister Gesandtschaftsrat,

Graf Schlippenbach Vertreter des deutschen Nachrichtenbüros,

Freiherr von Richthofen, Legationssekretär,

Landesgruppenleiter Henry Esp,

dr. Hoffmann Gesandtschaftsatassche,

Bannführer Madezki. Stammführer Protolski.

12h 30

Tájékoztató levelet írtam Szurmay vk.szds.-nak az egy heti munkásságunk eredményéről.

13h

Megbeszélés Bekény ezds.-sel és v. Bujdosóval a sajtó és propaganda szolgálat megszervezéséről.

13h 30

Dr. Földessy János, a Magyarország szerkesztőjének jelentkezése; az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek átszervezéséről tájékoztattam.



1941. augusztus hó 17. vasárnap

16h

V. Kudriczy vk.ezds. úr által a Losoncon fogadott birodalmi ifjúsági vezető meghatalmazottjainak fogadtatása a Dunapalota szállodában[50]. Fogadtatás után a jegyzőkönyv letárgyalása.

A jegyzőkönyv szövegét lényegileg megállapítottuk és megállapodtunk abban, hogy kisebb változtatásokkal a jegyzőkönyvet aláírásra elkészítjük akként, hogy 19-én, elutazásuk előtt a végleges jegyzőkönyvet aláírhassuk és ennek egy-egy példányát elfogadásra kormányainknak előterjeszthessük.

A német vezetők kilátásba helyezték, hogy 2-3 héten belül a jegyzőkönyvet jóváhagyás céljából rendelkezésünkre bocsátják.

Elvileg elfogadták javaslatomat, hogy 1942-ben az ifjúság Európa-ligájának megalakulása végett Budapesten kongresszust hívunk egybe. Javaslatainkat e tárgyban velük közöltem. A kongresszus napja a magyar ifjúság napja 1942. V.1.

Megállapodtunk továbbá abban, hogy a H.M. engedélye alapján IX.hó 5-én Berlinben látogatást teszek. Ennek, valamint a római programnak összeállítását vállalták, mert az utóbbit a Breslauban megjelenő olasz ifjúsági vezetőkkel meg fogják beszélni. A tárgyalásunk eredményéről v. Kudriczy vk.ezds. tett személyesen jelentést a H.M.Úr Őnagyméltóságának.

20h 30

A H.M.Úr nevében vacsorát adtunk, amelyen a német ifjúsági vezetőkön kívül a német birodalmi követ is megjelent.

22h 30

A vacsora után a német ifjúsági vezetőkkel gépkocsin felmentünk a János hegyi kilátótoronyhoz.



1941. augusztus hó 18. hétfő

A német ifjúsági vezetők tisztelgő látogatása a H.M.-ben. Előzőleg a német ifjúsági vezetőkkel lefolytatott tárgyalások eredményéről v. Kudriczy ezds. úr útján tájékoztattam a H.M.Úr Őnagyméltóságát.

9h

Bekény ezds.-t az Alkotmány u. 5-7 sz. alatti ház kisajátításával kapcsolatos tárgyalások megindítása végett a H.M.14. osztályához kirendeltem. A tárgyalások menetére és irányítására részletes utasításokat adtam.

10h

Füleki László pénzügyőri fővigyázó (Tiszalök) személyes ügyben parancsőrtisztem útján kérelmet terjesztett elő.

12h 30

Budapest székesfőváros polgármestere a városligeti Gundel étteremben[51] vendégül látta a német ifjúsági vezetőket és a jelenleg Budapesten tartózkodó H.J.alakulatot. Az ebéden a VIII. csoportfőnökség tisztikara teljes számban részt vett.

20h 30

Dietrich von Jagow birodalmi német követ, követségi palotájában[52] a német ifjúság vezetőit és a magyar ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek vezetőségét vacsorán látta vendégül.



1941. augusztus hó 19. kedd

9h

Rosztóczy őrnagyorvos a felállításra kerülő ifjúsági egészségügyi tanács szervezetét terjesztette fel.

Megállapodtunk abban, hogy a honvéd orvosi tisztikar főnökének – szabadságáról való beérkezése után – az ifjúsági egészségügyi tanács szervezetét felterjesztjük.

Johann államtitkárral és a leventék országos parancsnokával az új szervezést átbeszéljük, majd egy közös értekezleten végleg formába öntjük és végül mindkét miniszternek elfogadásra bemutatjuk.

Az ifjúság egészségügyi orvosi tanácsának hivatalos helyisége az Ifjúság házában lesz.

10h

Értekezlet a sportbajnoki és a honvéd sportügyességi jelvények rendszeresítése tárgyában.

Megjelentek: a H.M. 40. osztály részéről Tasnády Imre őrgy.

a H.M. 2/r Kallivoda Dénes főtv.

a Köti részéről: Becht Henrik szds.

az Öttusa bizottság v. Bujdosó K.fhdgy.

Öttusa szak. előadó

és személyi segédtisztem.

A tárgyalás megkezdésekor bejelentettem, hogy a H.M.Úr. Őnagyméltósága még július havában elrendelte a bajnoki és honvéd sportügyességi jelvények rendszeresítését. Tájékoztatót kértem arra vonatkozólag, hogy a rendszeresítési munkálatok mennyire haladtak előre és melyik az az időpont, amikor a bajnoki és sportügyességi jelvények rendszeresítése, illetve kiadása megtörténhetik. Tasnády őrgy. jelentése után megállapodtunk abban, hogy a lehető legrövidebb idő alatt rendszeresítésre kerülő honvéd sportügyességi jelvényeken felül még a levente ifjúság részére is biztosítani fogunk sportügyességi jelvényeket. Olimpiai bajnoki és a sportbajnoki jelvényeket elfogadtam.

10h 30

Jelentkezett Gidófalvy Pál személyes ügyben. Személyi segédtisztem nagy elfoglaltságomra való tekintettel egy későbbi időpontban kérte a látogatásának megismétlését.

11h

A H.J. teljhatalmú képviselői Budapestről elutaztak.

Elutazás előtt a Dunapalotában az ifjúsági vezetőkkel megállapított jegyzőkönyvet új fogalmazásban nem fogadhattam el. Oka az új fogalmazás elmosódott volta, amelyben mindenütt kibúvó maradt a „további megbeszélésekre”, holott az én általam rögzített javaslat jegyzőkönyve a németajkú magyar ifjúság helyzetét teljes mértékben megnyugtatta volna. Oka ennek az, hogy a jegyzőkönyv megfogalmazásába beavatkozott Basch, a német kisebbség vezetője, ami főleg abból tűnik ki: a jegyzőkönyvbe a német Bundnak a kormányhoz való felterjesztését is bevették. Megállapodtunk, hogy az itt maradt H.J. vezetőkkel a hirtelenében megállapított eredményeket új jegyzőkönyvben rögzítjük.

Ezen eredménytelenség a búcsúzás pillanatára bélyegét ráütötte.

12h 05

A német ifjúsági vezetők búcsúztatása a budaőrsi repülőtéren.

13h

Arató Géza, az OSK. állandó hivatalának vezetője kinevezéseket terjesztett elő aláírásra.



1941. augusztus hó 20. szerda

Szt. István ünnepe.



1941. augusztus hó 21. csütörtök

9h

Megbeszélés v. Kudriczy vk.ezds.-sel a H.M.-ben a német ifjúsági vezetőkkel való tárgyalások folytatása végett. A német ifjúság itt maradt vezetői szeretnék az augusztus hó 19-én magakadt tárgyalásokat folytatni, és annak eredményét távirati úton augusztus hó 23-án továbbítani akarják Berlinbe. A tárgyalások folytatásának időpontját 17h-ban állapítottuk meg. Helye: H.M. 40 osztály.

10h

Rajczy Imre dr. polgári titkár jelentkezett szolgálattételre.

10h 30

Perlaky vk. alez. jelentkezett személyes ügyben.

11h

Rosztóczy Ernő őrnagyorvossal megbeszélés a felállításra kerülő ifjúsági egészségügyi orvosi tanács kérdéseiben.

12h

Dánosi (Dulich) ny. tiszthelyettes jelentkezett fia, Dánosi István őrmester ügyében. Dánosi őrm. részére biztosítani kellene a Köti-be való áthelyezést annak ellenére, hogy parancsnoka, Dániel alez. (gr. Radeczky lakt. I.utász zlj.parancsnoka) a Kárpát csoporthoz akarja áthelyezni.

13h

Tisztelgő látogatás a VKM-ben a társadalmi sport és testnevelés vezetőjével, polgári titkárommal és személyi segédtisztemmel.

13h 05

Fáy kegyelmes úr fogadott.

13h 15

Tisztelgő látogatás Wlassich c. államtitkárnál.

13h 30

Szolgálati jelentkezés és megbeszélés Hóman kegyelmes Úrnál.

Stolpa és Szily államtitkároknál egy-egy névjegyet leadtam. Jelenleg szabadságon vannak.

A VKM. Úrnak jelentettem, hogy tervem a honvédelmi nevelés egységesítése végett egy arra alkalmas oktatókönyv szerkesztése, melynek előkészítésére nem hivatalosan Milotay Istvánt bíznám meg [sic!].

b./ Továbbá javasoltam, az iskolákban egységes tankönyveknek a bevezetését, mint a VKM. miniszteri hivatalos kiadványokat, mely könyvek a szerkesztők neve nélkül jelennének meg.

c./ Jelentettem és kértem, hogy az összes iskolákban a naponkénti testnevelési óra és ezzel kapcsolatban háromszor félóra honvédelmi testnevelési óra vezettessék be.

d./ A Közoktatási Tanácsnak az új szervezettel való összhangba hozását kértem, melyhez a Miniszter Úr elvben hozzájárult. Tehát a munkák a fent említett ügyekben megkezdhetők. Újból megemlítettem s a Miniszter Úr elvben már hozzá is járult május 1-ének ifjúsági nappá való deklarálásához. A kormányzói felterjesztést el kell készíteni. A miniszter úr hozzájárult Páskándy János miniszteri osztálytanácsosnak szolgálati beosztásához az OSK.-ban. Jelentettem a német–magyar ifjúsági megállapodást.

17h

V. Kudriczy ezds. úrnál megbeszélés volt a német-magyar megállapodás tárgyában, és elkészítettük a németek elé terjesztendő szöveget. Ugyanez időben a német követségen is folytak tárgyalások. 22-én 12h-kor a H.M.-ben sikerülni fog talán a megállapodás szövegét véglegesíteni.



1941. augusztus hó 22. péntek

9h

Szakonyi Lajos ezds. a lovassport és a Tattersal[53] megmentése ügyében tett javaslatot.

11h

V. Tárczay-Felicides Román, a társadalmi sport és testnevelés vezetője kinevezése alkalmából szolgálatilag jelentkezett a H.M.Úrnál, a H.M.helyettes úrnál, a VKF. Úrnál, a VKF. helyettes Úrnál és énnálam, mint az orsz.vezetőnél. Ezen útján személyi segédtisztem kísérte.

11h 30

Rajcsányi Lászlónak, a Képes Sport szerkesztőjének tisztelgő látogatása.

12h

Missángyi Ottó a Nemzeti Sportbizottság első ülésének a tárgysorozatát terjeszti elő.

12h 45

Kozma Dénes mérnök jelentkezett az Ifjúság Házában tervezett elhelyezésekkel kapcsolatban és személyére vonatkozó kérelmét adta elő.

13h

Schmidt kormányfőtanácsos látogatása. Megbeszéltem a Magyar Úszószövetség margitszigeti elhelyezését. Ebben a vonatkozásban tárgyalásokat kezdtünk Bessenyey Zénóval.

13h 40

Dr. Mann László gt.hdgy. édesanyja látogatott meg hivatali helyiségemben fia ügyében.

13h 45

Kistétényi Walther E. jelentkezett személyi segédtisztemnél és kérte, hogy az előadandó jelvény és sportérem szükségletek beszerzésénél az O.T.T. által több ízben felhasznált cégét vegyem figyelembe.

18h

A miniszterelnökségen és a külügyminisztériumban megbeszéltem a sajtó és propaganda értekezlet összehívását.

18h 30

A külügyminisztérium sajtó osztályából bejelentették, hogy a jelenleg Budapesten tartózkodó Korda Pál film és sajtó előadó Berlin részére hírszolgálati anyagot kér. Személyi segédtisztem közölte a külügyminisztérium sajtó osztályával, hogy 23-án d.e. 11 h-kor búcsúztatom a jelenleg Budapesten tartózkodó H.J-t. Korda ezen a búcsúztató ünnepségen részt szeretne venni és előzőleg hivatali helyiségemben tisztelgő látogatást kért.



1941. augusztus hó 23. szombat

9h

Az 55.653/eln.8.-1941.sz. áthelyezési rendelet kapcsán a Köti tiszti és tiszthelyettesi karától elbúcsúztam.

10h

A külügyminisztérium sajtó osztálya útján bejelentett berlini film és sajtó előadó, Korda Pál jelentkezése. Hírszolgálati adatokat kért az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelés országos vezetésével kapcsolatban, Berlin részére. [sic!]

11h 45

Jelentkezés a H.M.Úrnál. H.M.Úr Őnagyméltóságát tájékoztattam a német protokoll ügyéről. Referáltam a német-olasz bemutatkozó látogatást. A H.M.Úr e tervezett utazással egyetértett. Jelentettem, hogy Hóman kegyelmes úrnál milyen eredményeket értem el. (egységes honvédelmi nevelési könyv és egységes tankönyv rendszer.) Az egységes nevelési könyv szerkesztésére Milotay szerkesztőt is fel fogom kérni.

12h 25

A Budapesten tartózkodó H.J. ünnepélyes búcsúztatásán a Keleti pályaudvaron – Ditrich von Jagow német követ múltkori figyelmének viszonzásaképen – személyi segédtisztemmel részt vettem.

Az ifjakat rövid beszédben búcsúztattam el német nyelven.

20h 45

Ifjúsági vezetők tábortüzén, Hárshelyi[54] út 5. sz. alatt részt vettem.

Kíséretemben volt a Reichsjugendführer budapesti képviselője, dr. Fritz Krome és személyi segédtisztem. A tábortüzet buzdító szavak kíséretében gyújtottam meg.



1941. augusztus hó 24. vasárnap

Ünnep.



1941. augusztus 25. hétfő

9h 15

P. Tarcsafalvy Lajos Anaklét főlelkésszel megbeszélés.

1./ Az ifjúság egységes nevelése érdekében feltétlenül szükséges a lelkészkedő papság bevonása. Ezért megbíztam P. Tarcsafalvy Lajos főlelkészt egy, a papság részére szolgáló körlevél megfogalmazására, amelyet a Hercegprímás Ő Eminenciájának fogok felterjeszteni és ezen az úton az ifjúságunk lelki nevelő magyar papságnak tudomására juttatni. [sic!]

2./ Utasítást adtam a honvéd nevelési tankönyv szerkesztő bizottságának megalakítására. E munkálatoknak irányításába Hübner népművelési titkár bevonását kértem.

3./ Szebb jövő kiépítése honvédelmi vonalon és a leventeoktatói kar magvának megnevelése, előadások tartása, különösen az iparos ifjúság oktatása a H.M.40. osztályon belül levő lelkészek útján.

4./ A szerda esti sajtó bizottsági megbeszélésen P. Tarcsafalvy főlelkész a levente erkölcsi nevelési eszmékről tájékoztatót ad.

10h

Wangel kormányfőtanácsos, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke jelentkezett hivatali helyiségemben. Megbeszéltem vele a katonai sport atlétikai részének korszerűsítését. Részletes konkrét javaslatokkal augusztus hó 28-án 10h-kor fog jelentkezni nálam. Wangel kormányfőtanácsossal való megbeszélésen különös súlyt helyeztem arra, hogy a korszerű háború tapasztalatai alapján átszervezésre kerülő katonai testnevelés az atletikából különösen azokat az elveket vegye át, amelyek mind hadműveleti, mind harcászati vonatkozásban a mozgás alkotó elemeit képezik. A katonai kiképzésnek tűz és mozgás összhangjára irányuló célkitűzését így felerészben a katonai testnevelés útján meg tudnók oldani.

10h 30

Fogadtam Wonkenét, a női honvédelmi nevelés és testnevelés vezetőjét. Megbeszéltem vele a női honvédelmi nevelés és a szükséges korhatárig kiterjedő általános testnevelés megszervezését és az ezzel kapcsolatos ügyek irányítását, vezetését. Konkrét javaslatokkal másnap 11 h-kor jelentkezik nálam.

11h

Vitéz Kálóczy András alez. tisztelgő jelentkezése a H.M. 40 osztályhoz történt kinevezése alkalmával.

11h 15

Demeter huszárezredes személyes ügyben jelentkezett nálam.

11h 30

Irsy László, a Közmunkák Tanácsa elnökének látogatása.

11h 50

A Breslauba induló magyar leventecsapat búcsúztatását – nagy elfoglaltságomra való tekintettel – lemondottam.

11h 52

Bekény Béla ezds. jelentette a délelőtt folyamán megtartott, az Ifjúság Házában való elhelyezéseket tárgyaló értekezlet eredményét. A szerdai sajtó megbeszélésekre további utasításokat adtam.

12h

Várkonyi István zászlós, a leventekörzet-parancsnoki tanfolyam tagja jelentkezett személyes ügyben.

12h 10

Füleki László pénzügyőri fővigyázó (Tiszalök) ismételten jelentkezett kérelme tárgyában. Személyi segédtisztem a kérelemre vonatkozólag a légierők parancsnokságánál érdeklődött. Kérelme kedvező elintézést fog nyerni.

13h

A társadalmi sport és testnevelés vezetője és a néki alárendelt osztályok vezetőinek személyes tisztelgő látogatása. A társadalmi sport vezetője bemutatta munkatársait. Palkovics Pál, a személyzeti osztály vezetője előterjesztette a polgári vonalon kinevezendők névsorát, az előterjesztést elfogadtam. Tárczay-Felicides jelentette, hogy a pénzügyminisztérium a sportcsarnok és a testnevelési főiskola állásainak a betöltését csak 1942. január hó 1-re engedélyezi. A kieszközlésre titkárommal előjegyeztettem Csizik p.ü. min. államtitkárnál egy értekezlet megbeszélését. Tárczay-Felicides jelentette tovább, hogy az ő IV. fizetési osztályú állása a VKM. költségvetésében a testnevelés címén van felvéve. Javasolta, hogy eszközöljem ki a miniszter úrnál, hogy az ő állása terhére kieszközölhető lehessen Missángyi Ottónak az V. fizetési osztályba való kinevezése. A titkáromat utasítottam, hogy a VKM. úrhoz ebben az ügyben jelentsen be referálás végett. A VKM. úr ebben az ügyben szerdán a déli órákban fogad.

14h

Báró Csávossy László tisztelgő látogatást tett és megköszönte kinevezését a Nemzeti Sportbizottságba.

14h 10

Bársony tn.tanár jelentkezett hivatalos helyiségemben és alkalmaztatását kérte, a polgári osztályba.



1941. augusztus hó 26. kedd

9h 30

Tárczay-Felicides Román és Palkovics Pállal megbeszélés a társadalmi sport és testnevelés ügyeiben. [sic!]

(Kinevezések.)

10h

Az orsz.vez. titkárságához H.M. állományból beosztott dr. Nagypataky Gyula százados-orvos szolgálattételre jelentkezett.

10h 30

Wonke Rudolfnéval megbeszélés a női honvédelmi nevelés és a szükséges korhatárig terjedő általános női testnevelés megszervezése és az ügyek vezetése. [sic!]

A hozzá beosztott Tomanóczy Ilona középiskolai tanárnő részletutasításokkal való ellátása.

11h 15

Pluhár István tisztelgő látogatása s megbeszélés nevezett ügykörére vonatkozólag.

12h

Hábl Károly m.kir. vámszaki tiszt rep. hadapród őrm. személyes ügyben kihallgatást kér. Személyi segédtisztem nagy elfoglaltságomra való tekintettel nem jelentette be, hanem kérésének írásban való rögzítését kérte. Nevezett a vámszaki statusból nyugdíjazás útján távozni kíván és teljes erejéből az ifjúság sportszervezési ügyeinek intézésébe óhajt bekapcsolódni. Nyugdíjazás helyett átminősítést kér. Nem annyira kinevezést kér, mint inkább konkrét esetekre kipróbálását kéri. Anyagilag és egyéb kérdésekben függetlennek jelentette ki magát.

12h 20

Dr. Rosztóczy Ernő őrnagyorvossal megbeszélés az ifjúsági egészségügyi tanács kérdéseiben, és a honvéd orvosi tisztikar főnökének 27-ére (szerdára) tervezett látogatására vonatkozóan.

13h

Csizik püm. államtitkárral való megbeszélés a m.kir. Testnevelési Főiskola és a Nemzeti Sportcsarnok igazgatói és tisztv. állásainak betöltésével, illetőleg ezek anyagi részének biztosítása tárgyában. [sic!]

Csizik államtitkár úrral megegyeztem abban, hogy a sportcsarnoknál rendszeresített VII. és X.fiz.o.állás szeptember 1-ével betölthető, a többi sportcsarnoki állás és a Testnevelési Főiskolánál lévő állások pedig január hó 1-i tiszteletdíjjal oldandó meg a testnevelési alap terhére. [sic!]

Délután

7h [sic!]

Látogatás a szentendrei vízicserkész táborban. A levente vízikiképző tanfolyam befejező tábortüzénél részvétel. A tanfolyam hallgatóinak búcsúztatása.



1941. augusztus hó 27. szerda

9h 30

A legfelsőbb honvéd törvényszék alelnöki tisztségéből való távozás kapcsán búcsúlátogatás a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék hadbírói karánál. Kísért személyi segédtisztem.

10h

A honvéd orvosi tisztikar főnökének (Franc vezérőrnagy)[55] látogatása. Megbeszélésre került a felállítandó ifjúsági egészségügyi orvosi tanács és az ezzel kapcsolatos egészségügyi kérdések. [sic!]

11h 30

Dr. Rosztóczy őrnagyorvosnak részletutasítások kiadása a honvéd orvosi tisztikar főnökével való megbeszélés értelmében.

11h

Szíjgyártó Lázár kihallgatást kért személyes ügyben. Személyi segédtisztem nagy elfoglaltságomra való tekintettel kérelmének írásbeli rögzítését kérte. E szerint Szíjgyártó Lázár pártfogolást kér a Nemzeti Bankba való felvételére. Altiszti helyre pályázik.

11h 30

Gál Lajos hadirokkant tart. törzsőrm. volt nyiregyházai, jelenleg munkácsi lakos (a 24. tüzérosztály laktanyájában kantinos) személyes ügyben kihallgatást kért. Személyi segédtisztem őt sem vezette elő. A PÜM. Úrhoz benyújtott rum és likőr gyártási engedély kérelme kapcsán támogatást kér. A vonatkozó ügyszám: 33.776/1941.

12h

Nagy Töhötöm páter Erdélyből visszatérve jelentkezett. Megbeszéltem vele a Kalot és a leventekapcsolatok megszervezését.

13h 30

Hóman kegyelmes Úrnál referáda. A Miniszter Úr elfogadta az általam előterjesztettek névsorát, azon tisztviselőknek, akik a testnevelési cím terhére ez év szept. 1-én kinevezést nyernek. A fizetési osztályok elnevezését a következőkben állapítottuk meg: a VI fiz.o. állás testnevelésügyi tanácsos, a VII.fiz.o. testnevelési főelőadó, a VIII. és IX. fiz.o. állások elnevezése testnevelési előadó, a X. és XI.fiz.o. testnevelési segédelőadó. Felhatalmazott a Miniszter Úr, hogy jan. 1-re előterjesztést tegyek a testnevelési tisztviselők szolgálati szabályzata és címek adományozása ügyében.

Missángyi Ottó V. fizetési osztályba való kinevezéséhez hozzájárult, s egyúttal felhívott, hogy a 6 testnevelési óra ügyében Kósa Kálmán és Balassa Brunó min. osztályfőnökökkel egyetértésben tegyek javaslatot. Az egységes tankönyv ügyében Bassola Zoltán min.o.tan-sal kell érintkezést keresnem.

A Miniszter Úr megbízott azzal, hogy az új kultuszpalota felépítési ügyét indítsam meg és azt hajtsam végre. Említette a Miniszter Úr, hogy tudomást szerzett arról, hogy a Tolnai Világlapja nyomdáját a magyar ifjúság részére szándékozom megvenni. Szukováthy Imre kinevezését a VKM. elnöki osztálya fogja intézni, és így ebben az ügyben teendőm nincsen.

18h

Az „Ifjúság házában” sajtómegbeszélés.

A sajtófogadás programja.

I. Az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek átszervezése kapcsán általános tájékoztatót adnak.

II. Vitéz Tárczay-Felicides miniszteri osztályfőnök a társadalmi sport és testnevelés új szervezetét ismerteti.

III. V. Kudriczy István vk. ezredes, a leventék országos parancsnoka ismertette a korszerűen átszervezett leventekiképzés menetét és annak új szervezetét.

IV. A leventemozgalom belső tartalmáról, vallás és családerkölcsi nevelés jelentőségéről s e tekintetben súlypont képzésről P.Tarcsafalvy Lajos főlelkész mondott rövid beszédet.

V. A propaganda beszervezését ismertette Bekény Béla ezredes. Ezután a propaganda csoport előkészítő bizottságának megalakítására az Atlétikai Szövetség II. emeleti tanácstermében az alábbiak gyülekeztek.

a./ A Sajtó főnöke, a Miniszterelnökség III. ügyosztálya, a Sajtókamara, a Magyar Távirati Iroda, a Szaksajtó, (dr. Vadas Gyula), a rádió, a Vkf.2.osztály[56], a VKM./2. film-osztály, a BÜM., a Filmiroda[57], az Oktatófilm kirendeltség[58], a Képzőművészeti Főiskola, a Nemzetpolitikai szolgálat és a zeneművészet jelen lévő képviselői, továbbá:

b./ A Társadalmi sport és testnevelés vezetőjének és a leventék országos parancsnokának osztályvezetői a beosztott sajtó, film, propaganda és rádió előadóikkal együtt.

A propagandacsoport előkészítő bizottságainak megalakítása után a sajtó fogadását 20h 30-kor befejezte.



1941. augusztus hó 28. csütörtök

9h 45

Fogadtam Wangel Gyulát, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökét, aki a katonai sport atlétikai részének korszerűsítése ügyében javaslatot tett.

10h 30

Vitéz Tárczay-Felicides Román folyó ügyekről referált.

11h

Tisztelgő látogatáson volt nálam Milekker Rezső egyetemi tanár, a MEFSOK miniszteri biztosa. Megbeszéltem vele, hogy a MEFSOK-nak az új sportszervezetbe való beillesztéséről javaslatot tesz, és azt a jövő hét folyamán hozzám eljuttatja. (E tárgyban előzetes megbeszélés IX/3.)

11h 10

Ottó László miniszteri osztálytanácsossal és Schmidt Józseffel megbeszélést folytattam a megépítendő kultuszpalota ügyében. Az építkezés megindításának előfeltételeit megbeszéltem (kiírás X.15-én elkészül.)

11h 30

Galauner Károly őrnagy személyes ügyben kihallgatáson volt nálam.

12h

Dr. Pőzel István megköszönte a Nemzeti Sportbizottság tagjává való kinevezését.

13h

Megbeszélés Ambrózy György Őmga-val. Ambrózy javaslata, hogy a leventék kiképzésében a gazdasági szempontokat tekintetbe véve, gyümölcstermelés oktatásáról is gondoskodjék. Nemzetgazdasági szempontból fontos javaslatát elfogadtam. Ambrózy felajánlotta birtokát és gyümölcsöseit a leventék kihelyezésére és táborozására, valamint a gyümölcstermelés oktatásának gyakorlati végrehajtására. Ezt a nemes ajánlatát köszönettel elfogadtam. Tagja lesz az o.v. kultúrbizottságnak.

13h 15

Tarcsafalvy A. és Hübbner József népm. titkárral megbeszélés a honvédelmi nevelési könyv elkészítésére vonatkozóan.

13h 30

Tasnády Imre őrgy. honvéd testnevelési ügyekben referált.

13h 45

Palkovics Pál osztálytanácsos vitéz Tárczay-Felicides és Missángyi Ottó berlini és római kiküldetési aktáját referálta.

18h

Részt vettem a Nemzeti Sportbizottság ünnepi megalakuló ülésén. Az ülésen napirend előtt felszólaltam, és a sportbizottság munkájának elősegítésére kértem az ott jelenlévő sportszövetségi elnököknek a támogatását.

20h 30

Köti tisztikarának búcsúztatása a szt. Gellért szállóban[59]. Kísért személyi segédtisztem.



1941. augusztus hó 29. péntek

9h 30

Megbeszélés Herpich Rudolf alezredessel a leventék testnevelésének átszervezésével kapcsolatban.

10h

Hábl Károly ismételten jelentkezett hivatali helyiségemben, személyi titkárom nagy elfoglaltságomra való tekintettel kérelmének írásbeli felterjesztését kérte.

10h 30

Sédey Lászlóné keresett fel hivatali helyiségemben.

11h

Palkovics Pál min. oszt. tan. referált. (Közokt. T.)

11h 15

Dr. Emődi jogi ea. jelentkezett hivatalos ügyekben. (Eü. T.)

11h 30

Dr. Rosztóczy Ernő őrnagyorvossal és dr. Emődi jogi előadóval részletekre kiterjedő megbeszélés a felállításra kerülő ifjúsági egészségügyi orvosi tanács szervezetére vonatkozólag. Előkészület a H.M. Úr referádára. [sic!]

12h

A m.kir.vallás és közoktatásügyi miniszter úrnál tett hivatalos látogatásom alkalmával Fáy kegyelmes úrnál való látogatásom viszonzásaképpen nevezett hivatali helyiségemben a látogatást visszaadta.

12h

Szurmay Tibor vk.szds., a H.M.VIII. csoportfőnökségéhez beosztott vk. tiszt jelentette egészségügyi szabadságáról való bevonulását. Tájékoztattam őt az átszervezés óta tett intézkedéseimről és megbeszéltem vele a jövőre vonatkozó terveimet.

13h

Hivatali helyiségemben jelentkezett vitéz Sziklay Ödön alezredes, a Pannónia evezős-club nevében és arra kért, hogy a szombat esti vacsorájukon, amely az Evezős-szövetség által kiképzett testnevelő tanárok búcsúvacsorájakép lett beállítva, buzdításképen személyesen jelenjek meg. Személyi segédtisztem jelentette, hogy szombaton 15h-kor a Balatoni sporthét megnyitására távozom és így a vacsorán való részvételemet sajnálattal lemondotta.



1941. augusztus hó 30. szombat

9h 30

Vitéz Bujdosó Kálmán tart.fhdgy. referált személyes és sajtó ügyekben.

9h 45

Bekényi[60] Béla ezds. az Alkotmány utca 5-7 sz. alatti ház kisajátítása kapcsán a lakások átvételére vonatkozóan tett jelentést.

10h

Matkovich Miklós szabadkai tornatanár jelentkezett hivatalos helyiségemben. Személyi segédtisztem nagy elfoglaltságomra való tekintettel nem bocsáthatta be hozzám. Későbbi időpontra való látogatását előjegyeztem. Kérelme személyes természetű, és Littay kegyelmes Úr pártfogó levelével jelentkezett.

10h

A vallás- és közoktatásügyi minisztériumból Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök, Palkovics Pál min. oszt. tan. és Szörényi Sándor tanügyi főtanácsos jelentkezett a hivatalomban illetőleg tett hivatalos látogatást. Hivatalos folyó ügyek megbeszélése után 10h 30-kor tárgyalást kezdtünk a középiskolákba beállítandó 6 testnevelési óra és a honvédelmi nevelés célját szolgáló egységes tankönyv tárgyában.

A tárgyaláson jelen voltak: Kósa Kálmán min.o.f.

Szörényi Sándor tanügyi főtanácsos és

Szurmay Tibor vk.szds.

A megbeszélés alapján a következőkben egyeztem meg:

A 6 testnevelési órából 1 1/2 óra a honvédelmi nevelés céljait szolgálja, 4 1/2 óra a szoros értelemben vett testnevelésre fordítandó és pedig: 3 egész óra és 3 1/2 óra. Utóbbi három félóra felhasználható a mindennapos reggeli szabadgyakorlatok céljaira.

A honvédelmi nevelést szolgáló 1 1/2 óra kihasználására egy egységes tankönyvet kell összeállítani, mely a tanszemélyzet részére vezérfonálul szolgálna a honvédelmi nevelés végrehajtására. E könyv megszerkesztése a legsürgősebb feladat. A könyv összeállítására bizottságot kell összeállítani, mely bizottságot a közoktatási tanács elnöksége hív [sic!] össze. A bizottságban a pedagógiai szempontokat a közoktatási tanács tagjai, a katonai szempontokat a VIII.Csf-ség által kijelölt szerkesztő tagok fogják képviselni. A megvalósítást a közoktatási tanács fogja kezdeményezni átirat formájában. Hanák Tibor áll. gymnáziumi tanár r. u. [sic!] érintkezésbe fog lépni a VIII. Csfség-gel.

A megbeszélésen leszögeztük, hogy a 6 testnevelési órának a beállítását és a honvédelmi ismereteket tartalmazó könyvnek a kiadását a f.tanév második félévének kezdetére kell befejezni.

11h 25

Dr. Emődy jogügyi előadó tett jelentést az ifjúsági egészségügyi orvosi tanács felállítására vonatkozóan.

11h 30

A honvédelmi miniszter úrnak referáltam az ifjúság vezetésének egységesítésére vonatkozó elgondolásaimat. Ő is úgy gondolja, hogy az egész magyar ifjúságnak hozzám kell majd tartoznia, azonban azt a kérést[61] a kultuszminiszter úrral meg fogja beszélni. Bejelentettem az ország egyetemi és főiskolai ifjúságának átszervezésére vonatkozó elgondolásaimat, egyben jelentettem, hogy levente főiskolai központot sportfőiskolai központot és az egyetemi főiskolai hallgatóknak társadalmi központot kell létesíteni és ennek a háromnak kell egy egységes szervezetben találkozni. A H.M. úr javaslatomra hozzájárult ahhoz, hogy az Alkotmány utca 5. szám alatti házat nem bérbeveszi, hanem megveszi. Az egységes tankönyvre vonatkozó tervezet nagyon tetszett a miniszter úrnak. Az ifjúság egészségügyi tanszervezetét elfogadta és szignálta azzal, hogy az országos egészségügyi tanácsnak legyen egyik szakosztálya, elnökét a belügyminiszter adja.

Az ifjúság védelmi törvényének gyorsítása érdekében álláspontja az, hogy valamely törvénybe kellene belekapcsolódni és azt rendeletben kiadni. Felhívta a figyelmet, hogy Szabó Gusztáv tanár, országgyűlési képviselő ebbe a munkába kapcsolódjon be.

12h

Moizer Klári H.M.állományába tartozó gépírónőnek a csoportfőnökséghez való átvételének biztosítása végett megbeszélés a polgári személyügyi osztálynál.

12h 10

Kalotay Pál szds., akinek a vízicserkész tábortűz alkalmával augusztus hó 30.-ára kihallgatást ígértem, telefónon jelentkezett személyi segédtisztemnél és jelentette, hogy betegségére való tekintettel személyesen nem jelentkezhet, látogatásának későbbi időpontra való engedélyezését kérte.

12h 30

Megbeszélés Szurmay Tibor vk.szds.-sal és Rajczy Imre dr.-ral a H.M. úrtól kapott utasításokra vonatkozóan.

13h

Bársony Sándor nyíregyházai áll. tanítóképző intézeti testnevelő tanár ismételten jelentkezett és kérte támogatásomat az iskolai testnevelési osztálynál való alkalmaztatásával kapcsolatban. Vitéz dr. Tárczay-Felicides Román alkalmaztatását – jelentése szerint – már megígérte.

Elfoglaltságom miatt nevezettet személyi segédtisztem fogadta. Jelentette tovább, hogy Pasonen Aladár finn ezredes felesége Nagykőrösről szives köszöntését küldi. Férje az orosz harctéren ezredet vezet.

15h

Indulás gépkocsin Balatonfüredre a Balatoni Sporthét ünnepi megnyitására.

Kísért személyi titkárom.

18h

A kultuszminiszter úrral rövid megbeszélést folytattam.



1941. augusztus hó 31. vasárnap

9h

A Balatoni Sporthetet megnyitó tábori misén vettem részt, majd utána jelen voltam Albrecht királyi fenség által megnyitott Balatoni Sporthét kezdőünnepségén.

10h 30

Fogadtam a balatonfüredi leventeszázad tisztelgését, majd 3/4 11-kor a kultuszminiszter úr kíséretemben fogadta a leventeszázadnak ugyancsak a tisztelgését. Utána Albrecht királyi fenség, a kultuszminiszter, a pénzügyminiszter jelenlétében megjelentem a Balatont átúszó verseny rajtjánál.

11h 30

A pénzügyminiszter, Kulcsár István kormánybiztos és v. Sebők Sándor társaságában végignéztem a balatonföldvári vitorlásversenyt.

13h

Ebéd a Sellő szállóban.

15h

Megtekintettem a Balatonkilitin lévő motoros sport bemutatót. Itt Albrecht királyi herceg őfenségével a nemzeti sportbizottság összetételéről folytattam megbeszélést.

17h 20

A pénzügyminiszter úr társaságában megtekintettem a királyi magyar Jachtclub balatonfüredi székházát és a mellette lévő hajóépítő gyárat.

20h 30

Albrecht királyi fenség vacsoráján vettem részt.



1941. szeptember hó 1. hétfő

8h

Indulás Balatonfüredről személyi gépkocsin Budapestre.

10h

Érkezés Budapestre. Személyi segédtisztem referálta a folyó ügyeket. Utána megbeszélés P. Kerkayval, a Kalot vezetőjével. P. Kerkay piarista tanár[62] érdeklődött az Országos Vezetőhöz benyújtott javaslata iránt. Hangsúlyoztam, hogy szükségesnek tartom a Kalottal való barátságos megegyezést, amellyel a katholikus papság széles rétegének hathatós támogatását vélem biztosíthatni.

A javaslat jelenleg a Leventék Országos Parancsnokánál van. A javaslattal való foglalkozáshoz szükséges a miniszterelnökség állásfoglalásának a kikérése is. A konkretumokra vonatkozólag újabb részletes tárgyalás szükséges, amelyben az együttműködés részletei megállapíthatók lesznek.

P. Kerkay kérte, hogy dr. Hunya Benedek tart.hdgy-ot kapcsoljuk be a leventemunkába (nagyváradi állomásparancsnokság). Közöltem, hogy Hunya Benedek bekapcsolásával foglalkozni fogok.

10h 30

Matkovics Miklós szabadkai tornatanár jelentkezése személyes ügyben. Személyes kérésének elintézésére Littay kegyelmes úr pártfogoló levelét hozta magával.

11h

Megbeszélés Szurmay Tibor vk. tisztemmel az országos vezetőség munkakörére vonatkozólag.

12h

A H.M.VIII. csoportfőnökségéhez beosztottak tisztelgő jelentkezése.

12h 30

Alföldy Alajos, a miniszterelnökség nemzetpolitikai szolgálatának vezetője tisztelgő látogatást tett és kérte, hogy az ifjúságot kapcsoljuk be a IX.21-én tartandó Szécsényi [sic!] centenáriumi ünnepségekbe. Az ifjúság fáklyás staféta keretében venne részt az ünnepségen. A részletek megbeszélésére értekezletet hívok össze folyó hó 2-án 10h -kor Alföldy hivatalos helyiségeiben.

Részt vesznek: v. Kudriczy István vk.ezds.,

v. Tárczay-Felicides min. osztályfőnök.

13h

A H.M.14.osztálytól Rényi Árpád miniszteri tanácsos jelentkezett az Alkotmány u. 5-7 sz. alatti ház tulajdonosával együtt. A ház kisajátítása kapcsán megbeszéltük az átvételre vonatkozó dolgokat. Az I. emeleti lakás faburkolat falait szintén átvesszük.

Fenti értekezletek alatt hivatali helyiségemben jelentkezett dr. Nagypataki Gyula százados orvos és jelentette a fulpmessi Hochgebirgsschule-ba való kirendelését Németországba. Személyi segédtisztem elfoglaltságomra való tekintettel Nagypataki látogatását előjegyezte. Ugyancsak Nagypataki jelentette, hogy a Magyarság vasárnapi számában ismét volt egy fajbiológiai cikk a bolgárokról.

Ezenkívül jelentkezett Tarján József továbbszolgáló főhadnagy leventeoktató. Személyes ügyben kért kihallgatást. Személyi segédtisztem elfoglaltságomra való tekintettel kérésének írásban való rögzítését kérte.

17h

Megbeszélés leventekiképzési ügyekben. Részt vettek:

***

19h 30

A Magyar Labdarúgók Szövetségének ünnepélyes fogadalomtétele. Az ünnepségen részt vettem dr. Missángyi Ottó O.S.K. vezetője [sic!], személyi titkárom és személyi segédtisztem kíséretében.

Szurmay vk. szds.-sal megbeszéltem a leventeintézmény jelenlegi helyzetét a szervezés, nevelés(?), kiképzés, vezetőképzés, egyenruha, jelvényrendszer szempontjából. Pontokba foglalva megállapítottuk a szept. hó 2-án 17-kor a Lev. Op.-kal és törzsével tartandó értekezlet tárgysorozatát és az egyes pontokkal kapcsolatban elfoglalandó álláspontomat. Részleteket kérek a szept. 2-i értekezletre vonatkozó naplórésznél.



1941. szeptember hó 2.-án kedd

10h

Megbeszélés Alföldy Alajosnál, a miniszterelnökség nemzetpolitikai szolgálatának vezetőjénél.

Jelen vannak: a Leventék Országos Parancsnoka,

Czakó osztályvezető,

Szurmay vk.szds. és

a nemzetpolitikai szolgálat szakelőadói.

Megbeszélésre került a szeptember hó 21-i Széchenyi centenárium ünnepségein a magyar ifjúság részvétele. Az ifjúsági küldöttség a Kormányzó Úr által meggyújtott emlékezés fáklyáját vigye el a Széchenyi szobornál felállított kandeláberhez. Innen ifjúsági staféta viszi szét az emlékezés tüzét az ország minden részébe a 4 főútvonal mentén.

A konkrét engedélyeket folyó hó 5-ig a L.O.P., a nemzetpolitikai szolgálattal egyetértésben meg fogja adni.

11h

Dr. Emődi jogi ea. az ifjúság védelme kérdésében jelentkezett hivatali helyiségemben.

11h 30

Gróf Zichy Rafaelné és munkatársainak látogatása.

11h 40

Lator Géza látogatása.

12h

Az Actio Katholika vezetője, Mihalovics kanonok látogatása. Felajánlotta az Actio Katholika támogatását és közreműködését az ifjúság honvédelmi nevelésében.

13h 30

Megbeszélés P. Tarcsafalvy főlelkésszel, aki előadta az egyházfőknél teendő látogatás tervét és benyújtotta az egyházfőkhöz benyújtandó memorandum tervezetét.

13h 45

V. Major őrgy., a L.O.P.-tól felkért, hogy folyó hó 13-án a leventerádió félóra keretében szóljak az ifjúsághoz. A szövegtervezetet folyó hó 6-ig kéri.

13h 50

Palkovics Pál osztálytanácsos jelentkezett hivatalos folyó ügyekben.

17h

Megbeszélés a H.M. Á./ tanácstermében. Részvettek: közvetlen munkatársaim, a Leventék Országos Parancsnoka és az alárendelt közvetlen alosztály vezetői.

Tárgysorozat:

1./ Üdvözöltem a Leventék Országos Parancsnokát és a megjelent urakat az első hivatalos összeülésünk alkalmával.

2./ Megbeszéltük, hogy ezentúl minden hétfőn délután 5 órakor a H.M.Á. Tanácstermében megbeszélést tartunk. Ezeken a megbeszéléseken az elvi és lényeges kérdéseket r.u. elintézzük s ez által a hosszas írásbeli ügymenetet a lehetőséghez képest lerövidítjük. Későbbi időpontban ezekre a megbeszélésekre a polgári vonal vezetőségét is meg fogjuk hívni. Ezáltal is igyekszünk összhangot biztosítani a honvédelmi vonal és a polgári vonal összműködésében.

3./ Megbeszélésre került az Országos vezető és a Leventék Országos Parancsnokának ügyrendje és szervi határozványai.[sic!] Ajánlottam v. Kudriczy vk.ezds. javaslatára, hogy a VKF.-hez való utaltságot az ügymenet leegyszerűsítése érdekében VKF. alárendeltségét helyesbítsük. [sic!] Erre azért volna szükség, mert haderő testnevelési kiképzési ügyekben, valamint a társadalmi sportnak azon ügyeiben, amelyek a haderőt érintik, mindig hosszadalmas úton kellene a VKF. Úr döntését kieszközölni. Közvetlen alárendeltség esetén mint VKF. csoportfőnök, illetőleg, mint VKF.osztály kiadványozhatnánk azokat a kisebb jelentőségű ügyeket, amelyek jelenlegi elintézésénél két – három napot is igénybe vevő hosszadalmas írásbeli felterjesztésekre volna szükség. A fenti kérdéseknek a 4 Vkf. osztállyal való részletes megbeszélését Lovas vk.szds. vállalta. Végeredményben tehát mind a H.M.VIII. Csoportfőnökség, mind a H.M.40.osztály kettős alárendeltségű osztály lenne, és úgy H.M. vonalon, mint vkf. vonalon kiadványozhatna rendeleteket.

4./ Megbeszélésre került a hdt. dandár és járási leventeparancsnokok részére megtartandó tájékoztató tanfolyam. Az e tekintetben megtett kezdeményező lépéseket v. Kudriczy vk.ezds. ismertette. Lieszkovszky őrgy. hangsúlyozta a parancsnokok kiválasztásának, minősítésének és a nem megfelelők leváltásának jelentőségét. V. Kudriczy vk.ezds. ezzel kapcsolatban ismertette tett intézkedéseit és a rangsor viszonyok szabályozását.

5./ Megbeszélésre került a szakszolgálatos tisztikar kiépítése. Az értekezlet e munkálatokon felül szükségesnek tartaná, hogy polgári vonalon is megvalósítható legyen ez az elgondolás. V. Kudriczy vk.ezds. ismertette, hogy a szakszolgálatos tisztikar előmenetelét sikerült ugyanúgy biztosítania, mint a csapat tisztikar előléptetését, csupán egy évet vesztenének az ezredesi rangig. Szakszolgálatos jellegüknél fogva állandóan hivatásuknak megfelelően nyernének alkalmazást, és még törzstiszti rang elérése esetén sem volnának más különleges beosztásokba áthelyezhetők. Dr. Rajczy Imre ismertette, hogy polgári vonalon e tekintetben évek óta semmi eredményt elérni nem tudtak. A polgári testnevelői kar diplomájának elnyerése után csak 10 évi működés után juthatott abba a helyzetbe, hogy a X. fizetési osztályba belekerüljön. Az értekezlet örömmel állapította meg, hogy a fenti kérdés rendezésével a magyar testnevelés legnagyobb hibáját sikerülne kiküszöbölni.

6./ Megbeszélésre került a leventeparancsnokok és az ifjú vezetők kiképzése. Majd az egyenruha, jelvény és a zászlórendszer kiépítését tárgyalta az értekezlet. A zászlórendszer megvalósítására részletes javaslatot tett Lieszkovszky őrgy. Ennek kapcsán az értekezlet elhatározta, hogy minden magasabb leventeparancsnoknak külön zászlója lesz rendszeresítve. Az egyenruházati és felszerelési szabályzat tárgyalásával kapcsolatban megbeszéltük a leventék részére kiadandó kézikönyvet. Ez a szolgálati szabályzatnak megfelelő utasításokon túlmenőleg a levente testnevelési utasítást és továbbá mindazon dolgokat tartalmazná, amik a leventevezetőket és a leventéket kiképzési szempontból érdeklik. A könyv formája nyolcad-alakú lenne. A leventepróbákat is ebben a könyvben kellene megtárgyalni. A H.M. 40. osztály nagy elfoglaltságára való tekintettel Lieszkovszky őrnagy a szerkesztők segítségére lesz. V. Kudriczy vk. ezds. jelentette ezek után, hogy a megoldásra váró különleges szakképzettséget kifejező jelvények rendszeresítése befejezés előtt áll.

7./ Az értekezlet ezek után az egyenruha anyag beszerzését tárgyalta meg. Egységes posztóanyag biztosítása érdekében felmerült az a gondolat, hogy a leventeegyenruha részére egy külön posztógyárat kellene létesíteni. E tekintetben az országos vezetőséghez már javaslat is érkezett. Az értekezlet elhatározta, hogy a tárgyalások kezdeményezésével megbízott Szurmay vk. szds. előzőleg Bazsó hadbiztos alezredessel állapítsa meg az anyagi feltételeket.

8./ A leventeparancsnoki kar kialakítása. Ennek kapcsán megbeszéltük:

a./ díjazás kérdését;

b./ a leventeparancsnoki kar színvonalának emelését, valamint a lelkészek bekapcsolásának lehetőségeit a leventeparancsnoki munkába. Elv: önkéntes jelentkezés és a leventeparancsnoki munkakörben leventeparancsnoki egyenruha. Ez a működés természetesen csak a templomon kívüli leventeegyesületi munkára vonatkozik;

c./ A leventeparancsnokok számára új rendfokozati elnevezések megállapítására a be nem vált „oktatói” elnevezés helyett szeptember 10-ig fogok javaslatokat kapni.

9./ A leventék orvosi megvizsgálásával kapcsolatban v. Kudriczy vk. ezds. előadta, hogy folyó évben három évfolyam kerül megvizsgálásra.

10./ Megbeszélésre került 8 mozgóvizsgáló állomás beszerzése megtakarításból.

11./ A leventesajtó kiépítésének megállapításánál v. Kudriczy vk. ezds. ismertette a „Szebb Jövőt” és a „Levente” újságok működését. Felmerült az a gondolat, hogy a leventesajtó részére meg kellene szerezni a Tolnai Világlapja nyomdáját. A megszerzési lehetőségek:

1./ megvásárlás,

2./ részvénytöbbségek átvétele,

3./ honvédségi érdek címén való kisajátítás.

A 2./ pont alatti megoldás a zsidó részvényesekkel való együttműködést jelentené.

Richter szds. előadta, hogy a Magyar Katonai Szemlében jelenleg még mindig hiányzik a honvédelmi nevelés rovata. V. Kudriczy István az értekezletet e tekintetben úgy tájékoztatta, hogy ezt a rovatot már sikerült biztosítania, de mindeddig nem talált megfelelő alkalmas személyt a rovat vezetésére.

12./ Az ifjúsági irodalom zsengeségére mutatott reá ezután Szurmay vk. szds. E tekintetben a cserkészirodalom nagyobb eredményeket mutatott fel, mint mi.

13./ Az egyetemek különleges leventekiképzésével kapcsolatban tájékoztattam az értekezletet, hogy az egyetemeken és a főiskolákon három csoport rendszerét terveztem:

a./ társadalmi csoport,

b./ leventecsoport,

c./ testnevelő csoport.

A megszervezés jelenleg folyamatban van.

14./ Az Országos Vezető számára kiutalási jog és bizonyos rendelkezési jog megállapításával kapcsolatos tárgyalásokra egy külön értekezlet összehívását állapítottuk meg.

V. Kudriczy vk. ezds. ismertette a levente és honvéd testnevelés ügyeinek szétválasztását. Ugyanakkor megállapítottuk azokat az összekötő kapcsolatokat, amelyek a leventetestnevelést a társadalmi sporthoz fűzik. Azok a leventék, akik egy bizonyos – jelvénnyel jutalmazásra kerülő – standardot elérnek, a társadalmi sport egyesületeiben is működhetnek. Cél a tömeg testnevelés.

15./ Testnevelési utasítás kiadása. (Honvéd és levente.) Ennek megbeszélése során v. Kudriczy István ezds. jelentette, hogy kipróbálásra az új testnevelési utasítást már ki is adta.

A tárgysorozatban feltüntetett és letárgyalásra nem került kérdésekre vonatkozóan megállapodtunk abban, hogy azokat a legközelebbi hétfői tárgyaláson fogjuk megbeszélni. Az ülést tárgy hiányában 20h15-kor befejeztem.



1941. szeptember hó 3. szerda

9h 30

Schmidt kormányfőtanácsos jelentkezése a Nemzeti Uszodával kapcsolatos kérdésekben. Ülés 11-én 13h.

10h

Tisztelgő látogatás a V.K.M.-ben.

11h

Referáda a V.K.M. Úrnál.

12h

Herpich Rudolf alez. vezetésével a III. kerületi Árpád torna és vívóegyesület küldöttsége keresett fel hivatalos helyiségemben, és arra kért, hogy Budapest Székesfőváros által X.15-ére szóló felmondást a sportpályára vonatkozólag hatálytalanítsam. A szükséges lépéseket megtettem a polg.mesternél (ülés összehíva).

12h 45

Emődi dr. és Margittay referáltak ifj. eü. tanács ügyeket.

13h

Br. Radvánszky György nyíregyházai főszolgabíró jelentkezett személyes ügyben.

13h 20

A ceglédi MOVE nevében megjelent hivatali helyiségemben Cegléd polgármestere, dr. Sárkány Gyula és Cegléd város tb. főügyésze dr. Szüle Károly, és személyi segédtisztemnek bejelentették, hogy a magyar úszó válogatott Cegléden 1941.IX.7.-én 16h-kor lebonyolításra kerülő úszómérkőzésére tisztelettel meghívnak.

13h 40

V. Bánky Róbert, a Magyar Színház igazgatója hivatalos helyiségemben tisztelgő látogatást tett abból az alkalomból, hogy a propaganda csoportomnál megkezdi a működését. Személyi segédtisztem nagy elfoglaltságomra való tekintettel a látogatás elől kimentett.

Kiegészítés 1941. szeptember hó 3. szerdára

9h

Megbeszélés Szurmay szds-sal. Szurmay vk.szds. bemutatta a miniszterelnök tájékoztatására készült táblázatot, mely a leventeélet kereteit foglalja magában. A M.E. Úr tájékoztatásával kapcsolatban Szurmay szds. javasolta, hogy az ifjúság egységesítése kérdésének felvetésekor egyelőre még ne kérjem a kormány által nyújtott felhatalmazás kibővítését.

Javaslatot tett arra vonatkozólag is, hogy az ifjúság eü. tanácsának kiépítését egyelőre fejezzük be a VKM. és H.M. felhatalmazási körében, és csak azután forduljunk a BÜM.-hez, az Országos egészségügyi tanácshoz való kapcsolatok megteremtése végett. Félő, hogy a BÜM. esetleges beavatkozása a befejezés előtt álló szervezést késleltetné. Ha a felhatalmazás keretében maradunk, nem szükséges a BÜM. egyetértését előzetesen kikérni. Egyébként az ifjúság eü. orvosi tanácsának a honv. orvosi kar főnökének elnöklete alatt való szervezését a H.M. úr bejelentette abban a hódolatteljes előterjesztésben, melyben az Orsz-vez. szervezetéhez kérte Őfőméltósága jóváhagyását. A H.M. úrnak az a felvetett gondolata, hogy az ifjúság eü. orvosi tanácsának elnökét a BÜM. nevezze ki, ellentétben áll a legfelsőbb helyre tett előterjesztéssel. Frank tbk. úrral eddig folytatott tárgyalások után az ő személye nehezen mellőzhető már. A Jochann[63] államtitkárral tervezett megbeszélésemet halasszam el legalább arra az időpontra, amíg Rosztóczy őrgy. orvos szabadságáról visszatér.

Szurmay szds. javasolta még, hogy az ifjúság eü. orvosi tanácsának a szervezeti szabályait szűkebb értekezleten tárgyaljuk le. Pusztay min. tan., Rosztóczy őrgy. orvos, Emődy dr. bevonásával. A tanács hatalmi köre ne terjedjen ki ügyek intézésére és az eü. szolgálat irányítására. Befolyását eü. szakirányelvek kiadásával eü. szakügyben gyakorolt veto illetőleg joggal gyakorolja. [sic!] Az orsz. vezetőnek benyújtott javaslatai útján. Az orsz. vez-nek alárendelt eü. intézetekkel csak tudományos eü. szakügyek tekintetében érintkezzék.

Szurmay vk. szds. javaslatait elvben elfogadtam és az ifjúság eü. orvosi tanácsára vonatkozó és két miniszter úrnak (H.M.-VKM.) bemutatott tervezetet Szurmay szds. útján a jogi ea. úrnak adattam át további feldolgozás végett.

10h

Megbízásomra Szurmay vk. szds. a H.M. 40. oszt-lyal letárgyalta a VIII. csf.-fel való érintkezés módjait az ügykezelés szempontjából.

Lényeg: bürokratizmustól mentes, gyors, egyszerű érintkezés.



1941. szeptember hó 4. csütörtök

9h 30

Szurmay vk. szds. előadása: Bemutatta a szept. 5-én a M.E. úrnál tervezett jelentkezésem alkalmára készített tájékoztatási anyagot. Ezt a tájékoztatási anyagot iktatjuk, és hasonló alkalmakkor felhasználjuk. Rajczy dr. a tájékoztatást egészítse ki a VKM.-et illető anyaggal.

Szurmay szds. átadta az egyházfőkhöz intézett memorandum tervezetét és jelentette, hogy a hercegprímás úr csak szept. 16-a után fogad, mert országjáró bérma körúton van. Szept. 16-án Weisz titkár (Telefon: Esztergom 1.sz.) közölni fogja a kihallgatás időpontját.

Szurmay vk. szds-sal közöltem: szükségesnek tartom, hogy az ifjúsági mozgalmaknak tanulmányozására úgy a belföldön, mint a külföldön tegyen tanulmányutat. Tegyen javaslatot egy kb. 10 napos magyarországi kiszállásra a leventeintézmény tanulmányozására. Főleg Erdély területére és egy kb 2-3 hetes németországi utazásra a H.J. szervezet tanulmányozására. A németországi utazásra vele megy Rajczy dr. a sportszervezetek tanulmányozására. Az időpontra tegyenek javaslatot.

Szurmay szds. az ügyvitel egyszerűsítésére javasolta, hogy kisebb jelentőségű ügyeknek az Irattárba helyezhetése végett ruházzam fel kiadványozási joggal. A javaslatot elfogadtam. A szabályozásra készítsen intézkedési tervezetet.

Dr. Millekker egy. tanár: egyetemek ifjúságáról és ifj. szervezése ügyében. Szabó Gyula képviselő: vállalati ifjúság szabadidő mozgalmáról.



1941. szeptember hó 4. csütörtök

10h

Dr. uzoni Zayzon Sándor, a KISOK miniszteri biztosa tisztelgő látogatást tett.

11h 30

Értekezleten vettem részt Kulcsár kormánybiztosnál. Az értekezleten részt vettek Szurmay Tibor vk. szds., Lieszkovszky Pál őrgy., Rajczy Imre az országos vezetőség részéről, azonkívül Kudriczy vk. ezds., Lovas vk. szds., v. Tárczay-Felicides és Emődi István dr.

Megbeszélésre került: a sportszövetségekben és sportegyesületekben a zsidókérdés rendezése. A bizottság elvül a következőket fogadta el. Az 1940.évi XII.t.c. felhatalmazása alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletben fogja megállapítani, hogy kik lehetnek a sportszövetségeknek és a sportegyesületeknek vezetői és tagjai. A rendelet egy alapszabálytervezetet fog rendszeresíteni, melynek alapján az összes szövetségek és sportegyesületek alapszabályai átalakítandók. A rendeletben annak meghatározására, hogy ki tekinthető zsidónak, az új házassági novella rendelkezéseit kell irányadóul venni.

Az a kérdés, hogy a zsidók sportlehetőségei a jövőben hogyan legyenek szabályozva, annak megoldása későbbi időre halasztandó. A megbeszélés alapján az új rendelettervezetnek még szeptember hóban kell megjelennie, s a rendelettervezetet Pusztay János miniszteri tanácsos fogja elkészíteni.

12h 30

Száraz Alfréd szds. jelentette áthelyezését a tiszthelyettes képző iskolába, testnevelési vezetőnek.

13h

Krámer Gyula, a délvidéki magyar közművelődési szövetség elnöke levente ügyben kihallgatásra jelentkezett.

Személyi segédtisztem nevezettnek jelentette, hogy leventeügyekben v. Kudriczy vk. ezds.-hez kell fordulnia, mert ő a leventék országos parancsnoka.

13h 50

Marczinkó József a nemzeti táborból pártfogoló levéllel személyes ügyben kihallgatásra jelentkezett, Személyi segédtisztem Arató Gézához utasította.

13h 55

Hampel Károly fhdgy. leventekörzet-parancsnok, szobrászművész jelentkezését fogadtam. Megbíztam a volt 8.honv. huszárezred hősi emlékszobrának elkészítésével, és közöltem vele, hogy a kulturális csoport művészi munkájába be akarom kapcsolni. Szurmay szds. gondoskodjék, hogy Budapestre vezényeljék.



1941. szeptember hó 5. péntek

9h

Gaál Lajos hadirokkant jelentkezett személyes ügyben.

Személyi segédtisztem közölte vele, hogy Túrvölgyi tanácsosnál a pénzügyminisztériumban érdekében a lépéseket már megtette.

11h

Milekker Rezső, a MEFSOK miniszteri biztosa jelentkezett hivatali helyiségemben; a főiskolai sport átszervezésére vonatkozó javaslatát adta elő.

12h 30

Szabó Gyula orsz.gy. képviselő tisztelgő látogatása alkalmával meleg hangon üdvözölt kinevezésem alkalmából.

Szükségét érezte jelentkezésének, mert a megboldogult Teleki miniszterelnök örökségeként néhány országos jelentőségű kérdésre fel akarta hívni a figyelmemet. Ezek: a Teleki által kezdeményezett vállalati leventetáborozások ügye, mely a vállalatok szűkkeblűsége folytán elaludt. Közöltem vele, hogy a Teleki által tervezett 25.000 fő helyett évente legalább 100.000 fő táborozását fogjuk végrehajtani.

Szabó képviselő javasolta az ifjúság szabadidőmozgalmának a vállalatokkal egyetértésben való megoldását. Közöltem vele azt a tervemet, hogy értekezletet kívánok tartani az ifjúság szabadidőmozgalmának megszervezésére. Szabó képviselő felkérésemre a következő szakérők meghívását ajánlotta.

1./ a GYOSZ-tól Tóth B. László,

2./ a HANGYÁ-tól dr. Gábriel cégvezető,

3./ a Kath. Legényegylet., KIE., a KALOT., KIOE. és az OTI. szabadidő-mozgalmi előadóját,

4./ dr. Milekker egyetemi tanár,

5./ dr. Gortvay állami munkaközvetítő hivatal igazgatója,

6./ Ip. Min. tanügyi munkafelügyelő.

Javaslata az, hogy állapítsuk meg:

a./ a vállalatoknál már meglévő szervezeteket és azok berendezését (kultúrház, tornaterem stb.),

b./ a szükségletet,

c./ és ez alapon központilag kidolgozott több évre terjedő munkaterv alapján kötelezzük a vállalatokat a törvényben megszabott feladatok teljesítésére.

Szabó képviselő felvetette a szolgálaton kívüli tiszteknek a levente mozgalomnál való rendezetlen helyzetét, az állandó oktatói kar kiépítésének szükségességét, a leányifjúság honvédelmi nevelésének hiányát. Közöltem vele a fentiekre vonatkozó elgondolásomat és azt, hogy a leányszervezet kiépítésénél a finn LOTTA mozgalmat veszem alapul.

Szabó képviselő munkatársaiként ajánlotta:

Zirczy Molnár Rózsa gimn. tanárnő, cserkészvezetőnő, német–olasz–francia nyelvtudás, Nyíregyháza, Evangélikus leánygimn.,

Pappné, dr. Tarczay Gizella, gimn. tanárnő, MOVE-ban vezetőnő, Budapest X., Kőbányai út 31. szám.

1941. szeptember hó 5. péntekhez kiegészítés!

13h 30

A német követség útján értesültem, hogy a Berlinbe tervezett utazás folyó hó 9-én kezdődik. Az útbainduló csoport tagjai számára kiadtam a részletintézkedéseket az utazás előkészítésére.

13h 45

Palkovics Pál osztálytanácsos személyi (kinevezési) ügyét referálta.

14h

Szurmay szds.-sal megbeszélés.



1941. szeptember hó 6. szombat

9h 30

Megbeszélés Farkas György szobrászművésszel a 8. honvéd huszárezred emlékműve tárgyában.

10h

Arató Géza folyó ügyekről referált.

10h 10

Kudriczy István vk. ezds. személyes ügyben jelentett.

10h 30

Szurmay vk. szds.-t utasítottam, hogy dolgozzon ki egy intézkedést, mely szerint a VIII. csfség-hez beosztott urak az alárendelt központi szervek vezetőivel csak személyes utasításomra és Szurmay százados tudtával érintkezhetnek. Hivatalos érintkezéseik alkalmával csupán az osztályvezetőkkel tárgyaljanak és az egyes szakelőadókkal csak akkor folytassanak megbeszéléseket, ha az osztályvezető kifejezetten valamelyik szakelőadóhoz utasította őket.

A sajtó és külügyi előadók ügyeiket a H.M. 40. osztály ugyanilyen előadóival együttműködésben kötelesek intézni.

10h 45

Leventenyilvántartás ügyében előadás a III. csf. úrnál v. Kudriczy vk. szds. kíséretében.

11h 20

A leventenyilvántartás ügyét a H.M. Úrnak adtam elő.

12h

A pénzügyminiszter úr társaságában gépkocsival Balatonfüredre utaztam.



1941. szeptember hó 7. vasárnap

Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterrel megbeszélés a Balatonon. Megbeszélésre került az Orsz.Vez. költségvetése.



1941. szeptember hó 8. hétfő

Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterrel megbeszélés a Balatonon. Megbeszélésre került az Orsz.Vez. költségvetése.



1941. szeptember hó 9. kedd

9h 15

Dr. Kroméval megbeszélést folytattam a német utazással kapcsolatban és vele megbeszéltem a nemzetközi munkaprogramnak a menetét.

9h 45

Vitéz dr. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök sportügyekben referált.

10h

Schmidt József a Nemzeti Úszósport Alapítvány ügyeit ismertette.

11h

Vezérkari főnökömmel megbeszélést folytattam a délutáni, OSK nagytermében tartandó osztályvezetői értekezletről.

11h 30

Szirtes őrnagy személyes ügyben jelentkezett hivatali helyiségemben.

1h 20

Wonke Rudolfné és Tomanóczy Ilona a női honvédelmi nevelés ügyében referált.

Osztályközi értekezlet az Ifjúság Házának tanácstermében. Résztvettek: Közvetlen munkatársaim, a Leventék Országos Parancsnoka, a Társadalmi Sport és Testnevelés vezetője, az Országos Sport Központ vezetője és főtitkára és a hozzájuk beosztott vezető személyek

Tárgysorozat:

I./ Üdvözöltem a megjelenteket és felkértem Wonke Rudolfnét, hogy számoljon be németországi tanulmányútjáról és tapasztalatairól.

Wonke Rudolfné beszámolójában a magyar leányifjúság nemzetvédelmi kiképzésének tervezetéről tájékoztatja a megjelenteket. A nemzetvédelmi kiképzésben kötelezően részesül minden magyar leány 10-19 éves koráig. A kiképzés korcsoportokra osztva történik. A korcsoportok 10-12, 13-17, 17-19 éves korig. A nemzetvédelmi nevelés két főirányban halad:

1./ Kötelező kiképzés egységes terv szerint,

2./ Önkéntes részvétel, továbbképzés, a leventeegyesületek keretében megalakítandó női szakosztályokban.

A kötelező kiképzés két főcsoportra oszlik:

a./ Testnevelés és sport,

b./ Elméleti oktatás.

a./ A testnevelési kiképzés célja egészségügyi testgyakorlással általános testi kiképzést nyújtani, mégpedig egységes tanterv alapján, amely tervezet azonban figyelembe veszi a helyi adottságokat és a korcsoportokat.

b./ Az elméleti oktatás anyagának a kidolgozása megfelelő központi irányítás mellett szakértők bevonásával és a gyakorlati szempontok és a kiképzendők szellemi képességeinek és helyi körülményeinek szem előtt tartásával történik. A nemzetvédelmi kiképzés heti két órát vesz igénybe. Ebből egy óra testgyakorlás és egy óra az elméleti oktatás. A 19. életévben három hónapos munkatábor. A munkatábor kétféle lehet:

1./ Falusi családokhoz beosztva, azok napi munkájában segíteni,

2./ Tangazdaságokban a felsorolt mezőgazdasági ágakban, továbbá a varrásban, szövésben és egyéb kézügyességekben, háziipari munkákban: kosárfonás, szőnyegkészítés, stb. jártasságot szerez.

A 10-19 évig tartó kiképzés tartama alatt az egyes jártasságokat a rendes heti kiképzésen kívül 4-6 hetes tanfolyamokon sajátítják el a lányok. A heti kiképzés elméleti anyagának beosztása a következő.

Minden alkalommal 1 óra testgyakorlás és népdaléneklés, az elméleti anyag hetenként más és más, és havonta képez egy teljes egészet, tehát:

hazafias nevelés 1 hét

egészségügyi nevelés 2 hét

gazdasági nevelés 3 hét

anyaságra nevelés 4 hét

A kiképzési órán azonban mindég lépést kell tartani a mindennapi élettel, tehát fontos, nemzeti szempontból fontos eseményeket kellő világításba helyezni.

Wonke Rudolfné a következőkben ismerteti a magyar leányifjúság nemzetvédelmi kiképzésének szervezését.

A szervezet felépítésénél alapul vesszük a leventeintézmény szervezeti felépítését, mely a gyakorlatban már bevált. A szervezés felépítéséhez szükséges statisztikai kimutatások már részben elkészültek. A szervezet legkisebb egysége a koszorú, amely 50 lányt foglal magában. (Ez a leventéknél megfelel az őrsnek.) A Koszorú vezetője tanítónő, ovónő, zöldkeresztes nővér, vagy bárki, aki a megfelelő vezetőképző-tanfolyamot elvégezte. A Koszorú kisebb 10 főből álló egységekre tagozódik, melyeknek élén az ifjúság köréből vezetői képességekkel rendelkező és később kidolgozandó próbáknak sikeresen eleget tett leányok állanak. A közigazgatási járás területén lévő Koszorúk a járási vezető és annak referensei vezetése alatt állanak. A járások felett a hadtestparancsnokságok területi határainak megfelelően és a hadtestparancsnokságok székhelyén úgynevezett kerületi vezetők állanak. A járási és kerületi vezetők, valamint a központban alkalmazottak lehetőség szerint főfoglalkozásképen alkalmazott egyének, akik az állami tanítónői státusnak megfelelő állásba lesznek kinevezve. A kinevezés feltétele: járási és kerületi vezetői tanfolyam elvégzése. A járási vezető emellett mellékfoglalkozásképen működik mint előadó: orvos, vagy zöldkeresztes nővér, gazdasági szakoktató, testnevelő tanár. A kerületi vezető mellett működik, mint előadó: a fentieken kívül egy propaganda előadó és sportoktató.

A központ a következő osztályokra oszlik:

1./ Szervezési osztály,

2./ Személyzeti ügyek, vezetők személyi ügyei,

3./ Kiképzési anyagot összeállító osztály. Ennek alosztályai :

testnevelési és sport osztály, elméleti osztály, állandó kiképzés és tanfolyamok,

4./ Vezetőképzés,

5./ Propaganda: sajtó, film, rádió,

6./ Statisztika, eredmények nyilvántartása,

7./ Koszorú-otthonok, tornatermek, sportpályák és egyéb létesítmények: vezetőképző iskola stb.,

8./ Egyenruha, tervezés és beszerzés, rangfokozati jelzések megállapítása, próbajelvények tervezése, sportruházat tervezése, beszerzése,

9./ Ifjúsági irodalom, folyóirat, könyvtár stb., saját kiadványok, folyóirat és utasítások a vezetők részére,

10./ Sporteszközök beszerzése, igénylések elintézése.

A szükséges vezetői gárda az egész országra és minden érdekelt korosztályra való (kb. 1,000.000 leány) kiterjesztés esetén vezető 10.000, járási vezető 250, kerületi vezető 10, központ kb. 40.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök kérdezi Wonke Rudolfnét, hogy mielőtt a teljes szervezetet munkába lehetne állítani, hogyan gondolja az átmeneti időre való előkészítést és a munka megindulásának biztosítását.

Wonke Rudolfné: Lépésről-lépésre. Első tennivaló az, hogy a kerületi vezetői állásokra kell megfelelő személyiségeket találni, olyanokat, akiknek ez lenne a főfoglalkozásuk, a második lépés: a kiképzés után a kisebb egységek vezetőit ezek maguk képezhetnék ki, megfelelő szaksegédlettel. A kiképzést megfelelő szakemberek, orvosok, tanárok, gazdasági szakoktatók – feltétlenül hozzáértő egyének – végeznék. Az egész kiképzés anyagát nyomtatásba adnánk. Szükséges lesz 9 nő kiképzése (a 9 hadtestnek megfelelően), ez itt Budapesten történnék a legfelsőbb sporthatóságok felügyelete mellett.

Első lépés tehát ennek a 9 kerületi vezetőnek kiképzése és munkába állítása. Második lépés: a 9 kerületi székhelyen – a már kiképzett vezetők irányítása mellett – tanfolyamok létesítése a budapesti mintára, lehetőleg egyidejűleg és teljesen azonos tervezet szerint. A kerületi vezetők lehetőleg tanárnők legyenek. Azután fel kell használni a helyi ismeretségeket, személyes ajánlásokat, vezetőül csakis olyan személyek jöhetnek számításba, akik a helyi viszonyokkal, környezettel tisztába [sic!] vannak, és a legnagyobb mértékben alkalmasak az ügyek vezetésére.

Dr. Czakó min. osztálytanácsos véleménye szerint 9 vezető (apostolnak nevezi) kevés. Minden hadtestnél kell majd egy elméleti, egy gyakorlati és egy hazafias (nemzetvédelmi) vezető, a tervezet hármas célkitűzésének megfelelően. Szerinte legkevesebb 3x9 kellene, azonkívül még 3-4 sportelőadó. A kiképzésnek feltétlenül erről a három oldalról kell történnie.

Vitéz Kudriczy vk. ezredes véleménye szerint a legkisebb egységek vezetésére 10.000 vezető kevés. Legalább 50.000 leányt kell kiképezni, és ezt kell föntről és alulról minél előbb megindítani. Fontosnak tartja a legfelsőbb vezetők mielőbbi munkába állítását, azután a legalsókét, a legkisebb egységeknél kell megfogni a dolgot. A járások, mint középső szervek szervezését későbbre hagyná. Szerinte ez elsősorban pénzkérdés, ami a jövő évi költségvetésen fordul meg. Az első kiképzéssel egyidejűleg meg kellene indítani a leánycsoportok szervezését. Nem szabad addig várni, amíg az összes vezető rendelkezésére áll, rögtön el kell kezdeni, az egész majd fokozatosan fejlődik. A másodfokú tanfolyamokon a kerületi és központi vezetők kiképzése után az alsófokú vezetői kiképzést kell végrehajtani. Kudriczy ezredes felteszi a kérdést, hogy kik azok, akik széles körben (tehát alsó fokon is) alkalmasak a vezetésre? Szerinte semmi esetre sem szabad a régi rendszert követni, közéleti előkelőségekkel és bálelnökökkel nem szabad elkezdeni. Úgy kell elkezdeni, mint a leventéknél, a kontaktus az ifjúsággal mindig eleven legyen és az alsóbb fokú vezetés az ifjúság kezében maradjon.

Lieszkovszky őrnagy helyesnek tartaná, ha legalább átmenetileg, az alsóbb fokú szervezésben a zöldkeresztes mozgalomra támaszkodnék a női szervezet. Ez a mozgalom friss és erős, kontaktusa megvan a faluval, párhuzamosan kellene felhasználni. A Zöldkereszt központi szervezetétől összekötő nőt kellene beállítani a II. alosztály vezető törzsébe. Igen nagy előnyük, hogy ismerik a falut és tisztában vannak a helyi viszonyokkal.

Véleményem szerint hátránya a zöldkeresztnek, hogy nincs országosan kiépítve, előnye, hogy bizonyos téren közel áll a mi mozgalmunkhoz. Átmenetileg mindenesetre figyelembe kell venni őket. Először legfontosabb a szervezés megindítása és a részletes irányelvek kidolgozása. A tervezetet egész évre kell kidolgozni. Első lépés legyen az anyagi feltételek megállapítása, második a szervezet beállítása. Az 5520-as rendeletben javaslatot kell tenni a törvénynek életbeléptetésére. Ennek lényege az legyen, hogy a leventeintézménnyel párhuzamos leánymozgalomról van szó. A meginduló munka feltételei:

1./ Megállapítani a vezetéshez szükséges anyagi feltételeket,

2./ Megállapítani a kormányintézkedéshez szükséges alapot,

3./ Önkéntes munkaszolgálat rendszeresítésének kidolgozása. A VKM Úr szerint kívánatos volna 18-21 év között egyszer 3 hónapig kötelezővé tenni. Legyen minden, ebbe a korosztályba tartozó leány kötelezően munkaszolgálatos. A jövő hétre le kell szögezni a főbb szervezési irányelveket.

A II. alosztály csoportvezetője breslaui és berlini utazása alkalmával értékes tanulmányokat folytatott a német leányszervezetnek Frau Dr. Jutte Rüdiger kalauzolása mellett, [sic!] de a mi szervezetünk legyen azon, hogy ne utánozza a németeket, vigyük bele nemzeti sajátosságainkat.

II. A leventeifjúság testnevelésével kapcsolatosan felmerült a minőségi sportra kiszemelt leventeifjaknak a leventeegyesületekből a sportegyesületek számára való kiadatásának a kérdése is. E tekintetben mindez ideig egységes rendszer nem alakult ki. Vitéz Kudriczy István vk. ezds. a H.M.40 osztály vezetője bejelentette, hogy a KISOK és a leventeintézmény között még a tavasz folyamán megegyezés jött létre, amely a leventeifjúság kiadatását szabályozza.

Közöltem, hogy a KISOK miniszteri biztosi intézményt nem kívánom tovább fenntartani. Ettől függetlenül azonban v. Kudriczy István vk. ezds. úr által említett és végre nem hajtott megegyezés alapul szolgálhat az általános és az egész leventeifjúságra kiterjedő szabályozásának. E tekintetben Tárczay Őméltósága és v. Kudriczy ezds. úr lépjenek egymással érintkezésbe.

III. A tárgysorozat következő pontja volt a leventeifjúság számára olyan ösztönző hatású kedvezmények megállapítása, mely a leventeifjúság számára olyan célt szabna meg, amiért érdemes küzdeni. Ilyen kedvezmény volna a polgári vonalon igényjogosultság megállapítása állami állás elnyerésére, katonai vonalon pl. az őrvezetői rendfokozat elérése a leventeintézmény keretében. Ezeket a kedvezményeket azok a leventék kapnák, akik a leventekötelezettséget mintaszerűen teljesítették.

Ezzel kapcsolatban v. Kudriczy István vk.ezds. előadta, hogy a leventeintézmény keretében az őrvezetői rendfokozat biztosítása nehezen hajtható végre. Ugyanazon a véleményem volt Lieszkovszky Pál őrgy., aki az őrvezetői rendfokozat adományozását fegyelmi szempontból nem tartotta végrehajthatónak. V. Kudriczy vk.ezds. előadta, hogy ösztönző hatású és jutalmazó kedvezmények részben már meg vannak oldva az úgynevezett jelvényügyekben, csupán arra kérne támogatást, hogy a rendszeresítendő jelvényekhez a megfelelő jogokat is tudnók biztosítani, mind honvédelmi, mind polgári vonalon. Lieszkovszky őrnagy ehhez hasonlóan az obsitok gondolatát vetette fel. Szerinte a leventekiképzés különböző fokozatait piros fehér s zöld szalagokkal lehetne feltüntetni, illetve jutalmazni.

Polgári vonalon az igényjogosultság állami állás elnyerésére még nagyobb problémát jelentene. Ez nagyon könnyen az összeköttetések hivatalból való felhasználására vezethetne és végeredményben az ügy érdekének ártana.

A vitát azzal zártam le, hogy bizottságot jelöltem ki a kedvezmények rendszerének megszervezése végett. A bizottság tagjai Palkovits Pál, Rajczy Imre és Emődy István, honvédelmi vonalon pedig a Leventék Országos Parancsnoka által kijelölt vk.tiszt, illetve tisztek és végül Lieszkovszky őrgy. a VIII.csfség részéről.

IV. Ezek után az ifjúság védelmének kérdésére tértem át. Dr. Emődi István előadta, hogy e tekintetben a munkálatokat már megkezdte. A munkálatok továbbfolytatása végett felkértem v. Kudriczy vk.ezds.-t, hogy az ő rendelkezésére álló német ifjúság védelmi könyvét dr. Emődinek juttassa el.

V. Ezek után a polgári és honvéd sportérmek rendszerének kialakítására tértem át. Javasoltam, hogy az ifjúság nevelése terén elért kimagasló eredmények jutalmazására a Pro Juventute elnevezéssel egy több fokozatból álló kormányzói kitüntetést rendszeresítsünk. A legfelsőbb fokozata egy nyakba akasztható kitüntetés lenne. Javaslatom egyhangú elfogadása után a Toldi Miklós érdemérem szabályzatának esetleges helyesbítését tárgyaltam. Javasoltam, hogy a Toldi Miklós arany érdemérmet a kitüntetések rangsorolásában esetleg a Signum Laudis elé kellene helyezni. Mindenképen a Toldi Miklós érdemérem egymás mögé való sorolását meg kellene változtatni. [sic!] A fenti kérdések elintézésére Palkovits Pál min. oszt. tanácsost és Rajczy Imre titkárt kértem fel azzal, hogy e tekintetben forduljanak Bárczy államtitkár Őnagyméltóságához.

VI. Szurmay Tibor vk.százados bejelentésében javasolja, hogy a katonai és polgári testnevelés összhangjának biztosítása érdekében a Testnevelési Főiskola részéről egy tanulmányi bizottság küldessék ki, amely a Köti tanulmányi bizottságával együttesen állandóan figyelemmel kísérné a testnevelés fejlődését, illetőleg annak fejlődését előmozdítaná.

Misángyi Őméltósága véleménye szerint a Testnevelési Főiskola részéről tanulmányi bizottság kiküldésére szükség nincs, miután a Testnevelési Főiskolát tanulmányi ügyekben a főiskola igazgatója képviseli. Azonban egy egyeztető bizottság megalakítását lehetségesnek és kedvezőnek tartja, és javasolja, hogy annak elnöke az Országos Vezető legyen, míg a KÖTI és a Testnevelési Főiskola 1-1 tagot delegálna ebbe a bizottságba.

Közöltem az értekezlettel, hogy ilyen egyeztető bizottságnak én nem lehetek az elnöke, mert épen [sic!] a szakszempontok érvényesülését kívánom elősegíteni. A cél egy olyan fórum megteremtése, amely a testnevelés tudományos és szakkérdéseiben megfellebbezhetetlen. Ennek a fórumnak a javaslatai tennék lehetővé számunkra, hogy döntéseink a testnevelés szakkérdéseiben mindenkor helyesek legyenek. Kudriczy vk.ezds. azt javasolta, hogy az egyeztető bizottság elnöke Misángyi Ottó elismert legkiválóbb testnevelési szakértő legyen. Döntésem ebben a tárgyban, hogy Kudriczy vk.ezds. és Tárczay Ömga. közvetlen tárgyalások útján szervezzék meg a bizottságot.

VII. Holló Zoltán min.számv. tanácsos bejelenti, hogy a VKM. Úr intézkedett a testnevelési főcsoport számvevőségi ügyvitelének ellátásáról, és felállította a VKM. számvevőségének IX. osztályát. Ugyanakkor a Miniszter Úr utasította az oda beosztott tisztviselőket, hogy szolgálattételre jelentkezzenek. A jelentkezés megtörtént. Utasítottam őket, hogy teljesítsék az átadást és az átvételt a minisztérium illetékes osztályainál.

Intézkedés történt a Magyar Ifjúság Házában felszerelendő telefonközpont tekintetésében is. Ez ügyben vitéz Kudriczy vk. ezds. úrral tárgyaltam. A telefonközpont költsége kb. 81.000 pengőbe fog kerülni, amely százalékos arányban lesz megosztva a honvédelmi tárca és az Országos Sport Központ között, és pedig olyan arányban, amilyen arányban az egyes szervek a telefont igénybe veszik. A telefonközpont, az átalakítási költségek, továbbá a belső berendezési költségek összege kb. 100.000 pengőt fog kitenni. Tekintettel arra, hogy ezen munkálatokból már 30.000 P értékű munka már megrendeltetett, sürgősen intézkedni kell, hogy az OSK. pénztára részére ez az összeg – mint a 100.000 pengős részösszegnek első részlete – kiutaltassék. Intézkedés történt a m.kir. Postatakarékpénztárnál, valamint a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztárnál, hogy az Országos Testnevelési Tanácsnak ott lévő betétje felett a változott helyzetnek megfelelően kik fognak rendelkezni. Rendelkezési jog adatott dr. Misángyi Ottónak, az Országos Sport Központ vezetőjének és Arató Gézának, az OSK. főtitkárának.



1941. szeptember 10. szerda

9h 30

A csoportfőnökséghez beosztottak folyó ügyeket adtak elő, illetve kértek erre vonatkozó intézkedéseket.

A magyar ökölvívó szövetség elnöke, Kalándy kegyelmes úr felkeresett hivatali helyiségemben és javaslatot nyújtott be. A javaslatában Énekes István elhunyt olimpiai bajnok példájából kiindulva kérte az olimpiai bajnokok társadalmi helyzetének biztosítását. Rámutatott arra, hogy jelenleg versenyzőink fellépésénél hiányzik az egyöntetűség. Ezzel kapcsolatban egy külön javaslatot terjesztett elő az egyöntetű ruházatra vonatkozólag is. A javaslatot elfogadtam, személyi segédtisztemnek átadtam azzal, hogy azt a hétfői értekezleten megbeszélés végett terjessze elő.

10h 30

Dr. Rosztóczy Ernő őrnagyorvos referált az ifjúsági egészségügyi tanácsra vonatkozóan.

11h

Dr. Gerencsér László egyetemi vívómester személyes ügyben kérelmet terjesztett elő.

11h 30

József Ferenc kir. herceg őfensége meghívott telefonon titkársága útján vasárnap 13h-ra ebédre.

12h

V. Kudriczy István vk. ezds. a H.M.40.osztály ügyében jelentkezett hivatali helyiségemben.

12h 30

Dr. Emődi referált az ifjúság védelmére vonatkozólag.

13h

Az Őszi lakberendezési vásár megtekintése a városligeti Iparcsarnokban.[64]

Egyéb:

1./ Hivatalos idő alatt látogatásra jelentkeztek [sic!] Radványi József máv.segédtiszt. Kérte vejének, Derecskei áll. rendőrségi detektívnek Szabadkáról Nyíregyházára való visszavezényléséhez pártfogolásomat.

2./ Váradi János hivatásos ejtőernyős őrmester kérte Modori u. 5.sz. alatti lakás kiutalásához pártfogásomat.



1941. szeptember 11. csütörtök

10h

Szurmay Tibor vk.százados, Bazsó alezredes és Holló Zoltán min.számv. tanácsossal megbeszélést folytattam az egységes költségvetés ügyében.

10h 30

Sipos Sándor miniszteri titkár referált a sportcsarnok építése ügyében.

10h 45

Palkovits Pál a polgári kinevezések ügyében előállott változásokról referált.

12h

Hedry Lőrinc altábornagy, a Lövész Szövetség elnöke tisztelgő látogatást tett.

12h 30

Bertha Istvánné személyes ügyben jelentkezett.

13h

Részt vettem az Úszósport Alapítvány ülésén.

17h

Bazsó alezredessel és Holló Zoltán min.számv. tanácsossal megbeszélést folytattam Bártfay Őméltóságával az egységes költségvetés ügyében.



1941. szeptember hó 12. péntek

9h 30

Megbeszélés Vangel Gyula dr.-ral, a Magyar Atlétikai Szövetség Elnökével, az atlétikának a korszerű katonai testnevelésbe való bekapcsolódása tárgyában

10h

Megbeszélés gróf Busseul ny.szds.-sal. Mozi ügy.

11h

Megbeszélés a VIII. csf. utalványozási jogkörének megállapítása és a VII.Csf. részére biztosítandó hitelkeret tárgyában.

Jelen vannak: HM.40 oszt.vezető,

H.M.40. oszt. hadbiztosa

2.i. oszt. képviselője

6.k.oszt. képviselője

H.M. Elnöki oszt. képviselője

H.M.1. a.oszt. képviselője

Szurmay vk.szds.

A VKM.részéről Holló tanácsos.

Az értekezlet megállapította, hogy a VIII. Csf. számára a következő hitelkeretre van szükség:

Utazási havi hitel havi 600 P
Működési pótdíj havi 150 ”
Külföldi ifjúsági csoportok vezetőinek fogadására évi 10.000 ”
Sajtó, propaganda, tiszteletdíjak céljaira és általában az ifjúságnak
a társadalom sajtó felé való képviseletének költségeire
havi 1.000 ”
Külföldi utazások évi 30.000 ”
Irodaátalány havi 200 ”

Ezeket az összegeket biztosítani kell a folyó költségvetési év hátralévő részére is. (külföldi utazásra 3.000 P, külföldi vezetők fogadására 2.500 P)

A VIII.Csf. utalványozási jogkörének megállapítása tekintetében a III.Csf.útján a H.M.Úr döntését kell kikérni.

Mindkét ügyre vonatkozólag a H.M. 40. oszt. hadbiztosa elkészíti folyó hó 13-ára a H.M.Úrnak előterjesztendő javaslattervezetet. Referálom folyó hó 15-én. Személyi segédtisztem és a vk. tiszt működési pótdíjának kieszközlésére külön javaslatot kell a H.M. Úrhoz tenni.

12h 45

Megbeszélés Pusztay János hivatali helyiségében a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban. Kísért személyi titkárom.

13h 30

A Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úrnál referáltam.



1941. szeptember hó 13. szombat

9h 30

H.M.40. osztálynál megtekintettem a tervezett új leventeegyenruhákat.

10h 15

Vezérkari tisztemmel a szeptember hó 15-i osztályközi értekezlet anyagát beszéltem meg. Gondoskodtam arról, hogy az osztályközi értekezleten résztvevők az értekezlet tárgysorozatát már szombaton megkapják, hogy kellően előkészülhessenek az értekezletre. Folyó ügyek elintézése.

10h 30

Az O.S.K. tanácstermében a kultuszminiszter által kinevezett új tisztikar jelentkezett és tett ünnepélyes fogadalmat.

11h 30

A levente rádiófélóra keretében szózatot intéztem a leventeifjúsághoz. Az átszervezés kapcsán rajtam kívül a leventerádió-félóra keretében még vitéz Kudriczy István vk.ezds., a Leventék Országos Parancsnoka beszélt, és Szurmay Tibor vezérkari főnököm előadását az új szervezéssel kapcsolatban is felolvasták. (A beszédek szövege a naplóhoz mellékelve.)[65]

12h

Megbeszélés a rádió igazgatóságával az ifjúság honvédelmi nevelésének rádió útján való kellő propagálása tárgyában. A tárgyalások eredményeképen a következőkben állapodtunk meg.

1./ A leventerádió-félóra ezentúl minden vasárnap 1/4 1–3/4 1-ig fog tartani, mert ebben az időpontban az ország leventeifjúságának legnagyobb része nincs elfoglalva és hallgathatja a rádiót. A rádió igazgatósága megígérte, hogy az egyházi hatóságoknál a vasárnapi istentiszteleteknek 1/4 1-re való befejezését biztosítani fogja.

2./ Propaganda ea. és a H.M.40. osztály propaganda csoportja részére sikerült biztosítanom tárgyalási lehetőségeket arra nézve, hogy a reggeli órákban a rádió útján akár az ébresztő után, akár a híreknél, vagy az első induló lejátszása előtt egy-egy jelmondattal hívjuk fel az ifjúság figyelmét honvédelmi nevelésének fontosságára.

3./ Propaganda előadóm és a H.M.40. osztály propaganda csoportja állandó összeköttetést fog fenntartani a rádió igazgatóságával az ifjúság honvédelmi nevelésével kapcsolatban a helyszíni közvetítések biztosítása céljából. Propaganda előadómnak állandóan figyelemmel kell kísérnie, hogy a rádiónak a helyszíni közvetítést készítő lemezvágó gépkocsija az ország melyik területén működik, nehogy az esetleg leadásra kerülő helyszíni közvetítések végett a gépkocsit a rádiónak külön kelljen kirendelni.

4./ A rádió igazgatósága megígérte, hogy a jelenlegi lehetőségekhez képest minden tekintetben rendelkezésre fog állni.

13h

Szirtes Ferenc őrnagy jelentkezett személyes ügyben.

13h 30

Bartha István textilgyári tisztviselő (az olimpiai bajnok magyar vízipólócsapat kapusa) jelentkezett személyes ügyben.



1941. szeptember hó 14. vasárnap

13h

József Ferenc kir. főherceg őfenségénél feleségemmel együtt ebéden vettem részt.



1941. szeptember hó 15. hétfő

9h

Vezérkari főnököm és személyi segédtisztem folyó ügyeket adtak elő.

9h 15

Kolozsváry Béla tisztelgő látogatása kinevezése alkalmával.

9h 20

Megbeszélés dr. Saád Ferenc honvéd főtanárral a honvéd nevelési kézikönyv megírása tárgyában. A 9. oszt. hozzájárulását személyesen kértem.

9h 30

Dr. Fritz Krome jelentkezett hivatali helyiségemben Basch Ferenccel és kísérőjével a magyarországi németség vezetőjével. A megbeszélésen részt vett még v. Kudriczy István vk.ezds. is. A magyarországi németség vezetőjével megbeszéltem a magyarországi német ifjúság bekapcsolódását a honvédelmi nevelésbe. Irányelveket adtam, részleteket v. Kudriczy István vk.ezds., a Leventék Országos Parancsnoka tárgyalta le a magyarországi németség vezetőjével.

10h 30

Indulás a H.M.-be. Menetközben az autóban Kalándy ny.altábornagy, a Magyar Ökölvívószövetség elnöke a kis Sportcsarnok felavatása idejében lebonyolításra kerülő Európa ökölvívó bajnokság megrendezésével kapcsolatos ügyeket adta elő. Az Európa-ökölvivóbajnokságra 1941. III.1-i lejárattal 10 nemzet nevezett, összesen 68 versenyzővel. Kérte, hogy a német és az olasz látogatásom során eszközöljem ki a norvég, dán, belga, holland és francia ökölvívók részére a ki és átutazási engedélynek soronkívüli elintézését.

Azonkívül kérte biztosítani Magyarország részéről is a beutazási engedélyeket.

11h

A III.csf.Úrnak bemutattam a költségvetési tervet.

11h 30

A H.M. Úrnál referáltam.

1./ Költségvetési tervet,[66]

2./ Az október hó 8-12-én lebonyolításra kerülő nemzetközi öttusaverseny megrendezésénél felmerült nehézségeket. (H.M.engedéllyel Németországba, Olaszországba, Svédországba, Finnországba és Svájcba a meghívások már szeptember hó elején kimentek).

a./ Személyek biztosítása: Bolgár fhdgy. és Görgényi hdgy. a VKF. úrral egyetértésben az orosz harctérről visszahozandó volna.

Balázs fhdgy.-nak az edzésekbe való bevonását a haditechnikai intézet (Czigler altábornagy) nem engedélyezi a műegyetemi tanulmányai miatt.

b./ A versenyhez versenyképes lovak biztosítása.

Budapesten erre alkalmas lovak csak a hadiakadémián vannak. Parancsnoka nem adja őket. A versenyen önszántából résztvevő Bartha fhdgy. miatt ez nem volna kierőszakolandó, e helyett inkább az örkényi vadászlovak 4-5 napi rendelkezésre való bocsátását kellene kérni, illetve biztosítani.

Referálásom eredményeképen a H.M.Úr döntése:

1./ Személyi ügyekre vonatkozólag Bolgár fhdgy. és Görgényi hdgy. a VKF. hozzájárulásával a versenyekre visszahozandó; Balázs fhdgy.-ot a műegyetemi tanulmányaival párhuzamosan az edzésekbe be kell vonni.

2./ A versenyben versenyképes lovak biztosítása tekintetében Budapest helyőrség katonaló állományából a hadiakadémia, a Ludovika akadémia, a Bólyai akadémia és a 2. tüzérosztály lovai felhasználhatók. Kellő zab adag pótlékról azonnal gondoskodni kell. A versenyre szükség esetén az örkényi vadászlovak is igénybe vehetők. Az intézkedések kiadása előtt az ügy sürgősségére való tekintettel szeptember hó 16-án d.u. 17h-kor a VKF. Úr hozzájárulását személyesen ki fogom kérni. 1. pontra vonatkozóan.

3./ Az új katonai testnevelési utasítás tervezetének kiadásához a kísérő rendelet kiadványozása a H.M. Úr által (81.639/eln. H.M.40.-1941. sz. ügydarab).

4./ A német-olasz utazásom előtt az ezzel kapcsolatos kérdésekben jelentést tettem.

13h

Skultéty Ede tart.hdgy., volt leventekörzetparancsnok jelentkezett személyes ügyben és támogatást kért felségfolyamodványának elintézéséhez.

13h 30

Dr. Csík Ferenc olimpiai bajnok jelentkezett személyes ügyben.

16h 45

A társadalmi sport és testnevelés vezetőjének hivatali helyiségében az olasz főiskolások vezetőjével megbeszélés. Utána az olasz főiskolások vezetője bemutatta kiséretének tagjait.

17h

Az O.S.K. tanácstermében osztályközi értekezlet.

Tárgysorozat:

1./ V. Béldy Alajos vezérőrnagy üdvözölte a megjelenteket, majd felszólította vezérkari főnökét, Szurmay Tibor vk.szds.-t, hogy az utolsó osztályközi értekezlet jegyzőkönyvét lényegileg röviden ismertesse:

2./ Szurmay vk.szds. kivonatosan ismertette az előző értekezlet jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben megállapított bizottságok eddigi működéséről, illetőleg a bizottságok által elért eredményekről kértem tájékoztatást. Ennek kapcsán Palkovits Pál előadta, hogy a pro Juventute érdemkeresztet milyen formában és alakban tervezi. Bárczy államtitkár Úr Őnagyméltóságával az érintkezést ebben a vonatkozásban még nem vette fel.

3./ A csoport és osztályvezetői javaslatok kapcsán megállapodásra jutottunk, hogy a KISOK és MEFSOK miniszteri biztosi állásokat meg kellene szüntetni. Erre vonatkozólag Czakó István jelentette, hogy a kezdeményező lépéseket már meg is tette. Azután előadta, hogy a női honvédelmi nevelés megszervezése terén milyen elgondolásai vannak. E szerint a női honvédelmi nevelés megszervezésének első ütemeként egy október havában lebonyolításra kerülő vezetőképző tanfolyam megrendezését tervezi. Erre a vezetőképző tanfolyamra a jelentkezést pályázat útján kellene biztosítani. A siker érdekében a pályázók részére biztosítani kellene, hogy a tanfolyam elvégzése után, mint a női honvédelmi nevelés vezetői állami fizetési osztályba nyerjenek beosztást. A pályázati feltételek lényegileg az alábbiak szerint lennének kiírva. Érettségi, vagy ennél magasabb fokú végzettség, magyar állampolgárság, árja származás, erkölcsi bizonyítvány, orvosi bizonyítvány stb. Az állami fizetési osztályba való besorolásukhoz létminimumként 300 P fizetést tartana irányadónak. V. Tárczay-Felicides Román erre felhívta az értekezlet figyelmét, hogy ez által a testnevelési főiskolát végzett testnevelő tanárokban és tanárnőkben elkedvetlenedést okoznánk, mert ők egyetemi végzettségük mellett jóval kevesebb fizetéssel teljesítenek jelenleg szolgálatot. A megoldásnál tehát erre tekintettel kellene lenni.

A vezetőképző tanfolyam létszáma – a szükségletnek megfelelően – legalább 40-50 fő kell, hogy legyen. Ezek elhelyezésének biztosítását beszélte meg ezután az értekezlet.

Döntés: A Czakó utczai elemi iskola leventeotthonában nyernek majd elhelyezést. Ott kapnak majd reggelit is és ha máshol nem lehet, úgy a Testnevelési Főiskolán kapnak ebédet és vacsorát.

A vezetőképző tanfolyam további részletes lebonyolítását ismertette ezután az iskolai testnevelés és a női honvédelmi nevelés és testnevelés osztályvezetője. Felhívtam a figyelmet gróf Zichy Rafaelnéra és munkatársaira. A fajbiológia oktatására dr. Rosztóczy Ernő őrnagyorvost kértem fel. Általában az értekezlet teljesen egyetértett Czakó osztályvezető előterjesztésével, csupán Palkovits Pál kérte a tanfolyam kezdetének elhalasztását, az idő rövidségére való tekintettel.

Döntés: A tanfolyam a tervezettnél egy héttel később kerül lebonyolításra. A női honvédelmi nevelés megszervezésére személyi költségek végett az 1942. évben biztosítani kellene a költségvetésben 13.268.000 P-t.

Az értekezlet ezek után szükségesnek tartotta annak biztosítását, hogy a női honvédelmi nevelés végleges megszervezése előtt a leventeegyesületekbe leányok is beléphessenek, illetőleg, leányok részére külön szakosztályok alakíttassanak. V. Kudriczy István bejelentette, hogy ez irányban a kezdeményező lépések már meg is történtek.

4./ Meghatároztam, hogy németországi és olaszországi távollétem alatti helyettesítéseket is.[sic!]

a./ A H.M.VIII. csoportfőnökség ügyeit honvédelmi vonalon Szurmay Tibor vk.szds. intézi, polgári vonalon dr. Rajczy Imre intézi.

b./ A társadalmi sport és testnevelés vezetőjét a legidősebb osztályvezetője helyettesíti (Czakó), míg a leventék országos parancsnokát Lovas vk.szds. helyettesíti majd.

Az országos vezetőt meghaladó ügyekben nevezetteknek a H.M., illetve a VKM. úr döntése szerint kell eljárniok, illetve gondoskodniok arról, hogy az eddig beállított ügymenet távollétem alatt hiányt ne szenvedjen.

5./ Szurmay vk. szds. ismertette ezután v. Kalándy Imre ny.áll. altábornagy javaslatát. A javaslat lényege a volt olimpiai bajnokok megélhetésének és megbecsülésének intézményes rendezése. A versenyek alkalmával a versenyzők fellépésének és egyöntetű ruházatának szabályozása. Részletes vitába való beavatkozás előtt az értekezletnek előterjesztettem, hogy a javaslat mindkét pontjára vonatkozólag külön-külön leiratot fogok intézni az O.S.K. vezetője útján a Nemzeti Sportbizottsághoz, a javaslat érdemszerű elintézése végett. Az értekezlet előterjesztésemhez hozzájárult.

6./ Szurmay vk.szds. ismertette ezután az ifjúság honvédelmi nevelésének külön tantárgyként való bevezetését a középiskolákba. A VKM. úr elvben hozzájárult, hogy a középiskolákban január hó 1-től kezdve hat testnevelési óra állíttassék be. A hat órából másfél óra honvédelmi nevelésre fordítandó.

Feladat: január hó 1-én tankönyv összeállítása, a közoktatási tanács és egy katonai szerkesztőbizottság bevonásával.

Wonkené kérdést intézett Szurmay vk. szds.-hoz, hogy e szerint gondoskodásnak kellene történnie arra vonatkozólag, hogy a honvédelmi nevelési könyv megszerkesztésénél a női honvédelmi nevelésre és testnevelésre is legyünk tekintettel. Ezzel kapcsolatban az értekezlet végső döntésképen a szerkesztő bizottságba az alábbiakat jelölte ki: dr. Saád Ferenc százados főtanár, P. Tarcsafalvy A. főlelkész és Hübbner József népm.titkárt, Wonkené Rudolfnét és Misángyi Ottót, valamint Czakó Istvánt. A munkálatokat olyképen kell irányítani – állapítottam meg végső döntésképen –, hogy ez a szerkesztendő könyv ne tankönyv legyen, hanem vezérkönyv jelleggel irányító szerepet töltsön be a honvédelmi nevelés oktatására. Hübbner titkár ezután ismertette, hogy a vezérkönyvnek a váza nagyjában már meg is van, és a külföldi utamról való visszatérésem után már konkrét részleteket is elő fognak terjeszteni.

7./ Lieszkovszky Pál őrgy. a jelmondatok szerkesztésére vonatkozólag tett javaslatot. Olyan jelmondatokra van szükség, amelyeket úgy a napisajtó, rádió, stb. útján, mint a leventekiképzés és iskolai tanítás alkalmával terjeszteni lehet. Rövid csattanó nevelő hatású mondatokra van szükség. Több hozzászólás után elhatároztuk, hogy mind a leventéknél, mint pedig a Testnevelési Főiskolánál rendelkezésre álló anyagot központilag gyűjteni fogjuk, ennek a mozgalomnak a vezetésével Lieszkovszky őrnagyot bíztam meg.

8./ Ezek után felhívtam a figyelmet a hivatali idő pontos betartására. A honv. min. kebelébe tartozó szervek és személyek 8-14 h-ig teljesítenek szolgálatot, míg a VKM. kötelékébe tartozóak 9h-tól kezdik meg a hivatalos órát.

9./ Az Ifjúság Házába való költözés időpontját október hó 1-15-ében állapítottuk meg.

10./ A sportlétesítmények felügyelője, Schmidt kormányfőtanácsos ezután jelentette, hogy a sportlétesítmények jelenleg siralmas állapotban vannak. Új, modern sporttelep a szükségeinkhez képest vajmi kevés épült, egyedül a vidéki sportuszodák szükséglete nyert számottevő kielégítést új uszoda építkezésekkel, de csaknem minden esetben állami hozzájárulással.

A testnevelési törvény azon rendelkezésének, hogy a városok és községek, továbbá nagyobb gyárak és vállalatok kötelesek sporttelepeket és uszodákat létesíteni, igen sok helyen csak hiányosan vagy egyáltalán nem tettek eleget.

Az a lendületes munka, amely most megkezdődött, mindenkit arra kötelez, hogy a törvényes rendelkezéseknek száz százalékban tegyen eleget.

Ezért elsősorban megállapítandó, hogy az ország területén mely városok, vagy községek nem tettek még eleget a Testnevelési törvénynek a sportlétesítmények építésére vonatkozó rendelkezésének.

Megállapítandó továbbá, hogy hol vannak olyan létesítmények, amelyek bármely oknál fogva nem használhatók, illetve a célnak nem megfelelők.

Megállapítandó, hogy melyek azok a városi, községi, vállalati magántulajdonban lévő sportegyesületi, vagy leventeegyesületi tulajdont képező sportlétesítmények, amelyek nincsenek tulajdonosaik részéről megfelelően kihasználva, esetleg teljesen használatlanul parlagon hevernek.

Ugyancsak épültek vidéken községek, vagy magánosok részéről minden szakértői tanács igénybevétele nélkül olyan sporttelepek, uszodák és strandfürdők, amelyek az úszósport oktatás és gyakorlás, továbbá versenyrendezés szempontjából hasznavehetetlenek.

Ilyen anomáliáknak a jövőben való kiküszöbölése végett kívánatos volna egy olyan belügyminiszteri rendelet kibocsátása, amely elrendeli, hogy az országban sportlétesítmény építésére csak akkor adható ki az építkezési engedély, ha az építtető jogi személy a tervrajzot, műszaki leírást, helyszínrajzot, megfelelő leírással előzetesen a Sporttelepek és Épületek országos főfelügyelőségének bemutatta, és a főfelügyelőség az építkezési engedély kiadását javasolta.

A kataszteri és statisztikai adatok alapján lesz megállapítandó, hogy hol milyen sportlétesítményre van szükség, illetve hol kell újakat építeni. Megállapítható lesz továbbá az is, részben a közölt adatokból, részben pedig a helyszíni szemlék alapján, hogy mely városokban és községekben lévő sportlétesítmények szorulnak javításra. Természetesen az anyagi szükséglet megállapítása is csak ezen adatok birtokában történhet meg.

A főfelügyelőség már most gondoskodni kíván arról, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően normál sportpálya, leventepálya, uszoda stb. tervek készüljenek. A sportlétesítményekhez nyújtott állami támogatásnál a jövőben mindenkor szigorú feltételként kikötendő, hogy a létesítményt a társadalmi sportegyesületek tagjai, a leventék és a tanulóifjúság mily módon veheti [sic!] igénybe. Ezek a kikötések a jövőben szigorúan ellenőrizendők.

Ugyancsak ellenőrzés alá kerül építkezés során az a sportlétesítmény, amelyhez az állam anyagi hozzájárulást nyújt, hogy a jóváhagyott tervek a sportkövetelményeknek megfelelően kerüljenek kivitelre.

Kívánatosnak látszik egy olyan rendelet kibocsátása, amely szerint városok, vagy községek tulajdonában lévő sporttelepek, uszodák a társadalmi sportegyesületek, a leventék és a tanulóifjúság számára edzések és versenyek céljaira igénybevehetők.

A sportlétesítmények felügyelőjének előadása és az értekezlet több tagjának hozzászólása után döntésképen az alábbiakban állapodtunk meg.

Az első teendő megállapítani azt az ideális szükségletet, amelyet az ország testnevelése, sportlétesítmények szempontjából megkövetel. Ennek a szükségletnek megfelelően azután 2-3 vagy több éves terv alapján megállapítani, hogy a jelenleg rendelkezésre álló sportlétesítményeket, hogyan hol és milyen mértékben fogjuk kiegészíteni.

Ezzel kapcsolatban a Leventék Országos Parancsnokának a figyelmét felhívtam arra, hogy a fegyvergyár jóllehet hatalmas nyereséggel dolgozik a jelenleg háborús időkben, leventeotthonnal és levente sportpályával még sem rendelkezik. Ugyanakkor felhívtam a sportlétesítmények felügyelőjének a figyelmét arra, hogy külföldi távollétem alatt gondoskodjon arról, hogy Budapest Székesfőváros III.ker. Árpád torna és vívóegyesület sportlétesítményeit a szándékának megfelelően le ne bonttassa.

Lieszkovszky Pál az olasz–magyar kapcsolatok kiemelését hangsúlyozta, ezzel kapcsolatban ismertette azokat az eredményeket, amelyre [sic!] ezek a tárgyalások már jelenleg vezettek. Sürgős tennivaló az olaszországi női testnevelési főiskolára egy olaszul beszélni tudó magyar női hallgatónak a vezénylése. Az olaszok mind a női nevelőintézetbe, mind a férfi intézetekbe 1-1 magyar hallgatónak a vezénylését kérték. Az értekezlet megállapította, hogy célszerűbb három éves vezénylés helyett ezeket a vezényléseket, illetőleg kirendeléseket félévenként változtatni. A megegyezés értelmében ezek a vezénylések csereakció formájában történnének. Ennek kapcsán megbeszélésre került, hogy ugyanúgy, amint a németeknek megvan minden fontosabb külföldi államban a H.J. képviselőjük, ugyanúgy kellene nekünk is megszervezni legalább Német- és Olaszországban leventeintézményünk diplomáciai képviselőit. E tekintetben a tárgyalásokat az értekezleten döntésig nem vittem, hanem a vitát lezártam azzal, hogy a most lebonyolításra kerülő külföldi látogatásaim kapcsán ezeket a kérdéseket az arra illetékes külföldi tényezőkkel meg fogom beszélni.

11./ Kérdést intéztem az O.S.K. vezetőjéhez, hogy a Testnevelés c. folyóiratot nem kellene-e korszerű alapokra helyezni. Missángyi Ottó felvilágosított, hogy ennek az ügynek az elintézése egy meglehetősen komplex kérdés, úgy hogy azt most a külföldi elutazás előtt máról holnapra érdemlegesen elintézni nem tudja. Megállapodtunk abban, hogy visszatérésünkig a Testnevelés c. folyóiratot eddigi keretekben továbbra is engedélyezzük.

Szurmay vk.szds. az ifjúsági szállások rendszerének megteremtését ismertette. Német minta alapján Milekker KISOK miniszteri biztos tanulmányát ismertette. Az értekezlet elismerte ennek a kérdésnek korszerű jelentőségét, v. Kudriczy István vk. ezds. felhívta a figyelmet arra, hogy a felvidéken és a visszaszerzett erdélyi részeken üresen álló őrházak, laktanyák e tervezett vándorlások részére elsőrangú szállást nyújthatnak. Levente vonalon e tekintetben a kezdeményező lépéseket már meg is tette.

Több hozzászólás után az ügy végleges elintézését illetőleg intézkedést megérlelő döntést a legközelebbi értekezletre halasztottam.

12./ Felhívtam a figyelmet a levente ifjaknak az országos sporteseményekbe való bekapcsolására. Az ilyen sportesemények alkalmával (pl. ökölvívó bajnokság) járásonként egy-két leventét hivatalból fel kellene hozni az események megtekintésére. Egyidejűleg számukra rövid tájékoztató tanfolyamot lehetne tartani. Cél: Központból irányított sportszellem megteremtése.

Több tárgy nem lévén az értekezletet bezártam azzal, hogy megkértem az itthon maradottakat arra, hogy a távollétem alatt is ugyanazzal a buzgalommal vigyék előre az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek az ügyét, mint azt mostanáig tapasztalhattam.



1941. szeptember hó 16. kedd

9h

Németh tábornok keresett fel hivatali helyiségemben személyes ügyben.

9h 30

Schédey Lászlónéval megbeszélés.

10h

Juhász Mihály felsőbányai polgármester keresett fel sportlétesítményeket érintő kérelemmel. Nevezettet utasítottam, hogy a sportlétesítmények felügyelőjével, Schmidt kormányfőtanácsossal beszélje meg kérelmét. Ez 10 órakor meg is történt, Schmidt kormányfőtanácsos referálása előtt.

10h

Sportlétesítmények felügyelője, Schmidt kormányfőtanácsos referálta folyó ügyeit. Schmidtet felkértem Hoepfner István kérelmének elintézésére is.

11h

A miniszterelnökség 2. osztályából Pirkás[67] Géza jelentkezett Balla Őméltósága megbízásából, és tájékoztatott engem a miniszterelnökség álláspontjáról a német Volksbundnak Magyarországon lévő ifjúsági szervezeteire vonatkozóan.

11h 30

Reichsbahnzentrale igazgatója telefonon felkeresett és az iránt érdeklődött, hogy a német társadalmi sport vezetőjének müncheni látogatása miatt hozzájárulnék-e a berlini utamnak 1 nappal való elhalasztásához. Röviden kijelentettem, hogy az újabb elhalasztás nehézségekkel járna és ezért nem vállalom, és lemondok az útról. A berlini válasz szerint a német társadalmi sportvezér erre müncheni látogatását lemondotta.

12h

Vezérkari főnököm és személyi segédtisztem folyó ügyeket adtak elő.

12h 30

V. Somogyi Endre vezérőrnagy telefonon jelentette, hogy az október hó 8- és 12-én Budapesten lebonyolításra kerülő nemzetközi öttusaversenyre eddig a svédek jelentették be részvételüket, a svájciak is valószínűleg jönni fognak, míg a németek szereplése bizonytalan. A finnek a jelenlegi helyzetre való tekintettel lemondották, az olaszoktól válasz még nem érkezett.

13h

Vezérkari főnökömmel és személyi segédtisztemmel a Kötiben megtekintettem a délvidéki leventekörzetparancsnoki tanfolyamot.

17h–19h 30

Megbeszélés a VKF. Úrnál, hivatali helyiségében.



1941. szeptember hó 18. csütörtök

8h 50

Szurmay vk.szds. az országos vezető képviseletében megjelent Bengyel vezérezredes közellátási miniszter búcsúztatásán.

9h–10

Megbeszélés Ibrányi ezds.-nél, az 5.vkf. osztály vezetőjénél Saád Ferenc százados vezénylése tárgyában. Ibrányi ezds. megkísérelte annak megoldását, hogy Saád szds. helyettesítésére a képességvizsgáló intézetnél szolgálatot teljesítő Varga őrgy. állíttassék be. Megállapította, hogy ez a képességvizsgáló intézetnél jelenleg fennálló munkatorlódás mellett nem lehetséges. Utasította nevelésügyi ea-ját, hogy az osztály ezt közölje és tegyen javaslatot Saád szds.-nak más személlyel való helyettesítésére.

10h

Szurmay vk.szds. kihallgatást kért a Vezérkar főnökétől Bolgár hadnagy és Görgényi fhdgy. hazavezényeltetése tárgyában. Kihallgatás a VKF. Úr elfoglaltsága miatt nem volt lehetséges. ezért Szurmay vk.szds. rávezette a vezénylést javasló ügydarabra, hogy a VKF. Úr a vezényléshez szóban hozzájárult. E záradékkal az ügydarabot áttette a 8. osztályhoz, mely intézkedett nevezett urak hazavezénylésére, akként, hogy ezek az öttusa versenyen részt vehessenek.

12–13h

Megbeszélés Rosztóczy őrnagyorvossal az ifjúság eü. tanácsa tárgyában. Rosztóczy ismertette módosított javaslatát. Megállapodtunk abban, hogy másnap, szeptember hó 19-én, pénteken délután Szurmay vk.szds. lakásán Emődy titkárral és Rosztóczy őrnagyorvossal megbeszélést tartunk.

13h

A Pro Juventute kitüntetés ügyében megbeszélés Palkovich osztálytanácsossal. Palkovich osztálytanácsos és Rajczy Imre min.s. titkár megbeszélést tartott.



1941. szeptember hó 19. péntek

8h

Megbeszélés a Lev.Op-nál folyó ügyekről.

9h

Lovas szds. betegsége miatt eltávozott és a parancsnokságot (osztályvezetés) átadta Szurmay vk. szds.-nak.

11h–12h

Megbeszélés az ifjúság honvédelmi nevelését szolgáló tankönyv elkészítése tárgyában.

Jelen vannak: Szurmay vk.szds.,

Saád Ferenc szds. tanár,

Hübbner tanár, népm. titkár,

Wonke Rezsőné.

Szurmay szds. ismertette a célkitűzést, majd Hübbner titkár előadta az általa kidolgozott tervezetet. Az értekezlet megállapította a könyv lényegi tartalmának keretei, és úgy döntött, hogy Hübbner titkár folyó hó 22-ig, Saád szds. tanár folyó hó 25-ig elkészítik a részükre kijelölt anyag részletes tervezetét.

12–13h 30

Folyó ügyek előadása a VKF. úrnál. Ez alkalommal Szurmay szds. jelentette, hogy Görgényi fhdgy. és Bolgár hdgy. ügyében a VKF Úr jóváhagyott döntését az ügydarabra rávezette és folyamatba tette a vezénylés végrehajtását.

17h–22h

Megbeszélés az ifjúság eü.tanácsa „Szervezési szabályai” tárgyában.

Jelen vannak: Szurmay vk.szds.

Rosztóczy őrnagyorvos,

Emődy titkár.

A megbeszélés célja a szabályok végleges megszövegezése. A szövegezés során ellentétes álláspontot kellett kiküszöbölni. Rosztóczy őrnagyorvos Frank tábornokorvosra, az eü. tanács kiszemelt elnökére hivatkozva az eü. tanács részére teljes önállóságot követelt, és azt, hogy az országos vezetőtől függetlenül irányíthassa az országos vezetőnek alárendelt eü. intézeteket. Ezzel a törekvéssel szemben Szurmay vk.szds. és Emődy titkár ragaszkodtak ahhoz, hogy az országos vezetőnek alárendelt eü.szervezet munkájának irányítási joga kizárólag az országos vezetőjé. [sic!] Az eü. tanács legfeljebb a tudományos kutatómunka irányítását végezheti.

A két eltérő álláspontot a következő megoldás hidalta át. Az eü. tanács az egészségügyi szolgálat irányítását átruházott hatáskörben, de az országos vezető nevében végzi. E kérdés nyitva maradt, mert Rosztóczy őrnagyorvos javaslata az volt, hogy a tanács az országos vezető „helyett” végezhesse az irányítást. Ezt a megoldást Szurmay vk.szds. és Emődy titkár nem fogadták el, mert az országos vezető gondozására bízott feladatkörök végrehajtását rábízhatja másra is, de nem mondhat le arról a jogköréről, melyet a jogszabály állapított meg számára.

A szövegezést az idő rövidsége miatt befejezni nem lehetett. Folytatás 22-én d.e. 10h-kor az O.S.K-ban Emődy titkárnál.



1941. szeptember hó 20. szombat

9h

Gara Imre leventeoktató tanár a vk. tisztnek előadta javaslatát egy mozgalom kialakítására. A mozgalom elnevezése „Úttörő” lenne. Ugyanez volna a címe a mozgalom irányítására hivatott folyóiratnak is. A mozgalom célja olyan, lelkes vezetésre hivatott ifjú gárda megteremtése, mely mint „Úttörő” vinné előre a leventeintézmény ügyét. A javaslatot r.u. áttettem a L.O.K.-hoz.

10h

Pusztay miniszteri tanácsos megbeszélése a vk.tiszttel.

A cserkészet: Pusztay bemutatta azt a Pro Memoria-t, melyet a VKM. úrnak adott át a cserkészetre vonatkozólag. Fáy államtitkár úr a cserkészet kérdésének mielőbbi megoldását kívánná oly módon, hogy a cserkészet teljes önállóságot élvezve, függetlenül a leventeképzéstől működjék. A főfelügyeletet a VKM. gyakorolná. A VKM.-en belül az iskolai nevelési osztály foglalkozna a cserkészet ügyeivel. A katonai álláspont az, hogy a cserkészet rendeltessék az országos vezető alá, szervezetileg pedig olvasztassék bele a leventeintézménybe. Feltehető, hogy a VKM. úr személyileg nem zárkózik el az utóbbi javaslat elől, azonban a BÜM., mint Teleki volt miniszterelnök hagyatékát előreláthatólag a jövőben is fenn fogja tartani azt az álláspontját, hogy a cserkészet maradjon teljesen független. Pusztay javaslata: a kérdés rendezése nem kívánatos, mert csak kiélezné a helyzetet. Hagyni kell a jelenlegi állapotot és bevárni, amíg a cserkészet főcserkészt kap, akivel tárgyalni lehet.

A főiskolai ifjúság egységének megteremtése kérdésénél a megbeszélésbe dr. Rajczy min.s.titkár is bekapcsolódott. A résztvevők teljes egyetértésben megállapítják, hogy a jelenlegi bajtársi szövetségek szervezete megszüntetendő volna és a leventeintézmény keretében kellene a főiskolai ifjúságot bizonyos önálló szervezettel felruházni. E szervezet keretében történne az egyetemi ifjúság leventekiképzése, a testnevelés, sport és társadalmi szervezkedése.

Erre vonatkozólag az országos vezetőnél tervezet készül. Az O.S.K. megszervezésére kiadott és nem minden tekintetben szerencsés miniszteri rendeletre vonatkozólag Pusztay javasolja, hogy a nem kívánatos pontok végrehajtását az országos vezető írásban függessze fel. Pusztay egyébként 2 heti szabadságra megy, ez alatt az idő alatt címe: Gallyatető.

12h

Piller alezredes személyes ügyekben érdeklődött.

13h

Megbeszélés az O.S.K.-ban Wonke Rezsőné és Tomanóczy Ilonával. Wonkené bemutatta a „hajadon” szervezet nevelési és kiképzési anyagát felölelő tervezetet. A tervezet a leventeintézmény számára kiadott szabályozás mintájára készült, azonban számol a női ifjúság különleges feladatával.



1941. szeptember hó 21. vasárnap

11h 30–12h 30

A Széchenyi ünnepség megtekintése.



1941. szeptember hó 22. hétfő

8h 15

Somogyi vezérőrnagy távbeszélőn nyomatékosan kérte a vk. tisztet, hogy haladéktalanul szerezze be a Vezérkar Főnökének jóváhagyását ahhoz, hogy az örkényi lovasiskola vadászosztálya bocsáttassék az öttusa versenyzők rendelkezésére. Az 5. vkf. osztály útján a döntés kikérése megtörtént.

9h

Beregfy tábornok bejelentette, hogy Szurmay vk.szds. aláírásával rendeletet kapott, mely szerint a Hakad lovait az öttusa versenyzők rendelkezésére kell bocsátania. Közölte, hogy a lóállomány erős igénybevétele miatt ezt nem tudja megtenni, annál is inkább nem, mert a Hakaddal csak a Vezérkar Főnöke rendelkezhetik. A vk. tiszt megállapította, hogy az erre vonatkozó kiadványt a H.M.40. osztály adta ki és a sürgősségre való tekintettel látta el Szurmay vk. szds. s.k. aláírásával. A H.M. 40. osztály kéri az ügydarab utólagos kiadványozását.

10–13h

Értekezlet az ifjúság egészségügyi tanácsa tárgyában.

Jelen vannak: Emődy titkár,

Rosztóczy őrnagyorvos,

Szurmay vk. szds.

Az értekezlet során az egészségügyi tanácsra vonatkozó szolgálati utasítás tervezet szövegezése befejezést nyert.

13h

Az egyetemekre kerülő testnevelési tanárok beosztásának az ügyében Rajczy Imre min.s.titkár résztvett egy értekezleten, amelyen jelen voltak:

Czakó osztálytanácsos,

Csernyus min.titkár,

Neidenbach gim.igazgató és

Cseke Dénes testnevelési előadó

A megbeszélés eredménye szerint az egyetemekre kerülő testnevelési tanárokat továbbra is tiszteletdíjas alkalmazásban kell tartani, mert állásnélküli testnevelési tanárt az ügyosztály nem tud az egyetemek részére biztosítani. Az elkészült tervezet az országos vezető és a társadalmi vezető hazaérkezése után lesz bemutatva.



1941. szeptember hó 23. kedd

9h–11h

A vk. tiszt a H.M.40. osztály vezetőjének helyettesítésére a H.M. épületében tartózkodott és folyó ügyeket intézett.

11h

Faragó tábornok, az elnöki osztály vezetője kérte a vk.tiszttől a H.M. VIII.csfség megszervezésére vonatkozó jogszabályokat és rendeleteket. Ennek során közölte a miniszter helyettes úrnak azt a felfogását, hogy a H.M. VIII. csoportfőnöke a H.M. helyettes útján van a H.M. úrnak alárendelve. A vk.tiszt bemutatta az 5.520/M.E.sz. rendeletet, amely szerint az országos vezető közvetlenül a miniszter úrhoz van utalva. A vk. tiszt megemlítette még, hogy a vezérkar főnökéhez való utaltság kérdésének rendezése folyamatban van.

12h

A vk. tiszt az időközben felgyógyult 40. osztály o.v. helyettesének átadta az osztály vezetését.

13h

Megbeszélés a H.M. 9. osztály személyügyi előadójával Saád Ferenc százados vezénylése tárgyában. Az előadó közölte, hogy Saád szds. pótlására az intézkedés megtörtént.



1941. szeptember hó 24. szerda

8h 30–10h

Folyó ügyek intézése.

10h–13h

Czakó István min.o. tan. és a vk.tiszt az okt. 12-én megtartásra kerülő női nemzetvédelmi vezetői tanfolyam előadóit kérték fel. Ennek során látogatást tettek a közegészségügyi intézetnél, Gulácsy Irénnél, az iparügyi minisztériumban, a Csalogány utcai tanítónő képző intézet igazgatójánál, az „Új” iskola igazgatójánál, Bonczos és Johann belügyi államtitkároknál. A felkérés mindenütt eredménnyel járt. Bonczos államtitkár felvetette a cserkészet kérdését és kifejezte azt a felfogását, hogy szerinte célszerű volna a cserkészetet a leventeintézménybe beolvasztani, illetve az országos vezetőnek alárendelni. A vk. tiszt közölte, hogy a H.M.-nek hasonló felfogása és törekvése volt, azonban a BÜM. úr ragaszkodott a cserkészet önállóságának fenntartásához.

19h

A vk.tiszt a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja tudományos szakosztályának ülésén vett részt és az országos vezető nevében felkérte a szakosztályt, hogy működjék közre a honvédelmi nevelés céljaira készülő vezérkönyv szerkesztésében. A szakosztály vezetője, Kozár Elemér az együttműködést felajánlotta.



1941. szeptember hó 25-én csütörtök

8h 30

Tornay őrnagy bemutatta a vk.tisztnek és megbeszélte vele a „Levente” című lap 1941/42. évi munkatervét. A vk.tiszt a lap tartalmára vonatkozó tervvel egyetértett, azonban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a lap külső megjelenési formája, képanyaga és általában közlési eszközei szegényesek. A lap inkább a Katonai Szemléhez hasonlítható szaklap, de nem egy ifjúsági mozgalom vezetői karának átütő erejű folyóirata. Tornay őrgy. hivatkozott arra, hogy a lap anyagi lehetőségei annyira korlátozottak, hogy ennek a követelménynek így nem tud eleget tenni. A vk. tiszt átadta Tornay őrnagynak az olasz ifjúsági szervezetek folyóiratait és felkérte, hogy tegyen javaslatot a lap fejlesztésére.

10h

Távbeszélőn megbeszélés a közoktatási tanács jegyzőjével, Várady igazgatóval.

11h

Megbeszélés távbeszélőn a Magyar Atlétikai Szövetség elnökével (Wangel), aki kérte, hogy a VIII.csf. járjon közbe 4 atléta felmentése tárgyában, akik az egyik budapesti menetszázadhoz kaptak beosztást. Jelezte, hogy a felmentés tárgyában r.u. a vezérkar főnökének közbenjárását fogják kérni. Egyben felvilágosítást kért a további felmentések tárgyában. A vk. tiszt közölte vele, hogy a felmentéseket a VKM. Om. osztályának kell hivatalból kérnie, tehát beadvánnyal forduljon hozzá. Hangsúlyozta továbbá, hogy tulajdonképen az egész magyar sport helyzetét kell áttekinteni, és csak így lehet szó egyes nélkülözhetetlen személyek felmentéséről.

12h

Megbeszélés távbeszélőn Bárczy osztálytanácsossal, a VKM.Om. osztályának vezetőjével. A megbeszélés lényege: a felmentéseknél pillanatig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a sport célja erős katonai nemzedék nevelése. A sport kiválóságainak háború esetén a fronton is elöl kell járniok. Teljesen helytelen és torz felfogás, hogy háború esetén a sport kiválóságait azonnal felmenttetik. Németországban és Olaszországban a sport vezető egyéniségei elsőnek vonulnak be katonának. Természetesen országos jelentőségű sportesemények alkalmával szó lehet egyes személyek felmentéséről, akik országos érdekből nélkülözhetetlenek. A MASZ. kérelme is ilyen szempontból bírálandó el. Egyébként a kérdést az országos vezető döntése elé kell bocsátani.

12h 30

Nagylaki Rácz Erzsébet érdeklődött Olaszországba való vezénylése tárgyában. Czakó miniszteri oszt.tan. és Bujdosó igazgató felvilágosításai alapján a vk. tiszt közölte vele, hogy kiküldetése elhatározott dolog. A részletekre vonatkozólag csak az országos vezető hazatérése után kap utasításokat.

12h

Rajczy Imre min.s.titkárt Szily államtitkár fogadta a főiskolai ifjúság átszervezése ügyében. Az audiencián a jelenlegi Magyar Nemzeti Diákszövetség és annak [sic!] tagegyesületének alapszabály kérdései merültek fel.



1941. szeptember hó 26. péntek

8h–9h

A vk. tiszt a 40. oszt. o.v. helyettesével bejárta az Ifjúság Házát és megállapította, hogy a lakók kiköltözése két lakó kivételével befejezést nyert. Nevezettek az épület szükséges karbahelyezése tárgyában eljártak a 11. osztálynál, és ott sürgették a munkák azonnali megindítását. A 11. osztály közölte, hogy a munka megindítása folyamatban van, és a versenytárgyalások mellőzésével zsűri útján bonyolítják le az építkezést. Hét vállalkozótól kértek be r.u. árajánlatot. Pozitív ígéretet nem tudott tenni a 11. osztály arra vonatkozólag, hogy a munkát mikor kezdik meg, azonban azt leszögezte, hogy legkésőbb október 30-ig minden átalakítási munkát befejeznek.

10h–11h

Megbeszélés a közoktatási tanácsnál.

Jelen voltak: Huszti József egyet.tanár, a közoktatási tanács alelnöke,

v. Szőnyi Sándor tanügyi főtanácsos, a tankönyv bizottság elnöke,

Váradi József igazgató, a közoktatási tanács jegyzője,

dr. Horváth Kálmán tanügyi főtanácsos,

Hanák Tibor tanár titkár és

Szurmay Tibor vk.szds.

A vk.tiszt ismertette a VIII.csf. eddigi munkáját és a Saád szds., Hübbner titkár és Tarcsafalvy lelkész által elkészített tervezetet. V. Béldy vezérőrnagy úr nevében felkérte a tanács elnökségét, hogy teremtse meg a honvédelmi nevelésnek az iskolákba való bevezetéséhez szükséges előfeltételeket. [sic!] A tanács elnöksége a legmesszebbmenő jóindulattal és odaadással fogadta a honvédelmi nevelés bevezetésének kérdését. Kész arra, hogy az országos vezető által megszabott határidőre befejezze a szükséges előmunkálatokat. Az értekezlet megállapította, hogy január hó 31-ig az előkészítő munkálatok befejezhetők. Az oktatásnak január hó 31-én való megkezdése tárgyában a közoktatási tanács a legnagyobb jóindulattal fogja a lehetőségeket felkutatni. A közoktatási tanács javaslata, hogy a honvédelmi nevelést „Honvédelem” című tantárgyként állítsuk be. Nem másfél órai időtartammal, hanem vagy 1, vagy 2 órában és pedig az alsó osztályokban heti 1 órában, a felsőbb osztályokban heti 2 órában. Legsürgősebb teendő

a./ a tanterv összeállítása,

b./ részletes utasítás a tantervhez, (megfelelően részletes utasítás esetén nincs szükség a vezérkönyvre, mert az utasítás is kimerítő munka kell, hogy legyen)

c./ tankönyv összeállítása az egyes osztályok számára.

A vk. tiszt javasolta, hogy a konkrét munkálatok elvégzéséhez a tanács egy minden tekintetben tájékozott és idejével rendelkező személyt bocsásson január hó 31-ig a szerkesztőbizottság kizárólagos rendelkezésére. A teljes katonai szerkesztőbizottság és a közoktatási tanács elnöke esetenként üljön össze.

Megállapodás: a közoktatási tanács Várady József igazgatót delegálja mint szerkesztőt, aki a katonai részről kijelölt szerkesztővel, Saád szds.-sal együtt kizárólag szerkesztési munkával fognak foglalkozni. Munkahelyként a közoktatási tanács mindkét úr részére megfelelő helyiséget bocsát rendelkezésre a közoktatási tanácsnál. Ez a helyiség lesz a szerkesztő bizottság állandó jellegű „főhadiszállása”.

11h

Megbeszélés a H.M.40. osztálynál a „honvédelmi nevelés” című vezérkönyv elkészítése tárgyában.

Jelen vannak: Saád százados,

Hübbner titkár

Tarcsafalvy lelkész,

Bazsó alezredes,

Sajtos tanár,

Várady igazgató és

Szurmay vk. szds.

A vk.tiszt ismertette a közoktatási tanács elnökségével történt megállapodást. Ennek alapján az értekezlet elhatározta, hogy most már a közoktatási tanács munkatársaival együtt azonnal folyamatba teszi a konkrét munkálatokat. A szerkesztés munkálatait Saád szds., Várady ig. és Szurmay vk.szds. együttesen végzik és a szükséghez képest kérik fel a bizottság egyéb szakértőit. Ugyancsak a szükséghez képest fogják összehívni a teljes értekezletet. A szűkebbkörű szerkesztőbizottság első feladata a tanterv összeállítása és az anyagi lehetőségek biztosítása.

13h

A vk.tiszt a 9. osztálynál megsürgette Saád szds. írásbeli vezénylését. A 9. osztály közölte, hogy Saád szds. a VIII.csf. rendelkezésére áll. Pótlására intézkedés történt. Írásbeli rendelet kiadása folyamatban.



1941. szeptember hó 27. szombat

9h

A vk.tiszt Horváth tábornok úr érdeklődésére közölte, hogy pártfogoltja, Mojzer Klára egyelőre nem kapott beosztást a VIII.csfség-hez. Az országos vezető hazaérkezése után tájékoztatjuk a tábornok urat.

11h–14h

Értekezlet Czakó osztálytanácsosnál a női nemzetvédelmi vezetői tanfolyam megindítása tárgyában.

Jelen vannak: Czakó min.oszt.tan,

Cser János M.E. osztályvezető,

Wonke Rudolfné,

Tarnay Marianne,

Szurmay vk. szds.

Az értekezlet véglegesen megállapította a tanfolyam munkarendjét és a tanfolyamon megtartandó előadások jegyzékét, valamint sorrendjét.



1941. szeptember hó 28. vasárnap



1941. szeptember hó 29. hétfő

8h 30

Az országos vezető távbeszélőn közölte a vk.tiszttel Olaszországból való megérkezését és azt, hogy a mai napon Székesfehérvárra utazik és csak a délutáni órákban tér vissza.

9h

A VIII.csf. Olaszországban járt tagjai bevonultak.

12h

A vk. tiszt megbeszélése P. Kerkaival a Kalottal való együttműködés tárgyában.

A vk. tiszt ismertette P. Kerkaival a Kalot felterjesztésével kapcsolatban az orsz.vez. álláspontját. Egyetértőleg megállapítást nyert, hogy a Kalot javaslata és az orsz.vez. álláspontja között elvi különbség nincs.

A vk.tiszt felkérte P.Kerkait, készítse el ezek után a megegyezés tervezetét, és azoknak az intézkedéseknek a fogalmazványát, melyeket úgy a levente, mint a Kalot vonalon ki kellene adni. A tervek olyanok legyenek, hogy mintául szolgálhassanak a többi vallásos egyesülettel való esetleges megegyezéshez. Tehát ne tűnjön ki belőlük részrehajlás.



Szeptember 30. kedd

9h

Szurmay vezérkari százados a távollétem alatt lévő folyó ügyekről referált.

10h

Nagypataki Gyula orvosszázados jelentette bevonulását és azt, hogy az orvostörzstiszti tanfolyamra van vezényelve.

10h 30

Dr. Saád Ferenc főtanár jelentette bevonulását a főcsoporthoz.

11h

Polgári titkárom referálta a távollétemben előforduló titkársági ügyeket.

11h 30

Helyszíni szemlét tartottam az Alkotmány utcai 5-7 sz. alatti új hivatali helyiségemben.

A helyszíni szemlén résztvettek: Bazsó alezredes,

Szurmay százados,

Arató tanácsos.

Kísért a polgári titkárom.



Október 1. szerda

10h

Rácz Erzsébet Orvietoba való kiküldetéséről tett jelentést.

10h 30

Cseh Kálmán alezredes és Marjay ezredes a honvédelmi sport megszervezése ügyében előterjesztették javaslatukat.

11h

Szilassy ezredes levente-ügyben jelentkezett.

11h 30

A Kultuszminisztériumban Stolpa József és Szily Kálmán államtitkárnál látogatást tett az Országos Vezető.

12h

A Kultuszminiszter fogadta az Országos Vezetőt. Az Országos Vezető a miniszter úrnak referálta a berlini és római utat. A leányszervezet ügyében a miniszter úr elfogadta azt a javaslatot, hogy az országos leányszervezet vezetője Wonke Rudolfné legyen. A cserkészet és a főiskolás ifjúság ügyében az Országos Vezető ismertette elgondolásait. A miniszter úr a cserkészet ügyében javasolta egy a közeljövőben összeülő bizottság felállítását, amely bizottság a cserkészek jelenlegi helyzetéről és annak átalakulásáról tenne javaslatot. A miniszter úrnak az Országos Vezető jelentette a Cserkész Szövetség átalakításáról való tervét. A miniszter úr említette, hogy Basch Ferenc szerint az Országos Vezető azt mondta, hogy ha „fene fenét eszik is, a Magyarországon lévő német ifjúság sportügyeit is ő fogja vezetni”. Az Országos Vezető kijelentette, hogy Baschnak ez az állítása téves. Amikor Basch azt mondta, hogy a német ifjúság sportügyeit – mint a német népcsoport magyarországi vezetője – ő fogja irányítani, akkor ő kijelentette, hogy azt nagyon sajnálja, de a Kormányzó Úr az ország területén lévő sport irányítását az ő kezeibe tette le. A miniszter úr ezt a választ tudomásul vette és azt a miniszterelnök úrral telefonon azonnal közölte.

13h

Tarcsafalvy lelkész jelentkezett audienciára.

13h 30

Birkás Gézát fogadta az Országos Vezető.

17h

Az OSK nagytermében a női honvédelmi tanfolyam ügyében értekezlet ügyében [sic!] értekezlet volt. Ezen résztvettek:

Az Országos Vezető,

Vitéz Kudriczy István,

Vitéz Tárczay-Felicides Román,

Dr. Czakó István,

Lieszkovszky Pál,

Vitéz Szurmay Tibor,

és a polgári titkár.

Az értekezleten Czakó előterjesztette a most megnyíló női honvédelmi tanfolyam anyagát és az előadásra felkért személyeknek a névsorát. Az általa előterjesztett javaslatokat az értekezlet elfogadta azzal a módosítással, hogy a IX/2. osztály női alosztályának a vezetője is köteles tartani a megnyitó ünnepségen előadást. Megállapította az értekezlet, hogy előadásonkint az előadóknak 15.- P.-t fizet és szerzői jog címén ugyanannyit. Az Országos Vezető a tanfolyam parancsnokául vitéz Czakó István jelölte ki, a női részről pedig a tanfolyam vezetésével Wonke Rudolfnét bízta meg. Gecső Zsuzsanna testnevelési segédelőadó pedig a tanfolyam hallgatóival állandóan együtt lesz, velük együtt lakik és azokra felügyel. A miniszteri biztosság megszüntetésével kapcsolatban Czakó István azt javasolta, hogy a Kisok miniszteri biztossága is szűnjön meg, és a Kisok vezetője a IX/2. ügyosztály vezetője legyen, és a Kisok működését az ügyvezetőn keresztül irányítja [sic!]. Javasolta még továbbá, hogy a Kisok-versenyzők ezentúl Kisok-leventék legyenek. Az Országos Vezető fenti javaslatokat elfogadta.

Az értekezlet befejezése után a személyi járandóságok ügyében az Országos Vezető megbeszélést folytatott vitéz Tárczay-Felicides Román és Palkovich Pállal. A megbeszélésen jelen volt a polgári titkár is. Az Országos Vezető a pótdíjakról szóló javaslatot elfogadta és felhívta a társadalmi sport vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket 1941. szeptember 1-től haladéktalanul indítsa meg.



Október 2. csütörtök

9h

Vitéz Kalándy Őnagyméltóságát fogadta az Országos Vezető.

10h

A vezérkar főnökének tett jelentést az Országos Vezető a berlini és római útjáról.

11h

A honvédelmi miniszter úr helyettesénél,

11h 30

pedig a honvédelmi miniszter úrnál tett tisztelgő jelentést ugyanezen ügyekről az Országos Vezető. A honvédelmi miniszter úr hozzájárult, hogy az Actio Catholica nagygyűlésének fővédnökségét az Országos Vezető elvállalja.

12h

Praznovszky Ivánt fogadta az Országos Vezető.

12h 15

Dr. Szukováthy Imre, az iskolák egészségügyi országos felügyelője a Kultuszminiszter úr rendelkezése folytán jelentkezett az Országos Vezetőnél.

12h 30

Iklódy-Szabó János, a Hungária Jacht Clubnak a Magyar Jacht Szövetségbe való belépése ügyében tett látogatást az Országos Vezetőnél.

12h 45

Máday Vincze ezredes és Szentmiklóssy alezredes személyes ügyben jelentkeztek.

13h

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója meghívta az Országos Vezetőt a Testnevelési Főiskola megnyitó ünnepségére és felkérte beszéd tartására.

Hóman miniszter úr kívánságára az ünnepség nem 10 órakor, hanem 1/2 10 órakor lesz, amelyen a miniszter úr is részt vesz.

13h 30

Rajcsányi László és Bárány István a Képes Sport című sporthetilap ügyében jelentkeztek.

13h 40

A Postás Sport Egyesület küldöttsége felkérte az Országos Vezetőt, hogy október 5-én d.e. 12 órakor az egyesület ünnepségén jelenjen meg. Az Országos Vezető elfoglaltsága miatt nem jelenik meg, és képviseletével vitéz Kudriczy István vezérkari ezredest küldi ki az ünnepségre.



Október 3. péntek

9h

Schmidt József Őméltósága építkezési ügyekben referált és az Országos Vezető megbízta, hogy az október 9-i értekezleten a leventeszékházak ügyét referálja.

10h

Vitéz Egry ezredes személyes ügyben jelentkezett.

Jelentkezett Nannini olasz ezredes. A polgári titkár kérte, hogy a miniszteri audiencia miatt másnap keresse fel az Országos Vezetőt.

12h 30

Az Országos Vezetőt a Kultuszminiszter fogadta. Az Országos Vezető a női honvédelmi szervezet ügyében referált. A cserkészet ügyében a Kultuszminiszter Úr kérte, hogy a Miniszterelnök Úrral egyetértésben oldják meg az ügyet.

13h

A Miniszterelnök Úr fogadta az Országos Vezetőt. A Miniszterelnök Úr tudomásul vette a Berlinben folytatott magyar–német tárgyalásokat, majd felkérte az Országos Vezetőt, hogy a magyarországi népcsoport alapszabály-ügyét úgy dolgozzák át, hogy abban a magyar állam souverainitása sérelmet ne szenvedjen. Utána a kidolgozott alapszabály ügyében jelentkezzen az Országos Vezető a Miniszterelnöknél, aki ebben az ügyben újabb megbeszélést fog tartani. A cserkészet ügyében a Miniszterelnök Úrnak az az álláspontja, hogy maradjon meg és az erkölcsi erőkre bízza, hogy mikor olvadjon bele a leventeintézménybe. Tudomásul vette a Miniszterelnök az Országos vezetőnek bejelentését a női leányszervezetekre vonatkozólag és az egészet a tervezettel együtt elfogadta. Az Országos Vezető jelentette a Miniszterelnök Úrnak a Birkás Gézával folytatott tárgyalásait, mely tárgyalásokat a Miniszterelnök tudomásul vette és azoknak a további folytatására az Országos Vezetőt felhatalmazta. -

Az Országos Vezető a Miniszterelnök után Bárczy államtitkár úr hivatalos helyiségét kereste fel, ahol a titkárnővel folytatott megbeszélést a Pro Juventute kitüntetés ügyében.

A miniszterelnöki megbeszélés értelmében csütörtökre az Országos Vezető értekezletet hívott össze a miniszterelnökség kisebbségi ügyosztályának helyiségébe. Az értekezletre meghívandók:

Kudriczy vezérkari ezredes,

Lieszkovszky Pál őrnagy és a

Kultuszminisztériumnak német kisebbségi ügyeket intéző referense.



Október 4. szombat

9h

Az Egyesült Női Tábor elnöknője, Vitéz Bodorné jelentkezett berlini útja előtt.

10h

Merényi Győző vezérőrnagy személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél.

10h 30

Gáspár Mihályné személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél.

11h

Kovács Tivadar, az Országos Nemzetvédelmi Intézet igazgatója jelentkezett az Országos Vezetőnél.

11h 10

Nannini olasz légügyi katonai attasé tisztelgő látogatást tett.

11h 30

Az Országos Vezető a Honvédelmi Miniszter Úrnak referált a folyó ügyekről.

A H.M. Úrnál történt megbeszélés eredménye a következő:

A H.M. Úr álláspontja a német népcsoport ifjúsági kérdésében, hogy a népcsoport egyesületei alapszabályaiban [sic!] a nemzet szuverén kívánságain kívül be kellene dolgozni azt az alaptételt, hogy a német ifjúság egyesületei a levente mozgalomba kapcsolódjanak bele a népi jelleg és nevelés érintése nélkül. Ezért Baschsal is kell újra tárgyalni és erre őt rávenni. Jelezte, hogy a V.K.F. Úr úgy Basch mint Krome dr. utódjával tárgyalni fog, (de csak 1-je után), hogy a magyar államba nem lehet beilleszteni egy más államot, ez a honvédség szempontjából nem megy. A H.M. Úr ezen tárgyaláshoz hozzájárult, mert a V.K.F. Úr nem politikai személy. A H.M. Úr sürgeti az alapszabály tervezet elkészítését. Egyetért, hogy a Miniszterelnök Úrnál e tárgyban megbeszélés lesz és egyetért azzal, hogy a kormány utasításával ellátva Wienben Baldur von Schierachhal megbeszélést folytassak, mert nézete szerint csak az ifjúsági vonalon érhető el még a háború befejezése előtt megegyezés. Bejelentette, hogy a V.K.F. Úr intranzigens álláspontot foglal el az ifjúság kérdéseiben, mely hasonló a hadseregben elfoglalt álláspontjához. Megjelentettem, hogy mindezeket a Miniszterelnök Úrral is közöltem.

A H.M.Úr hozzájárult elvileg, hogy a leány szervezetek mint levente szervezetek a fennálló fiú szervezetekhez hasonlóan szerveztessenek bele [sic!]. Az erre vonatkozó előkészületeket bemutattam, tudomásul vette. Bejelentettem az október 12-én meginduló első Női Vezető Tanfolyamot, melyre meghívtam. Ismertettem a H.M. Úrral a polgári felfogást a cserkészetről. Nézete, hogy amennyiben a leventevezetői kiépítéssel részt akarnak venni, úgy összműködés lehetséges [sic!]. Különválási törekvések esetén meg kell őket szüntetni.



1941. október hó 5. vasárnap. Ünnep.

10h

A Testnevelési Főiskola új tanévének megnyitó ünnepsége. A Hiszekegy elmondása után dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója megnyitó beszédet tartott, amelyben először üdvözölte a megjelent Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi minisztert, az Országos Vezetőt, a Társadalmi Sport és testnevelés vezetőjét és a Leventék Országos Parancsnokát, majd rámutatott a Főiskola szervezetében történt nagy átalakulásra és vázolta a Főiskola és általában a testnevelés jövő feladatait.

Hóman Bálint beszéde során kijelentette, hogy a Testnevelési Főiskola jövőjét és a testnevelés, valamint a testnevelési tanári kar ügyét mindenkor a szívén viseli. A Főiskola a múltban szervezetlensége miatt nem foglalhatta el azt a helyet a magyar főiskolák sorában, amely megillette volna.

Most olyan vezetőt kapott a főiskola, aki felettes hatóságának bizalmát is élvezi és a főiskolai ifjúság is örömmel végzi vezetése alatti munkáját. [sic!]

A Főiskolának most, amikor átalakul a magyar testnevelés, igazi mintaintézménnyé kell válnia, amelyet ilyennek ismerjenek el nem csak Európában, hanem az egész világon is.

A Főiskoláról kikerült tanároknak is mintatanároknak kell lenniök.

Biztosít mindenkit arról, hogy azok a szervek, amelyek most intézik a magyar ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek ügyét, tehát nemcsak ő, hanem a honvédelmi miniszter is és vitéz Béldy Alajos vezérőrnagy, a legnagyobb szeretettel fogják támogatni a főiskolát, hogy tényleg ilyen mintaintézménnyé válhasson és alapja legyen az ifjúság új utakon járó nevelésének. Kijelenti azt, hogy orvosolni fogja a testnevelési tanárok szociális ügyét is, s eddigi súlyos sérelmüket, a többi tanárral való egyenrangúságuk ügyét is lépésről lépésre előre viszi. A főiskoláról kikerülők a jövőben azonnal helyettes tanárok lesznek s tovább is gondoskodni fogunk róluk.

Vitéz Béldy Alajos, Országos Vezető szólalt fel ezután, aki a kormányzó jelszavára hívta fel az ifjúság figyelmét.

„Neveljenek méltó utódokat, mert ha kihull kezünkből a zászló, ők lesznek hivatva arra, hogy azt átvegyék és diadalra juttassák.”

Ezzel a jelszóval kell az új ifjúsági szellemnek a Testnevelési Főiskola falai közül kiindulnia. Az innen kikerülők adják majd az ifjúság vezetésére hivatott – megszervezés alatt álló – nemzetvédelmi tisztikar törzsét. Ez a tisztikar különleges hivatásának megbecsülése jeléül egyenruhát fog kapni. Ismertette célkitűzéseit a három és félmilliós magyar ifjúság keretein belül, bejelentette, hogy megvalósul a heti hat testnevelési óra, amelyből kettő a honvédelmi nevelés célját szolgálja, ezenkívül még további négy leventeórán fogják az ifjúság honvédelmi és testi nevelését előbbre vinni. Közölte végül, hogy bevezetik a leány leventekötelezettséget is, amely minden magyar leányt 10-19 éves korig foglalkoztat.

A minisztert és az Országos Vezetőt beszédeik után ünnepelte a Testnevelési Főiskola ifjúsága, majd az elsőévesek fogadalmat tettek, míg a múlt évben oklevelet nyert testnevelési tanárok és tanárnők felesküdtek a főiskola zászlajára.

Az Orsz.Vez.beszéde szó szerint a naplóhoz mellékelve.[68]

11h 30

Részvétel az Actio Catholica ünnepélyes megnyitó ülésén a Vigadóban.



1941. október hó 6. hétfő. Ünnep.

10h

Vitéz Vattay Antal m.kir. tábornok tisztelgő látogatása.

11h

Szirtes Ferenc őrgy. tisztelgő látogatása.

10h30

Szurmay Tibor vk.szds. a női nemzetvédelmi szervezet megalakítására beérkezett pályázatok elbírálása végett tartott értekezleten vett részt.

18h

Személyi titkárom és személyi segédtisztem folyó ügyeket referáltak.

19h

Az Alkotmány u. 5-7 sz. alatti új helyiségek megtekintése.



1941. október hó 7. kedd

8h 30

Wonke Rudolfné referált a női nemzetvédelmi szervezetről.

9h

A H.M.40. osztályhoz tartozó tisztek jelentkezése:

vitéz Lászlófy László alezredes,

Gál Károly tábori főlelkész,

Nádasdy Gábor psz.tábori lelkész.

10h

Materna Győző vezérőrnagy látogatása személyes ügyben.

10h

A csoportfőnökséghez tartozó előadók referádája.

10h 30

Jancsó Ida úrhölgy személyes ügyben tett látogatást.

11h 30

Az Orsz. Vez. látogatást tett Tóry Gergely államtitkár Úrnál az Iparügyi minisztériumban, ahol a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok építkezéséhez szükséges cement biztosítását kérte. A kiscsarnok építkezésének befejezéséhez szükséges cement mennyiséget biztosítják.

Itt közölte Tóry államtitkár úr, hogy a Sportcsarnok radiátorjaival is nehézségek vannak. Ez az ügy még kivizsgálandó.

Az Orsz.Vez. látogatást tett Bor ezredesnél, az iparügyi minisztérium 17/c./ osztályának vezetőjénél. Intézkedését kérte a Sportcsarnok radiátor kérdésében és kazánvas kiutalása ügyében.

12h

Vincze András ny.áll. altábornagy tisztelgő látogatása az Orsz.Vez. hivatalos helyiségeiben. Orsz. Vez. távollétében a személyi segédtiszt és személyi titkár fogadták Ő Nagyméltóságát. Tájékoztatást kért volna arra vonatkozólag, hogy az új szervezésben a szövetségekre milyen szerep vár. Radó hadbiztos őrnagy pártfogolását terjesztette elő. Nevezett kiváló sportember és elsőrangú szervező erő.

12h 30

Dr. Pomozy József orvos százados tisztelgő látogatásra jelentkezett. Orsz. Vez. távollétében a személyi segédtiszt október hó 8-ára jegyezte elő látogatását.

13h

Ertsey András fhdgy. magán kihallgatásra jelentkezett az Orsz.Vez.-nél. Nevezett dandárparancsnoka, gróf Stomm Marcell a kihallgatást engedélyezte. Az Orsz. Vez. távollétében a személyi látogatását [sic!] október hó 8-ra jegyezte elő.

13h 30

Andriska Lajos jelentkezett magánkihallgatásra úszóügyben.

14h

Illésházy Károly őrnagy (Baja) tisztelgő látogatásra jelentkezett és a Baján 1941. október 12-én d.u. 3/4 7 órakor megtartandó vizi tábortűz ünnepségre az Orsz.Vez. személyének meghívót adott át. Bejelentette, hogy az Orsz. Vez részvétele esetén Baja thj. város az Orsz.Vez.-t vendégül látja.

14h 30

Dr. Darabos belügyminiszteri titkár telefonon kereste az Orsz.Vez.-t Gidófalvy Pál ügyében.[69]

14h 40

Tisztelgő látogatásra jelentkezett Munkácsról Tóth Jenőné személyes ügyben.

17h

Birkás Gézánál a német-magyar ifjúsági kapcsolatok tárgyában értekezlet. Részt vettek az Orsz.Vez.-n kívül:

dr. Pataky államtitkár,

A VKM. kisebbségi kiküldöttje,

A BÜM. kiküldöttje és

Lieszkovszky őrgy. külügyi előadó.

Az értekezlet célja volt, hogy a jelenlévők különböző álláspontjait tisztázza és összehangolja.

A tárgysorozatban a VKM. kisebbségi osztály vezetője ismertette a dr. Baschék által benyújtott ifjúsági egyesületek alapszabálytervezetét, melyre megjegyzéseiket a kiküldöttek megtették.

Ezek után részint az Orsz.Vez., részint a külügyi előadó ismertette a németországi ez irányban folytatott tárgyalásokat és elhangzott nyilatkozatokat.

A bizottsági ülés elhatározta, hogy az alapszabály tervezetet úgy kell átdolgozni, hogy az a magyar kisebbségi politika irányelveinek megfeleljen és mindazon szempontok figyelembe vétessenek, melyeket e tekintetben megállapodások és rendeletek már szabályoztak.

Ennek végrehajtásával a VKM. kisebbségi ügyek előadója bízatott meg azzal, hogy azt f.hó 15-ig tervezet formájában készítse elő és 17h-kor a Miniszterelnökségen megtartandó újabb bizottsági ülésen ismertesse.

Megállapíttatott, hogy a német csoportok egyesületei felett a felügyeleti jogot az Orsz.Vez.-nek kell gyakorolni.

Erre vonatkozólag a VKM. Úrnak kell döntést hozni.



1941. október 8. szerda

9h

Szurmay Tibor vk. százados referált folyó ügyeket.

9h 30

Ercsey András főhadnagy jelentkezett személyes ügyben.

10h

A Magyar Atlétikai Szövetség trénere, Simpson tett tisztelgő látogatást.

10h 30

Bazsó hadbiztos alezredes a Honvédelmi Minisztérium VIII. csoportfőnökség anyagi ügyeiről jelentést tett.

11h

Vitéz Kudriczy István vk.ezredesnek, a leventék országos parancsnokának referádája.

11h 30

Tóth Jenőné (Munkács) személyes ügyben tett tisztelgő látogatást.

12h

Makk Józsefné Szombathelyről jelentkezett a Nemzetvédelmi Női Szervezetbe.

12h 30

Fritz Krome dr., a Hitlerjugend budapesti képviselője jelentkezése a német-magyar ifjúsági kapcsolatok tárgyában.

13h

Ottó László miniszteri tanácsos az építésre kerülő kultuszminisztériumi épület tárgyában jelentkezett.

14h

Vitéz Hunfalvy Artur ezredes (Nyíregyháza) tisztelgő látogatása.

16h

A budai Vigadó[70] dísztermében a leventeinduló pályázatokkal kapcsolatban a 10 legjobb leventeinduló zenekari bemutatása.

17h

Megbeszélés a Nemzetvédelmi Női Szervezet (leány-levente-alakulatok) megalakításáról.

A megbeszélésen résztvettek:

Orsz.Vez.

Wonke Rudolfné,

Lieszkovszky Pál őrnagy,

Szurmay Tibor vk. százados.

Az értekezlet megállapítja a levente intézmény szervezetének munkarendjét. És pedig, azonnali teendő:

törvényjavaslat,

leventeegyesületek leánytagozata számára utasítás,

költségvetés,

Január hó 15-ig szervezés, tervezés, szabályok elkészítése,

Január 15- kerületi és körparancsnokságok megalakulása,

Február 15- április 1-ig járási vezetők tanfolyama,

Április hó 1-től szeptember 1-ig koszorúvezetők és ifjú vezetők kiképzése.

Határidő: XII. 31-ig jelentést bekérni leventeegyesületek munkájáról.

Törvény elkészítése.

Befejezetlen.



Október 9. csütörtök

9h

Máday Vince ezredes (I. hadtest levente-parancsnokság) tisztelgő látogatása.

9h 20

Szentmiklóssy Nándor alezredessel megbeszélés haderőn kívüli kiképzési ügyekben.

9h 30

A személyi segédtiszt folyó ügyeket referált.

9h 45

Csipkés György testnevelésügyi segédelőadó tisztelgő látogatása.

9h 50

Vitéz Tárczay-Felicides Román tett jelentést a Magyar Birkózó Szövetségről.

10h

Bemutatkozó látogatás Huszthy professzornál.

10h 5–11h

Értekezlet a Közoktatási Tanácsnál. Jelen vannak:

Huszthy egyetemi tanár, a Közoktatási Tanács elnöke,

Szőnyi miniszteri tanácsos,

Márkus miniszteri osztálytanácsos,

Várady József gimnáziumi igazgató,

a Tankönyvszerkesztő Bizottság elnöke,

Szurmay vk. százados.

Várady igazgató ismertette a középiskolákban bevezetendő honvédelmi nevelés (honvédelem című tantárgy) tantervének tervezetét. Az értekezlet a tantervet megvitatta. Az Országos Vezető a megbeszélés során körvonalazta a katonai nevelés alapelveit és azt a követelményt támasztotta, hogy a tanterv összeállításánál a gyakorlatiasság követelményei érvényesüljenek. Be kell vezetni a középiskolákban is a „feladat taktikát”. Ez azt jelenti, hogy az elméleti anyagot alkalmazó módszerben kell oktatni.

Az értekezlet leszögezte a tanterv összeállításának alapelveit és utasította a Szerkesztő Bizottságot a kidolgozásra.

11h

Zsoldos Károly jelentkezett rövid kihallgatásra a Vácott felépítésre kerülő uszoda tárgyában.

11h 10

Szirtes Ferenc őrnagy kémelhárító és nemzetvédelmi ügyben javaslatot terjesztett elő. Nevezett javaslatát a személyi segédtiszt az Orsz.Vez. vezérkari főnökének nyújtotta át.

11h 30

Kováts Tivadar a nemzetvédelmi bizottságtól kereste fel az Orsz.Vez.-t s a nemzetvédelmi bizottság munkájával kapcsolatban folytatott megbeszéléseket.

12h

Prém Lóránt dr., a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke tett tisztelgő látogatást az Orsz.Vez.-nél.

12h 10

Vitéz Magyarossy Sándor m.kir. vezérőrnagy, a kiképzési csoport újonnan kinevezett vezetője tett tisztelgő látogatást. Megbeszélésre került a haderő sportkiképzési ügye.

12h 30

Dr. báró Csávossy László, a nemzeti sportbizottság tagja, az Országos Magyar Sajtókamara sportalosztályának elnöke jelentkezett magán kihallgatásra az Orsz. Veznél. Jelentette, hogy ez év decemberében karácsony előtt „Sportévkönyv 1942” címmel a maga szerkesztésében és kiadásában sok ezer példányban olyan művet fog kiadatni, amely az egyetemes magyar sportélet minden megnyilatkozását felöleli és visszatükrözi.

Ebben a sportévkönyvben az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek új országos szervezete megkülönböztetett helyet kapna. Tervéhez az Orsz. Vez. döntőerejű pártfogását kérte.

13h

Az Orsz.Vez. Nyigry szerkesztővel folytatott megbeszélést.

13h 30

Dürmayer Gusztáv aligazgató tanár jelentkezett tisztelgő látogatásra és magánkihallgatásra. Az Orsz. Vez. személyi segédtisztje az Orsz.Vez. nagyfokú elfoglaltságára való tekintettel, valamint arra a körülményre való tekintettel, hogy Dürmayer Gusztáv aligazgató tanár kihallgatása előre nem lett bejelentve a kihallgatás elhalasztását kérte.

14h

Vitéz Major István őrnagy referált ügykörébe tartozó eredményekről.

14h 10

Karg György ezredes, az V. hdt. leventeparancsnoka tett tisztelgő látogatást.

14h 20

Dr. Csipkés György testnevelésügyi s.előadó bemutatkozó látogatása.

16h

Tisztelgő látogatás dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek Ő eminenciájánál a budai prímási palotában.[71]

Az Orsz.Vez.-vel együtt tisztelegtek:

Kudriczy István vk. ezredes,

Tárczay-Felicides Román min.osztályfőnök,

Szurmay Tibor vk.szds., és

Tarcsafalvy főlelkész.

Megbeszélésre került:

17h 30

Osztályvezetői értekezlet az Ifjúság Háza I. emeleti tanácstermében.

Tárgysorozat:

1./ Az Orsz.Vez. üdvözli a megjelenteket és felkéri vitéz Tárczay-Felicides Román min .osztályfőnököt, hogy a társadalmi sport és testnevelés terén tett munkálatairól tájékoztassa az értekezletet, vagy esetleges javaslatait terjessze elő.

Vitéz Tárczay-Felicides Román előadta, hogy németországi és olaszországi látogatása során az illetékes német szervekkel megbeszéléseket folytatott. Von Tschammer und Ostennel megbeszélte, hogy Magyarországon minden sport részére csak egy szövetséget engedélyez a m.kir. kormány s ennek alapján semmiféle más szövetségnek, Bundnak a magyar sport terén helye nem lehet. Ehhez az elgondoláshoz a német sportvezér hozzájárult. Az olasz illetékesekkel folytatott megbeszélése alapján tervbe van véve egy olimpia pótló 10 ágból álló sportmérkőzés, amelyben az a nemzet lenne a győztes, amely a legtöbb pontot éri el. A részleteket dr. Misángyi Ottó, az O.S.K. elnöke fogja megtárgyalni.

Vitéz Tárczay-Felicides Őméltósága bejelentette, hogy a német kézilabdázók tiszteletére rendezendő vacsorán meg fog jelenni, és ha szükséges, az Orsz. Vez. urat képviselni fogja. Az Orsz.Vez. nagy elfoglaltságára való tekintettel a vacsorán nem vesz részt, ellenben délben a német vendégek tiszteletére ebédet ad, és a német–magyar válogatott kézilabda mérkőzést megtekinti. Az Orsz. Vez. kérdést intézett Tárczay-Felicides Őméltóságához, hogy mennyire haladt előre a Mefsok. és a Kisok. korszerűsítése tárgyában. Vitéz Tárczay erre vonatkozólag elnézést kért az Orsz.Vez-től, mert Czakó miniszteri oszt.tan. a női szervezettel kapcsolatban most nagyon el van foglalva és egy kis időt és türelmet kért, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban referáljon.

Az Orsz.Vez. tájékoztatást kért a MOVE jelenlegi helyzetéről. Vitéz Tárczay Őméltósága előadta, hogy a MOVE egy olyan szervezet, amely két feladatot teljesít. Egyrészt nemzetnevelő feladatot, másrészt társadalompolitikai útjai is vannak. Az Orsz. Vez-t a nemzetnevelői feladata érinti, és itt kidomborodik annak a jelentősége, hogy a MOVE-ban jelenleg nincsen zsidó, míg a többi sportegyesületeinkben sajnos még mindig erős létszámmal szerepelnek. Úgy hogy a MOVE megszüntetése hátrányt jelentene. Kéri a jelenlegi helyzet fenntartását a MOVE további támogatásával. Palkovics min.oszt.tan. szintén a MOVE támogatása mellett foglal állást, csak azt kéri, hogy a jövőben egy egyesületet csak egy miniszter támogasson anyagilag, mert jelenleg az a helyzet, hogy egyes életrevalóbb egyesületek több minisztériumból húznak külön-külön anyagi támogatást. Ez után vitéz Kudriczy vk.ezds. a MOVE lövész egyesületeinek helyzetéről tájékoztatta az értekezletet.

2./ Vitéz Kudriczy István vk.ezds. a Leventék Országos Parancsnoka tartotta azután előadását a folyamatba tett munkálatairól. Bejelentette, hogy a lábbeli hiánya miatt télen a foglalkozásokat megtartani nem lehet. A falu fiatalsága lábbeli nélkül jár a foglalkozásra. A falun a helyzet sokkal rosszabb, mint a városban. Keresztül kellene vinni, hogy a kiutalást a Leventék Országos Parancsnoka végezhesse. Ajánlatos volna a kenderből vagy fatalpból készült lábbeli kipróbálása, így maga a falu népe is készíthetné lábbelijét. A közellátási miniszterhez vagyunk utalva, ő viszont a Bőrközponton keresztül adhat csak. A Bőrközpont pedig a rendelkezésre álló mennyiség 60%-át a hadsereg részére utalja ki, 40% marad az ország lakosságának. Ezért a leventék részére valami más megoldást kellene találni.

Döntés: Az Orsz.vez. Kudriczy vk.ezds.-sel együtt személyesen el fognak menni Rozváczy vezérőrnagy úrhoz.

3./ A nemzetnevelési (nemzetvédelmi) tisztikar kialakításával kapcsolatos kezdeményező lépések megbeszélésére került ezután a sor. Vitéz Kudriczy István vk. ezds. ismertette a honvédelmi vonalon belül felállított szakszolgálatos tisztikar lényegét. Sikerült 1771 helyet biztosítania ennek a tisztikarnak a részére. Ez a tisztikar a kiváló leventékből nyeri majd utánpótlását olyképen, hogy érettségi után két év katonai szolgálatot teljesítene, s azután csapatszolgálatra menne. Így az érettségi után 4 évi alantos katonai szolgálat után kerülnek tiszti avatásra a nemzetnevelési tisztikar tisztjelöltjei. Ezredesi rangig a Ludovikásokkal egyformán léphetnek elő, és csak az ezredesi rangnál veszítenek egy évet a Ludovikásokkal szemben. A hajtóka szín egységesen az ifjúság színe: piros. Ez után megbeszélésre került, hogy hogyan volna lehetséges ebbe a rendszeresítésbe kerülő szakszolgálatos tisztikarba belekapcsolni a testnevelési tanári kart is, azaz, hogyan kellene a nemzetnevelési tisztikart kialakítani.

Döntés: Fenti ügyben két értekezletet kell tartani. Először egy kis előkészítő értekezletet, amely konkretizálná a feladatokat, ezen részt vesznek: Asztalos alez., Palkovics min.oszt.tan. és Szurmay Tibor vk.szds. Ennek az értekezletnek munkájának eredményével [sic!] az Orsz. Vez. személyesen kihallgatást kér a m.kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál, s ő tőle egy olyan teljhatalmú magasabb rangú, állású úr kiküldetését kéri, aki a második teljhatalmú nagyobb értekezleten a nemzetnevelési tisztikar ügyét véglegesen állást tud foglalni. [sic!]

4./ Vitéz Kudriczy vk.ezds. ezután az új levente egyenruhákat mutattatta be. Az egyenruhák teljes elismerést váltottak ki, egyedül vitéz Tárczay fejezte ki aggodalmát a felől, hogy a levente kettős kereszt gondolatát a Hlinka-gárda már elsajátította [sic!], és így ez könnyen tévedésekre adna alkalmat. Megbeszélésre került ezután a testnevelési főiskola számára bevezetendő egyenruha elvi kérdése. Itt csak lépésről lépésre kellene előre haladni.

5./ Az Orsz.Vez. felhívta az értekezlet figyelmét arra, hogy kiváló sportemberek részéről nagyon sok felmentési, katonaszabadítási kérelem fut be a honvédelmi minisztériumba. Ezt az orsz.vez. erkölcstelennek tartja, mert véleménye szerint aki sportban első, az a fronton is elöl kell, hogy járjon.

Döntés: Ezentúl csak az egyes fontos nemzetközi versenyek alkalmaira eszközölhető felmentés. A katonai szolgálatát minden sportembernek el kell látnia, tekintet nélkül arra, hogy ez által egyesülete, vagy szövetsége sportbeli viszonylatban hátrányt szenved. OSK szabályozó utasítást készít.

6./ Wonke Rudolfné a leánylevente mozgalom szervezési ügyét adta elő. Megbeszélésre került a most meginduló tanfolyam, valamint a leánylevente mozgalom megszervezését szolgáló törvényjavaslat elkészítése és a leánylevente mozgalommal kapcsolatos költségvetési ügyek. Wonkené előadásával kapcsolatban vitéz Kudriczy vk.ezds. javasolja, hogy a leánylevente mozgalom magyar megszervezésében fel kellene használni a már kipróbált német és olasz rendszereket.

7./ Palkovics min.oszt.-tan. ismertette ezután részletesen a Pro Juventute című kitüntetések tervezetét. Vitéz Tárczay Őmga. javasolta, a kitüntetéseknél az Árpád címer valamint a levente kettőskereszt felhasználását.

Az értekezlet ehhez hozzájárult.

8./ Bekény Béla ezds. a sajtó és propaganda szolgálat megszervezésére terjesztett elő javaslatot. Ennek kapcsán dr. Missángyi Ottó felhívta az értekezlet figyelmet arra, hogy a teljesen új szervezés helyett talán tanácsosabb volna az O.S.K. eddigi jól kiépített sajtó összeköttetéseit felhasználni. Több felszólalás sajtó vonatkozásban szintén felhívta a figyelmet a személyi nexusok jelentőségére.

Az Orsz.Vez. végül utasította Bekény ezds.-t, hogy a sajtószolgálat megszervezése terén az elhangzott felszólalásoknak megfelelően járjon el, és a már legközelebbi eseményekre sajtó szempontból ilyen értelemben készüljön el.

(Előre elkészített sajtó tájékoztató.)

Az Orsz.vez. az idő előrehaladottságára való tekintettel a kitűzött tárgysorozat le nem tárgyalt pontjait a hétfői értekezletre halasztotta. Az ülést bezárta 19h 50 perckor.



1941. október 10. péntek

9h

Dr. Vadas, a Nemzeti Sport főszerkesztőjével megbeszélés sajtó- és propagandaügyben.

9h 30

Gróf Zichy Rafaelnével megbeszélés a Női Nemzetvédelmi Szervezet megalakításával kapcsolatban.

10h 20

József Főherceg Ő Királyi Fenségénél kihallgatás. A kihallgatásra az Országos Vezetőt elkísérte:

Wonke Rezsőné, a Levente-Leány-Intézmények kiszemelt vezetője.

A Fenséges Úr melegen érdeklődött a Leánylevente intézmény célkitűzései iránt. Mély megnyugvással vette tudomásul, hogy a kiképzés tengelyében az anyaságra való előkészítés fog állni. Felhívta azonkívül a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatás semmiképen sem legyen akadálya a leányifjúságnak vallási kötelezettségeinek teljesítésében. Kilátásba helyezte, hogy a Leánylevente-mozgalom fejlődését és tevékenységét állandóan figyelemmel fogja kísérni. Örömmel fogja venni, ha annak menetéről időnként tájékoztatást kap, és az intézmény nagyobb eseményeinél személyesen is jelen akar lenni.

11h 30

Az Alkotmány-ucca 5-7. sz. alatti ház volt tulajdonosával, dr. Elekkel megbeszélés.

12h

Tisztelgő látogatás Ravasz Püspök Ő Nagyméltóságánál. Az Országos Vezetővel együtt tisztelegtek:

vitéz Kudriczy vk.ezredes és

vitéz dr. Tárczay-Felicides Román.

13h

Szurmay Tibor vk. százados és Bazsó hadbiztos alezredes referáltak folyó ügyeket.

13h 30

Palkovich miniszteri osztálytanácsos referált folyó ügyeket.

13h 45

Schmidt kormányfőtanácsos jelentkezett a Nemzeti Úszó Sport Alapítvány ügyben.

14h

Megbeszélés Nyigri főszerkesztővel.

16h

A XII. kerületi Elöljáróságnál a leventeorvosi vizsgálatok megtekintése. Az Orsz. Vezetőt kísérték:

Vitéz Kudriczy István vk. ezredes,

Vitéz Tárczay-Felicides Román,

Bekény Béla ezredes,

Vitéz Major István őrnagy és

Szurmay Tibor vk.százados.

17h 30

Az Országos Vezető hivatalos helyiségében tájékoztatás a Levente-leányintézmény tanfolyamáról.



1941. október 11. szombat

9h 30

A m. kir. Honvédelmi Miniszter Úr Őnagyméltóságát a női nemzetvédelmi tanfolyam október hó 12-i ünnepélyes megnyitására az Orsz.Vez. személyesen meghívta. A meghívást követőleg bejelentette, hogy az Orsz.Vezetőség, valamint a Leventék Országos Parancsnoka Alkotmány u. 5-7 sz. alá költözött. Jelentette, hogy a m.kir.vallás- és közoktatásügyi miniszter úr támogatásával a külföldi nívónak megfelelően sikerült berendeznie az Orsz. Vez. hivatalos helyiségeit. Kérte, hogy a Miniszter Úr Őnagyméltósága a m.kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium anyagi támogatását alkalomadtán köszönje meg.

Barta Kegyelmes Úr ezt megígérte.

Az Orsz.Vez. bejelentette továbbá, hogy megállapodás történt az új levente egyenruhákra vonatkozólag. A H.M.Úr azt a kívánságát fejezte ki, hogy mind az Orsz.Vezetőség hivatalos helyiségét, mind az új leventeegyenruhákat meg szeretné tekinteni (az Orsz.Vez. személyi segédtisztje és a H.M.Úr személyi segédtisztje október hó 16-át vagy 17-ét jelölték ki a megtekintésre.)

Az Orsz.Vez. bejelentette továbbá a leventék orvosi vizsgálatának megkezdését. Decemberig 400.000 leventét fognak orvosilag megvizsgálni. Ennek az orvosi vizsgálatnak a Kormányzó Úr Őfőméltóságánál való bejelentésére a H.M.Úrtól engedélyt kapott.

Az Orsz.Vez. tájékoztatta a H.M.Urat azokról a tárgyalásokról, amelyeket Magyarország egyházfőivel folytatott. A tárgyalások menetével a H.M.Úr egyetértett. Ugyancsak hozzájárult a szakszolgálatos tisztikarnak nemzetnevelési tisztikarrá való kifejlesztéséhez. Részükre a leventeegyenruha továbbfejlesztésével tervezett magasabb fokozatokat elvben elfogadta. A H.M.Úr nagy örömét fejezte ki a testnevelési főiskola egyenruhásítása felett. Az Orsz.Vez.-nek evvel kapcsolatos későbbi terveivel (a nemzetnevelési tisztikar teljes egyenruhásítása) teljesen egyetértett. Az Orsz.Vez. e referádája során a H.M.VIIII.csfség alárendeltségi viszonyait is tisztázta. A H.M.VIII.csfség a H.M.helyettes útján van a H.M.Úrnak alárendelve. Elvi jelentőségű fontosabb ügyekben azonban közvetlenül is referálhat az Orsz.Vez. Az Orsz.Vez. jelentette a költségvetési helyzetet, s a H.M.Úrtól támogatást kért, mert az anyagi csoportfőnöki vonalon költségvetési szempontból nehézségek merültek fel.

Jelentette a H.M.Úrnak a VKF.Úrral folytatott tárgyalások eredményét. A H.M.Úr a VKF. Úrnak a haderő sportjára vonatkozó döntéséhez feltételesen hozzájárult. Az Orsz. Vez.-nek a lósportok kimélyítésére és megszervezésére vonatkozó javaslatára nem helyezett nagy súlyt. Megbeszélésre került ezután a H.M. VIII.csfségnek a VKF.Úrhoz való utaltsága kiképzési ügyekben. Végleges állásfoglalás csak az új kiképzési csoportfőnökkel való tárgyalások alapján lehetséges.

A H.M. Úr őszinte csodálatát fejezte ki azon eredmények felett, amelyet [sic!] az Orsz.Vez. a közoktatási tanácsnál elért. Utasította az Orsz.Vez.-t, hogy a 19 éven felüli nők megszervezése tekintetében a miniszterelnökség részéről Sturm Dénessel vegye fel az érintkezést. Azt az óhaját fejezte ki az Orsz.Vez. előtt, hogy a leventeleányok puskával ne gyakorlatozzanak, a leventelány kiképzés célkitűzése az legyen, hogy az anyagi hivatás mellett háború esetén a hátországban a férfiak helyét is be tudják tölteni. Ennek megfelelően a leány leventeintézménynek kellene a női honvédelem hátországi mozgósításáról is gondoskodnia.

A nemzetnevelési tisztikar kifejlesztése kapcsán az Orsz.Vez. tájékoztatta végezetül a H.M. Urat arról a helyzetről, amelyet ez a felállításra kerülő tisztikar mozgósítás során betölteni fog. (A nemzetnevelési tisztikarnak megfelelő csapattiszti szolgálattal is kell rendelkeznie, mert háború esetén a nemzetnevelési tisztikar 50%-át harctéri szolgálatra fogjuk beosztani. A németeknél is ez a rendszer, sőt az ifjúsági vezető, Axmann szakaszparancsnoki minőségben a német–orosz háború első napján karját is vesztette. A H.J. vezetőségét állandóan behívják frontszolgálatra.)

11h

Az országos vezető a H.M. referáda eredményéről tájékoztatta vitéz Kudriczy István vk.ezds.-t, a Leventék Országos Parancsnokát, valamint vk.tisztjét. Személyi segédtisztjének a referádával kapcsolatos végrehajtásokra utasításokat adott.

12h

A számvevőség és csekkosztály vezetője referált folyó ügyeket.

12h 30

Az Orsz.Vez. H.M. VIII.csf. minőségében Győrffy Bengyel Sándor részére készülő csoportfőnöki fényképezésen jelent meg.

19h

Az Orsz-Vez. a testnevelési intézmények és sportlétesítmények országos főfelügyelőjének, Schmidt kormányfőtanácsos leányának esküvőjén vett részt a belvárosi főplébánia templomban.

Bazsó alezredes és a vk.tiszt. megbeszélést folytatott Wünscher igazgatóval a levente ifjúság lábbeli ellátásának kérdéséről. Wünscher kilátásba helyezte, hogy a kérdéssel foglalkozni fog és még a jövő héten 4-5 típusú cipőt be fog mutatni.



Október 12. vasárnap

12h

A Nemzetvédelmi Női Tanfolyam megnyitó ünnepségén a Testnevelési Főiskolán résztvett az Országos Vezető. Az Országos Vezető a tanfolyam megnyitó ülésén beszédet intézett a tanfolyam hallgatóihoz:

– Senki sem képzelheti el a magyar megújulást nők nélkül – mondotta többek közt az Ifjúság Országos Vezetője. – Legalább olyan fontos ez, mint a fiúk nevelése, mert amit a gyermek az anyatejjel szív magába, azt az idő sem moshatja el.

Az intézmény célja, az Országos Vezető szerint, testben és lélekben egészséges, a hagyományos magyar női erényekben gazdag, szívében tiszta, gondolkodásban korszerű leánynemzedék nevelése. Teendői:

1. Öntudatos magyarrá nevelés a hősi életszemlélet alapján. Ez nem azt jelenti, hogy amazonokat akar. A nők kezébe nem való fegyver, még gyakorlásra sem. Az itt-ott felbukkant ilyen eltévelyedéseket megszünteti.

2. Az anyaságra nevelés. Gyenge és elvész a nemzet, amelynek asszonyai félnek az anyaságtól.

3. Honvédelmi lelki nevelés. Szociálisabb, egészségesebb, keresztényibb generációra van szükség.

4. Vallásos nevelés. E nélkül nincs erkölcsi alap.

5. A helyes és nem túlhajtott testnevelés egyike a legnagyobb feladatoknak. Csak egészséges nők gyermekei biztosítják a faj fejlődését és fennmaradását.

15h 30

Az Országos Vezető megjelent a német-magyar kézilabda mérkőzésen. A mérkőzés félidejében Dietrich von Jagow német követtel meglátogatta a német csapat tagjait és azokat a követ és az Országos Vezető üdvözölte.



Október 13. hétfő

9h 30

Szilassy ezredes, Budapest Székesfőváros katonai parancsnoka a Kormányzó Úr Ő Főméltóságának átadandó meghívóval kapcsolatban jelentést tett.

11h 10

Dr. Losonczy István egy.rk. tanár, a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club tanárelnöke tisztelgő látogatásra jelentkezett. Egyben az Országos Vezető támogatását kérte egy Pécsett építendő főiskolai sportpálya ügyében.

11h 20

Vitéz Moldoványi István, a Nemzeti Sport Bizottság társelnöke az Országos Vezetőnek aggodalmait fejezte ki a zsidókérdés megoldására vonatkozólag. Véleménye szerint, hogy zsidó nem lehet tagja sportegyesületnek, ilyen elv kimondására az O.S.K. nem hivatott. Második kérdése, hogy melyik törvény legyen irányadó? A jelenleg érvényben lévő zsidótörvény-e, vagy pedig az 1941-es házassági novella, amely novella szigorúbban határozza meg a zsidófogalmat, mint a zsidótörvény. Az Országos Vezetőnek az álláspontja az volt, amelyet a Nemzeti Sport Bizottság társelnökével közölt, hogyha a levente-mozgalomnál a sárga karszalag bevezetése már elrendeltetett, nem képzelhető el, hogy a polgári vonalon az egyesületek a kor szellemének megfelelően át ne alakíttassanak, annál is inkább, mert a sportegyesületek is állami támogatást élveznek, tehát nekik is bele kell illeszkedni ebbe a nemzeti irányba, melyben az Országos Vezetőség a magyar sportot irányítja.

11h 45

Wünscher Frigyes, az Evezős Szövetség elnöke az elnökség 2 tagja kíséretében a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetőjével az Országos Vezetőnél az evezős versenypálya ügyében memorandumot nyújtottak át [sic!] az Országos Vezetőnek. Az evezőspálya megoldása tekintetében az Országos Vezető úgy határozott, hogy egy megbeszélés hívandó össze a jövő hétre, amely megbeszélésen a Székesfőváros, a Közmunkák Tanácsa, az Evezős Szövetség és az Országos Vezetőség kijelölendő tagjai jelennének meg a pálya helyének és a megvalósítás módozatainak a megvalósítására. Az Országos Vezető utasította a polgári titkárt, hogy átiratban erről a Társadalmi Sport Vezetőjét értesítse.

12h

Dr. Dammang András, a Fém- és Fegyvergyár vezérigazgatója jelentkezett az Országos Vezetőnél. Az Országos Vezető közölte, hogy a leventeotthonok megvalósítására nagy súlyt helyez. Dr. Dammang igazgató kijelentette, hogy a leventeotthonok megoldása nemcsak őtőlük függ, mert a város nem ad ilyen célra telket, és javasolta, hogy ennek az ügynek a megoldását országosan kellene megoldani. Az Országos Vezető utasította a polgári titkárt, hogy Knob Sándor országgyűlési képviselőt ebben az ügyben megbeszélésre hívja be.

12h 30

Az Országos Vezetőt Szendy Károly polgármesterrel együtt a Főméltóságú Kormányzó Úr audiencián fogadta. Ebből az alkalomból az Országos Vezető átnyújtotta az október hó 19-én rendezendő leventeünnepségre szóló meghívót. A Főméltóságú Kormányzó Úr a meghívást elfogadta. Az Országos Vezető személyesen meghívta az audiencia után a Honvédelmi Miniszter Urat az ünnepségre, aki szintén megígérte eljövetelét. Az Országos Vezető Szendy Károly polgármesterrel a III.kerületi Árpád sportegyesület ügyében megbeszélést folytatott és vele megállapodott abban, hogy az Árpád-forrásnál a polgármester felépíttet egy új pályát és egy Kisok uszodát. Erről Felicides és Schmidt Őméltóságáék külön iraton értesítendők, hogy vázlatos tervet és költségvetést készítsenek elő az e tárgyban összehívandó ülésre.

17h

Osztályvezetői értekezlet az Ifjúság Háza I. emeleti tanácstermében.

Tárgysorozat:

1./ Az Országos Vezető üdvözli a megjelenteket és felkéri vitéz Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnököt, hogy a Társadalmi Sport és a Testnevelés terén tett munkálatairól tájékoztassa az értekezletet, vagy esetleges javaslatait adja elő.

A Társadalmi Sport Vezetője előadta, hogy a Testnevelési Főiskola negyedéves hallgatóit 120.- P tiszteletdíj alkalmazásával a testnevelési tanárok helyettesítésére kiküldik.

Az értekezlet tudomásul vette a bejelentést.

Misángyi Ottó előadta, hogy Budapestre érkezik egy német testnevelési tanárokból álló csoport. A csoport 19-én érkezik Budapestre és a Testnevelési Főiskolának lesznek a vendégei.

A tanári csoportnak a vezetője az Orsz.Vez.-nél jelentkezni fog.

Az Országos Vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a német csoport Magyarországra jövő tagjainak tapasztalatait és tudását össze kellene hasonlítani és kapcsolni a mi tanerőink tudásával és, hogy azokkal megbeszéléseket folytassanak [sic!].

Döntés: Az Orsz.Vez. javaslata alapján biztosítva lesz az együttműködés.

Misángyi Ottó jelentette továbbá, hogy megszemlélte két új sportpályának építkezéseit. A régi lóversenytértől kb. 1200 m. távolságra két gyönyörű sportpálya épült és szerinte az egész terület sportligetté volna átalakítandó. Amennyiben ez a terv keresztülvihető, az új Nemzetnevelésügyi Főiskola is itt lenne elhelyezendő. Orsz. Vez. megemlíti, hogy ebben az ügyben megbeszélést fog tartani Szendy polgármesterrel, amely megbeszélésen szóba kerülnek [sic!] a III.ker. új sportpályája és KISOK uszodája, leventeotthonoknak építése Budán és Pesten, a sportcsarnok környékének rendezése, területek átengedése a vállalatok részére leventeotthon építésére és végül a nagy stadionnak a Lágymányoson való felépítése. Schmidt József szerint a lágymányosi terv nehezen keresztülvihető, mert az ottani talajnak nagyon kevés a teherbíró-képessége. Kudriczy István vk. ezredes szerint veszélyes egy helyre tömöríteni a sportpályákat, mert ezt a területet csak azok használják, akik ott a környéken laknak. Arról kell gondoskodni, hogy minden kerületben legyen egy-egy megfelelő sportpálya és meg kellene állapítani, hogy a város különböző területein hova lehetne sportpályát építeni. Czakó István min. osztálytanácsos szerint a polgármestert meg kellene kérni arra, hogy a Schmidt kastélyt[72] a női nemzetvédelmi tanfolyam részére engedje át. V. Kudriczy szerint ezt nem lehet, mert a kastélyt a végrendelet értelmében csak múzeum részére lehet felhasználni.

Döntés: Schmidt József megszerzi a sportcsarnok környékének városrendezési terveit és helyszínrajzát, amiből megállapítható, hogy mekkora terület áll rendelkezésre a régi Lóverseny téren, oda mi építhető fel, és erre a területre nézve mik a főváros tervei.

2./ Vitéz Kudriczy István vk. ezredes, a leventék országos Parancsnoka kérte, hogy az Országos Vezetőség és annak katonai és polgári osztálya dolgozzon ki egy évre szóló tervezetet. A HM 40. osztálya 1941. évre elkészített magának egy évi munkaprogramot, amelyet el is végzett. A jövő program megvalósítására csak úgy lesz pénz, ha az költségvetésben biztosítva van, s a költségvetésben megállapított keretek szerint, programszerűen lehet dolgozni. Az Orsz. Vez. szerint az egy évi program kialakítása jelenleg lehetetlen, mert az intézmény még teljesen nem áll, és egyes alapvonalak még nem alakultak ki. Ha ezek az alapintézkedések megtörténtek, akkor meg tudjuk állapítani a további fejlődés mozzanatait. 1942. évre megcsinálja az Országos Vezetőség programját, de csak akkor, ha már elindult és folyamatban lévő intézkedések a megvalósítás stádiumába juthatnak.

Az Orsz. Vez. bejelentette, hogy a Hangya vezérigazgatójával tárgyalást folytatott, megállapodást kötött a leventék cipőszükségletének ellátása kérdésében.

A Hangya bizonyos árkulccsal és utalványrendszerrel akarja a cipőkérdést megcsinálni. A Hangya vezérigazgatója tud mesterséges bőrt adni. Vitéz Kudriczy István: a Hangya is csak utalványt kaphat, mert saját készítményű nyersanyaggal nem rendelkezik és az Árkormánybiztos kitért a kérdés megoldása elől azzal, hogy ennek elintézése a közellátásügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

Döntés: Hogy a levente kiképzés részben a cipőügy miatt fennakadás ne álljon elő [sic!], ez ügyben a közellátásügyi miniszter úrnál sürgős segítséget kell kérni.

Az Orsz.Vez. ismertette a folyamatban lévő munkálatokat melyek: a magyar-német tárgyalások, a zsidókérdés megoldása a sportegyesületekben, a szakszolgálatos tisztikar ügye, az ifjúság törvénye, a női levente törvénytervezet elkészítése, stb., tehát igenis vannak folyamatban dolgok és, ha az osztályvezetők a kitűzött határidőket nem képesek betartani, ez nem veszélyes, mert alaposabb munkát tudnak végezni.

3./ Palkovich Pál osztálytanácsos a sportorvosi intézmény ügyét adta elő. Jelentette, hogy a sportorvosi intézmény követelményeinek nem felel meg, csupán azt tette, hogy vizsgálta a sportolókat, nem csinált adatgyűjtést, nem oktatott és nem állapított meg diagnozist. Javasolta, hogy egy személy bízassék meg az új sportorvosi intézmény szervezeti szabályzatának elkészítésével. A sportorvosi intézmény oktassa a községi orvosokat, hogy az adatgyűjtés onnan induljon meg. Javasolta továbbá, hogy az új sportorvosi intézmény részére költségvetésileg biztosítani kellene egy igazgató-főorvosi állást és továbbá azt, hogy sportorvosi kórház létesülhessen.

Vitéz Tárczay-Felicides min. osztályfőnök szerint az orvosi kamara nem engedi meg, hogy az ő területére átvándoroljunk és, hogy a sportorvosi intézet gyógyítson. Ez orvosi feladat, erre nincs joga a sportorvosi intézetnek. Az Orsz.Vez.szerint a sportorvosi intézetnek új nevet kellene adni, amelyben az ifjúság szó is bennfoglaltatna. Vitéz Tárczay-Felicides min.o.főnök szerint a sportorvosi elnevezést hagyjuk meg. Vitéz Rosztóczy Ernő őrnagy szerint a Kamara nem ellenezné azt, hogy a sportorvosi intézmény gyógyítson, mint egy kórház. Szerinte a sportorvosi intézetnek a katonai sportorvosi intézettel szorosan együtt kellene működnie, katonai vonalon ez már megvan.

Javasolta, hogy legyen a sportorvosi intézetnek egy tudományos része, egy oktató része és egy gyógyító része (ideértve a szanatóriumot is.) Az Orsz.Vez. kijelenti, hogy fontos a sportorvosi intézet új alapjait jól elkészíteni, mert ettől függ a szervezeti szabályzat jóváhagyása. Vitéz Tárczay-Felicides Román min.osztályfőnök szerint a polgári vonalon levő sportorvosokat is meg kellene ebben a kérdésben hallgatni, nemcsak a katonatiszti sportorvosokat. Vitéz Rosztóczy jelentette, hogy az ország legjelesebb sportorvosainak írásbeli véleménye nála van, tehát a javaslatot ő már korábban elintézte. Az Orsz. Vez. szerint a sportorvosi intézet személyi kérdéseit is el kell dönteni és, ha az megvan, akkor egy ülés hívandó össze, amely letárgyalja az új sportorvosi intézmény végleges alapjait.

Döntés: Vitéz Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök, Misángyi Ottó, Palkovich Pál és vitéz Rosztóczy kedden 9 órakor az Orsz. Vez.-nél a személyi kérdés eldöntése végett megbeszélést tartanak.

4./ Vitéz Rosztóczy Ernő az ifjúság egészségügyi tanácsának a tervezetét ismertette, jelentette, hogy a tervezetben a női vonal bekapcsolása is teljesen biztosítva van. Misángyi javasolta az egészségügyi tanácsnak a Testnevelésügyi Főiskolán való elhelyezését a Gömbös Gyula úti fronton.

Döntés: A tervezet Pusztay János min.tanácsosnak bemutatandó, aki arra jogi véleményét meg fogja mondani.

6./[73] Schmidt József jelentette, hogy megbízást kapott 9 városban leventeszékház építési terveinek a kidolgozására. A tervek elkészültek, mégpedig úgy, hogy az egyik oldalon fiú leventék, a másik oldalán leányleventék részére készülnek helyiségek, míg az épületnek középső része közös helyiségül szolgálnak.

[sic!]

A székházban munkatermek és hálótermek is lennének, azonkívül orvosi szoba és külön zuhanyozó és mosdó helyiségek. Egy leventeszékház felépítése kb. 1,000.000-1,200.000.- P-be kerül, mely összegeket MABI kölcsön útján kellene megszerezni és a költségvetési dotációból amortizációs kölcsön formájában törleszteni. A terv az, hogy a városok telkeiket ingyen bocsássák az Orsz. Vezetőségnek rendelkezésére. Az Orsz.Vez. szerint a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel a kölcsön ügyében tárgyalni kell, továbbá meg kell tudakolni, hogy 20-25,000.000 P. MABI kölcsönnek mik a törlesztési feltételei. Vitéz Kudriczy István vk.ezredes szerint Budapesten 1 1/2 millió pengő a leventealap, a vidéki városokban pedig nem éri el a 100.000 pengőt. Szerinte, ha felépítjük a leventeszékházakat, azokat a város tulajdonába adjuk át, melynek fejében azok kötelesek a székházak fenntartásáról gondoskodni. Biztosítani kell a székházaknak városok szerint a területeit és ebben az ügyben a hadtest leventeparancsnokok sürgősen lépjenek az illetékes polgármesterekkel érintkezésbe. Javasolja továbbá, hogy a terveket a városoknak meg kellene küldeni. Vitéz Tárczay-Felicides szerint ezekben a székházakban lennének elhelyezendők a kerületi sportszervek hivatalos helyiségei is, s javasolja továbbá, hogy a női leventemozgalom részére külön női székház építtessék fel.

Döntés: A leventeszékház ügyeiről a Leventék Országos Parancsnoka a leventeparancsnokoknak tájékoztatót ad, s a szükséges lépésekről szerve útján intézkedik, a leventeszékház ügyeinek az előadója Schmidt József.

7./ Szurmay vk.százados a nemzetvédelmi női leventemozgalom törvényének az előkészítési munkálatairól tett jelentést.

Döntés: A törvény megszerkesztésére egy bizottság alakul, melynek elnöke Czakó István min. osztálytanácsos, tagjai: Szurmay vk. százados, Emődy min. titkár és W. Zsigmondi Judit alosztályvezető. Ha a bizottság javaslatát elkészítette, akkor az bemutatandó a VKM, a HM és az IM törvényelőkészítő osztályának.

8./ W. Zsigmondi Judit bemutatta azt a ruhát – az új lev.-ruha terveket –, amelyben Rácz Erzsébet Orviettoba utazik. Az egyenruha fehér blus, fekete szoknya és a vállon piros jelzés.

9./ Lieszkovszky őrnagy ismertette a nemzetvédelmi tisztikar kialakítására vonatkozó munkálatokat. Jelentette, hogy Palkovics Pál osztálytanácsos, Szurmay vk. százados és Rajczy Imre min.s. titkárral megbeszélést tartott, amely megbeszélésen megállapították a nemzetvédelmi tisztikar kialakulásának fokozatos előkészítését. Először a testnevelési főiskola hallgatói és a kész testnevelési tanárok ügyeit javasolja véglegesen elintézni és csak az után a többi polgári testnevelési előadókét. Az Orsz. Vez. szerint megállapítandó, hogy mennyi testnevelési tanár vehető át, és a felállítandó tisztikar milyen fizetési osztályokat tölt be úgy a katonai, mint a polgári vonalon, mi legyen a módja, hogy mindezek rangsorolásba kerüljenek. Meg kellene találni az ügy elintézéséhez a kellő átmeneti formát. A testnevelési főiskola szerinte a nemzetvédelmi tisztikar felállításával szervezetileg átalakítandó.

Döntés: A nemzetvédelmi tisztikar kialakulásának az ügyét az említett bizottság tovább tárgyalja le, és munkásságáról tegyen majd jelentést az Orsz.Veznek.

10./ Czakó István min.o.tan. ismerteti a testnevelési tanárok közlönyében megjelent azt a cikket, amely az Orsz. Vezetőség és annak a szervével foglalkozik. Az állami támogatást élvező Testnevelési Tanárok Országos Egyesülete kritika tárgyává tette a honvédelmi miniszter és a kultuszminiszter intézkedéseit, s így az egyesület nem a testnevelési tanárok érdekeit képviseli, hanem meg nem engedett ügyekkel foglalkozik. Javasolta az egyesület feloszlatását és miniszteri biztosnak kiküldetését.

Döntés: Az egyesület azonnal feloszlatandó. Dr. Páskándy János belügyminiszteri o.tan. miniszteri biztossá kinevezendő, és végül megalakítandó a testnevelési tanárok nemzeti szövetsége, Jakus Kálmán testnevelő tanár ellen a fegyelmi vizsgálat azonnal megindítandó.[74]

11./ Emődy István min.titkár az ifjúság védelmi törvénye ügyében tett munkálatairól számolt be. Ismertette, hogy a törvény foglalkozni fog: az ifjúsági munkajog és munkavédelmével [sic!], az ifjúsági munkaviszonyokkal, egészségvédelemmel, valláserkölcsi védelemmel és kulturális védelemmel. Rendezendő a törvényben a szabadságidő kérdése. Az értekezlet a bejelentéseket tudomásul vette.

W. Zsigmondi Judit javaslatára Orbán Magda a női nemzetvédelmi tanfolyamról magatartása miatt elbocsátandó. Az Orsz.Vez. bejelentette, hogy Wonkéné ezentúl nyilvános szereplések alkalmával W. Zsigmondi Judit néven lesz megjelölve.

Az Orsz.Vez. az ülést 19h 30-kor bezárta.



Október 14. kedd

9h 30

Értekezlet az Országos Vezető hivatalos helyiségében. Résztvettek az Országos Vezetőn kívül:

Vitéz Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök,

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója,

Palkovich Pál dr. miniszteri osztálytanácsos,

Dr. Rostóczy[75] Ernő őrnagy-orvos.

Az értekezlet tárgya a Sportorvosi Intézet igazgatójának kijelölése. Az értekezlet egyhangúan dr. Csinády személyében állapodott meg. Erre vonatkozólag a személyi előterjesztést dr. Palkovich Pál miniszteri osztálytanácsos fogja megtenni.

9h 45

Vitéz Máthé százados személyes ügyben jelentkezett.

10h

Tolnay OSK előadó kinevezését köszönte meg.

11h

Vizi huszárszázados személyes ügyben jelentkezett.

12h

Dr. Kiss Ferenc min.s. titkár a vízi leventék ügyében jelentést tett az Országos Vezetőnél.

12h 15

Réhn[76] tart. huszárfőhadnagy a VIII.huszárok bajtársi összejövetele ügyében jelentkezett.

12h 30

Beresztóczy min.tan. kérte az Országos Vezetőtől a hercegprímás számára a női nemzetvédelmi tanfolyam megnyitásán elmondott beszédét. Az Orsz. Vez. utasította a polgári titkárát, hogy a beszédet juttassa el. Beresztóczy azzal a kérdéssel fordult az Országos Vezetőhöz, hogy vajjon lelkészek és plébánosok is lehetnek-e levente parancsnokok. Az Orsz. Vez. kijelentette, hogy ezt a legnagyobb örömmel veszi, mert ez által biztosítva látja azt a célt, hogy a leventemozgalom valláserkölcsi nevelést kap és politikamentes.

13h

Belloni Gyula személyes ügyben jelentkezett.

13h 30

Páhok István személyes ügyben jelentkezett az Orsz. Vezetőnél.

A vk. tiszt részéről kiegészítés.

Értekezlet:

12h 12–14h

A leánylevente törvény szerkesztése tb.

Jelen vannak:

W. Zsigmond Judit

Lieszkovszky Pál őrgy.

dr. Emődy István

Szurmay Tibor vk.szds.

Az értekezlet a leánylevente törvényjavaslat első szövegezését végezte a fiú leventetörvény alapján.



Október 15. szerda

9h

Országos Vezető meglátogatta a Százados út 3. számú művésztelepet[77].

10h

Vitéz Kudriczy ezredes folyó ügyeket referált.

10h 30

Appel főhadnagy szobrot ajánlott fel az Országos Vezetőnek, aki a felajánlást elfogadta.

13h

Szilassy ezredes jelentette az Országos Vezetőnek, hogy a Miniszterelnök úr megjelenik a vasárnapi leventeünnepségen.

17h

Az Országos Vezető a Miniszterelnökségen értekezleten vett részt. Az értekezleten megjelentek:

Birkás Géza,

vitéz Kudriczy ezredes,

Lieszkovszky őrnagy,

Sipos miniszteri titkár.

Az értekezleten bemutatták a Volksbund alapszabályait.

Eszerint csak 12 évtől lehet valaki a Volksbund tagja. 18 éves korig politikamentes az egyesület és uniformisa, illetve egyenruhája nem téveszthető össze idegen állam egyenruhájával és azon a magyar felségjelvények viselendők.

A vk. tiszt részéről kiegészítés:

Értekezlet:

11h–14h

A leánylevente törvény szerkesztése tb.

Jelen vannak:

W. Zsigmond Judit

Lieszkovszky Pál őrgy.

dr. Emődy István

Szurmay Tibor vk.szds.

Az értekezlet a leánylevente törvényjavaslat első szövegezését végezte a fiú leventetörvény alapján.

12h–13h

A vk.tiszt megbeszélése Nagy Töhötöm jezsuita paterrel a Kalottal való megegyezést tb.

A Kalot megbízottja bemutatja a leventeintézmény és a Kalot között kötendő egyezménynek már korábban megbeszélt tervezetét. Az egyezmény nem érinti sem a leventeintézmény szervezetét, sem a költségvetést, de biztosítja a két intézmény közötti együttműködést és ezzel az ifjúság egységét szolgálja.

Nagy Töhötöm pater a végleges tervezetet néhány nap múlva az Orsz.Vez. előterjeszti.



1941. október 16-án, csütörtökön

9h

Dr. Csóka Lajos igazgató személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél (gf. Széchényi ifj. könyv szerkesztése).

10h

W. Zsigmond Judith a Nemzetvédelmi Női Liga ügyéről tett jelentést az Országos Vezetőnek. Az Országos Vezető utasította személyi titkárát, hogy Bajor Ferenc ny. vőrgy.-öt másnap délután 19h-ra hívja meg.

11h

Az Országos Vezető a Testnevelési Főiskolán rendezett ünnepségen fogadta és kalauzolta Filow bolgár miniszterelnököt és kíséretét.

12h 30

Zsingor László testnevelő tanár személyes ügyben jelentkezett.

13h

Szabadhegyi ezredes, a Vöröskereszt Légoltalmi Vezetője az Országos Vezetőnél jelentkezett.

13h 30

Szurmay százados folyó ügyekről referált.

17h 30

Az Országos Vezető megbeszélést tartott Balázsfalvy-Kiss min. segédtitkárral és Kolozsváry testnevelésügyi tanácsossal a vízileventék ügyében.

20h

Az Országos Vezető részt vett a Kultusz Miniszter által adott estebéden az Országos Kaszinóban[78].

A vk. tiszt részéről kiegészítés.

12h–13h

Értekezlet a leánylevente törvény szerkesztése tb.

Jelen vannak:

W. Zsigmond Judit

Lieszkovszky Pál őrgy.

dr. Emődy István

Szurmay Tibor vk.szds.

Az értekezlet a leánylevente törvényjavaslat első szövegezését végezte a fiú leventetörvény alapján.



Október 17. péntek

9h

Vincze András ny. altábornagy a Magyar Vívó Szövetség ügyvezető elnöki tisztségének betöltése ügyében megbeszélést folytatott az Országos Vezetővel.

9h 30

Horváth őrnagy személyes ügyben jelentkezett.

10h

Dr. Pőzel István, a Gyeplabda Szövetség elnöke szövetségi ügyben tárgyalt az Országos Vezetővel.

11h

Sziklay-Szeifert és Radványi Tibor személyes ügyben.

13h 30

A Honvédelmi Miniszter Úr meglátogatta az Országos Vezetőt.

13h 30

A H.M. Úr megtekintette az Orsz.Vez. helyiségeit. Majd az Orsz. Vez. bemutatta az új levente-egyenruha és a leánylevente-egyenruha tervezetét.

A H.M. Úr tetszését fejezte ki, csak a tányérsapkára vonatkozólag jegyezte meg, hogy ennek engedélyezését legfelső helyen is biztosítani kell.

Az Orsz.Vez. a H.M.Úrnak egy Pro Memoriat adott át, melyben leszögezte, hogy a III.csf. a leventeintézmény költségvetésébe a javasolt 45 millió helyett csak 12 milliót állított be. Ennek következtében a leventeintézményt vissza kell fejleszteni. Kéri a H.M. Úr döntését, hogy ezt a parlamentben tartandó költségvetési beszédben miként dolgozzuk fel.

17h 30–19h

Értekezlet a leánylevente intézmény tb.

Jelen vannak:

dr. Czakó min.oszt.tan.,

W. Zsigmond Judit

dr. Emődy István

Szurmay Tibor vk.szds.

A szerkesztő bizottság előadja az Orsz.Vez.-nek a leánylevente-törvény javaslatát.

Az Orsz.Vez. hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslatban tekintettel kell lenni a leánylevente-intézmény különleges lelki beállítottságára és nem lehet egyszerű másolata a fiúlevente intézménynek. Különösen a büntetéseknél kell tapintatos szövegezést szerkeszteni, nehogy elriasztó hatása legyen.

Munkarend:

1./ A javaslat megbeszélendő a fiatalkorú bíróság elnökével (dr. Német törvényszéki bíró) és ez alapon kiegészítendő.

2./ A VKM. vonalon el kell készíteni a szakszerűen kodifikált javaslatot Pusztay min.tan. és Beresztóczy osztályfőnök bevonásával, október hó 25-ig.

3./ A kodifikált javaslatot le kell tárgyalni a H.M., B.M. és Ig.min. törvényelőkészítő szakértőivel.

19h 30

Orsz.Vez. megbeszélése v. Bajor tbk.-kal.

A megbeszélés során az Orsz.Vez. leszögezte azt az elvet, hogy a leánylevente intézmény a magyar LOTTA szervezet előiskolájaként építendő ki.



1941. október hó 18. szombat

10h 30

Huszti egyetemi tanár visszaadta az Orsz.Vez.-nek látogatását.

10h 30

Értekezlet az Ifjúság Házának tanácstermében.

Jelen vannak:

Az Országos Vezető,

Huszti egyetemi tanár,

Szőnyi miniszteri tanácsos,

Márkus miniszteri oszt.tanácsos,

Várady igazgató,

Hanák Tibor titkár,

és a vk.tiszt.

Huszti egyetemi tanár ismertette a „Honvédelmi ismeretek” című kötelező tantárgy részletes tantervét. Az értekezlet a részletes tantervet néhány kisebb jelentőségű javaslat átvezetése után elfogadta. A honvédelem című tantárgy bevezetésével kapcsolatban Szőnyi miniszteri tanácsos javasolta, hogy a tantárgy bevezetésének az időpontja 1942. szeptember 1-ében állapíttassék meg. Ugyanis, ha alapos munkát akarunk végezni, és tökéletes tankönyvet, illetőleg vezérfonalat akarunk kiadni, legalább félévi előkészítő munkára van szükség. Ehhez a véleményhez csatlakozott Huszti egyetemi tanár is. Az Országos Vezető hangsúlyozta ama kívánságát, hogy a honvédelmi nevelés a folyó tanév második félévében vezettessék be, azonban méltányolja a felhozott reális érveket, és ezért azt javasolja, hogy a 6 testnevelési óra vezettessék be a második félévben és heti 1 óra fordíttassék előkészítő honvédelmi nevelésre. A honvédelmi nevelés anyagát azonban egyelőre ne tankönyv, hanem ideiglenes utasítások alapján adják elő.

Határozat:

a./ Az elfogadott tanterv alapján meg kell indítani a tankönyv írásának munkáját. Szőnyi miniszteri tanácsos 1 héten belül érintkezésbe lép a tankönyvek megírására kiszemelt munkatársakkal és előkészíti a tankönyv-szerkesztés munkálatait.

b./ Tárczay miniszteri osztályfőnök ugyanerre az időpontra javaslatot tesz a 6 testnevelési órának 1942. II.1-én való bevezetésére.

c./ Saád szds. pedig javaslatot tesz arra vonatkozólag, miként lehetne a 6 testnevelési óra, vagy a leventekiképzés keretében a folyó tanév második félévében ideiglenes megoldani a honvédelmi nevelés bevezetésének kérdését.

12h

Szlovákiai magyarság helyzetéről tájékoztatás.

Gróf Révay, aki a szlovákiai magyarok sportjának vezetője, jelentette az Orsz. Vezetőnek, hogy a szlovák belügyminiszter – kivéve a pozsonyi Vasas Egyesületet – a magyar egyesületek alapszabályait nem hagyta jóvá. Ezért a szlovák-magyar sportérintkezés nem állhat fenn.

Megállapodás: gróf Révay a külügyminisztériumban és a miniszterelnökségen érdeklődik, hogy az Országos Vezető e kérdés tisztázása érdekében a budapesti szlovák követtel az érintkezést felveheti-e.

Időközben Révay elkészíti a megoldásokat a szlovákiai magyarság részéről.



1941. október hó 19. vasárnap

11h

Budapest Székesfőváros Katonai Parancsnoksága a Leventeintézmény 20 éves fennállása emlékére a Magyar Közművelődés Házában[79] díszbemutatót rendezett. A díszbemutatón megjelent az Országos Vezető és Szendy polgármester meghívására vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója.

A Kormányzó Úr Ő Főméltóságát a Színház előtt a levente díszalakulatok jobb szárnyán az Országos Vezető fogadta. Majd az előcsarnokban jelentkezett Szendy polgármester a Főméltóságú Úrnál.

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága a műsor első részét megtekintette. Távozásakor az Országos Vezetőnek legteljesebb elismerését fejezte ki a látottak felett. Az Országos Vezető tájékoztatta a Főméltóságú Urat, hogy a fiúlevente mozgalomhoz hasonlóan megkezdte a leánylevente mozgalom kiépítését is. A Főméltóságú Úr örömmel fogadta a részletes tájékoztatást s annak a reményének adott kifejezést, hogy ezzel az építő munkával valóban el fogjuk érni azt, hogy ez a gyönyörű virágzó ország lesz Európa legboldogabb nemzete.



1941. október hó 20 hétfő

9h

Koós Kálmán ny.áll ezds., a Rimamurányi Művek testnevelésének vezetője jelentkezett az Orsz.Vezetőnél és terjesztett elő javaslatokat a vállalati sport megszervezésére. A vállalatoknak az 1931. II.tc.[80] szerinti kötelezettségére való tekintettel az Orsz.Vez. Koós Kálmán ny.áll. ezredes javaslatainak megtárgyalására egy szűkebb értekezletet hívott össze. Az értekezlet, amelyen az Országos Vezetőn és Koós Kálmán ny. áll. ezredesen kívül jelen voltak még vitéz Bujdosó Kálmán és Hübner József népm. titkár – az okt. 21-i osztályközi értekezletre conkretizálta a javaslatokat.

10h

A csoportfőnökséghez beosztottak folyó ügyeket adtak elő.

10h 30

A m.kir.Vallás és Közoktatásügyi minisztériumban a tankerületi kir. főigazgatók értekezletén vett részt az Orsz. Vezető. Az ifjúság honvédelmi nevelését és a testnevelést érdeklő ügyek közül megbeszélésre került a testnevelő tanárok személyügye. A VKM. személyügyi osztálya ezekben a kérdésekben teljes összhangban fog eljárni a VKM. testnevelési csoport Czakó osztályával. (iskolai testnevelés és a női honvédelmi nevelés és testnevelés ügyeinek osztályával)

11h

Bezerédy Tibor ezredes tisztelgő látogatásra jelentkezett az Orsz.Vez.-nél.

11h 30

Dr. Czobi Pogány Géza ügyvéd Pozsonyból a szlovákiai magyar úszósport ügyében óhajtotta tiszteletét tenni.

12h

Referáda a H.M.Úrnál. Az Orsz. Vez. a költségvetéssel kapcsolatos jelentését terjesztette elő a H.M.Úrnak. A H.M. Úr Őnagyméltósága közölte az Orsz.Vez-vel, hogy a honvédelmi tárca költségvetésének a parlament elé való terjesztésére az intézkedéseket már megtette, de ettől függetlenül egy új költségvetés elkészítésére fog parancsot adni. E tekintetben az érintkezést a vezérkar főnöke Őnagyméltóságával fel kell venni. A H.M. Úr közölte továbbá az Orsz.Vez-vel, hogy a Felvidéken és Kárpátalján leventecélokra több laktanya fog rendelkezésre állani. Ezzel a jövő évi leventekiképzési tervezetben már számolni lehet. Az új költségvetés elkészítésére azt az irányelvet adta végezetül a H.M. Úr Őnagyméltósága, hogy elsősorban a haderő szempontjait fogja tekintetbe venni, s az ifjúság anyagi szempontjait csak másodsorban fogja elbírálni.

17h

Az Új Magyar Színházban[81] az Orsz.Vez. megtekintette az első ifjúsági előadás bemutatóját.

Színre került Pohárnoki[82] tart. főhadnagy „Feltámadás” című irredenta színműve.



Október 21. kedd

10h

A Magyar Országos Torna Szövetség elnöksége tisztelgő látogatáson jelent meg az Országos Vezetőnél. A Torna Szövetség nevében az üdvözlő beszédet dr. Szukováthy Imre tartotta. Az Országos Vezető válaszában ismertette azokat a feladatokat, amelyek az új szervezés keretén belül a Torna Szövetségre hárulnak mind a férfi, mind a leányifjúság nevelése terén.

10h 30

W. Zsigmond Judit a nemzetvédelmi női tanfolyamokra vonatkozólag tett javaslatot.

10h 45

Kossuth János[83], a Magyar Birkózó Szövetség elnöke tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél, a december 13-án és 14-én Bécsben megrendezendő nemzetek közti mérkőzésre vonatkozó kérelmeit terjesztette elő.

11h

Kardhordó Sándor jelentkezett az Országos Vezetőnél a debreceni fedett uszoda építése tárgyában.

11h 30

Haggenmacher és Knob (Gyosz) tisztelgő látogatása az Országos Vezetőnél. E látogatás során megbeszélésre kerültek mindazon teendők, amelyeket a vállalati sport és testnevelés és a vállalati ifjúság honvédelmi nevelésének megszervezése tesz indokolttá.

11h 45

Lieszkovszky Pál őrnagy jelentkezett kihallgatáson az Országos Vezetőnél és átköltözködése végett két heti szabadságot kért.

12h

Dr. Ravasz László püspök tisztelgő látogatása az Országos Vezetőnél. Megbeszélésre kerültek: a református lelkészi karnak az ifjúság honvédelmi nevelésébe való bekapcsolása. Ravasz László püspök Ő Nagyméltósága a legnagyobb készséggel felajánlotta a lelkészi kar munkáját és a kérdés konkretizálására az Országos Vezetővel egyetértésben utasította a H.M. 40 osztály ref. lelkészét.

12h

Kulcsár István kormánybiztos tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél. E tisztelgő látogatás során megbeszélésre került az ifjúság védelmével kapcsolatban a zsidókérdés rendezésének eddig elért eredményei konkretizálása. [sic!]

13h 30

A német-magyar csereakció kapcsán a Testnevelési Főiskolán jelenleg tanuló német testnevelő tanárnők (14 hölgy) jelentkeztek tisztelgő látogatásra az Országos Vezetőnél.

14h

Dr. Wannie András és Szemerey Andor úszószövetségi ügyben jelentkeztek kihallgatásra az Országos Vezetőnél.

A délelőtt folyamán az Országos Vezetőnél tiszteletüket óhajtották tenni:

Nagyszebenyi Rezső ezredes, az I.gkdd. leventeparancsnoka.

Karácsony Rezső id. ténylegesített gazdászati őrnagy, a H.M. 40 osztály gazdasági hivatalának újonnan kinevezett főnöke.

Resetár László pártfogolási ügyben.

Hampel Károly főhadnagy antifólia ügyben.

17h

Osztályközi értekezlet OSK tanácstermében.

1. Országos Vezető üdvözli az értekezleten megjelent urakat és felkéri vitéz Kudriczy István vk. ezredest, a leventék országos parancsnokát a folyamatban levő munkálatok tájékoztatására. [sic!]

Vitéz Kudriczy István vk. ezredes jelentette, hogy a leventék részére megkezdték az ejtőernyős kiképzést. Az általános leventefoglalkoztatás a mezőgazdasági leventék kiképzése miatt november 15-ig szünetel. Délvidéken megkezdődött az önkéntes leventekiképzés. Folyamatban van a repülőmodellező műhelyek felállítása. A lábbeli hiányok csökkentésére a közeljövőben rendelet készül. Jelenti továbbá, hogy a hadtest- és dandárlevente-parancsnokokat november közepén egy értekezletre összehívta. Vitéz Kudriczy István vk. ezredes e bejelentésével kapcsolatban az OSK részéről az az óhaj nyilvánult meg, hogy a kerületi sporttal kapcsolatos megbeszéléseknek is helye volna ezen az értekezleten. Az Országos Vezető a társadalmi sportnak ezen a téren való bekapcsolódásához hozzájárult.

Az Országos Vezető bejelentette, hogy a jövő héten motorbemutató lesz, amelyen a Kormányzó Úr Ő Főméltósága is meg fog jelenni. Felkérte a leventék országos parancsnokát, hogy a Kormányzó Úr Ő Főméltósága fogadásához szükséges intézkedéseket megtegye. (Levente-díszszázad.)

A leventék országos parancsnoka előadásának befejezésekép jelenti, hogy országos viszonylatban a lövészkiképzés szünetel, csak a IX. hadtest területén van jelenleg lövészkiképzés, azt azonban a honvédvezérkar főnöke irányítja a Vkf. V. osztály (kiképzési osztály) útján. Sportvonalon azonban ezek az erdélyi lövészegyesületek a Magyar Országos Lövész Szövetséghez tartoznak.

A lövészkiképzéssel kapcsolatban az Országos Vezető ismételten felhívta az értekezlet figyelmét, hogy a most felállításra kerülő női leventéknél puskával való gyakorlatokat nem engedélyez.

2. Az Országos Vezető ezután áttért a munkásifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének megszervezésével kapcsolatos kérdésekre. Bejelentette, hogy a munkásifjúságnak a sportéletbe és a leventemozgalomba való rendszeres bevezetése miatt a Gyáriparosok Országos Szövetségével az érintkezést már felvette és hétfőre, október 27-ére e kérdés megtárgyalására már egy értekezlet összehívására adott intézkedést. Az Országos Vezető ezután annak a megbeszélését kérte, hogy az OSK miképen kapcsolódhatna bele ennek a feladatnak megoldásába. A megbeszélés során legegyszerűbbnek mutatkozott az a módszer, hogy az OSK részéről a GYOSZ-hoz egy előadót kellene delegálni, aki az OSK-val az érintkezést felvenné és ugyanakkor ellenőrizné a munkásifjúság sportéletét és ifjúsági mozgalmait. Ezzel kapcsolatban az Országos Vezető felkérte az OSK főtitkárát, Arató Gézát, hogy ismertesse a Weiss Manfréd gyár testnevelési körének javaslatát. Arató Géza jelentette, hogy az OSK szempontjából a Weiss Manfréd Gyár testnevelési ügyei szakelőadójának, Kocsis Mihály testnevelési tanárnak javaslatát még nem dolgozták fel. Erről a témáról egy előterjesztést fognak beadni. Arató Géza főtitkár ezután bejelentette, hogy az eddigi gyakorlat arra irányult, hogy a munkás sportegyesületeket vissza kell fejleszteni, mert ezek többnyire szociáldemokrata alapon állottak. Alapszabály szerint politikai tevékenységet ugyan nem folytattak a munkásegyletek nyilvánosan, mert a társadalmi sportjelleget mindenkor megtartották, de tagadhatatlanul megőrizték szociáldemokrata jellegüket. Ezt azonban bizonyítani nem lehet, úgyhogy azt javasolná, hogy a munkásokat tömörítő társadalmi egyesületek szűnjenek meg, és a munkásság sportja az ellenőrzés alá kerülő vállalati sportegyesületekben bonyolódjék le.

Döntés:

A fenti kérdésekben végleges megállapodásra kell jutni a Gyosszal a hétfőn 12 órakor tartandó értekezleten. Az Országos Vezető a hétfői értekezlet anyagát az alábbi feladatokban jelöli meg:

a./ Nagyvállalatok sportéletének megszervezése és a sportlétesítmények kierőszakolása.

b./ A kisvállalatok munkásifjúságának a sportéletbe és a leventemozgalomba való rendszeres bevezetése.

c./ Különböző szakmák munkásainak és munkásifjúságának a leventefoglalkozásra és a sportban való részvételre a kellő idő biztosítása.

A döntéssel kapcsolatban vitéz Kudriczy István vk. ezredes bejelenti, hogy az Egyesült Izzó Újpesten szinte szabotálja a leventeintézményt, jóllehet tornacsarnokkal, uszodával, fedett teniszpályával és rengeteg sportlehetőséggel rendelkezik.

Az Országos Vezető utasította személyi titkárát, hogy az Egyesült Izzó elnökét, a fenti ügy elintézése végett hétfőre, 27.-ére rendelje be.

Az Országos Vezető ezután felhívja a hétfői értekezleten megjelenő urak figyelmét arra, hogy a Gyosszal való tárgyalások eredményessége végett a hétfői értekezletre már kidolgozott tervezetekkel és előadásokkal jöjjenek el. Az Országos Vezető szükségesnek tartotta végezetül, hogy ennek a feladatnak megoldásába a Move bekapcsolódjon.

3./ Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, a társadalmi sport és testnevelés vezetője tette meg ezután jelentését csoportjának folyamatban lévő munkálatairól. Jelentette továbbá, hogy a bolgár miniszterelnök úrnak a Testnevelési Főiskolán tett látogatása túl rövid volt és így a Testnevelési Főiskola megtekintése szinte gyorsított ütemben folyt le. Kéri, hogy máskor az ilyen bemutatók legalább 60 percig tartsanak, vagy pedig egyáltalán maradjanak el. Bejelentette, hogy az Országos Vezetővel együtt szűkebb törzsével és szakértőivel ezen a héten szemrevételezni fogják a tervezett borsai síközpontot. A borsai síközpont románlakta területen épülne, de ezzel nem a román lakosság támogatása a végcél, hanem telepítés útján a Kárpátoknak ezt a majdnem legszebb területét szeretné magyarrá tenni, és (Az Országos Vezető) annak a reményének adott kifejezést, hogy nemcsak az állam, hanem a vármegye is támogatni fogja ennek a magyar Garmischpartenkirchennek Európa legszebb síterületévé való kiépítését.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök azt kérte ezután, hogy erre a szemrevételezésre az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal képviselőjét is meghívják.

Döntés:

Az Országos Vezető az értekezlet megkérdezése után vitéz Tárczay-Felicides Román Őméltósága fenti javaslatait elfogadta.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök felkérésére ezután Arató Géza, az OSK főtitkára jelentette, hogy a kerületi sportélet megszervezésére már értekezletet tartottak. Itt az az óhaj merült fel, hogy a vidéki hadtestszékhelyeken, illetve kerületi székhelyeken az OSK-nak legyen a hadtestleventeparancsnok mellett egy végrehajtó szerve. Ez az OSK-nak fizetett alkalmazottja lenne, mert altruista alapon érdemleges munkásság nem várható. Az OSK ezen a réven remélné

a./ A leventékkel való összműködést.

b./ Az általános társadalmi sport fejlődését.

c./ Az adminisztráció decentralizálását.

Arató Géza főtitkár annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a társadalmi sport kerületbeosztását nem sikerül majd élesen a hadtesthatárok közé beszorítani. Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök arra is felhívta az értekezlet figyelmét, hogy a Nemzeti Sport Bizottságban a vidéki sport nincsen képviselve. Kellene módot találni arra, hogy akkor, amikor vidéki problémákat tárgyal az OSK a Nemzeti Sport Bizottságban, egy vidéki szakértő bizalmi ember is résztvehessen a Nemzeti Sport Bizottság értekezletén az OSK meghívása alapján. Arató Géza főtitkár ezután bejelentette, hogy november elején a Nemzeti Sport Bizottság ülést tart, majd részletesen ismertette ennek a bizottsági ülésnek tárgysorozatát. Végezetül jelenti, hogy vitéz Kudriczy István vk. ezredessel és Balázsy tanárral letárgyalták a leventék nyilvános sportszereplését is. Ebben megegyezés is történt és a csütörtöki értekezleten ebben végleges megállapodás fog történni.

4./ Az Országos Vezető az ifjúsági zsidókérdés rendezésére tért át ezután. Kérte az eddigi eredmények aktaszerű írásban való rögzítését. Erre azért volna szükség, hogy Kulcsár István kormánybiztos is az aktához hozzáírhassa megjegyzéseit és állásfoglalását, és ezek birtokában terjeszthesse fel ezt az Országos Vezető a Miniszter Úrnak. Vitéz Szurmay Tibor vk. százados szükségesnek tartaná, hogy ezt a felterjesztést a Kultuszminisztérium törvényelőkészítő osztálya is átnézze. Az Országos Vezető a fenti javaslattal egyetért. Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök felhívja az értekezlet figyelmét arra, hogy az intézetek zsidókkal ne versenyezzenek és így a zsidóiskolák ezentúl a sportversenyből kizárhatók legyenek. Hangos tüntetések voltak már ilyen mérkőzéseken.

5./ Az Országos Vezető ezután a vállalatok és községek 1931. II. tc.[84] kötelezettségeinek megtárgyalására tért rá. A fentiek szerint a vállalatok és községek kötelezve vannak arra, hogy a leventekiképzés céljaira otthonokat, sporttereket és gyakorló tereket bocsássanak rendelkezésre. A vállalatok és községek e kötelezettségüknek azonban igen gyakran csak vontatottan tettek eleget. Vitéz Kudriczy István vk. ezredes jelentette, hogy a törvénycikk kiadása után két hónapi időt hagyott a vállalatok és községek részére és csak ezután kezdte meg a tárgyalást a katonai parancsnok útján. A vállalatoknak és községeknek a törvénycikk értelmében nyilatkozatot kellett kiállítaniok, hogy kötelezettségüknek milyen módon fognak eleget tenni. Már a nyilatkozatok kiállításánál megkezdődött a harc. Az Újpesti Egyesült Izzó pl. nem adta be nyilatkozatát, illetve javaslatát, mert csak a Gyosz útján hajlandó tárgyalni. Jelenleg az a helyzet, hogy lassú ütemben ugyan, de mégis csak sikerülne a törvény végrehajtása.

Az OSK részéről az a kérdés merült fel, hogy a vállalatok és községek által létesítendő sportlétesítmények építkezésénél megtörténik-e a kellő szakgondoskodás sportszempontból. Vitéz Kudriczy István vk. ezredes jelentette, hogy e tekintetben sikerült már a teljes összhangot biztosítani a katonai és polgári vonal között. A sportszakszerűségről a testnevelési intézmények és sportlétesítmények országos főfelügyelősége gondoskodik. Erre az összműködésre már egy gyakorlati példa is áll rendelkezésre a közelmúltból (Szatmárnémeti).

6./ Az Országos Vezető bemutatja az értekezletnek a Palkovich Pál miniszteri osztálytanácsos által előterjesztett Pro Juventute érdemrendtervezeteket. Az értekezlet egyhangúan elfogadja a tervezeteket, csupán vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök kifogásolja a levente-felségjelvénynek a szlovák címerhez való hasonlatosságát. Az Országos Vezető javasolja ezután, hogy a régi OTT arany és ezüst plakett helyett mellen viselhető sportérmet rendszeresítsünk. Ezt szolgálatban és szolgálaton kívül is lehetne hordani. Az Országos Vezető ezután a Toldy érdemérem adományozás rendezését kéri karácsonyra.

7./ Ezután a leánylevente-intézmény törvényjavaslatának megbeszélésére került sor. Czakó miniszteri osztálytanácsos jelenti, hogy Németh Péter curiai tanácselnökkel tárgyalt ebben az ügyben. Még a szankciók kérdése nincsen rendezve. Az Országos Vezető szükségesnek tartja, hogy a női törvényjavaslat függő kérdéseinek elintézésére kedd délelőttre egy értekezlet hívassék össze.

Az Országos Vezető az első női nemzetvédelmi tanfolyam kiegészítésekép javasolja a budapestiek és Budapest környékiek részére egy újabb tanfolyam felállítását csak bejárással és ellátás nélkül. Ez az újabb tanfolyam nov. 15-étől december 10-ig tartana. Az Országos Vezető utasította ezután W. Zsigmond Judit alosztályvezetőt a női nemzetvédelmi nevelés 1942. évi költségvetésének elkészítésére. Közölte ezután az értekezlettel, hogy november 1-e és 8-a között Keresztes-Fischer és gr. Bethlen György Őnagyméltóságaik nejeivel női honvédelmi nevelési kérdésekben megbeszélést fog tartani.

8./ Az Országos Vezető felkérésére ezután Szurmay Tibor vk. százados, a VIII.csoportfőnökség vk. tisztje ismertette a VIII. csoportfőnökségnek a Közoktatási Tanácsnál elért eddigi eredményeit. A VIII. csoportfőnökség a Közoktatási Tanáccsal egy külön munkacsoportot alakított. Elkészítette úgy az általános, mint a részletes tantervet. Ezen a héten következik a Tankönyvszerkesztő Bizottság felkérése. Hátra van még a tantárgy bevezetésének az előkészítése. A munka, ami eddig folyt, elméleti munka volt. Február 1-ére számíthatunk arra, hogy 6 testnevelési óra a második fél évben már beállításra kerül. Sát[85] százados feladata lesz megállapítani, hogy a honvédelmi ismeretek oktatása miként lesz beilleszthető a második fél évben bevezetendő testnevelési órák keretébe. A második fél évben először átmeneti megoldással kell megelégedni.

Döntés:

3 testnevelési óra egészben maradna. A többi el legyen osztva fél órákra. A 6 fél óra anyagát konkretizálni kell, hogy azt bármely tanár – testnevelési szakismeretek nélkül is – el tudja látni. A 6 testnevelési fél óra anyagát a Testnevelési Főiskola fogja kidolgozni.

9./ Az Országos Vezető ezután az ifjúsági nap május 1-én való megünneplésének tárgyalását kezdte meg. Kívánatosnak tartotta, hogy a jövő héten egy értekezlet üljön össze ennek a kérdésnek megbeszélésére. Az ügy előadójává dr. Rajczy Imre min.s.titkárt kérte fel. Az értekezleten vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Czakó István miniszteri osztálytanácsos, W. Zsigmond Judit alosztályvezető és dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója, illetőleg képviselőik jelennének meg. Az értekezlet az ifjúság napjának ünneppé való emelését és a műsor megállapítását tárgyalná le. Az eredményről a sajtót is tájékoztatni kell. Az Országos Vezető ezután felhívta a figyelmet arra, hogy december hó 6-án a Kormányzó Úr névnapja alkalmával leventeünnepségek rendeztessenek az egész ország területén központi irányítással. Dr. Rajczy Imre min.s.titkár bejelentette, hogy a Kormányzó Úr Ő Főméltósága nevenapján egyedül csak a magyar egyetemi ifjúság küldöttségét szokta fogadni. Az Országos Vezető azt az óhaját fejezte ki, hogy a Főméltóságú Urat üdvözlő szónok mellett egy levente-leány és egy levente-fiú is szerepelhessen a felköszöntő beszéd alkalmával, így a magyar egyetemi ifjúság képviselője mellett a levente-leány intézmény és a levente-fiú intézmény képviselője is megjelenhessen a Főméltóságú Úr magas színe előtt.

Döntés:

Az Országos Vezető a jövő hétre a diákszövetségek vezetőit kéreti magához.

10./ Schmidt kormányfőtanácsos soron kívül bejelenti, hogy megbízást kapott a Régi Lóverseny-téren építendő sportlétesítmények terveinek előkészítésére. Megszerezte a helyszínrajzot. Ezen a területen véleménye szerint szükséges létesíteni sportuszodát, kézilabdapályát, női sporttelepet, fedett teniszpályát, postás sporttelepet és levente lőteret. Jelentette továbbá, hogy e tekintetben holnap Budapest Székesfőváros polgármesterével a tárgyalásokat megkezdi és ezért hozza javaslatait soron kívül az értekezlet elé, hogy elvileg hozzájáruljon ehhez az Országos Vezető. Majd tájékoztatta az értekezletet a Zay-uccában létesítendő leventeuszoda rossz területi és vízellátási viszonyairól.

11./ Országos Vezető ezután felkérte Lieszkovszky Pál őrnagy urat, a HM VIII. csoportfőnökség külügyi előadóját, hogy ismertesse azokat az eredményeket, amelyek a német-magyar tárgyalások nyomán adódtak. Lieszkovszky őrnagy előadta, hogy az Országos Vezető előadásokat folytatott. [sic!]

1./ a Hitlerjugend vezetőségével. Ez még befejezésre nem került.

2./ A kultuszminisztériumi vonalon ugyancsak tárgyalt az Országos Vezető a német kisebbségi csoport vezetőjével. A német kisebbségi csoport vezetője, Basch a Kultuszminisztérium kisebbségi osztályához benyújtott alapszabály-tervezetében annyira követelőző volt, hogy az magyar nemzeti szempontból elfogadhatatlan. Eredmények:

a Hitlerjugend leventekiképzése mint katonai előképzés a leventeintézményen belül folyik. A Basch csoport kulturális alapon szervezkedhet, de csakis Magyarországon kiképzett vezetőkkel folytathatják a kiképzést. A magyar nemzet iránti nemzethűség fontos. Szabályozásra kerül a német ifjúság egyenruhája. Alapszabály, hogy a német Hitlerjugend ruházatához nem hasonlíthat és a magyar felségjelvényt kell viselni. Ehhez egy szűkebb bizottság már hozzájárult. A megbeszélések oly méreteket öltöttek, hogy annak a megállapítására is sor került, hogy mi legyen a magyar kormánynak követendő álláspontja a kisebbségekkel szemben. Az értekezlet bezárása előtt vitéz Kudriczy István vk. ezredes kifogásolta, hogy az újság és a rádió a borsai síutazást és annak részleteit már akkor leközölte, amikor ő még arról tudomást sem szerzett.

Az OSK részéről az a megállapítás történt, hogy a Sí Szövetség részéről volt egy úr, aki ez indiszkréciót elkövette.

Döntés:

Ezentúl általános szempontból Bekény Béla ezredes, sportszempontból pedig Arató Géza főtitkár gondoskodjék arról, hogy illetéktelen hír ne kerüljön a nyilvánosság elé.

Más tárgy hiányában az Országos Vezető az értekezletet 7h 25-kor felfüggesztette.



Október 22. szerda

9h

Schmidt kormányfőtanácsos referált folyó ügyeket.

9h 30

Karácsony Rezső ideiglenesen ténylegesített gazdászati őrnagy a HM. 40 osztályhoz való bevonulását jelentette.

10h

Dr. Czakó István miniszteri osztálytanácsos referált folyó ügyeket.

10h 30

Megbeszélés vitéz Faragó Ede országgyűlési képviselővel, a honvédelmi tárca parlamenti előadójával az ifjúság honvédelmi nevelését érintő ügyeknek a honvédelmi tárca előadásába való bekapcsolása tárgyában.

11h

Megbeszélés Pater Naggyal, a Kalot képviselőjével a katolikus ifjúsági egyesületeknek a leventeintézménybe való bekapcsolása tárgyában.

11h 10

Vitéz Kudriczy István vk. ezredes referált folyó ügyeket.

11h 30

A Hangya Szövetkezeti Gazdászképző Otthon ötödik tanfolyamának rákosszentmihályi záróvizsgáján az Országos Vezető szűkebb törzsével megjelent.

12h

Pusztay János miniszteri tanácsos tett viszontlátogatást az Országos Vezetőnél.

13h

Dr. vitéz Lépes István főtanár magánügyben kihallgatást és pártfogolást kért. Kérelmét a látogatási könyvbe bejegyezte.

17h 30

Az Országos Vezető a honvéd vezérkar főnökénél referált.

Az Orsz.Vez. a VKF.Urat a következő kérdésekben tájékoztatta:

a./ a leányleventeintézmény megteremtésének előmunkálatai. A VKF. Úr teljes mértékben egyetért vele, mert fő célkitűzésének, a nemzetnevelés fokozott elmélyítésének szolgálatában áll,

b./ a „Honvédelmi ismeretek” című tantárgynak az iskolákba való bevezetésével ugyancsak egyetért, felszólította az Orsz.Vez.-t a munkálatok folytatására.

c./ az Orsz.Vez. tájékoztatta a VKF.Urat a költségvetési helyzetről és átadta az e tárgyban készített Pro Memoriat. A VKF. Úr a nehézségeket ismeri és kilátásba helyezte támogatását,

d./ a VIII. csfség és H.M. 40. osztály vkf.-ének kinevezése tekintetében az az álláspontja, hogy e két szerv nem parancsnokság, tehát vkf.-re nincs szüksége,

e./ az új levente egyenruha rendszeresítésének tervét a VKF. Úr tudomásul vette,

f./ egyetért a VKF. Úr a nemzetnevelési tisztikar kialakításának tervével,

g./ tudomásul vette a levente cipő-kérdés megoldása terén tett eddigi kezdeményezéseket,

h ./ a Pro Juventute érdemrend rendszeresítésének tervét,

i./ a VIII. csf.-nek a miniszter helyettes alá való rendelését,

j./ az Orsz.Vez. tájékoztatta a VKF. Urat a német-magyar ifjúsági helyzet tisztázása terén eddig elért eredményekről; a VKF. Úr a német ügyben teljesen egy véleményen van a VIII. csf.-kel, az a felfogása, hogy erélyt kell tanúsítani. Ő maga személyesen fog tárgyalni a miniszterelnökkel,

k./ tudomásul vette az Ifjúság Házának építési tervét,

l./ az egyházfőknél tett látogatást és a Kalottal való megegyezést.

m./ az Orsz.Vez. bemutatta még a Vkf.Úrnak azt a Pro memoriat, amelyet a cserkészet tárgyában Pusztay miniszteri tanácsos a VKM. úr számára készített. A VKF. Úr felfogása az, hogy a cserkészetet meg kell szüntetni.



1941. október hó 23. csütörtök

7h 30

Az Országos Vezető szűkebb törzsével a Nyugati pályaudvarról a síközpont szemrevételezésére indult Borsára.

10h

Ambrózy György, a Mária Terézia Rend lovagja az Orsz.Vez. helyiségében tisztelgő látogatást tett és az Orsz.Vez. részére tiszteletpéldányul felajánlotta az 1940. évben kiadásra került „Magyar Csatakép” című könyvét.

11h

Kulcsár István kormánybiztos telefonon kereste az Orsz.Vez.-t. Távollétében a személyi segédtiszt intézte el személyi kérelme ügyét.

11h 30

Welits László osztályfőnök tett tisztelgő látogatást.

11h 40

A H.M.VIII. csoportfőnökségének vezérkari tisztje megbeszélést folytatott Palkovics osztálytanácsossal és Emődy titkárral, folyó ügyekről. Palkovics tanácsos a VKM. úrnak személyesen fogja referálni a LOK. társelnökének kinevezését. Ugyancsak döntését fogja kérni a parlamenti költségvetési beszéd összeállítására vonatkozólag.

12h 30

A vk. tiszt az Orsz.Vez. képviseletében megbeszélést folytatott a kereskedelmi és közlekedési minisztériumban. A vk. tiszt kíséretében van Pados őrnagy a H.M.40.osztálytól. A vk.tiszt megkísérelte tisztázni a kereskedelmi és közlekedési minisztérium érdekelt szakosztályainál a leventeintézmény parancsnokainak motalkó-jegy[86] igényléseit, az „E” betűk[87] bevonásának kérdését és a haderőn kívüli gépkocsi előképzés gépkocsi anyag kérdését.

Maléter tanácsos távolléte miatt a megbeszélések csak a szakelőadókkal voltak elvégezhetők. A megbeszélések során megállapítást nyert, hogy a kereskedelmi és közlekedési miniszter az összes korlátozásokat a honvédelmi miniszter (3/b. és 14. oszt.) kívánságára hajtotta végre, tehát csakis akkor tehet engedményeket, ha a honvédelmi miniszter a követelményeket enyhíti. Tehát a kérdés rendezése a H.M. 3/b. és 14. osztály útján hajtható végre.

13h

Bayer miniszteri tanácsossal, a 14. osztály vezetőjével megbeszélés. Bayer miniszteri tanácsos tudomásul vette a VIII. csfségnek azt a kívánságát, hogy a leventeintézmény parancsnokainak gépkocsijait mentesíteni kell. Tájékoztatta a H.M. 40. osztály képviselőjét a követendő eljárásról. A 40. osztály sürgősen kérje be a felmentendő gépkocsik pontos adatait tartalmazó jegyzéket és a VIII. csfség útján újból kérje a gépkocsik felmentését.

13h 30

Kolozsváry tn. tanácsos és dr. Szabó megjelentek az Orsz.Vez. hivatalos helyiségében és megbeszélést folytattak a vk.tiszttel, cserkész ügyben.

13h 40

Tribusz Gáborné kuriai tanácselnök neje jelentkezett tisztelgő látogatásra az Orsz. Vez.-nél a női nemzetvédelmi ügyben.

13h 50

Megbeszélés Arató tanácsossal a női alosztály elhelyezése tárgyában. A vk. tiszt közölte az Orsz.Vez.-nek azt a parancsát, hogy még a hét folyamán állásszerű elhelyezést kíván nyújtani a női alosztálynak. Arató tanácsos közölte, hogy a szükséges bútorok rendelkezésre állanak. Ideiglenes elhelyezésként tekintetbe jön az Ökölvívó Szövetség 3 helyisége.

14h

A vk. tiszt felszólította a Sportcsarnok igazgatóját, hogy az Ökölvívó Szövetség helyiségeit sürgősen ürítse ki. Bujdosó igazgató közölte, hogy a kiürítés folyó hó 27-ig megtörténik, tehát a női alosztály 27-én elhelyezkedhetik az Ifjúság Házában.

17h

Értekezlet az Ifjúság egészségügyi tanácsa szolgálati szabályainak tárgyában.

Jelen vannak:

a H.M.15. osztály részéről: Szentgyörgyi min. osztályfőnök, v. Idrányi min. titkár,

a VKM. törvényelőkészítő osztálya részéről: Pusztay János min.tanácsos,

a VIII.csfség. részéről: a vk.tiszt, Emődy titkár és Rosztóczy őrnagyorvos.

Az értekezlet megkezdte és nagyrészt elkészítette a szolgálati utasítás szövegezését.

A tanács elnevezés helyett Pusztay miniszteri tanácsos javaslatára az „Ifjúság Országos Egészségügyi Bizottsága” elnevezést fogadták el. A szövegezés munkálatait az értekezlet folyó hó 25-én folytatja.



1941. október hó 24. péntek

9h

Katona Géza és Gallyas Ferenc hadnagyok, valamint Gyurkóczy István zászlós a makói levente körzet részéről jelentkeztek az Orsz.Vez.-nél tisztelgő látogatásra.

Kérésüket a látogatási könyvbe bejegyezték. A személyi segédtiszt a H.M.40. osztályhoz utasította nevezetteket kérelmükkel, ahol Dienes hadbiztos századossal az ügyet érdemileg el is tudták intézni.

10h

Dr. Mészáros István rendőrkapitány és Vincze József rendőrfőfelügyelő tisztelgő látogatásra jelentkeztek az Orsz.Vez.-nél. Meghívták az Orsz.Vez.-t az október hó 28-án kedden a margitszigeti fedett uszodában 3/4 7-kor megrendezésre kerülő folyamrendőrök úszó-ünnepélyére.

10h 30

A H.M. 8/e. osztálya átküldte a német birodalom vezére és legfőbb parancsnoka által vitéz Béldy részére adományozott német sasrend keresztjét a csillaggal.

11h

Dr.Sipos István, a Theológiai Akadémia[88] magántanára meghívta az Orsz.Vez.-t a protestáns cserkész nagygyűlésre. A nagygyűlés okt.31-én d.e. 12 órakor lesz a Pesti Vigadóban.[89]

10h–12h

Értekezlet a Közoktatási Tanácsnál.

Jelen vannak:

Szőnyi miniszteri tanácsos, a tankönyvszerkesztő bizottság elnöke,

Saád Ferenc főtanár és

Szurmay vk. szds. a VIII.csfség részéről.

Jelen vannak még: a „Honvédelmi ismeretek” című tankönyv megírására felkért szakértők.

Szőnyi miniszteri tanácsos a megjelentek előtt ismertette a „Honvédelmi ismeretek” című tankönyv bevezetésének kérdését és felkérte a jelenlévőket a reájuk eső rész kidolgozására.

Szőnyi miniszteri tanácsos ismertette ezután a tankönyv kinyomtatására vonatkozó tervét, ezek szerint a tankönyv a H.M. és VKM. együttes szerkesztésében, mint a Közoktatási Tanács kiadványa kerülne kiadásra, a szerzők neveinek említése nélkül. A tankönyvnek a lehetőség szerint olcsónak kell lennie és ezért nem engedhető át a kiadás a magánvállalkozásnak. A tankönyv kiadható volna vagy az Egyetemi nyomda, vagy a Szent István nyomda útján.

Ehhez szükség volna kb. 20.000 P kölcsönre vagy előlegre. Ez az összeg a könyvek eladása után megtérülne. Szőnyi miniszteri tanácsos felkérte a H.M.VIII.csfséget, hogy eszközölje ki ennek az előlegnek akár a H.M., akár a VKM részéről történő kiutalását.

A jelenlévő Rakolczay vk. őrnagy felhívta a VIII.csf-ség figyelmét arra, hogy célszerű volna a most megjelent „Korszerű honvédelmi ismeretek” című könyvvel a tanári kart ellátni. A könyv igen alkalmas volna arra, hogy abból a tanári kar felkészüljön a honvédelmi ismeretek tanítására.

12h

A vk. tiszt aktaszerűleg közli a VKF.1.osztállyal[90], hogy a VKF.Úr hozzájárult Biringer szakaszvezetőnek a harctérről való hazarendeléséhez. (Magyar Birkózó Szövetség kérése.)

12h 30–14h

A vk.tiszt megbeszélése Gyallay Domonkossal, a „Szebb Jövőt” lap főszerkesztőjével. A vk.tiszt ismertette az Orsz.Vez. ama tervét, hogy a „Szebb Jövőt” című lapot közvetlenebb kapcsolatba kell hozni az ifjúsággal, ezért egy ifjúsági irodalmi tanács felállítása szükséges.

Gyallay Domonkos erre tervet fog készíteni.

A vk.tiszt megállapítja, hogy a lap túlságosan komoly, a lap rajzai nem elég kifejezőek és lendületesek. Gyallay egyetért e megállapításokkal és mindent el fog követni, hogy a lapot színesebbé tegye.

14h–14h 30

Megbeszélés W. Zsigmond Judittal költségvetési ügyben.



1941. október 25-én, szombat

9h–12h 30-ig

Értekezlet az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság szervezeti szabályai tárgyában.

Jelen vannak:

Pusztay min. titkár,

dr. Emődy min.titkár,

dr. Idrányi min.titkár,

dr. Rosztóczy őrgy. orvos,

Szurmay vk.százados.

Az értekezlet befejezte a szervezeti szabályok kodifikálását.

12h 30–14h-ig

A vk.tiszt megbeszélése W. Zsigmond Judithtal a leány-levente intézmény 1942. évi költségvetése tárgyában.



1941. október hó 26. vasárnap

9h

Weiss Manfred vállalatok testedző köre által Csepelen megrendezett ún. „Finn tura”-n az Országos Vezető szűkebb törzsével megjelent.

A versenyt megelőzően a régi WMTK.pályán[91] egy ünnepély keretében az Országos Vezető a gyáripari dolgozókhoz és sportolókhoz beszédet intézett.

11h

A Marcia su Roma 20 éves évfordulója alkalmával az olasz fascio a Fascio Székházában ünnepélyt rendezett. A meghívást az Országos Vezető szolgálati elfoglaltságára való tekintettel lemondta. Képviseletében vitéz Loósy Alajos alezredes jelent meg az ünnepségen.

15h

Budapest–Bécs B./ labdarúgó mérkőzése. Az Országos Vezető képviseletében személyi titkára és személyi segédtisztje jelent meg.



1941. október hó 27. hétfő

9h

Kolozsváry Béla testnevelésügyi tanácsos folyó ügyeket referált.

9h 30

Vitéz Szilárd Zoltán ezredes, VI. hdt. leventeparancsnoka jelentkezett bemutatkozó látogatásra az Országos Vezetőnél.

10h

Vitéz Kudriczy István vk.ezredes referált folyó ügyeket.

10h 30

Szurmay Tibor vk.szds. a délutáni értekezlet anyagát terjesztette elő.

11h

Vukováry György ezredes a H.M.5. osztály átvételét jelentette az Országos Vezetőnek.

11h 30

Hulin László, öccsének, dr. Hulin Béla ny.rendőrfőkapitány helyettesnek pártfogolásával tisztelgő látogatásra jelentkezett az Országos Vezetőnél, és állást kért. Végzettsége 6 elemi, foglalkozása fodrász, az Országos Vezető parancsnoksága alatt a lovas dandárnál szolgált. Altiszti állásra pályázna.

12h

OSK. tanácstermében megbeszélés a Gyosz kiküldötteivel, a vállalati testnevelés és sport megszervezésére vonatkozólag. Az Orsz.Vez. részéről Szurmay Tibor vk.szds. jelent meg.

13h

Tribusz Gáborné kuriai tanácselnök neje tett tisztelgő látogatást és kért felvilágosítást női nemzetvédelmi ügyben az Orsz.Veztől.

13h 30

Dr. Sipos István akadémiai magántanár a protestáns cserkész nagygyűlésre hívta meg az Országos Vezetőt és részletes tájékoztatást nyújtott a protestáns ifjúsági mozgalmakról.

17h

Az egyesült női tábor a Budapesten tartózkodó német testnevelő tanárnők tiszteletére székházában teát rendezett. A meghívást az Orsz.Vez. szolgálati elfoglaltságára való tekintettel lemondotta.

Kiegészítés a vk.tiszt részéről:

Értekezlet Czakó min.o.tan.-nál a 6 testnevelési óra bevezetése tárgyában.

Jelen vannak:

Csernyus Béla miniszteri titkár,

testnevelési tanár, és

a vk.tiszt.

Az értekezlet az iskolai osztály ea.-ja által készített tervezetet beszélte meg. A tervezet részleteiben a délutáni osztályközi értekezleten került ismertetésre.

11h

Értekezlet Czakó min.o.tan.-nál a leánylevente intézmény bevezetésére készült törvényjavaslat tárgyában.

Jelen vannak:

Csernyus miniszteri titkár

Emődy miniszteri titkár

W. Zsigmond Judith

Szurmay Tibor vk.szds.

A jelenlévők, mint kodifikáló bizottság letárgyalta a törvényjavaslat szövegét és felvette azokat a szempontokat, amelyek szerint a javaslat kiegészítendő volna. És pedig felveendő:

a./ felhatalmazás a VKM. részére, hogy a törvény megszegőivel szemben 14 napnál tovább terjedő elzárás büntetést szabályozzon meg.

b./ felhatalmazás a VKM. részére, hogy a leányleventék számára különleges nevelő intézeteket állítson fel.

A törvényjavaslat részleteiben a délutáni osztályközi értekezleten került megbeszélésre.

12h

Értekezlet a GYOSZ.vezetőségével.

Jelen vannak:

v. Kudriczy István vk. ezds.,

v. Tárczay-Felicides Román min.osztályfőnök,

Bazsó alezredes,

Czakó min.o.tan.,

Csernyus min.titkár,

Palkovics oszt.tan. és a GYOSZ. vezetősége, Knopp[92] vezérigazgató vezetésével.

9h

Balázsfalvi Kiss törvényszéki titkárt fogadta az Országos Vezető, aki a vízilevente ügyében referált.

10h

Kudriczy vk.ezredes folyó ügyekről referált.

10h 30

Máramaros vm. főispánja[93] a borsafüredi télisport központ ügyében megbeszélést folytatott az Országos Vezetővel.

11h

Szurmay Tibor vk. százados az osztályvezetői értekezlet anyagát referálta az Országos Vezetőnek.

12h

Tribusz Gáborné személyes ügyben jelentkezett.

13h 30

Dr. Sipos István tanár

Délután

Osztályközi értekezlet az OSK tanácstermében

1. Az Országos Vezető üdvözli az értekezleten megjelent urakat és felkéri Rajczy Imre min.s.titkárt, hogy ismertesse a borsai hivatalos kiszállás eredményét.

Dr. Rajczy min.titkár jelentette, hogy az Országos Vezető a társadalmi sport és a testnevelés vezetőjével, a leventék országos parancsnokával, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével és a Máramaros vármegyei politikai és közigazgatási tényezők bevonásával megtekintette a Visó völgyében fekvő Borsa község határát. Utána Máramarosszigeten az alispán elnöklésével értekezletet tartottak, ahol megállapították azokat a tennivalókat, amelyek a vidék télisport központjává való kiépítéséhez szükségesek. Az alispán megígérte, hogy a kijelölt területekre az opciót megszerzi a községtől és hogy a jövő évi költségvetési évben a községnek hathatós támogatását biztosítja. Megállapították az értekezleten, hogy melyek azok a hivatalos hatóságok, amelyekkel érintkezésbe kell lépni. Itt különösen az Államvasutak, az Iparügyi Minisztérium, az Idegenforgalmi Hivatal, a Meteorológiai Intézet és a Pénzügyminisztérium azok a hatóságok, amelyeknek legnagyobb támogatására szükség van.

A télisportok központja ügyeinek vitelére egy bizottságot alakítottak, amelynek vezetője Schmidt József Őm.-ga, központi előadója pedig Dévány István, a Sí Szövetség országos szakfelügyelője. Az értekezlet döntése szerint terület alkalmas arra, hogy a téli sportok központja legyen.

Országos Vezető szerint fontosak a vízrajzi adatoknak az ismerete, mert a terület hallomása szerint nagyon csapadékdús. Hegyivasút építése is tervbe van véve, és az alispán mozgalmat indít a csángóknak erre a vidékre való betelepítésére. A Horthy Miklós csúcs körüli kb. 2000 m. magas csúcsokat a 7 magyar vezérről nevezik el és az egész hegycsoportnak pedig Vezér-havas lesz a neve. Bejelentette továbbá az Országos Vezető, hogy az Oti egyik vezető tisztviselőjével tárgyalt, aki megígérte, hogy az Oti egy 300 szobás gyógyüdülőt fog ezen a területen építeni.

2. Rosztóczy őrnagy ismertette az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság tervezetét. Jelentette, hogy a tervezetet egy bizottság állapította meg, amelynek tagjai voltak:

Szentgyörgyi min. osztályfőnök,

Pusztay miniszteri tanácsos,

Emődy min.titkár és az Orsz.Vezetőség részéről

Szurmay vk.százados.

Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság a Sportorvosi Intézettel ne kerüljön összeütközésbe, mert a bizottság feladatai között olyanokat lát, amelyek kizárólag a Sportorvosi Intézet feladatai közé tartoznak.

Szurmay vk. százados szerint összeütközésre nem lesz alkalom, mert hiszen a bizottság az Országos Vezetőnek javaslattevő szerve.

Országos Vezető ezután köszönetet mondott Rosztóczy őrnagynak és felkérte Szurmay vk. századost, hogy ebben az ügyben a legközelebbi teendőket ismertesse.

Döntés:

A Honvédelmi miniszter a Kultuszminiszter úrral egyetértésben adja ki a Bizottságot felállító rendeletet. A rendelet tervezet aktaszerű elkészítéséről Szurmay vk.szds. gondoskodik.

3. Hübner titkár ismertette a Gyosszal való tárgyalások eredményeit. A Gyosz a szabadidő mozgalom megindítását attól tette függővé, hogy a kormányhatóság engedélyezze a Gyosznak szabadidő mozgalmát.

Jelentette továbbá, hogy a leventeegyesületek nem lehetnek tagjai a Gyosz szabadidő mozgalmának, de bizonyos tevékenységben részt fognak venni. Kérték a Gyosztól egy központi titkár megbízatásának sürgős elintézését, amely központi titkárt az Országos Vezető küldené ki a szabadidő irányításához, de illetményeit a Gyosz fizetné.

Döntés:

Még ezen a héten ülés tartandó fenti tárgyban a Gyosszal. E tárgyalások elengedhetetlen feltétele a központi titkár kinevezése. Az ülés összehívásáról a LOK gondoskodjék.

4. Czakó István min.oszt.tan. ismertette a november 15-től december 10-ig terjedő járási nemzetvédelmi női vezetői tanfolyam feltételeit. A pályázók felvételi vizsgát tesznek, de mellőzni fogják az I. tanfolyamon alkalmazott képességvizsgáló rendszert. A tanfolyam hallgatóinak a létszáma 50 személy.

Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök a felvétellel kapcsolatosan javasolja, hogy a pályázók írásbeli dolgozaton felül szóbeli vizsgán is átessenek.

Czakó István min.oszt.tan. ismertette továbbá, hogy a mostani tanfolyamon csak bejáró hallgatókat vesznek fel, továbbá azt, hogy vidékről csak olyanokat vesznek fel a tanfolyam hallgatói közé, akik a költségeket fizetik.

Döntés:

Budapestről és környékéről 50 hallgató felveendő az új tanfolyamra. Előnyben részesítendők azok, akik az első tanfolyam felvételi rendszerében zöld lapot kaptak. Az előadások d.u. 15h 30-19h 30-ig lesznek és december 22-ig tartanak. A vizsgázottaknak alkalmazás esetén bármely járásban el kell fogadniok az állásukat és állami alkalmazásban lévők csak felettes hatóságuk írásbeli engedélyével pályázhatnak.

Czakó István min.oszt.tan. ismertette Szabó Gyula képviselőnek a kormánypárt értekezletén elhangzott interpellációját. Ezután közölte, hogy az interpellációnak a nemzetvédelmi női tanfolyamra vonatkozó része nem felel meg a valóságnak. Javasolta, hogy az I. tanfolyam végzett hallgatói közül 18 vezetőnő november 9-től vezényeltessék szolgálati helyére, hogy ott az illetékes katonai parancsnokoknál jelentkezzenek.

Döntés:

Az I. tanfolyam után megfelelt hallgatók fogadalmat tesznek, és december 1-től havi 160.- P. tiszteletdíjat kapnak. Ezenfelül készkiadásaik megtérítése címén a kerületi vezetők 80.- P., a járási vezetők pedig 40.- P. pótdíjat kapnak. A tanfolyam legjobbjait pedig a VKM női alosztályánál alkalmazni fogják.

5. Lovas vk. százados: Tájékoztatást adott a leventekiképzésről. Ahol lehet, ott mindenütt folyik leventekiképzés.

A zsidó leventekötelezetteket ezentúl kisegítő előképzős ifjúnak nevezik. Sok a gátló körülmény, de Országos Vezető bejelentette az értekezletnek, hogy ma adták ki a zsidó leventék részére a sárga karszalag viselésére vonatkozó rendeletet.

Lovas vk. szds. jelenti továbbá, hogy november 17-től 27-ig az összes hadtest- és dandár-leventeparancsnokok részére a HM. 40. osztály országos értekezletet tart. Felkérte Czakó min.oszt. tanácsost, hogy az értekezleten a női honvédelmi szervezetről előadást tartson. A Lok. szervezetének a kidolgozása elkészült. Most már csak a kultuszminiszteri hozzájárulás van hátra.

A délvidéken a leventeképzés önkéntes jelentkezés útján folyik.

Az Aero Szövetség vizsgájára leventedíszszázadot a HM 40. osztálya nem tud kiállítani.

Az Országos Vezető a díszszázad kiállításához ragaszkodott és annak kiállítását elrendelte.

Az Országos Vezető felhívta a IX/1. ügyosztály főnökét, hogy készítsen kimutatást az előléptetésre sorra kerülő urakról, hogy azt ő a Kultuszminiszternek bemutassa.

Palkovich osztálytanácsos jelentette, hogy a lista már kész és azt az Országos Vezetőnek másnap be fogja mutatni.

6. Czakó osztálytanácsos a leánylevente intézmény megteremtésére szolgáló törvényjavaslatot ismertette. Jelentette tovább, hogy Pusztay miniszteri tanácsossal megtárgyalta a törvényjavaslatot, aki a javaslatban nagy rövidítéseket eszközölt. Pl. a büntető rendelkezéseknél stb. Felhívta az értekezlet figyelmét a nyilvántartás fontosságára, melyet szerinte nem lehet a községi jegyzőkre bízni, mert azok már most is csak a legnagyobb nehézségekkel tudják munkájukat elvégezni. Legalkalmasabb lenne községi díjnokoknak a beállítása, akik kizárólag csak a női leányleventék nyilvántartási munkálatait végeznék.

Döntés:

Ha a Kultuszminiszter Úr a törvényjavaslatot elfogadja, akkor egy tárcaközi bizottság hívandó össze a Kultuszminiszter Úr elnöklete alatt. A bizottság tagjai lennének:

Az Igazságügyminisztériumból Wladár Gábor vagy Bacsó Ferenc.

A Miniszterelnökségtől Oswald min.tanácsos.

A H.M. részéről Szentgyörgyi min.osztályfőnök és Idrányi min.titkár.

A Pénzügyminisztériumból Csulak min.osztályfőnök és Bártfay min.tanácsos.

A hercegprímás megbízottja dr. Drahos János.

A protestáns egyházfők megbízottai.

Az értekezlet előadója Pusztay min.tanácsos lesz.

7. Dr. Saád Ferenc százados ismertette a Közoktatásügyi Tanácsban végzett munkálatokat a „honvédelmi ismeretek” c. tankönyvekkel kapcsolatban. Iskolai osztályok szerint a következők írnák meg a tankönyveket: I-II.o.: dr. Matthia Károly százados, III-IV.o. világnézeti részét dr. Saád Ferenc százados egy.m.tanár, IV.o. szervezési része: Szurmay Tibor vk.százados, V.o.történelmi része: Erdélyi Gyula alezredes, egy.m. tanár, katonaföldrajzi része: Bakó Imre őrnagy, VI.o. történelmi része: dr. Rakolczay László vk.őrnagy, kémiai része: dr. Grabovszky Kamil gim.igazgató, VII.o. világnézeti része: dr. Joó Tibor egy.m.tanár, fizikai része: Horváth Sándor Benő középiskolai tanár, VIII.o. nemzetpolitikai része: dr. Nagy Iván min.tan., irodalmi és etikai része: dr. Saád Ferenc szds, egy.m.tanár, hadfejlődésének része: dr. Erdélyi Gyula alezredes, egyetemi magántanár, honvédelmi szervezési része: dr. vitéz Rakolczay László őrnagy. Jelenti továbbá, hogy a könyvek megírásának az engedélyezését a Közoktatási Tanácson keresztül sürgősen ki kell eszközölni, mert ellenkező esetben a megírt tankönyvek nem rendszeresíthetők a középiskolákban. A tankönyvek csak tavaszra készülnek el és így csak a jövő szeptemberben kerülhet sor azoknak a bevezetésére, s így a rendszeres és módszeres oktatást megkezdeni nem lehet. Ha a tanórarendet felborítva a jelen tanév második félévétől kezdve mégis beiktatnák a „honvédelmi ismeretek” című tantárgyat, kiképzett tanerők és tankönyv hiányában nemcsak eredményt nem várhatnánk, de felületességre nevelnénk az ifjúságot és a tantárgy komolytalan mivoltát iktatnánk be lelkükbe.

Javasolta továbbá, hogy a rádió diákfélóráját tisztán a honvédelmi nevelés célkitűzései szerint kellene rendeztetni. Ezenfelül a honvédség életéből filmbemutatókat tarthatnánk tanulóinknak. A fővárosi és a fővárost esetleg meglátogató tanulócsoportok részére lehetővé kellene tenni a Hadi Múzeum meglátogatását.

Döntés:

A Kultuszminiszter Úr jóváhagyása a tankönyvügyben kikérendő, és utána Szurmay vk. százados a szükséges teendőket aktaszerűen dolgozza fel. Czakó min. oszt.tanácsos lépjen érintkezésbe a közoktatási tanács útján a Kultuszminisztérium illetékes osztályainak vezetőjével, és csütörtökön d.e. 12 órára hívjon értekezletet [sic!] a szükséges intézkedések megbeszélése végett.

8. Czakó min. oszt. tanácsos ismertette a 6 testnevelési óra bevezetéséhez szükséges intézkedéseket. Szerinte 2 főprobléma merül fel e kérdés tárgyalásánál, úgymint: hogy hol legyen az óra megtartva és ki által? Ugyanis a legtöbb vidéki iskolában nem áll megfelelő helyiség, tornaterem rendelkezésre. Javasolja, hogy a felsőbb évfolyamú növendékek tartsák meg a reggeli fél testnevelési órákat.

Döntés:

A 13 főigazgató felhívandó arra, hogy jelentsék a tankerületük területén e kérdés gyakorlati megoldásának lehetőségeit.

Czakó min. oszt. tanácsos jelenti továbbá, hogy Kulcsár kormánybiztos és Balassa Őm. hozzájárult a zsidók kitiltásához Kisok versenyekről.

Czakó oszt.tanácsos kéri az Országos Vezetőt, hogy az osztályvezetői értekezletek tárgysorozatát az illetékes osztályokkal egyetértésben állapítsák meg. Így az osztályvezetők az osztályvezetői értekezlet anyagának előzetes ismeretével jelenjenek meg az értekezleten.

Döntés:

Az osztályvezetői értekezlet anyagát a társadalmi sport vezetője és a leventék országos parancsnoka az Országos Vezetőséggel egyetértésben állapítják meg.

Tárgysorozat:

1./ V. Kudriczy István vk.ezredes ismertette az 1939. II.tc. és a végrehajtási utasítás ama rendelkezéseit, amelyek a vállalatok kötelezettségeit tartalmazzák.

2./ Leventeegyesületek és a GYOSZ által létesítendő szabadidő mozgalom egymáshoz való kapcsolatai.

Az értekezlet az országos Vezető döntése alapján megállapodott abban, hogy a leventeegyesületek és a GYOSZ szabadidő mozgalom között az együttműködést biztosítani kell, azonban úgy, hogy ez a leventeegyesületek önálló életét ne befolyásolja.

3./ A sportegyesületeknek a GYOSZ szabadidő mozgalommal való kapcsolatai tekintetében v. Tárczay min. osztályfőnök javaslata alapján megállapodás nem jött létre, mert a kérdés letárgyalása alaposabb előkészületet igényel.



1941. október hó 28. kedd

9h

Bronts Gézáné belügyminisztériumi szociális felügyelő „Korszerű törekvések a női társadalmi munka egységesítésére” címen tartott előadást a női nemzetvédelmi tanfolyam hallgatói részére a Testnevelési Főiskolán. Az Orsz.Vez. szűkebb törzsével ezen az előadáson megjelent és az előadás befejeztével hálásan megköszönte az előadónak értékes oktatását és az előadás folytatásaképen felhívta a tanfolyam hallgatóinak a figyelmét arra, hogy mint a leánylevente intézmény vezetői – Bronts Gézáné előadásának megfelelően – ne mindig felülről várják az irányítást és a kezdeményezést, hanem öntevékenyen alulról a faluban indítsák meg azt a szociális társadalmi munkát, amelynek irányelveit most kapták meg. A leánylevente intézmény hasonlóan a fiúlevente intézményhez egy előkészítése, előképzése a magyar ifjúságnak, hivatásának teljesítésére. A leventevonalon ez már teljesen meg van oldva, mert a leventéket előképzésük befejezte után a honvédség veszi át és itt teljesítik azt a kötelességet, amit a nemzet tőlük megkövetel és reájuk ró. Leánylevente vonalon még hiányzik az az intézmény, amelyik az évente kb. 120.000 főt kitevő leányleventéket átvenné és a magyar társadalomban elhelyezné. Ez már nem az Országos vezető feladata, de ez irányban is a kormány részéről a közeljövőben megtörténik az intézkedés.

Az előadás meghallgatása után az Orsz.Vez. megbeszélést folytatott a Testnevelési Főiskola igazgatójával, és felhívta a figyelmet arra, hogy szükségesnek tartaná azoknak a kiváló magyar sportembereknek jutalmazását, akik a közelmúltban világcsúcseredményeket értek el. A közelmúltban atlétikában Csaplár, céllövészetben pedig Cságoly érte el a világcsúcseredményt. Nevezetteket az Orsz.Vez. kihallgatáson fogadná és részükre elismerésképen és az ifjúság buzdítására egy-egy értékes tiszteletdíjat nyújtana át ünnepélyes körülmények közepette. Dr. Misángyi Ottó jelentette, hogy erre akkor kerülne a sor, ha az érdekelt szövetségek a világcsúcseredményeket hitelesnek elfogadják.

10h

A szociális testvérek küldöttsége jelentkezett az országos vezetőnél és ajánlotta fel szolgálatait a női nemzetvédelmi munkában.

11h

Vitéz Kudriczy István vk. ezredes jelentkezett az Orsz.Vez.-nél és előléptetése alkalmával a H.M.40. osztály nevében legőszintébb szerencsekívánatait fejezte ki. Majd folyó ügyeket referált.

11h 10

Vitéz Tárczay-Felicides Román, a társadalmi sport és testnevelés vezetője törzsével megjelent az Orsz. Vez. hivatalos helyiségében és az altábornagyi előléptetés alkalmával szerencsekívánatait fejezte ki.

11h 20

Budapest székesfőváros polgármestere meghívására az Orsz.Vez. megtekintette a székesfővárosi szívvizsgáló és sportorvosi intézetet. Az Orsz.Vez.-t gróf Zay Imre, a polgármesteri hivatal vezetője fogadta és tájékoztatta.

12h 30

Ember Sándor orsz.gy. képviselő tett tisztelgő látogatást az orsz.Vez.-nél. Megbeszélésre került a Magyar Aero Szövetség okt. 30-án a budapesti közforgalmi repülőtéren megrendezendő ünnepélyes vizsgatétel megrendezése. A tervezett levente díszszázad elmarad, helyette leventezenekar fog kivonulni.

13h

Megbeszélés W. Zsigmond Judithtal és Holló szv. tanácsossal a női nemzetvédelmi tanfolyam költségvetése tárgyában.

13h 30

Walter Erzsébet tett tisztelgő látogatást az Orsz. Vez-nél személyes ügyben.

18h 45

A m.kir. folyamrendőrség úszó ünnepélye a Margit-szigeti Fedett-uszodában. Az Országos Vezető szolgálati elfoglaltságára való tekintettel a meghívást lemondotta. Az Orsz.Vez. képviseletében Bekény Béla ezds. és Szűcs András szds. (KÖTI) jelentek meg.

20h 30

A MAC régi gárdája vacsorát rendezett a Gellért szállóban. A vacsorát az Orsz. Vez. lemondotta.

Kiegészítés a vk. tiszt részéről:

11h

A vk.tiszt, Rosztóczy őrnagyorvos és Emődy titkár elkészítették az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság felállításához szükséges előterjesztést.

Az előterjesztést az Országos Vezető jóváhagyta és Rosztóczy őrnagyorvosnak átadta azzal, hogy a jóváhagyás előtti láttamozásokat mielőbb szerezze be.



Október 29. szerda

9h

Dr. Kósa Ferencné iskolanővér jelentkezett az Országos Vezetőnél és kérte az ifjúsági mozgalomba való bekapcsolását.

10h

Wangel Gyula a Magyar Athlétikai Clubot érintő ügyekben referált az Országos Vezetőnek és egyben felhívta figyelmét Csaplárnak világrekordjára. Az Országos Vezető utasította polgári titkárát, hogy Csaplárt hívja be. Az Országos Vezető részére egy tiszteletdíjat fog adományozni.

10h 30

Gréfl Károly személyes ügyben jelentkezett.

11h

Aschner Lipótot fogadta az Országos Vezető és felhívta a figyelmét, hogy vállalatainál a leventemozgalmat támogassa.

11h 30

A dandárleventeparancsnokok tisztelgő látogatást tettek és szerencsekívánataikat fejezték ki az Országos Vezetőnek.

12h 30

A Testnevelési Főiskola küldöttsége Misángyi Ottó vezetésével fejezte ki jókívánalmait az Országos Vezetőnek előléptetése alkalmával.

12h 45

Várady Dezső MáV felügyelő személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél.

13h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak fejezték ki szerencsekívánataikat az Országos Vezetőnek.

13h 15

Beresztóczy miniszteri tanácsos fejezte ki jókívánatait az Országos Vezetőnek.

13h 30

Horthy István államtitkár, a MÁV elnöke a diákkaptár ügyének a leventéknél való előmozdítása ügyében felkérte az Országos Vezetőt. Az Országos Vezető ez alkalommal felhívta a MÁV elnökének figyelmét a borsai télisportközpontnál szükséges vasútépítkezésekre.

Vitéz Horthy István előadta azt a tervét, mely szerint a leventeintézményben is meg kell gyorsítani az ifjúság gazdasági irányú nevelését. Erre a feladatra legalkalmasabb a szövetkezeti alapon való szervezkedés. A diákkaptárnál bevált eredményeket értékesíteni kell a leventeintézményeknél is.

Az Országos Vezető válaszában hangsúlyozta, hogy a Kormányzó Úr szózatából kiindulva a leventeintézmény keretében hasonló kezdeményezés indult meg. Ehhez épen a mai napon fogja a HM. Úr a hozzájárulását megadni.

Az Országos Vezető röviden ismertette a „Levente-Szövetkezet” szervezet célkitűzéseit, majd javasolta, hogy a diákkaptár szervezettel való együttműködés céljából november hó 5-én Csanak Tiborral, a diákkaptár főtitkárával tartassék értekezlet a két szervezet együttműködése tárgyában. Az értekezletre meg kell hívni a LOK. és a LEV. Op. megfelelő szakelőadóit és egy gazdasági szakértőt.

Az Országos Vezető ezek után ismertette a borsai síközpont felállítására vonatkozó tervét. Vitéz Horthy István a legnagyobb lelkesedéssel vette tudomásul a tervezetet. Az Országos Vezető Horthy István támogatását kérte egy kb. 10 km-es vasúti szakasz kiépítése tárgyában. Felkérte Horthy Istvánt, hogy szakemberei útján tájékozódjék a helyzetről és ajánlotta, hogy egy alkalommal személyesen is szálljon ki Borsára.

Az Országos Vezető bizalmas és meghitt megbeszélés keretében tájékoztatta Horthy Istvánt a leventeintézmény igen súlyos anyagi helyzetéről. Horthy István kilátásba helyezte illetékes helyen való támogatását.

14h

A vk. tiszt a vitéz Horthy István kíséretében megjelent Csanak Tibor főtitkárral további megbeszéléseket folytatott. Csanak főtitkár ajánlja, hogy „leventeszövetkezet” helyett a „leventekaptár” elnevezést használjunk. Ez ugyanis lényegesen jobban fejezi ki a célkitűzést. Javasolta továbbá, hogy a diákkaptár szövetség hajlandó a leventekaptár mozgalomba beolvadni és teljes munkaerővel a mozgalom szolgálatára állni.



1941. október hó 30. csütörtök

11h 30–13h 30

Értekezlet a Közoktatási Tanácsnál.

Jelen vannak:

Az Országos Vezető,

Huszti egyetemi tanár,

Balassa min. osztályfőnök,

Szőnyi miniszteri tanácsos,

Horváth miniszteri tanácsos,

Saád százados főtanár,

Czakó min.o.tanácsos,

Hanák Tibor titkár,

Várady igazgató, és a

vk.tiszt.

Huszty egyetemi tanár ismertette a honvédelmi ismeretek című tantárgy bevezetésére szükséges rendelettervezetet. Az értekezlet alapos megfontolás után úgy döntött, hogy a rendeletet a minisztertanács útján M.E. szám alatt kell kiadni az 1941. évi XII.tc. alapján. Ez a megoldás végleges rendezést jelent és módot ad arra, hogy a nemzetiségek számára is biztosítsa a magyar nyelv használatát. E rendeletben ki kell térni arra is, hogy a honvédelmi ismeretek című tantárgy, a testnevelés és a leventekiképzés összhangját mikép kell biztosítani. E hármas tankönyvet, mint a katonás nevelés és a katonai előképzés összetevőit kell a rendeletben feltüntetni.

A könyv kiadására vonatkozólag Huszty egyetemi tanár ismertette a szakértő bizottság ama tervét, hogy a könyv szerzőinek nevei nélkül a VKM. kiadványaként, az üzleti vállalkozás lehetőség szerinti kikapcsolásával minél olcsóbban kerüljön kiadásra. Ehhez szükséges volna kb. 20-30 ezer pengő kölcsön. Kéri az Országos Vezetőt ennek kieszközlésére.

Huszty egyetemi tanár felvetette azt a gondolatot, hogy célszerű volna a honvédelmi nevelést végző tisztikar számára valami csekély pótdíjat adni. Ugyanis ez az új tantárgy bevezetése az óraszámok tetemes emelkedését jelentené, amit feltétlenül méltányolni kell. [sic!]

Czakó min.o.tanácsos ismertette a mindennapi reggeli tornagyakorlatok bevezetésére vonatkozó rendelettervezetet.

Huszty kéri, hogy a rendelet tervezetből töröltessék ki az a rész, mely lehetővé tenné a tornagyakorlatoknak a délelőtt bármelyik órájában való beállítását. Ez ugyanis megoldhatatlan, csak arról lehet szó, hogy a tanítás kezdete előtti félórában az egész iskola ifjúsága együttesen vegyen részt a tornagyakorlatokon.

15h

Az Országos Vezető a vk.tiszt kíséretében részt vett a Horthy Miklós Repülő Alap által rendezett h.kiv.kik. rep. vizsgán a budaőrsi repülőtéren.



Október 31. péntek

9h 45

Vitéz Fodorné a nemzetvédelmi tanfolyam ügyében megbeszélést folytatott az Országos Vezetővel.

10h

Földes János, a Magyarország sportrovat vezetője személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél, akit arra kért, hogy egy meginduló új sportlap ügyében biztosítsa a szerkesztő támogatásáról. Az Országos Vezető a kérelem teljesítését elhárította magától.

10h 30

Szentmiklóssy alezredes személyes ügyben jelentkezett.

10h 45

Saád és Nagypataky századosok az Országos Vezetőnek előléptetése alkalmából jókívánságaikat fejezték ki.

11h

Bárány István és Rajcsányi László, a Képes Sport szerkesztői jelentkeztek az Országos Vezetőnél és arra kérték, hogy lapjuknak a középiskolákban való bevezetését engedélyezze. Az Országos Vezető kijelentette, hogy a lapot csak akkor támogatja, ha ők a szerkesztőségben tiszta keresztény alkalmazottakkal dolgoznak és a lapban levő filmrovatot megszüntetik.

11h 15

Veres Imre, a MAC ügyvezető alelnöke és Oláh Dezső, a MAC főtitkára kérték az Országos Vezetőt arra, hogy a MAC clubház építés ügyét támogassa. Az Országos Vezető a MAC képviselőjének megígérte a kérelem támogatását.

13h 15

Gazda bécsi gyáros, Kudriczy vk.ezredes, Lósy alezredes az Országos Vezetőnél a leventék felszerelésének ügyében megbeszélést tartottak. A megbeszélés eredménye az, hogy megvan a lehetőség a leventék felszerelésének az előteremtésére.

13h 30

Az Országos Vezető személyi titkárával és Palkovich min. osztálytanácsossal a Pro Juventute kitüntetés ügyében felkereste Bárczy István államtitkárt. A megbeszélés eredményeképen elkészítendő a kitüntetésre vonatkozó minisztertanácsi és kormányzói irat. A kitüntetés szalagja vastag zöld mezőben a középen elhúzódó fehér sáv, a keresztnek a színe pedig sötétpiros.



November 1. szombat

Ünnep.



November 2. vasárnap



November 3. hétfő

10h

Szurmay Tibor vk. százados referált az Országos Vezetőnek a keddi osztályvezetői értekezlet tárgysorozatáról.

11h

lelkész[94] személyes ügyben jelentkezett. [sic!]



Október 4.[95] kedd

9h

Csóka Lajos személyes ügyben.

9h 30

Sárossy vízipóló játékos az Orsz.Vez. úrnak a támogatását kérte a fővárosi kinevezéséhez.

11h

Kós ezredes jókívánságait fejezte ki az Országos Vezetőnek előléptetése alkalmából.

12h

Az Országos Vezető a Miniszterelnök Úrnál a Cserkész Szövetség ügyében megbeszélésen vett részt.

Délután

Osztályközi értekezlet az Ifjúság Házában.

Orsz.Vez. üdvözli a megjelenteket.

1.

Tárczay-F. min. osztályfőnök: Déván István jelentette, hogy megkapta azt az iskolát, amely Borsán volt használatban. Az iskolában 25-30 személy részére van fekvőhely, s így kiszálló bizottságok elszállásolásáról gondoskodva van.

Schmidt József kormányfőtan.: Azért építsünk más faházakat is, mert a fát ingyen kapjuk, csak a munkadíjat kell megfizetnünk.

Tárczay-F. min. osztályfőnök: Schmidt kormányfőtan. javaslatokkal jöjjön hozzánk, hogy adhassunk a Sí Szövetségnek tervek nélkül összegeket nemcsak a fakitermelésre, hanem a felépítendő menedékházak felszereléséhez.

Döntés:

Holnap Schmidt kormányfőtan. Déván István úrral, a 40. osztály hadbiztossági vezetőjével és az OSK kiküldöttjével megbeszélik, hogy minél hamarabb meginduljon a szükséges berendezési tárgyak beszerzése.

2.

Tárczay-F. min. osztályfőnök: A MOVE arra kérte őt, hogy az antibolsevista kiállításon a testnevelési csoport tulajdonában lévő filmanyagot bocsássa a kiállítás rendelkezésére. Ezek a filmek a Testnevelési Főiskolán vannak elhelyezve.

Orsz.Vez.: Mikor legyen a filmbemutató? Javasolja, hogy először nézzük meg a filmet s azután adjunk választ a MOVE-nak.

Döntés:

Az Orsz.Vez. jövő kedden egy órakor a filmet megtekinti.

3.

Tárczay-F.min.osztályfőnök: Berlinben és Bécsben van leventeegyesület. A testnevelési csoport fizette eddig ezen csoportok személyi költségeit. Kéri, hogy ezentúl a HM. 40. osztálya fizesse.

Lovas László vk. százados: Már intézkedés történt.

4.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója bejelenti, hogy a szövetségi és egyesületi új alapszabályok kodifikálásának ügyében a tárgyalások befejeződtek.

Orsz.Vez. javasolja összehívni a Kultuszminisztériumból és a Honvédelmi Minisztériumból a jogászokat egy megbeszélésre ebben az ügyben.

Arató Géza testnev. tanácsos: Sportkérdést csak az tud kodifikálni, aki a sporthoz ért. Pusztay min. tanácsos kijavította a javaslatot. Ez szerinte használhatatlan. Páskándy min.o.tan. a legkiválóbb művelője az ilyen irányú kodifikációnak.

Orsz.Vez.: Szurmay vk. százados beszélje meg Pusztai miniszteri tanácsossal. Akta!

Misángyi testnevelési főiskolai igazgató: Csak a Nemzeti Sport Bizottság teljes ülése után kerüljön a kérdés a Miniszter Úr elé.

Döntés:

1./ A sportbizottsági ülésre kerül a javaslat és azután a Miniszter Úrhoz.

2./ Az egyesületek minden év december végén és január első harmadában tartanak közgyűlést, amely összefüggésben van az évi zárszámadással.

5.

Arató Géza testnev. tanácsos jelenti, hogy Fluck Andrással tárgyalt a szabadidő mozgalom sportügyében.

A tárgyalások gyakorlati része a következő:

1./ A kormányhatóságilag jóváhagyott szabadidő szervezetek keretébe vállalatilag egy-egy sportkör beillesztendő. A sportkörre vonatkozó szabályok a sportegyesületekre vonatkozó szabályok szerint készülnek majd el.

2./ A szabadidő szervezetek sportkörei megalakulásukkor nem köteleztetnek, hogy megalakulásuk után sportszövetségek tagjai legyenek. Nem köteleztetnek a szabadidő mozgalom sportkörei, hogy sportegyletek tagjai legyenek, mert ezáltal a tömegsport kifejlődését elősegítik. A Gyoszt a közép- és kisvállalatok nem érdeklik, csak a 120 nagy vállalat. – A meglevő társadalmi egyesületek keretében egyesítenénk az apró kis vállalatokat. – A munkássport terén pedig egy évben 6 standard verseny lenne. Ezek jelvénnyel lennének összekötve. Az egészen kiváló munkások jelvényeket kapnának. Munkában is viselhetnék.

A centrális vezetés hogyan?

1./ A Gyosz maga szeretné.

2. Rendeltessék el, hogy a Gyosz köteles a költségeit viselni a személyeket illetően az Orsz.Vez. kijelölése alapján.

3./ Ne csinálja se a Gyosz, se az Országos Vezetőség, hanem a OSK-nak legyen ez egy alosztálya.

Arató Géza testnev. tanácsos a második megoldást javasolja.

Tárczay-F.: Legyen egy fizetett alkalmazott, akit az Országos Vezető nevez ki.

Czakó min.o.tan.: Rendelettel kényszerítjük a Gyoszt.

Orsz.Vez.: Várjuk meg, amíg a leventevonalon a tárgyalás meglesz.

Döntés:

A Gyosz leventemozgalommal kapcsolatosan intézendő el a kérdés és aztán kormányrendelettel kell szabályozni az egész kérdést.

Kudriczy vk.ezredes: Ez előfeltétele a munkának, mert kell, hogy ez a kormány által szankcionáltassék.

Czakó min.o.tan. hívjon össze egy értekezletet.

6.

Misángyi Ottó, Testnevelési Főiskola igazgatója: A bécsi mérkőzés[96] ügyében folyik a vizsgálat. Itt szerinte az a baj, hogy a szövetség vezetőségében kevés a szakember. A Szövetség nem meri határozott eréllyel vinni a sportot valamely irányban. A játékosok két táborra oszlanak: angol rendszerűek és szabad rendszerűek. A kihallgatások folynak még.

Orsz.Vez.: Alkalmas-e a Labdarúgó Szövetség az ügyek vitelére? Ez a vereség nagy port vert fel. A Miniszterelnökségtől és a Külügyminisztériumtól is érdeklődtek. Az a baj, hogy nincs koncens forma.

Tárczay-F. min. osztályfőnök: Nagy baj, hogy a Labdarúgó Szövetség, amelyet mi hoztunk létre, ebben a harcában ellentétben van a Ferencvárossal, amelyik álkeresztény egyesület és jelenleg is nagyon sok zsidó taggal rendelkezik. (Huszár Aladár kontra Gidófalvi vita). Nem helyes-e, hogy kiküldünk valakit a legközelebbi nemzetközi mérkőzéseknél ellenőrzőnek. Svájcban 20-án a csapatot megnézi Misángyi Testnevelési Főiskola igazgatója, és lát. [sic!]

Orsz.Vez.: A sportsajtó mérges. Nem lehet ezt leállítani?

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója: Nemcsak a sportsajtó heccel, a másik oldalon még inkább. T.I. a Nemzeti Sport és a Sporthírlap van az egyik oldalon, és a másik oldalon a napilapok sportrovatai. Fontos a sajtónak megszigorítása. Leghelyesebb volna a Szövetségnek bátor állásfoglalása. Erről jelentést tesz, ha a kihallgatásokat befejezték.

Orsz.Vez.: Segíteni kell! Lehetetlen a vezetés a labdarúgóknál. Amennyiben a szövetség nem tudja feladatát teljesíteni, az egész Labdarúgó Szövetséget át fogja szervezni. Esetleg alosztály? A sportsajtót le kell állítani!

Döntés:

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója Őm-ga 2 nap múlva jelentkezik.

6.[97]

Arató Géza testnev. tanácsos bejelenti, hogy a leventék sportszereplésének szabályzata elkészült.

Kudriczy vk.ezredes: Nyilvánosságra kerüljön-e ez, amikor a Kisok és a társadalmi sport ügye rendeződik?

Akkor kerüljön a rendelet kiadásra?

Döntés:

Egyszerre menjen ki az egész.

7.

Palkovich min. oszt.tan. ismertette „Pro Juventute” kitüntetés rendszeresítése tárgyában folytatott tárgyalásokat. Bárczy államtitkárral megállapodtak, hogy az alapszabályok megfelelnek a kívánalmaknak. Változás csupán annyi, hogy az érdemkeresztnek nem 5 osztálya lesz, hanem csak 3 osztálya, valamint ezüst érdemkereszt és bronz érdemkereszt. Az oklevél szövegét még megbeszélik. A szalagban is változás van. Ugyanis zöld és fehér lesz a színe. Előterjesztés előtt készíttet emailban egy példányt, hogy azt Orsz.Vez. a Miniszter Úrnak előterjeszthesse. Addigra ebből egy példány bemutatható lesz. A minisztertanácsi előterjesztést akkor lehet megtenni, ha a Miniszter Úrral már letárgyalta az ügyet az Orsz. Vez.

Döntés:

Orsz.Vez. megbízza Palkovich Pál dr. min.o.tan.-t egy email példány elkészíttetésével, hogy azt előterjeszthesse a Miniszter Úrnak. (Ez aktaszerű elintézés.)

8.

Czakó István dr. min.o.tan. bejelenti, hogy a honvédelmi nevelés kötelező bevezetése tárgyában részt vettek egy értekezleten, ahol döntés történt, hogy miniszterelnöki rendelettel kell ezt az ügyet szabályozni. Nemcsak a leventevonalon, hanem a testnevelés vonalán is magyar lesz a tanítási nyelv minden iskolában.

Czakó min.o.tan. közölte továbbá, hogy a tankönyvek szerkesztése ügyében Hóman Őexcellentiája dr. Joó Tibor személyét nem akarja belevonni, helyette Saád százados egy.m.tanárt javasolja.

Döntés:

Igen.

9.

(A mindennapos félórás testnevelés elrendelése tárgyában kiadott körrendelet.)

Czakó min.o.tan.: jelenti, hogy a rendelet kiment a 13 főigazgatónak és a megállapított egyéb szerveknek. Misángyi, a Testnevelési Főiskola igazgatója jelenti, hogy nyomtatásra kész az utasítás. Az alsó osztályok számára van gyakorlat szabadban és teremben és ugyanez a felső osztályok számára.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója bejelenti, hogyha az egész elkészült, akkor csinál egy költségvetést és majd bemutatja Orsz.Vez.-nek.

Döntés:

Az utasítást 3-4 hónaponként kell kiadni.

10.

Orsz.Vez. elrendeli, hogy a Kisok-leventék sportszereplésére vonatkozó szabályzatot később tárgyalják le.

11.

Ezután a középiskolás leányifjúság esetleges részvétele a leánylevente-mozgalomban kérdését tárgyalta az értekezlet.

Tárczay-F. min. osztályfőnök szerint egyelőre nem mondjuk a mozgalom jelleget. [sic!] Ne terjesszük ki a középiskolás leányokra. Prímási vonalon kellemetlen megjegyzéseknek tehetnénk ki magunkat.

Döntés:

A H.M. 40 osztály fog ebben az ügyben intézkedni; olymódon, hogy a középiskolás leányifjúság részére a mozgalom még nem kötelező.

12.

Emődy titkár bejelenti a Kisok és Mefsok átszervezésével kapcsolatban, hogy Pusztai min. tanácsosnál járt, aki sajnos az idő rövidsége miatt nem tudott erre választ adni.

Orsz.Vez. szerint Pusztaival meg kell ezt beszélni.

Czakó min.o.tan. javasolja, hogy ezentúl az ügyosztály készítse el javaslatát, melyet bemutat csoportfőnökének, ki azt odaadja Palkovich min.o.tan.-nak és csak ezután kerüljön az ügy Pusztai Öm.-gához.

Orsz.Vez. elrendeli, hogy a Pusztai-ügy holnap programba veendő. Tehát elküldjük a készet Palkovich min.o.tan.-hoz, aki megteheti a megjegyzéseit. A cédula rendszernek vége legyen, mert hiszen önálló osztályok vannak, ahol szakemberek dolgoznak.

(Emődy titkár jelenti, hogy Pusztai Öm-ga a Cseke előadónak a munkáját nehezményezte).

Orsz.Vez. közli, hogy holnap a Miniszter Úrnak jelentést tesz.

A Kisok és Mefsok ügy aktában lefektetendő és Pusztai Öm-ga megjegyzéseit tegye meg. A Mefsok ügy áll.

Czakó min.o.tan. felhatalmazást kér arra, hogy az ügyosztály előkészíthesse személyi téren a tárgyalásokat Palkovich min.o.tan.-nal. (Azon tárgyalásokra gondol, amelyek az átszervezéssel kapcsolatban szükségessé válnak.)

Döntés:

Igen.

13.

Tasnády őrnagy ismerteti a honvédsport ügyét. Itt 2 fontos alapelv van: hogy a korszerűség követelményeinek a honvédség sportja teljesen megfeleljen sport- és katonai szempontból. Egész tömegekkel foglalkozunk, mert hiszen a hadsereg értéke nem az egyes emberek, hanem a tömeg. Tömegsport, amely nem jelenti azt, hogy az egyéni sportoknak nem adunk teret, és nem támogatjuk azt. Lehetővé kívánjuk tenni a honvédeknek, hogy a laktanya falain kívül is sportolhassanak. Szoros kapcsolatokat tartunk fenn a polgári szövetségekkel. Az egyéni sport tekintetében most már megköveteljük, hogy minden tiszt legalább törzstiszti rangig és minden tiszthelyettes 40 éves koráig köteles egy nyári és egy téli sportágat űzni. Ez ellenőrizve van.

Orsz.Vez.: A másik elvi kérdés, hogy megtörtént-e a kiképzési osztályon a megbeszélés?

Lovas László vk.százados: Megtörtént a megbeszélés.

Orsz.Vez.: A bizottság üljön össze és határozza meg a körvonalakat, hogy mi történjen a katonai sporttal és a lovassporttal? Az Eszterházy-utcai lovarda ügyét sürgősen kell kézbe venni. Fáy államtitkár értesítette, hogy ez szabályozható volna. Szakonyi ezredessel fel kell venni az érintkezést, amely a Tattersaalra is vonatkozik! Télen át concourokat lehetne megindítani!

Orsz.Vez. kijelöli Bekény Béla ezredest, hogy a szükséges teendőket elvégezze.

Kudriczy vk. ezredes közli, hogy ősszel javasolta, hogy a Lovas Szövetséget be kell ide hozni.

Orsz.Vez.: A Lovas Sport Szövetséget behozni még ezen a héten. Megbeszélendő a Tattersaal támogatása Szakonyi ezredessel, továbbá Hedry altábornaggyal.

Arató Géza testnev. tanácsos javasolja a Lovas Sport Szövetségbe bevonni az OSK-t. (E javaslata a többség által elvetve.)

Orsz.Vez.: A lovassport napról-napra hanyatlik. Hozzá kell nyúlni, mert a szervezésben van a hiba.

Orsz.Vez. elrendeli, hogy Kudriczy vk. ezredes parancsnoksága alatt tárgyalják meg ezt az ügyet.

14.

Kudriczy vk. ezredes jelenti, hogy a belügyminisztériumi urak vállalják a levente nyilvántartást, azonban a leányleventék nyilvántartása törvény nélkül nem megoldható. A leánylevente-nyilvántartást leginkább a népmozgalmi nyilvántartással lehet elérni, amely alapnyilvántartás mindenkit kielégít.

Orsz.Vez.: Több mint 3 millió ifjú nyilvántartását hogyan lehet a legjobban beszervezni? Szükséges-e a jegyzők mellett újabb ember beállítása?

Emődy titkár szerint a tanítókkal kell ezt a munkát végeztetni. (Ez a kérdés elvetve.)

Javasolják továbbá: A leánylevente nyilvántartás jegyezze be a személyi adatokat, (kartotéklap,) valamint az orvosi vizsgálatok és képességvizsgálatok eredményét, stb. Levente-nyilvántartó van a községi körjegyzőségekben. Ez vezetheti a leányoknál is a nyilvántartást.

Döntés:

A leánylevente nyilvántartásra, úgymint a fiúknál, a leánylevente vonalon az előkészületeket megtesszük és a népmozgalomba állítjuk és ebből származó esetleges eredményeket a jövő héten előterjesztjük.

15.

Tárczay-F. min.osztályfőnök szerint a leánylevente-intézménynek önállóságot kell adni, de úgy, hogy a leventék országos parancsnoksága alá kerüljön ez az intézmény.

Kudriczy vk. ezredes: Erről szó sem lehet. Szerinte a leánylevente-intézményt mozgalmi alapon lehet csak megszervezni. Feleslegesek olyan hivatali szervek, amelyek irodákban intézik a mozgalmat. Ez a központi önálló szerv közvetlen kapcsolatba kerüljön az Orsz.Vez.-vel. Ne legyen ott sok alkalmazott, hanem csak annyi, amennyi az irányításhoz szükséges. Tanfolyamok a vezetőknek és szabályzatok készüljenek. Tehát meg lehet kezdeni a tanfolyamokat a vezetőknek. Ha megalakulnak a leánycsapatok, akkor a központi szerv pénzt juttat nekik. Fontos még a mozgási szabadság.

Orsz.Vez. kijelenti, hogy a leánylevente intézmény önálló lesz és a Kultuszvonalon marad, mert a budget a Kultuszvonalat terheli. Arról is akta készül majd, hogy megváltozik a kultuszi vonalon a szervezése. Önálló osztály, vagy csoport lesz. A Lok-nál lesz egy összekötő leány. A leventevonal részéről is ugyanígy. Mindezt aktában kérem és az időpontot is, amikor ezt az átszervezést a Miniszter Úrnak bemutathatom. Alkotmány u. 5-7. sz. alatt már ki is jelöltük a helyiséget. Azonban az építkezési nehézségek miatt december közepe előtt nem lehet meg. November 15-től fogva kiválik a Czakó min.o.tan. osztályából és önálló lesz az osztály.

16.

Czakó min.o.tan. szerint az Orsz.Vez. Wladár Gábor curiai tanácselnököt személyesen keresse fel és kérje közreműködését a törvény elkészítésénél, Pusztai Öm.-gát pedig levélben kérje fel az ebben a tárgyban összehívandó értekezlet előadójául.

Döntés:

Pénteken délelőtt értekezlet.

17.

Az értekezleten bejelentés történik, hogy a női vezetők kongresszusán a megnyitó beszédet Orsz.Vez. tartja, majd Wonkené ismertető beszédet mond.

Orsz.Vez.: A kiszolgált 150.000 leányleventének milyen szervezet álljon rendelkezésére. Ebben az ügyben tárgyalni kell Sturmné Öm.-gával.

Döntés:

A női szervezetek vezetőinek kongresszusán csütörtökön ott legyen a lelkészi osztály 2 képviselője, valamint a leventeparancsnok is. Itt rang szerinti ültetés.

18.

A leventeegyesületek női szakosztályaiban az iskolai leányifjúság részvétele már letárgyalva.

19.

Czakó min.o.tan.: A mostani tanfolyamok vizsgálatának gyakorlati része szombaton 8-10-ig lesz megtartva. A hallgatók bizonyítványt kapnak. A záróünnepély vasárnap 10 órakor lesz. Fontos az újságba tétetni! A katonai vonal most kapjon meghívókat.

Tárczay-F.min.oszt.főnök bejelenti, hogy vasárnap lesz a magyar-német gyeplabda mérkőzés. (Ez már előjegyezve.)

Czakó min.o.tan.: Hogyan lesznek vezényelve az okleveles hölgyek?

A H.M. 40 osztály jelentése szerint december 1-re lesznek vezényelve a szolgálati helyükre.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója kérdezi, hogy a főiskolai hallgatók részt vehetnek-e ilyen vezetőképzős tanfolyamon?

W. Zsigmond Judit szerint ezeknek különösképen szükséges elvégezni ilyen tanfolyamot.

Döntés:

Minden évben januárban a Testnevelési Főiskola 3, vagy 4. évfolyamú női hallgatói részére külön 4 hetes vezetőképző tanfolyamot kell rendezni.

19.[98]

A borsai síközpont ügye már letárgyalva.

Schmidt Öm-ga jelenti, hogy a polgármester a Kisok uszoda részére adna területet, de megkívánta, hogy a III. kerületi Vívó és Torna Egylet fuzionáljon az Óbudai Torna Egylettel és így elhelyezését kellene a Régész-utcai pályán biztosítani. Schmidt Öm-ga szerint a Kisok uszoda részére nem megfelelő a hely. Nincs csatornázása se és a végállomástól 750 m-re fekszik, nagy probléma a vízkérdés is. Az Árpád-forrás vize felhasználható, de ez 650 m. távolságnyira fekszik. A szivattyúzás lényeges költséget jelent. A medenceürítés nehéz a csatornázás hiánya miatt. Így a polgármestertől kér területet közel a forráshoz és beljebb a városhoz. Van ugyanis egy zsidó malomtulajdonos, aki bitorolja a területet.

Döntés:

Leghelyesebb mintegy válaszképen levelet írni a polgármesternek és kérni, hogy az összes érdekeltek bevonásával tartassék meg az az ülés, amit a polgármester lemondott.

Schmidt Öm.-ga: Remény van arra, hogy a III. Kerület és az Óbudai Egylet között a fúzió létrejön, ugyanis belügyminiszteri rendelettel elvették a III. Kerülettől a pályát.

Tárczay-F. min. osztályfőnök ragaszkodik a helyhez.

Schmidt Öm-ga: Ha a fúzió létrejön, akkor a III. kerületi Vívó és Torna Egyletből kiválik a zsidó szellem.

Tárczay-F. min. osztályfőnök aggálya, hogy a területet veszít. [sic!] Azt nem lehet, hogy a Székesfőváros helyette parkokat csináljon.

Döntés:

Ebben az ügyben az Országos Vezetőnél megbeszélés tartandó pénteken az érdekeltek bevonásával.

20.

Gál főlelkész bejelentette, hogy a hercegprímás támogatja a mozgalmat, csupán aggálya a közös valláserkölcsi nevelés (a katholikusok és protestánsok részére együtt). Drahos pápai kamarás képviseli az összes hazai egyházmegyéket. Minden lelkész kézhez kapja ennek a leventemozgalomnak a tervezetét.

Orsz.Vez. megígéri, hogy Drahos pápai kamarásnak felvilágosítással szolgál, sőt személyesen tárgyal vele a Vezetőség.

21.

A főiskolai testnevelés, leventeképzés és sport ügyét az idő rövidsége miatt nem tárgyalják, csak a jövő héten.

Rajczy min.s. titkár bejelenti, hogy a Főiskolai Diák Szövetség hozzájárult, hogy a Kormányzó Úr üdvözlésén december 6-án az ünnepi szónok mellett egy fiú-levente és egy leány-levente is ott álljon. Csupán Kudriczy vk.ezredes mondja meg, hogy mikor jelentkezzenek, mert 7 óra után elzárják az odavezető utakat.

Orsz.vez.: bizalmasan bejelenti, hogy a Sportcsarnok megnyitása december 5-én lesz. A radiátorok beépítése miatt voltak nehézségek.

22.

Rosztóczy őrnagy orvos ismertette az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság ügyét. A terveket a Honvédelmi Miniszter és a Kultuszminiszter jóváhagyták. Most már csak a kiadványozás van hátra az Orsz.Vez.-től.

23.

Orsz.Vez.: December 2-án a Gellértben a nős és nőtlen tisztek (előbbiek feleségeikkel) 5 órai teán jelenjenek meg. Ez egy viszontlátogatásnak számít. Januárban vagy februárban megismétlendő.

Szervezőbizottság elnöke: dr. Palkovich Pál min.oszt.tan., katonai részről: Schenker ezredes és Richter százados.

Orsz.Vez.: jelenti, hogy a cserkészettel kapcsolatban közölnivaló nincs. Bemutatta a Miniszterelnöknek és 2 miniszternek. A Kultuszminiszter Úr közölte, hogy még döntés nincs. Holnap 12 órakor a Kultuszminiszter Úrhoz megy, ahol megtudja a döntést.

Az értekezlet 19h 7-kor ért véget.



November 5. szerda

10h

Gr. Teleki László, Bíró György, dr. Kiss József és Pógyor István, a Keresztény Ifjak Egyesületének elnöksége, tisztelgett az Országos Vezetőnél.

10h 30

Schmidt főfelügyelő a borsai téli sportközpont munkálatairól számolt be az Országos Vezetőnek.

11h

Horthy István MÁV elnöknél tett látogatást az Országos Vezető Déván István kíséretében. A MÁV elnöke megígérte, hogy a legrövidebb időn belül műszaki szakértőit a helyszínre ki fogja küldeni a vasútépítés ügyében.

12h

Gazda német gyárossal folytatott megbeszélést az Országos Vezető a levente felszerelés beszerzése tárgyában.

19h

Az Országos Vezető felkereste Lukács Bélát, a Magyar Élet Pártja országos elnökét. Az Országos Vezető megbeszélte egy parlamenti képviselő csoportnak a megszervezését, mely parlamenti csoport az Országos Vezetőt támogatná az ifjúsági mozgalmak ügyeiben. Lukács Béla a javaslatot magáévá tette és teljes pártfogásáról biztosította az Országos Vezetőt.

Kiegészítés a vk.tiszt részéről

9h 30–11h

Értekezlet a leventekaptár ügyében.

Jelen vannak:

Csanak István, a diák kaptár főtitkára,

Dienes István hadbiztos szds.,

Királyfalvy Gusztáv igazgató,

Szurmay vk.szds.

Az értekezlet a H.M. Úr által jóváhagyott levente szövetkezetnek és a diákkaptár mozgalomnak szervezetszerű egyesítésével foglalkozott. Csanak főtitkár kijelenti, hogy vitéz Horthy István, a diák kaptár elnöke jóváhagyását adja ahhoz, hogy a diák kaptár a majdan felállítandó levente szövetkezetbe beolvadjon.

Ily irányú döntése van az országos vezetőnek is.

A H.M.40. osztály képviselője ezzel a tervvel egyetért. Az értekezlet elhatározza, hogy a H.M. 40. osztály és Csanak főtitkár elkészítse a két szerv egyesítésének részletes tervét. A folyó kiképzési évben azonban a diák kaptár még teljesen függetlenül és önállóan működik és az egyesítés végrehajtása kb. 1 év múlva venné kezdetét, amikor is a levente szövetkezet már megkezdte működését. A H.M. 40. osztály és a diákkaptár a továbbiakra vonatkozólag közvetlenül tárgyalnak.

17h

Értekezlet Gazda János bécsi textilgyáros javaslata tárgyában.

Jelen vannak:

Az Országos Vezető,

A H.M. 40. osztály,

Az érdekelt HM. osztályok és

az érdekelt minisztériumok képviselői.

(A belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium képviselői nem jelentek meg.)

Az Országos Vezető az értekezlet elé tárja a leventék egyenruhával való ellátásának kérdését. Az intézménynek mozgalommá való kiépítésének elengedhetetlen feltétele, hogy az ifjúságunk mielőbb tetszetős egyenruhával láttassék el. Az egyenruha tervei elkészültek és ezeket az értekezletnek bemutatja. Felkéri az értekezletet, hogy kövessenek el mindent ez igen fontos feladat megoldására.

Az értekezlet elé kerülő javaslat ezt a célt szolgálja.

Dienes hadbiztos százados ismerteti Gazda János javaslatát. A javaslat lényege, hogy Gazda János Balkánból importált nyersanyagot dolgoztatna fel a Magyarországon létesítendő gyárakban, magyar munkaerővel és a magyar tőke bekapcsolásával. Az ifjúság egyidejűleg bekapcsolandó volna a nyersanyag gyűjtésébe. Az ifjúság által gyűjtött hulladékanyag is e gyárakban kerülne feldolgozásra. A gyűjtött anyag ellenértékét az ifjúság felszerelési cikkekben kapná meg.

A kereskedelmi és iparügyi minisztériumok, továbbá a H.M. 2/r.osztály képviselőinek egyöntetű véleménye szerint a javaslat nem fogadható el, mert idegen cégek számára biztosítana monopóliumot, a magyarországi gyárak rovására. A nyersanyag behozatala sem oldható meg, mert csak kompenzációs eljárás útján kerülhet az országba nyersanyag. Ez azt jelenti, hogy a behozott nyersanyagért más anyaggal kellene fizetni. A behozatali lehetőségek teljesen ki vannak merítve úgy, hogy Gazda igazgató se tudna ezen felül importálni. A Gazda féle javaslat elősegítené még a német ipar balkáni térhódítását Magyarország rovására.

Döntés:

Gazda javaslata egyelőre félreteendő, de nem utasítandó el. Gazda igazgató kísérelje meg közvetlenül a kereskedelmi miniszternél a behozatali engedély kieszközlését.

Az Országos Vezető az elutasított javaslat helyett újabb megoldási lehetőségeket kért. A jelenlévő szakképviselő kijelenti, hogy tisztán nyersanyag kérdésről van szó. Az országban nincs nyersanyag, ami nyersanyag van, azt a honvédség teljes egészében lefoglalja.

A honvédség számára biztosított nyersanyagnak egy részét kellene a leventeintézmény számára biztosítani, hogy tavaszra a legsürgősebb tábori és díszruhakészletek beszerezhetők legyenek. Feltétlenül szükséges, hogy az új intézmény tavasszal már tömegeket tudjon felvonultatni.

Az értekezlet egyes szakértői javasolták, hogy az egyenruha színe legyen azonos a honvédség egyenruha színével.

Ezt a javaslatot az országos vezető elutasította.

További tárgyalások szükségesek, melyeket a 40. osztálynak kell kezdeményezni.



November 6. csütörtök

9h 30

Báró Csávossy László kérte az Országos Vezetőt, hogy az általa szerkesztendő Sportévkönyvet előszóval lássa el. Az Országos Vezető az előszó megírására Hóman Miniszter Urat fogja felkérni.

10h

Marosszéki mérnök személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél.

10h 15

Horváth Jenő alezredes az Országos Vezetőnek előléptetése alkalmából jókívánságait fejezte ki és egyúttal kérte a főcsoporthoz való beosztását.

10h 30

Palkovich Pál oszt. tanácsos személyi ügyekben referált az Országos Vezetőnek.

11h

Arató testnevelésügyi tanácsos gondnoki ügyekben referált az Országos Vezetőnek.

12h

Az Országos Vezető az Ifjúság Házában lévő nagyteremben a Magyarországon lévő női szervezetek vezetőivel értekezletet tartott. Az értekezleten az Országos Vezető üdvözölte a megjelent hölgyeket, utána W. Zsigmond Judit ismertette a női leventemozgalom célkitűzéseit.

Több felszólalás után az értekezlet azt határozta, hogy a mozgalomnak női leventemozgalom legyen a neve.

13h 30

Tóth Péter ügyvéd személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél.



Kiegészítés a vk. tiszt részéről.

12h

Értekezlet a női társadalmi szervezetek vezetőnőivel.

Jelen vannak:

Az Országos Vezető és szűkebb törzse,

a Társ. Vez. és Lev. Op. képviselői,

Keresztes Fischer Ferencné,

gróf Zichy Rafaelné,

Eszterházy grófné,

Schlachta Margit és a meghívott női egyesületek vezetői.

Az Országos Vezető felkérte az értekezletet, hogy a most megszülető leánylevente-intézményt fogadják szeretettel és kérte az értekezlet javaslatait arra vonatkozólag, hogy mi legyen az új intézmény elnevezése, továbbá, hogy a leánylevente-intézményből kikerülő 19 éves ifjúságot milyen szervezetnek adja át a leánylevente intézmény.

Ezek után W. Zsigmond Judit ismertette a leánylevente intézmény célkitűzéseit, a vonatkozó törvényjavaslat szövegezését és a szervezet alapvonalait.

Keresztes Fischer Ferenczné az egyesült női tábor nevében lelkes hangú felszólalás keretében üdvözölte az új intézményt és biztosította az Országos Vezetőt az egyesült női tábor támogatásáról.

Ezek után sorjában szólaltak fel a különböző egyesületek vezetőnői. A felszólalások két fő tárgy köré oszlottak, és pedig: az egyesületek kérdése és az elnevezés kérdése. Néhány felszólaló a levente elnevezést aggályosnak tartja, erre vonatkozólag az Országos Vezető szavazást tartott, melynek eredménye 21:12 a leány levente elnevezés javára. Több felszólaló javasolta, hogy a jelenleg működő női egyesületek számára továbbra is adassék meg a működési lehetőség. Egy másik javaslat kérte, hogy a társadalmi egyesületeknél eddig kiváló eredményt elért vezetőnők kapcsoltassanak be a leánylevente intézmény vezetésébe.

Az országos vezető javasolta, hogy alakuljon meg egy bizottság, melynek célja annak megállapítása, hogy a leánylevente intézményből kikerülő ifjúság milyen szervezetnek adassék át a kötelezettség megszűnésével. Elnökül felkérte Keresztes Fischer Ferencnét és gróf Zichy Rafaelnét.



November 7. péntek

10h

Nemes István, a görkorcsolyázó sport népszerűsítésére hívta fel az Országos Vezető figyelmét.

10h 30

Dusóczky Andor orvos a Sportorvosi Intézet ügyében jelentkezett az Országos Vezetőnél.

10h 45

Horváth Zdenkó alezredes személyes ügyben jelentkezett.

11h

Az Országos Vezető az OSK termében értekezleten vett részt. Az értekezleten a III. kerületi Sportegyesület pályája ügyében Schmidt Öm.-ga előadta a fővárosnak a terveit. Az Országos Vezető a főváros jelenlevő képviselőit arra kérte, hogy a főváros legyen tekintettel arra, hogy Óbudán kevés a sportpálya és pályáknak a megszüntetése csak az esetben kívánatos, ha egyúttal új pályának a létesítése már biztosítva van.

11h 30

Wünscher Frigyesnek látogatását adta vissza az Országos Vezető. A Hangya vezérigazgatója meghívta az Országos Vezetőséget november 20-ára, hogy a Hangya üzemeit látogassa meg. Egyúttal a Hangya mintafalujában egy 28 személyes iskola épületet az ifjúsági mozgalmak rendelkezésére bocsátotta. [sic!]

12h

A társadalmi sport és testnevelés vezetőjével megbeszélést folytatott az Országos Vezető. Ezen a megbeszélésen Arató testnevelési tanácsos Usetty Béla újrafelvételi ügyét ismertette az M.L.Sz. átszervezésével kapcsolatban. Az Országos Vezető elfogadta a felvételi kérelemnek az elutasítását.

13h 30

Zsembery István a Turista Szövetség kérelmét terjesztette elő.



November 8. szombat

10h

Az Országos Vezető személyi titkárával megbeszélte a Kultuszminiszter Úrnak referálandó anyagot.

10h 30

Az Országos Vezető a folyó ügyekről referált a Kultuszminiszter Úrnak. A megbeszélés eredményekép 3 egész testnevelési óra és 3 testnevelési fél óra bevezetését fogadta el a Kultuszminiszter. A „Honvédelmi Ismeretek” című tankönyvek bevezetése ügyében a Miniszternek az az álláspontja, hogy először a Kultuszminisztérium jogi osztályában tárgyaltassék le és csak azután kerüljön a miniszterközi értekezlet elé. A cserkészet ügyében közölte a Miniszter, hogy az önálló marad és annak országos vezetője személyére az Orsz.Vez. tegyen javaslatot. Kocza[99] Géza ny. tanügyi tanácsos szakfelügyelő megbízatását a Kultuszminiszter Úr nem fogadta el.



November 9. vasárnap

10h

Női nemzetvédelmi vezetőképző tanfolyam záróünnepélyén vett részt az Országos Vezető.

12h

Kárpátia étteremben[100] a női nemzetvédelmi vezetőképző tanfolyam díszebédjén volt az Országos Vezető.

15h

A magyar-német válogatott gyephockey mérkőzést tekintette meg az Országos Vezető.



November 10. hétfő

10h

Dr. Sipos László személyes ügyben kihallgatásra jelentkezett az Országos Vezetőnél.

10h 15

Rosztóczy Jenő[101] orvosőrnagy a Sportorvosi Intézet ügyében kereste fel az Országos Vezetőt.

10h 30

Asztalos Béla alezredes ruházati ügyben tárgyalt az Országos Vezetővel.

10h 45

Stolpa József államtitkár az Országos Vezető látogatását viszonozta.

11h 15

Országos Vezető látogatáson jelent meg a Honvédelmi Miniszter Úr Őnagyméltóságánál. A Honvédelmi Miniszter Úr megemlítette, hogy a Belügyminiszter felhívta figyelmét Rácz Erzsébetnek Orvietoba való kiküldésére. A Honvédelmi Miniszter természetesen nem osztja a Belügyminiszter álláspontját és az Országos Vezető is kijelentette, hogy az intézkedésért a felelősséget vállalja. Az Országos Vezető jelentette a Honvédelmi Miniszternek továbbá, hogy Rácz Erzsébettől egy írásbeli nyilatkozatot fog kikérni, melyben nevezett politikamentes működéséről írásbeli ígéretet tesz az Országos Vezetőségnek.

Osztályközi értekezlet a Horthy Miklós Sportcsarnokban[102]

Orsz.Vez.: üdvözli a megjelenteket.

Misángyi Ottó, az OSK vezetője a bécsi labdarúgó mérkőzés eredményeiről számol be. A kihallgatások megtörténtek. A hibák szerint 3 csoportba oszlanak [sic!]: 1. A vezetés nem szakszerű. 2. Vannak rendszert támogató és rendszerellenes játékosok. 3. A szaksajtó rossz. Ismerteti az értekezlettel Pluhár OSK főelőadó javaslatát, mely szerint a Szövetség mondja ki, hogy bármely rendszer játszható és hogy az M.L.Sz. szerződtessen egy országos labdarúgó szakfelügyelőt lehetőleg Tóth István személyében. Hatalmi szóval véget vetni a sajtóbeli rendszernek. A sajtóban a rendszerről szóló fejtegetések és bírálatok egy esztendeig tilosak legyenek. A Nemzeti Sport ne foglalkozzon csak labdarúgással. Javasolja, hogy olyan sportlap engedélyeztessék, amely hetenként háromszor jelenik meg. A cenzúrát az OSK gyakorolja! Ezután Misángyi Ottó közli, hogy ma d.e. szűkkörű értekezlet volt v. Tárczay-Felicides Öm.-ga elnöklésével, amelynek javaslatát Orsz.Vez. is elfogadta. Az OSK leiratot intézett az M.L.Sz.-hez és az OSK. a lapokban egy kommünikét tett közzé. A leirat szerint az M.L.Sz. félreérthetetlenül határozza meg a játékrendszert (angol, vagy olasz), mely szerint a válogatott csapat játszani köteles Svájcban, mert ellenkező esetben az OSK letiltja a mérkőzést.

V. Tárczay bizalmasan bejelenti, hogy az M.L.Sz. elaboratum elkészítésével megbízott főelőadó nem tudta magának a pártatlanság látszatát biztosítani. El nem fogadható, hogy egy football csapatban mindenki úgy játsszon, ahogy akar. Ezt a kellemetlen visszhangot mutatja az a svájci lap cikke [sic!], amelyet egy német szemtanú a bécsi mérkőzésről írt. (A címe: Sabotage in der ungarischen 11. A nagynémetek t.i. a VM[103] rendszert játsszák.)

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója: az M.L.Sz. hivatalosan VM rendszert játszik és Sárosiék ezért szabotálták meg a bécsi és most a kölni mérkőzést.[104]

V. Tárczay Öm.-ga a Gidófalvi üggyel kapcsolatban hangsúlyozza a zsidó tüntetéseket, melyekkel bántani akarják a keresztény M.L.Sz. vezetőségét.

Szűcs szds. szerint a magyar footballnak átka a VM rendszer: Játszunk magyar rendszerben bajtársi érzésben. [sic!] Az edzőknél baj a szakértelem hiánya.

Holló számv. tanácsos megállapítja, hogy az utolsó évben visszaesés következett be ebben a sportágban. A „Nemzeti Sport” komoly munkát indított meg. Hónapokon keresztül pompás cikksorozatot írt. A miniszteri biztos a prémiumot 100, 200, 300 pengőre emelte. Ez nagy vívmány, csak szerencsétlenségére a Nemzeti Sportnak az egyik kiküldöttje félzsidó volt. A régi liberális M.L.Sz. társaság akadályozza a játékosokat is.

Tárczay-F. min. osztályfőnök: Herberg[105] edző meghívását javasolja a német cikk. Sok jó csatolódott a Nemzeti Sporthoz. Első, amely keresztény szellemet hozott be. A Nemzeti Sportuszoda[106] és a Sportcsarnok érdekében kampányt kezdett sikerrel. Harcolt áldozatosan, amikor a legutoljára a sportnak új szervezési problémája szóba került, amikor az O.T.T. gátló körülményei nem engedték meg, hogy a sport jól fejlődjön.

Orsz. Vez.: Nekünk nem elég a múltba visszamennünk és a múltból igyekeznünk mindent kiolvasni. Új utakat kell nekünk vájni. Ma a sajtóban megjelenik az OSK nyilatkozata. 3 probléma van: vezetés, játékosok és szaksajtó. A vezetés erélyes legyen és határozott. Ha 24 órán belül nem produkál az M.L.Sz. határozott álláspontot, akkor mi mutatjuk meg az utat. Fontos a játékosoknál a nemzeti szellem. A szaksajtó kérdése nem nehéz. A jövőben olyan cikkek nem jelennek meg, amelyek politikai vonalon igyekeznek az egységes felfogást zavarni. A sajtó megüti azt a hangot, amelyet az OSK fog majd diktálni. Szükséges a sajtóbizottság megalakulása, és ezt a hangot kell átvennie a sajtónak, amelyet a sajtóbizottság diktál. A közvéleménnyel nem törődünk. A sajtóbizottság javaslatot tesz, hogy alakuljon-e új sportlap. Orsz. Vez. szerint szükséges egy olyan sportlap, amely az OSK szóvivője. A következő ülésen javaslatot kér az OSK-tól, hogy Pluhár maradjon-e? Ha nem megfelelő, akkor függetlenül a kinevezésétől, az OSK-ban nincs helye.

Döntés:

A holnapi ülésen mindezeknek a szempontoknak feltétlenül érvényt kell szerezni.

2.

Palkovich min. o. tanácsos beszámol arról, hogy Pusztai Öm.-gánál kérték a Sportorvosi Intézet szabályzatának elkészítését. Szükséges a már működő intézet és tanácsa átszervezése és egy szervezeti szabályzattal működése biztosítása. Az intézet a Kultuszminisztériumhoz tartozzék és célja, hogy az egészséges ember sportolhasson, illetőleg a munka által hiányosan fejlődő szervezet megerősödjön. Feladata a sportolók egészségének ellenőrzése és a sporttal irányítása, továbbá az oktató munka, tanácsadás és szakgyógyítás. A végleges fizetési osztályba sorozott állások rendszeresítése a póthitel keretében történjék.

Tárczay-F. min. osztályfőnök: A Sportorvosi Intézet az egészségesekkel foglalkozzék.

Palkovich min. o. tan. szerint egyelőre az elnöki b. osztály javaslatot állítson össze és amennyiben a Pénzügyminiszter hozzájárul, úgy egyelőre tiszteletdíjas legyen a vezető.

Orsz. Vez.: Legyen egy főtitkár is. Pusztai folytasson megbeszélést Arató testnev. tanácsossal.

Palkovich min. o. tan. szerint legyen egy rendelet, amelyhez a HM. hozzájárul és a VKM adja ki. Elsősorban a Pénzügyminiszter engedélyezze a VI., vagy VII. fizetési osztályban lévő állást.

Döntés:

Holnapután Orsz. Vez. viszi a kiadványt a Miniszter Úrhoz. Elkészítjük a kiadványos tervezetet a Pénzügyminiszternek, a sportorvosi állásokat illetően. (Aktával áthelyezés, vagy felmentés.) Dr. Emődy megcsinálja a szervezeti szabályzatot.

Orsz. Vez.: A Szukováthy ügyben kér elvi döntést. Az iskolaorvosi intézmény hova tartozzon?

Döntés:

Czakó min. o. tan. vegye kézbe.

3.

Tárczay-F. min. osztályfőnök kérdezi, hogy a Nemzeti Sportcsarnok házi kezelésben maradjon-e, vagy pedig kiadandó?

Döntés:

Házi kezelésben.

Bujdosó, a Sportcsarnok igazgatója üdvözli az Orsz. Vezetőt és munkatársait. Nagy feladat vár rá, de vállalja, ha megfelelő segítséget kap az illetékesek (szakértők stb.) részéről. Számvetést csinált és megtalálta a szakembereket, akikkel tudja vezettetni a Sportcsarnokot. Igen nagy a rezsi, amely részben a melléküzemeken (ruhatár, buffet, stb.) keresztül térül meg.

Palkovich min. o. tan. szerint így a rentabilitás jobban biztosítva van.

Orsz. Vez. bejelenti, hogy eljárt és így Wünscher rendelkezésére bocsátja az anyagokat. A december 5-i megnyitóra a Kormányzót is meghívjuk. Ekkor a Testnevelési Főiskola is szerepel, csak rövid, színes dolgokat mutassunk be a programban.

Bujdosó, a Sportcsarnok igazgatója: Holnap d.u. 4 órakor Tárczay Öm.-ga összehív egy értekezletet, hogy összeállítsuk a részletes programot.

Döntés:

A jövő héten megkapjuk a részletes programot.

4.

A honvédség sportja a jövő héten lesz tárgyalva.

5.

Orsz. Vez.; Kuncze képviselővel és a MOVE országos elnökével legyen értekezlet. Az újság foglalkozzék az antibolsevista kiállítással.

Lovas vk. százados: A leventenyilvántartás kész kiadásra, csak még kissé átdolgozzák.

Orsz. Vez.: Legyen W. Zsigmond Judittal értekezlet ebben az ügyben.

6.

Orsz. Vez. javasolja, hogy az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság helyiségeit Arató testn. tanácsos rendezze be. A berendezés költségeit pedig a két tárca kölcsönösen viseljék. [sic!]

Arató testn. tanácsos azt válaszolja, hogy ez csak december közepén lehet kész.

Döntés:

Arató testn. tanácsos Rosztóczy őrnaggyal megállapítja, hogy mi kell, és az anyagiakat a HM 40. osztálya utalja ki.

Dr. Rajczy min. s. titkár szerint a berendezéssel és az adminisztrációval kapcsolatban olyan kiadások is felmerülnek, amelyek nemcsak a Kultuszt, de a HM.-et is érintik.

Orsz. Vez. : erre figyelemmel lesz.

7.

Orsz. Vez.: bejelenti, hogy ma tárgyalta a VKM jogügyi osztályával a leánylevente ügyekkel kapcsolatban. „A leányok honvédelmi nevelésének a kötelezettségéről” szól majd a törvény, csupán a végrehajtási utasításban szerepel a leánylevente elnevezés. Javasolja a Bocskay sapkát piros megkülönböztetéssel.

Orsz. Vez. megbízza W. Zsigmond Juditot a sapka megtervezésével. A jövő héten a leányalosztály kidolgozza a sapka tervét.

Orsz. Vez. : felveti a köszönés kérdését.

Lieszkovszky őrnagy javasolja, hogy cserkészköszönésféle legyen, amely a magyar eskükéztartáshoz hasonlít.

Döntés:

Orsz. Vez. aktát kér mellékelt rajzzal a köszönésről.

Czakó min. o. tan. bejelentette, hogy Szabó Gyula képviselő nála járt és előadta, hogy nagyon rossz tapasztalatokat szerzett a vasárnapi záró ünnepélyen. A képviselő említette még, hogy a hallgatók állítólag gyakorlati kiképzésben is fognak részesülni. Ő azt szeretné, hogy csakis állásban lévőket nevezzünk ki.

Orsz. Vez.: bejelenti majd ezt az esetet Stolpa államtitkárnak.

Lieszkovszky őrnagy szerint az illető úr nagy barátja az intézménynek.

Czakó min. o. tan. : Bárány közölte, hogy a Czakó-utcai iskolát a város nem adhatja tovább oda a tanfolyam céljaira.

Orsz. Vez.: szerint Bazsó alezredest utasítani kell, hogy menjen Czakó min. o. tan.-hoz és tárgyaljon vele a Czakó-utczai leventeotthon ügyében.

Orsz. Vez. ezenkívül fontosnak tartja a leventetanfolyamot végzettek vezénylését és a szolgálati szabályzat kidolgozását.

Czakó min. o. tan. jelenti, hogy szombaton közlik azokkal, akiket visszavetnek a tanfolyamokon. Egyébként a vezénylés elhalasztását javasolja.

W. Zsigmond Judit szerint a legkiválóbbak a IX. hadtesthez vezényeltessenek. (Jelenti továbbá, hogy Kertész Miklósné nyugdíjaztatását kéri és Vadas Lívia beteg.)

Orsz. Vez.: Szombaton egyeseket be kell hívni.

Tárczay-F. min. osztályfőnök: A titkos minősítés I., II., és III. osztályú legyen, amint W. Zsigmond Judit tartson magánál.

Orsz. Vez.: szerint szükség van a munka megindítása előtt a szabályzatok legalábbis provizórikus elkészítésére. (Erre van a Wünscher-féle dolog).

Döntés:

Szombaton a minősítés befejezése után a női alosztálynak kiegészítése megtörténik. Az osztály ezenkívül kizárólag a szabályzattal törődjék, amelyeket vagy maga intéz el behívások eszközlésével, vagy másokkal dolgoztat ki.

Orsz. Vez.: jelenti, hogy 20-án a Hangya üzemben teszünk látogatást. Mikor érkezünk? Autó illetve kocsi rendelése. Holnap a helybiztosítás miatt jöjjön W. Zsigmond Judit.

Lovas vk. százados bejelenti, hogy holnap akta készül arról, hogy elvben elhelyezhetők-e a hölgyek a hadtest kincstári részénél.

Orsz. Vez.: Olyan berendezésről is lehet szó, ahol helyiség is van, ahol lakhatnak a kivezényelt hölgyek. (Írószerek és segédszemélyzet beállítása.)

Palkovich min. o. tan.: Ha a hadtest nem helyezi el őket, akkor a megye tegye ezt meg.

Orsz. Vez.: A hadtestleventeparancsnokok kapnának egy parancsot ennek az elintézésére. Hétfőre javaslatot kér a sportvezetés vidéki szervezéséről.

(Bujdosó igazgató közli, hogy a Sportcsarnok tervezői értekezlete holnapután is ülést tart.)

Az értekezlet 7h20-kor ért véget.



November 11, kedd

10h

Szentmiklóssy Lajos alezredes leventeügyekben megbeszélést folytatott az Orsz. Vez.-vel.

10h 15

Tardos Béla személyes ügyben jelentkezett Orsz. Vez.-nél.

10h 20

Gálos Kálmán jelentkezett az Országos Vezetőnél személyes ügyben.

10h 25

Br. Csávossy László kereste fel az Országos Vezetőt a Sportévkönyv 1942. ügyében.

10h 45

Dr. Saád százados a „Honvédelmi Ismeretek” című tankönyv összeállítása tárgyában jelentkezett az Országos Vezetőnél.

11h

Az Országos Vezető felkereste dr. Wladár Gábor titkos tanácsost és vele a leánylevente törvénytervezet megszerkesztéséről tárgyalt.

11h 15

Országos Vezető látogatást tett dr. Antal István államtitkárnál.

13h

Az Országos Vezető a Testnevelési Főiskolán bemutató filmelőadáson jelent meg.

21h 45

Az Átrium filmszínház [107]„Angyalvár börtöne” című film díszbemutatóján vett részt az Országos Vezető.



1941. November 12, szerda

9h 15

Br. Fehérváryné és Nagy Imre kereste fel az Országos Vezetőt személyes ügyben.

10h

A Nemzeti Sportcsarnokban tervezői értekezleten vett részt Országos Vezető, ahol a következő beszédet mondotta:" Uraim! Ide kérettem Önöket, akik a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok építkezésének ügyét a kitüntető tervezői megbízás értelmében kezükben tartják, és akik tervezői szerződésük értelmében a szakmájukba tartozó vállalkozók munkájának ellenőrzői. Ide kérettem továbbá az építtető államkincstár hivatott szakellenőreit is.

Már több, mint 3 hónapja, hogy a Sportcsarnok építkezésének irányítására a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr Őnagyméltóságától utasítást kaptam. Ezt az építtető jogkört a M. Kir. Minisztertanács is tudomásul vette.

Tájékozódásaim során az építkezés korábbi hihetetlen elhúzódásának okairól teljes képet szereztem. Munkám elején nem is kívántam a múlt hibáival foglalkozni, ellenben minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a magyar élő sport erre a téli évadra megkaphassa régóta nélkülözött sportcsarnokát, legalább is a Kiscsarnok formájában.

Ezelőtt 3 hónappal ezt a kérdést és a lehetőségeket szakszerűen megvizsgáltuk és arra a megállapodásra jutottunk, hogy egy egészen csekély igyekezettel a tervező és ellenőrző urak minden különös megerőltetés nélkül a Kiscsarnoknak azok a részei, amelyek a megnyitáshoz elengedhetetlenül szükségesek, 4 hónap alatt elkészíthetők. Ennek a biztos tudatában, ha nem is a téli évad elejére, de a sportcsarnoknak nevet adó Kormányzó Urunk Őfőméltóságának legmagasabb névünnepére a Kiscsarnok megnyitását elhatároztam. Utasításomra a megnyitást követően ökölvívó Európa-bajnoki versenyt tűztünk ki, ennek helyére Olaszország, Magyarország, Németország 3 nemzet versenye kerül.

Megállapítom felelősségem teljes tudatában, hogy a tervező urak nagy része egyszerűen nem vette komolyan ezt a dolgot. Hogy miért nem, azt egyelőre itt nem kívánom szőnyegre hozni. De mindenesetre ezirányú tapasztalatunk a jövőre nézve tanulságul szolgál.

Egyet meg kell említenem, ez pedig az, hogy a tervező urak között kezdettől nem volt meg a szükséges összhang. Ez nem javult utolsó 3 hónap alatt sem. Ebből az építtető államkincstárra tetemes anyagi kár háramlott és természetesen a munka befejezését késleltette.

Az építkezés ügye azzal, hogy vitéz Bujdosó Kálmán személyében a Sportcsarnok igazgatót kapott és az építkezés előadói minőségében közvetlen gazdát – hallatlan lendületet kapott. Személyében az urak oly támogatót kaptak, amilyen a régi viszonylatban elképzelhetetlen volt.

Bizonyos vonatkozásban ez sem használt, mert csak egyet említek, hogy a tervező urak közül eggyel az igazgató az elmúlt 3 hónap alatt, egyetlen egyszer, egy másik tervező úrral pedig ugyanezen idő alatt összesen kétszer találkozott az építkezésnél. Hát így azután tényleg nem csodálkozhatunk rajta, hogy minden igyekezetünk ellenére 20 nappal a megnyitás előtt az építkezés így áll.

Uraim! Kérem Önöket, lássanak munkához és a nemzeti ügy és az urak jól felfogott érdekében utoljára kérem Önöket, hogy abban az értelemben dolgozzanak, miszerint minél kevesebb hiányosságunk legyen a megnyitáskor, mert vegyék tudomásul, hogy a Kiscsarnokot december 5-én megnyitjuk.

Kérem most az Urakat, hogy jelenlétemben egy munkatervet állítsanak össze, amely munkaterv az elkövetkező 20 munkanapot foglalja magában.

Most még arra kérem a tervező urakat, hogy a mai naptól a megnyitásig hetenként kétszer egy-egy meghatározott nap reggelén együtt jöjjenek itt össze, és az ugyanarra az időre kirendelt vállalkozókkal és az igazgató úrral a szükséges tennivalókat beszéljék meg és a rendelkezéseket haladéktalanul tegyék meg.”

12h

Az Egyesült Női Tábor nevében megjelent otrokocsi Nagy Klára úrhölgy, áll. leánygimnáziumi tanár, akit az Országos Vezető a női honvédelmi kötelező szolgálat célkitűzései felől tájékoztatott azon célból, hogy a Női Táborban egyesült női szervezetek azonos célkitűzéssel társadalmi úton szervezkedjenek és a leánylevente köteles korból kikerült egyedeket tovább képezve hivatásuknak megfelelő helyre juttassák. A célkitűzések megismertetése után Nagy Klára szervezési elgondolása szerinti javaslattal az Országos Vezetőt ismét fel fogja keresni.



November 13, csütörtök

10h

Dr. Tarnói László a kötelező munkaszolgálat ügyében jelentkezett az Országos Vezetőnél és munkásságát ilyen irányban felajánlotta. Az Országos Vezető nevezettet Czakó István min. o. tan.-hoz utasította, hogy a tárgyalásokat ővele folytassa tovább.

11h

Vitéz Keresztes Fischer Lajos főhadsegéd az Országos Vezetőt magához hivatta és vele a Kormányzó Úr Ő Főméltósága rendelkezéseit az alábbiakban közölte:

„Semmi szín alatt nem egyezem bele, hogy a Rácznak a leánya szerephez jusson a női szervezkedésben és kimenjen Olaszországba. Inkább beszüntetem az egész intézményt. Amint lehet, jöjjön Béldy hozzám.”

Ezen közlés tudomásulvétele után az Országos Vezető Úr úgy intézkedett, hogy a visszahívás okául „családi ok” jelöltessék meg, mely célból Lieszkovszky Pál őrnagyot, a vezetőség külügyi előadóját 11h-kor elküldötte Rátz Erzsébet szüleihez, hogy tőlük egy oly tartalmú levelet kérjen, melyben a visszahívást a szülők kérik. Nevezett a kért levelet az alábbi szövegben kapta meg:

„November 13. 1941

Kedves Babikám!

Az első levelem tárgytalan, ma úgy alakult a helyzet, hogy utasításunk szerint azonnal haza kell jönnöd, semmi bővebb magyarázatot nem adhatok, – csekk könyvet, mindent hozz magaddal, Wienen át utazhatsz, sőt 1-2 napig maradhatsz.

Nagy örömmel várunk, a most vett Erzsébet-napi ajándékok, tintenkuli, cukor, ceruza itt várnak.

Szeretettel ölel

Anyu.”

A visszahívás azonnali végrehajtására vitéz Szabó László római katonai attasénak a másolatban elfekvő levél küldetett ki futár útján.

12 és 13 óra között Rátz Jenőné távbeszélőn felhívta az Országos Vezetőt és kérte, hogy leányával kapcsolatban a már kezéből kiadott és általa megírt levelet férjének kívánságára tartsa vissza. Majd később az Országos Vezetőséget Rátz Jenő Őnagyméltósága személyesen is felhívta, amikor is Lieszkovszky Őrnagyot arra kérte, hogy a felesége által írt és fentemlített levelet tartsa vissza, illetve azt kezeihez juttassa el, mert nem adja beleegyezését ahhoz, hogy leánya családi okok feltüntetése miatt szüntesse be külföldi vezénylését. A szóbanforgó levél másolatbavétel után az írójához visszajuttattatott.

Az Országos Vezető a leventék országos parancsnokával, a TST vezetőjével és polgári titkárával megbeszélést tartott.



November 14, péntek

10h

Lieszkovszky Pál őrnagy folyó ügyekről referált.

10h 30

Richter János személyi segédtiszt szabadságról bevonulását jelentette.

11h

Az Országos Vezető Kapy Béla ev. püspöknél tett tisztelgő látogatást az Országos Vezető. [sic!]



November 15. szombat

Őexcellentiája távol volt.



November 16. vasárnap

Az Országos Vezető Szabadkára utazott, ahol a volt cs. és k. 8.-dik huszárezred, mint volt ezrede tagjaival megbeszélte a jövő év május 8.-án tartandó ezred napot. Ottartózkodását [sic!] kihasználva meglátogatta a szerb uralom alatt Szabadkán épült ifjúsági intézményeket, a Szokol-házat. Ezen hatalmas építmény jelenleg félig-kész állapotban van berendezését illetően.

A város az ifjúságot kiszorítva mindenféle intézmény vezetőségének adott helyet.

Országos Vezető megtekintette a szerbek által épített sport-stadiont, amelyet egy szabadkai egylet magának kisajátított volna anélkül, hogy anyagilag arra felkészült volna. Eredmény a stadion fokozatos pusztulása.

Teendők: Kudriczy vk. ezredes vegye kezébe a visszatért Bácska Szokol ifjúsági épületeit, hogy azok haladéktalanul a levente-intézmény használatába kerüljenek.

A szabadkai sport-stadion kérdésében a T.S.T. vezetőjének kell rendet teremteni.



November 17. hétfő

8h

Hadtest és dandár leventeparancsnoki tájékoztató, budapesti tanfolyam megnyitásán az Országos Vezető megjelent.

8h 30

Lieszkovszky Pál őrnagy a VIII. csoportfőnökség folyó ügyeit referálta.

9h

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök Palkovich Pál min.o. tanácsossal referáltak folyó ügyeket.

10h

Papvári altábornagy tett tisztelgő látogatást és terjesztett elő kérelmet személyes ügyben.

10h 30

Szilassy Pál ezredes kérte, hogy a Budapest Székesfővárosi Katonaparancsnoksághoz mint leánylevente előadót – lehetőség szerint – dr. Hajdu Istvánné nyerjen beosztást, aki az első női nemzetvédelmi tanfolyamot sikerrel már el is végezte.

11h–12h

A M.Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnál referáda.

12h

Palkovich Pál min.o.tan. referált soronkívüli sürgős folyó ügyeket.

12h 30

Szurmay Tibor vk. százados, a HM.VIII. csoportfőnökség vk. tisztje jelenti szolgálati utazásáról való bevonulását.

13h

Török Imre alezredes, Szabadka, II. lovasdandártól jelentkezett az Országos Vezetőnél szolgálati ügyben.

13h 30

Vitéz nemes dési Bajnóczy József m.kir. altábornagy tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél.

14h

Vitéz Kudriczy István vk.ezds. referált folyó ügyeket.

14h 15

Bertha Istvánné tett tisztelgő látogatást az Orsz. Vez.nél.

17h

Osztályközi értekezlet az Ifjúság Háza tanácstermében.



1941. november hó 18. Kedd

9h

A H.M. VIII. csfséghez beosztottak referáltak folyó ügyeket.

9h 30

Lovas László vk.szds. jelentkezett az Országos Vezetőnél a nov. 17-iki értekezleten kapott parancs értelmében.

10h

Varga Dezső Munkácsról jelentkezett tisztelgő látogatásra az Országos Vezetőnél. Az Orsz. Vez. szolgálati elfoglaltságára való tekintettel kérelmét a személyi segédtisztnek adta elő. Tekintettel arra, hogy a munkácsi honvéd tüzér laktanya kantinosa, Gaál hadirokkant részére az Orsz. Vez. a Pénzügyminisztériumban rum és likőrgyártási engedélyt eszközölt ki, nevezett a honvéd tüzér laktanya kantinját nem vezeti tovább. Most Varga Dezső kért pártfogolást arra, hogy a munkácsi honvéd tüzér laktanya kantin engedélyét ő kapja meg. Személyi segédtiszt az Orsz. Vez. pártfogolását megígérte.

10h 10

Szladics Károly egyetemi tanár tett tisztelgő látogatást az Orsz. Vez.-nél.

10h 30

Vitéz Tárczay-Felicides Román jelentkezett megbeszélésre az Orsz. Vez.-nél a női honvédelmi nevelési ügyben.

10h 40

Kozma Endre versenyző jelentkezett az Orsz. Vez.-nél motorsport ügyben.

11h

Hennyey Gusztáv altábornagy tett tisztelgő látogatást az Orsz. Veznél.

11h 30

A MUSZ. részéről Wannie András, Fejér J. István és dr. Ivády Sándor jelentkeztek tisztelgő látogatásra.

11h 45

Az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság felállításával kapcsolatban Frank orvos-vezérőrnagy tett tisztelgő látogatást az Orsz. Vez.-nél.

12h

Referáda a VKM. Úr Őnagyméltóságánál.

12h 30

Az Orsz. Vez. részt vett a Nemzeti Uszósport alapítványi ülésén.

19h

Osztályközi értekezlet az Ifjúság Háza tanácstermében.

Orsz. Vez. megnyitja az ülést, majd bejelenti, hogy megindultak a támadások az egész vonalon egységes terv szerint. A református püspöktől és Kemenes Illéstől kezdve mindenki támad; arra kéri az urakat, hogy ez a körülmény ne riassza vissza őket a munkától. Arra figyeljünk, hogy politikai nyilatkozatokat ne tegyünk.

1.

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök bejelenti, hogy a borsai síközpont részére 8.000 Pengőt utaltak ki a lesikló pálya létesítésére. Januárban versenyeket tudunk tartani.

Orsz. Vez. közli, hogy január-, februárban nemzetközi versenyek lesznek. Orsz. Vez. holnap átadja az egész ügyet a leventék országos parancsnokának.

2.

Rajczy Imre min.s. titkár referálta a főiskolások kötelező testnevelésének ügyét. Tüntetések voltak az egyetemeken, mert az egyetemeken kötelező a testnevelés. Ellenkező esetben nem igazolják az indexet. 300-400 egyetemi hallgatónak az volt a veszélye, hogy elveszti a fél évét. Vidéken fennakadás nem volt. Baj Budapesten, hogy nincs megfelelő hely, bár az egyetem sok tornatermet bérel. 11.000 egyetemi hallgató van Budapesten. 5.000 a Tudományegyetemen. Tavaly a Műegyetemen jól ment a testnevelés tanítása, de a Tudományegyetemen súlyos probléma, hogy nincs tornacsarnok. A Köztelek utcai dohányáru raktárt javasolták, hogy ott építsen a Miniszter Úr. (400.000 P.-be került volna, ebből 150.000 pengőt helyezett kilátásba vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök.) De most már 400.000 pengő kevés, 800.000 pengőbe kerülne. Rajczy Imre min.s. titkár sürgősen javasolja, hogy az egyetemi hallgatóknak Budapesten tornacsarnokot kell felépíteni.

Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök: A Nemzeti Lovardát kapják meg, de a Miniszter Úr nem megy bele, mert a Nemzeti Lovardát[108] a Nemzeti Múzeum számára vette meg.

Döntés:

A Budapesti Egyetemi Tornacsarnok felépítésére a BEAC részéről Bay Béla ifjúsági elnök és Stolpa Gyula alelnök tárgyalásokat indít Schmidt Öm.-gával. Ezek a tárgyalások függetlenek attól, amit a Kultuszminisztérium csinál. Ezt az OSK tárgyalja le. A költségeket a polgári vonal fedezi.

3.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója örömmel jelenti a svájci mérkőzés megnyerését.[109] Ez azt is mutatja, hogy az erélyes, határozott intézkedés milyen eredménnyel járhat. Javasolja: fogadjuk őket hivatalosan és vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök ebből az alkalomból üdvözlő szavakat intézzen a visszaérkező magyar csapathoz.

Orsz. Vez.: Felkéri vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnököt erre.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök köszöni a megtiszteltetést és eleget tesz Orsz. Vez. felkérésének, de csak rövid beszédet mond, amelyben a lényeget összeszedi, hogy dacára az új vezetőknek és játékmodornak, lehet győzni és diadalt aratni akár külföldön is.

Orsz. Vez.: Jó lenne ezt felolvasni, mert fontos lesz a sajtó szempontjából.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója jelenti továbbá, hogy a soproni tornaegyesület jubileumán részt vettek, ahol ígéretet tett egy 20.000 pengőig menő segítségre. A tornacsarnokot modernizálják. A soproniak nagy szeretettel emlékeztek meg Orsz. Vez-ről és üdvözletet küldtek neki és VKM Úr részére is.

Orsz. Vez.: A segélyre rászorulnak.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója: Rendkívül odaadó emberek. Szép ünnepélyt rendeztek.

Orsz. Vez. Czakó István min.o.tan. kérdéseire kijelenti, hogy a Szukováthy ügyet kezébe veszi és a VKM úrral és Franck vezérőrnagy úrral megbeszéli. Czakó min.o.tan.-t felmenti addig is az ügy intézésétől.

4.

Az első női nemzetvédelmi tanfolyam vizsgaeredményét és a megfelelt vezetők vezénylését tárgyalta ezután az értekezlet.

Lieszkovszky Pál őrnagy elvállalja, hogy a női nemzetvédelmi tanfolyam belső ügyei hozzája jöjjenek. Így vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnökhöz csak a nagyjelentőségű ügyek kerülnek.

Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök köszöni Lieszkovszky őrnagy fáradozását.

Dr. Czakó István min.o.tan. jelenti, hogy a vizsgák lefolytak. A hallgatók közül 39-nek javasolja tanfolyami bizonyítvány kiadását, a többi ügyviteli segédszolgálatra képesítő, 2 semmiféle közreműködésre nem képesíthető. Szilassy ezredes bejelentette igényét 15 budapesti vezetőnőre. Dr. Czakó István min.o. tan. a segédszolgálatosokat csak mint tiszteletdíjas nemzetvédelmi előadót óhajtja alkalmazni, a vezetőnő mellé az ügyviteli teendők ellátására. A hadtesteknél alkalmazott vezetőnők 160+80,- P.-t kapnak, a dandároknál alkalmazottak pedig csak 160+40 P.-t, míg a segédszolgálatosok készkiadásaik megtérítésére semmit se kapnak, csupán 160.- P.-t.

Lieszkovszky Pál őrnagy javasolja, hogy a segédszolgálatosok írásában az szerepeljen, hogy elvégezték a tanfolyamot. Alkalmazhatók is, de nem mint vezetők, hanem mint irodai alkalmazottak.

Orsz.Vez.: Addig ne küldjünk senki se ki, míg a leánylevente törvény nincs kint. A szabályzatok elkészítése fontosabb. Szabályzatok és törvény nélkül nem lehető őket kiküldeni.

Döntés:

A kérdés leveendő a napirendről. Holnap d.e. 10-kor megbeszélés és akkor döntünk. Orsz. Vez.-nél megjelennek vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Czakó István min. o. tan., Lieszkovszky Pál őrnagy, hogy a leánylevente dolgokat megtárgyalják, azt is, hogy a kivezényelt vezetőnők megtarthatják-e állásukat?

5.

Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök: Fel kell venni az érintkezést a Miniszterelnökségen a cenzúrabizottsággal is. Legyen ott sportember is.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója: Ezt mindig kérte a cenzúrázásnál az OSK.

Döntés:

Bekény ezredes az OSK-val megbeszéli a dolgot. Orsz. Vez. határozott javaslatot kér, amivel felmehet a Miniszterelnökséghez.

6.

Czakó István min.o.tan. jelenti, hogy a tankerületi főigazgatók (pl. Koch Nándor[110]) és a püspök (pl. Révész[111]) útbaigazítást kérnek a zsidó leventék foglalkoztatása tbn. Ravasz püspök szembehelyezkedik a javaslattal és mások se hiszik, hogy végre tudják hajtani a rendeletet.

V. Tárczay-Felicides min. osztályfőnök közli, hogy Koch főigazgatónak azt válaszolta, hogy a középiskolás leventék a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoznak és így a kultuszminisztériumi vonalnak semmi köze sincs a dologhoz. A leventetornaterem katonai intézmény, ahol gyakorlatoznak.

Döntés:

Orsz. Vez.-nél holnap 1/2 10-re Lovas László vk. százados javaslattal, illetve végrehajtási utasítással jelentkezik a sárga karszalagra vonatkozólag. Honvédelmi vonalra visszük a zsidókérdés megoldását.

7.

Az ifjúsági székházak terveit tárgyalta ezután az értekezlet.

Döntés:

Orsz. Vez. erről aktát kér. Pro domoban megírandó, hogy a Pénzügyminiszterrel lefolytatták már a tárgyalást. A kölcsön megszerzésére segítségét kilátásba helyezte a Pénzügyminiszter Úr. Ezt az aktát viszi Orsz. Vez. a HM. Úrhoz.

Schmidt kormányfőtanácsos közli, hogy tárgyalt Dőre Endre székesfővárosi tanácsnokkal, aki budapesti sportpályák végleges elrendezésével foglalkozik, előadást akar tartani és ehhez statisztikai kimutatást kért tőlünk. A tanácsnok közölte, hogy nagyon sok a sportpálya, amelynek lejár a bérletük, vagy az engedélyük, amit a Székesfőváros adott és miután azon területek városrendezési szempontból bizonyos utca- és egyéb létesítmények tengelyébe esnek, bizonyos elrendezést kell csinálni. Schmidt Öm.-ga említette neki, hogyha a központi területen lévő pályákat kihelyezik, akkor agyonütik vele Budapest sportját. Dőre tanácsnok megígérte, hogy először bemutatja a pályaelrendezési terveit.

Orsz. Vez.: Kérem szorgalmazni a megfelelő tárgyalásokat. Meg kell akadályozni, hogy a Székesfőváros a Belügyminiszterrel fait accomplait elé állítson bennünket.

8.

Schmidt szerint Horony-Pálffy tanácsnokhoz tartozik a Czakó-utcai elemi iskola kisajátításának ügye. Ő a tanulókat nem tudja más iskolában elhelyezni. A leventék részére is csak 1942. június végéig adta oda az épületet. Az OTE és a III. kerület fúziója a legjobb úton halad. Dőre tanácsnoktól kértünk az OTE pálya mellett edző pályát.

9.

Orsz. Vez.: felhívja a figyelmet, hogy a cserkészek bele vannak vonva a Vörös Kereszt gyűjtésébe és a leventék lemaradtak.

Lieszkovszky Pál őrnagy: A plakátokon fel van sorolva minden egyes cserkész csapat, de a levente elsikkad, mert a cserkész segíti a honvédséget.

Döntés:

Ezt nem lehet tűrni. Orsz. Vez. a Honvédelmi Miniszterhez aktát kér. A HM utasítsa a Vörös Keresztet, hogy tevékenységébe vonja be a leventét is. Fentemlített aktához egy plakátot mellékelni!

Kudriczy vk. ezredes jelenti, hogy a mai napon megnyílt a hadt. és dd. leventeparancsnokok tájékoztató tanfolyama. Evvel kapcsolatban ő az OSK egy kívánságát honorálni óhajtja.

Döntés:

Ebben az ügyben pénteken reggel 9-10 óra közt megbeszélés az OSK tanácstermében.

10.

Hübbner titkár tájékoztatót közölt a L.O.K.-ról, mely november 1-én valóságosan megalakult. Elnök: Kudriczy vk. ezredes, társelnök : Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök. Már megkapta helyiségét és működését megkezdte. Egyben intézkedés történt a leventeegyesületek újjáalakítására, illetve megalakítása iránt.

Döntés:

Bekény ezredes cikket ír az újságba a köztudat részére.

Hübbner titkár szerint kataszterek is készülnek. A művelődési osztály rendezi az analfabéták kérdését. Ezen osztály végzi a leventekönyvtárak felülvizsgálatát is. Színpadi szerzőkkel megegyezés, pályázat leventeindulóra, a Kalot munkatervének felülvizsgálása, a leventeegyesületek meglátogatása, országos jelentés elkészítése. Ezek a főbb programpontok. A mozgalmi osztály foglalkozik a vezetőképzéssel, stb. A vízi leventék foglalkoztatása, paraszt- és diáktáboroztatás, stb.

Czakó min. o. tan. szerint sértő a paraszt kifejezés.

Hübbner titkár: Más elnevezést keresünk.

Orsz. Vez.: Hívjuk őket gazda ifjúságnak.

Hübbner titkár: A sajtó szakosztály foglalkozik a levente fél órák megszervezésével. Eddigi működés a napi sajtó tájékoztatása. Két film készült. Budapesten levente előadásokat rendeztek. Ezer levente gramofonlemezt rendeltünk. Ezer rádiórendelés leventeegyesületek részére. – A gazdasági osztály feladata a zárszámadás felülvizsgálata, stb. – A L.O.K. ügykörébe tartoznak még a levente szociális ügyek. Szükséges volna még kisebbségi ügyosztály felállítása, viszont egy összekötő osztály a női levente intézménnyel tartana fenn kapcsolatot. Összeköttetést teremteni a leventeintézmény és a népművelés között!

Kudriczy vk. ezredes bejelentette, hogy ezelőtt voltak leventelövész egyesületek is. Ezeket feloszlatták. Erdélyben újra felállították őket. Nagyszerűen működnek és terjesztjük őket az anyaországra is. Most más a neve. A Lövész Szövetség foglalkozik velük, de a pénzt és a támogatást a leventék országos parancsnoksága adja.

Holló számv. tan. kérdi, hogy a 7-8.000 leventeegyesület anyagilag hogyan valósítható meg?

Kudriczy István vk. ezredes: Ez az összeg 3 módon van biztosítva. A községi költségvetésben, adakozás útján és a tagdíjakkal. Egyelőre a leventeegyesületeket támogatni kell.

Holló számv. tanácsos: A leventegyesületek számadásait központilag hajtják végre? Hogyan?

Kudriczy vk. ezredes: Részben Budapesten és a vármegyéknél történik ez, összekötő tisztjeink útján. Idén a dandárleventeparancsnokokat utasítottuk.

11.

Ezután Hübbner titkár ismertette a leventék gazdasági szövetkezését, amelyhez mindkét miniszter hozzájárult. A mozgalom célja, hogy minden levente öntevékenyen kis tőkét gyűjtsön. A L.O.K.-nál a felügyelet ebben az ügyben Bazsó alezredes gyakorolja. [sic!]

12.

Lovas László vk. százados a leventeegyesület női szakosztályának helyzetét referálta. A szervező munka folyik. A két órás kiképzési foglalkozást leállítjuk. A központ összeállítja az irányelveket. Az ügyirat holnap kerül az Orsz. Vez.-hez.

Kudriczy vk. ezredes bejelenti, hogy kérte az Orsz. Vezetőt, hogy ne állítson le mindent.

Döntés:

Holnap reggel 1/2 10-re jöjjön Lovas László vk. százados referálni Orsz. Vez.-hez.

13.

Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök szerint szó van arról, hogy a székesfehérvári zsinagógát megszerezzék leventecélokra.

Lovas László vk. százados szerint ez alkalmatlan.

Orsz. Vez.: Holnap ezt az ügyet is referálja Hóman Őexcellentiájának.

14.

Emődy titkár bejelenti, hogy a Sportorvosi Intézet szervezeti szabályzatát Rosztóczy és Tarjáni orvos urakkal elkészítette. Franck orvos vezérőrnagynak megmutatja.

Rosztóczy őrnagy közli, hogy a vezérőrnagy úr megnézte az intézeteket és holnap tesz részletesebb javaslatokat.

Döntés:

Holnap 1/2 12-kor megbeszélés Orsz. Vez.-nél Franck vezérőrnagy és Rosztóczy őrnagy részvételével. Azután aktával Pusztai Öm.-gához kerül a javaslat.

15.

Kudriczy vk. ezredes jelenti, hogy a honvédség sportja laktanyán belül folyik.

Döntés:

Az aktát Orsz. Vez. megtárgyalja a kiképzési csoport főnökével és azt viszi el a Miniszterhez.

16.

Az értekezlet ezután a Sportcsarnok megnyitását tárgyalta.

Bujdosó Kálmán, a Sportcsarnok igazgatója bemutatja a munkatervezetet, amely naponkénti munkaprogramot foglal magába. Holnaptól 17 munkanap van még a megnyitásig. Ki eszközölje a meghívásokat?

Döntés:

A Kultuszminiszter Úr, aki majd eldönti, hogy a kormány és diplomácia képviselői közül is kit kell majd meghívni. A meghívásokat Palkovich Pál min. o. tan. intézze, aki Misángyi Ottóval, a Testnevelési Főiskola igazgatójával és Bujdosó Kálmánnal, a Sportcsarnok igazgatójával megbeszélést tart. Az időpont december 5-e, 6-a, vagy 7-e. Az OSK elnöke felkérendő a program végleges összeállítására. Az írásbeli programot Palkovich min. o. tan. átnézi.

Bujdosó Kálmán, a Sportcsarnok igazgatója részletesebben ismertette a két óráig tartó programot. Közben 10 perces szünet.

Orsz. Vez.: A megnyitásnak színt adjunk. Talán a magyar ifjúság különféle korcsoportjai színes csoportban élénkítsék meg a bemutatót. Állandó mozgás! A Kormányzóval a magyar ifjúságot két óra alatt szerettessük meg. Az olaszok és németek meghívása miatt a magyar jellegnek kidomborításával hozzuk oda a magyar ifjúságot.

Bujdosó jelenti, hogy mához egy hétre a helyszínen lesz az egyes számok próbája.

Tárczay-Felicides min. osztályfőnök: Felvonulás! Díszmenet a Kormányzó Úr előtt!

17.

Bekény Béla ezredes bejelenti, hogy a 40.000 példányban megjelenő Magyar Futár közölte, hogy ifjúsági és sportvonalon egy-egy oldalt rendelkezésre bocsát. Bekény ezredes tehát anyagot kér sport- és katonai vonalon egy héttel a megjelenés előtt.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója: Készséggel megtesszük, de hogy ebből mi lesz, azt nem tudom. Nem tudok érte felelősséget vállalni. A Magyar Futárnak magának kellene elég élelmesnek lennie, hogy ezt megírja.



1941. november hó 19. szerda

9h 30

A H.M.VIII. csfséghez beosztottak referáltak folyó ügyeket.

10h

Szabó Zoltán t. zászlós jelentkezett személyes ügyben.

10h 30

P. Tarcsafalvy referádája.

11h

vitéz Magyar Dezső minősítési ügyekben vette át az Orsz Vez. utasításait.

11h 15

Dr. Wagner Oszkár, a Waggon-gyár ügyésze jelentkezett az Orsz. Vez.-nél.

11h 30

Az Orsz. Vez. tisztelgő látogatást tett a Közmunkák Tanácsa elnökénél.

A Magyar Atlétikai Club margitszigeti tribün és clubház ügyében vitéz Béldy Alajos Országos Vezető és Schmidt József országos felügyelő Bessenyey Zénóval, a Közmunkák tanácsának elnökével az alábbi megbeszélést folytatták:

Az említett építkezésnek a Közmunkák Tanácsa részéről történendő segélyezés ügyében Bessenyey Elnök közölte, hogy ha a Magyar Atletikai Club a terület használat ügyében készült szerződést már aláírta, hajlandó a fenti építkezéshez segélyképen 75.000 esetleg 100.000 pengős segélyt is folyósítani. Ezt az összeget azonban csak az esetben folyósítja, ha Budapest Székesfőváros polgármestere ugyanilyen nagy összeget folyósít az építkezéshez. Feltételül kötötte ki továbbá azt is, hogy a régi klubházat, amelyben ez idő szerint a MAC van elhelyezve, a segély kiutalása előtt visszaadja a közmunkák tanácsa birtokába.

A szerződés lejáratánál ragaszkodik ahhoz a határidőhöz, amely a szerződésben foglaltatik, tehát 1972. évig.

Mindaddig, amíg a MAC. az építkezés során a jelenlegi helyen lévő teniszpályákat más helyre át nem tudja telepíteni, a teniszpályákat a jelenlegi helyen meghagyja.

A megbeszélés eredményeként vitéz Béldy Alajos Őnagyméltósága vállalkozott arra, hogy ennek az ügynek a megtárgyalására folyó évi november hó 21.-én egy értekezletet hív egybe. Az értekezletre meghívja a MAC. elnökségének két tagját (Veress Imre és Wangel Gyula), a VKM. részéről vitéz Tárczay-Felicides Románt, az O.S.K. részéről Misángyi Ottót, a SÉOF. részéről Schmidt Józsefet. Bessenyey Zenóval megtárgyaltatott még a Magyar Úszószövetség székházának építkezési ügye is. Bessenyey Zénó azt kérte, hogy az építkezésre vonatkozó kérvényt terjesszük a Közmunkák Tanácsa elé. Megjegyzi azonban, hogy az engedély megadása nagy nehézségekbe fog ütközni. Javasolja, hogy az Országos Vezető sajátítsa ki a Margitszigeten lévő Lipótvárosi Kasinót. A Kasinó vételára cca 160.000 P lesz. Miután közölte vele az országos vezető, hogy erre nincsen fedezetünk, Bessenyey Zénó kijelentette, hogy hajlandó a Közmunkák Tanácsa az objektumot a részünkre megvenni, a vételárat pedig törlesszük abból a jövedelemből, amely jövedelmet a Lipótvárosi Kasinó tulajdonában lévő teniszpályák hoznak. A teniszpályákat vagy a Közmunkák Tanácsa fogja bérbe adni, vagy az Országos Vezető.

Ugyancsak javasolta, hogy sajátítsuk ki a Sirály Evezős Egylet klubházát, ha ez megfelelne.

Az Országos Vezető felhatalmazta Schmidt József főfelügyelőt, hogy mindkét objektumot tekintse meg s a helyszíni szemléről tegyen neki jelentést.

Amennyiben az említett két klubház kisajátítása nem volna lehetséges, ebben az esetben újból megfontolás tárgyává teszi a Közmunkák Tanácsa a MUSZ. székházának építési ügyét.

Az Országos Vezető közölte még a Közmunkák Tanácsa elnökével, hogy a régi lóversenytéren ezidő szerint beépítetlen és rendezés nélküli területeket az O.V. különböző sportobjektumok céljaira kívánja igénybe venni. Erre vonatkozóan átadott Bessenyey elnöknek egy helyszínrajzot. Kérte ebben az ügyben a Közmunkák Tanácsa támogatását.

Végül közölte az Orsz. Vez. Bessenyey elnökkel, hogy a margitszigeti nemzeti sportuszoda termálvíz ellátása nem kielégítő. Az uszoda a szerződésben biztosított vízmennyiséget nem kapja meg és e miatt a téli hónapokban a legnagyobb nehézségekkel küzd. Bessenyey elnök arra kérte az Országos Vezetőt, hogy ezt a kérdést vitéz Irsy László alelnök és Herendy József igazgatóval, a nemzeti sportuszoda igazgatójának bevonásával tárgyalja meg.

12h 30

Dénesfay Dinich Győző jelentkezett az Orsz. Vez.-nél személyes ügyben.

13h

Sós alezredes a H.M. 40. osztálytól terjesztett fel ügydarabokat aláírásra.

13h 35

Morlin Zoltán miniszteri titkár a VKM.-ból tett tisztelgő látogatást.

13h 45

Goda Ferenc jelentkezett személyes ügyben.

14h

Orsz. Vez. tisztelgő látogatást tett Farkas Edit szoc. nővérnél.

16h 20

Az Orsz. Vez. lakásán megbeszélést folytatott gróf Zichy Rafaelnéval az asszonyi szervezeteknek a Vörös Keresztbe való bekapcsolása tárgyában. (megbeszélni Lieszkovszkyval)



1941. november hó 20. csütörtök

9h 30

Megbeszélés Nagy Klára tanárnővel, az Egyesült Női Táborból.

10h

Dr. Budinszky Zoltán és Zimmer Ferenc országgyűlési képviselők jelentkeztek a VKM. Úr Őnagyméltósága felkérésére az Országos Vezetőnél.

10h 30

A H.M. VIII. csfséghez beosztottak referádája.

11h

Huszt koronaváros főbírája, dr. Bosovits Sándor[112] és Keglevich szds., huszti leventeparancsnok tisztelgő látogatásra jelentkeztek azzal a kérelemmel, hogy Őnagyméltóságát Huszt város nevében folyó hó 30-án tartandó leventecsarnok felavatási ünnepségére meghívják.

11h 15

Az Országos Vezető törzsével dr. Wünscher Frigyes vezérigazgató meghívására megtekintette a Hangya Központ üzemeit. A megtekintésen az Országos Vezetőn kívül részt vettek:

Bekény Béla ezredes,

v. Magyar Dezső őrnagy,

Lovas László vk. szds.,

Richter (Kevei) János szds.,

v. Bujdosó Kálmán, a Nemzeti Sportcsarnok igazgatója,

dr. Rajczy Imre min. s. titkár,

v. dr. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök,

dr. Palkovics Pál min. oszt. tan.,

dr. Czakó István min. oszt. tan.,

dr. Emődy István min. titkár,

dr. Csernyus Béla min. titkár,

Holló Zoltán testn. előadó,

Salamon Géza testn. előadó.

Schmidt

A látogatás részletes programja:

11h 20

A Toll üzem megtekintése.

12h

A Hangya Központban Wünscher vezérigazgató tájékoztatta az Országos Vezetőt és törzsét a Hangya szövetkezeti munkájáról és szervezetéről.

12h 30

A Czeglédi úti tárház megtekintése.

13h

Wünscher vezérigazgató lunchon vendégül látta az Országos Vezetőt és törzsét a Czeglédi úti tárház tisztviselői étkezdéjében.

14h

Az alberfalvai gyártelep megtekintése.

15h

Tordasi szövetkezeti mintafalu megtekintése.

17h 30

A budafoki munkásházak, üzemek, pincék és napközi otthon megtekintése.

18h 45

Wünscher vezérigazgató a budafoki Hangya-otthon étkezdéjében estebédet adott az Országos Vezető és törzse tiszteletére. Az estebéd alkalmával az Országos Vezető hálásan megköszönte Wünscher vezérigazgató szíves vendéglátását, beszéde során kifejezte legteljesebb elismerését a Hangya Szövetkezet munkája felett, és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a nemzetalapító munka a szakértő kezek alatt egy boldog, békés Magyarország alapját fogják lefektetni. [sic!]



1941. november hó 21. Péntek

9h

A H.M. VIII. csfséghez beosztottak referáltak folyó ügyeket.

10h

Gálos Kálmán személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél.

10h 30

Megbeszélés Páskándy János miniszteri osztálytanácsossal.

10h 45

Az Országos Vezető megjelent a hadtest és dandár leventeparancsnokok tájékoztató tanfolyamának záróelőadásán. Ez alkalommal üdvözölte a tanfolyam résztvevőit és az ifjúság nevelésére vonatkozóan tájékoztatót nyújtott elgondolásairól és végül utasításokat adott a fiú és leánylevente kiképzés menetére vonatkozólag.

11h 30

Vitéz Berty János ezredes meghívta az Országos Vezetőt XII. hó 7-ére Szegedre a városi színházban tartandó leventeünnepségre.

11h 45

Mikecz Ödön nyugállományú Belügyminiszter folytatott rövid megbeszélést az Országos Vezetővel.

12h

A MAC. sporttelep építkezése ügyében tartandó értekezleten vett részt az Országos Vezető.

13h

Kelecsényiné Őméltósága tisztelgő látogatást tett az Országos Vezetőnél személyes ügyben.

13h 30

A H.M. 35 osztálytól Gombos tábornok a leánylevente-intézménynek a légoltalmi intézkedésekbe való bekapcsolásáról terjesztett elő egy ügydarabot az Országos Vezetőnek.

14h

Ottó László miniszteri tanácsos jelentkezett rövid megbeszélésre az Országos Vezetőnél.

14h 15

Király István nyugállományú főhadnagy vitorlázó sportrepülőt fogadta az Országos Vezető; a világcsúcs eredményt megközelítő eredményéért gratulációját fejezte ki és visszaténylegesítése iránt a szükséges lépéseket megtette.

14h 30

Bekény Béla ezredes referált a római úttal kapcsolatos ügyben.



November 22, szombat

9h

A HM VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h 20

Vitéz Kudriczy vk. ezredes tett jelentést a november hó 24-i HM referádára vonatkozóan. Azonkívül folyó ügyeket terjesztett elő.

9h 30

Szepesváry Pál székesfővárosi tanácsnok, az OM osztályvezetője ifjúsági levente ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél. Megbeszélésre került a züllésnek induló ifjú leventék felkarolása.

9h 45

Nagy Klára, az Egyesült Női Tábor titkárnője jelentkezett az Országos Vezetőnél.

10h

Vitéz Major István őrnagy (HM 40 osztály) a „Longa Vox” készüléket mutatta be az Országos Vezetőnek.

11h

Az Országos Vezető vitéz Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök, dr. Czakó István miniszteri osztálytanácsos kíséretében személyi ügyben jelentkezett a VKM úr Őrnagyméltóságánál.

11h

A VKM úrnál való jelentkezés időtartama alatt jelentkezett az Országos Vezető hivatalos helyiségében Csendőr levente-főoktató és azzal a kérelemmel fordult az Országos Vezetőhöz, hogy a munkácsi levente sportstadion felépítését, illetve a jelenlegi sportpálya meghagyását támogassa. Az Országos Vezető távollétében személyi segédtisztje a kérelem elintézésére vonatkozólag nevezettet az illetékes HM osztályhoz utasította.

11h 30

Dr. Pataky Mária tanügyi titkár jelentkezett az Országos Vezetőnél.

12h

Szukováthy Imre, a Magyar Országos Tornász Szövetség elnöke a német hivatal szakvezetőjével, Martin Schneiderrel tisztelgett az Országos Vezetőnél.

12h 30

Goda Ferenc műszaki postaellenőr személyes kérelmét terjesztette elő az Országos Vezetőnél.

13h

Megbeszélés az Országos Vezető hivatalos helyiségében. A megbeszélésen részt vettek: dr. Rosztóczy Jenő őrnagy-orvos, Szurmay Tibor vk. százados, Lieszkovszky Pál őrnagy. Megbeszélésre került a HM VIII. csoportfőnökség belső ügykörbeosztása.



1941. november hó 23. vasárnap

10h 30

Az Országos Vezető a H.M. Úr képviseletében résztvett a Magyar Művelődés Házában lebonyolításra került német-magyar tornász Steding emlékünnepélyen. Az emlékünnepélyt a német torna szakhivatal váratlanul elhunyt vezetőjének emlékére rendezték. Ezen ünnepség keretén belül került eldöntésre Magyarország férfi és női nemzetközi tornászbajnoksága.

Az Országos Vezetőt a H.M. Úr szárnysegédje, vitéz Sárkány vk. alezredes kísérte.



November 24. hétfő

9h

A HM. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h

Gálos Kálmán személyes ügyben.

10h 30

Fricsay zenei aligazgató az ifjúsági induló tbn. jelentkezett az Országos Vezetőnél.

11h

Br. L.-né jelentkezett az Országos Vezetőnél személyes ügyben.

11h 30

Tárczay-Felicides Román Öm-ga folytatott megbeszélést az Országos Vezetővel. A megbeszélésen részt vettek még: Szurmay Tibor vk. százados, Lieszkovszky Pál őrnagy, dr. Palkovich Pál min. o. tan., dr. Rajczy Imre miniszteri titkár.

13h 15

Az Országos Vezető referált a HM Úr Őnagyméltóságánál. 1. Tájékoztatta a HM Urat a katonai testnevelési utasítás kiadásának időpontjáról, valamint arról, hogy 3500 példányban milyen elosztó szerint kerül majd kiadásra a magyar katonai testnevelés új korszakát jelentő mű.

2. Sportbajnoki és sportügyességi jelvények rendszeresítésére vonatkozó rendelettervezet kiadására tett intézkedéseit jelentette. A rendelettervezet jelenleg a HM elnökségénél van. A HM Úr november 25-re a HM elnökségtől e tekintetben referádát vár.

3. Az Országos Vezető tájékoztatta a HM Úr Őnagyméltóságát azokról az intézkedésekről, amiket az erkölcsileg romlásnak kitett leventeköteles ifjak megmentése érdekében intézményesen biztosított.

4. A Nemzeti Sportcsarnok ügyéről tájékoztatta a VKM Úr referádához hasonlóan a HM Úr Őnagyméltóságát. A megnyitási programot előterjesztette.

5. Ezenkívül referádára került a német-olasz meghívások ügye, Rátz Erzsébet ügye, a hadtest- és dandárleventeparancsnokok tájékoztató tanfolyama, az 1. hadtestnél 800 főnyi vezetőképző csapat megalakulása XII. 2-án, az új kiegészítő törvény és a zsidó leventék ügye.

Jegyzőkönyv

az Ifjúság Házában 1941.november 24-én tartott osztályközi értekezletről

1.

Orsz. Vez.: Üdvözli a megjelenteket, majd több fontos bejelentést tesz. : A HM Úr Farkas vezérőrnagy úr leköszönését elfogadta. – A katonai testnevelési utasítás elkészült. – A sportbajnoki és sportügyességi jelvényeket a Miniszter Úr rendszeresíteni fogja. – A Miniszter Úr tudomásul vette Szepesvári tanácsnok úrral való tárgyalásainkat az elhagyott gyermekekre vonatkozólag. Orsz. Vez. meghívta a Sportcsarnok megnyitására a Miniszter Urat, de a megnyitási napot még nem tudja. -

2.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök a labdarúgók fogadásáról jelentést közölt. Javasolja a győztes csapat részére emlékplakett, vagy emlékérem adományozását és ehhez kéri elvileg Orsz. Vez. hozzájárulását.

3.

Arató Géza testnev. tanácsos referálta a sportversenyeket terhelő adók, forgalmi és vigalmi járulékok ügyét. Neki már kilátásba helyezték, hogy a vigalmi adót elengedik.

Több hozzászólás után:

Döntés:

Orsz. Vez. egyrészt pro memoria, másrészt felirat elkészítését kéri ebben az ügyben.

4.

Arató Géza testnev. tanácsos közli, hogy a Nemzeti Sport Bizottság ülése november 29-én lesz megtartva.

5.

Arató Géza testnev. tanácsos ismertette továbbá a Legfelsőbb Sportfegyelmi Bizottság szabályzatát. 2 fellebbezési fórum lesz. Ez szabályzat és nem rendelet formájában kerül kiadásra. Dr. Moldoványi István, a budapesti törvényszék másodelnöke végezte a kodifikációs munkát.

Döntés:

Kulcsár István kormánybiztos láttamozza a szabályzatot, amelyet Pusztai Őm-ga és Emődy titkár megtárgyalnak és aztán bemutatja Orsz. Vez. a Miniszternek.

6.

Arató Géza testnev. tanácsos bejelenti, hogy a LOK–KISOK egyezmény ezen a héten elkészül.

Döntés:

Ezt a javaslatot mutatja be Emődy titkár a HM törvényelőkészítő osztályának.

7.

Palkovich Pál min. o. tan. bemutatja az értekezletnek a Pro Juventute érdemkereszt egy elkészült példányát. Döntést kér arra, hogy sok fehérrel, vagy kevés fehérrel legyen-e a szallag? Palkovich Pál min. o. tan. megcsinálta a szabályzatot és a leírást felolvassa. Az egyes részletekre majd holnap, vagy holnapután tesz előterjesztést.

Orsz. Vez.: Legyen az évszám is rajta. Egyébként szorgalmazza a Toldy Miklós érdemérem ügyének elintézését legalább karácsonyra.

Döntés:

Mivel a Pro Juventute érdemkereszt ügye majd minisztertanácsra kerül, azért egyes részletek megbeszélendők még a kabinetirodával is.

8.

Csernyus titkár közölte az értekezlettel a belügyminiszter azon válaszát, amely közölte, hogy a Testnevelési Tanárok Egyesületének elnökét és főtitkárát felfüggesztették.

9.

Fricsay Richárd zeneügyi főigazgató és törzskarnagy referálta a fúvós zenekarok és dalárdák megszervezésének kérdését. Fontos, hogy jó zenealappal bíró leventék álljanak a honvédség rendelkezésére, mert ez a honvéd zene utánpótlása. A honvédzenész altisztek a legjobb oktatók, mert ismerik a fúvós hangszereket. A zenészutánpótlás Budapesten és a környéken jó, de a vidéken gyönge.

Orsz. Vez.: Legyen a Zeneakadémián fúvós tanszék!

Kudriczy István vk. ezredes szerint a kultuszi vonal nem hajlandó a felállításához anyagilag hozzájárulni.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök: javasolja, hogy a HM Úr írjon át a Kultuszminiszterhez, hogy legyen két fúvós tanszék a Zeneakadémián. Szerinte a Zeneakadémia vezetősége nem alkalmas a tárgyalásra.

Döntés:

Orsz. Vez. a jövő hétfői ülésre tervezetet kér fenti tárgyban.

Fricsay Richárd zeneügyi főigazgató és törzskarnagy jelenti, hogy péntekre elkészül az ifjúsági induló.

Orsz. Vez.: javasolja, hogy ezt először december 2-án játsszák el a teán, vagy a Sportcsarnok megnyitásán.

Lieszkovszky Pál őrnagy szerint december 2-án titkos szavazást eszközöljünk a helyszínen ebben a tárgyban.

10.

Balássy András tn. főelőadó ezután Orsz. Vez. kérdéseire arra a visszásságra hívja fel az értekezlet figyelmét, hogy a saját tanerők helyett kívülről hoznak be leventeoktatókat az egyes iskolákba. Ebben az ügyben két rendezés történt a leventék országos parancsnokának előterjesztése alapján. 200 példányban megküldtük ezt a Kultusznak.

11.

Orsz. Vez. jelenti továbbá, hogy rendelet jelent meg az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság felállításáról. Itt Rosztóczy Jenő őrnagy a főtitkár.

Rosztóczy Jenő őrnagy közli, hogy a leventesorozások anyagát 2 hét múlva bemutatja. A Sportorvosi Intézetre vonatkozólag most tárgyal Pusztai Öm-gával.

12.

Orsz. Vez. bejelenti, hogy megjelent nála dr. Szmolenszky, aki arra kérte őt, hogy Bánátban a magyar ifjúság tornatermeit hozza rendbe.

Kudriczy István vk. ezredes szerint a német parancsnokság megengedte ott a leventecsapatok felállítását. Már sapkákat küldtek oda. Ő azonban eddig Kramerrel tárgyalt.

Orsz. Vez. elrendeli, hogy holnap Lieszkovszky Pál őrnagy tárgyaljon Szmolenszkyvel.

13.

Orsz. Vez. bejelenti, hogy a Sportstadion ügyében a főpolgármester megbeszélést hív össze. Ezen résztvesznek: vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Schmidt József kormányfőtanácsos, Arató Géza testn. tan., továbbá Schenker Zoltán ezredes, akik előzetesen tárgyalnak egymással és így az értekezleten már egységes álláspontot foglalnak el. Az értekezleten véglegesen leszögezik a Stadion helyét.

Vitéz Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök álláspontja, hogy a Stadion mellett a Nádor kerti rész is mint felvonulási terület álljon rendelkezésre, hogy ott állandó kiállítás, szükség esetén olimpiai falu legyen átalakítható. A fentemlített tárgyaláson a főelőadó Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója legyen. Az evezős stadion ügyét is fel kell hozni ezen az értekezleten.

14.

Az értekezlet tudomásul veszi, hogy jövő szerdán a züllésnek indult leventék felkarolása tbn értekezlet lesz, amelyen részt vesznek az Igazságügyminisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium képviselői, a javító intézetek vezetői, a polgármesteri hivataltól 3 osztály, az Iskolanővéri Egyesület, a Fiatalkorúak Bíróságának képviselői, továbbá Palkovich Pál min. o. tan.

15.

Kudriczy István vk. ezredes jelenti, hogy a Loknál megalakult a szociális ügyek osztálya.

16.

Balássy András tn. főelőadó felolvasta a 2 óráig tartó Nemzeti Sportcsarnok megnyitási programját. [sic!]

Orsz. Vez. jelenti, hogy holnap tisztázza a megnyitás napját a kabinetirodával.

17.

Orsz. Vez. elrendeli, hogy Szurmay Tibor vk. százados és Lieszkovszky Pál őrnagy beszéljék meg a leánylevente ügyeket Tomanóczy Ilonával.



November 25, kedd

9h

A HM. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h

Kiss altábornagy, a MLEOSZ elnöke és Hedry altábornagy, az OMLSZ elnöke tisztelegtek az Országos Vezetőnél és folytattak a szövetségek ügykörébe tartozó megbeszélést Országos Vezetővel. A megbeszélésen a HM. VIII. csoportfőnökség részéről résztvett Bekény Béla ezredes, a 40. osztály részéről pedig Lovas László vk. százados. Megállapodtak abban, hogy december 2-án 20 órakor Lovas László százados hivatali szobájában értekezletre gyűlnek egybe, amelyen megjelenik a HM. VIII. csoportfőnökség részéről Bekény Béla ezredes, a HM. 40. osztálya részéről Lovas László vk. százados, egy megbízott a MLEOSZ részéről és egy kiküldött az Ügető Verseny Egyesület részéről.

Ezen értekezlet tárgya: az országos lovassport fellendítése és a lovas- és hajtólevente-kiképzés megszervezése.

10h 15

Sztrókay Kálmán „Hadvezér” című műve tárgyában jelentkezett az Országos Vezetőnél. Művének a honvédségi vonalon több példányban való megrendelését kérte. Az Országos Vezető elfoglaltságára való tekintettel segédtisztje fogadta az írót és utasította az illetékes HM osztályhoz.

10h 25

Nagylaki Rátz Erzsébet Olaszországból visszatérve, jelentkezett az Országos Vezetőnél és jelentette bevonulását.

11h

Jekelfalussy György őrnagy tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél és jelentett ügyeket a Magyar Vívó Szövetség ügyköréből kifolyólag.

11h 30

Gara Imre a Pro Juventute kitüntetés ügyében jelentkezett az Országos Vezetőnél.

12h

Br. Csávossy László, a Sajtókamara sportosztályának vezetője jelentkezett sajtó ügyben az Országos Vezetőnél.

12h 10

Dr. Röhrik Krisztián ügyvéd Újverbászról tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél.

12h 15

Holubán Ferenc jelentkezett személyes ügyben.

12h 30

Az Országos Vezető a HM elnöki osztálya vezetőjénél, vitéz Faragó vezérőrnagy a Honvédelmi Miniszter Úr parancsára megbeszélésen vett részt. [sic!]

12h 30

Irsi László és Schmidt József Őméltóságáék megbeszélésre jelentkeztek az Országos Vezetőnél. Az Országos Vezető távolléte folytán személyi segédtisztje jelentette Őméltóságáéknak, hogy Bartha Kegyelmes Úr parancsára a Honvédelmi Minisztériumba kellett felmenni.

12h 45

Reményi Schneller Lajos, a pénzügyminiszter Őnagyméltósága megbeszélést kért az Országos Vezetőtől. Szolgálati elfoglaltságra tekintettel elhalasztva.

13h

Tisztelgő látogatásra jelentkezett még Molnár Péter és Mészáros Béla személyi ügyben.



November 26. szerda

9h

HM VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h 30

Vitéz Kudriczy István vk. ezredes referált folyó ügyeket.

10h

Fricsay Richárd zeneügyi főigazgató az ifjúsági induló dallamára vonatkozólag nyújtott tájékoztatót az Országos Vezetőnek. Azonkívül az induló szövegére vonatkozólag is egyúttal előterjesztést tett az Országos Vezetőnek.

(A Somogyvári Gyula országgyűlési képviselő által szerkesztett szöveget mutatta be.)

10h 30

Tövesházi Ferentsik Ottó filmcsoportvezető édesapjával, tövesházy Ferentsik vezérezredes Őnagyméltóságával megjelent az Országos Vezetőnél. Országos Vezető támogatását kérték arra vonatkozólag, hogy az Iparügyi Minisztériumban 67958/1941. szám alatt fekvő iparigazolványt az Iparügyi Minisztériumban ifj. tövesházi Ferentsik Ottó filmcsoportvezető részére kiadják. Az Országos Vezető egy ügydarab felfektetésére és az ügy elintézésére személyi segédtisztjét utasította.

11h

Nagylaki Rátz Erzsébet olaszországi útjáról tett jelentést Országos Vezetőnek.

11h 30

Az Országos Vezető a Nemzeti Sportcsarnok megnyitási ünnepségeire való meghívás miatt felkérte a kabinetirodából Urai Kegyelmes Urat. A Főméltóságú Úr részvétele a Nemzeti Sportcsarnok ünnepélyes megnyitásán elvileg biztosítva. Az időpont 6-án 12 órakor. Amennyiben a Főméltóságú Úr megbetegedne, illetve egészsége a fenti időpontig nem állana helyre, úgy az ünnepélyes megnyitás elhalasztódna. A sportversenyek azonban az ünnepélyes megnyitásra való tekintet nélkül szabályosan lefolytatódnak.

12h

A társadalmi nőegyesületek és szövetségek elnöknőinek részvételével értekezlet az OSK tanácstermében. Az Országos Vezetőt erre az értekezletre Lieszkovszky Pál őrnagy és Szurmay Tibor vk. százados kísérte el. Az értekezlet célja az volt, hogy megállapítsa annak módozatait, hogy miként lehetne az alapszabályokkal működő női egyesületeket a honvédelmi munka elvégzésére tömöríteni. A jelenlévők egyenként szóltak hozzá a kérdéshez, amelyet az Országos Vezető előzőleg pro memoria formájában részükre elküldött. A hozzászólások összegezése az volt, hogy meg kell állapítani a honvédelmi szolgálatot, mit ölel magába fel, melyek azok a munkaterületek, amelyek elvégzése háborúban és békében a nőkre háruló honvédelmi kötelezettség. Végül megállapodtak abban, hogy a kötelezettséget nem önkéntes, hanem kötelező formában kell a nőkre hárítani. A további lépéseket e tekintetben Sturm ezredes, a Honvédelmi Minisztérium női munkaszolgálatának felügyeletével megbízott főfelügyelő fogja eszközölni.

17h 45

Országos Vezető megszemlélte a II. női nemzetvédelmi vezetőképző tanfolyamot a Czakó-utcai Leventeotthonban. A tanfolyam hallgatói játékórán vettek részt a Leventeotthon tornatermében Gecső Zsuzsa testnev. tanár, testnev. s.előadó vezetésével. Országos Vezető a napos jelentése után engedélyt adott a foglalkoztatás folytatására. A játékóra befejezése után (1/4 7-kor) megadta az engedélyt Elekesné Wéber Edit testnevelő tanárnak a „Magyar tánc” óra megkezdésére. Országos Vezető 6h 45-ig tartózkodott a Leventeotthonban. Távozása előtt a tanfolyam hallgatóihoz néhány szót intézett a leendő vezetőnők feladatairól és a szervezet célkitűzéseiről.



1941. november hó 27. csütörtök szerda

9h

A H.M. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h 30

Wonke Rezsőné Zsigmond Judit személyes ügyben kért kihallgatást az Országos Vezetőnél.

10h

Vitéz Marjai Keresztély huszárezredes jelentette bevonulását Szabadkára a 2. lovas. dd. leventeparancsnokul.

10h 30

Bazsó hadbiztos alezredes Gazda bécsi megbízottal jelentkezett megbeszélésre az Országos Vezetőnél. Gazda bécsi megbízott tájékoztatta az Országos Vezetőt az anyagbeszerzésnek azon lehetőségéről, amelyet külföldi körútja alkalmával a közel múltban tapasztalt. Szerda.

11h

Ifjú Vindner[113], Hídvéghy, Ladányi és Massánszky MAC. gyorskorcsolyázók Bellóni Gyula vezetésével jelentkeztek az Országos Vezetőnél és kértek támogatást a gyorskorcsolyázás edzési lehetőségének a biztosítására. Beadvány.

11h 30

Szabó Gyula orsz.gy.képv. folytatott hosszabb megbeszélést az Országos Vezetővel az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek általános kérdéseiről.

13h

Dr. Vadas, a Nemzeti Sport főszerkesztője tisztelgett az Országos Vezetőnél és kérte azoknak a lehetőségeknek a biztosítását, amelyek révén a Nemzeti Sport az Országos Vezetőség munkájáról idejében értesülne. Az Orsz. Vez. döntése: hogy a Nemzeti Sport egy megbízottja hetente kétszer személyi titkárát és személyi segédtisztjét hivatali helyiségében keresse fel és nevezettek tájékoztassák a Nemzeti Sport megbízottját.

13h 30

Vitéz Kudriczy István vk. ezredes kért döntést a december hó 3-i kettős programra vonatkozólag.

13h 40

Dr. Emődy jogi előadó ügykörébe vágó ügydarabokat terjesztett elő az Orsz.Vez-nek.

13h 50

Bekény Béla ezredes a H.M. VIII. csoportfőnökség 1941. évi átalány maradványairól tájékoztatta az Orsz.Vezetőt és tett jelentést sajtó ügyben.

14h

Arató Géza testnev. tanácsos terjesztett elő O.S.K. ügyeket és átvette az Országos Vezetőtől Jekelfalussy György őrnagynak a Nemzeti Sport Bizottságba való kinevezésre szóló parancsát.[114]

14h 30

Vitéz Máthé Gyula Richter és Nagypataky minősítését terjesztette elő az Országos Vezetőnek.

1941. november hó 28. csütörtök[115]

9h

A H.M. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h

A társadalmi sport és testnevelés vezetője és Palkovics Pál referáltak folyó ügyeket.

10h 30

Gaál Magda tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél személyes ügyben.

10h 45

W. Zsigmond Judit jelentkezett az Országos Vezetőnél.

11h

A Sportstadion ügyében az új városházán Karafiáth főpolgármester elnöklete alatt tartott értekezleten vett részt az országos vezető.

Az értekezleten Budapest székesfőváros és a Közmunkák tanácsa megegyezett a felépítésre kerülő Sport-stadion lágymányosi elhelyezésére vonatkozóan.

Az Országos Vezető javaslatára a Bizottság az alábbi döntéseket hozta:

a./ Budapest székesfőváros főpolgármestere, polgármestere és az Országos Vezető a VKM úrhoz fordulnak a Nemzeti Sport Stadion alapítvány megtárgyalása ügyében.

b./ Az Országos Vezető elnöklete alatt vitéz Tárczay-Felicides Román, valamint az O.S.K., a város, a Közmunkák Tanácsa, a VKM. közalapítványi igazgatóság egy-egy tagja részvételével bizottság alakul, mely a Sportstadion előkészületi és végrehajtási ügyeinek vitelét intézi.

c./ Ez a bizottság a Nemzeti Sportstadion építkezésével kapcsolatos nehezebb elvi ügyek elintézése és akadályoztatások kikapcsolása végett a főpolgármester elnöklete alatt hasonló értelemben megalakult bizottsággal egyetértésben fog együttműködni.

13h

Mohr Lajos elhelyezése ügyében tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél.

13h 30

Schmidt József kormányfőtanácsos, vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök jelentkeztek rövid megbeszélésre az Országos Vezetőnél.



1941. november 29. szombat

9h

H.M. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h 30

Vitéz Kudriczy István vk.ezredes, a Leventék Országos Parancsnoka referált folyó ügyeket.

10h

Vitéz Tárczay-F. Román, a T.S.T. vezetője, Palkovits tanácsos és dr. Emődy titkár referáltak folyó ügyeket.

10h 30

Gróf Busseul Raul szkv. huszárőrnagy tett tisztelgő látogatást az Orsz.Vez.-nél.

11h

Vitéz Marton Béla orsz. gyül. képviselő tartott rövid megbeszélést az Orsz.Vez.-zel az ifjúság honvédelmi nevelését érintő általános kérdésekről.

11h 15

Gaál Magda személyes ügyben.

11h 30

Vitéz Bujdosó Kálmán referált a Nemzeti Sportcsarnok építkezésével kapcsolatos ügyeket.

11h 45

Az Orsz.Vez. látogatást tett a Baross Szövetség székházában (VIII. Múzeum krt.[116] 17.), és megtekintette a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet kiállítását a honvédség részére összegyűjtött szeretet csomagokról.

17h

Az Országos Vezető úr résztvett a Nemzeti Sport Bizottság második ülésén. Az ülésen tárgyalták azokat a javaslatokat, amelyek szervezetében és szellemében teljesen új alapokra helyezik a magyar sportéletet.

A javaslatok szerint egyszerűsítik a sportközigazgatás eddigi elavult és túladminisztrált formáját. A sportszövetségek és sportegyesületek alapszabályait egységesítik oly módon, hogy a fajvédelem szempontjainak is érvényt szereznek. A kiváló képességű leventék igazolhatók a társadalmi egyesületek számára. Az ülésen az Orsz.Vez. úr felszólalt, megköszönte a Nemzeti Sport Bizottságnak a munkáját és további támogatását kérte a bizottság tagjainak.



December 1. hétfő

9h 30

Palkovich min.o.tan. folyó ügyekről referált.

10h

Tárczay-F. Öm.-ga a korcsolyázó ügyben megbeszélést folytatott az Országos Vezetővel.

Az Országos Vezető kijelentette, hogy véleménye szerint a versenyzőket tréninglehetőséghez kell juttatni.

11h

Gr. Sigray, Kalándy altábornagy, V. Tárczay-F. és Misángyi megbeszélést folytattak az Orsz.Vez.-vel Kankovszky Arturnak a Nemzeti Ökölvívó Szövetségben való szerepléséről. A megbeszélés értelmében Kankovszkyt fel kell szólítani, hogy mondjon le a FIBÁ.[117]-ban viselt tisztségéről. Ugyanekkor gr. Sigray bejelentette, hogy lemond az Ökölvívó Szövetség elnöki tisztjéről. Az Országos Vezető a lemondást tudomásul vette. Az értekezlet után az Orsz. Vez. utasította polgári titkárát, hogy a Sportcsarnok megnyitására meghívott külföldi vendégeknek a meghívást mondja le.

12h

Nagypataky orvos-százados jelentette az Országos Vezetőségnek bevonulását a csoportfőnökséghez.

12h 15

Saád Ferenc százados-tanár a „honvédelmi nevelés” ügyében referált az Országos Vezetőnek.

13h

Az Országos Vezető a Kultuszminiszter Úrnál referált. Referálta a „honvédelmi ismeretek” című tantárgyat, azoknak a munkálatoknak eredményét, amelyeket a „honvédelmi ismeretek” című tantárgy körül tanúsított a Közokt. Tanács. A VKM. Úr Őnagyméltósága a „honvédelmi ismeretek” című tantárggyal kapcsolatban a nevelési problémák megbeszélésére hívta fel a figyelmet. A VKM Úr csütörtökön d.e., 4-én szakemberekből álló bizottság megjelenését kéri 13 órára. Ugyancsak csütörtök délre (12) kéri a VKM Úr a Stadion építésével kapcsolatos bizottság megjelenését. Országos Vezető bejelentette a Magyar Ökölvívó Szövetség vezetőségének, Kankovszkynak és gr. Sigraynak a lemondását. Továbbá bejelentette, hogy Kankovszkynak a F.I.B.A tisztségéről való lemondására szintén a kezdeményező lépéseket megtette. A Nemzeti Sportcsarnok megnyitására vonatkozólag a VKM Úr elfogadta az Országos Vezető azon javaslatát, hogy 6-án 12 órakor a VKM Úr a Nemzeti Sportcsarnokot kisebb ünnepség keretén belül rendeltetésének át fogja adni. Az Ifjúsági Egészségügyi Bizottság elhelyezésére vonatkozólag a VKM Úr hozzájárult ahhoz, hogy az a Nemzeti Sportcsarnoknál legyen elhelyezve. Az Országos Vezető bejelentette, hogy Szurmay Tibor vk. századost a HM. VIII. csoportfőnökségtől a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetőjéhez rendelte a leventeleány-intézmény megszervezése céljából. Az Országos Vezető továbbá bejelentette, hogy a leánylevente intézmény szervezetébe az Egyesült Női Tábor szervezetéből Nagy Klára úrhölgyet a vkm úr engedélyével a VKM Úrnak be fogja mutatni. A VKM Úr hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Vezető a Pénzügyminisztériummal előzetesen elvileg letárgyalja a testnevelési tanárok egyenjogúsításának kérdését a testnevelést terhelő adók ügyeit és a leventeleány szervezet költségvetését.

17h

Osztályközi értekezlet 1941. december 1-én az Ifjúság Háza tanácstermében.

Orsz.Vez. üdvözli a megjelenteket.

1.

V. Tárczay-F. min. osztályfőnök bejelenti, hogy a Sportcsarnok megnyitásának ünnepélye elmarad, ellenben a Miniszter Úr szombaton 12 órakor ünnepélyes keretek között a tervezőket és a munkásokat fogadja s rendeltetésének átadja a csarnokot.

Orsz.Vez. javasolja, hogy a sportágak képviselői nevében Kalándy altábornagy üdvözölje a Miniszter Urat.

Döntés:

Kalándy altábornagy üdvözli a Miniszter Urat és a sajtó is meghívandó.

Tárczay-F. min.osztályfőnök szeretné, hogy Schmidt Öm.-ga osztályához tartozzanak a sportcsarnok ügyei.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos vállalja ezt, de kijelenti, hogy teljességgel képtelen lesz ezt ellátni, ha ez írásbeli munkával is jár.

Orsz.Vez.: A Nemzeti Sportcsarnok ügyei a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetője alá tartoznak, ügyosztálybelileg pedig a Seofhoz van beosztva.

Döntés:

A sportcsarnokkal kapcsolatos ügyeket és problémákat a kijelölt Nemzeti Sportbizottság alosztálya készíti el, amelynek javaslata után dönt az Országos Vezető. Palkovich Pál min.o. tanácsos készítsen egy rendeletet erre vonatkozólag.

2.

Tárczay Öm-ga jelenti, hogy a külföldi meghívásokat lemondotta.

3.

V. Tárczay-F. min. osztályfőnök jelenti tovább, hogy Szurmay Tibor vk. százados átvette ideiglenesen január 1-i hatályig a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetője alá tartozó női munkacsoportot.

Szurmay Tibor vk. százados ismerteti a női munkacsoport működését, ahol a munka párhuzamosan halad a fiúlevente intézménnyel.

4.

Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök a Nemzeti Úszó Sportalapítvány sajtóigazolványának problémáját veti fel.

Döntés:

24 jobboldali újság kap a Nemzeti Sport Uszodától újságíró jegyet.

5.

Lieszkovszky Pál őrnagy jelenti, hogy a nemzetnevelési tisztikar ügyében múlt héten, keddre kitűzött tárgyalás elmaradt. Remélhetőleg e hónap közepéig folytathatjuk a tárgyalást. Polgári vonalon adatokat kapott Csernyus min. titkártól és Misángyi Őm.-gától. Az a probléma, hogy költségvetésileg hova tartozzék ez az ügy?

Palkovich Pál min.o.tan. szerint a nemzetnevelési tisztikarnak egy része kultuszvonalon kapna pénzt és aztán honvédelmi vonalon pótdíjat.

Kudriczy István vk. ezredes: másfél évvel ezelőtt augusztusban döntésre vitte az ügyet, (erről régi akta), de a Miniszter Úr nem döntött. Szerinte kétféle tárcán a megosztás nem lehetséges, egy tárcán kell azt biztosítani.

Palkovich Pál min .osztálytanácsos: alezredesi rangig áttesszük a költségvetést a Kultuszhoz.

Orsz.Vez. szerint Palkovich Pál min.o.tan. is belekapcsolandó az ügy rendezésébe.

Döntés:

Lieszkovszky Pál őrnagy és Palkovich Pál min.o.tan. összeül és megállapítják mindazokat a követelményeket, amelyek szükségesek a tisztikar kialakításához.

6.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója jelenti, hogy Németországot és Olaszországot meghívták 3-as nemzeti mérkőzésre. Olaszország köszönettel elfogadta az előzetes megbeszélésre szülő [sic!] meghívást és időpontul januárt kérte, mint a legalkalmasabb időpontot. Tschammer und Osten megbízásából Diem két levelet írt. Első levelében felveti a kérdést, hogy nem kellene-e más nagy nemzeteket is meghívni (finn, svéd) erre a mérkőzésre? A második levelében pedig bejelenti, hogy Tschammer und Osten egészségi állapota miatt nem tud jönni. Ő azt szeretné, ha Orsz.Vez. személyesen bírná rá telefonon Tschammer und Ostent álláspontja megváltoztatására.

Az értekezleten felvetődött az a gondolat, hogy Bécsben legyen a találkozó, december 14-én, vagy 15-én (a dátum telefonon megbeszélendő), végül azonban több hozzászólás után:

Döntés:

Orsz.Vez. holnap d.e. telefonon meghívja a németeket, mint vendégeinket december 14-ére, vagy 15-ére.

7.

Orsz.Vez. bejelenti, hogy Albrecht Királyi Herceg Őfensége meghívta őt holnaputánra a Balatoni Sporthét megbeszélésére. Kérte Misángyi Öm.-gát, hogy helyette jelenjék meg. Véleménye szerint a Sport Hét nem köthető össze a Borhéttel és amúgy is túl későn rendezik meg.

8.

Kudriczy István vk.ezredes elmondja Orsz.Vez. kérdésére, hogy a honvédelmi sport ügye aktaszerűen és Orsz.Vez.-vel egyetértésben intéződik el.

9.

Fricsay Richárd zeneügyi főigazgató és törzskarnagy közli, hogy Kudriczy István vk. ezredes intézkedett, hogy a levente hadtestparancsnokok jelentsék, hogy hol és milyen zenekarok működnek és milyen karnagyokkal? Ezek ismeretében az ő javaslata 3 hónapon belül elkészül.

Orsz.Vez. szerint meg kell állapodnunk egy egységes nótáskönyvben a leventék részére.

V. Tárczay-F. min. osztályfőnök az iránt érdeklődik, hogy bele van-e kapcsolva a Lokon keresztül az énekoktatás?

Kudriczy István vk. ezredes: Hogyne!

Az értekezleten hangsúlyozzák a fúvós zenekar fontosságát; az ősrégi tilinkó bekapcsolását is szeretnék a leventezenekarba.

Tárczay Öm.-ga a hangszereken kívül nagy súlyt helyez az énekesek kiképzésére. Szerinte kívánatos volna a magyar trombitajel bevezetése.

Orsz.Vez.: mindezekről jelentést kér. Közli továbbá, hogy 4-én 6 órakor a Tattersaalban a 800 ifjú vezető tanfolyam megnyitásán megjelenik. Ott bemutatják az ifjúsági indulót.

10.

Lieszkovszky Pál őrnagy jelenti, hogy a külföldi látogatások megszervezésénél legyen egy előkészített típus, amit be tudunk mutatni. Pl. budapesti típus csapat, levente otthon, falusi szervezet bemutatása. Esetleg Erdélybe, vagy nemzetiségi vidékre is el tudjuk majd vinni külföldi vendégeinket. Mindennek előkészítése a leventevonalat, a társadalmi vonalat és a Lok vonalat érinti. Javasolja mindhárom szervtől hozzáértő ember kijelölését.

Döntés:

Ezen bizottság elnökségét Orsz.Vez. vállalja. Még ezen a pénteken ülést tartanak. Előadó: Lieszkovszky Pál őrnagy, tagok Szalay alezredes, Palkovich Pál min.o.tan., Kerezsi Endre testnevelési tanár, Holló számvevőségi tanácsos, Bekény Béla ezredes.

11.

Szurmay Tibor vk.százados a nemzeti sportteljesítmény jelvény rendszeresítésének ügyét referálta. Szerinte fontos az átlagos teljesítmény jutalmazása. Javasolja többek között az összetett teljesítmény jutalmazását. A nemzeti sportteljesítmény jelvény jutalmazza a honvédség szempontjából szükséges hadi fáradalmak elviselését célzó katonás teljesítmények komplexumát. Ezt a jelvényt az Orsz. Vez. adományozná. Szabályozandó, hogy melyik az a fórum, amely a sportteljesítmény elérését megbízható módon hitelesíti.

Kudriczy István vk.ezredes javasolja, hogy aki 6 sportágban elér egy meghatározott teljesítményt, az megkapja ezt a jelvényt, viszont a leventeegyesület zászlót kap. Az ország legjobb leventeegyesülete, legjobb városa, vármegyéje, hadteste külön zászlót kap.

Döntés:

Szurmay Tibor vk.százados javaslata átkerül az OSK-hoz. A jövő héten vagy később ülés ebben a tárgyban.

12.

Orsz.Vez. a „Testnevelési Utasítás”-t díszkötésben kéri Tárczay Öm.-gának, Misángyi Ottónak, a Testnevelési Főiskola igazgatójának, a HM Úrnak és a VKM Úrnak átadni. Lovas százados készítse el a listát, hogy kiknek küldjünk ilyen díszkötést.

13.

Orsz.Vez. bejelenti, hogy az Ifjúság Napjaként május 1-ét a VKM Úr elfogadta és a Minisztertanács elé viszi. A minisztertanácsi előterjesztést tehát Palkovich Pál min. osztálytanácsos Lovas századossal egyetértésben készítse el.

14.

Kudriczy István vk. ezredes közli, hogy Nádasdy prot. tábori lelkész, egykori bábjáték-tulajdonos lett megbízva a bábjáték központ megszervezésével.

Orsz.Vez. bejelenti, hogy Bodorné Czeke Vilma javasolta, hogy az ő bábjátékközpontjukba mi is kapcsolódjunk bele.

Döntés:

Orsz.Vez. a jövő heti ülésre javaslatot kér a bábjáték központ ügyében. Különösen a női vonal foglalkozzék vele.

Rosztóczy Jenő őrnagy bejelenti, hogy érdemes megnézni Büky Béla festőművész tanár bábjátékát.

15.

Orsz.Vez. felkérésére dr. Rajczy Imre min.s.titkár ismerteti a Nemzeti Munka Központ vezetőjének, Marton Bélának beadványát, amelynek lényeges pontja, hogy nem lehetne-e levente-kultúrdélutánokat rendezni, mert sajnos a szociáldemokrata szervezetek hetenként több kultúrdélutánt rendeznek. A levente-kultúrdélutánokkal elvonhatnánk az ifjú munkásokat a szociáldemokratáktól.

Kudriczy István vk.ezredes szerint a Nemzeti Munka Központ illegális szervezet. Ők egy szabadidő mozgalmat akarnak megvalósítani.

Döntés:

E kérdés letárgyalandó Tárczay és Kudriczy Őméltóságáékkal. Aztán meghívják Martont is.

16.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója bemutatja a Testnevelési Főiskola egyenruhájának rajzát és műszaki leírását.

Kudriczy István vk.ezredes szerint a zöld szint kifogásolja a Pénzügyminisztérium.

Orsz.Vez.: Az akta pro domo összeállításánál szükség lesz Lovas századosra és a leventék országos parancsnokára. Átküldendő a HM-nek és aztán a Kultusznak.

17.

Lieszkovszky Pál őrnagy előadja Orsz.Vez. kérdésére, hogy az ifjúság számára jelmondatok megszerkesztéséről akta készül.

18.

Palkovich Pál min.o.tan. Orsz.Vez. kérdésére kijelenti, hogy a Sportorvosi Intézet korszerű kiépítéséről az előterjesztés Pusztai Öm.-gánál van.

19.

Orsz.Vez. elrendeli, hogy a Gyoszt ide kell hívni.

20.

Orsz.Vez. kijelenti, hogy a Mefsok átszervezése ügyében holnap Szily államtitkárral összejön.

20.[118]

Kudriczy István vk. ezredes elmondja Orsz.Vez. kérdésére, hogy a leventekaptár ügye most készül.

21.

Rosztóczy Jenő őrnagy Orsz.Vez. kérdésére elmondja, hogy az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság ügye folyamatban van.

22.

Dr. Rajczy Imre min.s. titkár ugyancsak Orsz.Vez. kérdésére kijelenti, hogy a főiskolások kötelező testnevelésének ügye rendeződött. Egyes kérdéses indexek aláírásához hozzájárult a Kultuszminiszter.

Orsz.Vez. szerint Csernyus titkár is foglalkozzon ezzel az üggyel.

Bejelentik az értekezletnek, hogy a züllésnek indult leventék felkarolása tbn. szerdán lesz értekezlet.



December 2. kedd

9h

A HM VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h

Felicides Öm.-ga és Kudriczy vk. ezredes, valamint Szurmay, Cseke, Hübbner, Kolozsvári és Saád százados részvételével az Országos Vezető értekezletet tartott, amelyen megbeszélték a honvédelmi nevelés kötelező bevezetése ügyében szükséges intézkedéseket és azokat a módozatokat, amelyekkel az ügyet a Kultuszminiszter Úr elé viszik.

10h 35

Nagy Klára jelentkezett a női leventemozgalom ügyében.

10h 45

Dessewffy Aurél min. tanácsos, a MÁV sportliga elnöke és dr. Tóth Bertalan MÁV tanácsos tisztelgő látogatásra jelentkeztek az Orsz.Vez.-nél.

11h 15

Az Országos Vezető Felicides min. osztályfőnökkel és Arató tanácsossal Szász Lajos pénzügyi államtitkárral folytatott megbeszélést a Pénzügyminisztériumban. A megbeszélésen[119]

12h

Gál Magda személyes ügyben jelentkezett.

13h

Bárány István személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél.

17h

Országos Vezető résztvett a vezetése alatt álló csoportok, tisztek és tisztviselők részére rendezett ismerkedési teán.



December 3. szerda

10h

Badzey vk. alezredes személyes ügyben jelentkezett Országos Vezetőnél.

10h 30

A Testnevelési Főiskola küldöttsége meghívta az Országos Vezetőt Mikulás estélyi főiskolai ünnepélyére. [sic!]

11h

Pater Nagy jelentkezett az Országos Vezetőnél és a Kalot szervezési ügyeiről folytatott megbeszélést az Országos Vezetővel.

12h

Dr. Grill Lóránd, az Országzászló Nagybizottság igazgatója felállítandó országzászlók ügyében folytatott megbeszélést az Országos Vezetővel.

12h 50

Az Országos Vezető a Főméltóságú Úrnál jelentkezett audienciára. A Főméltóságú Úrnak az Orsz. Vez. beszámolt az Országos Vezetőség eddigi munkájáról.



December 4. csütörtök

10h

Zsilinszky Gábor, a Bauxit vezérigazgatója jelentkezett személyes ügyben.

10h 30

Vitéz Kudriczy István vk. ezredes, vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Szurmay Tibor és Saád Ferenc századosok a honvédelmi nevelés ügyében megbeszélést folytattak Országos Vezetővel.

12h

Az Országos Vezető Karafiát Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester, vitéz Tárczay-Felicides és Schmidt Őméltóságáék kíséretében a Kultuszminiszternél jelent meg, ahol a sportcsarnok építésének megindításáról folytattak a Miniszter Úrnál megbeszélést.

13h–15h 30

A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter elnöklésével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nagytermében a „Honvédelmi Ismeretek” című tantárgynak a középiskolákba való bevezetéséről értekezlet volt.

Résztvettek: A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter,

az Országos Vezető,

a Minisztérium államtitkárai és néhány osztályvezetője,

Kemenes Illés tankerületi főigazgató,

a Közoktatásügyi Tanács elnöke,

az Országos Vezetőség ifjúsági vezetői részéről: Szurmay Tibor és Saád Ferenc százados.

Először dr. Saád Ferenc százados, egyetemi magántanár tartotta meg a honvédelmi nevelésnek a középiskolákba való bevezetésének szükségességéről előadását, majd Szurmay Tibor vk. százados ismertette a kérdés jelenlegi állását. A tárgyhoz a Miniszter Úr felszólítására valamennyi résztvevő hozzászólt. Végül a Miniszter elrendelte, hogy az Országos Közoktatásügyi Tanács a következő értekezletre készítsen új javaslatot és javaslata terjedjen ki úgy a testnevelésre, mint a honvédelmi ismereteknek mint elméleti tantárgynak az oktatására is. A Miniszter kérte, hogy a legközelebbi értekezlet még karácsony előtt lehessen.

18h 15

Az Országos Vezető résztvett az első hadtest-leventevezetőképző csapat 800 főnyi tanfolyamának ünnepélyes megnyitásán. [sic!]



December 5. péntek

10h 30

Gidófalvy Pál, a Magyar Labdarúgók Szövetségének elnöke személyes ügyben jelentkezett az Országos Vezetőnél.

11h

Dr. Fritz Krome búcsúlátogatáson jelentkezett az Országos Vezetőnél.

12h

Dr. Grill Lóránd, az Országzászló Bizottság elnöke kereste fel az Országos Vezetőt.

12h 30

Dr. Beleznay László személyes ügyben jelentkezett.

17h

Az Országos Vezető hivatalos látogatásra személyi segédtisztjével Szegedre utazott.



December 6. szombat

A Kormányzó Úr Őfőméltóságának névünnepe.

10h

A külföldi látogatások megszervezésére értekezlet az Országos Vezető hivatalos helyiségében.

Részt vettek az Országos vezetőn kívül vitéz Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök, Palkovics Pál min.o.tan. Lieszkovszky Pál őrnagy, dr. Rajczy Imre min.s. titkár.

A külföldi látogatásokkal kapcsolatban a részletes kidolgozást a határon való fogadástól a Budapestre való utazásig dr. Rajczy Imre min.s. titkár vállalta. A pályaudvaron való fogadást Rajczy Imre dr. Palkovics Pál min.oszt.tan.-sal fogja egyetértésben kidolgozni.

Részletesen megbeszélésre kerültek továbbá mindazon szempontok, amelyek a külföldi vendégek fogadásánál a jövőben figyelembe veendők. A külföldi vendég rangjához és állásához megfelelően fogadási típusok kerülnek kidolgozásra.

10h 30

Az Országos Vezető a Nemzeti Sportcsarnokban az építési vezetőknek és munkásoknak 8.000 P értékben karácsonyi ajándékot osztott ki. Rövid beszéd kíséretében méltatta az elvégzett munkát és a magyar nemzet ifjúsága nevében megköszönte a munkásság fáradozását.

12h

Dr. Hóman Bálint m.kir.vallás és közoktatásügyi miniszter kisebb ünnepség keretében átadta a Nemzeti Sportcsarnokot rendeltetésének. A VKM. Úr Őnagyméltóságát a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, Kalándy Imre ny.áll. altábornagy üdvözölte. Dr. Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter megnyitó beszédének szavaiban először a Kormányzó Úr Ő Főméltóságát éltette névünnepe alkalmával, majd lelkes szavak kíséretében átadta a Nemzeti Sportcsarnokot rendeltetésének. Az ünnepségen megjelent VKM. Úr Őnagyméltóságát fogadta az Ifjúság Országos Vezetője.

Az Országos Vezető kíséretében voltak a társadalmi sport és testnevelés vezetője valamint beosztottjai és a Leventék országos parancsnoka beosztott tisztjeivel.

13h

Az Orsz.Vez. az Országos Tiszti Kaszinóban[120] résztvett a Főméltóságú Úr névünnepe alkalmával rendezett díszebéden.

17h

Az Orsz.Vez. Szeged város leventeparancsnokságának meghívására személyi segédtisztjének kíséretében Szegedre utazott.

20h

Érkezés Szegedre. A pályaudvaron az Orsz.Vez.-nél jelentkeztek az V. hadtest leventeparancsnoka, Szeged város leventeparancsnoka és a beosztott tisztek. Az ünnepélyes fogadtatást az Orsz. Vez. előzőleg letiltotta.



1941. december hó 7. vasárnap

9h

Az Országos Vezető személyi segédtisztje kíséretében részt vett a leventék fogadalmi templomban tartott ünnepélyes misén. [sic!]

10h

Utána megtekintette a fogadalmi templom alagsorában elhelyezett sírhelyeket, majd elvonult a leventék arcvonala előtt, és fogadta a díszmenetet. A díszmenet után a hadtest leventeparancsnok és személyi segédtisztje kíséretében tisztelgő látogatást tett moóri dr. Glattfelder Gyula csanádi püspöknél, őt részletesen tájékoztatta arról a feladatról, amellyel a Kormányzó Úr Ő Főméltósága az Orsz.Vez.-t megbízta.

10h 30

A szegedi leventeintézmény anyagi támogatására látogatást tett Szeged város polgármesterénél, valamint a szegedi főispánnál[121].

11h

A szegedi városi színházban a leventeintézmény 20 éves fennállása alkalmával megrendezett levente ünnepség díszbemutatóján jelent meg.

14h

A hadtest tiszti étkezdéjében az Orsz.Vez. tiszteletére rendezett díszebéden vett részt.

20h

A szegedi városi színház előadását tekintette meg.



1941. december hó 8. hétfő

9h

A hadtestleventeparancsnok és személyi segédtisztje kíséretében gépkocsin átutazott Hódmezővásárhelyre, ahol kisebb ünnepség után fogadta a hódmezővásárhelyi ifjúságnak díszmenetét. Majd látogatást tett Hódmezővásárhely polgármesterénél és a főispánnál[122].

11h

Megtekintette Hódmezővásárhely leventeintézményét és a levente katonai parancsnokság irodahelyiségeit.

12h

Algyő község leventéit szemlélte meg.

14h

A szegedi hadtest tiszti étkezdéjében díszebéden vett részt. A hadtestparancsnokság részéről gróf Stomm Marcell m.kir. tábornok köszöntötte.

Az Orsz.Vez. válaszában kiemelte a hadtest leventeparancsnokság értékes munkáját és a magyar ifjúság nevében kérte, hogy továbbra is ugyanazzal a lelkesedéssel és kitartással dolgozzanak, mint ezt ez ideig tették.

15h

Az Orsz.Vez. megtekintette a használhatatlan állapotban lévő Rókusi sportcsarnokot, és annak a kijavítására a szükséges intézkedéseket megtette.

18h 26

Ünnepélyes búcsúztatás után Budapestre utazott.



1941. december hó 9. kedd

9h

A H.M. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referáltak.

10h

Lovag Wahl Henrik Weiss Manfred gyári igazgató tett tisztelgő látogatást az Orsz.Vez.-nél vállalati sportügyben.

10h 30

Az Orsz.Vez. rövid megbeszélést folytatott a leány-leventeintézmény vezetőivel.

11h

Jancsó Ida testnevelési tanárnő jelentett női levente ügyben.

11h 30

Bekény Béla ezredes sajtótájékoztatót terjesztett elő az Orsz.Vez.-nek.

12h

Megbeszélés a VKM. Úr Őnagyméltóságánál.

Jegyzőkönyv

az Ifjúság Házában 1941. december 9-én tartott osztályközi értekezletről

Orsz.Vez. üdvözli a megjelenteket.

1.

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy a Miniszter Úrnál hosszabb tárgyalás volt. Eredmény az, hogy a Miniszter Úr azzal bocsátotta el, hogy karácsonyra dönteni fog az egyesületi alapszabályok ügyében. Jelenti továbbá, hogy volt a Miniszter Úrnál egy értekezlet, a Honvédelmi nevelés tantárgy tárgyában. Szurmay Tibor vk. százados és Saád százados, egyetemi magántanár előadásában a kérdés megvilágítást nyert és így a Miniszter Úr a honvédelmi nevelés gondolatára átállott és a Közoktatási Tanácsot újabb javaslattételre utasította.

Kudriczy István vk. ezredes szerint szükséges a leventeórákból egy órát leadni, mert nem emelhető az órák száma az iskolákban. Egyébként véleménye szerint a tervezet maga után vonja a zsidók különválasztását.

Döntés:

Holnap tárgyalás ebben az ügyen.

2.

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök a Kisok-uszoda, az állandó versenypálya és a sportcsarnok területének kérdésében javasolja Szendy polgármester, vitéz Becske Kálmán székesfővárosi tanácsnok és Irsi Öm.-ga (a Közmunkatanácstól), továbbá Wünscher Öm.-ga összehívását.

Döntés:

Szendy, Becske, Irsi és Wünscher Öm.-gáék összehívandók fenti tárgyban.

Orsz.Vez. javasolja, hogy mielőtt a polgármesterhez kerül az ügy, egységes és határozott állásfoglalás miatt Heinrich és Ibrányi előadó urak összehívandók egy ülésre.

Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök rámutat arra, hogy a sportcsarnok átadási ünnepélyén nagy megdöbbenésére két zsidó olimpikonnal találkozott. Kérdezi, hogy az olimpikonoknál felvessük-e a zsidó problémát.

Schmidt József kormányfőtanácsos azt a gyakorlati megoldást javasolja, hogy az igazgató elfelejt küldeni egy állandó évi jegyet a zsidóknak.

Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök a Sportcsarnok bevételei, illetőleg anyagi elszámolása iránt érdeklődik.

Döntés:

Schmidt József kormányfőtanácsos, Bujdosó Kálmán, a Sportcsarnok igazgatója és Holló Zoltán számvevőségi tanácsos összeül és javaslatot tesz a jövő hétfőre.

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy Kalándy Imre ny. altábornagy, ifj. Horthy Miklós brazil követ és Pados Gyula a sportcsarnok megnyitása alkalmából plakettet kapjanak.

Orsz.Vez. hozzájárul ehhez és Hampel főhadnagy megbízását kéri a Sportcsarnok-plakett elkészítésére. Bujdosó Kálmán, a Sportcsarnok igazgatója lépjen érintkezésbe Hampel főhadnaggyal és jövő hétfőre készüljön el egy gipszmodell.

Döntés:

Kalándy, Horthy és Pados Őnagyméltóságáék kapnak plakettet a Sportcsarnok átadása alkalmából.

3.

Arató Géza testnevelési tanácsos jelenti, hogy a jövő nyáron július második hetében 89 vállalat bevonásával, mintegy 3.000 résztvevővel akarnak országos munkásviadalt rendezni. Ez 39.000 Pengőbe kerülne és a Weiss Manfréd gyár rendezné meg. Esetleg a leventék is belekapcsolódnának. 20-25.000 olyan munkás kapcsolódna be, akik eddig sportszövetségbe még igazolva nem voltak. Szerinte a sportszervezet égisze alatt ez nem mehet, ha a Weiss Manfréd vállalatok rendezik. Javasolja, hogy Orsz.Vez. kéresse magához lovag Wahl Henriket.

Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök elvből ellenzi a vállalkozást, mert viadalokat csak sportszövetség rendezhet. Kéri elutasítani az indítványt olyan indokolással, hogy ilyen versenyeket csak sportszövetségek rendezhetnek.

Arató Géza testnevelési tanácsos szerint népies versenyszámok lennének és így javasolja, hogy ne a Weiss Manfréd név alatt, de esetleg a leventékkel egybekapcsolva lehetne kihasználni ezt az alkalmat.

Orsz.Vez.: A budapesti nagy gyárakból alakuljon egy bizottság és ez rendezze meg a munkásviadalt.

Arató Géza testnevelési tanácsos: A pénzt adja a Weiss Manfréd és a lebonyolítása a sportszövetségre bízassék.

Orsz.Vez.: Azt kívánja, hogy ezt a Tornász Szövetség csinálja. A versenyek megrendezésének bizottsága az összes nagy gyárakból alakuljon meg.

Döntés:

Az OSK megbízza a Tornász Szövetséget ennek a viadalnak a megrendezésével azon határozott utasítással, hogy a budapesti nagy gyárvállalatokból alakult bizottság biztosítja a szükséges pénzösszeget.

4.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója jelenti, hogy pénteken érkeznek az olaszok és a németek.

Orsz.Vez. elrendeli, hogy dr. Rajczy Imre min.s. titkár fogadja a német és olasz sportvezéreket a határon, aki a vendégek étkezését és elszállásolását is intézi. A pályaudvaron levente-diszszázad várja őket és az ifjúsági indulót játsszák. (Feldíszített pályaudvar, rendőrkordon.)

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója részletesen ismertette német és olasz vendégeink budapesti programját.

Orsz.Vez.: A megrendezés felelős előkészítője Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója! Orsz.Vez. továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy legyen egy finalizált jegyzőkönyv, mind a három félre kötelező erővel bíró. A jegyzőkönyvet legalább magunkra nézve kötelezőnek ismerjük el. Fontos a sajtó bekapcsolása. Vitéz Bujdosó Kálmán, a Sportcsarnok igazgatója gondoskodjék a külföldi sajtó és a rádió értesítéséről.

Richter János százados vitéz Kudriczy István vk.ezredes parancsára bemutatja a testnevelési utasítás egy díszkötéses példányát.

Orsz.Vez. a díszpéldányt átnyújtja v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnöknek, aki köszönetet mond érte.

Orsz.Vez. jelenti, hogy őt felhívta telefonon a Deutsches Wissenschaftliches Institut és engedélyt kért arra, hogy 15-én Budapesten egy koncertet adhassanak a leventéknek. A Sportcsarnokban rendeznék és a jövedelem a Vörös Kereszté lenne. A Deutsches Wissentschaftliches Institut utasítást kapott a Reichsjugendführungtól, hogy lépjenek összeköttetésbe az Országos Vezetővel. Ezért Orsz.Vez. elrendeli, hogy holnap 11 órakor jöjjön hozzá Kudriczy István vk. ezredes, hogy átadhassa neki az ügyet.

5.

Orsz.Vez. ezután a szegedi szemleúttal kapcsolatos észrevételeit közli az értekezlettel. Szegeden, Hódmezővásárhelyen és egy községben járt Orsz.Vez. Bámulatos fegyelmezettek ezek a fiúk. Elgondolásaink megfogamzottak a szegedi hadtest területén. Az egyenruha hiány befolyásolja a levente intézmény ifjúsági mozgalommá való kidagasztását. A külsőségeket fejlesszük! A polgári ruhára levente-felségjelvényt és gondoskodjunk arról, hogy minden leventének legyen sapkája, és rajta egységesíteni a pajzsokat.[sic!] Legalább egy század erejéig legyen mindenhol egyenruha köpennyel. Örömmel tapasztalta, hogy a leventeszázad a pályaudvaron úgy viselkedett, mint egy honvédszázad. Javasolja, hogy az adóalap 8 %-a ne csak a vármegyéknél legyen kötelező, hanem a városokra is kiterjeszthető legyen. – Orsz.Vez. felhívja a figyelmet arra, hogy a leventék szülei is olvassák a „Szebb Jövőt”, ezért a lap bővítendő. – Hódmezővásárhelyen egy 16 éves fiú előadta versét a Kormányzó Úr nevenapjára. Ez egy újabb Petőfi! Orsz.Vez. felkéri a leventék országos parancsnokát, hogy lássa el ezt a fiút leventeruhával.

Lieszkovszky Pál őrnagy: Leközölni a verset!

Orsz.Vez. közli, hogy elrendelte az V. hadtest területén a környezettanulmányt a leventeparancsnoknak és az oda kerülő ifjú vezetőknek.

Kudriczy István vk.ezredes szerint van szociális szervezetük a leventéknek.

Orsz.Vez.: A hadiárvák szolgálatába belekapcsolandó a leventeintézmény! A szegedi hadtest pl. vállalkozott erre. – Jelenti továbbá, hogy Szegeden a Rókusi Sportcsarnok tönkrement és így a magyar sport számára elveszett. Ezért ő elrendelte, hogy a hadtest levente parancsnok és a város műszaki bizottsága kivizsgálja.

Schmidt József kormányfőtanácsos: Láttam ezt a siralmas képet. Az ügy fel van terjesztve Tárczay Öm.-gához.

Orsz.Vez.: A Rókusi Sportcsarnok rendbe hozandó!

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy tudomást szerzett a visszaélésről. A bizottság megállapítja, ki felelős. Az állami elemi iskola igazgató volt a gondnok. Ha lemegy az illető úr, akkor Orsz.Vez. utasítsa őt a kivizsgálásra.

Döntés:

Kanizsay századosnak sürgönyözni, hogy a sportcsarnok ügyében bizottság megy ki innen az Orsz.Vez.-től.

6.

Orsz.Vez. szerint a bábszínjáték sürgősen megszervezendő, mert ennek fontos nemzetnevelő jelentősége van és ezt kívánják a kis leventék. Erre kér előterjesztést.

Lieszkovszky Pál őrnagy jelenti, hogy Kassán arról értesült, hogy a jelenlegi szervezés túlméretezett.

Orsz.Vez.: Ha a leventeparancsnok mondta, akkor leváltandó. Az egészségügyi gépkocsi először Szegedre menjen.

Rosztóczy Jenő őrnagy: Amint megvan, megyünk oda.

Orsz. Vez. javasolja, hogy a hadtestlevente parancsnok ne legyen hadtest sportelőadó.

Orsz.Vez. jelenti továbbá, hogy csütörtökön ezt az aktát referálja a vezérkar főnökének. Elrendeli, hogy vitéz Kudriczy István vk. ezredes Budapestet szemlélje meg.

Bejelenti továbbá, hogy szombaton indul Szombathelyre, a jövő héten pedig Debrecent, Kassát és Miskolcot nézi meg. Január végéig az összes központokat végignézi.

7.

Kolossváry László alezredes ismerteti az ifjúsági szállások ügyét. Főkép azokon a helyeken, ahol megszállási lehetőség nincs, felszerelendő alkalmas leventeszálló, illetőleg ifjúsági menedékház.

Orsz.Vez.: Megállapítandó ebből a szempontból a vándorlási útvonal a székelyföld és a Balaton között.

8.

Orsz.Vez. szerint Gidófalvy Pálnak december 31-ig van fizetési megbízatása. Mivel őt elveszíteni nem szabad, ezért javasolja, hogy fizetése 5 hónapra meghosszabíttassék. Ezt megbeszéli külön Tárczay-Felicides Öm.-gával.

9.

A külföldi látogatások általános megszervezése a közeljövőben kerül letárgyalásra.



1941. december hó 10. szerda

9h

A H.M.VIII.csf.-séghez beosztottak referádája.

10h

Az Orsz.Vez. részt vett a honvédelmi nevelési bizottság megbeszélésén a Közoktatási Tanácsban.

Jelen voltak még:

Huszthy egyetemi tanár,

Szőnyi miniszteri tanácsos,

Horváth miniszteri tanácsos,

Tárczay-Felicides min. osztályfőnök,

Kemenes Illés főigazgató,

Bassola osztálytanácsos,

Csernyus min.titkár,

Kudriczy István vk.ezds.,

Saád Ferenc honv. főtanár,

Szurmay Tibor vk.szds.

Az értekezlet a VKM. úr utasítására tárgyalás alá vette a „Honvédelmi ismeretek” című tantárgy és a 6 testnevelési óra bevezetésének kérdését. Az értekezlet a részletes vita és az Orsz.Vez. többszöri iránytadó felszólalása után a következőképen határozott.

A Közoktatási Tanács javaslatot tesz:

1./ a VKM. úrnak, a „Honvédelmi ismeretek” című tantárgynak a népiskolákba és a középiskolákba való bevezetésére,

2./ tanórák száma heti 1 óra,

3./ a tananyagot össze kell egyeztetni a leventefoglalkoztatás anyagával. A leventekiképzés elméleti honvédelmi ismeret anyag a „Honvédelmi ismeretek” című tantárgy keretében kerül beállításra. Ennek megfelelően a középiskolákban a leventekiképzés időtartama 3 óráról 2 órára szállítandó le.

4./ a mindennapos testgyakorlás céljaira naponta félóra állítandó be, azonban a nyári időszámítás tartama alatt a téli hónapokban a reggeli gyakorlatok szünetelnek.

Az Országos Vezető Bassola tanácsos felszólalásával kapcsolatban vázolta azt az elszánt törekvését, hogy a leventeintézményt az iskolákban is mozgalmi alapra kell helyezni. Tehát az iskolai ifjúság honvédelmi nevelését mozgalmi alapon kell végrehajtani. E mozgalom gyökere a „Honvédelmi ismeretek” című tantárgyban van. Ennek elérése több évre szóló fejlesztési tervet igényel. E terv kidolgozására bizottságot hívott össze az Orsz.Vez. december hó 11-én 17 órára. E bizottság fogja kidolgozni a VKM. úr részére legkésőbb karácsonyig beterjesztendő javaslatot.

11h

Vitéz Somogyváry Gyuláné jelentkezett az Orsz. Vez.-nél tisztelgő látogatásra, személyes ügyben.

11h 30

Dr. Walther Schurig és dr. Rudolf Hartmann egyetemi lektorok jelentkeztek tisztelgő látgatásra az Orsz.Vez.-nél. Megbeszélésre került a Hitlerjugend zenekülönítmény budapesti szereplése. A megbeszélésen részt vett a H.M.40. osztály részéről Lovas László vk.százados.

Vitéz Bujdosó Kálmán nevezetteknek a Nemzeti Sportcsarnokot bemutatta.

12h 30

Dr. Kovrig Ernő igazgató jelentkezett az Orsz.Vez.-nél személyes ügyben.

13h

Schmidt József kormányfőtanácsos referált.

13h 30

Vitéz Kudriczy István vk.ezds., a Leventék Országos Parancsnoka referált folyó ügyeket és tájékoztatta az Orsz.Vez.-t a hét végére tervbe vett szombathelyi leventeszemlével kapcsolatban.

14h

Hampel főhadnagy a szabadkai volt 8-as huszárszoborra vonatkozóan tett jelentést az Orsz.Vez.-nek.

14h 30

Dr. Palkovics min.oszt.tan.referált folyó ügyeket.



1941. december hó 11. csütörtök

9h

A H.M.VIII. csf-séghez beosztottak referádája.

9h 30

Gál Károly tábori főlelkész a kath.püspöki kar körlevele tárgyában tett jelentést az Orsz.Vez.-nek.

10h

Nádasdy Gábor ref.lelkész bábszínház ügyben jelentkezett az Orsz.Vez.-nél.

10h 30

Vitéz Kudriczy István vk.ezredes, a Leventék Országos Parancsnoka referált folyó ügyeket.

11h

Az Orsz.Vez. vitéz Bujdosó Kálmán és Palkovics Pál oszt.tan. kíséretében részt vett Kozma Miklós gyászszertartásán.

12h 30

Hulin József pártfogolási ügyben jelentkezett.

13h

A Turul főiskolai alakulatok vezetője, Ambrus N. jelentkezett tisztelgő látogatásra az Orsz.Vez.-nél.

13h 30

Vitéz Tárczay-Felicides min. osztályfőnök, a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetője referált folyó ügyeket.

14h

Nagylaki Rácz Erzsébet tett tisztelgő látogatást az Orsz.Vez.-nél.

17h

Honvédelmi nevelési bizottsági ülés.

1./ Vitéz Kudriczy vk.ezds. ismerteti az iskolai leventeoktatás előzményeit és célkitűzéseit.

2./ Az Orsz.Vez. rámutat a leventeifjúság gazdasági szövetkezésének jelentőségére. Majd kérdést intéz a jelenlévőkhöz az iskolai leventeegyesületi élet megindítására vonatkozólag.

3./ Vitéz Kudriczy vk.ezds. az iskolai leventekiképzést úgy képzeli el, hogy az igazgató vezetése alatt álljon a leventecsapat úgy, mint a katonai iskolákban.

4./ Szurmay vk. szds. szerint a keresés és kutatás útjait járjuk. Eddig a helyes levente életforma az iskolákban nem alakulhatott ki. Kölcsönös bizalmatlankodás miatt a levente nem tudott beleilleszkedni az iskolák életrendjébe. A hármas irányú tevékenységet, (testnevelés, erkölcsi és kiképzés) egynek kell felfogni. Ha az iskola egység lesz, leventeszempontból, akkor a leventeügy az iskola belügye lesz. (leventevár) A szakfelügyelet kérdését meg kell oldani.

5./ Bassola miniszteri osztálytanácsos vitéz Kudriczy István vk.ezredes megoldását eszményinek tartja. A tanárokat kell aktívabb lénnyé tenni. Külön tárgy beillesztését nem érti. A szakfelügyelet kérdésében nem lát nehézséget.

6./ Dr. Saád Ferenc a tantárgy bevezetését feltétlen szükségesnek tartja, mert a tanár és tanuló személye megkívánja.

7./ Váradi József az internátusi nevelés eszményi mivoltát fejtegeti a katonai nevelés szempontjából.

A honvédelmi ismeretek bevezetését szükségesnek tartja.

8./ Az Orsz.Vez. szerint leventekötelezettség van, de nem militarizálás.

a./ Minden iskola leventevár,

b./ mellette működjék egy leventeegyesület (egyesületi élet),

c./ A leventekiképzés horgonya a honvédelmi ismeretek.

d./ 2 órai katonai kiképzés.

Honvédelmi nevelés alatt értjük a./ „Honvédelmi ismeretek” című tantárgyat, b./ a 6 órai testnevelést, c./ 2 óra katonai előképzést.

A tankerületi főigazgatóságoknál legyen egy tiszt mint szakelőadó.



December 12. péntek

9h 30

Az Országos Vezető a HM. Úrnál referált. Tájékoztatta a HM. Urat a kiképzés menetéről, mégpedig részletesen.

Jelentette, hogy

1./ Erdély részére a második körzetparancsnoki tanfolyam januárban kezdődik. Az első tanfolyamon 117 körzetparancsnok vett részt. Ezek működésüket megkezdték.

2./ Ifjú vezetőképző csapatok minden hadtest területén megkezdték munkájukat.

3./ Magyar szórványleventék kiképzéséhez az előmunkálatok folyamatban.

4./ A főiskolai leventekiképzés átszervezés alatt van.

5./ A leventepróbák 1 évi kipróbálása igen jó eredménnyel járt. Kidolgozott anyaga elkészült, nyomás alatt van.

6./ 27 ejtőernyős csapat megkezdte munkáját.

7./ Középiskolai leventeképzés átszervezése, új tantárgy rendszeresítése folyamatban.

8./ Honvédség új testnevelési utasítása megjelent. Leventéké elkészült.

A leventeegyesületekről az Országos Vezető jelentette, hogy

1./ a L.O.K. december 1-én munkáját megkezdte.

2./ Levente egyesületek, községi levente bizottságok, törvényhatósági levente bizottságok megalakultak. Vállalati levente egyesületek megalakítása folyamatban.

3./ A L.O.K., KISOK és társadalmi sport szövetségek együttműködésének szabályozása megtörtént.

4./ Az 1941/42. síévadra az alapvető rendelkezések kimentek. Nagy tömegeket mozgatnak meg az idén és hatalmasan fel fogják lendíteni a sísportot.

5./ A levente egyesületekben a tél folyamán analfabéta és ismeretterjesztő tanfolyamokat rendeztek. Szabályozták a levente műkedvelői előadásokat és az előadások szerzői jogdíját.

Zeneelőadások szerzői jogdíját rendezték. Rádió előfizetési díjak a leventeegyesületek részére mérsékelve lettek.

A leventekönyvtárakat felülvizsgálták, csak olyan könyvek szerezhetők be, melyeket a L.O.K. engedélyez.

A leventeegyesületi vezetőképzésre folytatólagos tanfolyamokat tartanak.

A népművelési tanfolyamok ismertetik és népszerűsítik a leventeintézményt.

A leventeindulóra 183 pályázat érkezett. Egy sem felelt meg. A katonás tárgyú ifjúsági regénypályázat eredményes volt. Tíz regény ki lett nyomatva.

Megegyezés történt a Kalottal szoros együttműködésre.

Megegyezés a protestáns ifjúsági szervezetekkel folyamatban. Leventék gazdasági szövetkezése megalakult.

A levente egyesületek Vöröskereszt szakosztályai megalakultak és kiváló eredményt értek el a Vöröskereszt gyűjtő és segítő munkájában.

Levente táborozások és szállások rendszereinek a kialakítása folyamatban.

Leventerádió-félóra Budapest II. hullámhosszról Budapest I-re került át, vasárnap 12h 15-től 12h 45-ig. Meghosszabbítását 15 perccel megígérték. Fontos megmozdulásokról a Rádió helyszíni közvetítést ad s helyet kap a leventeintézmény a Rádió „Innen-onnan” rovatában is.

Az első levente filmgépkocsi elkészült, továbbá három gyártás alatt. Az első három levente oktatófilm forgatókönyve elbírálás alatt.

Az Új Magyar Színház leventék részére folyamatos ifjúsági előadásokat tart filléres helyárakért. Levente színház szervezése Budapesten folyamatban, valamint vidéki ifjúsági előadások szervezése is.

Az alacsonyabb létszámú levente fúvószenekarok szervezésével és felügyeletével Fricsay Richárd bízandó meg. Ezt a zenekarok számának örvendetes szaporodása teszi szükségessé. A menetzenéken kívül az egyes vidékek népi zenéjének fejlesztésére tervezet lett kidolgozva.

Egyszólamú énekkarok mellett 2-3 szólamú énekkarok felállítása is soron volt.

Elzüllött és züllésnek kitett levente ifjak számára otthon létesítése folyamatban van.

A szegény sorsú leventék családjai a leventék segítségével kölcsönt nyernek a nép- és családvédelmi alapból.

Háborúban elesettek, harctéren lévők családjait a levente egyesületek szociális szakosztályai nyilvántartják, kalákamunkával és adományokkal segítik.

Az anyagi ügyek kapcsán jelentette az Orsz.Vez., hogy leventeotthonok, lőterek, sportpályák építésénél a leventék önkéntes munka felajánlással segédkeznek.

Vármegyei, városi és községi hozzájárulások az új végrehajtási utasítás értelmében teljes mértékben biztosíttattak.

A vállalati hozzájárulás, váltságpénz terve elkészült, az ügy hozzászólás végett az érdekelt minisztériumoknak 1941. VI. 4-én 80.622/eln. h. kiv. kik. 1941. sz. alatt megküldetett. Ezek közül az Iparügyi Miniszter és a Belügyminiszter úr a mai napig nem adott választ. Orsz.Vez. azt javasolja, hogy a legközelebbi minisztertanácson a H.M. úr az érdekelt miniszter urakat válaszadásra felkérné, annál is inkább, mert hozzászólás nélkül a vonatkozó rendelet nem adható ki a Hvt. II. Rész. 1. cím 69. §. (3) bek-ben megszabott határidőre, vagyis 1942. I.30-ra. Amennyiben a rendelet késne, a honvédséget e tekintetben jelentős károsodás érné.

11h

Vitéz Magyar Dezső őrnagy a HM. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak minősítését terjesztette elő az Orsz.-Vez.-nek.

11h30

Lovas vk.százados a szombathelyi leventeszemléje tárgyában jelentkezett az Országos Vezetőnél. Átvette az Országos Vezetőtől a HM. referáda során kapott parancsait.

12h

Vitéz Tárczay-Felicides Román jelentkezett rövid megbeszélésre az Országos Vezetőnél.

12h 41

Országos Vezető a Nyugati pályaudvaron fogadta az olasz és német sportvezéreket, akik 3-4 napos tartózkodásra Budapestre érkeztek. A külföldi vendégek fogadására egy levente díszszázad zenekarral is ki lett vezényelve. A fogadáson megjelent a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetője, valamint beosztottjai, azonkívül a leventék országos parancsnoka személyi segédtisztjével.

13h

Wonke Rudolfné jelentkezett az Országos Vezetőnél.

13h 30

A HM. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

14h

Az Országos Vezető hivatalos helyiségében fogadta az olasz és német sportvezéreket.

14h 30

Az Országos Vezető Donáth György országgyűlési képviselővel folytatott rövid megbeszélést személyes ügyben.

20h 30

Az Országos Vezető a külföldi vendégek tiszteletére a Szent Gellért Szálloda Sárga Szalonjában estebédet adott.



1941. december hó 13. szombat

9h

A VIII.csfséghez beosztottak referáltak.

10h

Holló szv.tanácsos referált folyó ügyeket.

10h 30

Palkovics Pál oszt.tan.referált.

11h

Coffin Géza ny.áll.vőrgy. tett tisztelgő látogatást az Orsz.Vez.-nél.

11h 05

Welics Lajos min.osztályfőnök, a VKM. elnöki osztályának vezetője jelentkezett rövid megbeszélésre az Orsz.Vez.-nél.

11h 30

Nádasdy Gábor ref.lelkész referált.

12h

Az Orsz.Vez. megbeszélést folytatott Farkas Edith úrhölggyel.



December 15. hétfő

9h

A HM. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

11h

Balassa Brunó miniszteri osztályfőnökkel folytatott rövid megbeszélést az Országos Vezető. A megbeszélésen a HM. VIII. csoportfőnökség részéről résztvett dr. Saád Ferenc is.

12h

Palkovich Pál min.oszt.tan. referált folyó ügyeket.

12h 31

Schenker Zoltán ezredes jelentkezett személyes ügyben.

12h 45

Fricsay Richárd zeneügyi főigazgató tett jelentést a levente zenekarokkal kapcsolatban.

13h

Az Országos Vezető hivatalos helyiségében a német, olasz sportvezérek látogatásával kapcsolatban megtartott tárgyalások jegyzőkönyvének ünnepélyes aláírása. A jegyzőkönyvek szövege a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetőjének irattárában elhelyezve.

13h 45

Országos Vezető a VKF ügyészével, Szűcs hadbíró ezredessel folytatott rövid megbeszélést.

16h

A német Dresdener Kreutz Chor 60 tagú ifjúsági énekkara Prof. Mauersberger Rudolf vezetésével a Nemzeti Sportcsarnokban hangversenyt adott a levente ifjúság tiszteletére. A hangversenyen az Országos Vezetőt Bekény Béla ezredes képviselte.

20h

A Dresdener Kreutz Chornak a Budai Vigadóban megtartott hangversenyén az Országos Vezető személyesen megjelent.



December 16. kedd

11h

Kudriczy vk. ezredes folyó ügyekről referált.

11h 15

Az Országos Vezető fogadta Gyallay Domonkos szerkesztőt.

13h

Az Országos Vezető megjelent a német sportvezérek búcsúztatásán a Keleti p.-u.-n.

13h 30

Az Országos Vezető fogadta az első női nemzetvédelmi tanfolyam végzett növendékeinek a küldöttségét. A küldöttség szónoka arra kérte az Országos Vezetőt, hogy elhelyezésük ügyében intézkedni méltóztasson. Az Országos Vezető válaszában kijelentette, hogy amint a Pénzügyminiszter Úrtól az állások betöltéséhez szükséges összegek rendelkezésre fognak állni, a kérelmet teljesíteni fogja.

13h 45

Bekény Béla ezredes folyó ügyeket referált.



December 17. szerda

10h

A női alosztály ügyeinek megbeszélése végett értekezlet volt az Országos Vezetőnél, amelyen jelen volt v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Palkovich Pál min. osztálytanácsos, Lieszkovszky Pál őrnagy, Szurmay Tibor vk.százados. Az értekezleten elhatározták, hogy a női osztály vezetését férfi munkaerő fogja intézni és Wonke Rudolfné pedig helyettesi minőségben az Országos Vezetőségnél továbbra is megmarad.

Az értekezlet után az Országos Vezető W. Zsigmond Juditot magához rendelte és vele az értekezlet eredményét közölte.

11h

Parringer Flóriánné Kocsis Mihály testnevelési tanárral jelentkezett az Országos Vezetőnél és megköszönte az Országos Vezetőtől kapott ajándékot.

12h

Drahos János apostoli protonotárius bemutatkozó látogatáson volt az Országos Vezetőnél.

12h 30

Irsy László, a Közmunkatanács alelnöke és Schmidt József kormányfőtanácsos megbeszélést tartottak az Országos Vezetőnél a fedett uszoda vízellátásának a kérdésében. +Stadion.

13h

Szily Kálmán államtitkár látogatta meg az Országos Vezetőt és vele az egyetemi és főiskolai átszervezésének az ügyét [sic!] beszélte meg. A megbeszélés eredményeképen a karácsonyi ünnepek után az érdekeltek bevonásával értekezletet fognak tartani a Kultuszminiszter Úrnál.

16h 30

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Őeminenciája tett látogatást az Országos Vezetőnél.

17h

A leánylevente törvény ügyében az Országos Vezetőnél értekezlet volt, amelyen résztvettek:

V. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök,

V. Kudriczy István vk. ezredes,

Rosztóczy Ernő őrnagy,

Emődy István min. titkár,

és mint előadó Szurmay Tibor vk. százados.

A Vallás- és Közoktatási Miniszter Urat a tárgyaláson Pusztai János miniszteri tanácsos képviselte.



December 18. csütörtök

10h 30

A leánylevente ügyekben az Országos Vezető fogadta W. Zsigmond Juditot, majd utána Tomanóczy Ilona folyó ügyekről referált.

11h

Az Országos Vezető a M.Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a Számvevőség főnökének és helyettesének visszaadta látogatását, majd felkereste Beresztóczy min. tanácsost. Utána Velics Lajos elnöki osztályfőnökkel a testnevelési csoportba beosztott polgári urak pótdíjairól tartott megbeszélést.

13h 30

Országos Vezető vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Arató Géza testnevelési tanácsos, Emődy István miniszteri titkár, Lovas László százados, vitéz Sebők Sándor és személyi titkár kíséretében felkereste a Pénzügyminiszter Urat. A Pénzügyminiszter Úrnál egy értekezleten megbeszélték a vitorlás sportnak jövő évre szóló támogatásának részleteit, amely szerint 6 olimpiai jollé és 9 drb. kalózhajó építését magára vállalta az Országos Sport Központ. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök a testnevelő tanárok egyenjogúsításának a kérelmét terjesztette elő a Pénzügyminiszterhez. Arató Géza testnevelési tanácsos a sportversenyeket terhelő adók eltörléséről, Emődy István min.titkár pedig a Sportorvosi Intézetnél rendszeresítendő állások ügyében referált a Pénzügyminiszter Úrnak. A Pénzügyminiszter Úr támogatását kilátásba helyezte. Majd az Országos Vezető és a Pénzügyminiszter Úr a levente székházak építésének a problémáját beszélték meg, amelynek eredményeképen a Pénzügyminiszter Úr a közeljövőben az Országos Vezetővel a kérdést személyesen fogja letárgyalni.



December 19. péntek

11h

Az Országos Vezető a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetőjével és Szurmay Tibor vk. századossal együtt a Kultuszminiszter Urat kereste fel, ahol Schvoy[123] székesfehérvári püspöknek a leánylevente intézményről a Felsőházban elmondott beszéde kapcsán elmondandó választ tárgyalták meg. A tárgyalás eredményeképen a Kultuszminiszter Úr kijelentette, hogy a püspöknek erélyes választ fog adni.

13h 30

Gr. Eszterházy Móricné kereste fel az Országos Vezetőt a leánylevente mozgalom ügyében.

13h 40

Szabó Gyula országgyűlési képviselő levente ügyben folytatott megbeszélést az Országos Vezetővel.



December 20. szombat

9h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

11h

Vitéz Náray Antal vezérkari ezredes, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács titkára rövid megbeszélést folytatott az Országos Vezetővel.

11h 30

Az Országos Vezető megbeszélést folytatott egyetemi alapszabályok ügyében. (Arató, Páskándy).

12h

Andrássy Mihály gróffal folytatott rövid megbeszélést az Országos Vezető.

12h 30

Vitéz Radák Lajos ny. huszárezredes, országgyűlési képviselő jelentkezett az Országos Vezetőnél.



December 21. vasárnap

17h

A Nemzeti Sportcsarnokban az Országos Vezető résztvett a Vasutas ökölvívó bajnokságon.



December 22. hétfő

10h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h 30

Denk ny. altábornaggyal folytatott az Országos Vezető megbeszélést.

10h 45

Badzey vk. alezredes jelentkezett az Országos Vezetőnél személyes ügyben.

10h 55

A leventeifjú vezetőképző csapat szakaszparancsnokai tettek tisztelgő látogatást.

11h

Leánylevente ügyben értekezlet az Országos Vezetőnél.

12h

Fritz Krome dr. jelentkezett magyarországi megbízatása befejeztével búcsúlátogatásra az Országos Vezetőnél.



December 23. kedd

9h

A HM. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h

Hampel Gyula főhadnagy szobrászművész tett jelentést az Országos Vezetőnek a szabadkai 8-as huszárezred emlékművel kapcsolatban.

10h 10

A HM. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak tisztelegtek az Országos Vezetőnél a karácsonyi ünnepek alkalmából.

10h 30

Vitéz Tárczay-Felicides Román jelentkezett az Országos Vezetőnél.

11h

Vitéz Kudriczy István vk.ezredes tisztelgett az Országos Vezetőnél és referált folyó ügyeket.

11h 30

A leánylevente intézmény vezetőnői tisztelegtek az Országos Vezetőnél.

12h

Mányoky Vilma testnevelési tanárnővel folytatott rövid megbeszélést az Országos Vezető.

12h 10

Padányi Gulyás Jenő országgyűlési képviselő Zsindely Ferenc min. államtitkár nejével tisztelgett az Országos Vezetőnél.

12h 30

Az Országos Vezető referált a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnál. A Miniszter Úr a honvédelmi nevelésre és a 6 testnevelési órára vonatkozó javaslatait az Országos Vezetőnek magáévá tette. Felhívta az Országos Vezetőt arra, hogy a balatonakarattyai vízitelepet egy évre az Országos Vezető használatra adja át a Magyar Cserkész Szövetségnek. Továbbá arra kérte, hogy Kemenes Illés főigazgatónak az Országos Vezetőség ne adjon választ abban az ügyben, amelyben a főigazgató az Országos Vezetőhöz fordult. Az Országos Vezető azután referálta a szász leventeegyesületek ügyében tett intézkedéseit, valamint az Országos Vezetőség folyó ügyeit.

14h

Az Országos Vezető a Lágymányosi Kaszinóban megtekintette a Lágymányoson építendő nagy stadionra vonatkozó terveket.



December 24. szerda

10h

A HM VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h 30

Balassa Brunó VKM miniszteri osztályfőnök tájékoztatta az Országos Vezetőt azokról az ügydarabokról, amelyeket a VKM Úr ref. céljából átvett. Az iskolai honvédelmi nevelési ügyre vonatkozó megbeszélésen Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök és Lieszkovszky Pál őrnagy is résztvett.

Balassa Őméltósága a Miniszter Úr Őnagyméltóságánál lefolytatott referádának keretében előadta, hogy a Miniszter Úr egyetért azon tanácsadó szerv létrehozásával, amely a levente intézmény és az iskolai ifjúság között összekötő kapcsot képezne. Ez ügyben Kemenes Illés vezetésével indult meg a szervezőmunka.

A Nemzetnevelési Könyvtár felállítása Saád századosnak bevonásával olykép oldandó meg, hogy a tanárok és tanítók, valamint ifjúvezetők részére külön típusú könyv készíttessék.

A honvédelmi nevelés bevezetését a Miniszter Úr elfogadta; kísérletkép minden fajtájú iskolában próbakép be lesz vezetve.

Megtárgyalásra került az ifjúságnál, illetve az iskolai ifjúságnál a vezetőképzés és a foglalkozás rendje, amelyre vonatkozólag konkrét javaslatok készítendők. Ugyancsak megbeszélésre került a Közoktatásügyi Tanács átszervezésének szükségessége is.

11h

Schmidt József kormányfőtanácsos és Palkovich Pál min. osztálytanácsos, valamint Emődy István min.titkár jelentkeztek rövid megbeszélésre az Országos Vezetőnél.

11h 30

Vadas Gyula és Kulcsár István átadták a Nemzeti Sport nagydíját az Országos Vezetőnek.

12h

Tatár István, a Magyar Sí Szövetség ügyvezető elnöke tisztelgett az Országos Vezetőnél.

12h 10

Országos Vezető a VKM Úr lakására ment rövid megbeszélés végett.



December 27. szombat

10h

HM VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

11h

Haám Gyula főhadnagy tett tisztelgő látogatást személyes ügyben az Országos Vezetőnél.

12h

Országos Vezető a HM VIII. csoportfőnökséghez beosztottak részére a karácsonyi szünet tartamára utasításokat adott.

12h 30

Nagypataki Gyula százados orvos szabadságról való bevonulását jelentette.



1941. december hó 28., 29., 30. vasárnap, hétfő, kedd

Az Országos Vezető gróf Andrássy Mihály meghívására Szigetvárra utazott.

Megszemlélte a helybeli leventéket és megbeszéléseket folytatott gróf Andrássy Mihály vendégeivel.



1941. december hó 31. szerda

11h

A H.M.VIII.csfséghez beosztottak referáltak.

11h 30

Vitéz Kudriczy István vk. ezredes, a Leventék Országos Parancsnoka a H.M. 40. osztály nevében fejezte ki jókívánságait az újesztendő alkalmával az Országos Vezetőnek és referált folyó ügyeket.

12h

Vitéz Tárczay-Felicides Román, a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetője a VKM. IX. főcsoportja nevében fejezte ki jókívánságait az újesztendő alkalmával.

12h 30

Palkovits Pál min.oszt.tan. referált.

12h 40

Vitéz Major István alezredes referált.

13h

Az Országos Vezető a Kormányzó Úr Ő Főméltósága irodájában jelentkezett a Főméltóságú Úrhoz intézendő jókívánságok megtétele végett.

1943. január 1. – június 30.[124]





Január hó 2., szombat

Országos Vezetőség ügyeletes tisztje: 2002. április 3., Medgyessy Schwartz Miklós ezredes. Különös esemény nem történt.



Január 3. vasárnap

Január hó 4., hétfő

Országos Vezetőség ügyeletes tisztje: Kőszeghy Olivér százados. Különös esemény nem történt.



Január hó 5., kedd

9h

Orsz. Vez. a H.M. VIII. csoportfőnökséghez beosztottakkal ismertette az 1943. évre szóló intézkedéseket. Január második hetére a Kormányzó Úr Őfőméltóságánál való kihallgatás előkészítését rendelte el. Majd a M.E.-i, H.M.-i, H.M. helyettesi, Vkf.-i, és V.K.M.-i kihallgatás anyagának előkészítését rendelte el. Tájékoztatta az Orsz. Vez.-hez beosztott urakat arról, hogy a Főméltóságú Asszonynál dr. Kokas Eszter, a leányleventék országos vezetője kihallgatáson volt.

Orsz. Vez. személyi segédtisztje jelentette, hogy külföldi vonatkozásban a bolgár és a horvát ifjúsági vezető küldött az újév alkalmából üdvözlő táviratot az Országos Vezetőhöz. A német birodalmi ifjúsági vezető nevében hauptbannführer Schumacher vezetésével egy küldöttség fog megjelenni az Országos Vezetőnél január 8-án, az újévi szerencsekívánatok átadása végett.

Az újévi jókívánságok viszonzásával kapcsolatban a külügyi előadó, Vizy Elemér őrnagy, a külügyminisztériummal folytasson előzetes tárgyalásokat.

10h

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnökkel folytatott megbeszélést az Országos Vezető, majd Pálossy János vk. alezredes a szabadságon levő Leventék Országos Parancsnoka helyettesével beszélte meg az 1943. évben esedékes ügyeket. Az 1943. év első osztályközi értekezlete megtartását jan. 7-ére rendelte el az Országos Vezető. Az értekezlet tárgysorozatának összeállítására vk. tisztjét és személyi titkárát utasította az Orsz. Vez.

12h

Orsz. Vez. a leányleventék Országos Vezetőjével, dr. Kokas Eszterrel beszélte meg a Kolozsvárott lebonyolítandó leventeleány-vezetőnői tanfolyamot. Az Orsz. Vez. a leventeleány-vezetőnői tanfolyam záró vizsgájára 14-én 17h 35-kor leutazik.



Január 6., szerda

Ünnep.



Január 7., csütörtök

9h

Országos Vezető a H.M.-ben és a VKF-ségnél legfelsőbb helyről nyert megbízatás ügyében járt el.

11h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

12h

Leventeegyesületek Országos Központjától kértek tájékoztatást az Orsz. Vez.-től az erdélyi szórvány vidékek látogatását milyen időpontban óhajtja az Országos Vezető. Orsz. Vez. döntése: Jan. 24-én vasárnap indul Kolozsvárra és 3-4 napos nagyobb körutat tesz Erdély szórvány vidékein, a magyar levente ügy felkarolása és támogatása végett.

12h 15

Vitéz Tárczay-Felicides-Román miniszteri osztályfőnök referált Orsz. Vez.-nek.

17h

Osztályközi értekezlet az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

1.

Vitéz Tárczay-Felcides Román dr. miniszteri osztályfőnök Országos Vezető munkájához Isten áldását kéri.

2.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök fontosnak tartja kimutatás összeállítását arról, hogy iskolai tanulmányaik alatt a testnevelésből milyen osztályzatot nyertek a mostani háborúban kitüntetést nyert tartalékos tisztek. A kimutatás bekérendő a hadrakelt seregtől. Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerezze be az említett kimutatást. Ez nagyon fontos lenne a testnevelési és a levente kiképzési vonalon.

Lovass László vk. őrnagy javasolja ezen kimutatásnak a tisztjelöltekre vonatkozó kibővítését. Készítsen átiratot a 8. osztályhoz az Országos Vezetőség.

Döntés:

A 40/e osztály elkészíti az erre vonatkozó ügyiratot. Megbeszélés hívandó össze ebben a kérdésben, amely később az osztályközi értekezleten ismét napirendre kerül.

Országos Vezető szerint szükséges kimutatás az ifjúvezető levente oktatókról is.

Benker József ezredes azt kívánja, hogy az egyes csapatparancsnokok tartsák nyilván a bevonultakat.

3.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy a miniszterek számára a Magyar Sport Érmet ajánlják fel. Tehát nem adományozásról, hanem csupán átadásról lenne szó. A Magyar Sport Érmet kapják meg Szinyei, Nagy, Reményi-Schneller, Szász, Bartha, Hóman, vitéz Szombathelyi, Littay, Antal, Varga, Kállay Kegyelmes Urak.

Döntés:

Erről ügyirat készüljön. A miniszterek nem kapnak oklevelet, csak át lesz nekik adva a Magyar Sport Érem.

Arató Géza, az OSK h. vezetője szerint most készültek el a tokok.

Országos Vezető azt óhajtja, hogy a társadalom minden rétegét kapcsoljuk bele a Sport Érem adományozásába. Időnként a levente vonal beküldje a névsort [sic!], hogy kiket akar kitüntetni a Magyar Sport Éremmel. A hadtestek is hasonlóképen küldjenek be ilyen névsort, amelyet aztán összesítsenek.

Arató Géza, az OSK. h.vezetője közli, hogy a versenyzők kitüntetését a szövetség adja át, Ezért az OSK a szövetségeknek küldte a kitüntetéseket.

4.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy a Nemzeti Sport Bizottsági ülés január 26-án lesz.

Döntés:

A szaklapok képviselői nem hívandók meg az NSB ülésre. Az ülés tárgya az 1943. évi munkaprogram ismertetése.

Országos Vezető lehetetlen állapotnak tartja, hogy a szövetségek külügyi vonatkozású ügyei előbb kerülnek a sajtóba, mint hogy a TSTV tudomást vett volna róla.

Arató Géza, az OSK h. vezetője szerint a Nemzeti Sport utasítást kapott, hogy hasonló közléseket ne tegyen.

Országos Vezető bizalmasan közli, hogy a kormánynak az az álláspontja, hogy 1943-ban nemzetközi kongresszusokat Magyarország ne rendezzen. (Mivel a románok és szlovákok lemondtak egy ilyen kongresszust.) – Minden külügyi kérdést Zilahi Sebes Jenő miniszteri titkárral kell tudatni. – A sajtófőnökkel érintkezésbe kell lépni.

5.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök jelenti a „Sportévkönyv 1942”-vel kapcsolatban, hogy br. Csávossy László felmentése készen van. Helyettesítésével még nincs senki megbízva.

Országos Vezető felolvassa br. Csávossy László levelét, amelyben lemond tagságáról.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök kívánatosnak tartja, hogy az Országos Vezető nyilatkozzon több újságban, hogy a Sportévkönyv szerkesztője, br. Csávosy[125] László semmiféle összeköttetésben nincs az Országos Vezetőséggel. – Az újságíró kamaránál is meg kell tenni a megfelelő lépéseket. – Arató Géza, az OSK. h. vezetője dolgozza ki ezt a kérdést.

6.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos felolvassa jelentését a Pusztai Őméltóságánál tartott megbeszélésről. Az értekezlet tárgya: a VKM.VII/1 és a költségvetési osztály kívánalmai az OSK átszervezésével kapcsolatban.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a VII/1. osztálynál az értekezleten azt kívánták, hogy a Nemzeti Sport Bizottság elnöke ne lehessen az Országos Sport Központ elnöke.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos jelenti, hogy a VKM . VII/1. üo. azt is kívánja, hogy a tagokat ne az Országos Vezető nevezze ki, hanem a miniszter. – Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök utasítására dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos, Arató Géza, az OSK h.vezetője és Salamon Géza dr. testnevelésügyi előadó egy tervezetet készített mindezzel kapcsolatban.

Országos Vezető egy megbeszélés összehívását javasolja a jövő hétre. Dr. Pusztai János miniszteri tanácsossal is tárgyalni kell. – Ezenkívül a Sportcsarnok ügyben is legyen egy megbeszélés a jövő héten.

7.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos felolvassa dr. Dusóczky Andor sportorvosi intézeti tiszteletdíjas orvos ellen lefolyt vizsgálatról készített jelentését.

Országos Vezető a követendő eljárásról részletes javaslatot kér.

8.

Dr. Palkovich Pál miniszteri osztálytanácsos jelenti, hogy a testnevelési szakfelügyelők számának felemelése megtörtént. Jelenti továbbá, hogy vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök hozzájárult egy értekezlet összehívásához, még az iskolai szünet alatt január 20-a körül. Az értekezlet célja, hogy a tanulmányi felügyelők irányító munkájában egységes szempontok érvényesüljenek. Palkovich Pál dr. miniszteri osztálytanácsos részletesen ismerteti a miniszteri értekezlet tárgysorozatát. A testnevelési szakfelügyelők iskolalátogatásaik alkalmával kísérjék figyelemmel a gyerekek öltözködését és táplálkozását is.

9.

Országos Vezető szerint a testnevelési szakfelügyelők kísérjék figyelemmel a testnevelésből való felmentéseket is. A szakfelügyelők tartsanak előadást a közönségnek!

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy a testnevelési tanárok is tartsanak „osztályfőnöki órákat”.

Dr. Palkovich Pál miniszteri osztálytanácsos kívánatosnak tartja, hogy békében a testnevelési szakfelügyelők külföldi kirándulásokat tegyenek.

Országos Vezető szerint a testnevelési szakfelügyelők irodalmi tevékenységet is fejtsenek ki. (36 szakfelügyelő van.) Egyes részletkérdésekben tárgyalni kell dr. Misángyi Ottóval, a Testnevelési Főiskola igazgatójával. A kötelező gyakorlatokról könyv jelenjék meg. Fontos az iskolai testnevelésnek és a levente munkának összhangba hozatala.

10.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő a Főméltóságú Asszonynál történt december 22-i kihallgatásáról tett jelentést. A Főméltóságú Asszony magáévá tette az elgondolásokat. Fontos a családanyai hivatásra való előkészítés.

Kokas Eszter dr. országos vezetőnő havonként tájékoztatja majd a Főméltóságú Asszonyt és útmutatást kér tőle. A tanítónőképzők V. osztályában tegyék kötelezővé a leventeleány vezetőképzést.

Döntés:

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő és Emődy István dr. miniszteri osztálytanácsos erről ügyiratot készítenek.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő azt javasolja, hogy a Testnevelési Főiskola hallgatónői is kapjanak leventeleány vezetőnői kiképzést.

Döntés:

A IX/1 ügyosztály erről tervezetet készít.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő javasolja, hogy a tanítónőképző V. osztályában leventeleány vezetőképző órák legyenek. Ezt még megbeszélik a nagyasszonyi tanácsban is. A középiskolákban az önkéntes leventeleány csapatokat szervezzék meg.

Országos Vezető azt kívánja, hogy az osztályvezetők részvételével értekezlet legyen ebben a kérdésben.

Dr. Palkovich Pál dr. [sic!] miniszteri osztálytanácsos fontosnak tartja a papság megnyerését. (A IV. hadtest területén gyakorlatilag is.)

Kokas Eszter dr. Országos Vezetőnő szerint pl. Tokajban a katonai hatóságok nem engedélyezik a leventeleány intézményt. – A végleges leventeleány egyenruhával egyelőre várjunk. Csak a vezetők kapjanak egyenruhát. A Főméltóságú Asszonnyal beszélnek még erről januárban.

Országos Vezető azt kívánja, hogy Kokas Eszter dr. Országos Vezetőnő mutassa be januárban a Főméltóságú Asszonynak az új rajzokat. – A vidéki szemleutak alkalmával a levente vezetők is jelentkezzenek dr. Kokas Eszter országos vezetőnőnél.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő bejelenti, hogy a nagyasszonyi tanácsba még 2 új tag kerül: Bronts Gézáné és Vizy Marianne.

Országos Vezető azt kívánja, hogy Kokas Eszter dr. országos vezetőnőt a Honvédelmi Minisztériumban és a fontosabb katonai hatóságoknak is mutassák be. (Miklós altábornagynak is!)

11.

Arató Géza, az OSK h. vezetője a sportszövetségek 1943. évi költségvetését referálta. A 23 sportszövetség január 10-én adja be költségvetését. Minden költségvetés 3 részből áll. A segélyek kiutalásánál 15-30%-os emelést javasol az Országos Sport Központ. Ez összegszerűen nem nagy, mert a Labdarúgó Szövetségnek 80.000.- P. megtakarítása van.

12.

Arató Géza, az OSK h. vezetője bejelenti, hogy a sportszövetségek 1943. évi munkaprogramját tárgyalják 26-án. (Sportkiképzés, ifjúsági nevelés, nemzetközi program, létesítmények). Mindezt az adatgyűjtés még részletesebben tünteti fel.

13.

Arató Géza, az OSK h. vezetője közli, hogy az egyesületi alapszabályminta keféje a jövő héten érkezik meg a nyomdából.

Lovass László vk.őrnagy 400 példányt kér az alapszabálymintából.

Országos Vezető szerint fontos annak megállapítása, hogy hány példány készüljön az alapszabálymintából.

14.

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy az érdekelt szövetségben megalakítják a hivatásos edzők és játékosok testületét, „Legfelsőbb Békéltető, Edző és Döntő Bíróságot”. Minden szövetségnél külön elnök lesz. Minich Jenő lesz az elnök az egyesületeknél.

15.

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy a sporttelep-, uszoda-, tornacsarnok-nyilvántartó kartonok felfektetése hamarosan megtörténik. Előreláthatólag ez a munka 4 hét alatt készül el. A női sportvonalon ezt a munkát Wonke Rezsőné Zsigmond Judit csinálja.

16.

Arató Géza, az OSK h. vezetője közli, hogy Antal és Lukács Őnagyméltóságaik aláírásával levelet kaptak a Főméltóságú Asszony segélyakciója tárgyában. (Országos Vezető kezdeményezése.)

17.

Arató Géza, az OSK h. vezetője bejelenti, hogy a sportszövetségek fegyelmi eljárásának szabályozása elkészült.

18.

Arató Géza, az OSK. h. vezetője jelenti, hogy a sportversenyek forgalmi adó ügyében beszélt Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter titkárával.

19.

Arató Géza, az OSK h. vezetője bejelenti, hogy ma tárgyalt a Belügyminisztériumban dr. Sass Elemér miniszteri osztályfőnökkel a sportlétesítmény program kérdésében.

Országos Vezető szerint ebbe a munkába Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos is belekapcsolandó. – Fontos az együttműködés dr. Páskándy János miniszteri tanácsossal.

20.

Arató Géza, az OSK h. vezetője bejelenti, hogy a Mátyás sportév kiírása teljesen elkészült. Ez minőségi sportvonalon történik.

Döntés:

A Mátyás-pajzs elkészítésével Arató Gyulát kell megbízni.

Országos Vezető azt kívánja, hogy amikor Hampel főhadnagy műtermet fog kapni, akkor nála kell összpontosítani az ifjúsági művészetet.

21.

Benker József ezredes szerint a honvédség érdeke, hogy minél több tartalékos tisztje legyen, aki ifjúvezető volt. A jövőben csak az legyen tartalékos tiszt, aki ifjúvezetői kiképzést nyert. Erről ügyirat készült, amely aztán kerül döntésre a miniszter úrhoz. – Javasolja, hogy a karpaszomány viselésére nem jogosult egyének is, akik mint ifjúvezetők önállóak és megfelelők, tisztek legyenek. – Egyébként ebben az ügyben egy miniszteri tudakozó ívet terjesztenek fel.

Pálossy János alezredes jelenti, hogy Mátraházán január 30-31-én levente síverseny lesz. A győztesek mehetnek Cortina d`Ampezzoba.

23.

Országos Vezető közli, hogy Hauptbannführer Schumacher és Huber, a Volksbund megbízottja jön megbeszélésre Országos Vezetőhöz. Fontos, hogy Huber, a Volksbund megbízottja tárgyaljon vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnökkel.

24.

Pálossy János alezredes jelenti, hogy a sportpályák építési ügyében szűkebbkörű bizottsági értekezlet lesz.

25.

Benker József alezredes jelenti, hogy január 24-én a Mátyás király kiképzési év kulturális ünnepségét Kolozsváry testnevelési tanácsos rendezte, aki most lábát törte és így a továbbrendezés munkáját vitéz Major István alezredes vette át, aki január 16-án, vagy 17-én leutazik Kolozsvárra.

26.

Dr. Nagypataki Gyula orvos-őrnagy bejelenti, hogy a Medichemiánál 227.000 100 gr.-s vitamincsomagot rendeltek meg. Ebből 113.500 levente két hónapon keresztül látható el naponta vitaminnal.

27.

Országos Vezető bejelenti a hercegprímásnak, hogy a lelkészi vonalon a fiatal lelkészek átképzést nyernek.

28.

Országos Vezető bemutatja a színes képekkel illusztrált és 6-10 éves gyermekek számára készült szovjet folyóiratokat. Szurmay Tibor vk. őrnagy küldte meg ezeket a jól szerkesztett lapokat, melyeket Országos Vezető a miniszterelnöknek és a kormányzónak is be fog mutatni.

Pálossy János vk. alezredes szerint most már a levente újságban is egy új rovat indult, hogy az ifjúvezetők mondják meg véleményüket. Az „Ifjúság orvosának” korlátozták az oldalszámát.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök kifogásolja a Magyarországnak a testnevelési rendszer ellen írt cikkeit és Földesi újságírói működését. Itt intézkedni kell!

29.

Vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes jelenti, hogy az Ifjúsági Egészségügyi Bizottság új elnöke Demkő Antal vezérőrnagy. A bizottság végleges összeállítása folyamatban van.

30.

Vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes javasolja, hogy a HM. 8., 9., és 22. osztályához átiratot kell intézni, hogy a csonkolt tisztek és tiszthelyettesek a levente intézmény keretében működhessenek. A tiszthelyetteseknél a sportpályák felügyelete is tekintetbe jön. Ajánlatos a Sportorvosi Bizottság elé állítani őket. A bizottság majd javaslatot tesz ebben a kérdésben.

31.

Vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes ismerteti a közellátási miniszternél lefolytatott értekezlet anyagát, ahol Soós professzor felvetette azt a kérdést, hogy a szövetkezési főzést országosan szervezzék meg. Az iparos és földműves lakosság részére országos főzőkonyhák legyenek felállítva, ami minden tekintetben gazdaságos és a nyersanyag szempontjából jó. A pontrendszer szempontjából a résztvevők beadnak élelmiszert és ezért főzött ételt kapnak. A fölösleges ételt tartalékolnák. A Hangya és a leventeleányok belekapcsolandók ebbe a munkába. Ez a rendszer külföldön is. Pl. Finnországban a munkásokat az otthon dolgozó leányok látják el étellel. Ezt a rendszert Magyarországon a tatai mintajárásban próbálják ki. Az akcióba bevonják a Belügyminisztériumot is. Vitéz Rosztóczy Ernő orvos alezredes mindarról részletes jelentést készít az Országos Vezetőnek.

32.

Országos Vezető jelenti, hogy az európai ifjúsági szövetség katonai előképzés munkaközösségének gyűlését a nyár folyamán rendezik Magyarországon. Az előkészítő munka megindult. Tárgyalások folynak a Külügyminisztériummal és a Kultuszminisztériummal. A miniszterelnök hozzájárult, hogy a Munkaközösség Budapesten ülésezhet. Az ügyirat a Honvédelmi Minisztériumhoz kerül.

33.

Kőszegi[126] Olivér százados jelenti, hogy a Nemzetnevelők könyvtára kiadásában most 8 szakkönyv jelenik meg, amely kifejezetten honvédelmi dolgokkal foglalkozik. Ezt a 8 kötetet vegyék meg a leventekönyvtárak és mindazok az iskolák, ahol honvédelmi ismereteket tanítanak.

Országos Vezető fontosnak tartja annak megállapítását, hogy összesen hány darab szükséges ebből a 8 kötetből. Darabja P.2.50-be kerül.

Pálosy János alezredes szerint nincs fedezet arra, hogy ezeket a könyveket a leventék részére megvegyék.

Országos Vezető fontosnak tartja, hogy ez a 8 könyv minden levente könyvtárban bent legyen. Ezért a levente egyesületek vegyék meg.

Döntés

Kőszegi Olivér százados, dr. Rajczy Imre miniszteri titkár és Tarcsafalvy lelkész részvételével értekezlet hívandó össze, ahol dr. Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár részletes tájékoztatást közöl a honvéd kötetekről és utána Pálosy János vk. alezredesnek is megjelenti az értekezlet anyagát.

34.

Országos Vezető a külföldi kiküldetések és külföldiek látogatásával kapcsolatban (bolgár kézilabda csapat) megjegyzi, hogy a miniszterelnök levelében azt kívánja, hogy mindenegyes külföldi kiküldetésről a Külügyminisztérium tudomással bírjon. Ne jelenjen meg addig semmi az újságban, amíg vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök erre engedélyt nem adott.

35. Országos Vezető kívánatosnak tartja, hogy a Zrínyi Ilona soproni honvédtiszti leánynevelő intézetben a növendékeket leventeleány-vezetőkké képezzék ki.

Pálossy János vk. alezredes szerint ez letárgyalandó a HM. 9. osztállyal.

Országos Vezető szerint leventeleány vezetői akadémia legyen Sopronban, ahol tantárgyban tanítsák a leventeleány vezetést. – Karlóczy vk. ezredes, a HM. 9. osztályának vezetője jöjjön el az Országos Vezetőhöz.

36.

Országos Vezető szerint kívánatos, hogy Kenderesen és Gödöllőn élénk legyen a levente- és sportélet. Az intézkedések megtételére alkalmas egyént kell a helyszínre kiküldeni.

Arató Géza, az OSK. h.vezetője jelenti, hogy sportvonalon is folyik a szervező munka Gödöllőn. Ott két sportegyesület van. A község vezetőségével tárgyalások folynak.

Országos Vezető azt óhajtja, hogy a leánylevente vonal is kapcsolódjék bele a kenderesi és gödöllői szervező munkálatokba.

37.

Országos Vezető kívánja, hogy a hadapródiskolákban a leventeintézmény egy tantárgy legyen. Ezt ügyiratszerűen intézzék el a HM. 9. osztállyal.

38.

Országos Vezető bejelenti, hogy a lelkészi csoport felállítását polgári szerződéses alkalmazottakként a HM. Úr engedélyezte. A lelkészi csoportot megszervezik, amely az Országos Vezetőhöz tartozik.

39.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár jelenti, hogy Hübner József népművelési titkár utódjául Kálmán Béla tanítót jelölték ki. A vonatkozó ügyiratot már elkészítette.

40.

Schwarz Miklós ezredes szerint az ifjúsági táborozás megrendezése a bécsi kongresszus jegyzőkönyve értelmében Magyarország kötelessége. Tehát Németországnak be kell jelenteni, hogy a kormány nem engedélyezi a táborozásokat.

Országos Vezető elrendeli, hogy ezt Schwarz Miklós ezredes személyesen közölje Németországban.

41.

A következő osztályközi értekezletet január 18-án, hétfőn tartják.



Január hó 8., péntek

8h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Vitéz Szakonyi Lajos ezredes a 8-as hu. szobor ügyben tárgyalt az Országos Vezetővel.

10h 15

Réthy Gyula magán ügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

10h 45

Tátos Nándor magánügyben tett látogatást az Orsz. Vez.-nél.

11h

Hőger Mária magánügyben tárgyalt az Országos Vezetővel.

11h 15

Szinay altábornagy, az egyetemi és főiskolai önkéntes munkaszolgálat főparancsnoka segédtisztjével tisztelgett az Országos Vezetőnél.

11h 30

Huber, a Volksbund vezetője, a német falvakba közös utazás tervét tárgyalta meg Országos Vezetővel. Kérte a Sportcsarnok gyűlés céljaira időnkénti átengedését. Bejelentette Országos Vezetőnek, hogy a téli segély akcióba bekapcsolódnak.

11h 45

Gaál[127] Károly tábori lelkész tett jelentést Orsz. Vez.-nek lelkészi osztály felállításáról, annak megszervezéséről. Valláserkölcsi oktatások kézikönyvének és a levente prédikációs könyv kiadásáról.[sic!] E két utóbbi annál is inkább fontos, hogy a leventék valláserkölcsi nevelését illetőleg minden támadásnak elejét vegyük. Gál tábori lelkész jelentette az Országos Vezetőnek, hogy a vidéki papság teljes együttérzéssel és szeretettel kíséri az Országos Vezetőnek apostoli munkáját a magyar ifjúságért és minden tekintetben kívánja őt támogatni.

12h 30

A Honvédelmi Minisztériumban, 701/bbk. 17 c. 1942. sz. rendelettel egybehívott értekezleten vett részt az Orsz. Vez. Az értekezleten az összes főcsoport és csoportfőnökök részt vettek.

13h

Hauptbannführer Schumacher küldöttséggel megjelent az Országos Vezetőnél és a német birodalmi ifjúsági vezető nevében újévi jókívánságokat fejezett ki.



Január hó 9-én, szombat

Arató Géza testnevelési tanácsos Tátos Nándor ügyben jelenteni akarta, hogy a kormányrendeletek értelmében Tátos fizetését OSK vonalon folyósítani nem lehet. Arató az Országos Vezetőnek már jelentett módon gondoskodni fog, hogy havi 80 P-t költségmegtérítés illetve munkadíjban részesítse.[sic!] Az Úszószövetség ügyvezető elnöke Tátos érdekében ezt az összeget csak úgy kívánja folyósítani, ha hetenként kétszer a szövetségi munkálatokban részt vesz.

Antal miniszter megbeszélésre hívta az Orsz. Vez.-t távbeszélőn. Orsz. Vez. távollétében személyi segédtisztje a miniszter úr titkárnőjével abban állapodott meg, hogy hétfőn (jan. 11-én) telefonon felhívja a miniszter urat az Orsz. Vez. Orsz. Vez. utasítására, távollétében személyi segédtisztje távbeszélőn tárgyalt Schmidt József kormányfőtanácsossal és őt Orsz. Vez. nevében megkérte, hogy a Margitszigeti Sportuszodában Gaál Károly tábori főlelkész részére egy szobát biztosítson, míg Gaál főlelkész a tüzelőjét megkapja. Schmidt kormányfőtanácsos a legnagyobb előzékenységgel a szobát biztosította. Orsz. Vez. személyi segédtisztje az ügy elintézését jelentette Gaál főlelkésznek. Gaál főlelkésznek időközben sikerült tüzelőt kapnia, így a szobát nem veszi igénybe. Személyesen ment át Schmidt őméltóságának megköszönni a szívességet.

Vízy Elemér őrnagy távbeszélőn beszélt a római katonai attaséval. Ettől azt az értesítést kapta, hogy az olaszok minden nemzetközi ifjúsági versenyt leállítanak, így elmarad a cortina d`ampezzo verseny is.

A H.M. Úr helyettese, vitéz Littay András vezérezredes távbeszélőn közölte az Orsz. Vez. személyi segédtisztjével, hogy a m. kir. Honvédelmi Miniszter jan. 10-én, vasárnap 10h 10 perckor a Keleti p.u.-ról indul Németországba. A H.M. Úr helyettes felkérte az Orsz. Vez.-t, hogy a búcsúztatáson a keleti pályaudvaron jelenjen meg. Öltözet egyszerű.



Január 10, vasárnap



Január 11. hétfő

8h 30

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

9h

Hampel főhadnagy a Mátyás évvel kapcsolatban művészeti ügyekről tett jelentést. Az Országos Vezető utasította nevezettet, hogy további kérdésekben tárgyaljon még Kolozsváry tanácsossal és Schmidt kormányfőtanácsossal.

10h

Vitéz Kászonyi Zoltán ezredes és Peredi János leventeegyesületi titkár tettek jelentést az Országos Vezetőnek a kolozsvári ünnepségekkel kapcsolatban.

Az Országos Vezető 22-én 17h 30-kor a Keleti pályaudvarról személyi segédtisztje kíséretében Kolozsvárra utazik. 23-án reggel 6 órakor érkezik Kolozsvárra. Hálókocsijegyekről a személyi segédtiszt gondoskodik.

Német és olasz kísérők 23-án 7 órakor indulnak a Keleti pályaudvarról és 14 h-kor érkeznek Kolozsvárra. 24-én az ünnepségen vesz részt az Országos Vezető. 25-én d.e. hivatalos látogatások a püspököknél, rektornál, főispánnál[128], valamint az ottani német és olasz bizottságoknál.

13 h 18-kor gyorsvonattal az Országos vezető visszatér Budapestre.

A fogadást Kászonyi ezredes intézi. A költségeket az Országos Vezető külügyi tárcája terhére vállalja.

23-án és 24-én este szabadidő. Esetleg 23-án a rektornál, 24-én Veres Lajosnál látogatás.

Részletes programot Kászonyi ezredes még küld.

Öltözet: fekete csizma, fekete sapka, öv nélkül.

10h 30

Vitéz dr. Rosztóczy orvosalezredes ügydarabokat mutatott be az Országos Vezetőnek. (33/1942, 34/1942, és 69/1942. sz.) Az Országos Vezető hozzájárult a személyi és anyagi vonatkozású ügydarabokhoz. Tudomásul vette, hogy a Bizottság elnökét fogadja. Az időpontról az elnököt vitéz Rosztóczy alez. értesíti.

11h

Vitéz Tárczay-Felicides min. osztályfőnök leány cserkészlap ügyében tett jelentést.

11h 20

Rapaics vőrgy a Leventék Gazdasági Szövetkezése jogi helyzetéről tartandó értekezlet tárgyában tett jelentést.

Az ülés d. u. 4-órakor lesz. Országos Vezető az ülésen más irányú szolgálati elfoglaltsága miatt nem vesz részt. Az értekezleten a honv. min. és pénzügymin. kiküldöttei jelennek meg.

11h 30

A Nemzeti Sport Csarnok egyik legderekabb munkásának, Sikler Henriknek gyermekeit fogadta az Országos Vezető. Név szerint Henrik, György és Erzsébetet, akik részére könyveket adományozott.

11h 40

Schmidt kormányfőtanácsos a Nemzeti Úszósport Alapítvány ügyében tett jelentést.

12h

Vitéz Heszlényi József az Országos Vezető parancsára megjelent és egy külügyi ösztöndíj elnyerése iránti kérelmet terjesztett elő. Az Országos Vezető személyi titkára az ügyet érdemileg olyképen intézte el, hogy nevezett részére a Magyar Nemzeti Diákszövetség útján külföldi ösztöndíjat biztosított.

12h 45

Az Országos Vezető Gál Károly tábori főlelkész kíséretében viszonozta dr. Hamvas Endre pápai prelátus, érseki helynök tisztelgő látogatását.

E látogatás alkalmával őszinte köszönetét fejezte ki az érseki helynöknek, hogy a budapesti leventék lelki gondozását fáradhatatlan lelkesedésével olyan kiválóan és mintaszerűen megszervezte és hogy ez mintaképül szolgál majd az egész ország leventeifjúságának lelki gondozása és megszervezése terén is.

Az Országos Vezető a továbbiakban vázolta jövő terveit, amelyeket a magyar ifjúság valláserkölcsi nevelése terén megvalósítani óhajt. Kihangsúlyozta, hogy Európában a magyar ifjúságnak kell, hogy betöltse azt a szerepet, hogy mint a múltban őseink, úgy most ők legyenek védőbástyái a kereszténységnek és példaképei a világ kereszténységének.

Az idei lelkigyakorlatokat is ünnepélyes keretek között kívánja megvalósítani és úgy, mint tavaly, most is a Hősök terén óhajtja megrendezni a budapesti leventék ünnepélyes közös szentáldozását, azzal a nyomatékkal, hogy az idén minden vármegyéből néhány tagú ifjúsági küldöttség is felutazna Budapestre, akik szintén részt vennének a szent áldozáson és hogy a Hercegprímás Úr Ő Eminenciája jelképesen megáldoztatná az egész ország ifjúságát. Ez alkalommal ismét megkondulnak az ország összes harangjai.

13h 30

Az Országos Vezetőt a Miniszterelnök Úr kihallgatáson fogadta.

A Miniszterelnök Úr az Országos Vezető előterjesztésére hozzájárult a 3/1/eln.orsz. vez. sz. ügydarabon az Európai Ifjúsági Szövetség katonai előképzési munkacsoportjának Budapestre való meghívásához. Ugyanekkor látogatást tenne Budapestre nemzetenként 30-30 főnyi ifjúsági csoport.

Az ifjúság táborozásának színhelye Gödöllő lenne. Ez ügyben a Kormányzó Úr Ő Főméltósága döntését is ki kellene kérni.

2./ Az Országos Vezető átadta az „Ifjúság Orvosa” című eü. szaklapnak bőrbekötött 1942-es évfolyamát. A Miniszterelnök Úr tájékoztatta az Országos Vezetőt ezzel kapcsolatban, hogy a BÜM.Úr az egyik minisztertanácson kifogásolta, hogy az Ifjúság Országos Vezetője egészségügyi kérdésekkel is foglalkozik, holott a magyar eü. bizottság irányítása a BÜM. hatáskörébe tartozik. Az Országos Vezető e tekintetben a szükséges felvilágosításokat jelentette a Miniszterelnök Úrnak.

3./ A Miniszterelnök Úr hozzájárult Macek meghívásához.

4./ Az Országos Vezető jelentette a Miniszterelnök Úrnak, hogy január hó 24-én Kolozsvárott ünnepélyes keretek között megnyitja a Mátyás király kiképzési évet. Majd utána a szórványvidékek leventekiképzésének megszemlélésére indul.

5./ A Miniszterelnök Úr hozzájárult a márc.15-i ünnepség megrendezéséhez, mely a tavalyi ünnepségnek megfelelően ebben az évben is országos méreteket öltene, de más rendezés formájában.

6./ Megbeszélésre került a Kormányzó Úr Ő Főméltóságának az ifjúsághoz intézendő szózata. A szózatnak a szövegét azonban a Miniszterelnök Úr előbb látni óhajtja.

7./ Az Országos Vezető ezután bemutatta a Miniszterelnök Úrnak Schlachta Margit orsz.gy. képviselőnő cikkét, mely szerint minden magyar nő zárjon a szívébe egy-egy nyomorgó zsidó munkaszolgálatost. A Miniszterelnök Úr ezt megdöbbenéssel vette tudomásul. Erről mindezideig még nem hallott.

8./ Az Országos Vezető a továbbiakban ismertette Hennyey altbgy., a m.kir.honvédség gyalogsági szemlélőjének jelentéséből mindazokat a részleteket, amelyek az ifjúság nevelésével foglalkoznak.

Végül a Miniszterelnök Úr felkérte az Országos Vezetőt, hogy az ifjúság nevelésénél hasson oda, hogy a 16-21 éves magyar leventelegények zártan, fegyelmezetten, magyar katonaszívvel a Miniszterelnök Úr mögé tömörülhessenek és szükség esetén a Szebb Magyar Jövőért rendelkezésre állhassanak.

16h

Az Országos Vezető az Országos Tiszti Kaszinóban megtekintette az Oroszországban zsákmányul ejtett orosz páncélosok filmjét. Feltűnő volt az orosz haderő és ifjúságnak nagyszerű páncélos kiképzése, amellyel a magyar ifjúságnak is háborúkra való tekintettel a páncélos és gyors előképzés szempontjából lépést kellene tartani.

17h

Az Országos Vezető Antal miniszterrel folytatott megbeszélést.

Megbeszélésre került Visegrádi Kálmán budapesti lakósnak felterjesztése, melyben kéri, hogy a leventefiúk és leventeleányokhoz hasonlóan a polgári életben is a Szebb Jövőt – Adjon Isten köszöntés lépne életbe. A Miniszter úr nem tartja opportunusnak e köszöntési módnak jelenlegi alkalmazását, az legfeljebb azután volna megvalósítható e köszöntési mód, [sic!] ha az ifjúság, amely most Szebb Jövővel köszönti egymást, később a férfi korban is megtartaná ezt a köszöntési módot.

2./ A Főméltóságú Asszony gyűjtésével kapcsolatban kéri a leventepropaganda részére egy olyan intézkedés kiadását, amelynek értelmében a leventék az adakozó közönséget megfigyelnék. A megfigyelésre vonatkozó kérelmek a prop. miniszter úr rendelkezésére állanak.

3./ Az Országos Vezető és a propaganda miniszter úr megbeszélték, hogy az 1943. téli évadjára szóló gyűjtésekre vonatkozólag a magyar társadalmat meg kellene adakozás szempontjából szervezni. E tekintetben némi támpontul szolgálhatna a német Winterhilfs mozgalom. Antal propaganda miniszterrel az összeköttetést ebben a vonatkozásban Medgyesi Schwartz Miklós ezds. fogja fenntartani.

4./ Megbeszélésre került a márc. 15-ének a tavalyi ünnepséghez hasonló megünneplése. Az ünnepség megrendezésével kapcsolatosan Alföldy tanácsos állt rendelkezésre.

5./ Megbeszélésre került annak szükségessége, hogy a Kormányzó Úrnak a magyar ifjúsághoz egy szózatot kellene intéznie olyképen, hogy a Kormányzó Úr tehermentesítésére, valaki ezt a szózatot a Kormányzó Úr megbízásából felolvasná.



Január hó 12., kedd

8h

A VIII.csfséghez beosztottak referádája.

8h 30

Benker ezredes a kolozsvári ünnepséggel kapcsolatos költségek ügyében referált az Országos Vezetőnek.

9h 30

Herceg Hohenlohe Ferencné látogatta meg az Orsz. Vez.-t hivatalos helyiségében.

10h

Zsingor László a Magyar Úszó Szövetség II. országos úszóhetének a részleges jelentését és kimutatását adta át Orsz. Vez.-nek. Országos Vezető utasítást adott, a legkiválóbb szervezőkre vonatkozólag tegyen javaslatot az OSK-nak.

10h 30

Dr. báró Csávossy László szerkesztő külföldre való távozása előtt elbúcsúzott az Országos Vezetőtől.

10h 45

Dr. Siklóssy Frigyes, a Pénzintézeti Központ főtisztviselője a leventék gazdasági szövetkezetének pénzellátása ügyében tárgyalt az Orsz. Vez.-el. Orsz. Vez. megkérte dr. Siklóssyt, hogy ezt a gondolatot dolgozza ki.

11h 15

Hajmássy János tart. rep. zászlós szakszolgálatos tisztek sorába való felvétele tárgyában kérelmet terjesztett Országos Vezető elé. Orsz. Vez. határozata: Hajmássy kérvényét, amely a 8/b osztálynál van, visszakérni, azt ő pártfogolással fogja újra továbbítani. Az ügyben Orsz. Vez. személyi segédtisztje telefonált a H.M.-be Rapcsányi ezredesnek, akitől azt a felvilágosítást kapta, hogy a kérvény sorsáról már döntés történt.

11h 45

Sólyom Zsigmond tart. zászlós házasságával kapcsolatos ügyek elintézése végett kereste fel Országos Vezetőt Sólyom Zsigmondné, és Orsz. Vez. pártfogolását kérte.

12h

Schmidt József kormányfőtanácsos a Nemzeti Sport Uszoda elsötétítésére vonatkozó megoldás tárgyában tárgyalt Orsz. Vez.-el.

1h

Országos Vezető a H.M. Úr helyetteséhez ment kihallgatásra.

1h 15

Czetz Alfonz tábornok a Fonalkikészítő gyár igazgatója nevében és Both Anna, a leventeleányok vezetője keresték fel az Országos Vezető hivatalos helyiségét és Országos Vezető távollétében személyi segédtisztjének adták át a meghívót Országos Vezető részére a január 13-án, szerdán d.u. 17h-kor tartandó levente otthon felavatására és leányleventék fogadalomtételére.

1h 15

Dr. Balassa Brunó miniszteri osztályfőnök kereste az Országos Vezetőt hivatalos helyiségében.

1h 30

Brechel László műkorcsolyázó SAS[129] behívót kapott. Az OSK azzal a kéréssel fordult Orsz. Vez.-höz, eszközölje ki, hogy Brechelnek csak hétfőn kelljen bevonulnia, hogy a gyorskorcsolyázó bajnokságon még részt vehessen. Orsz. Vez. személyi segédtisztje távbeszélőn felhívta Vác 8. bev. közp.-t, itt a dolgot megbeszélte Fadggyas főhadnaggyal. Brechelnek hétfőn, január 18-án kell bevonulni.



Január hó 13. szerda

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

8h 30

Major István alezredes a kolozsvári Mátyás király kiképzési évvel kapcsolatos ügyeket referálta Orsz. Veznek.

9h

Kisigmándy Géza hírlapíró, az Országos Sajtókamara sporttudósító alosztályának új ügyvezetője tisztelgő látogatásra jelentkezett.

10h 30

Fáy ezredes referált a 4864/HM tudakozó ív tárgyáról. A tudakozó ív tárgya: Kárpátaljai véleményező és tanácsadó testület 5 ruszin fiúból álló önkéntes munkaszolgálatos század megalakítására engedélyt kér. Fenti ügyben Vízy őrnagy Ungvárra utazott.

11h

Dr. Nagypataky Gyula őrnagy jelentette, hogy a vkf. 5. oszt. intézkedése szerint jan. 15-31-ig Mátraházára sí oktatónak megy. A vezényléshez Kudriczy vk.ezredes 2 heti szabadságot engedélyezett.

11h 30

Schmidt kormányfőtanácsos a Borsa-bizottság máramarosi tagozata hiányzó 3 tagjának kinevezése és a Nemzeti Sport Uszoda folyó ügyeiről referált az Országos Vezetőnek.

11h

Hajmási János tart. rep. zászlós a 3. hdt. területén a lev. repülő kiképzés, a veszprémi lev. körz. parnoki teendők ellátás mellett való megbízatását kérte. Erről levelet vitt Országos Vezetőtől Rapcsányi ezredesnek.

12h

Országos Vezető Demkő vezérőrnagynál tett viszonzó látogatást.

12h

Orsz. Vez. hivatalos helyiségében a Mátyás levente év előkészítő bizottságának értekezlete volt. Jelen voltak: Markó Árpád elnök, Horváth Kálmán tanügyi főtanácsos, vitéz Szőnyi Sándor tanügyi főtanácsos, az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető elnöke, v. Major István alezredes, dr Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár, Busák Béla középiskolai tanár. Az értekezlet döntéséről jegyzőkönyv készült, amely v. Major István alezredesnél van.

17h

Országos Vezető a Fonalkikészítő gyár levente otthonának felavatásán és a gyár leányleventéinek fogadalomtételén vett részt. Ez alkalommal adta át az Orsz. Vez. a leányleventéknek az otthonuk részére adományozott szobrot.



Január hó 14., csütörtök

9h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

Hayduk Ödön, a Pesti Hírlap főszerkesztője magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

9h 15

Antal miniszter megbízottja kereste fel az Orsz. Vez.-t és a Főméltóságú Asszony gyűjtőakciójával kapcsolatban a H.M. 22.oszt. és a leventeintézmény kooperálását beszélték meg.

10h

Gidófalvi Pál, az MLSZ. volt elnöke jelentkezett Országos Vezető hivatalos helyiségében és jelentette, hogy egy kérése volna Orsz. Vez.-hez, amelyet személyesen szeretne előterjeszteni. A kihallgatás időpontjában Orsz. Vez. személyi segédtisztjével egy későbbi dátumban állapodtak meg.

10h 30

A Ferencvárosi Törekvés Sport Egylet meghívót küldött az Orsz. Vez.-nek az Egylet 20 éves jubileumi közgyűlésére. Orsz. Vez. hivatali elfoglaltsága miatt a közgyűlésen részt nem vehet. Képviseletében Áronffy Janky Béla százados fog megjelenni.

12h

Országos Vezető a Kormányzó Úr Őfőméltóságához kihallgatásra ment.

1h

Dr. Bártfay Gusztáv p.ü. államtitkár tisztelgő látogatásra volt Országos Vezetőnél.

1943. január 14.

12h 15

Kihallgatás a Kormányzó Úr Ő Főméltóságánál.

Az Országos Vezető megköszönte a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal, adományozását.

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága az Országos Vezető tudomására hozta, hogy a főcsoportfőnökséget jóváhagyta.

Az Országos Vezető jelentette a márc. 15-i ünnepség előkészületeit. Átadta a tavalyi ünnepségről készült felvételt, amint a Kormányzó Helyettes Úr az ifjúság országos lobogóját átadja. A fényképet a Kormányzó Úr megindultan vette át és magánál tartotta.

A Kormányzó Úr hozzájárult ahhoz, hogy a magyar ifjúsághoz egy szózatot fog intézni.

Az Országos Vezető jelentette, hogy a szózattal a miniszterelnök úr és Antal propaganda miniszter úr egyetért.

A Kormányzó Úr úgy rendelkezett, hogy ezt az Országos Vezető szerkessze meg és a miniszterelnök úrnak mutassa be és ő fogja majd előterjeszteni a Kormányzó Úrnak. A szózat szövege: „Tavaly fiam adta át az ifjúság országos lobogóját” szavakkal kezdődjön.

Jelentette még az Országos Vezető, hogy:

1./ a lelkészi csoport felállítása folyamatban van. A Hercegprímás Úr, valamint a protestáns felekezetek püspökei ezzel egyetértenek.

2./ dr. Kokas Eszter VI. fiz.oszt.-ba a leányleventék országos vezetőjévé kineveztetett. A Kormányzó Úr nem ért egyet azzal, hogy testnevelési tanácsossá neveztessék ki. Ezt szóvá is fogja tenni.

3./ a Főméltóságú Asszonynak a honvédek hozzátartozói részére megindított akcióját beszervezte és ennek részleteit ismertette.

4./ Madridban az ifjúság és család című kongresszuson Magyarország dr. Saád őrnagy-al képviseltette magát.

5./ a pápai enciklika kidolgozás alatt áll.

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága nagyon helyesli, mert az atheista mozgalmak között élő magyarországi ifjúság szerepe ezzel kellően előtérbe jut.

Tudomásul vette Ő Főméltósága, hogy január hó 24-én Kolozsvárott az Országos Vezető megnyitja a Mátyás király kik. évet és a leventeifjúság kulturális ünnepét, ami a júniusi kulturális küzdelmekben fog kicsúcsosodni. Felajánlotta a Kormányzó Úr Ő Főméltóságának ezen a júniusi ünnepségen első díjat nyert festményt.

A Kormányzó Úr tudomásul vette, hogy a katonai előképzést átalakítjuk, Hennyey gyalogsági szemlélő jelentése alapján is, amelyben a roham harcászatnak elemei bekerülnek a katonai előképzésbe. E jelentésével kapcsolatban bemutatta az Országos Vezető az orosz ifjúsági lapokat és a német nyelvtant. A Kormányzó Úr csodálkozásának adott kifejezést és most már megérti, hogy ilyen nevelés mellett az orosz hadsereg milyen támadó lendülettel rendelkezik.

Jelentette továbbá az Országos Vezető, hogy a miniszterelnök kívánsága az, hogy az ifjúsági szervezetek közelebb kerüljenek hozzá. Ennek megoldása az lenne, hogy az ifjúsági szervezetek megtartása mellett az Országos Vezető mint az Ifjúság Országos Vezetője a miniszterelnök mellé ki legyen nevezve.

Javaslatot tett az Országos Vezető, hogy a haderőnkívüli szakszolgálatos tisztikar nemzetnevelési tisztikarrá legyen átnevezve.

Kormányzó Úr a javaslatot elfogadta.

Jelentette az Országos Vezető, hogy az eddigi levente kiképzésnek nem tudott célt adni.

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága hangsúlyozta a magyar paraszt és gazdaifjú kiválóságát. Ez indítja az Országos Vezetőt arra a javaslatra, hogy a karp. viselésének joga ne az előképzettségtől, hanem a rátermettségtől függjön. A karp. jog tehát ruháztassék rá a kiváló ifjúvezetőre, hogy annak joga legyen arra, hogy belőle tartalékos tiszt lehessen. Ezt a javaslatot különben az egyetemi ifjúság maga is kérte.

Jelentette az Országos Vezető, hogy hdt.-enként felállított síkiképzési táborokban 3000 levente síkiképzése folyamatban van. Ezenkívül 1500 oktató nyer szakszerű kiképzést.

A folyó évben 300 helyen kezdik meg működésüket a levente híradó csoportok.

A leventék sportműködésében az ökölvívó és birkózómérkőzéseken 600 válogatott fő vesz részt.

1200 fő nevezett be a levente síbajnokságokra, valamint közel 2000 labdarúgó csapat alakult a leventékből.

Pataky Ferenc levente legyőzte a német tornászokat.

A leventeegyesületi életre vonatkozó előadóképző tanfolyamon Érden 60 fő vett részt.

Csiksomlyón (Tolna)[130] fafaragási tanfolyamon,

Jánosiban (Gömör) 1 éves telepesképző tanfolyamon,

15 népfőiskolán összesen 1400 fő leventeegyesületi ifjúvezető és kb.50 helyen protestáns lelkész átképzés folyik.

A leventék honvéd karácsonya III. mozzanata (csomagküldés a frontra) folyamatban van.

2806 községből, 86.000 csomag futott be.

Rádió, propaganda és film működés terén: 4 db filmgépkocsi elkészült és 1000 db. leventerádiót adtunk ki.

A Kormányzó Úr átnézte a leventék életéről készülő propaganda albumot, amelyet 10.000 példányban fognak kinyomni. Egyetértett vele és tetszésének adott kifejezést. Az Országos Vezető kérésére az album első lapjára sajátkezű aláírását adta a következő szöveggel: „Bízom a magyar ifjúságban” Horthy. Továbbá engedélyt adott arra, hogy egy 12 éves leventével lefényképeztesse magát.

Ezek után a Leventék Gazdasági Szövetkezésének adataiból jelentett az Országos Vezető.

1./ 1942. dec. 10-ig 20.951 q napraforgómagot termeltek a leventék,

2./ 84.000 kg. rongyot gyűjtöttek,

3./ gyógynövények eladásából 11.000 pengőt vettek be,

4./ Szentendrén megindult az angóra-nyúl tenyésztés.

Az 1942. év folyamán 1 és fél millió pengőt fordítottunk leventeotthonok támogatására.

600 zenekarral rendelkezünk és 3.300 pár bakancsot osztottunk ki a szegény sorsú leventék között.

Megvettük a rónaszéki Abaffy kastélyt[131] a leventék üdültetésére.

Nyersanyag hiány miatt a leventék ruházatát nem tudtuk beszerezni és ezért elrendeltük, hogy a polgári ruhán a leventék viselhetik a levente-felségjelvényt, rendfokozati jelvényeket, a korcsoportot feltüntető nyakkendővel.

A leventék egészségügyével kapcsolatban jelentette az Országos Vezető, hogy II.5-től 220.000 százgrammos vitamin dobozt adunk ki. Ez a mennyiség 110.000 levente két hónapi vitaminszükségletét biztosítja.

Januárban a Baja és Baja környéki leventék tüdővizsgálata is megindul, röntgen-felvételekkel. Ezzel kapcsolatban bemutatta az Országos Vezető a tuberkulózis elleni kongresszus adatait, amely szerint a leventeegyesületek – statisztikai adatok szerint – az összes társadalmi egyesületeket megelőzve vesznek részt a tuberkulózis elleni küzdelemben.

A leventék fogkezelése Tihanyban és Balatonfüreden megindult. Ezzel kapcsolatban megemlítette az Országos Vezető Tihany község nyomorúságos helyzetét azóta, hogy a Balatoni Halászati rt. megalakult.

Jelentette továbbá az Országos Vezető, hogy a honvédelmi ismeretek oktatása eredményesen folyik. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága egyetért azzal, hogy a honvédelmi ismereteket az elemi iskolákban is oktassák, valamint azzal, hogy a leányiskolákban is bevezetésre kerüljön.

Ennek előkészítése folyamatban van.

Szentendrén és Marosvásárhelyen sporttáborozásokra alkalmas vizitelepeket létesítettünk, melyek összesen 1.400 főt fogadhatnak be.

Testnevelés

1./ A testnevelő tanárok középiskolai egyenjogúsítása jan. 1-től megtörtént. Evvel kapcsolatban szükséges lenne, hogy a testnevelés teljes értékű tantárgy legyen, azaz, hogy a testnevelésből kapott osztályzat számítson bele az általános osztályzatba.

A Kormányzó Úr egyetértett az Országos Vezető bejelentésével különösen akkor, amikor Országos Vezető megemlítette, hogy vannak iskolák, ahol a tanulók 70 %-át felmentik a testnevelés alól. Országos Vezető bejelentette, hogy a testnevelési tanulmányi felügyeletet átszervezte. Kormányzó Úr ezt is tudomásul vette.

2./ A visszatért országrészeken testnevelési tanszékeket szerveztünk meg, ugyancsak azokon a területeken a testnevelési létesítményeket többéves tervben újjáépítjük. Örömmel vette tudomásul ezt a bejelentést is a Kormányzó Úr.

A nemzetközi sportérintkezések ellenőrzését megszigorítottuk. A KÜM-mel állandó összeköttetésben állunk.

Puncsec horvát teniszező ne vétessék be a magyar sportolók közé, magyar ellenes érzelmei miatt. Kormányzó Úr egyetértett.

Végül jelentette az Országos Vezető, hogy a miniszterelnök úr mint Külügyminiszter is egyetért azzal, hogy az Európai Ifjúsági Szövetség katonai előképzés munkaközösségének nyári táborozása és gyűlése Magyarországon legyen.

A kihallgatás 13h 20 perckor ért véget.



Január hó 15., péntek

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Dr. Rosztóczy Ernő alezredes magánügyben referált az Orsz. Vez.-nek.

9h 30

Vitéz Fáklya István őrnagy szolgálati jelentést tett az Orsz. Vez.-nek.

10h

Fornay István alezr. országos értékű sport ügyben referált az Országos Vezetőnek.

10h 30

Dr. Saád Ferenc egyetemi magántanárral spanyolországi útijelentésről tárgyalt az Orsz. Vez.

10h 45

Herbert Edler von Daniels Standartenführer und Oberregierungsrat tisztelgő látogatáson volt az Orsz. Vez.-nél.

11h

Országos Vezető részvételével értekezlet volt a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok telkének a Székesfőváros részéről történt átengedésével kapcsolatos illetékkiszabás ügyében. Döntés:

1. Egy-egy a Székesfőváros és az OTT. között történt szerződés – tekintettel arra, hogy az OTT megszűnik – megváltoztatása.

2. A Pénzügyminiszter Úr megkeresése a szerződési illeték esetleges elengedésére.

3. A Székesfőváros ugyanilyen irányú felterjesztése a BÜM. Úrhoz.

4. Közigazgatási bíróságnál intervenció az ügy sürgetésére.

11h 30

Pálosy vk. alezredes, a szabadságon levő Kudriczy vk. ezr. a LOP helyettese [sic!] jelentette Orsz. Vez.-nek, hogy elintézte, hogy a muraközi Sokol épületek mielőbb leventeotthonná alakíttassanak át. Előterjesztette az 1942. év munkaeredményeit. LOK. átszervezésének ügydarabját kiadványoztatta Orsz. Vez.-vel.

12h

Matics Erzsébet leánylevente vezetőnő kérelmet adott elő Orsz. Vez.-nél. Fivére, Matics Lajos részére a közigazgatási egyetemen még hátralevő 1 és 1/2 év elvégzése céljából a katonaságtól felmentést kér. Kéri Orsz. Vez. pártfogását. (3. kieg. pság. Péterváradi u. 20. Jelentette, hogy ezt a kérelmet illetékes parancsnoksága már elutasította.)

12h 30

Kovács Sándor gimn. tanár lev. egyesületi titkár Hatvan, jelentkezett Orsz. Vez.-nél és kérte az Országos Vezető pártfogoló sorait az előterjesztett kérvényre, amiben a hatvani levente egyesület mozi engedélyt kér.

12h 45

Siacsics Vladó szenttamási volt 8-as huszár jelent meg az Orsz. Vez. hivatalos helyiségében és korcsma engedély elnyeréséhez Orsz. Vez. pártfogását kérte. Miután a kérvényhez semmiféle okmánya nem volt, Orsz. Vez. személyi segédtisztje utasította, hogy az okmányokat szerezze be, illetékes helyre a kérvényt adja be, erről Országos Vezetőt értesítse, aki ezután érdekében szólni fog illetékes helyen.



Január hó 16., szombat

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Pálossy vk. alezredes a Vkf.-i kihallgatás részére tájékoztató adatokat jelentett Országos Vezetőnek a levente kiképzésre vonatkozólag.

9h 30

Arató Géza testnevelési tanácsos referált az Országos Vezetőnek. 1. Levél a MAC-hoz Puncsec ügyben. 2. Levél Donáth György képviselőhöz a szervezet politikamentessége ügyében. 3. Válasz VKM. figyelő lapjára a Dreher Haggenmacher sportklub névhasználata engedélye tárgyában. (Hozzájárulás javasolva.) 4. Válasz a VKM. figyelő lapjára, a szabadidő szervezet zsidósítása tárgyában. (Tiltakozva.)

10h

Országos Vezető a Vkf. Úr Őnagyméltóságánál jelent meg kihallgatáson. A január hó 11-iki kihallgatásáról tájékoztatta a Vkf Úr Őnagyméltóságát és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről.

11h

Ember Sándor képviselő kereste Országos Vezetőt távbeszélőn.

Hétfőn újra fogja hívni.

12h

Fáy államtitkár kereste Orsz. Vez.-t távbeszélőn.



Január 17., vasárnap



Január hó 18,. hétfő

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Horváth Endre hadbzt. ezredes az Országos Vezető elé terjesztette a csfh. utalványozási jogkör felemelését. Országos Vezető az ügyet a H.M. Úrnak terjeszti elő.

10h

Hadházy alezredes bemutatkozó látogatáson jelent meg az Orsz. Vez.-nél.

10h 30

Fornay István alezredes országos érdekű sportügyben referált. Elgondolásait a határmenti stafétára vonatkozólag írásban fogja előterjeszteni.

11h

Benker ezredes és Major alezredes a kötiben tartandó kie. tanfolyamok és a kolozsvári 24.-i ünnepség ügyben referáltak Orsz. Vez.-nek.

11h 30

Haggenmacher igazgató a GYOSZ. alelnöke tett látogatást Orsz. Vez-nél.

11h 45

Kuncze Géza orsz. gy. képviselő a labdarúgó szövetség személyi ügyeiben tett jelentést az Országos Vezetőnek.

12h

Országos Vezető a Vkf. h. úrnál jelentkezett kihallgatásra. A január hó 11-iki Kormányzói kihallgatásról tájékoztatta a Vkf. h. urat és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről.

17h

Osztályközi értekezlet az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

1.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket. Köszönti dr. Rajczy Imre miniszteri titkárt és Isten áldását kéri további munkásságához.

2.

Vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy, a levente gazdasági szövetkezések országos elnöke bejelenti, hogy az emberi hajgyűjtést új alapokra fekteti. Ezentúl a leventék minden kg összegyűjtött haj után 3 P.-t fognak kapni az eddigi P.2.40-el szemben. Országos Vezető örömmel fogadta vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelentését.

3.

Vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy az országos gumihulladék gyűjtéssel kapcsolatban a gazdasági központ felvette az érintkezést a Cordatic Rt.-vel. A Cordatic rt. leányvállalata útján fogják megvalósítani a leventék és leventeoktatók elhasznált gumiabroncsainak újjal való kicserélését.

4.

Vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a gazdasági szövetkezés központja ez évben Gazdasági Könyvtár címén különböző gazdasági ügyeket tárgyaló kiadmányokat óhajt kiadni. Szükséges volna a Honvédelmi Minisztérium olyirányú rendelete, hogy ezen könyveket a leventeegyesületek könyvtárai is megkaphassák.

Benker József ezredes bejelenti, hogy ilyirányú rendelet nem hozható, tekintettel arra, hogy ez a levente törvénnyel ellentétben van.

Országos Vezető kijelenti, hogy módot kell találni arra, hogy ezen országépítő könyvek nemcsak felvehetők, hanem rendeletileg felveendők legyenek az egyesületi könyvtárakba. Annál is inkább, mert a gazdasági szövetkezés ezen kiadmányait önköltségi árban készíti és így az egyes könyvekért járó 30 filléres összeg egyetlen egy levente egyesületnek sem lesz terhére.

5.

Vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a Budapestre érkező levente oktatók, illetve leventék részére levente szállót óhajt létesíteni a gazdasági központ kezelésében.

Benker József ezredes bejelenti, hogy ez a Lok feladata lesz.

6.

Vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a gazdasági központ által a leventék részére kisajátítandó zsidó birtokhoz megfelelő pénzösszeget kell biztosítani a munkálatok megindítására.

Döntés:

Az értekezlet felhatalmazást adott, hogy megfelelő keresztény tőkecsoportokkal vegye fel a tárgyalást előzetes tájékozódás céljából.

7.

Vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a Honvédelmi Minisztérium megrendelése alapján a gazdasági központ 50.000 pár őrcsizmát szállít a németek részére.

8.

Vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy jelentést tesz arról, hogy az Országos vezető útján beadványt intéztek a gazdasági központhoz a leventék egy heti bérének előlegként való kiutalása tárgyában.

Döntés:

A beadvány elbírálására a hadbiztosság illetékes.

9.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy csütörtökön 1/2 11-kor vitéz Horváth, a Magyarország felelős kiadója jelentkezni fog az Országos Vezetőnél.

Országos Vezető pro memoria elkészítését kéri ez alkalomból.

10.

Pálossy János vk. alezredes jelenti, hogy intézkedés történt a felekezeti középiskolákban a zsidó származású tanulóknak a leventéktől való elkülönítése tárgyában. Elrendelték, hogy minden könnyű hadosztályparancsnok vizsgálja ki a helyzetet. A hibákat jelentse és hatáskörében fogja felelősségre a mulasztókat. A mulasztó levente parancsnok helyett esetleg újat nevezünk ki. Január 31-ig szól a határidő a jelentések beküldésére.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök a beérkezett válaszokat látni szeretné.

11.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy a Gyilkos-tavon tartandó első székely sporthét megnyitására január 28-án Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos és dr. Salamon Géza testnevelésügyi előadó kíséretében elutazik.

12.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök közli, hogy 2 miniszteri figyelmeztető lapot kapott, hogy a sakk szövetség részére segélyt engedélyezzen. Véleménye szerint a sakk nem sport és így nem tarozik hatáskörébe.

13.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos felolvassa jelentését a szentendrei Kisok telep megvételéről. Ez Csonka Ferenc mérnök és Szentendre város közönségének a tulajdona. 40-50.000 P. az évi karbantartási költség. Csonka Ferenc mérnök 50 évre bérelte a terület egy részét. Egyébként a saját területéért 284.000 P. vételárat kért. A SÉOF-tól Gulyás mérnök adott szakvéleményt, amely szerint a vételárat 20.000 P.-vel olcsóbbnak javasolta. 15-e táján Pest Vármegye Államépítészeti Hivatalától egy bizottság szállt ki a helyszínre, ahol többek között Szentendre város polgármestere[132] is megjelent. – A vételár összesen 250.000.- P. Ebből 220.000.- P. Csonka Ferencé és a szerződést 30.000.- P.-ért adja át. A bérlet tulajdonos jogutódját is kötelezik a szerződésben foglaltak. A szerződés tervezetek elkészültek és azokat kiadás után átküldjük a Kincstári Ügyigazgatóságnak. A bérlet holdanként évi 50.- aranypengő. Ezt Szentendre városnak kell fizetni.

Döntés:

A további vételek szempontjából egy megbeszélést tartsanak.

14.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő jelenti, hogy február 1-én esedékes a háztartási és egészségügyi tanfolyam résztvevőinek elhelyezése. – Dr. Kokas Eszter egyetemi magántanár, országos vezetőnő részletes értesítést fog adni a vizsgálatokról. 19 leány elhelyezéséről van szó. 3 leány elhelyezése már biztosítottnak látszik. Egy kerül az Egészségügyi Bizottsághoz, a másik pedig a Közélelmezési Minisztérium és az Országos Vezetőség között összekötő állásban legyen, a harmadik leányt berendelik a központba. A többi leány elhelyezése két módozat szerint történhetne. Mivel a Földmívelésügyi Minisztériumnak vándorkonyhái vannak, azért a Földmívelésügyi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal együttműködést kellene létesíteni. – A másik megoldás szerint ezeket a leányokat a falusi közös konyha akció során helyezzük el. Ezek a leányok február 1-től 200-240 P.-t kapjanak havonta. – Mégis a legjobb volna önálló vándorkonyha létesítése!

Vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes szerint a Közélelmezési Minisztérium már segítséget is ígért az önálló vándorkonyha létesítéséhez. A Belügyminisztérium Kádár Levente államtitkár ígérete szerint is nagy összegeket hajlandó adni erre a célra.

Országos Vezető azt kívánja, hogy holnap vagy holnapután megbeszélést tartsanak ebben a kérdésben. Jó volna kultuszminisztériumi vonalon néhány vándorkonyha felállítása. – Az Országos Vezetőség, a Közellátási Minisztérium és a Belügyminisztérium összesen hadtestenként 2 vándorkonyhát létesítsen.

Döntés:

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő és vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes lefolytatják az előzetes tárgyalásokat és szerdán, 13 órakor értekezlet lesz, amelynek tárgya a Kultuszminisztérium, a Közellátási Minisztérium és a Belügyminisztérium segítségével a minta vándorkonyhák felállítása. Ekkor dr. Kokas Eszter országos vezetőnő pro memoria-szerűen előterjeszti javaslatát. 18 vándorkonyha felállítását javasolja.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a vándorkonyhák felállítására hiteltúllépést kell kérni.

Országos Vezető szerint ott kell kezdeni a konyhák felállítását, ahol a statisztikai lapok szerint a leggyengébb a leventék egészségügyi állapota.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő jelenti, hogy felhívást kaptak, mely szerint az élelmezéstechnikai tanfolyamra a háztartási és egészségügyi tanfolyam résztvevői közül küldjenek ki valakit. A 6 hónapos tanfolyam 200.- P.-s tandíját és 20.- P.-s vizsgadíját a leventeleányok országos vezetősége fizetné.

Döntés:

Erre a tanfolyamra kiküldenek egy résztvevőt.

Országos Vezető szerint a legjobb vezetők menjenek falura Nagy jutalmat kapjon az a leventeleány vezetőnő, amelyik vándorkonyhájával falun a legjobb eredményt mutatja fel.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő szerint mindenki oda menjen, ahová való és ahol ismeri a népet. – Dr. Kokas Eszter a jövő hétre részletes terveket készít.

15.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő ismerteti a soproni tiszti leánynevelő intézet leventeleány vezetőképzés anyagát. Az V. osztálytól legyen ez tananyag. A kiképzés élelmezési (csecsemőgondozási), háztartási, egészségügyi és gazdasági részből áll. A VII. és VIII. osztályban a kiképzés egyelőre gyorsított menetben történjék.

Pálossy János vk. alezredes jelenti, hogy tárgyalt már a HM. 9. osztállyal ebben a kérdésben.

16.

Országos Vezető közli, hogy a kolozsvári leventeleány vezetőképző tanfolyamra nem tudott lejönni, de most megy Kolozsvárra.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő beszámol arról, hogy a kolozsvári leventeleány vezetőképző tanfolyam iránt óriási érdeklődés mutatkozott. A záró vizsgán 3 kérdés volt; egy szervezői, egy gazdasági és egy egészségügyi kérdés. A záróvizsgára meghívást kaptak a tankerületi felügyelő, a levente parancsnokok, a levente intézmények és egyesületek vezetői. Bethlen Györgyné 100 %-ig támogatja a leventeleány mozgalmat. Kívánatos még egy tanfolyam megrendezése Kolozsváron, Csíkszeredán és Marosvásárhelyen.

17.

Országos Vezető bejelenti, hogy február 7-én leutazik Tolna megyébe.

Pálossy János vk. alezredes szerint ott a papság ellenzi a leventeleány mozgalmat.

Országos Vezető azt kívánja, hogy dr. Kokas Eszter országos vezetőnő tárgyaljon dr. Pusztai János miniszteri tanácsossal és Nagy Töhötömmel. A hercegprímásnál is tisztelegjen dr. Kokas Eszter országos vezetőnő.

18.

Arató Géza, az OSK h. vezetője ismerteti a Nemzeti Sport Bizottság január hó 26-i ülése programját. (1943-as munkaterv, albizottsági jelentés, stb.) – Arató Géza, az OSK h.vezetője bemutatja a sportegyesületek alapszabálymintáját.

Országos Vezető azt kívánja, hogy a Nemzeti Sport Bizottság elnöke térjen ki a minőségi sport mibenlétére is és vázolja az OSK elgondolását ebben a kérdésben. Egyúttal válaszoljon a támadásokra is a Nemzeti Sport Bizottság elnöke.

19.

Arató Géza az OSK h. vezetője jelenti, hogy a sportszövetségek 1943. évi költségvetésének és 1942. évi zárszámadásának felülvizsgálata folyamatban van. A szövetségek nem tartják be a határidőt. Javasolja, hogy a késedelmezőket pellengérezzék ki. Eddig csak 14 szövetség adta be költségvetését a 23 közül.

20.

Arató Géza, az OSK h. vezetője beszámolt arról, hogy a Belügyminisztériumban tárgyalt a városi ügyosztály vezetőjével. A Belügyminisztériumban hetenként 3-4 város költségvetését tárgyalják le és ezzel kapcsolatban az Országos Vezetőség is közölheti kívánságait szóban vagy írásban. -

Jelenti továbbá Arató Géza, az OSK h. vezetője, hogy a Pénzügyminisztériumban tárgyalt dr. Tillmann István miniszteri tanácsossal. A tárgyalás eredménye: a sportversenyek forgalmiadó-mentesek lesznek. A pénzügyminisztérium kiad egy rendeletet, amely szerint valamennyi olyan egyesület, amely VKM alapszabállyal rendelkezik, minden sportversenyén teljesen forgalmiadó-mentességet élvez. A professzionista birkózó- és ökölvívó versenyek forgalmiadó-kötelesek maradnak.

Országos Vezető kijelenti, hogy holnap beszél a pénzügyminisztériummal, s megköszöni a jóindulatot.

21.

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy január 27-én a Balatoni Sport Hét Bizottsága ülést tart, amelyen letárgyalják a Balatoni Sport Bizottság szervezeti szabályzatát.

Döntés:

Dr. Misángyi Ottó, az OSK vezetője és Arató Géza, az OSK h. vezetője menjen el erre a január 27-i ülésre.

22.

Arató Géza, az OSK h. vezetője javasolja, hogy a Nemzeti Sport Bizottság ülése után ne legyen sajtókonferencia, hanem csak kommünikét adjanak ki.

Döntés:

A Nemzeti Sport Bizottság ülése után kommünikét adnak ki.

23.

Országos Vezető jelenti, hogy Haggenmacher, a Gyosz elnöke a szabadidő-mozgalom terén egy megbeszélés összehívását kérte. Országos Vezető ehhez hozzájárult. A szabadidő mozgalom ne zavarja meg a sportban eddig elért rendszabályokat. A zsidó munkások kizárásnak kérdését is tárgyalják meg ezen az értekezleten.

Döntés:

Február 4-én 17 órakor a szabadidő mozgalom kérdésében értekezlet lesz.

Meghívandók: Juhász István vezérigazgató,

Szabó Gyula országgyűlési képviselő

Marton Béla országgyűlési képviselő

Haggenmacher Richárd, a Gyosz elnöke,

Gyosznál,

VKM részéről,

BÜM részéről,

HM részéről delegált tagok,

dr. Tóth Béla, a Gyosz szabadidő mozgalom előadója,

dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök,

dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója,

Arató Géza, az OSK h. vezetője,

Lovass László vk. őrnagy,

a HM. 15 osztály kiküldöttje,

dr. Páskándy János min.tan. (BÜM),

a leventeleányok kiküldöttje.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár jelenti, hogy Haggenmacher kihallgatáson volt a kultuszminiszter úrnál és ott – állítólag – „mindenben megegyeztek volna”.

24.

Pálossy János vk. alezredes jelenti, hogy a hadapródiskolákban bevezetendő levente-tájékoztatást letárgyalta a HM. 9. osztállyal. – A rendeletet holnap aláírják és megállapítják, hogy a hadapródiskolákban előadásokat tartanak a levente-intézményről.

25.

Horváth hadbiztos-ezredes felolvassa részletes jelentését a leventék ruházati cikkeinek anyagszükségletéről. Evvel kapcsolatban értekezlet volt a Honvédelmi Minisztériumban. Az anyagi főcsoportfőnöktől volt egy rendelet, ebben a kérdésben. Beadjuk a 2/r. osztálynak az igénylést. Polgári vonalon is eljárt Horváth hadbiztos-ezredes. Tárgyaltak még Szederkényi miniszteri titkárral és Vicián miniszteri tanácsossal, aki közölte, hogy Jakabffy államtitkár fog dönteni. A rendelet kész.

Döntés:

A leventék kötelesek hordani a levente-jelvényt. Március 15-ig minden fiúnak legyen jelvénye. Dicséretet kap az a leventeparancsnok, aki március 15-e előtt legelőször jelenti, hogy minden leventének van jelvénye.

26.

Benker József ezredes jelenti, hogy január 19-én 9 órától kezdődőleg a KIE-vel karöltve leventeegyesületi vezetőképző tanfolyamokat rendeznek. Most 60 résztvevőt képeznek ki.

27.

Országos Vezető jelenti, hogy a Főméltóságú Úr március 15-én szózatot intéz a magyar ifjúsághoz és megbízta az Országos Vezetőt a szöveg elkészítésével, amit majd a miniszterelnök úr ad át a Kormányzó Úr Őfőméltóságának.

Döntés:

Benker József ezredes vezetésével, valamint Tarcsafalvy lelkész és vitéz Major István alezredes, valamint dr. Kokas Eszter országos vezetőnő, illetőleg kiküldöttje részvételével egy bizottság elkészíti a március 15-i kormányzói szózat szövegét.

Benker József ezredes szerint a rádióban is olvassák fel ezt a kormányzói szózatot.

Országos Vezető azt kívánja, hogy a március 15-i ünnepély központjává tegyék a kormányzói szózatot. Ez a szózat 4 gépelt oldal legyen, amelynek felolvasása 2 percet vesz igénybe. Országos Vezető megbeszélést akar folytatni a Benker József ezredes vezetésével megalakult bizottsággal ebben a kérdésben.

28.

Országos Vezető jelenti, hogy a Kormányzó Úr január 14-én azt írta a benyújtott albumra: „Bízom a magyar ifjúságban. Horthy.” Ezt a jelmondatot valamennyi levente-otthon falára fel kell írni. A Sportcsarnokban és a sportlétesítmények falán is szerepeljen ez a felírás. – Kérjük a Kultuszminisztériumot, hogy az iskolákban is felírják a Kormányzó Úr jelmondatát.[sic!] Evvel kapcsolatban átirat menjen a Kultuszminisztériumba.

Dr. Palkovich Pál miniszteri osztálytanácsos szerint az Országos Vezető említse ezt meg személyesen is a Kultuszminiszter Úrnak.

29.

Országos Vezető szerint a Garam völgyében és a Vág völgyében az egykével kapcsolatban nagyon szomorú a helyzet. Országos Vezető megbízza Fáy ezredest, hogy az egészségügyi bizottsággal karöltve dolgozzanak ki részletes javaslatot ebben a kérdésben. – Februárban vagy márciusban Országos Vezető személyesen is leutazik a Garam és a Vág völgyébe. – Országos Vezető azt kívánja, hogy az összes levente-parancsnokokat szólítsák fel arra, hogy záros határidőn belül – 2 hónap – jelentést tegyenek az egykével kapcsolatban.

Döntés:

Országos Vezető jelentést kér március 31-ig ebben a kérdésben. Az egész Magyarországra vonatkozólag fel kell dolgozni, szemléltető módon, hogy hol vannak azok a helyek, ahol a népességnél apadás áll be.

Országos Vezető szerint ezt a kérdést a Honvédelmi Miniszter terjessze a kormány elé.

30.

Országos Vezető jelenti, hogy Szinay altábornagy megbeszélést fog összehívni a különböző munkaszolgálatok kérdésében. Legyen megváltoztatva a munkaszolgálat neve. Az értekezleten résztvesznek Horny ezredes és Komlóssy alezredes.

31.

Országos Vezető jelenti, hogy a leventeegyesületi élet kérdésében pénteken 9 órakor megbeszélés lesz. A leventeegyesületi előadásokat meg kell rendszabályozni.

32.

Kőszeghy Olivér százados jelenti, hogy dr. Cholnoky egyetemi tanár kérte, hogy a tihanyi félszigetet nemzeti parkká nyilvánítsák.

Országos Vezető szerint erre a tervre válaszolni kell Cholnoky egyetemi tanárnak. A lakosságot ne bántsák. Az egészségügyi vonal is kapcsolódjék bele ezen terv előkészítésébe. A lakosság fafaragási hajlamát fejlesszék a tanfolyamra való kiküldés által. – Országos Vezető javasolja fafaragási műhely felállítását.

33.

Országos Vezető azt kívánja, hogy a rémhírterjesztést a leventéken keresztül törjék meg. (Feljelentés a rendőrségen és a csendőrségen!)

Pálossy János vk. alezredes szerint már történt intézkedés erre vonatkozólag.

34.

Országos Vezető a híradó-leventékről pro memoria elkészítését rendeli el, amelyet a Vezérkar Főnökének fog benyújtani.

35.

Országos Vezető szerint fontos a nemzetnevelési tisztikar felállítása. Altisztek és tiszthelyettesek ne fenyítsék meg az ifjúságot. – Országos Vezető adott esetből kifolyólag hadbírósági eljárás megindítását javasolja.



Január hó 19-én, kedd

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Pálossy János vk. alezredes referádája a LOP ügyeiről.

10h

A Központi Testnevelő Egyesületben a leventeegyesületek vezetői részére a kie. rendezésében tartandó tanfolyam megnyitásán vett részt az Orsz. Vez. A tanfolyam résztvevői mind részben lelkészek, részben tanítók. Országos Vezető üdvözlő szavakat intézett hozzájuk és megnyitotta a tanfolyamot.

11h 30

V. Jánky százados a Ferencvárosi Törekvés Sport Egyesület zászlóját adta át az Országos Vezetőnek; az egyesület 20 éves jubileuma alkalmából tisztelete jeléül küldte.

12h

VKM. vonalon kinevezettek jelentkezése Országos Vezetőnél.

12h

Gidófalvy Pál, az MLSZ volt ügyvezető elnöke magánügyben jelentkezett Országos Vezetőnél.

1h

Kalló Sándor tábori esperes öccsének, Kalló Ferencnek[133] szakszolgálatos tisztek csoportjába való felvétele iránti pártfogást kért Országos Vezetőtől.

1h 30

Lenk Tivadar jelentette az Országos Vezetőnek, hogy Török Árpád, akiről a tábori újság mint új Dugonics Tituszról emlékezik meg, levente volt. A LOK leiratot intézett részletes adatok előterjesztése végett. Ugyanekkor kérte Orsz. Vez.-t, hogy Muhoray[134] Levente, aki a Madách Színházban szerepel, kolozsvári szereplése idejére Kolozsvárra utazhasson, járjon közbe.

1h 45

Rapaich vezérőrnagy, a leventék gazdasági egyesületének elnöke jelentette, hogy a H.M. által a közlekedésügyi minisztériumhoz átírt benzinellátása ügyében 200 l benzin helyett csupán a régi kiutalt mennyiség felét, 50 l-t kapott. Országos Vezető pártfogását kéri az ügyben.

17h

Az Országos Vezető a Honvéd Vezérkar Főnökének referált.

Előadta általában azokat az ügyeket, amelyeket a Kormányzó úr Ő Főméltóságánál is jelentett.

1./ A VKF. Úr az Országos Vezető előterjesztésére dr. Kokas Esztert fogadja.

2./ A katonai előképzés átalakításával egyetért. Hennyey altábornagy Úrnál lesz ebben az ügyben megbeszélés, a VKF. 5. osztály is részt vesz ezen az értekezleten, amelynek eredményét a VKF. Úrnak jelenteni kell. A VKF. Úr az előképzés korszerűsítésének bevezetéseképen egyetért azzal, hogy a leventeparancsnokok turnusszerűen kapjanak beosztást Várpalotára.

3./ A nemzetnevelési tiszti kar felállításával teljes mértékben egyetért és gondoskodni fog arról, hogy a jelenlegi szakszolgálatos tiszti karból a honvédséghez való esetleges beosztások csak fokozatosan történjenek, nehogy az ifjúság vezetés nélkül maradjon.

4./ A VKF. Úr egyetért azzal, hogy a karp. viselésének joga ne csupán az előképzettség, hanem a rátermettség szerint bíráltassék el. Ezzel egyelőre végre lehetne hajtani azt, hogy az ifjúvezető intézmények belső tartalmat kapjanak, és hogy a legkiválóbb ifjúvezetők a honvédségbe azonnal, mint őrvezetők legyenek átvéve.

Evvel kapcsolatban jelentette még az Országos Vezető, hogy a VKM vonalon a karp. viselési jog elnyeréséhez odafüggesztessék a testnevelésben elért osztályzat, és hogy aki a középiskolában a testnevelési tantárgyból általában rossz osztályzatot kapott, a karp. viselésének jogát ne kapja meg.

5./ Szurmay vk. őrnagyról jelentette az Országos Vezető, hogy őt tartja az ifjú generáció legkiválóbb nevelőjének és kérte, hogy mihelyt a harctéri szolgálata lejár, a VIII. főcsoportfőnökséghez mint osztályvezető kapjon beosztást. A VKF Úr evvel egyetértett.

6./ Jelentette továbbá az Országos Vezető a szobránci esetet, amely szerint albérletbe adták ki a levente ifjakat egy honvédcsapat altisztjének fegyelmezésre.

7./ VKF. Úr egyetért azzal, hogy a csonkolt tisztek a leventeintézményekben parancsnokul beállíttassanak, erre vonatkozólag a javaslatot meg kell tenni.

8./ VKF. Úr a leventék versenyére a Mátrába jan. 30-31-én el fog jönni.

9./ A VKF. Úr Pálosy alezredes urat fogadja, Országos Vezető útján utasította, hogy nála jelentkezzen.



Január hó 20. szerda

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referáltak.

9h 30

P.Nagy Töhötöm a helsinkii út elszámolásáról tett jelentést az Országos Vezetőnek.

10h

Arató Géza testnevelési tanácsos és Bujdosó Kálmán, a Nemzeti Sport Csarnok igazgatója jelentkeztek az Országos Vezetőnél és a Gidófalvy ügyben[135], majd Jeney (nagyváradi) ügyben[136] tárgyaltak az Országos Vezetővel.

11h

Tárczay miniszteri osztályfőnök OSK ügyekben referált.

12h

Országos Vezető a VKM Úrnál jelent meg és a következő ügyeket adta elő:

1./ Bejelentette, hogy a H.M.-ben lévő állása főcsoportfőnökséggé alakult át, és ebből kifolyólag szolgálati beosztása magasabb értékű, mint a VKM-ben.

2./ Bejelentette, hogy a Kormányzó Úr Ő Főméltóságánál, valamint a Miniszter Elnök Úrnál volt kihallgatáson és az ott előadottakról tájékoztatta a VKM Urat.

3./ Bejelentette, hogy január hó 24-én Kolozsvárott megnyitja a Mátyás király kiképzési évet a magyar ifjúság részére. Ez a dátum összeesik a románok nemzeti ünnepével.

4./ Röviden tájékoztatta a VKM Urat a katonai előképzés átalakításának folyamatban lévő tárgyalásairól és ezzel kapcsolatban bemutatta az orosz ifjúsági folyóiratokat és tankönyveket, amelyek pedagógiai értékben szinte bámulatosak.

5./ Tájékoztatta továbbá az Országos Vezető a VKM Urat a nemzetnevelési tisztikar felállításáról, amely már folyamatban is van.

6./ Tudomására hozta ezenkívül a VKM Úrnak, hogy a karp. viselésének a joga a jövőben nemcsak az előképzettség, hanem a rátermettséggel lesz majd összefüggésben. Evvel kapcsolatban tájékoztatta még a VKM Urat az iskolákban folyó testnevelés komolyabbá tételéről, valamint a testnevelésnek, mint buktató tantárgynak könnyebb bevezetése érdekében a H.M. Úr a jövőben csak azoknak adja meg a karp. viselésének a jogát, akik a középiskolákban, vagy ehhez hasonló iskolákban a testnevelésből, mint tantárgyból megfelelnek. Evvel véget fog érni a jelenleg az egyes iskolákban dívó szokás, hogy a tanulóknak 70 %-át felmentik a testnevelés alól.

7./ Bejelentette továbbá, hogy a Kormányzó Úr Ő Főméltósága az Országos Vezető kérésére: „Bízom a magyar ifjúságban” című kézjegyét kiadta.

8./ Előadta a leventék egészségügyének jelenlegi helyzetét és bemutatta a tbc. elleni küzdelem kenesei gyűlésének adatait, amely szerint a leventék első helyen állnak. Kérte az Országos Vezető a VKM Urat, hogy amennyiben a Minisztertanácson a Belügyminisztérium részéről újabb megjegyzések hangzanának el az ifjúság egészségügyét illetően, úgy erről tájékoztatni szíves legyen az Országos Vezetőt.

9./ Ismertette továbbá az Országos Vezető azt a tervet, amely szerint a Honvédelmi Ismereteket az elemi iskolákra is kiterjeszti és hogy a leányiskolákba bevezetendő honvédelmi ismeretek tantárgya előkészítés alatt áll.

10./ Tájékoztatta a VKM Urat, hogy a testnevelési tanulmányi felügyeletet átszervezte és a testnevelési szakfelügyelők e héten országos értekezleten gyűlnek össze. Cél: a testnevelési tanárok statusának emelése után ezek belső értékének kiformálása, valamint a Testnevelési Főiskola minőségének emelése.

11./ Jelentette továbbá az Országos Vezető, hogy az Európai Ifjúsági Szövetség katonai előképzés munkaközösségének magyarországi táborozásához a Kormányzó Úr Ő Főméltósága és a Miniszterelnök Úr hozzájárultak.

12./ Jelentette még, hogy a Kormányzó Úr hozzájárult ahhoz, hogy a Sport Csarnokban artista műsoros előadások tartassanak. Minthogy a minisztertanács szóvá tette, hogy a szénhiányra való tekintettel miért működik a Sport Csarnok, – tájékoztatta az Országos Vezető a Kormányzó Urat – hogy a Sport Csarnoknak havonta csak 2 waggon szénre van szüksége.

13./ Jelentette, hogy a pankrációs viadalokat beszüntette.

14./ Kérte az Országos Vezető a VKM. Urat, hogy a leánylevente rendeletet a legsürgősebben kiadni szíves legyen.

15./ Végül kérte még az Országos Vezető, hogy az elhalálozott Hübner népm. titkár helyett vitéz Kálmán Béla igazgató tanító a LOK-hoz osztassék be.



Január hó 21. csütörtök

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h 30

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok Országos Vezetője a főzőtanfolyam vizsgájáról, a leventeleányok jelvény ügyében referált az Orsz. Vez.-nek.

10h

Sebők Sándor a magyar vitorlázó sport ügyekben referált az Orsz. Vez.-nek

10h 30

Major alezr. Országos Vezető kolozsvári beszédével kapcsolatban tárgyalt.

11h

Dr. Rimler Iván járásbíró, a IV. hdt. egyik leventevezetője ifjú vezetéssel kapcsolatos ügyekben referált Orsz. Vez.-nek.



Január hó 22., péntek

8h

VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Budapest Székesfőváros lev. parancsnokai jelentek meg Orsz. Vez.-nél és a leventeelőadások egységes megszervezése tárgyában értekezletet tartottak Országos Vezetővel.

10h

Nadler Herbert magánügyben tett látogatást Orsz. Vez.-nél.

11h

Pálossy János vk.alezredes és Lovass László vk. őrnagy H.M. 40.o. ügyeiről referáltak Orsz. Vez.-nek.

12h

Kapi Béla ref. püspök lelkészi alcsoport megszervezésével kapcsolatban megbeszélést folytatott Orsz. Vez.-vel.

1h

Tenke Lajos ezredes Komáromból, hadosztály lev. pk. magánügyben jelentkezett Orsz. Vez.-nél.

17h 35

Országos Vezető Kolozsvárra utazott Pálossy János vk. alezredes és személyi segédtisztjével, Richter János századossal a Mátyás király kiképzési év ünnepélyes megnyitására.



Január hó 29., péntek

8h

VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Lipcsey-Magyar Sándor m. kir. vk. őrnagy katonai attache Pozsony. Csehszlovákiai magyar ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben referált az Orsz. Vez.-nek., és a bukaresti kat. attaché?

10h

Pálossy vk. alezredes és Benker ezredes a VIII. csf. 40.o. ügyeiről referáltak az Orsz. Vez.-nek.

11h

Arató tanácsos tenisz szakosztályi közgyűlési kérdésekkel kapcsolatos ügyekben referált az Orsz. Vez.-nek.

11h 30

Dr. Réti Gyula magánügyben kereste fel Orsz. Vez.-t.

11h 45

Özv. Bérczy Béláné ezredes özvegye pártfogolási ügyben kereste fel Orsz. Vez.-t.

12h

Gróf Sztáray Mihály Sárközön egy levente minta otthon létesítésének a vállalását jelentette be Orsz. Vez.-nek. Az otthon felépítésére szükséges építési anyagot is rendelkezésre bocsátja. Orsz. Vez. levelet intézett a IX. hdt. lev. pk.-jához Kolozsvárra, hogy a megbeszélések lefolytatása végett, keresse fel gr. Sztáray Mihályt és együtt állapodjanak meg az építés terveit és körülményeit illetőleg.

12h 30

Országos Vezető Szinnay altábornagy látogatását viszonozta.



Január hó 30., szombat

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Orsz. Vez. a H.M.-ben bekövetkezett személyi változásokkal kapcsolatos tiszti gyűlésen vett részt.

10h

A leánylevente- vezetőnők főzőtanfolyamának záróvizsgáján vett részt az Orsz. Vez.

1h 30

A Studióban a kolozsvári Mátyás király kiképzési év ünnepélyes megnyitásán elmondott beszédet viaszlemezre rögzítették.

16h

Orsz. Vez. az országos sí bajnoki mérkőzések megtekintésére Mátraházára utazott.



Január 31., vasárnap



Február hó 3., szerda

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Dr. Sipos miniszteri titkár német ifjúság felügyelete ügyében referált az Orsz. Vez.-nek.

10h

Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületétől v. Vecseházy Ödön főtitkár a mezőgazdasági alkalmazottak után fizetendő levente hozzájárulás ügyében tárgyalt az Orsz. Vez.-vel.

10h 30

GYOSZ-tól Bertalan István igazgató levente hozzájárulás kimutatását referálta Orsz. Vez.-nek.

11h

Rapaich tábornok a gazdasági szövetkezés folyó ügyeiről tárgyalt Orsz. Vez.-vel. (Háziipari dolgok)

12h

Dr. Saád a nemzetnevelő könyvtár honvédelmi köteteinek beszerzésére vonatkozólag referált. – A női honv. ism. tantervi utasításait adta át az Orsz. Vez.-nek.

1h

V. Kudriczy István vőrgy. LOP előléptetését jelentette Orsz. Vez.-nek.



Február hó 4., csütörtök

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Tátos Nándor magánügyben kereste fel az Orsz. Vez.-t.

10h

Dr. Dezséry Endre, a levente hírközpont vezetője bemutatta Orsz. Vez.-nek a kolozsvári sajtó országos eredményét és néhány kifogásolni való jelenségre hívta fel Orsz. Vez. figyelmét. Jelentésétől függetlenül Dezséryt utasította Orsz. Vez., hogy az érintkezést vegye fel Szabó Gyula orszgy.-i képviselővel és tegyen javaslatot a lev. leány lap ügyben a leventeleányok országos vezetőnőjének, hogy mind a két munkaterületet a levente hírközpontnak kívánja átadni.

11h

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök OSK ügyekben tárgyalt az Országos Vezetővel.

11h 30

Dr. Bánkuthy László, az asztali tenisz szövetség ügyvezető alelnöke a Pozsonyban megrendezett versenyről tett jelentést Orsz. Vez.-nek.

12h

Vitéz Tolnay Lajos vk. százados Orsz. Vez.-nél tisztelgő látogatásra jelentkezett.

1h

Gróf Révay Ferenc személyes ügyben tárgyalt Orsz. Vez.-vel.

1h 45

Dr. Babos József hadbíró alezredes magánügyben jelentkezett Orsz. Vez.-nél.

13h 30

Palkovics Pál min. oszt. tan. testnevelési tanárok egyenjogúsításáról szóló kormányrendelet tervezetéről referált Orsz. Vez.-nek.



Február hó 5., péntek

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h

Slachta Alice[137] szociális missziós nővér mozi-filmek ügyében tárgyalt Orsz. Vez.-vel.

10h 30

Ferenczy ny. államtitkár az Alkotmány u. 10 sz. ház egyik lakásának bérlőjéről tett jelentést Orsz. Vez.-nek.

11h

Orsz. Vez. részt vett a német kisebbségi ügyben tartott értekezleten.

Értekezlet tárgya:

Német ifjúság (D.J.) felügyeletének kérdése.

A D.J. feletti állami főfelügyeleti jog gyakorlása a VKM feladata. Ennek érvényt kell szerezni, egy központi vezető szükséges és az egyes osztályok hatásköre, honv. nevelés, testnevelés, sport, stb. elhatárolandó.

Döntés; amely a VKM Úr elé terjesztendő: Központi vezető az IOV., szervei lesznek a VKM kisebbségi osztályában (dr. Siposs Sándor min.titk.), a VIII.csfségnél (Medgyesy ezds.) és az egyes illetékes osztályokban 1-1 előadó.

12h

Testnevelő tanárok küldöttsége jelent meg Orsz. Vez.-nél és egyenjogúsításukról tárgyaltak Orsz. Vez.-vel.

12h 30

Dr. Demkő Antal orvos vőrnagy tisztelgő látogatáson jelentkezett Orsz. Vez.-nél.

13h

Országos Vezető egy polgári esküvőn vett részt.

17h

Országos Vezető osztályközi értekezleten vett részt.

Jegyzőkönyv

az 1943. évi február hó 5-én d.u. 5 órakor az Ifjúság Házában (Bp. V. Alkotmány utca 3.sz. I.em.) megtartott osztályközi értekezletről.

A TÁRSADALMI SPORT ÉS A TESTNEVELÉS VEZETŐJE.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket és meleg szavakkal köszönti az újonnan előléptetett vitéz Kudriczy István vezérőrnagyot.

1.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök kéri a megjelenteket, foglaljanak állást a mellett, hogy a honvédelmi vonal előadóívei külzetére a V.K.M. megjelölés felvétessék, éppen úgy, ahogy a IX. Testnevelési csoport előadóívein is szerepel a H.M. megjelölés.

Az Országos Vezető többek hozzászólása után az ügy elintézését későbbi időpontra halasztotta.

2.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök ismerteti Borsafüred kisajátítási ügyét.

Az Országos Vezető elmondja, hogy mikor Borsafüred kisajátítása aktuálissá válik, legyen jelen a SÉOF, nehogy a kisajátítást laikusok végezzék.

Schmidt József, a SÉOF vezetője elmondja, hogy évekig eltart, míg Borsafüred kisajátítása létrejön. Az előmunkálatokat most fejezték be és az előterjesztést azért csinálták meg, hogy gyorsabb tempóban haladjon. Amíg nincs kitulajdonítva a terület, nem lehet semmit sem tenni. Egy hold 250-350 P. Ezt az összeget azért kell biztosítani, mert annak idején lesz ott egy alakulat, mely átveszi a birtokot, persze nem ezen az áron.

Az Országos Vezető megkérdezi a SÉOF vezetőjétől, hogy hány személy számára van Borsafüreden lakhely?

Schmindt József, a SÉOF vezetője megemlíti, hogy a MOVE-ban 50, az Anikó-szállodában 35, a menedékházban 30 embert lehet elhelyezni s ezek mindig tele vannak. Összesen kb. 120-130 ember számára van hely élelmezéssel együtt, de ott zavarok vannak.

3.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök felveti a SÉOF elhelyezésének kérdését.

Schmidt József, a SÉOF vezetője előadja, hogy a SÉOF-nak feltétlenül szüksége van nagyobb helyiségre, mert az udvari szobában, ahol most vannak a mérnökök és tisztviselők, megvakul mindenki s nem tudnak egymástól dolgozni az összezsúfoltság miatt. A mostani létszámmal különben sem tudja a SÉOF a sok munkát megoldani. Egész nap dolgoznak, az elmúlt évben 299 nap voltak kiküldetésben. Mérnököt nem kapnak, mert a VIII. és IX. fizetési osztályba nem jön senki.

Az Országos Vezető kéri, hogy a következő ülésre hozza meg a SÉOF a javaslatát.

4.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök előadja, hogy az még kérdés, vajjon a SÉOF ügyosztály-e vagy külső hatóság a kultuszminisztérium vonalon, továbbá a L.O.K. a kultuszminisztériumi vonalon osztálynak számít-e vagy külső hatóságnak. Mindig bosszankodik azon, hogy a SÉOF és a L.O.K. kiesnek a Tiszti Címtárból. Javasolja, hogyha a közeljövőben átrendezik a V.K.M.-t, a SÉOF ott mint az egyik osztály szerepeljen.

Az Országos Vezető szerint a legjobb megoldás az volna, hogyha a V.K.M. elnöki osztályának bevonásával értekezletet hívnának össze és megtalálnák a helyes utat arra nézve, hogy a SÉOF osztályjogát minden tekintetben elismerjék.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök elmondja, hogy sok előadónk van a L.O.K.-nál. Szerepeljenek ezek az előadók a Tiszti Címtárban kultuszvonalon, vagy sem?

V. Kudriczy István vezérőrnagy szerint azok is a honvédelmi minisztériumnak vannak alárendelve és mivel a L.O.K. átszervezése folyamatban van, az ott szolgálatot teljesítő előadók H.M. státusba fognak kerülni.

Az Országos Vezető felkéri Benker ezredes urat, hogy újabb fejlesztési programot adjon át neki. Bejelenti továbbá, hogy a H.M. miniszter úrral beszélt a leventeintézmények kulturális fejlesztéséről. Azzal a létszámmal, ami most van, nem lehet eleget tenni a követelményeknek.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök beszámol továbbá asztali teniszezőink fényes pozsonyi győzelméről. Legyőzték egész Közép-Európát és ezzel kapcsolatban kéri, hogy a játékosok kapjanak a „Testnevelési Érem”-ből.

Az Országos Vezető örömmel veszi tudomásul a magyar győzelmet és hozzájárul ahhoz, hogy a játékosok az érmet megkapják.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök javasolja továbbá, hogy az Aggteleki Cseppkőbarlang a Turista Szövetség alá tartozzék, de szeretne számára bizonyos önálló ügykört biztosítani.

Országos Vezető tudomásul veszi.

5.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos bejelenti, hogy a Testnevelési Főiskola igazgatója, férfitanárai és férfihallgatói egyenruhájának rendszeresítése tárgyában a rendelettervezetet a IX.1. ü. o. elkészítette. (Felolvassa a rendelettervezetet) Az Országos Vezető kérdésére elmondja továbbá, hogy a rendelet megjelenése az elnöki osztálytól függ. Szabványanyagot a gyárak nem készítenek, de a honvédelmi minisztériumnak rendelkezésére áll egy bizonyos mennyiség, ezt biztosítani kell.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos szerint a hivatalos lapban minél előbb meg kell jelenni a T.F. hallgatók egyenruháját rendszeresítő rövid általános rendeletnek, a részletes rendelet kiadására csak később kerüljön sor.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök szerint meg kell rendelni az egyenruhát még az előtt, hogy a rendelet megjelenne.

Az Országos Vezető közli, hogy az egyenruhát a miniszter úr jóváhagyta. Javasolja, hogy az egyenruha rendszeresítése 1943. évi szeptember hó 1-én lépjen hatályba. Amennyiben akkorra nem lenne készen, későbbi módosító rendelettel a határidőt ki kell tolni. A részletekre később kerül sor.

6.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök előadja, hogy a rendelettervezet különbséget tesz a Főiskolát és nem Főiskolát végzett testnevelő tanárok között, mégpedig azzal, hogy a nem Főiskolát végzettek szolgálati idejéből 3 évet levon azért, mert azok nem 4, hanem csak 1 éves tanfolyamot végeztek, és így 3 évvel korábban kezdtek tanítani, mint a Főiskolát végzettek.

Azonban tart tőle, hogy ez a rendelet megbontaná az eddigi szép egységet a testnevelő tanárok között és ezért nem javasolja.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos szerint nem azzal fogják megbontani az egységet, hogy 3 évet levonnak a nem Főiskolát végzett testnevelő tanárok szolgálati idejéből, hanem azzal, hogy a Főiskolát végzett testnevelő tanárok érzik azt, hogy hátrányt szenvednek a nem Főiskolát végzettekkel szemben.

Dr. Misángyi Ottó, az OSK vezetője javasolja, hogy ne tegyenek különbséget a Főiskolát végzettek és nem végzettek között. A miniszteri egyenjogúsítás sem úgy szól, hogy „részben egyenjogúsítom”, hanem „egyenjogúsítom”. Egy testnevelő tanár olyan nagy munkát végez, hogy járjon az a néhány ember jól – főleg öreg emberekről van szó – ne essék rajtuk ilyen szívbeli sérelem.

Az Országos Vezető ezzel a kérdéssel kapcsolatban pro memoriát kér.

7.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos bejelenti, hogy az Országos Sport Központ részéről több esetben érkeztek jelentések, hogy a vidéki középiskolák és középfokú iskolák tornatermeit nem bocsájtja az iskola igazgatója a helybeli sportegyesületek rendelkezésére. Rendeletet kellene kiadni valamennyi igazgatónak, hogy a tornatermet bizonyos feltételek mellett kötelesek átadni, természetesen csak tanulmányi időn kívül és csak úgy, ha az nem zavarja az iskolai sportkör és a leventék működését. A sportegyesületek kötelesek a tornatermet használat után kitisztíttatni és ezért 20-80 P. díjazást kellene az altiszt számára megállapítani. Ha az esti órákban használják a termet, kötelesek annak elsötétítéséről gondoskodni.

8.

Dr. Misángyi Ottó, az OSK vezetője elmondja, hogy a szövetségi közgyűléseken majdnem minden alkalommal megjelent. Céljuk – amelyet el is értek – az összetartás és lelki együttélés volt. A sajtót kizárták erről az ülésről.

Az Országos Vezető elmondja, hogy felhívták a figyelmét arra, hogy a románok figyelemmel kísérik sajtónkat, éppen ezért nagyon elővigyázatosnak kell lennünk, hogy mit hozunk, tekintettel arra, hogy honvédelmi dolgokról van szó.

A sajtóban csak olyan dolgoknak szabad megjelenni, amiből az ellenséges propaganda nem kovácsolhat tőkét.

Dr. Misángyi Ottó, az OSK vezetője megjegyzi, hogy a nemzetiségi kérdésekkel még annyit sem foglalkozunk, amennyit kellene.

Az Országos Vezető kijelenti, hogy mindent meg kell gondolnunk, amit kiadunk, mert a L.O.K. rendeleteinek szószerint való közlése már az ő malmukra hajtja a vizet.

LEVENTÉK ORSZÁGOS PARANCSNOKA:

1.

Pálossy János vk.alezredes beszámol a Mátraházán megtartott országos levente síversenyről. A versenyen a legkiválóbb síelők vettek részt, az eredmények jelentőségteljesek, külön-külön nem akarja őket felsorolni. A versenyt a 7. hadtestparancsnokság rendezte és élelmezés s elhelyezés tekintetében elsőrendűt nyújtottak. A résztvevő középiskolások és iskolán kívüliek között nem mutatkozott olyan várható különbség, mert az iskolán kívüliek többet produkáltak, mint a középiskolások. Az idei főiskolások nem vettek részt a versenyen, azonban a jövő évben őket is szeretnék belekapcsolni. Amennyiben azonban az idén kitűnő eredményeket mutatnának fel, akkor a versenyen külön csoportban vesznek részt.

Az Országos Vezető kifejti, hogy a sísport nem versenysport, hanem szolgálati ág.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök kijelenti, hogy éppen ezért örül, hogy a L.O.K. nem írt ki leány versenyszámot.

Az Országos Vezető előadja, hogy olyan leventéket nevelünk, akikben akaraterő van és vállalkozó kedv, tehát nem szabad még egyszer előfordulni annak, hogy mikor ugrásra kerül a sor, a benevezettek közül csak egyesek vállalkoznak rá, a többi csak nézi.

Dr. v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök szerint a síugrásra önként kell vállalkozni, kényszeríteni senkit sem lehet.

Országos Vezető javasolja, hogy inkább ne rendezzünk ugrást, de nem szabad még egyszer előfordulni annak, hogy mikor ugrásra kerül a sor, a benevezettek közül csak minden 5-6. ugrik.

2.

Pálossy János vk.alezredes előadja, hogy az 1942. évben 3000 gépkocsivezetőt képeztek ki, folyó évben az állami gépjárművezető tanfolyamon 250 főt, a csapatoknál pedig 1000 főt. A szerelő kiképzés együtt jár a vezető kiképzéssel, erre 100 motorkerékpár áll rendelkezésre.

Az Országos Vezető szerint egy körzetparancsnoknak olyan nagy területet kell bejárnia, hogy szüksége van gyors járműre. Ha motorkerékpárt nem is kaphat minden parancsnok, de kerékpárral legalább mindegyiknek rendelkeznie kell.

V. Kudriczy István vezérőrnagy előadja, hogy minden parancsnoknak alkalmat adtunk, hogy beszerezze a gépet, a benzint fizesse és km-enként kiszállásnál 80 fillért fizettünk neki. Naponta így néha 80-100 P-t is megkeresett és ebből az összegből kellett fizetnie a gépet. A körzetnek nagy szüksége van motorkerékpárra. Ki akartunk hozni egy levente-motorkerékpárt, a Gamma el is készítette, de csak 160 cm3-s volt.

3.

Pálossy János vk. alezredes előadja, hogy általánosan ismert, milyen nehezek a beszerzési viszonyok.

Sajnos megtörtént az az eset, hogy a leventeépítkezéseket nem nyilvánították honvédelmi építkezésnek.

Az Országos Vezető elmondja, hogy a leventeotthon mit jelent pl. Erdélyben; sok helyen, ahol nincs templom, a leventeotthonban tartják a misét is. Minden község könyörög a leventeotthonért, ezért ezt a kérdést a miniszter úr elé kell vinni.

Horváth Géza hadbiztos ezredes előadja, hogy már elő van készítve miniszteri döntésre, hogy a leventeépítkezéseket honvédelmi építkezéseknek nyilvánítsák.

Az Országos Vezető szerint az államsegélyes helyeknek több államsegélyt kell adni, hogy felépíthessék a leventeotthont.

V. Rapaich Dezső vezérőrnagy elmondja, hogy a székelyudvarhelyi leventeoktató milyen áldásos munkát végez s ezért kormányzói kitüntetésre javasolja.

Az Országos Vezető elmondja, hogy ő is hasonlót tapasztalt a Balaton mellett Fűzfőn. ahol egy előmunkás vezeti a leventéket a leggyönyörűbb úton. Őt is kormányzói kitüntetésre terjeszti fel.

LEVENTÉK GAZDASÁGI SZÖVETKEZÉSE:

1.

V. Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy az 1942. évben 43 Levente Gazdasági Szövetkezés foglalkozott vadgesztenye-gyűjtéssel.

A gyűjtés eredménye 487 q 58 kg. Ezért a gyűjtő leventék 7313 P 70 f-t kaptak. A különböző helyekre kiosztott jutalmak összege 300 P.

2.

V. Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy az 1942. évben a leventék a Központi Gyógynövény-osztályon keresztül 17.545 P 57 fillér ára gyógynövényt gyűjtöttek. Ezen összegből a leventéknek 15.466 P 66 fillért fizettek ki. – Bejelenti továbbá, hogy a mézsziroknak [sic!] nevezett növényt a közeljövőben a Levente Gazdasági Szövetkezések szervei útján fogják termeszteni az országban.

Az Országos Vezető közli, hogy a máramarosszigeti Levente Gazdasági Szövetkezet a kötelező tejbeszolgáltatásra engedélyt kapott az egész Máramarossziget területére. A nevezett szövetkezet vezetője, Mann Béla főhadnagy kimagaslóan odaadó lelkesedéssel vezeti a szövetkezetet. Mann Béla főhadnagy jelenleg azzal a kéréssel fordult a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjához, hogy mivel a vármegye egyes községeiben hadirokkantakat óhajt elhelyezni – mint az egyes tejátvevő állomások vezetőit –, központunk hozzon javaslatba erre alkalmas és megfelelő egyéneket. A máramarosszigeti leventék ily módon próbálnak segíteni az új világháború hadirokkantain.

Az Ifjúság Országos Vezetője egyetértésben a Leventék Országos Parancsnokával elrendeli, hogy Mann Béla főhadnagynak, mint a máramarosszigeti Levente Gazdasági Szövetkezések elnökének munkája elismerése fejében a Leventék Országos Parancsnokának kitüntetése adassék.

3.

V. Rapaich Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy folyó hó 3-án a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja az Alkotmány-utca 10 sz. III. emelet 2.sz. lakásba költözött. Az átköltözéssel kapcsolatban kéri az Országos Vezetőt, hogy özv. Elek Imréné lakástulajdonosnak járó 8.000 pengőt a csoportfőnökség útján fizettesse ki, természetesen a Levente Gazdasági Szövetkezés terhére.

Az Országos Vezető elrendeli, hogy az ügyet a hadbiztosság vegye kezébe.

4.

Az Országos Vezető bejelenti, hogy folyó hó 9-én ülés lesz, amelyen végleges döntésre fog kerülni a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjának jogi helyzete. – Köszönetét fejezi ki továbbá az egész H.M. VIII. csoportfőnöksége nevében vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagynak azért az odaadó munkásságáért, amit eddig a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja érdekében kifejtett. Kéri, hogy továbbra is irányítsa és vezesse fáradságot nem ismerő munkájával a Levente Gazdasági Szövetkezések Központját.

ORSZÁGOS VEZETŐ:

Az Országos Vezető bejelenti, hogy erdélyi útjáról a jelentést a jelenlévők mind meg fogják kapni. Ezekben lesznek javaslatok, melyek később kerülnek megbeszélésre. Erdélyt minden tekintetben támogatni kell, ennek kezdeményező lépése dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök úr részéről már megindult.

1.

Dr. Saád Béla őrnagy előadja, hogy a honvédelmi ismeretek szakfelügyeletét a katonaiskolák 15 tanárára akarják bízni. 925 középiskolában és számos elemi iskolában – ahol felső tagozat van –, tanítják a honvédelmi ismereteket. Mikor ezt a 15 tanárt már névszerint is kijelölték, a részletek kidolgozásánál kiderült, hogy gyakorlatilag megvalósíthatatlan, mert ha a szakfelügyelő pl. Marosvásárhelyről Kézdivásárhelyre akar utazni, oda-vissza 600 km-t kellene megtennie, tehát a látogatása legalább 4 napot venne igénybe, pedig ez még csak 1 iskola látogatása lenne. A budapesti tankerületben a középiskolák száma 138, a budapestvidékieké 128, tehát a katonaiskolai tanárt tehermentesíteni kellene a tanítástól. Ha kevesebb órával is rendelkezik az illető tanár, akkor sem tudja feladatát hetenként 1-2 nap alatt ellátni. A IX. osztály azonban a nagy tanárhiány miatt nem tud ezekről a tanárokról lemondani, ezért azt javasolta, hogy hívjuk be ismét a nyugdíjasokat.

Az Országos Vezető közli, hogy a közeljövőben bevezetik a lányoknál is a honvédelmi ismeretek tanítását, s mivel akkor még több iskola szakfelügyeletéről kell gondoskodni, az ügy intézését csak akkor fogják ismét tárgyalás alá venni.

2.

Az Országos Vezető közli, hogy a leventekiképzés korhatára a 10-21 év. Felkéri vitéz Kudriczy István vezérőrnagy urat, vegye kezébe ez ügy intézését.

3.

V. Kudriczy István vezérőrnagy jelenti, hogy a végrehajtási utasítás módosítása a leventeegyesületek tárgyában elkészült.

4.

Lovass László vk.őrnagy jelenti, hogy a lelkészi osztály szervezése Gaál főlelkész úrnál van, akit azonban a közelmúltban kórházba szállítottak.

5.

Az egyenruha szabályzat ügyének tárgyalását későbbi időpontra halasztották.

6.

Az Országos Vezető előadja, hogy Kolozsváron óriási hatása volt a dobosoknak s ezért a dobolást mindenütt rendszeresíteni kellene. Sajnálja, hogy mikor a honvédségnél megszűnt a dobolás, nem sikerült a dobokat a leventék számára átvenni. 30-40 dobost leventeünnepélyeken jól lehetne használni. Felkéri Horváth Géza hadbiztos ezredest, vegye kezébe az ügy intézését.

7.

Az Országos Vezető közli, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltósága rendszeresítette a hadiárva jelvényt s a jelvények ünnepélyes kiosztása áprilisban lesz. A jelvényt a 6 éven felüli hadiárvák számára fogják kiosztani.

Jalsovszky Jenő vkb. százados megemlíti továbbá, hogy Rakolczai ezredes úr jelentése szerint az Orvietoba kiküldött 3 magyar lánynak nincs egyenruhája.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő javasolja, hogy a 3 leány egyenruhája a leventeleány vezetőnők egyenruhájához legyen hasonló.

Dr. v. Tárcczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy ezek a leányok, akik eddigi kinttartózkodásuk tartama alatt 360 lírát kaptak, ezentúl 800 lírát kapjanak, ami 100 P-nek felel meg, mert a G.I.L. nem fedezi költségeiket. Az olasz leányok nálunk remekül vannak ellátva, 2000 P-t kapnak egy félévre s mindenük megvan, amit csak kívánnak.

Dr. Misángyi Ottó, az OSK vezetője elmondja, hogy mi mindent elkövetünk, hogy az olasz leányoknak felejthetetlen emlékeket szerezzünk Budapestről; minden nap egy másik tanár látja őket vendégül, Operába, színházba visszük őket szórakozni s ez alatt a mi lányaink Orvietoban éheznek és nélkülöznek, pedig Lombardi mindent megígért, hogy megtesz értük. Még a szükséges pontokat sem kapják meg, hogy valamit vásárolhassanak maguknak.

Az Országos Vezető elrendeli, hogy az olasz leányoknak meg kell írni Orvietoba, hogy milyen bánásmódban részesülnek nálunk. Ha erre sem mutatkozik javulás a magyar leányok bánásmódjában, hazaküldjük az olasz leányokat. Felkéri dr. Misángyi Ottót, az OSK vezetőjét, készítsen pro memoriát Rakolczay ezredes számára.

8.

Benker József ezredes jelenti, hogy a kormányzói szózatot v. Kudriczy István vezérőrnagy úrnak és az Országos Vezető úrnak a közeljövőben bemutatja.

Az Országos Vezető szerint szükséges lesz a kormányzói szózatot valakivel átnézetni, esetleg a propaganda miniszter úrral.

Benker József ezredes elmondja, hogy a március 15-i program is készülőben van már, jó idő esetén a szabadban, rossz időben a Tattersallban tartják meg.

9.

V. Dezséry Endre, a Levente Hírközpont vezetője engedélyt kér arra, hogy a „Leventeleány” újságnál új formára térhessen át. A lap 13 folio alakban, egy napilap nagyságában, kéthetenként jelenne meg. Olcsó, mert 10.000 példány 9050 P., további 50 példány 35 P.

10.

A leventeleány és a KISOK viszonyának szabályozása későbbi időpontra elhalasztatott.

11.

A Mátyás király kultúrversenyre vonatkozó V.K.M. rendelet a tankerületi királyi főigazgatók részére elküldetett.

12.

A testnevelő tanárok egyesületének a középiskolai tanárok egyesületébe való beolvadása később kerül tárgyalás alá.

13.

A testnevelő tanárok státusrendezése megtörtént.

14.

Az Országos Vezető bejelenti, ha valakinek karpaszományos joga van, de testnevelésből elbukott, vagy fel volt mentve, nem kaphat karpaszományt. Felkéri Lovass őrnagy urat, vegye kezébe ez ügy intézését.

15.

V. Rosztóczy Ernő orvos-alezredes javasolja, hogy mivel az önkéntes munkaszolgálat tagjai orvosi gondozásban részesülnek, kívánatos volna, a fiú és leányleventék együttes munkája az OV vonalán.

16.

V. Rosztóczy Ernő orvos-alezredes előadja, hogy Somogyi Imre parasztíró, a földmivelésügyi minisztérium gazdasági felügyelőjének legújabb műve a „Kert Magyarország felé”. Elgondolásait hasznosítani kellene a Leventék Gazdasági Szövetkezésének Központján keresztül.

Az Országos Vezető közli, hogy ebben a tárgyban a földmivelésügyi minisztériummal együtt kellene dolgozni. Felkéri ezért v. Rapaich Dezső vezérőrnagy urat, vegye fel az érintkezést.



Február hó 6., szombat

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h 30

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetőnője folyó ügyekről tárgyalt Orsz. Vez.-vel.

9h 45

Kahotni Károly IX/3 ügyosztályba beosztott tanár szolgálati ügyben jelentkezett Orsz. Vez.-nél.

10h

Országos Vezető a Közoktatási Tanácsban értekezleten vett részt, ahol a német ifjak felügyeleti kérdését tárgyalták.

Február hó 6., szombat

7., vasárnap

8., hétfő

9., kedd

10., szerda.

Országos Vezető a baranyai szórvány vidékek látogatására ment.



Február hó 12., péntek

8h

VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h 30

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, az OSK vezetője tájékoztatta az Országos Vezetőt az OSK folyó ügyeiről.

10h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, a Leventék Országos Parancsnoka Országos Vezető távollétében (Baranyai szórvány vidék meglátogatása) történt eseményekről tájékoztatta Orsz.Vez-t.

11h

V. Paulay Györgyné, ezredes özvegye, magánügyben kereste fel Országos Vezetőt.

11h 30

Dr. Roskovics Emánuel főszolgabíró Alsóvereckéről jelentkezett Országos Vezetőnél és jelentette, hogy Alsóverecke község Orsz. Vez.-t díszpolgárává óhajtja választani, a bevonulás évfordulóján. Orsz. Vez. az ünnepségre március 15-én leutazik.

12h

Dr. Balassa Brunó min. osztályfőnök és dr. Bassola Zoltán min. osztálytanácsos, dr. Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár Országos Vezetővel megtárgyalták; miután a leány honv. ismeretek elkészült, és a Közoktatási Tanácsban letárgyalták a tantervét, milyen úton terjesztik a VKM Úr elé. Milyen módon szerkesztik meg a kiadandó rendeletet. Mivel pedig dr. Balassa és dr. Bassola kijelentették, hogy az ügyosztály a honvédelmi ismeretek tanterve ellen kifogást nem emel, a tankönyveket ki lehet adni.

1h

V. Kudriczy vezérőrnagy és Alföldy igazgató a március 15-iki program előzetes tervét tárgyalták meg Orsz. Vez.-vel.



Február hó 13., szombat

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

Áronffy-Janky százados a levente labdarúgás folyó ügyeiről referált Orsz. Vez.-nek.

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, az OSK vezetője referált az Orsz. Vez.-nek OSK ügyekben és levente leány ügyben.

Hauptbannführer Schumachert tájékoztatta Országos Vezető a szórvány területeken szerzett úti tapasztalatairól, a berlini ifjúsági központnál megbeszélendő, illetve írásban letárgyalandó dolgokról, valamint a leventeintézménynek a téli munkasegélybe való bekapcsolódásáról.

Országos Vezető signor Generale Bevilaqua tiszteletére ebédet adott a városligeti Gundell étteremben.



Február hó 15., hétfő

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h

Schirger Lajosné, a budapesti kisérleti konyha vezetője, a kisérleti konyha és a leventeleány mozgalommal kapcsolatos ügyben referált Orsz. Vez.-nek.

10h 30

Országos Vezetőnek bemutatták a munkaszolg. tisztikarát.

11h 30

Országos Vezető a H.M. Úrnál jelent meg kihallgatáson.

1./ Jelentette a Miniszter Úrnak, hogy a Kormányzó Úr Ő Főméltósága márc. 15-én szózatot intéz az ifjúsághoz.

2./ Előterjesztette az erdélyi szemleútról elkészült jelentését, azzal a kérelemmel, hogy a VI. pontban foglalt javaslatra a Miniszter Úr döntését kéri. A Miniszter Úr a jelentést Magához vette, és annak áttanulmányozása után fog dönteni a javaslatok tárgyában.

3./ Jelentette a Miniszter Úrnak, hogy Baranyában az ifjúsági kisebbségi ügyben szemleutat tett. Erre vonatkozó jelentését később fogja előterjeszteni.

4./ Jelentette, hogy a Miniszter Úr képviseletében a Volksbund ünnepségén a Nemzeti Sportcsarnokban II.14-én megjelent.

5./ Előterjesztette a Miniszter Úrnak a leventeleány női honvédelmi ismereteinek elkészült tankönyvét.

6./ Átadta a leventék finnországi utazásáról készült napló díjazott művét, amelyet Horváth István közgazdász levente szerkesztett meg, és tájékoztatta a Miniszter Urat a finn úttal kapcsolatban arról a tevékenységről, amelye a finnországi utazás után az utazáson résztvett leventék a finn-magyar barátság kimélyítése érdekében országszerte tanúsítottak.

7./ Jelentette, hogy a Hm.gk.osztag jelenleg esetenként napi menetlevéllel bocsát rendelkezésre személygépkocsit. A H.M. VIII. csoportfőnökségnél megteendő különleges utak biztosítására kérte a Miniszter Úrtól, hogy a napi gk. kiutalástól mentesüljön és hogy a beosztott személy gépkocsija X. rendszámtáblával láttassék el. A Miniszter Úr a 67/bbk. VIII.csf. – 1943.számú ügydarabon ehhez hozzájárult.

8./ Jelentette, hogy a szakszolgálatos tisztek állománycsoportja haderőnkívüli kik. szakmájának hivatásos állományba való felvételi kérvényeket a H.M. VIII. csf.ség. a II. csfség-gel karöltve elbírálta és a hivatásos állományba való felvételeket az előírásoknak megfelelően eszközölte. A kérvények elbírálásánál két eset merült fel, amelyekben az előírt feltételek hiányának ellenére is indokoltnak és jogosnak látszik a szakszolgálatos tisztikar hivatásos állományába való felvétel.

Név szerint: Kálló Sándor t.hdgy. és Láposy D. Géza hdp. őrm. esetéről van szó. A Miniszter Úr a hiányokra való tekintet nélkül elrendelte, hogy mind a ketten a szakszolgálatos tisztikar hivatásos állományába felvételre kerüljenek.

9./ Tájékoztatta a Miniszter Urat arról a belügyminiszteri átiratról, amelyben értesítették a H.M. VIII. csfséget, hogy állítólag a közéleti férfiakról a levente hírközpont megfigyeléseket végez.

10./ Bemutatta a Miniszter Úrnak a cserkészetnek „Diadalmas Liliom” című munkáját, és ezzel kapcsolatban tájékoztatta a Miniszter Urat a leventeintézmény és a cserkészet viszonyáról.

11./ Megbeszélésre került a Honvédelemről szóló 1939: II.tc. II. Részének 7 §-a (1) bekezdésének módosítása. (A leventekötelezettségnek 10 éves korhatárra való leszorítása.) A Miniszter Úr a kérdést át fogja tanulmányozni és csak később fog dönteni.

12./ A Miniszter Úr hozzájárult ahhoz, hogy az ifjúvezetői szolgálati kötelezettség eredménye a leendő tartalékos tiszteknél számításba kerüljön.

Osztályközi értekezlet

az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

1.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket.

2.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy a Birkózó Szövetségben a zavartalan munka biztosítására a békés légkör biztosíttatott. Papp László törvényszéki bíró ismét beállt munkába és vállalta az edzőkeret vezetését. A béke egyelőre megvan és a Birkózó Szövetség tevékenységét zavartalanul tudja folytatni. A miniszteri biztos a közgyűlést a legrövidebb időn belül összehívja és megválasztatja az elnökséget.

Arató Géza, az OSK h. vezetője szerint egyelőre nem lehet a közgyűlést megtartani. 6-8 hét szükséges ehhez. Az egyesületeket eltiltják professzionista versenyek rendezésétől. Minden verseny megrendezése a Birkózó Szövetség és az OSK véleményétől függjön. Az erre vonatkozó szabálytervezetet elkészítette.

3.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy a SÉOF nem rendelkezik elég munkaerővel. Legfontosabb volna két építészmérnököt és egy fogalmazáskarbeli urat szerződtetni. Ezen alkalmazásokhoz a Kultuszminisztérium elnökségének hozzájárulását kell kikérni. Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos írásban kérjen erre engedélyt az elnökségtől. A szerződéses mérnökök alkalmazása külön ügyiraton történjék. – Javasolja, hogy valakit küldjenek ki a berlini Collegium Hungaricumba, aki elsajátítja Németországban az ifjúsági építkezési stílust.

Országos Vezető azt kívánja, hogy megbeszéléseket folytassanak a Műegyetemmel. A kiküldetés célja egy egyént kiképezni az ifjúsági speciális építkezésekre.

Schmidt Őm.-ga javasolja, hogy a Műegyetem, vagy a Kultuszminisztérium pályázatot írjon ki. Az állam finanszírozza azon egyén költségeit 1 évig a Collegium Hungaricumban, aki kötelezettséget vállal, hogy azután a SÉOF-ban elhelyezkedést vállal.

Országos Vezető szerint esetleg a magántanári képesítés tárgyát képezheti az ifjúsági építkezés. Horváth alkalmaztatásáról is javaslatot kér.

Döntés:

A SÉOF problémáiról részletes jelentés készüljön.

4.

Lovass László vk. őrnagy jelenti, hogy 20 drb. alapvető rendeletet átadtak a Loktól a leventeleánymozgalom részére s most azokat nem tudják visszakapni.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő szerint eddig nem volt a leventeleányoknál az ügyiratok hivatásos átvevője, és mivel így több irat elkallódott, Wonkené Zsigmond Judit testnevelési előadót kell megkérdezni. Sok foglalkoztatási terv és körirat visszaérkezik, mert nincsenek megfelelő nyilvántartások.

Dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök ügyiratban kéri megadni azon ügyiratok jegyzékét, amelyeket nem találtak meg.

5.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. jelenti, hogy az építési anyagok ügyében csütörtökön értekezlet lesz.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy azt kívánja, hogy a Kultuszminisztérium adja az építési anyagot, mert a HM. nem ad építési anyagot.

Döntés:

A csütörtöki értekezletre meghívandók a HM. részéről a HM. 17/c. osztály (dr. Fábián vk.ezredes) és a HM. 11. osztály (Reisch Gyula főmérnök, továbbá Ottó László min. tan. Az értekezlet előadója Gulyás mérnök lesz.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos szerint az 1943-as építkezések részére a vasanyagot biztosítani kell.

Országos Vezető jelenti, hogy az építési anyag a Honvédelmi Minisztérium és a Kultuszminisztérium költségvetéséből kimaradt. Ezért Országos Vezető ebben a kérdésben felmegy a miniszterelnökhöz és pro memoriát nyújt át neki.

6.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy megkaptuk az engedélyt a bélyegakció folytatására. 120.000 P.-t kapunk évente ebből az akcióból és ennek az összegnek 25-50 %-át adjuk a községeknek.

7.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy Kenderesre először egy bizottság megy ki, mely megállapítja, hogy milyen sport és levente pályákra van szükség. A bizottság tagjai az OSK részéről: Kovács-Buna János főelőadó, a SÉOF részéről Gulyás mérnök és a Lok részéről Horváth Gyula gazdászati őrnagy.

Országos Vezető szerint ennek a bizottságnak az a célja, hogy a kormányzó szülőfalujában különleges sport és leventelétesítmények legyenek.

8.

Lovass László vk. őrnagy bemutatja az elkészült dicsérő okiratok mintáit.

Országos Vezető azt kívánja, hogy ezt sportvonalon is valósítsák meg.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint leánylevente vonalon is szükséges lenne ilyen dicsérő okiratok kibocsátása.

Döntés:

Arató Géza, az OSK h. vezetője beszélje meg ezt a kérdést vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnökkel és azután javaslatot dolgozzon ki.

9.

Országos Vezető elrendeli, hogy az osztályvezetők közösen látogassák meg a Testnevelési Főiskolát. Ennek megrendezésével dr. Rajczy Imre miniszteri titkárt bízza meg.

10.

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy 3.400 pár sportcipőre sikerült box és borjúbőrt biztosítani.

11.

Lovass László vk. őrnagy bejelenti, hogy a „Levente” című lapban ifjúvezetői rovatot nyitottak. László ezredes vezeti ezt a rovatot.

Országos Vezető azt kívánja, hogy a „Szebb Jövőt” színes lappá alakítsák át. Legalább a címlapja legyen színes.

Vitéz Pálossy János vk. alezredes szerint erre nincs anyagi lehetőség. A papír sem megfelelő a színes nyomásra.

Országos Vezető javasolja, hogy a Gazdasági Szövetkezéssel közreműködést kell létesíteni. Ők terjesszék a „Szebb Jövőt”.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója helyesnek tartja, hogy a „Szebb Jövőt” című lapnak színes nyomása kérdésében tanácskozzanak Arató Gyula szobrászművésszel.

Döntés:

A LOK, a leventék gazdasági szövetkezése és Arató művész úr javaslatot dolgozzon ki ebben a kérdésben.

12.

Benker Béla ezredes jelenti, hogy a protestánsok által rendezett népfőiskolákban f. hó 15-én kezdődik 1-1 háromhetes levente egyesületi ifjúvezetőképző tanfolyam.

680 levente-hallgató vesz részt ezeken a tanfolyamokon. 17 népfőiskolán rendeznek 3 hetes tanfolyamokat. A Kalot is rendezett 16 népfőiskolájában 21 napos tanfolyamokat 740 résztvevővel. Több mint 1300 ifjúvezetőt képezünk ki. Decemberben és januárban 700-700 személyt képeztünk ki. A jövő hónapban megint 700 résztvevővel indul ilyen tanfolyam, a levente korban lévő leventeegyesületi vezetők (ifjúvezetők) részére. Májusban a papok részére rendeznek leventevezetői tanfolyamokat.

Országos Vezető szerint az unitáriusok is akarnak ilyen tanfolyamokat rendezni.

Richter János százados megemlíti, hogy a KIE is rendez leventevezetőképző tanfolyamokat. (A jelentés szerint).

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy szerint az egyházaknak nem kell pénzt adni.

13.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy jelenti, hogy a Kultuszminiszter arról értesítette, hogy az elhunyt Hübner József népművelési titkár helyett nem ad pótlást.

Országos Vezető ezt átiratban viszi a miniszterhez.

14.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy keddre meghívást kapott Fáy államtitkár úrhoz a sakk szövetség segélyezése tárgyában összehívott értekezletre.

Országos Vezető szerint ez nem tartozik a testnevelési csoport ügyköréhez.

15.

Dr. Nagypataki Gyula orvos-őrnagy részletesen ismerteti a balatonfüredi fogkezelés eredményét. A leventék közül 150 került fogkezelésre. Jelenleg csak a budapesti rendelő működőképes. Ezen a héten 3 mozgó fogkezelési állomás lesz készen és 6 héten belül az összes mozgó fogkezelési állomások megkezdik működésüket.

Országos Vezető bejelenti, hogy a kultuszminiszter úrral közölni fogja, hogy az orvosi alosztály a leventeleányok fogkezelését is ellátja.

16.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy jelenti, hogy az 1943. február hó 9-én tartott értekezlet a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja jogi helyzetét az alábbiakban fogadta el egyhangúlag: A Levente Gazdasági Szövetkezések Központja át fog alakulni szövetkezetté és mint ilyen, rendelkezni fog azokkal az iparengedélyekkel, mely iparokkal a leventék foglalkozni akarnak.

Országos Vezető örömmel üdvözölte ezt az új elgondolást, mely szerint a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja szövetkezetté fog átalakulni. Köszönetét és háláját fejezte ki vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagynak azért a fáradhatatlan munkásságért, amit ezen a téren kifejtett. – Véleménye szerint a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja által kidolgozott és végzett elgondolás szerint kidolgozott tervet [sic!] a H.M. VIII. Csfség fogja a Honvédelmi Miniszter Úrral ismertetni, aki azt tárcaközi értekezletre viszi.

17.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy f. hó 15-ig bezárólag a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja 25.408 pár bőrcsizmát 166.676.- P. értékben Németországba leszállított.

18.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy szerint a Központ főtitkára f. hó 13-án és 14-én látogatást tett a Somogy vármegyei Csurgóban. Seress főhadnagy járási levente parancsnok jelentése alapján jelenti, hogy a csurgói járás az elmúlt évben főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozott és több, mint 60.000.- P.-s üzletforgalmat bonyolított le. Csurgón már elérkeztünk abba a stádiumba, hogy szövetkezet alakuljon. A csurgói szövetkezet mezőgazdasági gépbeszerzéssel és bérmunkavállalással is kíván foglalkozni, tekintettel arra, hogy a járásban a mezőgazdasági munkára használható lovak 70%-át bevonultatták.

Országos Vezető elismeréssel adózik a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjának azért a kifejtett munkásságért, amit az elmúlt évben is végzett.

19.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy az Országos Vezető erdélyi szemlejelentésével kapcsolatban bejelenti, hogy a megalakítandó „Leventék Országos Gazdasági Szövetkezetének” és az egyes vidéki tagszövetkezeteknek módjában lesz Őnagyméltósága által tapasztalt – a leventeintézmény céljait szolgáló – hiányok előállítása, illetőleg beszerzése, továbbá a szükséges anyagi segítség nyújtása.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy közli, hogy a Földmívelésügyi Miniszter Úr átirattal fordult a Központhoz, melyben bejelenti, hogy ez évben a leventékre óhajtja bízni a kisebb birtokosok ipari növénytermesztésének ellenőrzését.

Országos Vezető tanácsolja, hogy ezirányban egy közös megbeszélést kell folytatni a Földmívelésügyi Minisztériummal, hogy milyen elfoglaltságot jelent ez a munka, amellyel az egyes Levente Gazdasági Szövetkezéseket, illetve leventéket mg akarják bízni.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy közli, hogy Mann Béla főhadnagy, a máramarosszigeti Levente Gazdasági Szövetkezet elnöke bejelentette, hogy Máramarossziget közelében sürgősen eladó, illetve fakitermelésre átadó egy 360 holdas erdőbirtok. Mann főhadnagy ajánlja, hogy ezen erdőnek kitermelésével az Országos Központ foglalkozzon, a máramarosszigeti Levente Gazdasági Szövetkezet kezelésében.

Országos Vezető kéri vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagyot, hogy ezirányban a tárgyalásokat vegye fel.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy már a múltkori osztályközi értekezleten előhozta, hogy a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja által kiadandó gazdasági ismertető füzeteket az egyes levente egyesületek vegyék meg. Tekintettel arra, hogy erre nincsen mód, azzal a kéréssel fordul a Leventék Országos Parancsnokához, hogy olyirányú rendeletet kiadni méltóztassék, mely szerint az egyes levente egyesületek bejelentik, hogy a megjelenő füzetekből hány példányt fognak átvenni. Ily adatok birtokában a Központ tudni fogja a kinyomtatandó példányok számát.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy kilátásba helyezett egy ily értelmű rendelet kiadását.

20.

Vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes felolvassa jelentését a Grünwald[138], vagy más szanatórium megvétele tárgyában. Itt legyen a Sportorvosi Intézet, a Kisok rendelő állomás és az ifjúság-orvosi és sportorvosi kiképzésre megfelelő helyiségek. A többi intézmények máshol nyerjenek elhelyezést. A részletes tervekre vonatkozóan Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsossal a megbeszélések folyamatban vannak.

Országos Vezető a javaslatot magáévá tette.

21.

Országos Vezető szerint az egyes községek leventevezetői részére parancsnoki kis kátét kell összeállítani. A kis káté mindazt tartalmazza, amit a parancsnokoknak tudnia kell. (Honvédelmi nevelés is.)

Lovass László vk. őrnagy jelenti, hogy Fischer őrnagy kidolgozza az erre vonatkozó részletes tervezetet.

22.

Országos Vezető jelenti, hogy baranyai szemleútjáról részletes jelentést fog összeállítani. A nemzetiségi vidéken gyorsan kell dolgoznunk, ha eredményt akarunk elérni.

23.

Országos Vezető az értekezlet tagjainak figyelmébe ajánlja az ifjúvezetők és a karpaszományosi joggal összefüggésben az Új Magyarság vasárnapi cikkét, a népi válságról.

A miniszter pártolja azon elgondolást, hogy csak az nyerjen karpaszományosi jogot, aki levente ifjúvezető volt. A miniszter azonban nem helyesli, hogy a leventeköteles kort 12 évről 10 évre szállítsák le.

24.

Országos Vezető a MAC kérelmét ismerteti, amely szerint a MAC miniszteri biztos kirendelését kéri clubház építkezésre.

Döntés:

Csütörtökön megbeszélés ebben a kérdésben.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos szerint a MAC segélyt kér és a be nem szerezhető anyagokat akarja így biztosítani.

Országos Vezető azt kívánja, hogy Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos intézkedjen ebben a kérdésben. Nem helyes miniszteri biztost ilyen apróságokra alkalmazni.

25.

Dr. Dezséry Endre, a Levente Hírközpont vezetője bejelenti, hogy a honvéd családokért 11 millió pengőt gyűjtöttek és valószínűleg 12 millió P. lesz a végeredmény. A levente hírközpont intézte a „honvéd családokért” gyűjtés sajtóját.

Országos Vezető javasolja, hogy Milotay hatalmas cikkben számoljon be erről a gyűjtésről.

26.

Országos Vezető bejelenti, hogy Schwarz ezredest vitézzé avatták és családi nevét megyesi Medgyesyre változtatta



Február hó 16. kedd

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

10h

Kóbor Frigyes vk. őrnagy, helsinki katonai attache tisztelgő látogatáson jelent meg Országos Vezetőnél.

10h 30

Dr. Sipos Sándor miniszteri titkár a német ifjúság szervezet feletti felügyelet ügyében referált Országos Vezetőnek.

11h 30

VKM Úrnál kihallgatáson jelent meg Országos Vezető.

Országos Vezető a honvédelmi nevelésnek a leányiskolákba való bevezetését előkészítő tervet átadta a Miniszter Úrnak és megemlítette, hogy ezt a Közoktatási Tanács már letárgyalta. Balassa és Kósa Őméltóságáék a tervezetet látták és az Országos Vezető megemlítette, hogy a honvédelmi nevelésnek ellenőrzésére majd később tesz javaslatot. – Az Országos Vezető kérte a Miniszter Úr döntését arra vonatkozólag, hogy az egyetemi és főiskolai önkéntes munkaszolgálat a VKM IX/2 ügyosztályához tartozzék és kérte az erre vonatkozó rendelet kiadását.

A leventeleány szervezet átalakítási rendeletének a sürgetését kérte a Miniszter Úrtól az Országos Vezető. – Megemlítette az Országos Vezető a Miniszter Úrnak, hogy 960 iskola van tanító nélkül. A Miniszter erre kijelentette, hogy ennek főbb oka az, hogy sok tanító katonai szolgálatot teljesít. Kósa Őméltóságával és a HM uraival megbeszélés hívandó össze a tanító-hiány enyhítésére.

A Nemzetnevelő Könyvtárra sikerült 60.000 Pengőt biztosítani az Országos Vezetőnek, amit a Miniszter Úr örömmel vett tudomásul.

Jelentette az Országos Vezető, hogy a Deutsche Jugend ügyében a konferencia megvolt. Felhívta a Miniszter Úr figyelmét az Országos Vezető arra, hogy mivel a Deutsche Jugend szervezet és a leventeintézmény közös munkásságot fejt ki, jó volna, ha ennek az ügynek felülvizsgálatával a Miniszter Úr őt bízná meg.

Dr. Saád Ferenc őrnagy ügyében az Országos Vezető pro memoriát nyújtott át a Miniszter Úrnak.

Az Országos Vezető ezután átadta a Miniszter Úrnak az erdélyi szemleútjáról készült jelentését, a finnországi útjáról készült naplót, valamint a fedett uszodának új plakátját.

13h 30

Vitéz Kéreyné Kubás Margit dr. az „Áldott asszonykéz” című munkáját, amely dr. Csáky Tihamérné, Károly csapatkeresztes hölgy regényes életrajzát tartalmazza, megvételre felajánlotta az Országos Vezetőnek. Országos Vezető a könyvet 1.000.- példányban átvenni szándékolja.



Február hó 17., szerda

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Szurmay Tiborné magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

10h

Pirovszky Lajos, a budapesti cserkészkerület parancsnoka meghívta az Orsz. Vez.-t a Magyar Művelődés Házában tartandó előadásra, melynek jövedelmét a sebesült katonák segélyezésére fordítják.

10h

Országos Vezető segédtisztje telefonon jelentette dr. Géczy Kálmán törvényszéki bírónak, hogy Orsz. Vez. a 10h 45-re kitűzött tárgyaláson nem jelenhetik meg, mert ebben az időpontban várja a finn követet, aki a finn köztársasági elnök kitüntetését hozza Orsz. Vez. részére. Abban állapodtak meg, hogy a tárgyalást egy más napon tartják meg.

10h 45

Gáldy alezredes magánügyben kereste fel Orsz. Vez.-t.

11h

Aarne Wuorima finn követ átnyújtotta Országos Vezetőnek a Finn Köztársasági Elnök által adományozott kitüntetést, a Finn Oroszlánrend Nagykeresztjét, hadidíszítménnyel és kardokkal.

11h 30

Dr. Gregorovics Lipót pápai prelátus, az A.C. igazgatója tisztelgő látogatásra jelent meg Országos Vezetőnél.

12h

Lengyel Árpád, a Magyar Optikai Művek mérnöke meghívót nyújtott át Országos Vezetőnek a vállalatnál tartandó vöröskereszt ünnepségre.

12h 30

Országos Vezető a Honvédelmi Miniszter Úr helyettesénél jelentkezett kihallgatásra.

1./ Jelentette, hogy március hó 15-én a Kormányzó Úr Ő Főméltósága szózatot fog intézni az ifjúsághoz.

2./ Előterjesztette az erdélyi szemleútról szerkesztett jelentését.

3./ Jelentette, hogy a IV.hdt. területén Pécs- Baranya vármegyében a német kisebbségi területek ifjúságát is megszemlélte. Az erre vonatkozó útijelentés most készül.

4./ Előterjesztette a leventeleányok női honvédelmi ismereteinek elaboratumát.

5./ Tájékoztatta a H.M. helyettes urat arról a BÜM átiratról, amely szerint állítólag a közéleti férfiakról a Levente-Hírközpont megfigyeléseket végez.

6./ Átadta a leventék finnországi utazásáról készült napló díjazott művét, amelyet Horváth István közgazdászlevente szerkesztett meg, és tájékoztatta a H.M. helyettes urat a finn úttal kapcsolatban arról a tevékenységről, amelyet a finnországi utazás után, az utazáson résztvett leventék a finn-magyar barátság kimélyítése érdekében országszerte tanúsítottak.

7./ Megbeszélésre került a Honvédelemről szóló 1939. II.tc. II. Részének 7.§-a (1) bekezdésének módosítása. (A leventekötelezettségnek 10 éves korhatárra való leszorítása)

8./ Jelentette a H.M. Úr hozzájárulást ahhoz, hogy az ifjúvezetői szolgálati kötelezettség eredménye a leendő tartalékos tiszteknél számításba kerüljön.

9./ Jelentette, hogy a Kormányzó Úr Ő Főméltósága az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetőjét H.M. vonalon VIII. főcsoportfőnöki jelleggel ruházta fel. Ezzel kapcsolatban tájékoztatta a H.M.h. Urat, az elnökség által kiadott helytelen rövidítésről (Tnov.)

10./ Tájékoztatta a H.M. helyettes Urat az Ifjúság Országos Vezetőségének helyzetéről a VKM-ben.

11./ A H.M. helyettes Úr tájékoztatta az Országos Vezetőt, hogy a múlt héten főcsoportfőnöki megbeszélést tartott.

E megbeszélés lényegét az alábbiakban közölte az Országos Vezetővel:

a./ A honvédség és az ifjúság nevelésében fokozni kell a küzdő szellemet, a teljesítőképességekre való akarat kifejlesztését, az erkölcsi színvonal emelését és az ifjúságnak a közrendben és termelésben, valamint a nemzetépítő munkában tevékeny részvételét.

b./ Tájékoztatta a H.M. helyettes az Országos Vezetőt a mezőgazdasági munkásság jelenlegi helyzetéről, és ezzel kapcsolatban az ifjúság közreműködését kérte a mezőgazdasági munkálatokban, valamint a közgazdasági munka erkölcsi színvonalának biztosításához.

c./ Az ország gazdasági életében egyre nagyobb méreteket öltő feketepiac elleni küzdelembe az ifjúság bekapcsolására volna szükség.

d./ Hasonlóképen szükség van a leventefront megalakítására, az esetleges sztrájk mozgalom ellen.

Az Országos Vezető jelentette a H.M. helyettes Úrnak, hogy az ifjúság korszerű nevelése érdekében az ipari pályák jelentőségének kidomborításával sikerült kb. 5000 falusi ifjút iparos újonccá kiképezni.

Jelentette továbbá, hogy a hulladékpapír gyűjtést is teljes egészében a levente ifjúság végezte. A hulladékpapír gyűjtő központ azonban a leventéknek ezt az altruista mozgalmát anyagilag valósággal lefölözte. Amíg a munkát végző leventék munkájukért csak 3-4 fillér jutalomban részesültek, addig a gyűjtőközpont aránytalan összegekhez jutott.

A H.M. helyettes Úr kérte az Országos Vezetőt, hogy a leventéknek anyagi téren való kihasználását írásban azonnal jelentse meg néki, hogy az ellenintézkedéseket megtehesse.

A kihallgatás végeztével a H.M. helyettes Úr közölte még az Országos Vezetővel, hogy a Park-szanatóriumot[139] a cukor kartel veszi bérbe a honvédség részére.



Február hó 18., csütörtök

8h

A VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Révay József balatonfüredi leventeparancsnok, a levente otthon és sportpálya építése ügyében tárgyalt az Országos Vezetővel.

10h

Anesini Ferenc ezredes jelentkezett Országos Vezetőnél a 40 k.o.-ba való helyezése alkalmából. Ugyanekkor v. Bakay Árpád ezredes a 40.k. oszt.-ból való távozását jelentette.

10h 15

Országos Vezető anyagmegállapító értekezleten vett részt.

12h

Gaál Károly tábori főlelkész a központi szemináriumban tartandó papi értekezlettel kapcsolatos jelentést tett országos vezetőnek.

12h 30

Dr. Kokas Eszter, a leányleventék országos vezetőnője Orsz. Vez. engedélyét kérte, hogy a kolozsvári művészi hetekre a leányleventék is benevezhessenek. Országos Vezető az engedélyt megadta. Személyzeti ügyeket beszélt meg dr. Kokas Eszter az Orsz. Vez.-vel.

1h

Thaisz Andor Fehér vármegye alispánja a székesfehérvári Alba Régia Club ügyében tárgyalt az Országos Vezetővel.

1h 15

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos a IX/1 ügyosztály ügyeiről tárgyalt Orsz. Vez.-vel.



Február hó 19., péntek

8h

A VIII.csoportfőnökséghez beosztottak referádája.

9h

Benker ezredes és Major alezredes a kormányzói szózat ügyében tárgyaltak Orsz. Vez.-vel.

10h

Horváth hadbiztos ezr. a helsinki úti elszámolásról referált Országos Vezetőnek.

10h 30

Gidófalvy Pál magánügyben jelentkezett Országos Vezetőnél.

10h 45

Kelemen Antal kalauz jelentkezett Országos Vezető személyi segédtisztjénél és jelentette, hogy ellene a fegyelmi ügyben március 2-án lesz a tárgyalás. Kéri, hogy Országos Vezető Perczel vezérigazgatónál járjon közben érdekében.

11h

Országos Vezető turista megbeszélésen vett részt.

11h 30

Ábrán Zoltán jelentkezett Országos Vezetőnél és bemutatta a holdrakéta nevű levente társasjátékot. Orsz. Vez. távollétében Benker ezredes szemlélte meg a játékot. Benker ezredes véleménye szerint a játék alkalmas lenne a honvéd karácsony körüli munka jutalmazására. (Árusítója: Ledl Lászlóné, Pestszentlőrinc, Kossuth L.u.22.)

12h

Haggenmacher igazgató kérte Orsz. Vez.-t a szabadidőmozgalom megbeszélésének mindkét részről való elhalasztását. Orsz. Vez. hozzájárult.

17h

Orsz. Vez. a Központi Szemináriumban beszédet mondott a valláserkölcs fontosságáról a leventeintézményben.



Február hó 20., szombat

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája

9h30

V. Kudriczy István vezérőrnagy a VIII. csoportfőnökség ügyeiről referált Országos Vezetőnek.

10h

Peredi János leventeegyesületi titkár Kolozsvárról, az országos művészeti hét előkészületeiről tájékoztatta az Országos Vezetőt.

11h

Michailovics Zsigmond kanonok az A.C. egyházmegyei igazgatók értekezletére, márc. 2-ra meghívót hozott az Orsz. Vez.-nek azzal, hogy a katolikus egyháznak a leventeintézménybe való bekapcsolódásáról és a leventeleány intézményre vonatkozólag tájékoztassa az igazgatókat.

12h

Eszterhás min. titkár, Benker ezds, és Kőszeghy vkb. szds. a kormányzói szózat ügyében tárgyaltak Orsz. Vez.-vel.

12h 45

Rapaich Dezső vőrnagy a leventék gazdasági szövetkezésének ügyeiben referált Orsz. Vez.-nek.

Országos Vezető az ifjúság országos vezetőségének a Kormányzó Úr Őfőméltósága által főcsoportfőnökséggé való átszervezési rendeletének kapcsán az alábbi ügykörbeosztást rendelte el:

Az ifjúság országos vezetősége (főcsoportfőnökség) csak irányelveket ad, és csak kimagaslóan fontos ügydarabokat intéz el. Mindazon ügyekben, melyek a leventeintézménnyel kapcsolatosak, vagy anyagi jellegűek, valamint ezzel kapcsolatos személyi és szervezési ügyek, a főcsoportfőnökségtől a H.M. VIII. csoportfőnökséghez utalandók át. A főcsoportfőnökség csupán a vezetés és a legfőbb irányítás szerepkörét tartja meg magának, valamint az összhang biztosítását az illetékes H.M. és VKM csoportok között. A főcsoportfőnökséghez tartozik a törzsön kívül a felállításra kerülő lelkészi osztály, az ifj. eü. bizottság, az ifjúság országos vezetőjének külföldi vonatkozású ügyei, valamint az európai ifjúsági szövetség ügyei.



Február hó 21., vasárnap



Február hó 22., hétfő

9h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Dr. Rosztóczy alezredes jelentette Orsz. Vez.-nek, hogy Magyary professzor meglátogatta az egészségügyi bizottságot.

Országos Vezető is fogja fogadni Magyary professzort. Jelentette Rosztóczy alezredes, hogy kihallgatásra megy az igazságügy-miniszterhez. Orsz. Vez. tudomásul vette. Jelentette, hogy Lator Géza miniszteri tanácsos is kéri, hogy az egészségügyi szervezetet meglátogathassa.

11h

Eszterhás miniszteri titkár a kormányzói szózat ügyében tárgyalt az Orsz. Vez.-el.

12h

Országos Vezető Vkf. helyettes úrnál jelentkezett kihallgatáson.

13h

Országos Vezető a Központi Szemináriumban ebéden vett részt.

17h

Osztályközi értekezlet az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

1.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket. – Jelenti, hogy elkészült azon szózat szövege, amelyet a Kormányzó Úr Őfőméltósága március 15-én intéz a magyar ifjúsághoz. Felolvassa a szöveget, amelyet a Propaganda Minisztérium bevonásával egy bizottság készített el. Ezt az Ifjúsági szózatot a miniszterelnök juttatja el a Kormányzó Úr Őfőméltóságához. – Jelenti továbbá az Országos Vezető, hogy a „honvéd családokért” 14 millió P.-t gyűjtöttek.

2.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök üdvözli az Országos Vezetőt abból az alkalomból, hogy a finn Oroszlánrendnek kardokkal ékesített nagykeresztjével és a csillaggal tüntették ki.

Az értekezlet tagjai megéljenzik az Országos Vezetőt.

Országos Vezető örömét fejezi ki azért, hogy csoportjának munkásságát a külföldön is elismerik.

3.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök közli, hogy a német sportvezér arról értesítette, hogy a németek minden külföldi szereplést beszüntettek.

Országos Vezető javasolja, hogy von Tschammer und Osten német sportvezérhez felszólítást intézzenek, hogy ezt hivatalosan is jelentse be.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök azt kívánja, hogy az NSB holnaputáni ülésén dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója jelentse be azt, hogy a németek minden külföldi sportszereplést beszüntettek. A külföldi sportérintkezéssel kapcsolatban semmilyen tárgyalás sem kezdhető meg az OSK hozzájárulása nélkül.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója javasolja, hogy mielőtt intézkedünk ebben az irányban, várjuk meg von Tschammer und Osten német sportvezér válaszát.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint meg kell tudni a németektől, hogy a semleges államokkal szemben mi az álláspontjuk a sportérintkezés kapcsán. Már írtunk levelet, de erre eddig még válasz nem érkezett a németektől.

Országos Vezető fontosnak tartja, hogy a sportszövetségek ne kérjenek harctéri szabadságolást versenyzőik részére sport miatt.

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója írásbeli rendelkezést kér erre vonatkozólag.

Országos Vezető szerdán megkérdezi a VKF. Úrtól, hogy a versenyzők harctérről való visszahívása tekintetében milyen álláspontot foglaljanak el. (Sárossy ügye.)

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója arra hivatkozik, hogy az osztályközi értekezleteken eddig is mindig azt mondta, hogy a sportember az első vonalban legyen. Különben a sport nem honvédelem.

Döntés:

Amíg ebben döntés a VKF úrtól nem érkezik, az ilyenfajta kérések visszatartandók.

Vitéz megyesi Megyesy Miklós közli, hogy a külföldi sportszereplésekkel kapcsolatban levelet intéztek Axmann birodalmi ifjúsági vezetőhöz.

4.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök elvi állásfoglalást kért a testnevelési dicsérem ügyében. A szervezet tisztviselői nem kaphatják. Ettől a szabálytól akkor térjünk el, ha valaki valamely szövetségben társelnök, vagy ügyvezető elnök, stb. Pl. dr. Rajczy Imre miniszteri titkár és dr. Bánkuti György.

Országos Vezető azt kívánja, hogy az egész szervezetben lévő tisztviselői kar ne vállaljon a szövetségeknél elnökséget, stb.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint az OSK tisztviselői ne vállaljanak szövetségi tisztséget.

Országos Vezető elrendeli, hogy az erre vonatkozó rendeletet az OSK készítse el, kiadás előtt láttamoztatja a Lokkal és az Országos Vezető kiadja.

Országos Vezető szerint az eddigi tisztségekről nem kell lemondani.

Lovass László vk. őrnagy azt kívánja, hogy az érdekeltek a rendelet kiadásának napján mondjanak le tisztségeikről.

Döntés:

1./ Az OSK tisztviselői semmiféle tisztséget nem vállalhatnak sem a sportszövetségeknél, sem a sportegyesületeknél.

2./ A jelen rendelet megjelenésétől fogva az egész csoportba beosztott tisztviselők dísztagságot nem vállalhatnak.

3./ Az OSK-hoz nem tartozó, de honvédelmi nevelési és testnevelési csoporthoz beosztott és itt működő ministerialis és testnevelésügyi tisztviselők szövetségi munkát vállalhatnak és ezért a végzett munkáért elismerést kaphatnak.

5.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök bejelenti, hogy a professzionista ökölvívás, birkózó versenyekre [sic!] vonatkozó rendelet megjelent.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója előadja, hogy a sportszövetség részéről kiállított és az OSK által láttamozott engedély alapján adhat engedélyt a rendőrség a professzionista verseny rendezésére.

Ennek alapján szabályrendelet készül.

Országos Vezető azt kívánja, hogy dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója jelentse ezt be holnapután a Nemzeti Sport Bizottság ülésén.

6.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint nem helyes a Testnevelési Főiskola tanárainak és tanársegédeinek fizetett működését a társadalmi sportegyesületeknél engedélyezni. Nem helyes, ha nevezettek trénerek az egyesületeknél.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy egy meghatározott fizetési osztályig a tanároknak és tanársegédeknek szabadjon ezt elvállalni.

Országos Vezető szerint nevezetteket ne hívják trénereknek, csak tanácsadó szerepet vállalhatnak az egyesületnél a Testnevelési Főiskola tanárai és tanársegédei.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy VIII. fizetési osztályig engedjék meg a Testnevelési Főiskola tanárainak és tanársegédeinek, hogy a társadalmi sportegyesületeknél fizetett munkásságot vállaljanak.

Döntés:

A Testnevelési Főiskola IX. és VIII. fizetési osztályokba tartozó tanárai és tanársegédei fizetett munkásságot vállalhatnak a társadalmi sportegyesületeknél, de elnevezésük ne tréner vagy edző legyen, hanem testnevelési szaktanácsadó.

7.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök a Barcsay-féle levélre vonatkozólag részletes utasítást kér az Országos Vezetőtől.

Országos Vezető azt kívánja, hogy dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos mint jogász mondjon véleményt arra vonatkozólag, hogy a szóban forgó magánlevelet fel lehet-e használni.

8.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő jelenti, hogy a főigazgatói értekezletet a Közoktatási Tanácsban február 25-én 9 órakor tartják meg. Ekkor ismertetjük a tankerületi főigazgatókkal a leánylevente intézményt. Arra kérjük a főigazgatókat, hogy a tankerületükbe kinevezett vagy kinevezendő leventeleány vezetőnőket támogassák.

Döntés:

1./ A február 25-i főigazgatói értekezleten bemutatkozik a leventeleány intézmény.

2./ Az országos vezetőnő ismerteti a leventeleány rendeletet.

3./ Ez alkalomból felszólítják a tankerületi főigazgatókat, hogy támogassák a kerületükben lévő leventeleány vezetőket a rendelet megjelenéséig.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő jelenti, hogy az egri egyházmegyében Subik Károly főtanfelügyelő megtiltotta a katholikus tanítónőknek, hogy leventeleány vezetőnők lehessenek. Győrben is hasonló történt. – Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő még nem tudott beszélni dr. Mihajlovits Zsigmonddal, az Actio Catholica vezetőjével ebben a kérdésben.

Országos Vezető kijelenti, hogy Subik Károly főtanfelügyelőnek Egerbe és Apor győri püspöknek levelet ír. A levéltervezetet dr. Kokas Eszter országos vezetőnő, Kőszeghy Olivér százados és Gál László[140] tábori főlelkész készítsék el.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő szerint fontos volna, hogy a március 17-i püspöki konferencia foglalkozzék a leventeleány intézménnyel.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő Gulyás mérnök helyszíni szemléje alapján jelenti, hogy Vál község nem alkalmas leventeleány vezetőképző iskola létesítésére.

Országos Vezető szerint az I.hadtest parancsnoka keressen Pest mellett egy olyan helyet, mely alkalmas volna leventeleány vezetőnőképző tanfolyam megtartására. Ebből a célból meg kell nézni Vecsés és Törökbálint községeket is.

Benker József ezredes szerint a számbajövő épületben Törökbálinton az idegenből visszatelepített magyar gyerekeket nevelik. Tehát ez az épület más célokra fel nem használható.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy az OMIH által épített diákszállókat vegyük igénybe. – Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerdára magához kéreti tanácskozásra dr. Kokas Eszter országos vezetőnőt és a székesfőváros képviselőjét. Pénteken vagy szombaton egy nagy értekezletet rendeznek ebben a kérdésben.

Döntés:

Pénteken vagy szombaton értekezlet az Idegenforgalmi Hivatal, a Székesfőváros (Horony-Pálffy fővárosi tanácsnok), a Belügyminisztérium, a Hangya, a Földmívelésügyi Minisztérium képviselőjének részvételével.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő a Felvidéken 5 helyen rendezendő leventeleány főző tanfolyamról tesz jelentést.

Horváth hdb. ezredes jelenti, hogy a felszerelésre vonatkozólag ajánlatot kapott a füleki gyártól. A részletes jegyzéket megküldi dr. Kokas Eszter országos vezetőnőnek.

Országos Vezető szerint a beszerzést a Leventék Gazdasági Szövetkezése vegye a kezébe. Tódor Kálmán főtitkár beszélje meg a lebonyolítást.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő közli, hogy a Nagyasszonyi Tanács tagjai is kifogásolják a „Nagyasszony” címet.

Döntés:

Ezentúl az elnevezés: Leventeleányok Országos Tanácsa legyen.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő szerint a koszorú nevet is meg kellene változtatni. Csak leventeleány csapat és csoport legyen.

9.

Országos Vezető szerint a H.M. és VKM feliratú közös előadóív használata tárgyában döntés előtt még részletes megbeszéléseket kell folytatni.

10.

Lovass László vk. őrnagy jelenti, hogy a kitüntetett tartalékos tisztek testgyakorlási osztályzatáról készített kimutatás adatai nem lesznek nagyon pontosak. A kitüntetett tart. tisztek kint vannak a csapatoknál, másrészt a beérkezett válaszokat nem is lehet ellenőrizni. – Ha a jelentések beérkeznek, akkor azokat Lovass László vk. őrnagy az osztályközi értekezleten ismertetni fogja.

11.

Lovass László vk. őrnagy jelenti, hogy hatályon kívül helyezték azt a rendeletet, amelyben a hadtestek gátat vetnek a leventeleány szervezkedésnek. A „Levente” és a „Szebb Jövőt” felhívást közöl, amely szerint mindenki, aki községében működő leánylevente szervezetet talál, jelentse azt be közvetlenül a központnak.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint kívánatos, hogy a leventeleány ügyosztály támogassa a községi csapatokat. Sajnos erre nem áll elegendő pénz rendelkezésre.

Országos Vezető szerint ezt alaposan meg kell beszélni, de fontos, hogy határozott utasítást kapjanak a csapatok (Bábszínjáték rendezésével is kereshetnek pénzt.)

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök azt kívánja, hogy egy felelős számadási testület intézze ezeket az anyagi kérdéseket.

Döntés:

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő hivatalos helyiségében legyen holnap 12 órakor megbeszélés a leventeleány csapatok anyagi kérdései tárgyában. Résztvesznek: Kokas Eszter dr. országos vezetőnő, dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos, Holló Zoltán testnevelési főelőadó, a Gazdasági Szövetkezés képviselője, a Loktól Benker József ezredes, továbbá Horváth hbs. ezredes.

Lovass László vk. őrnagy javasolja, hogy Mohácson leventeleány főzőtanfolyamot rendezzenek. Ott gyönyörű leventeotthon van. Ők kérték ennek a tanfolyamnak a megrendezését. Konyha van, csak edényt kértek.

12.

Lovass László vk. őrnagy jelenti, hogy ma érkezett meg az ügyirat a nemzetvédelmi tisztikarral kapcsolatban. A társosztályok gyökeresen megellenezték a javaslatot.

Országos Vezető megbeszélést kér ebben a kérdésben.

Lovass László vk.őrnagy szerint a 8/b és az elnöki osztály a javaslat ellen foglalt állást, az 1/b. osztály azonban elfogadta a javaslatot.

Döntés:

Lovass László vk. őrnagy holnap megbeszéli ezt a kérdést az Országos Vezetővel.

13.

Pálossy János vk. alezredes bemutatja az oktató falitáblákat, amelyeket minden levente csapatnál kifüggesztenek.

14.

Pálossy János vk. alezredes egyes részleteket felolvas egy erdélyi diák cikkéből, amelyet a Magyar Katonai Szemle nem közölt.

Országos Vezető szerint ezt a tankerületi főigazgatók ülésének tudomására kell hozni. Az értekezleten mindazt meg kell mondani, ami az iskolai levente csapatokra és a „Honvédelmi Ismeretek”-re vonatkozik.

Pálossy János vk. alezredes bejelenti, hogy Lászlóffy ezredes beszél ezekről a kérdésekről a tankerületi főigazgatóknak.

Országos Vezető javasolja, hogy mindennek rövid kivonatát írásban is kapják meg a főigazgatók

Pálossy János vk. alezredes szerint a tankerületi főigazgatókat is bekapcsoljuk a leventeintézmény vezetésébe. Ezt velük közölni fogjuk.

Országos Vezető jelenti, hogy a tankerületi főigazgatók ülésén 30 perces előadás lesz az iskolai levente csapatokról.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy júniusban a testnevelési tanárok számára, júliusban pedig az elméleti szakos tanárok számára rendezünk egy leventevezetői tanfolyamot.

15.

Pálossy János vk. alezredes jelenti, hogy 1.200.000 P. értékű kispuska lőszerre történt rendelés. Az ólomra nem vállalnak szállítást. Kérni kell a nyersanyag kiutalását. Ez a hadtestek hatáskörébe van utalva.

16.

Benker József ezredes jelenti, hogy a weimari és firenzei művészegyüttes Kolozsváron, Székesfehérváron, Pécsen és Szegeden járt. Még elmennek Miskolcra, Kassára, Szombathelyre és Debrecenbe. A kitűzött célt 100 százalékig elértük. A cél az irányítás a hadtest székhelyeken. 15.000.- P. áll rendelkezésre. Kb. 80 emberről van szó. Kolozsvár volt a legköltségesebb, mert a legmesszebb.

Országos Vezető elismerését fejezi ki a szép bemutatókért.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő javasolja, hogy mivel ebben az együttesben résztvevők legnagyobb százaléka nem leventeleány, azért ezeket cseréljék ki. – Balla Péter tanár vállalja ezeknek betanítását. Benker József ezredes szerint most már jelenlegi összeállítású együttes szerepeljen az említett 4 városban.

Országos Vezető azt kívánja, hogy Balla Péter közreműködését később vegyék igénybe.

17.

Országos Vezető jelenti, hogy a VKF úrnál értekezlet volt, ahol kifogásolták, hogy a levente foglalkozásnál kizárólag művészettel foglalkoznak.

Országos Vezető elrendeli, hogy a leventék művész foglalkoztatásával kapcsolatban rendelet jelenjék meg. (Értekezet.)

Országos Vezető fontosnak tartja, hogy a papneveldékben is tartsanak leventeoktatói kiképzést.

18.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy, a Levente Gazdasági Szövetkezés elnöke bejelenti, hogy a Központ végleges megállapodásra jutott a THRIX Kft.-vel, melynek alapján bekapcsolta a leventéket az állati szőrök gyűjtésébe. Az egyes szőrfajták átvételi áráról pontos felvilágosítást nem tud adni vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy, mivel az ÁOK csak a jövő hét folyamán fogja a lényegesen felemelt állati szőrökre vonatkozó ártáblázatot kiadni.

19.

Rapaics Dezső vezérőrnagy, a Levente Gazdasági Szövetkezés elnöke jelenti, hogy a gumihulladék gyűjtést a bemutatott felhívó levelek alapján az elmúlt héten országosan elindították. Az egyes községek leventéi a gyűjtési eredmények arányában lesznek ellátva új kerékpár tömlőkkel.

20.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy, a Levente Gazdasági Szövetkezés elnöke jelenti, hogy a leventék ez évben az eddig beérkezett igénylések alapján 23.469.05. kg ingyenes napraforgó vetőmagot igényeltek, amely kb. 4.000 kat. hold bevetésére alkalmas. A leventéknek ezidei napraforgó vetőmag igénylése megközelítőleg sem fogja elérni az elmúlt évi 46.000 kat. holdat, mégpedig a következő okokból:

1./ Igen sok helyen visszatartottak magot.

2./ Igen sok helyen – annak ellenére, hogy az átvétel már hónapokkal ezelőtt megtörtént, az egyes Futura bizományosok az átvétel árát a mai napig sem eszközölték.

3./ Ezidén ugyanazon műveletlen terület áll rendelkezésre, így hát, ahol tavaly napraforgót termesztettek, ott a szokásos vetésforgó – mely a föld kiuzsorázását védi – betartása értelmében ezidén más termények nem kerülnek bevetésre.

21.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy, a Leventék Gazdasági Szövetkezésének elnöke a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjának jogi helyzetével kapcsolatban bejelenti, hogy a központi és vidéki szervezet szövetkezeti alapszabályai elkészültek. A közeljövőben dr. Kuntz[141] Őméltósága fogja átnézni, hogy az alapszabályok minden követelménynek megfelelőek legyenek.

Országos Vezető megköszöni vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagynak fáradságos munkáját.

22.

Országos Vezető bejelenti, hogy megszervezték a főcsoportfőnökséget. A táblák átirányításával Kőszeghy Olivér századost bízza meg. – Jelenti továbbá, hogy csütörtökön indul Lévára és a Felvidékre ifjúsági szemleútra. – Közli, hogy megjelent a „Diadalmas Liliom” című könyv, amelyben a leventéket úgy állítják oda, mint akik a cserkészektől indultak el. Pedig 1907-ben megjelent Magyarországon az ifjúság katonás nevelésének szakközlönye, amelyben kimutatjuk, hogy mi teljesen távol állunk a cserkésztől, mert mi előbb voltunk, mint a cserkészet. Tehát nem a cserkésztől tanult a levente intézmény. A mi ideálunk Sáróy Szabó m.kir. százados, aki hősi halált halt. – Evvel kapcsolatban kiemeli az Országos Vezető, hogy megadta a megfelelő választ a „Diadalmas Liliom” című könyv szerzőjének.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos szerint is Sáróy Szabó m.kir. százados már a világháború előtt is többször felszólalt az ifjúság honvédelmi neveléséről.

19.

Országos Vezető közli, hogy Mannerheim tábornagytól levelet kapott.



Február hó 23., kedd

9h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Kőszegi őrnagy a finnországi elszámolás ügyében referált az Országos Vezetőnek.

11h

A bécsi és németországi levente ifjúság vezetői a magyar leventecsapatok ügyében tájékoztatták az Országos Vezetőt.

11h 30

Svoy[142] Lajos székesfehérvári püspök a csepeli leventék valláserkölcsi oktatása ügyében tárgyalt az Országos Vezetővel. Csepelen a lelkészt eltávolították a leventeegyesületből, és így a leventék erkölcsi oktatás nélkül maradtak.

12h

Vitéz Sebők Sándor, a Magyar Yacht Klub ügyvezető elnöke vitorlasport ügyben referált az Országos Vezetőnek.

12h 15

Tóth László teniszkapitány tenisz ügyekben tájékoztatta az Országos Vezetőt.

13h

Országos Vezető a Miniszterelnök Úrnál jelentkezett kihallgatáson.

Az Országos Vezető bemutatta a Kormányzó Úr Ő Főméltósága által márc. 15-én az ifjúsághoz intézendő szózatot. A miniszterelnök Úr kijelentette, hogy áttanulmányozás után felviszi II.24-én a Főméltóságú Úrhoz. Az Országos Vezető kérte a szózat szövegének mielőbbi visszaszármaztatását annak a célnak érdekében, hogy a szózat III. 15-én a legkisebb faluban is felolvasható legyen.

A Miniszterelnök Úr kifejtette, hogy az erdélyi magyarság alsóbbrendű érzete miatt Erdélyben rendkívül súlyos a helyzet. Örömmel vette tudomásul az Országos Vezető erdélyi útját és felszólította, hogy működését a szórványkormánybiztossal egyetértésben folytassa. Az Országos Vezető kijelentette, hogy ez már az eddigiekben is így történt. A Miniszterelnök Úr végül kijelentette, hogy az Országos Vezető alá rendelt ifjúsági és testnevelési szerveknek közvetlenül saját maga alá való rendelését megfontolás tárgyává tette. Felszólította az Országos Vezetőt, hogy dolgozzon ki számára egy tervet, mely ezt az alárendelést szabályozná. E tervet elkészülte után azonnal be kell mutatni a Miniszterelnök Úrnak.



Február hó 24., szerda

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h

Demkő vezérőrnagy, az ifjúság eü. bizottságának elnöke az eü. bizottság ügyeiről tájékoztatta Orsz. Vez.-t.

10h

Országos Vezető a VKF. Úrnál jelentkezett kihallgatásra.

11h 30

V. Kudriczy vezérőrnagy a VIII. csoportfőnökség ügyeiről tárgyalt Orsz. Vez.-vel.

12h

Rőder vezérőrnagy magánügyben kereste fel Orsz. Vez.-t.

12h 15

Dr. Scheffler János szatmári püspök az ifjúság valláserkölcsi neveléséről folytatott megbeszélést az Országos Vezetővel.

13h

Szilassy ezredes a csepeli leventék ügyében tárgyalt az Orsz. Vez.-vel.

13h 30

Schmidt kormányfőtanácsos a nemzeti úszósport alapítvány folyó ügyeiről tájékoztatta Orsz. Vez.-t.

13h 45

Janky szds. a levente labdarúgásról tájékoztatta Orsz. Vez.-t.

14h

Kócza[143] Géza magánügyben kereste fel Orsz. Vez.-t.

Kiegészítés

a vk. tiszt részéről a VKF. Úrnál 10h-kor történt kihallgatásról.

Az Ifjúság Országos Vezetője előterjesztette:

a./ A Kormányzó Úrnak III.15-én a magyar leventeifjúsághoz intézendő szózatának tervét.

b./ Az erdélyi szemleútról készült jelentést.

c./ A német kisebbségi területek ifjúságának megszemléléséről készült jelentését.

Jelentette:

1./ hogy a szlovák többségi területeken ezen a héten az ifjúságot megszemléli;

2./ Kérte, hogy a Honvédelemről szóló 1939. II.tc. II. rész. 7. §-a (1) bek. módosításához a VKF. Úr járuljon hozzá. (A leventekötelezettség 10 éves korhatárra való leszorítása);

3./ azt az elgondolását, hogy tart. tiszt képzésre csak a volt leventeifjúvezetők bocsáttassanak;

4./ Továbbá azt a tervét, hogy a h.kiv. szakszolg. tisztikar nemzetvédelmi tisztikar névre változzon meg;

5./ hogy a Kormányzó Úr az Országos Vezetőt H.M.főcsoportfőnöki jelleggel ruházta fel. Bemutatta a leventék finnországi utazásáról készült díjnyertes naplót, és tájékoztatta a VKF. Urat arról a tevékenységről, amelyet ezen az utazáson résztvett leventék finn-magyar barátság érdekében országszerte végeztek. Ezzel kapcsolatban bemutatta Mannerheim marsall levelét.

6./ Kérte az Országos Vezető, hogy a kiváló sportemberek harctérről való szabadságolása tb. készült vkf. rendelet megváltoztassék, mert a sportembernek elsősorban itt kell jó példával elöljárnia.

7./ Bemutatta a leányiskolákban bevezetendő honvédelmi ismeretek c. tantárgy tervezetét.

8./ Jelentette, hogy a Miniszterelnök Úr azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az Orsz. Vez.-t közvetlen alárendeltségébe veszi. Ezzel kapcsolatos feladatát (e megszervezés terve) ugyancsak jelentette a VKF. Úrnak.

9./ Jelentette végül a németországi (nyugat-magyarországi elcsatolt részek) magyar ifjúság beszervezésére vonatkozó elgondolását.

A VKF. Úr tájékoztatta az Országos Vezetőt, hogy egyes karhatalmi szervek kiegészítését a leventékből óhajtja végezni. Országos Vezető ezzel kapcsolatban utasítást adott Kudriczy vezérőrnagy úrnak.



Február hó 25., csütörtök

9h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Orsz. Vez. részt vett a Közoktatási Tanács ülésén.

12h

Országos Vezető Medgyesy Miklós ezredes kíséretében a Felvidékre utazott a szórvány vidékek leventéinek megtekintésére.



Február hó 26., péntek

Országos Vezetőség hivatalos helyiségében a leányleventék országos vezetőnője elnökletével értekezlet volt. Megtárgyalásra került: 1./ Leventeleány ismertető füzet anyagának részletes tárgyalása; 2./ Tiszti leánynevelő és tanítóképző intézetek vezetőképző anyagának részletes terve; 3./ Ruhatervek; 4./ Szociális és kulturális csoport és a leventeleány újság munkatársainak személyes ajánlása.



Február hó 27. szombat

Országos Vezető távollétében semmi különösebb esemény nem történt.



Február hó 28., vasárnap

Az Országos Vezető II. 25-28 között megszemlélte Esztergom, Jászfalu, Kolta, Cseke, Léva, Csáng, Alsógyöröd, Verebély, Zsitvagyarmat, Nagymánya, Bánkeszi, Komját, Nagysurány, Tótmegyer, Érsekújvár környékének szlovák ifjúságát. Továbbiak a részletes szemlejelentésben.

Esztergomban a szemleút befejeztével az ifjúság Országos Vezetője a Hercegprímás vendége volt, mely alkalommal a következő kérdéseket beszélték meg:

1./ A lelkészi osztály az Orsz. Vez. szervezetében áll. Az egyházi kerületek a leventekerületekkel még nem mindenütt vették fel az összeköttetést. Erre rendeleti javaslatot kért a hercegprímás a legközelebbi püspöki tanácskozás számára.

2./ Erdély szórványkérdése, – 25 lelkész kérése.

3./ Pápai enciklika. Hamvas Endre érseki helynök útján készül.

4./ III. 15-én a kormányzói szózatot jóváhagyás után a hercegprímás látni szeretné.

5./ Papnevelő intézetekben testnevelési óra bevezetése.

6./ Leventeleány-rendelet útban.

7./ Női honvédelmi ismeretek ügye. Egy tervezetet a hercegprímás részére el kell küldeni.

8./ Szemleút alatt észlelt szlovák ifjúsági kérdések megvitatása.

Magyarság szempontjából megbízhatatlan lelkészek kicserélése.

9./ Baranyai út alatt a német ifjúság körében észlelt fejleményekről tett jelentés.

10./ Huber nyilatkozata vallási kérdésekről.

11./ Garamvölgyi egyke kérdései.



Március hó 1., hétfő

9h

Országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Gaál Károly tábori főlelkész az A.C. igazgatói értekezletre és utána ebédre szóló meghívót adott át az Orsz. Vez.-nek.

10h

Rosztóczy alezredes a finnországi elszámolásról tájékoztatta az Országos Vezetőt.

10h 30

V. Tárczay-Felicides Román min. oszt. főnök folyó ügyekről tárgyalt Országos Vezetővel.

11h

Országos Vezető részt vett a közigazgatási továbbképző tanfolyam megnyitásán.

12h

Nagyőszi György postahivatali igazgató Nyíregyházáról magán ügyben kereste fel Országos Vezetőt.

12h 15

Lovass ezredes, Budapest Székesfőváros katonai parancsnoka bemutatta az Országos Vezetőnek azt a leventét, aki a levente propaganda album első lapján a Főméltóságú Úrral együttes fényképre került.

12h 30

Schmidt József kormányfőtanácsos az állandó evező pálya ügyben tartandó értekezletre szóló meghívót mutatta be az Országos Vezetőnek. Nemz. Úszósport Alapítvány folyó ügyeiről referált.

13h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy a VIII.csoportfőnökség ügyeit referálta Országos Vezetőnek.

13h 30

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetőnője a Pusztay féle leánylevente törvénytervezetet mutatta be Országos Vezetőnek.

17h

Osztályvezetői értekezlet

az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

1.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket.

2.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy tárgyalt Szeder János országgyűlési képviselővel.

A borsafüredi MOVE menedékházat április 4-én avatják fel.

Országos Vezető azt kívánja, hogy dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója, dr. Palkovich Pál miniszteri osztálytanácsos, Arató Géza, az OSK h. vezetője, Szécsy építész, továbbá az Igazságügyminisztériumból vitéz Kovács Elemér miniszteri tanácsos utazzanak le erre a felavató ünnepségre. Borsafüreden ekkor leteszik a nagyszálloda alapkövét is. Esetleg ekkor történjék az iskola és a levente-otthon alapkő-letétele.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint Borsán legyen egy menedékház, amely állomása legyen Borsafürednek.

Országos Vezető utasítja Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsost, hogy az április 4-i ünnepség részleteit dolgozza ki.

3.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök megemlíti, hogy vasárnap találkozott a gyorsleventékkel. Jó érzése volt, amint a magyar ifjúság felvonulását látta.

Benker József ezredes szerint ez alkalommal 77 levente vonult ki.

Pálossy János vk. alezredes szerint az egyes helyiségekbe először a hírvivő kocsi futott be, és amikor a nép már állt, akkor száguldott be a gyorslevente-alakulat.

Megyesy Miklós ezredes javasolja, hogy a nemzetiségi vidékekre is menjenek el a gyorsleventék.

Országos Vezető szerint hírveréssel kell dolgoznunk. – Ismerteti egy Bács-Bodrog megyéből való levente levelét. Ott a leventék megkapták a zenekart. Minden megtörtént és akkor bevonult a hadnagy. A leventék azt kérdezik az Országos Vezetőtől, hogy mitévők legyenek. – Ezen a helyzeten valahogyan változtatni kellene.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy jelenti, hogy az ország összes zenekereskedőt felszólították, [sic!] hogy jelentsék be a készletüket, hogy minél több levente zenekart tudjunk felállítani.

Pálossy János vk. alezredes szerint nehéz a dobbőr beszerzése. Ezt több helyen kecskebőrrel pótolták.

4.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy tegnapelőtt Velics államtitkár azt kérdezte, hogy nem volna-e lehetséges a sportcsarnok építését beszüntetni? – Velics államtitkár úr szerint további megrendeléseket ne eszközöljünk. Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök tiltakozott ez ellen. Most válnak szükségessé a gépészeti berendezések megrendelése. [sic!] Újból két millió pengőre kért engedélyt a testnevelési csoport és ebből kifolyólag akarta Velics államtitkár beszüntetni a Sportcsarnok építkezését. Ottó László miniszteri tanácsos, a műszaki osztály vezetője megvizsgálja, hogy a még szükséges kiadások mennyit fognak igénybe venni. Jelenleg kb. 1. millió P. áll rendelkezésre és kapunk még 2 millió P.-t.

Országos Vezető szerint a gyakorló-termet fel kell építeni.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint az Országos Vezetőnek jelenti Ottó László miniszteri tanácsos a tényleges helyzetet, és akkor vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnököt is áthivatják megbeszélésre. Egyelőre ez a kérdés leveendő a napirendről.

5.

Dr. Palkovich Pál miniszteri osztálytanácsos jelenti, hogy 3-4 tanár javaslatot nyújtott be a Közoktatási Tanácshoz, ahol azt kérték, hogy a polgári iskolák I. és II. osztályaiban eggyel csökkentsék a testnevelési órák számát.

A Közoktatási Tanács dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos felszólalása után elfogadta az általa képviselt álláspontot. A jövő iskolai évtől egyforma módszer legyen az összes iskolákban.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója azt kívánja, hogy kor szerint állapítsák meg a testnevelési típust.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy a IX/2 ügyosztály készítsen iratot a Kultuszminisztérium V/1 osztályához, amelyben kéri, hogy úgy a gimnáziumban, mint a polgáriban is hetenként 3 testnevelési óra legyen. Ezt az iratot az Országos Vezető írja alá. – Ez felel meg a korszerű követelményeknek. – Országos Vezető telefonáljon Huszthy[144] és Szőnyi Őméltóságaiknak ebben a kérdésben.

Döntés:

Átirat készüljön ebben a kérdésben.

Palkovics Pál dr. miniszteri osztálytanácsos kijelenti, hogy jelenteni fogja az Országos Vezetőnek azon 4 tanár nevét, akik a Közoktatási Tanácshoz a fentemlített beadványt intézték.

6.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő felolvassa az Országos Leventeleány Tanács beadványát a rádióhoz, hogy módosítsa programját. Ezt Gryneusz Ida, a cinkotai állami tanítónőképző igazgatónője szövegezte meg.

Országos Vezető az Országos Leventeleány Tanácsnak köszönetet mond és arra kéri, hogy figyelje továbbra is az életet.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy ezt a beadványt a propaganda miniszter is kapja meg.

7.

Benker József ezredes jelenti, hogy a kolozsvári leventehét megrendezését elhalasztották

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő bejelenti, hogy a leventeleányoknak ezen a művészhéten való részvétele tárgyában tervezetet készítettek. A leventeleányokra nem vonatkozhatnak az egyes versenyszámok. A leventeleány verseny egyidőben történne a fiú-levente versennyel. – Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő felolvassa a részletes programot. 300 versenyző indulna. 40.000 P. áll rendelkezésre. – Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő azt kérdezi, hogy küldhetik-e a körlevelet a levente-leányoknak?

Országos Vezető javasolja, hogy a programot a Lok-kal egyeztessék össze.

Benker József ezredes szerint egy női bíráló bizottság alakuljon. Nem elég erre a célra 40.000,- P.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök azt kívánja, hogy a fiú-leventék versenyét és a leány-leventék versenyét teljesen külön rendezzék meg Kolozsvárott. A leventeleányok versenye után tartsák meg a fiú-levente versenyeket.

Döntés:

1./ A leventeleányok versenye után rendezzék meg a leventeversenyt.

2./ Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő bízzon meg valakit, aki a Lok-kal tárgyal és ezután hozzanak részletes javaslatot.

3./ A bizottság kidolgozza a cooperatiot és azután megállapítják a költségeket.

Benker József ezredes azt javasolja, hogy a Székesfőváros leventeparancsnokával /Lovass ezredes/ lépjen érintkezésbe dr. Kokas Eszter országos vezetőnő ebben a kérdésben.

Országos Vezető szerint a március 15-i kormányzói szózat meghatározza a leventék és leventeleányok feladatait. Ebből a jóváhagyott kormányzói szózatból egy példányt átad az Országos Vezető a leventeleányok vezetősége részére. A leventeleányok is szerepeljenek március 15-én. Az Országos Leventeleány Tanács tagjai tiszteletdíjat kapjanak.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos szerint az Országos Leventeleány Tanács tagjai ülésdíjakban részesüljenek.

Országos Vezető javaslatot kér erre vonatkozólag. Jelenti továbbá, hogy holnap a központi szemináriumba egy ülésre megy, ahová dr. Kokas Eszter országos vezetőnő is kísérje el. A szemináriumban több püspök is megjelenik és alkalom nyílik arra, hogy dr. Kokas Eszter országos vezetőnő tájékoztassa őket a leventeleány intézményről.

8.

Pálossy János vk. alezredes jelenti, hogy Perczel György dr., a BSzKRT vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra a ruggyantagyári ünnepélyre, ahol azon a címen, hogy levente, egy zsidó szavalt Ady verset. A kivizsgálás eredményeképen jelentés érkezett a levente központhoz. Ezt az ünnepséget december 12-én a Népművelési Bizottság rendezte (tehát nem a leventék) Kármán György[145] munkaszolgálatos szavalt.

Pálossy János vk. alezredes közli, hogy a nyomtatott műsor egyik pontja miatt eljárás indul.

Benker József ezredes ismerteti a „Tájékoztató a leventeegyesületi élet irányításához és vezetéséhez. – Leventék szabadidő mozgalma” című füzet „A leventeintézmény és a népművelés kapcsolata” című fejezetének a VKM illetékes osztálya (népművelési osztály) által kifogásolt részeit.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a Népművelési Bizottság ellenséges magatartást foglal el a szervezettel szemben. Ebben a kérdésben az Országos Vezető mint honvédelmi és kultusz-államtitkár intézkedjen. (IX/1. ügyosztály jelzéssel).

9.

Országos Vezető azt kívánja, hogy a hadiárvákat az iskolákban is megkülönböztetett bánásmódban részesítsék. (Első pad, a Főméltóságú Úr által rendszeresített jelvény).

10.

Országos Vezető megemlíti, hogy szemleútjain azt tapasztalta, hogy sok helyen az épületekre nem írják ki a levente-otthon elnevezést és nem használják a levente felségjelvényt. A községek nem adják meg, hogy hol találhatók a leventelétesítmények. Nem lehet jól és könnyen megtalálni őket. Ezt a leventeparancsnokok rendeljék el saját hatáskörükben, de a központtól is menjen ki egy rendelkezés erre vonatkozólag.

11.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy az általános hulladékgyűjtéssel kapcsolatban bejelenti, hogy tekintettel arra, hogy az Iparügyi Minisztérium még ezideig nem volt hajlandó a Központ által kért közös megbeszélést megtartani, úgy a Központ közvetlenül vette fel a kapcsolatot a vas-, a textil-, és papíroshulladékot gyűjtő központokkal.

12.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy jelenti, hogy a leventék útján megindítják – annakidején – a sulyom gyűjtést, mely a mai nehéz takarmányozási viszonyok mellett igen elősegíti sertéshizlalásunkat.

13.

Iparengedélyekkel, forgalmi adókkal kapcsolatban bejelenti vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy, hogy mihelyt a központi alapszabályok elkészülnek és azokat a Kereskedelemügyi Minisztériumban bemutatják, úgy rögtön ún. ideiglenes iparengedélyeket fog kapni a Leventék Gazdasági Szövetkezése, hogy a szövetkezeti munkát megkezdhesse. – A forgalmi adókkal kapcsolatban megjegyzi vitéz Rapaich Dezső vezérőrnagy, hogy azt a Központ több mint 5.000.- P.-ben lerótta.

14.

Ezután vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy ismerteti a mézcirok termesztését a leventék útján. 4 q vetőmag áll a termesztő leventék rendelkezésére. Ezzel a 4 q vetőmaggal holdanként 3 kg-t számítva, kb. 134. kat.hold lesz bevethető. A kilogrammonkénti 16. P.-s ár helyett 10 P.-ért fogja a vetőmagot a Központ a leventék rendelkezésére bocsátani. A F.M. ismételten tanúbizonyságát adta annak, hogy mennyire szívén viseli a leventék ügyét.

15.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a megindítandó Levente Gazdasági Értesítőben hatalmas propagandát indít a Központ, minden Levente Gazdasági Szövetkezés önálló baromfi-tenyésztő telepet létesítsen. A Központ a F.M. támogatásával megfelelő szakkönyveket és tenyészállatokkal fogja ellátni a leventéket. [sic!]

16.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy jelenti, hogy az ipari növények ellenőrzésével kapcsolatban tárgyalásokat folytatott a F.M.-al. Három kimutatáson és 2-3 leventének évenként 3-4 ízben történő határjáráson kívül semmi egyéb elfoglaltsága nincsen ezzel kapcsolatban, éppen ezért a F.M-nek ezen ajánlata elfogadható.

Országos Vezető megköszöni vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagynak kifejtett fáradságos munkáját és nézete szerint a F.M.-nak ajánlata az ipari növények ellenőrzésével kapcsolatban elfogadható.

17.

Országos Vezető jelenti, hogy a harctérről szabadságolható kiváló sportemberek szabadságolásának a felfüggesztése kérdésében a VKF. Úr úgy döntött, hogy a honvédelmi nevelési és testnevelési csoporttól induljon ki a kezdeményezés a rendelet visszavonására.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a honvédelmi nevelési és testnevelési csoportnak nehéz saját maga ellen beszélni. A kiváló sportemberek szabadságolása sportszempontból jó, de a másik oldalról az állítható, hogy a sportember teljesítse a kötelességét a harctéren is.

Arató Géza, az OSK h. vezetője részletes felvilágosításokat közöl az erre vonatkozó eddigi rendelkezésekről.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint nem kell kérni a harctérről való szabadságolást.

Arató Géza, az OSK h. vezetője kívánatosnak tartja, hogy a H.M. Úr olyan rendelkezést adjon ki, hogy mindenkit súlyosan megbüntessenek, aki a szolgálati út megkerülésével jár el.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár szerint senkit sem szabad pártolni sport szempontból a harctérről való szabadságolása tekintetében.

Döntés:

Országos Vezető írásbeli javaslatot kér erre vonatkozólag.

18.

Országos Vezető bejelenti, hogy Léva és Érsekújvár környéki szemleútjáról részletes jelentést fog készíteni. Sok helyen szomorú jelenségeket tapasztalt. Pl. 33 %-kal csökkent az iskolaköteles magyar ifjúság száma az egyik községben. Az idősebb szlovák korosztály hangulata rossz. Sok helyen azt tapasztalta az Országos Vezető, hogy a levente parancsnokok feleségei a leventeleányok vezetői. – Különösen Kelemen, a Kultuszminisztériumtól fizetéstelen szabadságon lévő igazgató-tanító veszedelmes magyarellenes propagandát fejt ki a szlovák ifjúság körében. – Foglalkozni kell a kisebbségi kérdéssel. Csakis a levente intézményen keresztül lehet ellensúlyozni a kisebbségi propagandát. Bácskában is vannak szlovák csoportok és így lépésről-lépésre szlovákosodnak el a faluk. A szlovákok erősen támogatják pénzzel is az „ejtőernyősöket”. – A nagysurányi szlovák gimnázium sok szlovák értelmiséget nevel. – Jelentései megírása után az Országos Vezető megbeszéli ezeket a kérdéseket levente-vonalon vitéz Kudriczy István vezérőrnaggyal is. A hercegprímásnál néhány nemzetellenes érzelmű káplán leváltását kérte az Országos Vezető. Ez meg is történt. Sok felesküdött szlovák nemzetiségű magyar katona átszökik Szlovákiába. A szlovák ifjúság Szlovákiában magyarellenes nótákat énekel.

Kőszeghy Olivér százados megjegyzi, hogy Pozsonyban kisantant értekezlet volt. (Titkos szerződés).

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy hozzá személyesen eljött Kelemen igazgató-tanító és arra hivatkozott, hogy a Belügyminiszter és a Kultuszminiszter megengedték a tót sportszövetség felállítását. Régebben tényleg érkezett hasonló átirat a Belügyminisztériumtól (pro memoriával és a Külügyminisztérium átiratát is mellékelték), de a Belügyminisztérium újabb átirata világosan kimondja, hogy szlovák sportszövetség felállítását nem tartja kívánatosnak.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök megjegyzi, hogy a tótok a viszonosságra is hivatkozhatnak, mert hiszen Pozsonyban magyar sport szövetség működik.

Vitéz Megyesy Miklós ezredes közli, hogy Kelemen Komját községgel kapcsolatban tett feljelentést tót leventék bántalmazása miatt. A feljelentés alaptalan volt.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy szerint az ottani levente parancsnokot mégis át kellett helyezni.

Vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes rendkívül fontosnak tartja, hogy a vezetők többször utazzanak le személyesen a veszélyeztetett nemzetiségi vidékre. Az országban az összes ifjúsági vezetők rendszeresen menjenek el oda.

Kőszeghy Olivér százados megjegyzi, hogy Kassán megalakult az első önálló szlovák egyesület.

19.

Országos Vezető jelenti, hogy a Balatoni Sport Bizottság működési szabályzata elkészült.

20.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint Király István ny. főhadnagy, sportrepülő temetésén az Országos Vezetőség ne képviseltesse magát. Az Atlétikai Szövetség képviselője jelenjék meg a temetésen.



Március hó 2., kedd

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök és Rajcsányi László szerkesztő a Képes Sport ügyben referáltak az Országos Vezetőnek.

10h 30

Dr. Dusóczky Andor sportorvosi ügyben tárgyalt az Országos Vezetővel.

11h

Yacht szövetség küldöttsége jelentkezett az Országos Vezetőnél a kitüntetett versenyzők nevében köszönetet mondani.

11h 30

Országos Vezető dr. Kokas Eszterrel Morvay alpolgármesterhez ment leventeleány főző tanfolyam ügyében.

12h 30

Országos Vezető az A.C. orsz. ig. értekezletén vett részt.



Március hó 3., szerda

9h

Országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Szűcs András szds. a harctérről visszatérve tisztelgő látogatáson jelentkezett Országos Vezetőnél.

10h

Rajcsányi Ferenc a MUSZ ügyeiről tájékoztatta az Országos Vezetőt.

12h

Országos Vezető értekezleten vett részt, amelyen megtárgyalásra került a Stadion területének kijelölése és a terület feltöltése.

13h 30

Az Országos Vezető hivatalos helyiségében jelentkezett dr. Rézler Gábor érsekújvári polgármester megbízásából Bácsalmásy Mihály okleveles építész; az érsekújvári levente-otthon és székházépítési munkálatainak anyagigénylését terjesztette elő az Országos Vezetőnek azzal a kérelemmel, hogy azokat véleményezze és megfelelően pártfogolja. Az anyagigénylések száma az összesített kimutatás szerint 34 ügydarabon történt meg. Az ügydarabokat az Országos Vezető: „Láttam. A kért anyagkiutalást kérem” szavakkal pártfogolta az érsekújvárosi levente-otthon és székház építési munkálatainak befejezését.

13h 45

Az Országos Vezető felkereste Bárczy István miniszterelnökségi államtitkárt hivatalos helyiségében. Tájékoztatta őt a Miniszterelnök úr szóbeli rendelkezése felől, mely szerint az Orsz. Vez.-nek elő kell készíteni annak a lehetőségét, hogy alárendelt szervei a Miniszterelnök úr közvetlen rendelkezése alá kerüljenek. Kérte ezzel kapcsolatban Bárczy államtitkárt, hogy a miniszterelnökség jogászai az 5.520/M.E.- 1941. sz. rendelet ily irányban történő kiegészítését dolgozzák ki, melyről Bárczy államtitkár a Miniszterelnök Urat előzetesen tájékoztatni fogja.

Erről az Orsz. Vez. mindaddig nem tájékoztatja elöljáróit, amíg a Miniszterelnök Úr felhatalmazást nem ad intézkedéséről.



Március hó 4., csütörtök

9h

Országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

A m.kir. külügyminisztérium pártfogoló soraival bolgár gazdasági írók jelentkeztek Országos Vezetőnél, a bolgár-magyar gazdasági kapcsolatok kimélyítése végett szerkesztett bolgár gazdasági szemlét terjesztették elő Országos Vezetőnek és kérték pártfogását.

10h

Tomanóczy Ilona tanárnő, a leventeleányok országos vezetőnőjének helyettese a leventeleányok fogadalom tétele szövegét terjesztette Országos Vezető elé és jóváhagyását kérte. – Takaró Gyuláné, Vízy Mariann és Broncs Gézáné orsz. leventeleány új tanácstagjai megbízó levelének kiadása ügyében referált Országos Vezetőnek.

11h

Dr. Buttner Ferenc budafoki apátplebános panaszt emelt az Országos Vezetőnél, hogy a leventék nem járnak misére. – Országos Vezető f.h. 14-én ki fog szállni Budafokra, ahol részt vesz a szt.misén és az ifjúsághoz szózatot intéz. -- Ugyanekkor a leventevezetőkkel is megbeszélést tart néhány rendellenesség kiküszöbölése végett.

11h 45

Benker ezredes a március 15-iki ünnepség és fogadalom ügyében referált az Országos Vezetőnek. A VKM népművelési osztályán történt tárgyalás eredményéről tájékoztatta az Országos Vezetőt.

12h

V. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök folyó ügyekről referált az Orsz. Vez.-nek.

12h 30

Schmidt József kormányfőtanácsos az 1943. ápr. hó 4-én tartandó sportszálló alapkőtétel és a MOVE székház avatási ünnepség sorrendjét terjesztette Országos Vezető elé. -

13h

Pogány ezredes a Kabinetirodából távbeszélőn jelentette az Országos Vezetőnek, a Kormányzó Úr Ő Főméltósága legfelsőbb döntését, a III. 15-i ünnepséggel kapcsolatban.

E szerint a Kormányzó Úr Ő Főméltósága hozzájárult ahhoz, hogy III. 15-én rádió útján szózatot intéz a magyar ifjúsághoz. A rádió lemezről fogja közvetíteni a Főméltóságú Úr beszédét. A Kormányzó Úr a tervezett programmal egyetért. Erről értesíteni kell a Miniszterelnökséget (Ullein) és a propaganda minisztériumot.

Legfelsőbb helyről az a gondolat is felvetődött, hogy a VKF. és H.M. Úr útján lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a 2. hds. is belekapcsolódhasson ebbe az ünnepségbe és hogy a Főméltóságú Úr szózatát a 2 hds.-hez is továbbítsák.

A Kormányzó Úr végezetül az Országos Vezető előterjesztésére hozzájárult ahhoz, hogy a III. 15-i szózatát az ifjúság nevelése szempontjából bármikor lemezről megismételhesse.

13h

Dr. Kokas Eszter, a Leventeleányok Országos Vezetője referált a VKM utasításról a leventeleányok fogadalomtétele ügyében.



Március hó 5., péntek

9h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Kató ezredes vkf. 2.oszt.-tól Lux Terka „Nápoly és Buda” c. könyvét ajánlotta Országos Vezetőnek a levente könyvtárak részére.

10h 30

Dr. Makrányi Gyula Gyöngyös város polgármestere és Deseő Dénes műszaki tanácsos a gyöngyösi levente-otthon ügyében tájékoztatták az Országos Vezetőt.

10h 45

Dr. Pusztai János miniszteri tanácsos a VKM megbízásából jelentkezett Országos Vezetőnél, Orsz. Vez. személyét érintő ügyben.

11h

V. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök és dr. Emődy István min. osztálytanácsos az orsz. eü. bizottság szervezetének szabályzatát és módosításának ügyrendje tárgyában tárgyaltak az Országos Vezetővel. [sic!]

12h

Országos Vezető a H.M. helyettes Úrnál jelentkezett kihallgatáson.

1./ Jelentette a Miniszter helyettes Úrnak, hogy III.15-én a Kormányzó Úr Ő Főméltósága szózatot intéz a magyar leventeifjúsághoz, ismertette az ünnepséggel kapcsolatos előkészületeket.

2./ Jelentette a honvéd családokért indított gyűjtés eddigi eredményét és ezzel kapcsolatban felhívta a H.M. H. Úr figyelmét arra, hogy a nemzet társadalmának e gyűjtés alkalmával tanúsított páratlan áldozatkészségét – véleménye szerint – valamilyen módon meg kellene köszönni. Erre vonatkozó javaslat előterjesztését tarja szükségesnek.

3./ A levente szakszolgálaton kívüli tisztikarnak nemzetnevelési tisztikarrá való kifejlesztése tárgyában folytatott megbeszélést az Orsz. Vez.

4./ Jelentette még az Orsz. Vez., hogy szükségesnek tartaná az ifjúvezetői ténykedésnek beszámítását a tart. tisztikar elbírálásánál. A H.M. helyettes Úr megígérte, hogy ennek az ügynek újból való megindítását szorgalmazni fogja.

5./ Előterjesztette az Orsz. Vez. a délvidéki szórványterületek szemleútjának jelentését és jelentette, hogy hasonló szellemmel megszemlélte a felvidéki kisebbségi területeket is. Erre vonatkozó jelentését utólag fogja előterjeszteni.

Végül jelentette még az Orsz. Vez., hogy III. 11-én az erdélyi szórvány kormánybiztos és az egyetemi önkéntes munkaszolgálat főparancsnoka, Szinay altábornagy bevonásával, csoportfőnökeivel értekezletet tart szórvány ügyben.



1943. március 6., szombat

Az Országos Vezető gyengélkedése miatt a mai napon hivatalos helyiségében nem jelent meg.

10h

Stolpa államtitkár azzal a kérelemmel fordult az Országos Vezetőhöz, hogy titkárnője balatonfűzfői 544-es számú villáját a honvédségi igénybevétel alól mentesíttesse.

A székesfehérvári 113. lgv.pság, valamint a füzfői kirendeltségnek távbeszélőn való felhívása után a kérelem érdemszerű elintézést nyert. Stolpa államtitkárt a kedvező elintézésről dr. Rajczy Imre min. titkár értesítette.

11h

Az OSK.-tól dr. Ferenczy Emil azzal a kérelemmel fordult az Országos Vezetőséghez, hogy a Magyar Tenisz Szövetségnek 500 tucat használt teniszlabda regenerálásához szükséges anyagigénylését az Országos Vezető megfelelőleg pártfogolja.

Országos Vezető a kérelmet teljesítette.



1943. március 7., vasárnap



1943. március hó 8., hétfő

9h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Benker József ezredes és v. Major István alezredes a márc. 15-iki kormányzói szózat ügyében tárgyaltak Orsz. Vez.-vel.

10h 30

Országos Vezető v. Kudriczy vőrnaggyal megbeszélést folytatott a levente és cserkész együttműködés tárgyában.

11h

V. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök a borsafüredi építkezések ügyében referált az Orsz. Vez.-nek és az evezős szövetség 13h-kor tartandó ülésére vonatkozólag folytattak megbeszélést.

11h 30

Országos Vezető a H.M. Úrnál jelentkezett kihallgatáson.

17h

Osztályvezetői értekezlet az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

1.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket. Közli, hogy vitéz Kudriczy István vezérőrnagy az osztályvezetői értekezleten másirányú elfoglaltsága miatt nem tud megjelenni.

2.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök az ipari középiskolák és felsőipariskolák megrövidített tanítási ideje folytán szükséges intézkedésekről referált. Így a testnevelési órákat, a honvédelmi ismeretek óráit illetőleg a leventefoglalkoztatást csökkenteni kívánják. A testnevelési csoport nem járulhat hozzá a testnevelési órák számának csökkentéséhez. – Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök kérte, hogy H.M. vonalon is tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Országos Vezető átadja az ügyiratot vitéz Pálossy János vk. alezredesnek. Elrendeli, hogy nézzék át az ipari középiskolák, felsőipariskolák tanrendjét. Így kitűnik az, hogy hol lehet rövidítéseket eszközölni. Vitéz Pálossy János vk. alezredes intézkedjen ebben a kérdésben.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint evvel kapcsolatban dr. Loczka Alajos tanügyi főtanácsossal kell érintkezésbe lépni.

3.

Arató Géza, az OSK h.vezetője átnyújtja a Vezérkari Főnök Úr számára készített pro memoriát, mely a kiváló sportembereknek a harctérről való szabadságolását tartalmazza. Szerinte a harctérről senkit sem hívunk vissza. Ilyen kérések elbírálására az Országos Sport Központ jogosult. Egyes esetekben az itteni szolgálatot teljesítő katonák részére kérnénk szabadságolást. Új rendeletet kell kiadni.

4.

Arató Géza, az OSK h.vezetője jelenti, hogy a Balatoni Sport Bizottság szabályzata elkészült. A szabályzatot Országos Vezető adja ki. A tisztázatot az Országos Vezető vigye fel Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter úrnak.

A Balatoni Sport Bizottság elnökévé Reményi Schneller Lajos pénzügyminisztert az Országos Vezető előterjesztésére a miniszter nevezze ki.

Országos Vezető úgy intézkedett, hogy az ügyiratot lássa kiadványozás előtt dr. Pusztai János miniszteri tanácsos.

5.

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy a Honvédtiszti Torna Egyesületre vonatkozó szabályrendelet tervezete elkészült. – Jelenti, hogy holnap beszél Tasnády alezredessel ebben a kérdésben. Néhány kisebb stiláris módosítás után teljesen elkészül a tervezet.

6.

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy a Jednota sport club (kassai tót sport egyesület) kéri az OSK vezetőségét, hogy a módosított alapszabályokat jóváhagyás céljából a m.kir. Belügyminiszter Úrnak felküldjék. A Belügyminisztérium engedélyt adott az egyesület megalakulására a Miniszterelnökség állásfoglalása alapján.

Országos Vezető szerint ezt dr.Pusztai János miniszteri tanácsosnak kell megküldeni, mivel itt kisebbségi kérdésről van szó. Ő adjon véleményt.

Dr.Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a Belügyminisztériumhoz intézett átiratban hozzáírandó, [sic!] hogy a testnevelési csoport részéről senki se járult hozzá a Jednota sport club engedélyezéséhez.

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy dr. Páskándy János miniszteri tanácsos szerint az engedély megadását hosszabb tárgyalás előzte meg. – A kisebbségi ügyosztálytól dr. Siposs Sándor miniszteri titkárral is tárgyalni kell ebben a kérdésben.

Döntés:

Az ügyirat dr. Pusztai János miniszteri tanácsosnak megküldendő azzal, hogy a kisebbségi ügyosztály (VI/6) is láttamozza.

7.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos ismerteti a 8480/1943. számú rendeletet. Jelenti, hogy a mai Budapesti Közlönyben az összes most végzett testnevelési tanárok kinevezése megtörtént. Jelenleg kb. 50 személyről van szó.

8.

Dr. Kokas Eszter Országos Vezetőnő távollétében Tomanóczy Ilona, a helyettese azt kéri, hogy a IX/3 ügyosztály az OSK rotaprintjét használhassa, mert az ügyosztályban igen sokszor van szükség sokszorosításra, amelyet eddig mindig sokszorosító irodában csináltatott az ügyosztály.

Arató Géza, az OSK h. vezetője szerint vitéz Rapaics Dezső altábornagy kilátásba helyezte, hogy ilyen rotaprint [sic!] be fog szerezni. Ezt használhatnák a leventeleányok is.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár javasolja, hogy a MEFSOK rossz gépét megfelelő költséggel javítsák meg és ekkor a IX/3 ügyosztály is sokszorosíttathatna ott.

Döntés:

1./ Amíg az új rotaprint a IX/3 ü.o. részére meg nem érkezik, addig vitéz Pálossy János vk. alezredes rendelkezésre bocsátja a leventék rotaprintjét, ha a IX/3 ü.o. megfizeti a nyomdafestéket és a gépkezelő órabérét a hivatalos órák után.

2./ A házberendezés terhére megveszik a IX/3 ügyosztálynak a rotaprintet.

9.

Tomanóczy Ilona, a IX/3. ü.o. helyettes vezetője jelenti, hogy dr. Kokas Eszter országos vezetőnő szeretné, ha a leventék második művészegyüttesének, illetve a második turnus megkezdésének megindítása előtt az együttesbe ténylegesen leventeleányokat válogassanak ki és azokat vigyék szerepelni, mert most a női szereplők között még véletlenül sem megy egyetlen leventeleány sem.

Benker József ezredes szerint második turnéról még nincs szó. Nem az a cél, hogy hivatásosakat neveljenek.

Országos Vezető elrendeli, hogy a következő művészegyüttesben kizárólag csak leventeleányok szerepeljenek, a külföldön is.

Döntés:

A jövőben ezekben a művészegyüttesekben kizárólag leventeleány korban lévő leventeleányok szerepeljenek dr.Kokas Eszter országos vezetőnő csoportjából.

10.

Tomanóczy Ilona, a IX/3 ü.o. h.vezetője jelenti, hogy a sportorvosi rendelőben a női rendelésen eddig mindig középiskolás leányokat vizsgáltak csak. Ha most a leventeleányok intenzívebb sportolása megkezdődik, szükséges lenne a leventeleányokat is megvizsgáltatni a sportorvosi rendelőben. Tomanóczy Ilona, a IX/3 ü.o. h. vezetője kérdezi, hogy milyen lehetőségei vannak ennek?

Vitéz Rosztóczy Ernő dr. orvos-alezredes javasolja, hogy dr. Csinády Jenő, a sportorvosi intézet igazgatója beszélje meg a megfelelő lépéseket dr. Kokas Eszter országos vezetőnővel.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint az Egészségügyi Bizottság találjon alkalmas módot a kérdés megoldására.

Döntés:

1./ Azokra a leányokra nézve, akik komolyan sportolni óhajtanak, edző keretben óhajtanak résztvenni, a sportorvosi vizsgálat kötelező.

2./ A leventeleányok orvosi vizsgálata az Ifjúsági Egészségügyi Bizottságra tartozik, amely bizottság majd javaslatot tesz.

3./ Mihelyt a leventelány rendelet megjelenik, meg kell kezdeni a leventeleányok egészségügyi vizsgálatát.

11.

Tomanóczy Ilona testnevelésügyi előadó a főiskolai munkatáborokban háztartás-egészségügyi tanfolyamot végzett vezetőnők beosztását referálja. Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő letárgyalta a női főiskolai munkaszolgálat vezetőjével, Istvánffy Klárával, hogy a július-augusztusban felállítandó főiskolai munkatáborokba a leventeleány ügyosztály adná a tábor élelmezésére és a főzés vezetésére szükséges munkaerőket azon vezetők közül, akik a IX/3 ü.o. 3 hónapig tartó háztartás-egészségügyi tanfolyamát elvégezték. Feladatuk lenne még, hogy szabad idejükben kijárnak a faluba, környezettanulmányt végeznek, amennyire lehetséges, megkezdik a felvilágosító munkájukat a korszerű háztartásvezetéssel, élelmezéssel és egészségvédelmi [sic!] kapcsolatban.

Országos Vezető elrendeli, hogy evvel a kérdéssel dr. Rajczy Imre miniszteri titkár foglalkozzék. Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos vezetésével értekezlet legyen, ahol résztvesznek mindazok, akik a leventeleány szervezkedésbe belekapcsolódnak (Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos is).

Döntés:

Értekezlet ebben a kérdésben.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár szerint vitéz Szinay Imre altábornagy másként akarja ezt a kérdést megoldani.

12.

Tomanóczy Ilona testnevelésügyi előadó bejelenti, hogy a leventeleányok háziipari foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket az országos vezetőnő maga szeretné a legközelebbi értekezleten ismertetni.

13.

Vitéz Pálossy János vk. alezredes jelentést tesz az összekötő-tiszti tanfolyamról, amelyet az Iparkamara helyiségében tartanak meg. Az ünnepélyes megnyitáson megjelenik többek között dr. Bassola Zoltán miniszteri osztálytanácsos is. Itt az ellenőrzési és nyilvántartási munkát végző tiszteket képezik ki.

14.

Benker József ezredes szerint a levente művész heteket elhalasztják, mivel német és olasz részről a nemzetközi kulturális megmozdulásokat lemondják.

Országos Vezető kéri ennek tudomásulvételét.

15.

Országos Vezető a március 15-i levente ünnepségre meghívja az értekezlet tagjait.

Benker József ezredes szerint kétes idő esetén március 15-én reggel 8- 1/2 9 óra között a rádió közli az ünnepség színhelyét. Rossz idő esetén ezt a leventeünnepséget a Tattersaalban tartják meg.

Országos Vezető azt kívánja, hogy az ott lévő leventeleányok szülei is ott legyenek. A Honvédelmi Minisztérium és a Kultuszminisztérium ügyosztályainak képviselői hivatalból való meghívás alapján jöjjenek el.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár bemutatja majd a meghívottak listáját az Országos Vezetőnek. (A Kultuszminisztert az Országos Vezető személyesen hívja meg. Meghívandók az összes VKM államtitkárok, míg a H.M. részére házi parancsot bocsátanak ki. A Propaganda Minisztériumot is meg kell hívni.)

Országos Vezető elrendeli, hogy a március 15-i levente ünnepségen a tiszteknek az öltözet egyszerű, fehér kesztyű, fekete nadrág. A polgári urak egyszerű sötét ruhában jelenjenek meg.

Benker József ezredes szerint a horvátok résztvettek Pozsonyban a kisantant konferencián, azért ne hívjuk meg őket március 15-re.

Országos Vezető közli, hogy holnap ifj. Horthy Miklós követ úr útján kéri meg a Főméltóságú Urat, arra, hogy adja vissza a kormányzói szózat jóváhagyott szövegét.

16.

Tódor Kálmán gazdasági főtitkár bejelenti, hogy a Levente Gazdasági Központ több irányban tárgyalásokat folytatott különböző cégekkel a leventék által gyűjtött törött hanglemezek felvásárlása ügyében. Ezideig befutott árajánlatok alapján a legjobbnak a Linguaphone Rt. ajánlata bizonyult, mely minden összegyűjtött hanglemez kilójáért 5.- P. értékű könyvet juttat a gyűjtő leventének. Az árajánlatok beküldése még folyamatban van.

17.

Tódor Kálmán gazdasági főtitkár bejelenti a Levente Gazdasági Értesítővel kapcsolatban, hogy az a hó közepén fog kb. megjelenni 20.000 példányszámban. Ezzel az összes levente gazdasági szövetkezések, levente egyesületek és leánylevente alakulatok lesznek ellátva.

18.

Országos Vezető szerint a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja személyi ügyeivel kapcsolatban tisztázni kell a helyzetet vitéz Rapaics Dezső elnök úr személyét illetőleg.

Röviden ismertetve: vitéz Rapaics Dezső altábornagy már több, mint 9 hónapja a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjának elnöke. Az utóbbi három hónapban teljes munkaerejét és minden energiáját száz százalékig az intézmény érdekébe állította. Ezen munkája kapcsán sikerült a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjában teljes rendet teremtenie és úgy szervezetileg mint anyagilag erősen megalapoznia.

Rá kell mutatni arra is, hogy az elnök úr ezen építő munkája során nemcsak az országos elnöki tisztséget töltötte be, hanem munkatársaival karöltve a legapróbb részletekkel is személyesen foglalkozott és így egy teljes felelősségű ügyvezető igazgató személyét is pótolta.

A befutott jelentésekből csak egy pár példát óhajt felhozni az Országos Vezető, melyek a legjobban méltatják az Elnök Úr eddig munkáját:

Székely István, volt Levente Gazdasági Szövetkezési főtitkár elbocsájtása után, különböző adósságokból a Központ pénztárának több mint 11.781.80 P-t kellett volna kifizetnie. Az Országos Elnök úr kezébe vette az ügyet és személyesen tárgyalva az egyes ügyfelekkel, sikerült velük kiegyeznie s így a fenti összeget majdnem felére csökkentette.

Ami a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjának kifejlesztését illeti, rá kíván mutatni az Országos Vezető a gyékény őrcsizmák szállítására is, amelyből eddig 60.000.- P. tiszta haszon ígérkezik. Újabb jelentések szerint ismét nagyobb mennyiségű gyékénycsizma szállításra van kilátása a Központnak, amely szállításokra vonatkozó megrendelést tisztán az Országos Elnök úr személyi összeköttetéseinek köszönheti.

Végül is rá kell mutatni arra, hogy az Országos Elnök úr az elmúlt 9 hónapban több ízben látogatott meg olyan vidéki városokat és azok környékét, ahol a Levente Gazdasági Szövetkezések megalakultak, hogy személyes megjelenésével, tanácsával és pártfogásával buzdítsa ezen Levente Gazdasági Szövetkezések munkáját.

Az Országos Elnök úr ezen útjaival kapcsolatos kiadásai fejében semminemű anyagi vagy más ellenszolgáltatást nem fogadott el.

Tekintettel arra, hogy az Országos Elnök úr a jövőben továbbra is a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjának szolgálatába óhajtja állítani munkásságát, tisztázni kell a helyzetet illetményeit illetőleg.

Országos Vezető nézete szerint legcélszerűbb volna, ha vitéz Rapaics Dezső altábornagy eddig kifejtett odaadó és lelkes munkásságáért, – költségmegtérítés címén – 5.000.- P. és az ezzel járó adók kifizetésében részesülne.

Ezen kifizetést a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja a mai osztályközi értekezleten előadottak alapján eszközölné.

Amennyiben a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja Szövetkezetté alakul át, úgy az Országos Elnök úr illetményeit illetőleg a Szövetkezet alakuló közgyűlése fog annakidején dönteni.

Döntés:

Az Ifjúság Országos Vezetője felkérte Horváth hadbiztos ezredes urat, hogy kellő formában utasítsa a Levente Gazdasági Szövetkezések központi pénztárát, hogy vitéz Rapaics Dezső országos elnöknek költségmegtérítés címén 5.000.- P.-t és az ezzel járó adókat fizesse ki az eddig befolyt jövedelmek terhére.

19.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár jelenti, hogy március 11-én d.u. 18h 30-kor a Darányi Diákház[146] javára a Magyar Művelődés Házában ünnepség lesz, ahol a Honvédelmi Miniszter Úr beszédet mond. Ekkor az Országos Vezető is megjelenik.

20.

Vitéz Megyesy Miklós ezredes a bolgár Brannik szervezet látogatását ismerteti. Sofiai katonai attasénk azt írta, hogy két Brannik ifjúsági szervezet szeretne Levente-Brannik csereakciót megvalósítani. Két 50-60 főből álló csapat és 30 főből álló leventeleány csapat látogatása jöhetne tekintetbe. Az időpont augusztus 1. – szeptember 30-ig terjedő idő. Három-három heti időtartamról lenne szó. Vitéz Megyesy Miklós ezredes ma beszélt a Külügyminisztériumban Zilahi Sebess Jenő dr. miniszteri titkárral ebben a kérdésben. A Külügyminisztérium örülne ennek a megoldásnak.

Országos Vezető azt kívánja, hogy a magyar-bolgár sport érintkezés is induljon meg.

Arató Géza, az OSK h. vezetője közli, hogy egy bolgár újságíróval már tárgyalásokat folytatott. Így a bolgár-magyar sportérintkezés felvételére már lépéseket tett.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár bejelenti, hogy a főiskolai labdarúgó válogatott pünkösdkor mérkőzik a magyar főiskolai válogatottal.

Országos Vezető azt kívánja, hogy deklaráció készüljön a bolgárok érdekében. Vitéz Megyesi Miklós ezredes tárgyaljon Zilahi Sebess Jenő miniszteri titkárral ebben a kérdésben.

Vitéz Megyesy Miklós ezredes szerint Zilahi Sebess Jenő miniszteri titkár valószínűleg magáévá fogja tenni ezt az elgondolást.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök kijelenti, hogy a Külügyminisztérium soha olyan meleg barátságot nem tudott elérni a nemzetek között, mint amilyen barátság keletkezett a bolgár és a magyar nemzet között a Testnevelési Főiskola közvetítésével. Ezelőtt 25-30 bolgár hallgató tanult a Testnevelési Főiskolán és jól megtanult magyarul. Sajnos a bolgár sport általában gyengébb, mint a magyar sport.

Országos Vezető elrendeli, hogy vitéz Megyesy Miklós ezredes mondja meg Zilahi Sebess Jenő dr. miniszteri titkárnak, hogy a Nemzeti Sport Bizottság útján deklaráció készül a magyar-bolgár sportbarátság kiépítésére.

Vitéz Megyesy Miklós ezredes azt szeretné, hogy 12 fiú és 12 leány is látogasson el hozzánk Szófiából. (Hatz Ottó révén.) Ebben a kérdésben a Honvédelmi Minisztérium útján ügyirat készüljön, amelyet a Miniszterelnökség is láttamoz.

Kőszeghy Olivér százados szerint a Honvédelmi Miniszter Úr azt kívánja, hogy a leventék külföldi látogatásait láttamozza.

21.

Országos Vezető bejelenti, hogy a főiskolai bajtársi egyesületek szabályozásával kapcsolatos rendelet megjelent. Ez a rendelet érinti a leventéket és a VKM. IX. főcsoportot is. Lényeges rendelkezés, hogy főiskolai bajtársi egyesületnek csak 26 éves korig lehetnek tagjai.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár részletesen ismerteti a rendeletet, amelyet a VKM Úr március 4-én jóváhagyott. A 26 éves korhatárt csak kivételesen akkor lehet 28 évig meghosszabbítani, ha a hallgató katonai szolgálatot teljesített. A Magyar Nemzeti Diákszövetségbe tartoznak az összes főiskolai egyesületek. A Magyar Nemzeti Diákszövetségben a főiskolai levente egyesületek képviseltetik magukat.

Országos Vezető szerint várni kell a további intézkedésekkel, amíg megalakul a Magyar Nemzeti Diákszövetség szervezete.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár szerint a rendelet a hivatalos lapban jelenjék meg.

Országos Vezető ennek tudomásulvételét kéri.

22.

Országos Vezető szerint 1942-ben 60 személyt terjesztettek fel Toldy Miklós kitüntetésre.

Pálossy János vk. alezredes szerint a Toldy Miklós kitüntetés ügye még nincs a Kabinetirodában.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos tisztázza, hogy hol van jelenleg az ügydarab. Országos Vezető említse ezt meg a Kultuszminiszter úrnak is.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos az utasítást tudomásul veszi és holnap utána néz az ügydarabnak.

Országos Vezető bejelenti, hogy a Pro Juventute kitüntetés ügyét újra megsürgette a Miniszterelnöknél.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár szerint 28 tiszt Toldy Miklós kitüntetése is megakadt a H.M. Elnökségen.

23.

Országos Vezető a Leventeleány Tanácsnak február 26-i jegyzőkönyvéből olvas fel néhány részletet. Ezentúl csak csoport, csapat és kör lesz az elnevezés.

Tomanóczy Ilona testnevelésügyi előadó jelenti, hogy a leventeleányokra vonatkozó átszervező tervezet elkészült.

Országos Vezető szerint szép a leventeleányok fogadalomtétele. A szöveg megváltozott. Országos Vezető felolvassa azt a 12 pontot, amit az Országos Leventeleány Tanács elhatározott és a régi fogadalom helyébe állított. Az Országos Vezető ismerteti a Leventeleány Tanács március 12-i ülésének programját. A Tanács kiválóan dolgozik.

24.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos jelenti, hogy a borsafüredi telekkisajátítási ügyben február 22-én megbeszélés volt. A Minisztériumban megakadt az ügy, mert a miniszter azt mondta, hogy a minisztertanács elé terjeszti ezt a kérdést.

25.

Kőszeghy Olivér szds. jelenti, hogy Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos kirendelése a nagyváradi pályaépítkezés ügyében most a leventék országos parancsnokánál van.

Országos Vezető szerint holnap intézkedni kell ebben a kérdésben.

26.

Kőszeghy Olivér százados jelenti, hogy február 11-én lesz a szórvány értekezlet.

Országos Vezető szerint erre az értekezletre meghívandó a Kultuszminisztérium kisebbségi osztálya (VI/6).

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár javasolja, hogy Bojtár Imre dr. miniszteri titkárt hívják meg.

27.

Vitéz Pálossy János vk. alezredes arról tesz jelentést, hogy az egyik erdélyi tanítóképzőt többször kirabolták és ezért ők egység tornafelszerelést kérnek.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos szerint a tanítóképző vezetősége forduljon kérésével a IX/2 ügyosztályhoz.

28.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár javasolja, hogy sport bajnoki jelvényt az olimpiai bajnokok is megkaphassák a civil vonalon is. [sic!]

Országos Vezető elrendeli, hogy ezt a civil vonalon is valósítsák meg. – Országos Vezető Richter János századost bízza meg, hogy erre vonatkozólag részletes javaslatot dolgozzon ki.



Március hó 9., kedd

9h

Országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Somogyváryné leventeleány ügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

10h 30

Kiss Ferenc altábornagy megköszönte Országos Vezetőnek a magyar sport díszérmet.

11h

Makoldy József magánügyben jelentkezett Országos Vezetőnél.

11h 30

Ellenbogenné magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

12h

Országos Vezető személyi segédtisztje távbeszélőn felhívta a berlini katonai attachet és kérte, hogy továbbítsa a Magyar Kerékpáros Szövetség kérelmét, amely szerint Walter Rütt kerékpáros edző ne májusban, hanem április 15-ike táján jöjjön le.

A kéréssel kapcsolatos választ néhány napon belül, szintén távbeszélőn fogják megadni.



Március hó 10., szerda

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Benker József ezredes és Major István alezredes a márc. 15-iki kormányzói szózat ügyében tárgyaltak az Országos Vezetővel.

10h

Romy Arisztid, Pestszenterzsébet polgármestere, Zsolgya Árpád műszaki tanácsos, Éltető Ödön gimn. ig. keresték fel az Országos Vezetőt és a pestszenterzsébeti gimn. torna terme ügyében, levente székház ügyben és a II. lev. lőtér ügyben tárgyaltak.

11h

A hajdúdorogi görög katolikus püspök[147] tisztelgő látogatáson jelent meg az Országos Vezetőnél. Egyházi dolgokat tárgyaltak meg.

12h

V. Tapody István ezredes, a VII. hadtest légvédelmi parancsnoka tisztelgő látogatáson jelentkezett Orsz. Vez.-nél. Orsz. Vez. távollétében személyi segédtisztje fogadta, akinek Tapody ezr. előadta még, hogy néhány útmutatásra volna szüksége a leánylevente intézménnyel kapcsolatban. Orsz. Vez. személyi segédtisztje Tapody ezredest dr. Kokas Eszterhez, a lev. leányok országos vezetőjéhez irányította.



Március 11., csütörtök

8h 30

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

9h

Vitéz Major István alezredes jelentette az Országos Vezetőnek, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltósága március 15-én az ifjúsághoz intézendő szózatát előző nap délután hanglemezre bemondta. A hangfelvételt a Főméltóságú Úr kívánságára kétszer vették fel. A második felvétel jobban sikerült. Ezt fogja a rádió közvetíteni március 15-én 10 órakor. Az Országos Vezető elrendelte, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltósága által átdolgozott március 15-i szózat szövegét a Hercegprímás Őeminentiájának, a nemzetnevelési és propaganda miniszternek és a propaganda minisztériumnak egy-egy példányban meg kell küldeni.

10h

A szórvány területeken lévő ifjúság felkarolása érdekében az Országos Vezető hivatalos helyiségében értekezletet tartott.

Az Országos Vezető elnökletével tartott értekezleten a törzskarából résztvettek még: vitéz Megyesy Miklós ezredes és Kőszeghy Olivér százados.

Jelen voltak: Vitéz Szinay Béla altábornagy,

Dr. Szathmáry Lajos szórványkormánybiztos (Kolozsvár),

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, VIII. csoportfőnök és a VIII. csoportfőnökségtől

Lovass László vk.őrnagy,

vitéz Tárczay-Felicides Román dr. min. osztályfőnök (VKM),

Dr. Palkovics Pál min.o.tan. (VKM),

Dr. Emődy István min.o.tan. (VKM),

Dr. Siposs Sándor min.titkár (VKM),

Dr. Sztankay András gör.kat. esperes, érseki helynök,

Gaál Károly tábori főlelkész,

Szülő Rezső kat. lelkész,

Erős Sándor ref. lelkész,

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok orsz. vezetőnője.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket. Röviden rámutat a magyar szórvány kérdésnek magyar nemzeti szempontból való óriási fontosságára és ama eltökéltségére, hogy a magyar ifjúság teljes szívvel és lélekkel óhajt belekapcsolódni ezen kérdésnek megoldásába.

Országos Vezető a szórvány kormánybiztost felkéri, hogy az erdélyi magyar szórvány kérdést ismertesse és mutasson reá azokra a lehetőségekre, amelyek a levente intézmény belekapcsolódására fennállanak.

Dr. Szathmáry Lajos szórvány kormánybiztos szemléltető grafikonok alapján röviden felvázolja az erdélyi magyar szórvány kérdés történeti fejlődését, majd fontos statisztikai adatok alapján – amelyek beszerzésénél a IX. hadtest levente parancsnoksága is hathatósan közreműködött – tájékoztatást nyújt a jelenlegi helyzetről. Ismertette azt az elgondolását, amely szerint a szórvány kérdés megoldását 3 tényezőnek kell létrehoznia, éspedig a./ a kormányzati teendőknek, b./ az egyház-politikai teendőknek, c./ társadalmi teendőknek.

A levente intézmény főleg az utóbbi kettőbe kapcsolódhat bele, éspedig az egyházpolitikaikba megfelelő számú magyar római katholikus, görög-katholikus és református levente lelkész rendszeresítésével; a társadalmiakban a levente intézménynek a szórvány vidéken elsősorban ama kettős célt kell szeme előtt tartani, hogy 1./ a még magukat magyaroknak valló ifjúságot ebben megerősítse és támogassa és 2./ az elrománosodott magyar eredetű ifjúságot visszavezesse a magyarság sáncaiba.

Az értekezleten résztvevők egyes konkrét kérdéseket intéztek még a szórvány kormánybiztoshoz, majd a szórvány kormánybiztos által ismertetett anyaghoz elsőnek érdemlegesen dr. Siposs Sándor miniszteri titkár (VKM) szólt hozzá. A következőkben rögzítette minisztériumának hivatalos álláspontját. Magyarország ezidőszerint túlságosan gyenge ahhoz, hogy valamennyi nemzetiségünk tömbjébe beleékelődött magyar szórványok ügyét egyidejűleg hathatósan támogathassuk. Legfontosabbnak az erdélyi román tömbbe beékelődött magyar szórványok támogatását tartja. Erre kellene tehát egyelőre minden erőnket összpontosítanunk. A másik vezető szempont a szórványok támogatásánál nem a román nemzetiségi többség elleni fellépésben, hanem a magyar szórványok pozitív támogatásában és az elrománosodott magyar eredetű lakosságnak a magyarsághoz való visszavezetésében kell, hogy nyilvánuljon.

Dr. Sztankay András görög katholikus apát-plébános, püspöki helynök ismerteti a magyar görög katholikus Egyház rendkívül nehéz és kényes helyzetét főleg román viszonylatban, amely magyar eredetének történelmileg igazolható volta dacára is arra a félreértésre vezet, hogy a görög-katholikus egyenlő a románnal. Ennek a téves és rendkívül káros álláspontnak okai részben a Szentszéknek ezidő szerinti politikájában lelik magyarázatukat, részben azonban saját hatáskörünkben éppen levente vonalon segíthetünk a bajon olyképen, hogy minél több magyar szertartású görög-katholikus lelkészt alkalmazunk. Ehhez a magyar görög-katholikus Egyház fenntartás nélküli támogatását ajánlja fel. Távol áll a magyar görög-katholikus Egyháztól más felekezet magyar híveit elhódítani, egyedüli célja, hogy az elrománosodott, valamint még magyarságát megtartott görög-katholikus vallású erdélyi lakosságot s elsősorban a levente korban lévő ifjúságot a bizánci kereszt és rítus segítségével visszavezesse, illetve megtartsa a magyarság részére.

Több hozzászólásban kikristályosodott az a nézet, hogy a szórványok hathatós gondozása is elsősorban pénzkérdés. Épp ezért minden érdekelt szervnek és az ifjúsági vonalon mindazoknak a tényezőknek, akik részére hitel költségvetésileg biztosítva van, saját ügy- és hatáskörükön belül megfontolás tárgyává kell, hogy tegyék, hogy az erkölcsi támogatás mellett anyagi téren minél jobban tudják a rendelkezésükre álló eszközöket a leghathatósabban rendelkezésére bocsátani a szórvány kormánybiztos irányítása mellett működő erdélyi szórvány problémának. [sic!]

Az értekezlet elhatározza, hogy ezen konkrétumokat egy folytatólagos értekezleten fogja megtárgyalni, amely a szórvány kormánybiztos értesítése alapján a közeli napokban lesz megtartva.

Az elnök megköszöni úgy a szórvány kormánybiztosnak, mint Sztankay apátplébánosnak rendkívül értékes és tanulságos előadásait és az ülést bezárja.

11h

Ortutay Gyula, a Telefonhírmondó és Rádió Rt.-től kereste fel az Országos Vezetőt és kérte, hogy néprajzi munkáját az ifjúság részére biztosítsa. Az Országos Vezetőnek a szórvány értekezleten való elfoglaltságára való tekintettel, személyi segédtisztje folytatott megbeszélést. A személyi segédtisztje látogatásának megismétlését kérte március 23-án 12 órára.

11h 30

Rajcsányi Ferenc, a Magyar Úszó Szövetség elnöke azt a kérelmet terjesztette az Országos Vezetőség elé, hogy Magyarország legjobb mellúszóját, Zimmert[148] (Szegedi Sándort), aki a 11. helyőrségi kórházban újonci minőségben teljesít szolgálatot, a heti rendszeres edzéseken való megjelenés végett az Országos Vezetőség megfelelően pártfogolja Nagymartoni László Imre ezredesnél, a 11. helyőrségi kórház parancsnokánál. Az Országos Vezetőnek az értekezleten való elfoglaltsága miatt a távbeszélő beszélgetést Országos Vezető távollétében személyi segédtisztje bonyolította le. A helyőrségi kórház parancsnoka ígéretet tett, hogy a lehetőséghez képest Zimmer Sándor egészségügyi honvédet a heti edzésekre rendelkezésre bocsátja, de kéri, hogy a Magyar Úszó Szövetség ezt a kérelmet írásban terjessze elő. Az Úszó Szövetség erről értesült.

12h 15

Az Országos Vezető a Honvéd Vezérkar Főnökének referált. Az Országos Vezető jelentette a Honvédvezérkar Főnöke Őnagyméltóságának, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltósága március 15-én rádió-szózatot intéz a levente ifjúsághoz. Bemutatta a Kormányzó Úr Őfőméltósága által módosított szöveget és meghívta a Honvédvezérkar Főnökét az ünnepségre. A Honvédvezérkar Főnöke megígérte, hogy az ünnepségen megjelenik.

16h 30

A Darányi Kálmán diákház építési akciójának ünnepségén megjelent az Országos Vezető a Magyar Művelődés Házában.



Március hó 13., szombat

9h

Országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Dr. Katona Puszta Sándor, a II.hdt. vöröskereszt megbízottja tisztelgő látogatáson jelentkezett az Országos Vezetőnél.

11h

Delmár Walter, a Magyar Sí Club elnöke a főiskolai csapat svájci vízumának ügyében tárgyalt az Országos Vezetővel.

11h 30

V. Kudriczy István vezérőrnagy a március 15-iki ünnepséggel kapcsolatos megbeszélést folytatott az Országos Vezetővel. A március 15-iki ünnepségen részt vesz a H.M. Úr, a Miniszterelnök Úr és a Vkf. úr. A Vkf. úr mint magánember jelenik meg.

12h

Az Országos Vezető József Főhercegnél tett tisztelgő látogatást.

12h 30

Országos Vezető a Pénzügyminiszter Úrnál jelentkezett kihallgatáson. Átadta a Pénzügyminiszter Úrnak a magyar sport díszérmet.



Március hó 14., vasárnap

Országos Vezető 15h-kor megnyitotta az országos levente labdarúgó bajnokságokat. Országos Vezető rövid beszédben hívta fel a csapatok figyelmét a küzdőszellem nagy fontosságára, majd útnak indította a labdát, ezzel mintegy elindította az ország 800 levente csapatának versenyét.



Március 15., hétfő

Nemzeti ünnep.

10h

Országos Vezető résztvett a Hősök terén rendezett levente-ünnepségen. Az ünnepségen megjelentek Kállay Miklós miniszterelnök, vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter és vitéz Szombathelyi Ferenc, a Honvédvezérkar főnöke is.

A levente-ünnepségen a következő műsor volt:

1./ 10h-kor harsonajelek.

2./ A kormányzói szózat adása hanglemezről.

3./ Himnusz. Előadja a Bpest szfőv. központi egyesített levente fúvószenekara.

4./ Egy levente és egy leventeleány rövid, egymondatos hűségnyilatkozata.

5./ A Szózat hangjai mellett a Hősi Emlékmű megkoszorúzása.

6./ Talpra magyar! Szavalja egy leventelegény.

7./ Ünnepi beszéd. Elmondja egy leventelegény.

8./ Németnyelvű költemény. Szavalja egy magyarországi német ifjú.

9./ Riadó. Szavalja egy leventeleány.

10./ Magyar Hiszekegy. Előadja a Bpest szfőv. központi egyesített levente fúvószenekara.

11./ Díszmenet a jelenlevő, rangban legidősebb elöljáró előtt. A kormányzói szózatot a leventeifjúság egész ország területén egyidőben tartandó ünnepségébe bekapcsoljuk:

a./ ahol rádió és megfelelő hangerősítő berendezés van, ott hasonlóképpen, mint a Bpest-i ünnepségen;

b./ ahol ez nem lehetséges, ott a társadalmi helyzeténél és rátermettségénél fogva erre alkalmas vezető egyéniség ugyanazon időben felolvassa.

A kormányzói szózatot a Magyar Rádió még két ízben közvetíti, éspedig: március hó 15-én, 14 órakor, azon leventék részére, akik a helyi ünnepségen erősítő berendezés hiányában csak felolvasásban hallgatták, egy későbbi időpontban pedig rövidhullámon a harctéren küzdő honvédeink részére.

Kormányzó Úr Ő Főméltóságának rádiószózata a leventeifjúsághoz

1943. március 15-én.

Március 15-e közel egy évszázad óta a fiatalságnak, a megindulásnak, a fakadó életnek az ünnepe. Az ma is. Mégis most, amikor az ifjúsághoz szólok, első szavam nem a Tietek, hanem azé a – sajnos – sok ezer magyar életé, amely a hazáért, mint annyiszor ezeréves történetünkben, újra áldozatot hozott. Március 15-én, amikor a nemzeti megújhodás, a nemzeti jövő áll gondolataink élén, szálljon minden szeretetünk, tiszteletünk és elismerésünk azok felé, akik már nem élnek, vagy hadifogságban vannak, vagy kórházi ágyon szenvednek itthon, vagy rokkantan kerültek haza. Ők a mai idők nagy magyar kötelességteljesítői. De minden szeretetünk és gondoskodásunk azoké is, akik apát, testvért, gyermeket, élettársat veszítettek el.

Magyar Leventék!

Az ország egész fiatalsága mellett elsősorban Tihozzátok szólok, mert Reátok nagy feladat vár. A március 15-i ifjak helyébe kell lépnetek. Nektek is ugyanolyan lelkesedéssel kell felsorakoznotok a nemzet nagy ideáljai és céljai mellé. Ma Ti vagytok hazánk reménysége, a magyar jövő valóraváltói. Legyetek mindig méltók nagy őseitekhez, állítsátok ifjú erőtöket épp olyan lelkesedéssel a haza szolgálatába és teljesítsétek éppoly híven kötelességeiteket. Törekedjetek mindig arra, hogy életetek példaadás legyen. Ti járjatok elöl a valláserkölcsi életben, a becsületességben és a hűségben. Szolgáljátok mindenekelőtt a nagy magyar célokat, mert kivált ilyen nehéz időkben kell, hogy a nemzet érdekei minden egyéni érdeket megelőzzenek.

A nemzeti élet egyik legfontosabb alapja a fegyelem. Az összetartás, a belső rend fenntartása, a belső front ereje ma az ország számára a lét, vagy a nemlét kérdése.

Szálljatok mindig keményen szembe a társadalombontó törekvésekkel. Ezek rendszerint válogatás nélkül mindennel szemben a tagadást hirdetik. Pedig még az egészséges reformokat sem szabad, hogy a demagógia sajátítsa ki magának, mert az szem elől téveszti az adott lehetőségeket, túlkiabálja az ésszerű jóakaratot és háttérbe szorítja a komoly munkát. Az újítás is csak akkor lehet egészséges, ha az élet józan követelményeihez simul.

1848-ban március 15-ének lelkesedését nem lehetett valóra váltani. Ma ehhez minden rendelkezésünkre áll. Országunk független és önálló, megvan a törvény előtti teljes egyenlőségünk. Ha ezeket megőrizve egységben, fegyelmezetten, keményen dolgozva haladunk és megtartjuk erkölcsi tisztaságban országunkat, méltók leszünk őseinkhez és a ma magyar harcának szent áldozataihoz.

Legyetek felkészülve, hogy ha ránk köszönt a napsütés, ősi erővel sarjadjon az ifjú magyarság élete.

Bízom a mai fiatal magyar lelkek egészséges életerejében, amely meghozza a szebb jövőt.



Március 16., kedd

10h

Schvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök megjelent a főcsoportfőnökségen és megbeszélést folytatott Országos Vezető távollétében Gál Károly tábori főlelkésszel. Aggodalmának adott kifejezést, hogy a csepeli, mintegy 3.000 létszámú levente-ifjú valláserkölcsi nevelése nincs biztosítva. Ennek sürgős orvoslását kéri. Konkrét adatokat is terjesztett elő, amelyek rávilágítanak arra, hogy az ifjúság, amely a téves eszmei áramlatoknak a legjobban ki van téve, egyáltalán nincs biztosítva a magyar keresztény szellem számára. Kilátásba helyezte, hogy április 4-én a csepeli leventék részére szentmisét mond, amennyiben az Országos Vezető is ez alkalomból kijön. – A leányleventékkel kapcsolatban dr. Kokas Eszter országos vezetőnővel folytatott megbeszélést a megyéspüspök és ebben az ügyben teljesen közös megegyezésre jutottak.



Március hó 19., péntek

9h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Pálossy János vk. alezredes a VIII. csf-ség ügyeit referálta az Országos Vezetőnek.

10h 30

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt meg az Országos Vezetővel.

11h 30

Raff István székesfővárosi mérnök magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

12h

Dr. Rajczy Imre, az Orsz. Vez. személyi titkára távbeszélőn Berlinben a katonai attachenak jelentette, hogy a VKM Úr a hónap végén Berlinbe utazik. Az ünnepségekre hívják meg Axmannt is és tegyék lehetővé, hogy a VKM Úr a német ifjúsági szervezeteket meglátogassa.

12h

Schmidt József kormányfőtanácsos a Nemzeti Úszósport Alapítvány folyó ügyeit referálta az Országos Vezetőnek.

12h 30

Gaál Károly tábori főlelkész jelentette az Országos Vezetőnek, hogy távollétében Schvoy székesfehérvári püspök kereste, és bejelentette, hogy Csepelen azt az istentiszteletet, amelyen az Országos Vezető részt vesz, ő fogja tartani. – Jelentette, hogy a hercegprímás Úr nagy örömmel fogadta az enciklika szövegtervezetét, azt mielőbb lefordítja latinra és Rómába juttatja.

13h

Radácsy György királyhelmeci főszolgabíró levente otthon és sport ügyben tárgyalt az Országos Vezetővel.

13h 15

Holló Zoltán testnev. tanácsos magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

13h 30

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetője a Főméltóságú Asszonynál tett látogatásáról számolt be az Országos Vezetőnek.



Március hó 20., szombat

9h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Balogh Béla ezredes tisztelgő látogatáson jelentkezett az Országos Vezetőnél és jelentette a VIII. csoportfőnökséghez való beosztását.

11h

Hampél[149] Károly főhadnagy műterem bérbevevés ügyben kérte Országos Vezető pártfogását.

11h 15

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt meg az Országos Vezetővel.

11h 30

Nadler Herbert, az állatkert igazgatója magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

12h

Országos Vezető a H.M. helyettes Úrnál jelentkezett kihallgatáson.

Országos Vezető referálta a Honvédelmi Miniszter helyettesnek a levente parancsnokok és beosztottjaik más irányú igénybevétele tárgyában felfektetett 132253/Eln./40/e osztály ügydarabot. Eszerint a leventeparancsnokok a fennálló nagy hiányra és az ebből előállott súlyos munkatöbbletre való tekintettel a jövőben hivatásszerű ügykörük mellett az M. ügyek[150] kivételével más ügyekkel nem foglalkoztathatók. Az ügydarabot a H.M. helyettes úr kiadványozta.

Azután a bolgár Brannik ifjúsági szervezetről és más folyó ügyekről tájékoztatta a miniszterhelyettes urat az Országos Vezető a Honvédelmi Miniszteri referáda előtt.

A Honvédelmi Miniszter ezekkel az ügyekkel kapcsolatban 22-én 11 órakor fogadja az Országos Vezetőt.



Március hó 22., hétfő

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Hampel Károly főhadnagy magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

10h 15

Vitéz Dezséry, a leventék hírközpontjának a vezetője sajtó ügyekben referált az Országos Vezetőnek.

10h 30

Arató Géza tn. tanácsos Szelőczey János rehabilitálása ügyében kért pártfogolást az Országos Vezetőtől.

10h 45

Bárány Istvánné magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

11h

Országos Vezető a H.M. Úrnál jelentkezett kihallgatáson. Folyó ügyeket referált.

12h 30

Somoss Elemér min. osztálytanácsos kísérleti konyha ügyében tárgyalt az Országos Vezetővel.

13h

Schmidt József kormányfőtanácsos magánügyben tárgyalt az Országos Vezetővel.



Március hó 23., kedd

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Gaál Károly tábori főlelkész a veszprémi és székesfehérvári úttal kapcsolatos utasításokat kapott az Országos Vezetőtől.

10h 15

Asztalos alezredesnek az Országos Vezető szerencsekívánatait fejezte ki abból az alkalomból, hogy Asztalos alezredes az ezredesi vizsgát kiváló eredménnyel tette le.

10h 45

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Országos Vezetővel.

11h 15

Várady Dezső MÁV felügyelő Balogh Róza szilágysomlyói igazgató tanítónő Budapestre való áthelyezése ügyében kérte az Országos Vezető pártfogását.

11h 30

V. Kudriczy István vezérőrnagy, VIII.csfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Országos Vezetővel.

12h

Dott.Emilio Ceretti, a „Popolo D`Italia” munkatársa jelentkezett az Országos Vezetőnél, lapja részére nyilatkozatot kért, a leventeintézmény céljaira vonatkozólag és a levente intézmény külföldi kapcsolatairól.

12h 30

Dr. Saád őrnagy a „női honvédelmi ismeretek”-ről tájékoztatta az Országos Vezetőt.

12h 45

Papp Gábor a műegyetemi lev. csapat teljesítmény próbája és az ápr. 3-iki ünnepélyes megnyitás ügyében tett jelentést az Országos Vezetőnek.

13h

Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát látogatta meg az Országos Vezetőt, és a leventék vallás-erkölcsi neveléséről folytattak megbeszélést.

13h 30

Schmidt József kormányfőtanácsos a Nemzeti Úszósport Alapítvány 1942. évi zárszámadását és a folyó ügyekről szóló jegyzéket adta át az Országos Vezetőnek.

13h 45

Dr. Pusztai János min. tanácsos a leánylevente törvény tervezetről tárgyalt az Országos Vezetővel.

14h

Kászonyi Zoltán ezredes a IX. hdt. lev. parancsnoka tisztelgő látogatásra jelentkezett az Országos vezetőnél.

17h

Osztályvezetői értekezlet az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

1.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos bejelenti, hogy elkészült a sportszövetségek és társadalmi sportegyesületek vagyonkezelése tárgyában készült rendelettervezet.

2.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos jelenti, hogy a Testnevelési Főiskola nőhallgatói nyári formaruhájának kérdésében a testnevelési csoport átiratot intézett a Mechanikai Szövő-Gyárhoz. Az anyag felszabadítását is kérni kell.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint az állam szerzi be az anyagot a Testnevelési Főiskola hallgatói részére, de a hallgatók fizetik meg.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő közli, hogy kb. 150 leventeleány egyenruhára van szükség. A 3, Orvietoba kiküldött leánynak szürke egyenruháját átalakítják. A Klára iskola végzi az átalakítást.

3.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos jelenti, hogy a Testnevelési Főiskola tanárai és férfihallgatói egyenruhája anyagának biztosítása tárgyában átirat ment a Pénzügyminiszterhez. Erre még válasz nem érkezett. – Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos javasolja, hogy Országos Vezető ebben a kérdésben levél kíséretében pro memoriát intézzen a Pénzügyminiszterhez.

4.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő szerint a március 1-i határidő már régen lejárt és a „Szebb Jövőt” kiköltözése még nem történt meg. Pedig a levente-leány ügyosztálynak így nem áll elegendő hivatali helyiség a rendelkezésére.

Országos Vezető fontosnak tartja a SÉOF, a „Szebb Jövőt” és a IX/3 ü.o. elhelyezését.

Vitéz Kudriczy István vk.ezredes evvel kapcsolatban különféle elhelyezési lehetőségeket javasol.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő szerint minimálisan 3 szobára van szüksége a IX/3 ügyosztálynak.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos javasolja, hogy az Alkotmány u. 10. számú házat honvédelmi és kultuszi vonal közösen vegye meg. Honvédelmi vonalon 1 1/2 millió lenne kb. a kisajátítási ár.

Döntés:

Az Alkotmány u.10. számú házat a H.M. kisajátítja. Lefektetjük az ügyiratban, hogy ott vannak kultuszminisztériumi ügyosztályok, amelyeket kitenni nem lehet.

Országos Vezető megbízza dr.Kokas Eszter országos vezetőnőt, hogy ideiglenesen, amíg ki nem sajátítják az Alkotmány u.10. számú házat, átalakítást hajtson végre a IX/3 ügyosztály helyiségeiben. (A fürdőszobával és öltöző szobával kapcsolatosan.) Egyelőre a III.3. számú 10 szobás lakást kisajátítják.

Vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes szerint a Sportorvosi Intézet céljaira 15 szoba szükséges. Együttműködés legyen ebben a kérdésben az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság és a IX/2 ügyosztály között.

5.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő jelenti, hogy Mezőkovácsházán az egyik tanítónő nyugdíjba menne és ott megindítaná a leventeleányok szövési foglalkoztatását. Ez a tanítónő már mintákat küldött be. Mezőkovácsháza a termelt gyapotmennyiséget hajlandó átadni a leventeleányoknak feldolgozásra. – Juhász Anna tanítónő kitanulná az üzemet. Működéséhez anyagi támogatást kér. Ennek a kérdésnek megoldása óriási háziipart jelentene, amely biztosíthatná a leányok ruha ügyét.

Döntés:

Összműködés a Gazdasági Szövetkezéssel ebben a kérdésben.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy szerint a leventeleányoknak legyen egy szakosztálya a Gazdasági Szövetkezésnél.

6.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő jelenti, hogy értekezlet volt a vidéki csapatoknak pénzzel való ellátása tárgyában. A felségjelvényeket eddig a Kolortext szállította, de erre vonatkozólag más helyről is kért ajánlatot a IX/3 ü.o. A Kolortext 33 fillért számít a jelvény darabjáért. Most azonban 27 filléres ajánlatot kaptak és a szállító minden jelvény után 5 fillért fizet a központnak. Tehát így lényegileg 22 fillérbe kerül egy jelvény. Itt lenne egy alap a levente-leány csapatok részére. A Gazdasági Szövetkezés vegye kézbe ezt a kérdést. Az anyag kiigénylésénél segíteni kell a szállító cégnek.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy közli, hogy honvédelmi vonalon 500 m-t kértek, de anyag nincs. A honvédelmi vonalon 1.200.000 darab felség levente jelvényt rendeltek meg.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő javasolja, hogy a leánylevente jelvényt változtassák meg. Leventeleány egy szó, ezért felesleges 2 „l” betűt írni.

Országos Vezető szerint a leánylevente jelvény legyen egyforma a levente-jelvénnyel.

Döntés:

A leventeleány jelvény teljesen azonos a levente felségjelvénnyel. Az email[151]jelvényeket ép úgy viselhetik a fiúk és a leányok. [sic!]

Benker József ezredes szerint a leányleventéknek a Gazdasági Szövetkezéssel való összműködését jogilag meg kell okolni.

Döntés:

A Gazdasági Szövetkezés szerződést köt a leventelány ügyosztállyal. A miniszter aláírásával történjen a szerződés. A Levente Gazdasági Szövetkezésben egyik alosztály lesz a leánylevente.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos magára vállalja ennek a kérdésnek az elintézését.

Országos Vezető kívánságára az OSK egy nyilatkozatot ad le a Nemzeti Sportban, hogy nincs csokor, stb.

Országos Vezető bejelenti, hogy holnap Czapik püspököt látogatja meg. Pro memoriát fog átadni.

Országos Vezető közli, hogy a nála járt Kelemen Chrisostom pannonhalmi főapáttal közölte, hogy a kooperáció csak akkor lehetséges, ha az egész vezetőség megváltoztatja álláspontját. A Kalász ügyben is panaszok érkeztek az Ifjúság Országos Vezetőségéhez. – Esetleg várható lesz a Kalász részéről egy leventeleány támadás a parlamentben.

7.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő javasolja, hogy az egyenruha szövetének árusításába a Gazdasági Szövetkezést is kapcsolják be. Ezt a szövetet csak a leventeleány egyenruha céljaira készítik.

8.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő jelenti, hogy a leventelányok április 4-től kezdődőleg meghívást kaptak spanyolországi tartózkodásra. A spanyolok július 13-án jönnének. – Már nincs idő arra, hogy a magyar csapat kimenjen Spanyolországba.

Országos Vezető szerint az OSK bekapcsolandó ezen kérdés megoldásába. A Külügyminisztérium részéről történjék meg a jóváhagyás.

Megyesy Miklós ezredes jelenti, hogy a magyar katonai attasénak táviratot küldtek, kérve őt arra, hogy mentse ki a magyar csapatnak be nem érkezését, és hogy a továbbiakat levélben fogják közölni a spanyol vezetőkkel.

Országos Vezető szerint a spanyol vezetőkkel nemcsak azt kell közölni, hogy dr. Kokas Eszter egyetemi magántanár lett a magyar leventeleányok országos vezetőnője, hanem meg kell írni dr. Kokas Eszter országos vezetőnő életrajzát is.

Döntés:

Ebben a kérdésben a bizottság összehívandó.

Vitéz Megyesy Miklós ezredes bejelenti, hogy a spanyolországi látogatás lebonyolításához elvi hozzájárulást fog kérni dr.Zilahi-Sebess Jenő miniszteri titkártól a Külügyminisztériumban.

9.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő közli, hogy tőle a Főméltóságú Asszony véleményt kért a női sportra vonatkozóan. Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő azt válaszolta, hogy nem hiszi, hogy ezen a téren túlzásba menjenek.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos szerint a női testnevelés reformját most tárgyalják a Testnevelési Főiskolán.

Dr. Kokas Eszter országos vezetőnő szerint nemcsak az iskolákban, de a gyárakban is jó lenne a délelőtt közepén egy félórás tornának a bevezetése.

Országos Vezető elrendeli, hogy dr. Kokas Eszter országos vezetőnőt a női testnevelés reformjáról részletesen tájékoztassák, hogy válaszolni tudjon a Főméltóságú Asszonynak.

10.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos szerint a fiú mindennapos testnevelés megvalósítása évente 160.000 P.-be kerül.

Országos Vezető szerint a női mindennapos testnevelés bevezetését is napirendre kell tűzni.

Dr. Rosztóczy Ernő orvos-alezredes javasolja, hogy dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos és dr.Kokas Eszter országos vezetőnő hallgassák meg a szakemberek véleményét. Ez a kérdés orvos nélkül nem oldható meg.

Döntés:

A női mindennapos testnevelés bevezetését napirendre kell tűzni. Erre vonatkozólag az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság, dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója és dr. Kokas Eszter országos vezetőnő közös értekezletet tartsanak.

11.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója felolvassa a külföldi állampolgárok beutazási engedélye tárgyában készített jelentését (A 70/1843. VKM eln. rendelet ne vonatkozzék sportemberekre.) Külföldi állampolgár beutazási engedélyét a VKM szerezze meg.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója ezután az idegen államok külképviseleteinek tagjaival való érintkezés tárgyában tesz jelentést. (Az 539/1943. VKM eln. sz. rendeletben jelzett „szigorúan vett kulturális ügyek” meghatározása ne vonatkozzék sportügyekre).

12.

Arató Géza, az OSK h. vezetője jelenti, hogy kérték Rütt kerékpáros edzőnek a kiküldését a levente kerékpáros-képző tanfolyam tartására. Von Tschammer und Osten német sportvezér nem engedi Rüttet külföldre utazni.

Országos Vezető kéri ennek tudomásulvételét.

13.

Arató Géza, az OSK h.vezetője bejelenti, hogy a Balatoni Sport Bizottság működési szabályzata dr. Pusztai János miniszteri tanácsosnál van.

Országos Vezető közli, hogy erről már tájékoztatta a pénzügyminisztert, aki a bejelentést tudomásul vette és mondta, hogy elmegy a Főméltóságú Úrhoz a kinevezések előtt. A pénzügyminiszter a Kormányzó Úr Őfőméltósága hozzájárulása esetén Albrecht királyi herceg kinevezését javasolja.

14.

Döntés:

A Vasas sport club ügyét ismét a tavalyihoz hasonló módon kell rendezni.

15.

Arató Géza, az OSK h. vezetője a levente labdarúgó bajnoksággal kapcsolatos panaszokat és a tett intézkedéseket ismertette. Körrendelet intéztessék a H.M. vonalon, hogy a levente parancsnokság nem tartja kívánatosnak, hogy a társadalmi sportegyesületek beleolvadjanak a levente-egyesületekbe. Így a kezdeti súrlódás megszüntethető.

Országos Vezető szerint erről ügyirat készüljön. – Országos Vezető pro memoriát nyújt át Velics Lajos államtitkárnak és elvi döntést kér. Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár és Arató Géza, az OSK h. vezetője készítsék el az ügyiratot. A vidéki egyesületekre vonatkozólag átfogó rendezés legyen. A beolvadás ellen kell tiltakozni.

Arató Géza, az OSK h.vezetője szerint a kerületi titkárok költségeire a fedezet biztosítva van. 16 ember áll rendelkezésre vidéken. Vidéken összesen 680 egyesület van. – Arató Géza, az OSK h.vezetője már tárgyalt vitéz Kudriczy István vezérőrnaggyal és Benker József ezredessel. A levente egyesületeknek sport szempontból való átdolgozása kívánatos. Erre vonatkozólag tervezetet készítettek. A levente egyesületeknek abban az esetben, ha sportegyesületbe belép (ha a levente egyesület minőségi sporttevékenységet folytat), akkor a LOK által kiadandó egységes alapszabálya lesz.

Országos Vezető szerint az OSK vidéki titkárainak számát szaporítani kell. A társadalmi sport a minőségi sport kifejezője. A levente sport tömeg sport.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy hangoztatja, hogy verseny nélkül nincs sport még a leventéknél se.

Döntés:

Megbeszélések levente- és OSK-vonalon. A következő osztályvezetői értekezleten végleges megbeszélések az előzetes tárgyalások alapján.

16.

Lovass László vk. őrnagy jelenti, hogy a VKM kebelén belül bevezették az orvosi adatok bejegyzését a középiskolák I. osztályában. 10 éves kortól állítják ki a fejlődési törzslapot a középiskola orvosi személyzetével és 12 éves kora után az illetékes levente szervhez kerül a gyermek törzslapja.

17.

Vitéz Pálossy János vk. alezredes bejelenti, hogy vitéz Megyesy Miklós ezredes beszerezte a honvédelmi ismeretek törökországi tankönyveit. A leányok is tanulják Törökországban a honvédelmi ismereteket. Ezekben a könyvekben a katonaságnak mesterségi részét tanítják,[152]

Vitéz Pálossy János vk. alezredes felolvassa ezeknek a könyveknek a tartalomjegyzékét. Magyarországon alig tanítanak konkrétumot a honvédelmi ismeretek óráin.

Vitéz Megyesy Miklós ezredes egy csomó hasonló portugál könyvet is bemutat.

Vitéz Dezséry Endre bejelenti, hogy a Hírközpont a német, olasz és japán ifjúsági mozgalmakról 3 könyvet ad ki.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy szerint a török és portugál könyveket le kell fordítani.

Országos Vezető szerint a jelenlegi honvédelmi ismeretek tankönyvei nem felelnek meg a célnak, jövőre át kell őket dolgozni. Dr. Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár is belevonandó a kérdés megoldásába. Országos Vezető javasolja, hogy egy bizottság meghatározza az irányát ennek a propagandának. A bizottság mondja meg, hogyan kell az iskolai oldalon a propagandát beleilleszteni. Balassa Brunó dr. miniszteri osztályfőnök véleményét is ki kell kérni. A sajtót is a cél szolgálatába kell állítani.

Arató Géza, az OSK h.vezetője azt kívánja, hogy a Testnevelési Főiskola valósítsa meg a korszerű honvédelmi ismeretek tanítását.

18.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy szerint a zombori sportpálya rossz. A sportpályának nincsen tulajdonosa.

Arató Géza, az OSK h. vezetője szerint a zombori polgármestert[153] felszólították, hogy haladéktalanul közölje az adatokat, de erre a felhívásra válasz még nem érkezett. Átiratot kell intézni a belügyminiszterhez és eljárást kell szorgalmazni a zombori polgármester ellen. – Az OSK utasítja kerületi megbízottját, hogy azonnal a helyszínre utazzon.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy jelenti, hogy a Sokol egyesület vagyona nincs átadva, mert a polgármester többszöri sürgetés után sem jelentette be az adatokat.

Ezért eljárást kellett indítani a polgármester ellen.

19.

Vitéz Pálossy János vk. alezredes a Haderőnkívüli Híradás című oktatósegédlet 1. és 2. füzetét osztotta ki. Ez a híradó leventék részére készült.

20.

Vitéz Dezséry Endre, a levente hírközpont vezetője jelenti, hogy a levente kiállítást Stuttgartban június 15. – július 1-ig a nagy Népparkban rendezik meg. Átlagosan 300.000-500.000 nézőre kell számítani. 5 csarnokot bocsátanak Magyarország rendelkezésére. A csarnokok méretei: 50 m hosszú, 11 m széles, 8 m magas. Az 5 csarnokot így osztja el a Külügyminisztérium: 1./ Magyar szociálpolitika, 2./ leventék, 3./ népművészetünk, 4./ idegenforgalmunk, 5./ magyar államiság (magyar-német katonai kapcsolat). A költségek nagy részét a Külügyminisztérium kulturális osztálya vállalja. – Vitéz Dezséry Endre, a levente hírközpont vezetője kéri, hogy az erre vonatkozó javaslatokat április 1-ig a Levente Hírközpontba küldjék be.

Országos Vezető elrendeli, hogy vitéz Kudriczy István vezérőrnagy intézkedjen ebben a kérdésben.

21.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy bejelenti, hogy vasárnap a bezdáni sportegyesület közgyűlést tartott, amelynek egyetlen pontja szerint az egyesület kimondta feloszlatását.

22.

Országos Vezető azt kívánja, hogy bármilyen ünnepélyes megmozduláson a leventeleányok országos vezetőnője jelenjék meg.

23.

Országos Vezető jelenti, hogy a német főiskolai szervezetek vezetőit április 2-án fogadják a Testnevelési Főiskolán. Országos Vezető arra kéri az értekezlet tagjait, hogy ez alkalommal jelenjenek meg a Testnevelési Főiskolán. -

24.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos jelenti, hogy a testnevelésnek buktató tantárgyként való kimondásáról szóló rendelet tervezete vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnöknél van.

25.

Országos Vezető szerint április 2-18-ig Budapesten svéd napokat rendeznek. Sportszempontból is érdeklődni kell ebben az irányban.

26.

Országos Vezető jelenti, hogy a maglódi levente egyesület március 25-én a Magyar Művelődés Házában előadást tart. Jegyigénylés tárgyában Richter János századoshoz kell fordulni.

27.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy f. hó 12., 13., és 14-én Sopronban időzött, ahol megszemlélte a Levente Gazdasági Szövetkezés szervezetét. A polgármesterrel[154] és a levente egyesület elnökével folytatott tárgyalása folyamán sikerült véglegesen biztosítani a város különböző helyein lévő, összesen 37 kat. holdnak a Soproni Levente Gazdasági Szövetkezés részére való átengedését. – Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy rámutat arra, hogy Sopronban a Levente Gazdasági Szövetkezés és a Volksbund gazdasági szerve között semmiféle kapcsolat nem áll fenn. – Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja minden intézkedést megtesz a Soproni Levente Gazdasági Szövetkezés támogatására és felvirágoztatása érdekében, mert a magyar leventék gazdasági munkája semmi esetre sem maradhat hátra a Volksbund gazdasági szervezkedésével szemben.

28.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a gumihulladék gyűjtésről eddig beérkezett jelentések igen szép eredménnyel kecsegtetnek.

29.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bemutatja a közelmúltban megjelent Levente Gazdasági Értesítő első számát.

Országos Vezető a kiadott lappal kapcsolatban elismerését fejezi ki.

30.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a Honvédelmi Minisztériumtól átirat érkezett, mely szerint a Központtól újabb 30.000 pár gyékény őrcsizmát fog a német hadseregnek a közeljövőben szállítani. – Bejelenti továbbá vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy, hogy a Központ felszólítást kapott a H.M.-től gyékény őrcsizmáknak a honvédség részére való leszállítására is. Ezen szállításnál versenytárgyalás van kitűzve. A Központ Kürthy Ernő Kft.-vel közösen kíván 100.000 pár szállítására ajánlatot tenni. – A Kürthy Kft. bekapcsolására azért van szükség, mert az ajánlat beadásához iparengedélyt kell csatolni. A Központ – míg szövetkezetté nem alakult át – nem kaphat iparengedélyt és így csak a Kürthy Kft. bevonásával tud ajánlatot tenni. A Kürthy Kft. fogja a szállítás lebonyolítását is végezni.

A tiszta nyereség a Kürthy Ernő Kft. és a Központ között 50 %-ban lesz felosztva.

Országos Vezető hozzájárul, hogy a Központ a Kürthy Kft – melynek tulajdonosa Kürthy Ernő ny. százados, háziipari szakember – bevonásával tehesse meg az ajánlatát.

31.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a Propaganda Miniszter a Nemzetvédelmi Bizottság útján „Országvédelem-Nemzetvédelem” című könyvet fog kiadni. A Nemzetvédelmi Bizottság kér egy kb. 10-20 oldalas leírást a leventéknek nemzetvédelmi és gazdasági tevékenységéről. – Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy jelenti, hogy a Levente Gazdasági Szövetkezésekről szóló részt csak az esetben íratja meg, ha a LOK is megíratja a leventéknek az ország és nemzetvédelemben való szerepét.

Döntés:

A könyvrészt meg kell írni és a Levente Gazdasági Szövetkezések Központja ezen ügyben folytasson megbeszélést a Lok-kal.

32.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a „Leventék Országos Szövetkezetének” alapszabályai elkészültek és kéri, hogy a minisztertanácsi előterjesztés minél előbb elkészüljön.

Országos Vezető elrendeli, hogy a 40/e osztály az elkészült alapszabályok alapján a Központtal karöltve készítse el a minisztertanácsi előterjesztést.

33.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a Tehubert-tel folytatott tárgyalások alapján elkészült a legújabb tervezet az országos textilhulladék gyűjtés megindítására. Egyúttal bejelenti, hogy a textilhulladékok gyűjtésére tervezett új szervezetet a Honvédelmi Miniszterhelyettes Úr Őnagyméltóságának bejelentette.

34.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy dr.Fitz Arthur őméltóságának a „Szabadalmi Közlöny” 1941. évi december hó 15-én megjelent számának 347-ik oldalon 2864. szám alatt elnyert „SERVICE állomások felállítására vonatkozó terv” tárgyában kiadott szerzői joga van. – Dr. Fitz Arthur ezen műszaki terv keresztülvitelét 50 %-os részesedési arányban a Levente Gazdasági Szövetkezések Központjával kívánja megoldani.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy kifejti, hogy ez a gondolat csak a háború után lesz megvalósítható, mégis szükségesnek tartja, hogy legalább 20 éves állami koncessio elnyeréséhez már most megtegye a lépéseket, dr.Fitz Arthurral közösen. – A „SERVICE” állomások felállítása szorosan összefügg a magyar levente ifjúság motorizálásának kérdésével, ami állami érdek és ami egyúttal a szerzőjog védelmében részesített műszaki szerv nemzetfenntartó létesítését is célozza. – A „SERVICE” állomások felállításához dr. Fitz Arthur bejelentése szerint keresztény tőke rendelkezésre áll. – A „SERVICE” állomások felállításával részben hadirokkantaknak, részben pedig leventéknek volna a megélhetésük biztosítva.



Március hó 24., szerda

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Gaál Károly tábori főlelkész a veszprémi úttal kapcsolatos dolgokat tárgyalta meg az Országos Vezetővel.

10h 15

V. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök folyó ügyeket beszélte meg [sic!] az Országos Vezetővel.

10h 30

V. Kudriczy István vőrnagy, VIII. csfőnök folyó ügyeket tárgyalt meg az Országos Vezetővel.

10h 45

Dr. Kokas Eszter az esztergomi püspök úrral [sic!] megbeszélendő ügyeknek az anyagát referálta az Országos Vezetőnek.

11h

Az Országos Vezető Esztergomba utazott gk-n, az esztergomi püspök [sic!] látogatását visszaadandó.



Március hó 25. csütörtök

Ünnep.



Március hó 26., péntek

9h

Országos Vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Lovass ezredes, Budapest Székesfőváros katonai parancsnoka levente ügyekben tárgyalt az Országos Vezetővel.

10h 30

Rajcsányi Ferenc, a Magyar Úszó Egyesület elnöke és Bárány István keresték fel az Országos Vezetőt és pártfogását kérték, eszközölje ki, hogy a német műugró bajnoknő, Gerda Daumerlang, májusban, 10 napon át a testnevelési tanárnők és a leánytanulók részére bemutatót tarthasson.

11h

Magyari Zoltán nyilv. rendes tanár, a magyar közigazgatási tudomány int. igazgatója kereste fel az Országos Vezetőt. Miután megtekintette az ifjúság eü. szervezetével kapcsolatos létesítményeket, kérte, hogy megismerhesse az Ihnov szervezetét, amit az Orsz. Vez. készségesen felajánlott. Meghívta az Országos Vezetőt intézményének megtekintésére.

11h 30

V. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök és Arató Géza testnevelési tanácsos jelentette az Országos Vezetőnek, Von Tsammer[155] u. Osten német birodalmi sportvezér meghalt. A H.M. Úrral távbeszélőn történt megbeszélés alapján Magyarország képviseletében a temetésen v. Béldy Alajos altábornagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek Országos Vezetője és v. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök, a Társadalmi Sport és Testnevelés vezetője jelennek meg.

12h

Szt. Imre kollégiumból[156] küldöttség kereste fel az Országos Vezetőt és meghívta az április 12-én tartandó ünnepségre.



Március hó 27., szombat

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Kudriczy István vőrnagy VIII.csf. folyó ügyeket tárgyalt meg az Országos Vezetővel.

11h

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetőnője referált az Országos Vezetőnek a VKM Úrral folytatott tárgyalása eredményéről, a leventeleány konyha ügyről. A leventeleány rendelet tervezetről folytattak még megbeszélést.

12h

Az Országos Vezető a Stühmer gyárban felavatásra kerülő iparművészeti munkát tekintette meg.



Március hó 28., vasárnap

Az Ifjúság Országos Vezetője a váci püspöknek[157] visszaadta tisztelgő látogatását.



Március 29., hétfő

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Schumacher Hauptbannführer elbúcsúzott az Orsz. Vez.-től utóbbinak berlini utazása előtt, s egyben felhasználta az alkalmat, hogy meleg szerencsekívánatait fejezze ki a március 15-iki felemelő ünnepség és elsősorban a leventék és leventeleányok imponálóan fegyelmezett és megkapó szereplése felett. Közölte, hogy tudomása szerint Axmann Reichsjugendführer nagy súlyt helyez a katonai előképzés munkaközösségének idén nyáron Budapesten tervezett ülésezésére.

10h 30

V. Kudriczy VIII. csfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Orsz. Vez.-vel.

11h

Orsz. Vez. személyi segédtisztje Orsz. Vez. parancsára távbeszélőn tárgyalt az I. hdt. szállás szabályozó tisztjével, Wurmb Elemér hadnaggyal, hogy a BKE helyiségeit, a m.kir. 101 honv. gk. tanezred pótkeret pság céljaira igénybe veendő kisajátítási rendeletet hatálytalanítsák. [sic!]

11h 15

Országos Vezető személyi segédtisztje, Orsz. Vez. parancsára, a falatozóban szükséges építkezések ügyében beszélt Sikorszky alezredessel. Az I. hdt. építési kirendeltség vezetőjével. Sikorszky alezredes megígérte, ahogy az akta hozzákerül, azonnal intézkedni fog az építkezés foganatosítása tárgyában.

13h 40

Országos Vezető v. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnökkel Berlinbe utazott, von Tschammer und Osten birodalmi sportvezér temetésére.

Országos Vezető március hó 29-től április hó 1-ig

von Tschammer und Osten német birodalmi vezér temetésén Berlinben tartózkodott.



Április hó 1., csütörtök

A műegyetemi lev. pk-tól Jermendy Frigyes, a csapat vezető tisztje jelent meg az Országos Vezető hivatalos helyiségében és pártfogolást kért az Országos Vezetőtől Budapest Székesfőváros Főpolgármesteréhez, abból az alkalomból, hogy a műegyetem levente ifjúsága ápr. 3-án levente-avató ünnepséget tart és a Főpolgármester rendelje el a műegyetem környékének zászlóval való díszítését.

14h 20

Országos Vezető a Keleti pu.-ra érkezik berlini útjáról.

Április hó 2., péntek

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h 30

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Országos Vezetővel.

11h

Gaál Károly tábori főlelkész és Erős Géza evangelikus tábori lelkész tárgyaltak az Országos Vezetővel, Kapi Béla evangelikus püspöknél teendő viszontlátogatás időpontjáról.

11h 30

Kálló Ferenc tábori esperes jelentkezett az Országos Vezetőnél és kérte pártfogását fivérének kegyelmi kérvénye továbbítása ügyében.

12h

Országos Vezető a Kormányzó Úr főhadsegédéhez ment, hogy megbeszélje vele annak a fényképnek az ügyét, amely a levente propaganda album első oldalára kerülne.



Április hó 3., szombat

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Báthory László Debrecenből jelentkezett az Országos Vezetőnél és vándordíjat ajánlott fel a levente-egyesületek részére.

10h

Tomcsányi István királyhelmeci vezetőjegyző jelentkezett az Országos Vezetőnél és a királyhelmeci levente otthon ügyében pártfogolást kért.

11h

V. Kudriczy István vőrgy. VIII. csf. folyó ügyeket tárgyalt az Országos Vezetővel.

12h

Országos Vezető a H.M. Úrnál jelentkezett kihallgatáson és a következő ügyeket referálta:

1./ Jelentette főcsoportfőnöki kinevezését.

2./ Jelentette, hogy berlini útjáról visszatért és tájékoztatta a Miniszter Urat a von Tschammer und Osten német birodalmi sportvezér temetése alkalmával szerzett tapasztalatokról.

3./ Előterjesztette a szlovák többségű területeken tett szemléjéről szerkesztett jelentését.

4./ A H.M. Úr hozzájárult, hogy Macek szlovák ifjúsági vezető április hó 14-16-ig Budapestre meghívást nyerjen.

5./ Átadta a leventék sajtójelvényét és tájékoztatta a Miniszter Urat, hogy kik kapnak majd levente-sajtójelvényt és ezek hogyan kapcsolódnak majd bele a Levente Hírközpont munkájába.

6./ A Levente Hírközpont felállításával kapcsolatban bemutatta a Miniszter Úrnak azt a miniszteri rendeletet, amely a H.M. VIII. csoportfőnökhelyettesi állás rendszeresítésével kapcsolatban a neki alárendelt osztályok egyikéhez sorolja a Levente Hírközpontot. A H.M. Úr a Levente Hírközpont felállítását engedélyezte. A H.M. Úr ezt a miniszteri rendeletet át fogja adni a H.M. Elnökségnek, – ahol jelenleg a LOK átszervezésének ügye folyamatban van.

7./ Bemutatta a Miniszter Úrnak azt a Kormányzói Legfelsőbb elhatározást, amely az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottságnak H.M. vonalra való átállítását rendelte el, az 5.520/M.E. számú rendelettől eltérőleg.

8./ A Brannik bolgár ifjúsági szervezet meghívásával kapcsolatban a sófiai magyar katonai attaché előterjesztését mutatta be a Miniszter Úrnak az IHNOV. A Miniszter Úr az ügyet a minisztertanács elé fogja terjeszteni.

9./ Bemutatta végül az IHNOV a Miniszter Úrnak dr. Gustav Adolf Scheel német birodalmi diákvezér magyarországi látogatásának programját.



Április hó 5., hétfő

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Tárczay-Felicides Román min.osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Országos Vezetővel.

V. Kudriczy István vőrgy. VIII.csf. folyó ügyeket tárgyalt az Orsz. Vez.-vel.

10h 45

Kollár Erzsébet, a IX/3 ü.o. felügyelő szervezője a gyöngyösi levente otthonnal kapcsolatban referált az Országos Vezetőnek. Jelentette, hogy Heves megye minta megye a leventeleány szervezés szempontjából.

11h

Az Országos Vezető hivatalos helyiségében a Nemzeti Úszósport Alapítvány ülést tartott.



Április hó 6., kedd

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Benker István ezr. és László fhdgy. művészi vonatkozású ügyeket tárgyaltak az Országos Vezetővel.

11h

V. Kudriczy István vőrgy. VIII. csf. folyó ügyeket tárgyalt az Országos Vezetővel.

12h

Báthory-Hüttner János, Tatár István a Magyar Sí Szövetség ügyében tárgyaltak az Országos Vezetővel.

13h

Országos Vezető a Külügyminisztériumnak Gustav Adolf Scheel német birodalmi diákvezér tiszteletére adott ebéden vett részt.

16h 30

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy elnöklete alatt Macek Alajos szlovák ifjúsági vezető meghívása tárgyában előkészítő értekezlet volt.

Résztvettek az elnökön kívül:

vitéz Medgyesy Miklós ezredes, az ügy előadója,

dr.Zilahi-Sebes Jenő követségi titkár, a Külügyminisztérium kulturális osztályának a vezetője,

dr. Körmendy Ékes Lajos, miniszteri osztálytanácsos a Miniszterelnökség 2.ügyosztályán,

dr.Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetőnője.

Kőszeghy Olivér vkb. szds.

Richter János szds.

A megbeszélés abban a szellemben döntött, hogy Macek Alajos ittléte alkalmával mindennemű kölcsönös megállapodás és megbeszélés mellőzendő. Magyarország és Szlovákia közötti viszonyból kifolyólag a szlovák vendég fogadásának feltűnés nélküli személyi látogatás jellegét kell öltenie. A látogatás részletes műsora ennek szellemében készüljön.



Április hó 7., szerda

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Országos Vezető az összes csoportfőnököknél tett tisztelgő látogatást abból az alkalomból, hogy H.M. főcsoportfőnökké nevezték ki.

1h

V. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök, dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója, Arató Géza testnevelésügyi tanácsos a borsafüredi kirándulás ügyében tárgyaltak az Országos Vezetővel.



Április hó 8., csütörtök

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Kudriczy István vőrgy. VIII. csf. folyó ügyeket tárgyalt az Országos Vezetővel.

10h 15

Neidenbach Emil igazgató az 1941-42. tanévi középiskolai tanulók testnevelési felmentési statisztikáját terjesztette az Országos Vezető elé.

10h 30

Dr. Pusztai János miniszteri tanácsost kereste fel az Országos Vezető és a leány-levente rendeletről tárgyaltak.

12h

Dahlgren Kurtné magánügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

12h 30

Bérczy Béláné ezredes özvegye pártfogolás ügyben kereste fel az Országos Vezetőt.

13h

Praznovszky Iván meghatalmazott miniszter és követ és Szalay, a Magyar Úszó Egyesület h. elnöke megköszönték a sportkitüntetést az Országos Vezetőnek.

13h 30

Schmidt József kormányfőtanácsos, a SÉOF, alapítványi ügyeket referált az Országos Vezetőnek. [sic!]

VKM Úr távbeszélőn közölte az Országos Vezetővel:

a./ Aláírta a leventelány szerv. rendeletét, amelyben hozzájárult, hogy dr. Kokas Eszter címe Leventeleányok Országos Vezetője legyen. Törölte azonban a rendeletben azt, hogy a leventeleány intézmény legfelsőbb irányítása (a VKM felügyelete mellett) az Ihnov-nak van alárendelve, nehogy oly színben tűnjék fel, mintha a leventeleány intézmény katonai irányítás alatt volna.

"Ünnepélyesen” kijelentette, hogy külön rendelettel fogja a leventeleány intézményt az Ihnov hatáskörébe utalni.

b./ Ugyancsak aláírta a leányiskolákban kötelező tantárgyként bevezetendő „Honvédelmi Ismeretek” ügydarabját. Utóbbi tantárgy részletes tervezetét a Közoktatási Tanács állította össze, és a tantárgynak megírására az intézkedések már megtörténtek.

Huszthy prof., a Közoktatási Tanács elnökével megbeszélte, hogy a rendelkezésre bocsátott 30.000 P-vel a Nemzetnevelők Könyvtára c. könyvsorozat honvédelmi köteteit (egyelőre 3) a legrövidebb időn belül kiadatja.

Huszthy prof. megjegyezte, hogy a Honvédelmi Ismeretek tankönyvének rendszere forradalminak nevezhető, mert első ízben fordul elő Magyarországon a tankönyvek rendkívüli olcsósága és az, hogy az olcsóság ellenére még ingyen tankönyveket is kiadnak. (1.80 P)

Ez oda vezethető vissza, hogy a tankönyvek kiadása hivatalos jellegű (szerző megnevezése nélkül). Fennmarad még a Honvédelmi Ismeretek tantárgy állandó figyelemmel kisérése végett a Közoktatási Tanácsban szervezendő Honvédelmi Nevelési Bizottság kérdése.

Jegyzőkönyv

az Ifjúság Házában 1943. április hó 7-én tartott osztályvezetői értekezletről.

1.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket.

Tárczay jelenti, hogy felhívást kapott, hogy minden osztály állítsa össze a költségvetését. Az osztályvezetők készítsék el a költségvetési többletről szóló kívánság cédulákat. Ez különösen fontos a leventeleányoknál és a munkaszolgálatnál. Az osztályvezetők az új tételeket április 20-ig állítsák össze. Az építkezés és a személyi létszám szaporítás is szerepeljenek ennél a költségvetésnél.

Palkovics jelenti, hogy a kötelező munkaszolgálat kérdését átdolgozták.

Orsz. Vez. szerint ez letárgyalandó az egyetemi ügyosztállyal. Mindenki lássa ezt az 1930/1943-as számú rendeletet. A jövő költségvetés keretén belül a leventeleányoknak egy szanatóriumot kell venni.

Tárczay azt kívánja, hogy a költségvetés elkészítésének megbeszélésére az osztályvezetők 13-án azaz hétfőn 10 órakor az osztályvezetők összejöjjenek [sic!] és eddig az időpontig mindegyik készítse el a programját. Erre a megbeszélésre Szinay altábornagy, az Országos Egészségügyi Bizottság és a Sportorvosi Intézet képviselői is meghívandók.

Döntés:

13-án 10 órakor Tárczay megbeszélést hív össze, amelyen résztvesznek a IX/1, IX/2, IX/3 ü.o., az OSK, a Munkaszolgálat, az Egészségügyi Bizottság, a Sportorvosi Intézet és a Testnevelési Főiskola képviselői. Tárczay előzőleg közli az Országos Vezetővel a meghívottak névsorát.

Holló azt kívánja, hogy a költségvetési kívánságcédulákon már különválasztva szerepeljenek az egyes tételek, pl. személyi járandóságok, dologi kiadások, stb.

2.

Tárczay felolvassa a Magyar Téli Sport Központ területének kisajátításáról szóló jelentését. Az ügynek előzménye, hogy a H.M. úr szerint Borsafüredre szükség nincs. A kérdés március 16-án minisztertanácsi döntésre került és március 20-án a Kultuszminiszter elnapolta a borsafüredi kérdést.

Orsz. Vez. kijelenti, hogy Borsafüredet magánvállalkozás útján fogják kiépíteni.

Schmidt szerint Borsafüreden pénzért nem lehet területet szerezni az oláhoktól és a zsidóktól. A magánvállalkozás kiuzsoráz mindenkit.

Kudriczy azt kívánja, hogy a borsafüredi Magyar Téli Sport Központ a vármegyének, vagy a községnek legyen az üzleti vállalkozása.

Tárczay közli, hogy tárgyalt erről a kérdésről Báthory Hüttnerrel ...................... és felvetődött az a gondolat, hogy a vitézi szék bocsásson rendelkezésre vitézi telkeket, amelyekkel elcserélnék a borsafüredi oláh és zsidó területeket. Ezért a borsafüredi sportlétesítményben a vitézi szék is kapna szobákat. Tárczay azonban ezt a tervet több szempontból nem tartja elfogadhatónak.

Schmidt javasolja, hogy Borsafüreden Tárczayval együtt több kisebb községi területet próbáljanak megvenni a községtől. Esetleg ott lehetne jövőre építeni.

Palkovics bejelenti, hogy Ruday, mint diákjóléti osztály vezetője mondta, hogy ott a diákjóléti osztály építene, amely nyáron nyaralás, télen pedig a Magyar Téli Sport Központ céljait szolgálná.

Orsz. Vez. szerint a kérdés megoldásával egyelőre várni kell. Borsafüredre leutaznak a testnevelési csoport képviselői és ott az alispán[158] bevonásával megbeszéléseket folytatnak. Az alispánnal közölni kell, hogy Borsafüredet kiépítjük. Megvan a költség, ha a község területet ajánl fel megvételre. Visszaérkezés után a kiküldött urak megbeszélést tartanak. A Sí Szövetség elnökének legyen ott egy teljhatalmú megbízottja. Aztán lesz egy megbeszélés, amelynek alapján Borsafüredet kiépítjük.

Döntés:

A testnevelési csoport kiküldöttei leutaznak Borsafüredre és ott bizalmas megbeszéléseket folytatnak. A főispánt[159] meg kell kérni, hogy mondja meg a Miniszterelnöknek, hogy ez a határozat nagyon sújtja az ő vármegyéjét. A kiküldött urak visszaérkezése után itt Pesten bizalmas megbeszélés, amelyen részt vesznek: Tárczay, Kudriczy, az OSK képviselője, Schmidt, Báthory-Hüttner, Padányi-Gulyás, Lator Géza, Kovács Elemér curiai bíró, a főiskolai ügyosztálytól Ruday, Melczer. Ez a megbeszélés véglegesen eldönti, hogy milyen irányban kell haladni.

3.

Palkovics jelenti, hogy az iskolák későbbi kezdési időpontjáról való tekintettel [sic!] a budapesti iskolákban meg akarják szüntetni a mindennapos testnevelést. Palkovics evvel kapcsolatban azt az óhaját nyilvánította, hogy az iskolájuktól messze lakó tanulókat ne kötelezzék a mindennapos testnevelésre, de a közel lakók jöjjenek be a 1/2 órás testnevelésre már 1/2 9-re.

Orsz. Vez. azt kívánja, hogy a budapesti tankerületre vonatkozólag Palkovics csináljon egy rendelettervezetet. Csütörtökön de. 11 órakor a kis tanácsteremben megbeszélés legyen. Erre meghívandók: Balassa Bruno, a budapesti főigazgató és az OSK képviselője.

Palkovics szerint a mindennapos testnevelés kötelező gyakorlatai ki vannak nyomtatva. Palkovics engedélyt kér arra, hogy a mezőgazdasági középiskolák részére ezekből a füzetekből 100 példányt átadhasson.

Döntés:

A mezőgazdasági középiskolák 100 példányt kapnak a mindennapos testnevelés kötelező gyakorlatait ismertető füzetekből.

4.

Palkovics részletesen referálja a Madách gimnáziumban a két Kisok kosárlabda csapat mérkőzése kapcsán történt sajnálatos eseményeket.

Orsz. Vez. közli, hogy ezt bejelenti a VKF. úrnak is. Ez a kérdés továbbra is napirenden maradjon.

5.

Palkovics ismerteti Balassa Bruno rendelkezését, amely szerint az Állami Kereskedelmi Gyakorló Középiskola tanácstermében (Alkotmány u. 11.) április 12-én 9 órakor főigazgatói értekezletet kezd, amely két napig fog tartani. Itt csak az áthelyezés iránti kérelmeket tárgyalják.

Orsz. Vez. szerint ez a kérdés letárgyalandó Balassával.

Tárczay szerint ne a főigazgatók helyezzék át a testnevelési tanárokat.

Döntés:

A főigazgatói értekezleten a második napon (április 13-án) megjelenik Palkovics és Prell.

6.

Kokas bejelenti, hogy arról értesült, hogy a „Szebb jövőt” csak akkor költözik ki, ha az épületekre felhúzzák a III. emeletet. Kudriczy szerint egy hét óta nincs változás ebben a kérdésben.

Ha megtörténik az átalakítás, akkor 12 szoba épül.

Holló közli, hogy a Forrás Nyomda[160] hajlandó mint háztulajdonos 2-3 két-három szobás lakást rendelkezésre bocsátani, ha a kisajátítást a Honvédelmi Miniszter vállalja.

Orsz. Vez. szerint ezt meg kell próbálni. Mivel a leánylevente ügyosztály több egészségtelen és zsúfolt udvari szobában is dolgozik, azért Holló és Kokas beszéljék meg az ideiglenes méltányos megoldást. – Később két megoldás: a Forrás Nyomda által tett ajánlat, illetőleg a ráépítés útján is lehet rendezni a kérdést.

Palkovics bejelenti, hogy értekezlet volt, amely szerint újabb építkezést megkezdeni nem szabad. Minden folyó építkezés I., II. és III. rendű. Az I. rendű építkezéseket feltétlen végrehajtják.

Orsz. Vez. szerint az Iparügyi Minisztériumban lényeges változás várható, Bornemissza miniszterré történt kinevezése óta. Tobiás Kornél min.tan. kijelentette, hogy amit ezentúl megígérnek, az meg is történik.

Palkovics közli, hogy gömbvasat nem lehet kapni.

7.

Misángyi a berlini vendégekről jelentést közöl. Diem előadást tartott a Testnevelési Főiskolán. Nagyon tetszett neki a főiskolai létesítmény és engedélyt kért arra, hogy az Internationales Politisches Institut cikket közöljön a Testnevelési Főiskoláról.

Palkovics közli, hogy a Testnevelési Főiskolán volt a Magyar Távirati Iroda Náray tábornok vezetésével. A Távirati Iroda felvételeket készít, csak a kész kiadásokat kérik.

8.

Kudriczy kifogásolja, hogy Scheel német diákvezér tiszteletére rendezett április 5-i fogadásra a Testnevelési Főiskolára nem hívták meg Antal minisztert.

Döntés:

A Propaganda minisztert mindenhova, még a levente ünnepségekre is meg kell hívni.

9.

Arató jelenti, hogy a Balatoni Sport Bizottság működési szabályzatát tartalmazó ügyirat az Orsz. Vez.-nél van. A tervezethez hozzájárult a Belügyminiszter és a Pénzügyminiszter. A Pénzügyminiszter titkára, dr. Csák László min.o. tan. telefonált és kérte, hogy a testnevelési csoport várjon Albrecht fhg. kinevezésével addig, amíg a Pénzügyminiszter a Főméltóságú Úrtól helyeslő elismerést nem kapott erre. Most telefonált a Pénzügyminiszter titkára, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltósága is rendben lévőnek tartja a kinevezést és így dr.Csák min.o.tan. kérte, hogy a kinevezés megtörténjék.

Orsz. Vez. közli, hogy sokat foglalkozott evvel az ügyirattal. Foglalják írásba azt, hogy a Balatoni Sport Bizottság az OSK ellenőrzése alá kerül pénzügyileg is. – Erről egy héten belül részletes szabályzat készüljön. – Egyelőre a kérdés leveendő a napirendről.

Döntés:

A mai osztályvezetői értekezlet után Orsz. Vez.-nél legyen egy megbeszélés Misángyi és Arató részvételével ebben a kérdésben.

10.

Tárczay a magyar sport egészséges irányelvei érdekében azt javasolja, hogy először a MEFSOK, KISOK és az OSK képviselői megbeszélést tartsanak és aztán tárgyaljanak a LOK-kal. – Az OSK vezetője vagy az OSK h. vezetője vegye a kezébe ezt az ügyet.

Döntés:

Dr. Misángyi vezetésével megbeszélést tartsanak. A legközelebbi osztályvezetői értekezleten, április 16-án, pénteken, a kérdés újra napirendre kerül.

11.

Misángyi a MUSZ-nak a katonai szolgálatot teljesítő versenyzőkről szóló beadványt ismerteti. Rajcsányi, a MUSZ elnöke nem tartotta be a szolgálati utat, mert a beadványt nem terjesztette be először az OSK-hoz. – Az OSK az arcvonal szolgálat alól való felmentés irányában semmiféle lépést nem fog tenni.

Orsz. Vez. szerint ezt be kell jelenteni a Vezérkar Főnökének.

12.

Arató jelenti, hogy az OSK kerületi vezetők április 19-21-ig Budapesten 3 napos értekezletet tartanak. 12 napos kerületi titkárságot állítanak fel. Az OSK kerületi vezetők együttműködnek a levente-parancsnokságokkal. – Arató minderről részletes programot fog bemutatni.

13.

Kudriczy bejelenti, hogy a levente egyesületek irányítását a jövőben a LOK közvetlenül körrendelet útján fogja végrehajtani.

14.

Kudriczy referálta a sportnaptár kérdését. Orsz. Vez. elrendeli, hogy Kudriczy és Arató részletes tárgyalásokat folytassanak erről.

15.

Kudriczy jelenti, hogy Macek Alajos, a szlovák ifjúság vezetője magyar meghívásra Budapestre érkezik. A Külügyminisztériummal és a Miniszterelnökség kisebbségi osztályával megbeszélés volt. Az értekezleten azon álláspont alakult ki, hogy Macek látogatás tisztán csak mint udvariassági látogatás fogható fel. A miniszterekhez ne menjen el Macek. – A Hlinka gárda magyarellenes tüntetéseit tiltsák el. Ha ez megtörténik, akkor szó lehet arról, hogy a két ifjúság egy szorosabb együttműködést építsen ki. A szlovákok kérik a Hlinka gárda engedélyezését, viszont Szlovákiában is engedélyeznék a leventét. – De erről szó se lehet.

Orsz. Vez. azt javasolja, hogy legyen még egy megbeszélés ebben a kérdésben. A pozsonyi magyar katonai attachéval Macek megérkezése előtt Budapesten tárgyalni kell. – Össze kell állítani a szlovákiai magyarellenes adatokat és azokat alkalomadtán közölni kell Macekkel.

Kudriczy bejelenti, hogy holnap összeállítják Macek fogadásának programját. (Díszszázad kivonul.) A programot elküldik a Kultuszminisztériumba és a Honvédelmi Minisztériumba.

Orsz. Vez. Macek kíséretével Medgyesit bízza meg, aki részletes utasításokat kap, hogy miket közöljön Macekkel. -

Orsz. Vez. sürgönyt küldött a pozsonyi magyar katonai attachénak, hogy hívja meg Maceket április 14-re, 15-re, vagy 16-ra.

16.

Orsz. Vez. bejelenti, hogy Borsafüredre szolgálati elfoglaltsága miatt nem megy el. Képviseletében vitéz Kudriczy György[161] vezérőrnagy jelenik meg.

17.

Orsz. Vez. jelenti, hogy a Brannik ifjúság meghívásának ügyét a H.M. úr minisztertanács elé vitte. Így csak holnap kapja meg az Orsz. Vez. az ügyiratot.

Medgyesy szerint a Miniszterelnök és a Külügyminiszter nagyon javasolják a Brannik ifjúság meghívását.

Zilahy-Sebess a maga részéről nem érti, hogy miért kellett ezt az ügyiratot a minisztertanács elé terjeszteni.

18.

Rapaics bejelenti, hogy a közelmúltban Veszprémben és Erdélyben volt szemleúton. Erdélyben Marosvásárhelyen és Szászrégenben tartózkodott, ahol Textilhulladék R.T. igazgatóságával megszervezte a leventék körében az erdélyi rongygyűjtő mintakörzetet.

19.

Rapaics jelenti, hogy a Gazdasági Központ elmúlt évi mérlege elkészült.

20.

Rapaics közli, hogy a Gazdasági Központ a selyemhernyó-tenyésztést az elmúlt évi működés alapján ezidén is megszervezi annak ellenére, hogy a Selyemtenyésztés Országos Felügyelősége a Gazdasági Központnak ezidén semmiféle anyagi támogatás nem nyújt.

21.

Rapaics előadja, hogy illetékes helyen sikerült úgy a Gazdasági Központ mint a vidéki szervezetek forgalmi adó ügyeit rendeznie. – Hasonlóképen úgy a központi mint a vidéki alapszabály tervezetnek végleges kiadása is folyamatban van. Rapaics kéri, hogy az Orsz. Vez. úgy az alapszabály ügyében, mint a Központi Gazdasági Értesítő lapengedélye ügyében hathatósan támogassa.

Orsz. Vez. ígéretet tesz, hogy a Gazdasági Központot mindkét ügyben támogatni fogja.

Rapaics ismerteti a szentesi levente körzet parancsnok kérelmét, mely szerint kéri, hogy a kötelező 4 órás levente kiképzésből 1 óra gazdasági munkára legyen fordítható. Ez ügyben a 40/e osztály fog döntést hozni.



Április hó 9. péntek

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetője tárgyalt az Országos Vezetővel. Orsz. Vez. közölte vele a leánylevente rendelet aláírását. Dr. Kokas Eszer referált az Országos Vezetőnek az ápr. 11-én Palást községben tartandó levente ünnepségről, amelyen az Országos Vezető is részt vesz, dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetőjével.

11h

Csegényi Istvánné „Kossuth Lajos” című filmjének erkölcsi támogatását kérte az Országos Vezetőtől a Propagandaügyi Miniszternél.

12h

Országos Vezető színes diapositív filmek bemutatását nézte végig.

13h

Ortutay Gyula egyetemi magántanár „kis magyar néprajz” című munkájának a levente könyvtárak részére való megvásárlását kérte az Országos Vezetőtől.

13h 30

Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola Igazgatója a Balatoni Sportbizottság ügyében tárgyalt az Országos Vezetővel.



Április hó 10., szombat

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Medgyesy Miklós ezredessel folytatott megbeszélést az Országos Vezető Macek szlovák ifjúsági vezér fogadásával kapcsolatban.

11h

Neidenbach Emil igazgató a középiskolai testnevelés alól felmentettek statisztikáját hozta fel az Országos Vezetőnek a 12-iki főigazgatói értekezlettel kapcsolatban.



Április hó 12., hétfő

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

8h 30

Szentmiklósy alezredes lev. otthon ügyben tárgyalt az Orsz. Vez.-vel.

8h 45

Pozsonyból Lipcsey-Magyar vk.őrnagy, katonai attache távbeszélőn jelentette az Országos Vezetőnek, hogy Macek szlovák ifjúsági vezért baleset érte, a fején megsebesült és ezért a magyarországi útját el kellett halasztani, előreláthatólag május első napjaira. Lipcsey-Magyar vk. őrnagy 14-én fog személyesen jelentkezni az Országos Vezetőnél.

9h

Országos Vezető részt vett a tanker. kir. főigazgatók ülésén, ahol az alábbiakat adta elő:

Megállapítottam, hogy mind a fiú, mind a leányközépiskolákban a testnevelés alól felmentett tanulók aránya felettébb nagy. A rendkívül magas felmentés % okait kutatva az alábbiakat állapítottam meg.

1./ A „Rendtartás” 68. §-ának 5. pontjában foglaltak értelmében „A felmentett tanuló köteles azokon az órákon is jelen lenni, amelyekre felmentése vonatkozik.” „Köteles továbbá az anyag elméleti részét elsajátítani, sőt azokat a gyakorlati munkákat is elvégezni, amelyek elvégzésére szervezete alkalmassá teszi.”

Ezek szerint tehát a teljes felmentések legnagyobb %-a indokolatlannak látszik, mert a tanuló, aki járni tud, a testnevelési munkásságban bizonyos mértékben feltétlenül részt vehet.

Tudomásom van arról, hogy egynehány iskolában – különösen leány iskolákban – a „Rendtartás”-nak azt a rendelkezését, hogy a felmentettek tartoznak az órákon részt venni, nem követelik meg. Tehát az ilyen iskolákban a felmentett tanulók, ha történetesen 8-9-ig van testnevelési óra, 9 órakor jönnek az iskolába, ha pedig az utolsó óra a testnevelési óra, egy órával korábban mehetnek haza. Egy ilyen leányiskolában nagyon szomorú adatokat állapítottam meg, és pedig felső osztályaiban a felmentési átlag % 27,3 % volt. A VII C/ osztályban 46,4 %, VIII. b/ 42,8 %, 2 osztályban 31 %-on felül és 3 osztályban 20 %-on felül volt a felmentettek %-a.

Előfordult az az eset is, hogy olyan tanuló, aki a KISOK tenisz-bajnokságot megnyerte, az iskolai testnevelés alól fel volt mentve.

Ez a tanár hibája volt, mert nem lett volna szabad egy felmentett tanulót versenyre beszervezni.

Sok függ az igazgató és a tanári testület magatartásától, valamint a testnevelő tanár egyéniségétől. Egy budapesti kereskedelmi középiskolában az egyik testnevelési tanár osztályaiban a felmentési % 20-on felül van, a másik tanár osztályaiban pedig 6-8 % között mozgott. Itt tehát a tanárban kell keresnem a hibát. Erről az iskoláról még azt is megállapítottam, a verseny sportokban nagyon előkelő szerepet játszott. a testnevelés rovására történt.[162]

Élénken rávilágít a középiskolák testnevelés alóli felmentésekre [sic!] a budapesti Angolkisasszonyok Tanárképző Főiskolának a kötelező testnevelésről szóló jelentése: „Különös buzgalommal látogatják az órát az olyan hallgatók, akik a középiskolában felmentettek voltak”.

Röviden csak ezekre a kiáltó visszásságokra akartam rámutatni.

A magam részéről a felmentések korlátozása érdekében a közel jövőben a következő intézkedéseket akarom foganatosítani:

1./ A sportorvosi intézeteket nagyobb méretekben fejleszteni.

2./ A sportorvosi kiképzést fokozni.

3./ A sportorvosi intézet által kidolgozandó felmentési irányelveket kibocsátani.

4./ A középiskola 2 legfelsőbb osztályában felmentett tanulók részére a tiszti rang elérését lehetetlenné tenni.

Felhoztam ezzel kapcsolatban a Vkf. Úrnak a Kat. Testnevelési Utasítás használata tbn. kiadott rendeletnek bekezdését is.

„Minden csapatparancsnok kötelességévé teszem, hogy a testnevelési kiképzést a leglelkesebben felkarolja, és alárendeltjeit sűrű ellenőrzéssel és ha kell kérlelhetetlen szigorral kényszerítse ennek a hadsereg- és nemzetnevelési szempontból fontos kiképzési ágnak lelkiismeretes végrehajtására.”

11h

Petri[163] József váci püspök tett látogatást az Országos Vezetőnél.

13h

Az aszódi levente egyesület küldöttsége jelentkezett az Országos Vezetőnél, levente ünnepségre hívták meg az Országos Vezetőt.



Április hó 13., kedd

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

Az Országos Vezető dr.Kapi Béla ev. püspöknél, az evangelikus egyetemes egyház lelkész elnökénél tett viszontlátogatást.

Az alábbi ügyeket tárgyalták meg:

1./ Evangelikus egyház kéri, ne szerződéses hanem főhivatású lelkészt alkalmazzanak a H.M. lelkészi csoportnál.

2./ Egyházkerületenkint a nyár folyamán 2-2 lelkész leventeképző tanfolyam tartandó. Tervekkel az egyház időben jelentkezik.



Április hó 14., szerda

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Dr. Endrédy Vendel zirci apát tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél. Átadott az Országos Vezetőnek az ifjúvezető táborral kapcsolatos emlékeztetőt.

10h

Gr. Teleki Béla, az erdélyi párt elnöke szórvány ügyekről tárgyalt az Országos Vezetővel.

10h 30

Országos Vezető Schmidt József kormányfőtanácsossal Jakabfy államtitkárt kereste fel és vele a sportuszodával kapcsolatos ügyeket tárgyalt.

11h

Az IHNOV a H.M. Úrnál referált.

1./ Jelentette, hogy a VKM Úr a leventelányokra vonatkozó rendeletet aláírta, törölte azonban a rendeletben azt, hogy a leventeleányintézmény legfelsőbb irányítása az Ihnov kezében van, nehogy olyan színben tűnjék fel, mintha a leventeleányintézmény katonai irányítás alá kerülne. Viszont ünnepélyesen kijelentette, hogy külön rendelettel fogja a VKM Úr a leventeleányintézményt az IHNOV hatáskörébe utalni.

2./ Jelentette, hogy a VKM Úr aláírta a leányiskolákban kötelező tantárgyként bevezetendő „Honvédelmi Ismeretek”-et. Ezek szerint 1943. szeptember 1-től mind a fiú, mind a leányiskolákban megindul a „Honvédelmi Ismeretek” oktatása.

3./ Tájékoztatta a IHNOV a Miniszter Urat a leventemozgalomba bekapcsolódott cserkésztisztek tevékenységéről.

4./ Borsafüreddel kapcsolatban az IHNOV tájékoztatta a Miniszter Urat a VKM Úr véleményéről, amelyhez a H.M. Úr is hozzájárult azzal, hogy jelenleg háború van.

5./ Jelentette, hogy Jásznagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága 1943. évi április 18-án rendkívüli közgyűlés keretében vitéz Horthy István, Magyarország hősi halált halt Kormányzóhelyettesének arcképleleplezését tartja, mely alkalomra, valamint ezt követőleg a FUTURA épületén elhelyezendő ugyancsak vitéz Horthy István emléktábla leleplezésre Ihnov-ot a Kormányzó Úr Ő Főméltósága kirendelte.

6./ Jelentette, hogy Macek Alajos szlovák ifjúsági vezető magyarországi látogatása lemondva.

7./ Jelentette továbbá, hogy Szabó Gyula országgyűlési képviselő egy cserkész jellegű társaság elnökségi tagságának elvállalása mellett a Szebb Jövőt főszerkesztését is végzi. Ezzel kapcsolatban bemutatta az IHNOV a Miniszter Úrnak a Fiatal Magyarság című szaklapban Szabó Gyula képviselőnek kifejtett munkásságát.

8./ Jelentette a leventenyilvántartás ügyét.

A miniszter úr egy Pro memoria szerkesztésére kérte fel az IHNOV-ot.



1943. április hó 15. csütörtök

8h 30

Az IHNOV-hoz beosztottak referáltak.

9h 30

Értekezlet vitéz Medgyesy ezredesnek mint az Európai Ifj.Szöv. magyar referense Berlinbe való utazásával kapcsolatban. Az értekezleten az IHNOV elnöklete alatt megjelentek:

a Leventék Országos Parancsnoka,

a H.M. 40/elvi osztály,

a H.M. 40/kik. ” és a

vkf. 5 osztály képviselői.

Az IHNOV közli, hogy az Európai Ifjúsági Szövetség elnökének meghívására vitéz Medgyesy ezredes Berlinbe utazik, ahol a következő ügyeket kell letárgyalnia.

1./ A katonai előképzés kezdeti kora tekintetében az egyes nemzetek és Magyarország részéről kialakult álláspont. (Magyarország hivatalos álláspontja, valamint az egyes állásfoglalásból kialakult összegezés a H.M. 40/k. osztály, illetve vitéz Medgyesy ezredes által kidolgozandó a berlini utazás előtt.)

2./ A katonai előképzés munkaközössége lehetőleg ne tartson ifjúsági táborozást a folyó évben Magyarországon. (háború, közlekedési nehézségek, valamint az idevonatkozó minisztertanácsi döntés miatt.)

3./ Ugyanez a munkaközösség a folyó év nyarán Magyarországon tartson ülést.

Ehhez lerögzítendő:

a./ az ülés időpontja, (lesz-e Rómában is ülése az Európai Ifjúsági Szövetségnek),

b./ az ülés tárgysorozata. Ehhez javasoljuk az ifjúságnak az anyaországbeli hatékonyabb bekapcsolását a háborús erőfeszítésekbe,

c./ az ülésezésekhez meghívók kibocsátása az Európai Ifjúsági Szövetség részéről.

d./ Ezzel kapcsolatos technikai kérdések: (tárgyalási nyelv, országonként résztvevő tagok száma stb.)

11h

Vitéz Medgyesy ezredes Budapest Székesfőváros leventeparancsnoksága részéről Lovas és Oszlányi ezredesekkel, valamint a LOK részéről vitéz Major alezredessel letárgyalta a Kormányzó Úr Ő Főméltóságával lefényképezendő levente fényképezési ügyét.

11h

Az Ihnov részt vett a Hungária ház[164] alapkő letételének ünnepélyén.

12h 30

Dr. Tóth Bertalan MÁV főtanácsos, a MÁV liga ügyv. elnöke, a 18-án tartandó Országos Vasutas ökölvívó csapatversenyre a meghívót adta át az Ihnov-nak.

12h 45

Újváry Gézáné kereste fel az Ihnov-t és egy tervezetet adott át, a középiskolai tanulók nyári szünetben való gyakornokoskodásával kapcsolatban.

13h

Az Ihnov a honvédtisztek számára tartott lelkigyakorlaton vett részt.



1943. április hó 16. péntek

8h 30

Az Országos Vezetőhöz beosztottak referáltak.

9h 45

Az Országos Vezető Tárczay-Felicides min. oszt.főnök kíséretében résztvett a Közoktatási Tanács általános szakosztály ülésén.

Az ülésen vitéz Tárczay-Felicides Román min.oszt.főnök ismertette az előzetes tárgyalások eredményeit, amelyeknek eredményeképen

1./ a magaviseleti jegy osztályozásánál a többi tanárokhoz hasonlóan a testnevelő tanároknak is ugyanolyan súly adassék az érdemjegy elbírálásánál.

2./ Horn József által kidogozott szabályzat a testnevelés érdemjegyeinek elbírálásánál mértékadónak számít,

3./ hogy a testnevelésnél elharapódzott felmentések az iskolákban megszüntessenek.

Fodor József pestvidéki főigazgató vázolta az előzetes tárgyalások eredményét, és javasolta, hogy az egy bizonyos időre próbaképen vezettessék be és ha beválik, úgy véglegesíttessék.

Fraknói budapesti főigazgató gyönyörű beszédben fejtette ki a testnevelésnek nemzetnevelő fontosságát és különösen kiemelte, hogy az ifjúság testnevelési képességeinek elbírálásánál ne csak a szigorú standard eredmények jöjjenek tekintetbe, hanem a középiskolai hallgatóknak lelki világa is. A testnevelő tanár ne a szigorú elbírálás alapján ítélkezzen, hanem a hallgatók képességeinek megfelelően egyéni elbírálást végezzen.

Huszti József elnök zárószavaiban a szakosztályi ülésnek a határozatait újólag határozott formában ismertette.

Az ülés után az Országos Vezető Úr meleg szavakkal búcsúztatta Huszti József elnököt, aki a Közoktatási tanácsban viselt tisztségéről lemondott.

Kiemelte, hogy a leventeintézménynek a középiskolába való bevonulása a lev.leány intézmény rendszeresítése a honvédelmi ismeretek című tantárgynak a fiú és leányiskolákba való bevezetése, a testnevelésnek a többi tantárgyakkal való egyenértékűvé tétele, azok a hatalmas munkák, amelyeket Huszti József elnöklete alatt a Közoktatási Tanács megoldott.

Hálás köszönetét fejezte ki úgy a maga, mint az alája tartozó honvédelmi VIII.csf.- valamint a VKM IX. csoport és a Honvédelmi Miniszter úr nevében azért a kiváló munkásságért, amelyet Huszti József a magyar ifjúság érdekében a Közoktatási Tanács vezető tisztségében elvégzett.

Utána Huszti József hálásan megköszönte az Országos Vezető hozzá intézett szavait, kiemelve azt, hogy az Országos Vezető Úr alá tartozó hatalmas szervezet akadályokat nem ismerve küzd és dolgozik a magyar ifjúság érdekében.

11h

Kubányi László ezredes, a IV. hdt.lev.pk-ja tájékoztatta az Országos Vezetőt az Erzsébet Tudomány Egyetem hallgatóinak fertőzött szelleméről, valamint Pécs város polgármesterének[165] közönyös magatartásáról a leventeintézménnyel szemben. Említést tett még a könnyű hadosztály leventeparancsnokok alárendeltségi viszonyának szabályozása tekintetében.

17h

Osztályközi értekezlet az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

Tárczay min. osztályfőnök jelenti, hogy a borsafüredi alapkőletételi ünnepség megtörtént és nagyon sajnálja, hogy IHNOV Úr az ünnepségen nem lehetett jelen.

Továbbá jelenti, hogy az új Hóvirág szálloda építkezéseivel kapcsolatban Benedek mérnöknek oly értelmű utasítást adott, miszerint a központi fűtéses berendezésen kívül még a szobákban kályhák felállításáról is történjék gondoskodás, mert amennyiben esetleg a központi fűtéshez szükséges kokszmennyiséget nem tudják biztosítani, kisfogyasztású kályhák álljanak rendelkezésre, amelyekkel legalább egyes helyiségeket fűteni lehessen.

Bejelenti tovább, mint rendkívüli tárgyat, hogy dr. Gidófalvy Pál, a MLSZ volt elnökének, dr. Usetty Béla képviselővel szembeni büntetését a Kuria helybenhagyta.[166]

Rendkívüli tárgyként előadja még, hogy a Magyar Országos Tiszti Kaszinó nyári club helyiségének ügyében dr. Misángyi Őmga hazaérkezéséig a Rendőrtiszti Athletikai Clubbal kötendő szerződés aláírására haladékot kér.

Továbbá előadja, hogy az Ereklyés Országzászló Bizottság javára annakidején a testnevelési alapból a Cserkészmozgalom útján 1000 P-t tudott biztosítani. Most a TSTV nem a cserkészmozgalomnak kíván e célra adományozni, hanem – tekintettel az eszme országos jellegére – a LOK-nak.

Vitéz Kudriczy vőrgy. megjegyzi, hogy a leventeegyesületek ajánljanak fel országzászlót azoknak a községeknek, amelyeknek még nincsen országzászlójuk.

Dr. Palkovits oszt.tanácsos tudomása szerint Antal István propagandaügyi miniszter úrhoz tartozik az ügy.

Tárczay min.osztályfőnök felveti az eszmét, hogy nem lehetne-e megoldani a kérdést a „Szebb Jövőt” c. leventeújság útján.

Döntés:

TSTV Úr az ereklyés országzászló céljaira 2.000 P-t átutal a „Szebb Jövőt” c. újságnak a LOK-hoz való továbbítás végett.

A „Honvédelmi ismeretekkel” kapcsolatban a nagyváradi főigazgatótól[167] átirat érkezett hozzánk, amelyben a VKM Úr kifogásolja, hogy a honvédelmi ismeretek oktatásán honvéd egyén jelent meg. (Kászonyi ezds.)

IHNOV Úr feltétlenül megvédendőnek tartja a „Honvédelmi ismeretek” c. tantárgy nívóját. Tisztázandó végérvényesen e tantárgy felügyeleti kérdése. Azonkívül megállapítandó, hogy a „Honvédelmi Ismeretek” c. tantárgy költségvetését melyik tárca és hogyan viselje.

IHNOV Úr utasítást ad, hogy Palkovits osztálytanácsos ezt a kérdést Balassa Őméltóságával mind a fiú, mind a leányiskolák vonalán tárgyalja le.

TSTV. Úr javasolja, hogy a testnevelési tanárok egyenjogúsításával kapcsolatban felmerült eszméjét – egy testnevelési igazgatói állás szervezése – valósíttassék meg. [sic!]

Döntés:

A költségvetésbe felvétetik egy testnevelő igazgatói és egy testnevelő tanácsosi állás is.

LLOV. Jelenti, hogy a magyar leventeleányok kosárlabda csapata részére szóló spanyol meghívás július 13-ára volna esedékes. IHNOV Úr döntését kéri, hogy ki eszközölje a meghívást és ezzel kapcsolatban a költségeket ki viselje, mert a IX/3. ü. osztálynak erre költségfedezet nem áll rendelkezésre.

Mivel jelenleg magyar leventeleány kosárlabda csapat nincs, Misángyi Ömga hazajöveteléig a kérdést függőben kell hagyni.

IHNOV Úr megjegyzi, hogy a csapat tagjai csak 14-19 éves korosztályú versenyzők lehetnek.

TSTV Úr nagyszabású fogadtatás rendezését javasolja. PÜM-től kellene sürgős póthitelt kérni, kb. 400.000 P erejéig.

Palkovits osztálytanácsos javasolja, a magyar meghívásnak futárral való elküldését, tekintettel arra, hogy a spanyol levél 2 hónapi késéssel érkezett.

LLOV szükségesnek tartja a kérdés megtárgyalását előbb a VKM. Eln. C. osztállyal, valamint a Külügy kulturális osztályával is.

IHNOV Úr megjegyzi, hogy készíteni kell egy felterjesztést a PÜM-hez, a 400.000 P póthitel engedélyezéséért. A fogadások és kiküldetések leventevonalon külön költségvetés terhére történnek.

Döntés:

Táviratilag meg kell hívni a spanyol kosárlabdacsapatot 1943. július hó 13-ára a M.E. és a KÜM urak előzetes engedélye alapján.

LLOV. Örömmel jelenti, hogy sikerült Tolna megyében a hadiárva leventeleányok részére 2x2 hetes ingyen nyaraltatási lehetőséget találni. 3 folytatólagos tábort tervez, melynek egyenként 3 vezetője lenne.

IHNOV Úr felteszi a kérdést LLOV-nak, van-e tudomása arról, hogy az Andrássy út 30 sz. alatt a mai értekezlettel egyidőben egy összejövetel van, amelyen leányok kötelezik magukat, hogy csakis csonka honvédekhez mennek feleségül. Erről a gyűlésről LLOV-nak tudomást kell szereznie.

IHNOV Úrhoz többen fordultak azzal a kérdéssel, hogy mi legyen a megszólítása társaságban a IX/3. ü.o. vezetőjének? Javasolja a „Vezető Asszony” megszólítást, tekintettel arra, hogy ez megadja a kellő súlyt és nyomatékot annak a tisztségnek, amelyet visel.

Arató testnevelési tanácsos előadja, hogy kérvény érkezett az OSK-hoz, hivatásos birkózóknak a Hungária parkban ökölvívó mérkőzések megtarthatása tárgyában.

Tasnády Imre alez. az ökölvívás népszerűsítése szempontjából is kívánatosnak tartja a kérdés teljesítését.

Döntés:

Az ügy kiadandó a Birkózó Szövetségnek. Ha igenlő választ ad, az OSK azután fogja meghozni döntését.

Arató tanácsos előadja, hogy a Szent Lukács és az Evangelium orvosi egyesület a munkásifjúság számára sexual-etikai előadásokat szeretne rendezni a Sportcsarnokban. Lator Ömga kérdezi, hogy teljes költségmegtérítés ellenében megvolna-e a lehetőség arra, hogy a Sportcsarnokban rendeztessenek meg ezek az előadások.

Schmidt kormányfőtanácsos hangsúlyozza, hogy ezek az előadások kizárólag a munkásifjúság részére rendeztetnének.

Rajczy miniszteri titkár megjegyzi, hogy ezek az előadások Kiss Ferenc egyetemi dékán úr kezdeményezésére folynak és véleménye szerint érdemes átengedni erre a célra a Sportcsarnokot.

Vitéz Kudriczy vezérőrnagy leventevonalon nem kíván belekapcsolódni az előadás-sorozat meghallgatásába, tekintettel arra, hogy több oldalról érték már támadások.

TSTV Úr köszönetet mond vitéz Kudriczy vezérőrnagynak, Benker ezredesnek és Balázsy Endre tanárnak azért a baráti megértésért, mellyel a LOK-ot a társadalmi sport szolgálatába állították.

IHNOV Úr közli, hogy a társadalmi sport és a leventék sportja – beleértve a leventelányokat is – egységes irányítás alatt lesz.

LLOV. A leventeleányintézmény részére tanfolyamok rendezésére, vidéki csapatok segélyezésére stb. póthitel engedélyezését kéri. Előadja még, hogy a Palást községben lévő báró Berg-féle kastélyt[168] leventeleányintézmény céljaira igénybe óhajtja venni.

A kastélyban villanyvilágítás, vízvezeték van és minden szempontból nagyon alkalmas volna erre a célra. 150.000 P előleget kér a testnevelési alapból. Ennek megadásához minisztertanácsi előterjesztés szükséges.

Döntés:

IHNOV Úr felajánlja, hogy ez ügyben személyesen megy el a PÜM Úrhoz. A IX./1 ü.o. vezetője készítse el a testnevelési vonalon a beadványtervezetet, a PÜM-hez, mellyel egyidejűleg a számvevőség előkészíti az utalványtervezetet.

TSTV Úr ünnepélyesen kijelenti, hogy a Közoktatási Tanács mai ülésén a testnevelési tanároknak a pedagógiai tanárokkal való egyenjogúsításával kapcsolatban alábbi javaslatok tétettek, amelyeket a Közoktatási Tanács teljes mértékben elfogadott és felterjeszti a VKM Úrnak.

1./ A testnevelő tanár véleménye a többi tanáréval egyértékűen javaslatba jön.

2./ Alakíttassék testnevelő tanárokból, pedagógusokból és sportorvosokból álló vegyes bizottság, mely az iskolai osztályokban az elérendő kanont – lelkiek figyelembevételével – felülvizsgálja.

3./ A testnevelés alól való felmentések szabályozása kívánatos, nehogy a felmentések száma emelkedhessen.

IHNOV Úr kijelenti, hogy személyesen fog közbelépni, hogy a testnevelés osztályzata az érettségi bizonyítványba belekerüljön, s akinek nincs osztályzata testnevelésből, az karpaszomány viselésére ne lehessen jogosult.

Lovas őrnagy tájékoztatja az értekezletet, hogy megfelelő állami gondoskodás mellett a leventeintézmény is hozzájárul ahhoz a nagy nemzetnevelő munkához, melyet a hősi halottak és hozzátartozóinak megbecsülése vált ki az ország lakosságából.

1./ Meglátogatja a hősi halott hátramaradott családját.

2./ Ha gyászmisét rendeznek a hozzátartozók, a leventeintézmény azon is képviselteti magát.

3./ A hősi halott hátramaradt árváinak hadiárvajelvényt adományoz. A megbecsülésnek ez lesz a legkimagaslóbb része.

A kiváló sporteredmények elérésének serkentésére a leventék részére sportjelvényt rendszeresítettek, – jelenti be Pálosy alezredes.

A honvédelmi szempontból legfontosabb sportágakban a legjobb összeredményt elért hadtest jutalmazására vándorzászlókat rendszeresítettek. Megbeszélés tárgyát képezte, hogy általánosítani kellene az összes sportokban a sportjelvényeket, továbbá ne csak a csúcseredmény legyen kitüntetés alapja, hanem a rátermettség foka is jelvényben jusson kifejezésre. Ez hasonló volna társadalmi vonalon ahhoz, amit a katonák részére rendszeresítettek a sportügyességi jelvényhez.

Így az ifjúság a levente és honvéd sportjelvények megszerzése után a társadalmi sport (OSK) jelvényét is megszerezhetné, ami igen serkentőleg hatna.

IHNOV Úr megbízza Arató tanácsost, hogy utóbbi jelvények alapszabályait és megszerzésének módját dolgozza ki.

Pálosy alezredes jelenti, hogy sportfilmek készülnek oktató és propaganda célokból, a legfontosabb sportágakból. Erre a vkf. 6. osztály kapott megbízást.

Nagypataky orvosőrnagy jelenti, hogy a rónaszéki leventeüdülő május hó 3-án nyílik meg, ahol testileg fejletlen, vézna és nem fertőző tüdőcsúcshurutos leventék nyernek elhelyezést, akik leventekötelezettségeiknek mindenkor készségesen tettek eleget.

Ünnepélyes megnyitás nem lesz, hanem majd amikor már tökéletesen működik, akkor helyszíni közvetítés formájában a rádió útján fog erről az ország közvéleménye tudomást szerezni.

IHNOV Úr felhívja az értekezlet figyelmét, hogy a légitámadásokkal számolva a fontosabb iratokat, ügydarabokat és bizalmas természetű dolgokat feltétlen páncélszekrénybe zárva az óvóhelyen tartsák, nehogy bennük kár essék.

Kőszeghy vkb. szds. felolvassa a vkf. 2. osztály közlését kósza hírek elterjedésével kapcsolatban.

1./ A most kiadott rendelet alapja az 1941 tavaszán a volt Jugoszlávia elleni hadjárat előtti magyar és német hadvezetőség közti szóbeli megegyezés volt.

2./ Az akkori rendeletek nem nyertek általános kihirdetést, csak az érintett katonai és polgári hatóságok kaptak külön intézkedést a Magyarországon Jugoszlávia ellen felvonuló német csapatok elszállásolására.

3./ Szükségessé vált a Németországban tartózkodó, egyenként utazó magyar tisztek és legénység elszállásolását is a kölcsönösség elvén rendezni.

4./ A gyakorlati életben már több mint két esztendő óta alkalmazott eljárás eddig még nem vált köztudomásúvá, miáltal az ország különböző területén más és más beszállásolási díjat fizettettek hatóságaink a német katonákkal és viszont.

Ezért szükségessé vált a már két év óta érvényben lévő valamennyi részletintézkedéseknek egységes rendelet formájában való összefoglalása és az ország területén való kihirdetése.

Vitéz Rosztóczy orvosalezredes a Sportorvosi Intézet helyiségeinek berendezésére ajánlja egy Lendvay utcai ház megvételét.

IHNOV Úr ennek a háznak a megvételét nem tartja alkalmasnak a Sportorvosi Intézet céljaira, úgyszintén TSTV Úr sem. Célszerűbbnek tartaná egy 10 szobás lakásnak a bérlését az Alkotmány u. 10.sz. házban.

Szóba került a sportorvosi intézetnek esetleg a Sportcsarnokban való elhelyezése is.

Az OIEB költségvetésének jóváhagyása a közeljövőben meg fog történni.



1943. április hó 17. szombat

8h 30

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

10h

Szilassy Géza ezredes, Budapest Székesfőváros I.hdt. leventeparancsnoka jelentkezett az Országos Vezetőnél és tájékoztatta Svoy székesfehérvári püspök csepeli látogatása elmaradásának okairól.

11h

A HM Úr helyettesének segédtisztje távbeszélőn közölte az Országos Vezető segédtisztjével, hogy a HM helyettes Úr hozzájárult az Országos Vezetőnek április 19-28-ig tartó mátraházai szabadságához.

11h 30

Gróf Sztáray Mihály folytatott megbeszélést az Országos Vezetővel a gróf Sztáray birtokon létesítendő leventeotthon felépítése tárgyában.

12h

Az Országos Vezető Szolnok város leventeparancsnokságának megbízottjával beszélte meg az április hó 18-i szolnoki vitéz Horthy István emlékmű leleplezési ünnepség részleteit.

12h 30

Az Országos Vezető propaganda előadója, Medgyesy ezredes a Kormányzóságon kieszközölte, hogy az április hó 18-i szolnoki ünnepségen a Kormányzó Úr Ő Főméltósága a Futura tárháznál tartandó ünnepség befejeztével egy névtelen leventével beszélgetésbe fog bocsátkozni és kézrátétellel alkalmat ad arra, hogy a levente propaganda fényképalbum részére lefényképezhessék.



1943. április hó 18. vasárnap

9h 30

Az Országos Vezető tábori főlelkészével és személyi segédtisztjével Szolnokra utazott.

10h

Részt vett a szolnoki városházán vitéz nagybányai Horthy István festményének leleplezési ünnepségén, majd

12h 10

-kor a szolnoki Futura tárház előtti feldíszített téren a levente díszszázad jobb szárnyán a Földmívelésügyi miniszter úrral[169] együtt fogadta a Kormányzó Úr Ő Főméltóságát. A leleplezési ünnepség után a Kormányzó Úr Ő Főméltósága egy névtelen leventét kitüntetett megszólításával, majd kezét a levente vállára téve lefényképeztette magát. A beszélgetés során érdeklődött a levente beosztásáról, majd azt kérdezte tőle: „Ugye szép élet a levente élet?” – ezt követőleg „Lélekkel teljesítsétek” szavakkal biztatta az ifjút és annak vállát veregetve elbúcsúzott tőle.

13h

Az Országos Vezető Szolnok város főispánja[170] által adott villásreggelin jelent meg, majd

14h

-kor szűkebb kíséretével Mátraházára indult.

16h

Jászárokszálláson megtekintette a Jászárokszállás és Jászkisér községek közötti levente labdarúgó bajnoki mérkőzést. Ez alkalommal Szabó János levente főoktatónak, valamint Farkas János leventefőoktatónak (mindkettőjüknek állomáshelye Jászárokszállás) a III. oszt. levente díszjelvényt adományozta. Nevezettek jelentették, hogy Jászárokszálláson két éve nem volt elöljáró.

Az Országos Vezető a leventecsapat sportfegyelmezettsége feletti elismerését fejezte ki, majd

17h

-kor tovább utazott Mátraházára.



1943. április hó 19–28.

Az Országos Vezető Mátraházán töltötte szabadságát.



Április hó 28., szerda

8h

Országos vezetőséghez beosztottak referádája.

8h 45

V. Kudriczy István vőrgy. VIII. csoportfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Országos Vezetővel.

9h

Dr. Saád Ferenc őrnagy a női honvédelmi ismeretek ügyében tájékoztatta az Ihnov-t. A nagyváradi és nagyszalontai iskolákban végzett szemléről tett jelentést.

10h

P. Nagy Töhötöm, Balla Péternek az ének ügyek rendezői megbízatásáról a levente vonalon, tett jelentést az Ihnov-nak.

10h 30

Parlay Pártly Mihály az Ihnov-ról készített plakett terjesztésére kért engedélyt az Ihnov-tól.



Április hó 29. csütörtök

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

10h

V. Kudriczy István vőrgy., VIII. csoportfőnök levente ügyeket tárgyalt az Ihnov-al. Jelentette, hogy vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka szombaton érkezik az orosz harctérről Budapestre. Fogadásához egy levente díszszázad lesz kivezényelve.

11h

Illésházy Károly alezredes magánügyben kereste fel az Ihnov-t.

11h 15

V. Major alezredes levente rádió műsorról, a leányok részére, referált az Ihnov-nak. Páter Tarcsafalvy levente indulójáról tájékoztatta az Ihnov-t.

12h

Erős István, a Danuvia fegyvergyár igazgatója kereste fel az Ihnov-t és pártfogolást kért, hogy 120 leventéjük részére egyenruha igénylése és elkészítése ügyében pártfogolja őket az Ihnov.

12h 30

V. Medgyesy Miklós ezredes távbeszélőn értesítette a berlini katonai attachet, hogy május 4-én Berlinbe érkezik. Amennyiben berlini levente vonalon addig itt sürgős elintézendő volna, távbeszélőn közöljék.

14h

Ihnov a leventeleányok kísérleti konyhájának ünnepélyes átadási ünnepségén vett részt.

15h 30

Ihnov a Honvédelmi Miniszter Úr képviseletében báró Láng Boldizsár temetésén vett részt.



Április hó 30., péntek

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

V. Kudriczy vőrgy.VIII. csoportfőnök folyó ügyeket referált az Ihnov-nak.

10h 30

Schmidt József kormányfőtanácsos NUA ügyeket referált.

11h

Gaál Károly tábori főlelkész referált az Ihnov-nak a zalai szemleút útirányáról és programjáról.

11h 30

Kolozsváry Béla testn. tanácsos: Szeiler Nándor t.hdgy. panaszt tett IHNOV-nál, hogy a Magyar Sí Szövetség Borsafüreden rendezett hivatalos edzőtáborában Déván István, aki az edzőtábornak nem volt sem vezetője, sem tagja, 14 éves kislányát behívta szobájába és ott a jó ízlést és jó erkölcsöt sértő dolgokról tartott előadást néki. A kislánytól ígéretet vett, hogy ezekről a dolgokról otthon nem beszél. Az ügyet az pattantotta ki, hogy Déván István az idei edzőtábor vezetőjét megtámadta, hogy nem vezeti a leánytábort kellő körültekintéssel. Az Ihnov utasította Tatár István síszövetségi ügyvezető elnököt, hogy a fegyelmi vizsgálatot azonnal indítsa meg, és az ügyről, tekintettel arra, hogy Déván István is és a sértett apa is tartalékos tisztek, az Ihnov-on keresztül tegyen jelentést a honvédelmi miniszter úrnak.

12h

Schu macher Hauptbannführer kereste fel az Ihnov-t és közölte, hogy a Reichsjugendführer akadályoztatás folytán még csak május hó közepén fogadhatja az Ihnov kiküldöttjét a katonai előképzési munkaközösség időszerű kérdéseinek megbeszélése tárgyában.

15h

Ihnov részt vett Aszód község leventecsapatának ünnepélyén, amely az aszódi javító intézet udvarán folyt le. A leventecsapat alábbi nevet viseli: „Aszódi vitéz Lovay Ferenc alezredes leventecsapat”. Az aszódi leventék gyorslevente szakosztálya kürtzászlót kapott és a híradó leventékkel együtt ünnepélyes fogadalmat tett a különmunka elvégzésére. Ihnov a leventékhez nagyhatású beszédet mondott.

Veresegyház-Erdővároson megtekintette a Roheim-féle villát[171] és környékét abból a szempontból, hogy a leventeleány vezető akadémia céljaira megfelelne-e.



Május hó 1., szombat

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Lovass ezredes, Budapest Székesfőváros Katonai Parancsnoka jelentette nyugállományba való helyezését az Ihnov-nak.

10h

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

10h 30

Benker ezredes Királyhelmec sportsegély kérelmét referálta az Ihnov-nak.

11h

Az Ihnov a Főpolgármester kerti reggelijén vett részt.

15h

Az Ihnov megjelent a MEFSOK főiskolai kosárlabda-verseny csapatbajnoki megnyitó ünnepségén. Az Ihnov ez alkalommal engedélyt adott az 1943. évi főiskolai bajnokságok sorozatos megnyitására. Kíséretében voltak v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök és Palkovics Pál miniszteri tanácsos.



Május 2., vasárnap

11h

Az Ihnov a haditudósító század kiállításának ünnepélyes megnyitásán vett részt.



Május hó 3., hétfő

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Rapaich vőrgy a leventeleányok gazdasági működésével kapcsolatban tett jelentést az Ihnov-nak.

10h 30

Arató testnevelésügyi tanácsos külföldi sportkapcsolatokról tett jelentést az Ihnov-nak.

10h 45

A H.M. VIII. csoportfőnökségre beosztott, előléptetett tisztek, előléptetésük alkalmával jelentkeztek az Ihnov-nál.

11h

Az Ihnov Bródy Jánosnénak a kincstár ellen indított perében, tanúkihallgatás végett megjelent.

12h

Az Ihnov özv. ifj. nagybányai Horthy Istvánné Főméltóságú Asszonynál jelent meg kihallgatáson.

Az Ihnov jelentése a Kormányzó-helyettesné Őfőméltóságánál való kihallgatásáról:

A Főméltóságú Asszony értesítette az Ihnov-t, hogy a Kalász c. szervezet fővédnökül akarja felkérni. Ihnov tanácsát kérte, hogy ezt elfogadja-e. Miután a Főméltóságú Asszonyt Ihnov tájékoztatta a leventelány mozgalom országos célkitűzéseiről, valamint arról, hogy ezen mozgalom az ország összes 10-19 év körüli leánytársadalmát felöleli és végső célul a magyar leánynak a családi élet központjául való kinevelését célozza, a Főméltóságú Asszony úgy döntött, hogy mindaddig, amíg a Kormányzóné Őfőméltóságával meg nem egyezett abban, hogy a leventeleányok fővédnöke ki lesz kettőjük közül, a Kalot[172] vezetőségének választ nem ad. – Ihnov kérésére hivatni fogja dr.Kokast, aki részletesen tájékoztatni fogja a leventeleány mozgalomról. Legközelebb eljön a Főméltóságú Asszony és megnézi a IX/3. ü.o. berendezését. – Ihnov tájékoztatta a Főméltóságú Asszonyt, hogy a döntés után a Kultuszminiszter Úr útján megtörténik a fővédnökké való felkérése. Ihnov benyomása, hogy a fiatal Főméltóságú Asszony örömmel fogja vállalni a leventeleányok fővédnökségét.



Május hó 4., kedd

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h

Benker ezredesnek, a LOK osztályvezetőjének az Ihnov a leventeintézmény népszerűsítésére és az intézmény hősi életszemléletének a köztudatba való átvitelére elrendelte, hogy ez évben május hó 15 és június 20-a közötti időben rendezendő leventenap milyen külsőségek között folyjon le. IHNOV a levente hadiárvajelvényt a LOK osztályvezetője, Benker ezds. javaslatára valószínűleg Gyula városában fogja átnyújtani. Ihnov utasítást adott továbbá arra is, hogy folyó évben a leventéknek épen felavatásra kerülő évfolyamának fogadalomtételét a leventerádió megfelelő módon hangsúlyozza.

10h

P.Tarcsafalvy magánügyben kereste fel az Ihnov-t.

10h 15

Nádasdy Gábor ref. tábori lelkész a harctérről szabadságra érkezett és tisztelgő látogatáson jelent meg az Ihnov-nál.

10h 30

Bolgár–magyar propaganda album szerkesztői keresték fel az Ihnov-ot az albumnak a leventeifjúság körében való terjesztés érdekében.

11h

Vitéz Rózsás alezredes az ifjúsági nevelés szempontjából a 28.081/eln.o. 1943. sz. rendeletet tárgyalta le az Ihnov-al.

11h 45

Sajgó orvos-ezredes a MAC sporttelepén épített barakkok ügyében tárgyalt az Ihnov-al.

12h

Fritz Arthur miniszteri tanácsos az Ihnov-al az autó service kérdésnek leventékkel való megoldása ügyében tárgyalt.

13h

Az Ihnov a VKF helyettes úrnál jelentkezett kihallgatáson.

1./ Jelentés az 1943. év első negyedében végzett munkálatokról.

2./ Vitéz Jány vezds. felterjesztésére javaslat. 134.294/eln.40.k.-1943.

3./ Harctéren küzdő vezérkari tisztek levelei az előképzéssel kapcsolatban.

4./ 6.400/M. 8.- b. 1943. számhoz. 42 évnél fiatalabb korú tisztek kihelyezése a honvédelmi minisztériumból.



V. 5. Referáda H.M. úrnál.

1./ Engedélyt adott, hogy a Kormányzó Úrnál kihallgatáson jelentkezhessem.

2./ Jelentettem a kormányzóhelyettes özvegyénél tett kihallgatás eredményét.

3./ Jelentettem:

a./ Május 6-án a hercegprímás meghívására gerecsei villájába utazom egész napra az ifjúság egyházi vonatkozású kérdéseinek megbeszélésére.

b./ Május hó 11-től 14-ig Szombathely, Délzala, Muraköz vidékén szemlét tartok.

c./ Kudriczy vezérőrnagy 4 napi bácskai szemle után hazajött. Jelentését írásban teszi meg.

d./ Vitéz Medgyessy ezredes május 15 után Berlinbe, az Európai Ifjúsági Szövetség elnökéhez utazik.

4./ Elvben a H.M. úr hozzájárult, hogy a L.O.P. mellett az iskolai ifjúság érdekében országos honvédelmi nevelési tanács alakíttassék.

5./ Bemutattam az új szlovák ifjúsági törvényt azzal, hogy részleteit a pozsonyi katonai attachénktól kértem.

6./ Bemutattam Pécs város polgármesterének jelentését a levente otthon építési ügyben, amelyben hivatkozik a H.M. úrral történt megbeszélésre A H.M. úr nem emlékezett arra, hogy egyet értene az otthon fel nem építésével.

7./ Tájékoztattam a H.M. urat a megjelent VKM leánylevente rendeletről.

8./ Bemutattam az iskolák testnevelési felmentéseinek ijesztő arányszámát.

9./ Tájékoztattam, hogy a 6-tól 10 éves korú iskolás gyermekek részére a honvédelmi ismereteket kiterjesztjük a tanítóknak járó újság formájában.

10./ Bemutattam a honvédelmi ismereteknek a leányiskolákban való bevezetésére vonatkozó rendeletet.

11./ Átadtam a Duna Evezős Egylet székházára igényt tartó Országos Tiszti Kaszinó kérelmére vonatkozó elutasító tervezetet.

12./ V. 15. és VI.20. között levente nap:

a./ 200.000 12 éves leventeújonc avatása.

b./ Gyulán átadom „Apámat a hazáért” c. jelvényt 3 hadiárvának. Édesanyjuknak, a hadiözvegynek pedig a leventék által felépített és teljesen felszerelt házat.



Május hó 5., szerda

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Ihnov a Dunamelléki ref. egyházkerület lelkipásztori konferenciáján tartott előadást. Érkezésnél az Ihnov-ot dr. Ravasz László ref. püspök üdvözölte. Előadás után megköszönte dr. Ravasz László ref. püspök az Ihnov szavait és ígéretet tett a lelkészek nevében, hogy még fokozottabban dolgoznak az ifjúság és a magyar ügy érdekében. (A beszéd, a napló mellékleteihez[173] csatolva)

11h

Az újkécskei leventeegyesület kérelemmel fordult az Inhovhoz, hogy pártfogolja kérését, amelyeket a kereskedelmi minisztériumban adtak be, miszerint az újkécskei leventeegyesület 20-25 tagját MATEOSZ gk. szállíthassák Vácra a Kalot ünnepélyére. Kereskedelmi minisztérium az engedélyt a fennálló rendelkezésre hivatkozva megtagadta. Az országos vezetőség igazolványt adott a leventeegyesületnek, hogy a levente ifjakat Újkécskéről Vácra Iványi László autófuvarozó, az országos vezetőség tudtával szállítja.

11h

Ihnov a Honvédelmi Miniszter Úrnál jelentkezett kihallgatáson.



Május hó 6., csütörtök

9h

Özv. Kaponya Mihályné jelentkezett az Ihnov-nál és jelentette, hogy a H.M. 9. osztálynál azt a felvilágosítást kapta, hogy fiát a hadapród iskolába csak abban az esetben vehetik fel, ha valaki onnan valamilyen oknál fogva kimarad. Ihnov-tól kihallgatást kért.

Ihnov segédtisztje a kihallgatás időpontját május hó 8-án 12h-ban állapította meg.

10h

Az Ihnov vezérkari tisztje, külügyi előadója, nevelési előadója, propaganda előadója, a lelkészi alcsop. vezetője és segédtisztje az Ihnov 1944. évi költségvetését beszélték meg a számvevőséghez való előterjesztés előtt. Az Ihnov utasításának megfelelően részletekben az alábbiak szerint került megállapításra Ihnov költségvetése:

Jogcím összeg Pfk. Megjegyzés
1. Irodaszer átalány 2.400 34/a. Elnöki oszt.-nak átírva 840/Bbk. 1942.sz. alatt. sgt. sgt.
2. Reprezentációs kiadásokra 20.000
3. Gépjármű ü.anyagára 10.000 91/I.ü. Pados alezr.
4. Sajtó propaganda költségekre:

a./ ifjúsági film megszervezése 14.200

b./ Ifjúsági sajtó propaganda, versenyek, tiszteletdíjak havi 150-1800 P.

c./ Sajtó és propaganda átalány havi 2.000-24.000
40.000 100/U Propaganda előadó
5./ Külföldi csoportvezetők fogadása 20.000 100/U Külügyi előadó
6./ Európai ifjúsági sz. katonai előképzésével és működésével kapcsolatos kiadások 100.000 132.663/eln.VIII.csf.
4/d. Levente Hírközpont fenntartása és működése (fényképészeti laboratóriummal havi 2.000 P.) 24.000 Propaganda előadó
7. Belföldi szolgálati utazásokra 3.500
8. Külföldi utazásokra 20.000 sgt.
9. Nemzetnevelők könyvtára honvédelmi köteteinek 1944 évben megjelenő kötetei számára 30.000 dr. Saád őrnagy
10. Honvédelmi nevelési pályadíjak (Levente c. folyóiratban 40/k. oszt. részéről) jutalmazására 10.000 dr. Saád őrnagy
11. Tábori kápolnákra 3.000 Lelkészi alcsop. vezetője
12. Valláserkölcsi könyvek kiadására 20.000 Lelkészi alcsop. vezetője
13. Leventék lelki gondozása 80.000 Lelkészi alcsop. vezetője

11h

A kabinetirodából távbeszélőn közölték, hogy ifj. Horthy Istvánné Főméltóságú Asszony szombaton, május hó 8-án de. 11h-kor lakosztályában fogadja dr.Kokas Esztert, a leányleventék országos vezetőjét. Leányleventék országos vezetősége erről értesítve.

13h

Dr.Gönczyné dr. Madarász Erzsébet főorvosnő, a MONE elnöke jelent meg az Ihnov hivatalos helyiségében, az egyesület nevében fel akarta kérni, hogy a jún. 21-én tartandó évzáró ünnepélyen Ihnov mondja az ünnepi beszédet. Ihnov személyi segédtisztje jelentette, hogy Ihnov hivatalosan akadályozva van a beszéd elmondásában. Dr. Madarász Erzsébet főorvosnő v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnököt kérte fel a beszéd elmondására.



Május hó 7., péntek

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h

Dr.Saád Ferenc őrnagy a 6-10 éves gyermekek honvédelmi neveléséről referált az Ihnov-nak.

9h 30

Tomanóczy Ilona tanárnő a leventeleányok 9-én a városi színházban[174], 16-án Csepelen és 19-én Csepelen tartandó ünnepélyére hívta meg az Ihnov-t.

10h

V. Kudriczy István vőrgy, VIII.csfőnök és v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyaltak az Ihnov-al.

11h

Demkő vőrgy az Orsz. Ifj. Eü. bizottság ügyeit tárgyalta az Ihnov-al.

11h 30

Gr. Széchenyi Erdődy Miklós személyes ügyben kereste fel az Ihnov-t.

12h

Újszászy vőrgy államvédelmi ügyben tett jelentést az Ihnov-nak.

12h 30

Schmidt József kormányfőtanácsos NUA ügyeket referált az Ihnov-nak.



Május hó 8., szombat

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h

Gaál Károly táb.főlelkész referált az Ihnov-nak a Hősök terén május hó 23-án és jún. 23-án tartandó levente-istentiszteletről szóló rendelet tervezetéről.

10h

Ihnov a 8-as huszárok miséjén vett részt.

11h

Poich Lóránt alezr., a páncélos hadtest híradó zlj. parancsnoka a május hó 15-én tartandó csapatzászló avatási ünnepélyre hívta meg az Ihnov-t.



Május hó 10., hétfő

8h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h

Dr.Simon Elemér, a Magyar Vöröskereszt Elnöke, dr.Jankovich Adél, az országos közegészségügyi egyesület iparegészségügyi szakbizottság főtitkára a június 1. és 2-án d.u. 1/2 6 órakor kezdődő gyáripari előadás ünnepélyes megtartására kérték fel az Ihnov-t. A bemutatott tárgysorozat az Ihnov elveinek nem felelt meg. Annak kijavításával, ill. új tárgysorozat elkészítésével dr. Nagypataky Gyula orvos-őrnagyot bízta meg azzal, hogy azt közösen állítsák össze.

10h

Tasnády Imre alezredes a H.M. 40. osztályhoz való áthelyezését jelentette az Ihnov-nak.

11h

Dr. Kokas Eszter, a leányleventék országos vezetője referált az Ihnov-nak az ifjú Főméltóságú Asszonynál tett kihallgatásáról.

11h 30

V. Hajnal ezredes jelentette Ihnov-nak, hogy átvette Budapest Székesfőváros levente-parancsnokságát.

12h 30

Ihnov a levente-istentisztelettel kapcsolatos értekezleten vett részt.

15h [175]

Ihnov Kőszeghy Olivér vk.szds.-al és Gaál Károly tábori főlelkésszel gk.-n Szombathelyre utazott levente szemlére.

14h

Az Ihnov felkérésére Zsedényi vk. ezredes, a H.M. Elnöki osztály vezetője a leventék istentiszteletére vonatkozó ügydarabot a Miniszter Úrnak bemutatta.

A H.M.Úr a leventeintentiszteletek megtartásához hozzájárult és a rendeletet kiadványozta.



Május hó 11., kedd

9h

A levente-istentiszteletekre vonatkozó aktát a H.M.-ben Richter János szds., az Ihnov segédtisztje vette át. Azt átadta a H.M. VIII. csoportfőnökség segédhivatalának azzal az utasítással, hogy a rendelet még a mai napon délelőtt kimenjen.

9h 30

Saád Ferenc őrnagy jelentette, hogy Ungvárra és Miskolcra utazik a középiskolákban felülvizsgálni a honvédelmi nevelés tanítását.

10h

Páhok István gk.vezető, többszörös Balaton-átúszó bajnok jelentkezett IHNOV hivatalos helyiségében és jelentette, hogy SAS behívót kapott az I.honv utászzászlóalj pótkeret-parancsnokságától. Miután készül az idei Balaton-átúszó bajnokságra, azt a kérését terjesztette elő, hogy Ihnov tegye lehetővé pártfogásával, hogy csak két hónap múlva kelljen bevonulnia, hogy így edző lehetőségei legyenek a bajnokságra. Ihnov segédtisztje távbeszélőn kereste fel az I.honv utászzászlóalj pótkeret pk-t és a kérést előterjesztette. Itt azt a választ kapta, hogy Páhoknak be kell vonulni, azonban Pestre kap beosztást, és lehetővé teszik neki az edzést.

10h 30

Medgyesy ezredes jelentette, hogy beszélt távbeszélőn Schumacherrel, aki jelentette, hogy az Ihnov által kezdeményezett berlini utazás vasárnap, május hó 16-án lesz esedékes. Medgyesi ezredest berlini útjára Schumacher kíséri.

11h

Ihnov segédtisztje, Richter János százados, Ihnov távollétében, Ihnov képviseletében jelent meg v. Rosztóczy kisleányának a temetésén. A koporsóra koszorút helyeztek „Szeretettel az Ifjúság Országos Vezetője” felírással.

12h

Gerlóczy alezredes a kormányzóságtól az Ihnov hétfői kormányzói kihallgatásának anyagáról tájékoztatást kért, nagy vonalakban. – Jelentette, hogy a német diákvezér ittlétekor a leventesapkás motorosok vele szemben tiszteletlenül viselkedtek, nem tisztelegtek stb.

12h 30

Hankiss VKM államtitkár tisztelgő látogatást óhajtott tenni Ihnov-nál.

13h

Gróf Széchenyi Ihnovot május hó 15-re estebédre hívta meg. Ihnov segédtisztje jelentette gr. Széchenyinek, hogy Ihnov Haász[176] tábori püspök Úrral Mátraházára megy.



Május hó 12., szerda

9h

A HM VIII. csf-től Kálóczy ezredes jelentkezett az Ihnovnál az Ihnov állományának megállapítása végett. Az Ihnov távollétében segédtisztje jelentette az Ihnov állományába soroltak neveit.

9h 30

Barcsay János, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Vági Kálmán országos kapitány jelentkeztek az Ihnovnál a magyar labdarúgó válogatott csapatnak Schweizba való indulása előtt.

10h

A Kultúr és Propaganda Jövő megbízásából jelentkezett Szirmay Albert és átvette a „Munka és Szellem Arcképcsarnoka” c. albumot, amelyet az Országos Vezető nem volt hajlandó saját személye részére megvásárolni, mert erre vonatkozó megrendelést az Országos Vezető nem adta le. [sic!]

10h 30

A német birodalmi sportvezető helyettese megküldötte az Országos Vezetőnek a von Tschammer und Osten elhunyt birodalmi sportvezér és az Ifjúság Országos Vezetőjéről készült 2 drb társas-fénykép felvételt.

11h

Buza-Kiss János ezredes jelenti, hogy Ungvárra bevonult és a 24.k.hadosztály levente parancsnokságot átvette.

11h 30

Vitéz Mecséry ezredes, az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálata főparancsnokának segédtisztje kért az Országos Vezetőségtől Szinay altábornagy úr Őnagyméltósága részére kihallgatást.

12h

A MEFSOK előterjesztett kérelmére az Országos Vezető távollétében az OV segédtisztje dr.Koltay fhdgy.-nál Bárki Béla üzemi munkás 1 hónapi szabadságolásának biztosítását kérte a vasgyűjtő mozgalom befejezése érdekében.



Május hó 13., csütörtök

10h

Rómából jelentették, hogy a fasiszta párt új főtitkára[177] nem engedélyezte az olasz főiskolai hallgatóknak a magyarországi versenyeken (Horthy-kupa) való résztvételt. Ezzel kapcsolatban Rajczy min. titkár intézkedett.

10h 30

V. Medgyesy ezredes hadnagy fia a Székesfehérváron tartott katonai gyakorlat közben egy gránát-szilánktól megsebesült. Sürgős műtétre volt szükség. Medgyesy ezredes Székesfehérvárra utazott.

11h

Ihnov segédtisztje Mátraházával beszélt távbeszélőn. Vasárnapra odaérkező Ihnov és Haász tábori püspök részére szállást biztosíttatott. A Mátraházán tartandó vasárnapi istentiszteletre az előkészületek megtörténtek.

12h

Berlinből Buócz Elemér min. titkár távbeszélőn kereste fel az országos vezetőséget és érdeklődött Medgyesy ezredes Berlinbe érkezésének az időpontjáról és arról, meddig marad Berlinben, hogy programját a levente-vonalon aszerint állítsa be. Ihnov segédtisztje a szükséges felvilágosításokat megadta azzal, hogy Medgyesy ezredes a holnapi nap folyamán még felhívja Berlint a közelebbieket közlendő.

12h 30

Rajcsányi Ferenc, a Magyar Úszó Szövetség elnöke azzal a kéréssel fordult az Ihnovhoz, hogy Angyal László, Bánhida 103/4 üteg, és Szegedi-Czinner Sándor, 11-es helyőrségi kórház, olyan beosztást kapjanak, ahol edzőlehetőségeik legyenek, mert anélkül a magyar úszósport két legnagyobb erőssége nem tud a tőlük remélt eredményt elérni. [sic!]



Május hó 14., péntek

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Wonkené magánügyben kereste fel az Ihnov-t.

10h 30

V. Major ezredes az Ihnov május hó 16-án tartandó rádió-beszédével kapcsolatban tájékoztatta az Ihnov-t. A rádióbeszéd tárgya: Levente napok, levente avatás, levente sapka, öreg-levente búcsúztatás.

11h

Takács Károly fűzfői gyártelep plébánosa, levente pk. személyi ügyben tett jelentést az Ihnov-nak.

12h

Ihnov H.M. helyettes Úr Őnagyméltóságánál jelentkezett kihallgatáson. Tájékoztatta H.M. helyettes Urat a leventekiképzés menetének biztosításáról R.M.[178] esetén. A H.M. helyettes Úr a 397/M.40.k.-1943 sz. ügydarabban foglaltakkal elvileg egyetértett, de egy felállítást kér, hogy kb. hány főt, mennyi időre, és naptárilag milyen megosztásban tervez a lev. intézmény a jelen célra behívni.

Jelentette Ihnov a H.M. helyettes Úrnak, hogy hétfőn a Kormányzó Úr Őfőméltóságához megy kihallgatásra.

Tájékoztatta a H.M. helyettes Urat a III. honv. kerület területén tett szemleútjáról.

349/bbk.VIII.csf.-1943.sz. ügydarabban Réti Dezső számv. tiszthelyettes szolgálatának meghosszabbításával kapcsolatban terjesztett elő kérelmet. A H.M. helyettes Úr Őnagyméltósága a kérelem teljesítését kívánatosnak tartja és Réti számv. tiszthelyettes továbbszolgálatának biztosítására egy positív megoldásra vár javaslatot.

Ihnov segédtisztje a két hivatkozott ügydarabot az irodának a továbbítás végett átadta.

Ihnov a referáda után a H.M. helyettes Úrral megbeszélést folytatott arról, hogy a Ludovika Akadémiában egy levente egyesület megalakítása volna szükséges. Az akadémikusok így tényleges tiszti korukra a lev. mozgalom vezetői helyére megfelelő képesítést nyerve, leventeparancsnoki helyet is vállalhatnának. Így lehet csak biztosítani a honvédség teljes megértését a levente-intézménnyel szemben.

A lev. intézmény előképzését oly magas fokra kellene emelni, hogy teljesen pótolja az újonc kiképzést, ezáltal a honvédségben a harc és szakkiképzés azonnal kezdetét veheti. Ezzel az intenzívebb előképzéssel egyrészt a harc és szakkiképzés minőségének felfokozása várható, másrészt a katonai kiképzés meggyorsításával a szórvány legénység évfolyama nemzet-gazdasági életére volna előnyös; hamarabb térhetne vissza és így a nyári munkában részt vehet.



Május hó 15. szombat

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Az Ifjúság Országos Vezetője vitéz Kudriczy István vezérőrnagyot tájékoztatta a Honvédelmi Miniszter helyettesénél előadott referádájáról és a honvédelmi miniszter helyettesnek a 397/N.40.k.1943. és a 349/bbk.VIII.cs. 1943. sz. ügydarabokban foglalt döntésekről. Ezekre vonatkozó utasításokat kiadta. Az ügydarabokat a személyi segédtiszt előző nap a HM. VIII. csf. irodájának már átadta. Az Országos Vezető azután megbeszélte a Leventék Országos Parancsnokával a Ludovika Akadémiában felállítandó levente egyesületre vonatkozó és a HM. helyettes referádája alkalmával letárgyalt újítást, valamint a leventeintézmény előképzésének új magas színvonalra való emelését, hogy ezáltal a haderő kiképzése kellően megrövidüljön.

11h

Vitéz Medgyesy ezredes, az Országos Vezető külügyi előadója jelentette, hogy május 16-án Hauptbann Führer Schumacher Berlinben útbaindult. [sic!] Berlini tartózkodásának programját a Hitlerjugend vezetősége állította össze, a magyar részről Boócz[179] Elemér követségi titkár állította össze a levente programot.

11h 30

Bagoly Béla, a Széchenyi emlékszövetség titkára, a „Széchenyi” c. munkájának 1500 példányának tiszta jövedelmét kötetenként P.20.-at, összesen P.30.000-t ajánlott fel az Országos Vezetőnek, a levente hadiárvák javára (Lakása V. Szalay u.5/a. Tel.: 12-66-80).

12h

Korren Pál ny.á.honv. alesperes az Országos Vezetőtől leányának Budapesten való alkalmaztatását kérte. Leánya, Korren Gizella a szolnoki áll. leánygimnázium rendes tanára és családi körülményei miatt kell mindenképen Budapestre jutnia.

12h

Az Országos Vezető a balatoni kiállítást tekintette meg.

16h

Az Országos Vezető segédtisztjével gépkocsival Mátraházára utazott.



Május 16., vasárnap

Ünnep



Május 17., hétfő

9h

Az Országos Vezető a beosztottak referádája után megbeszélte a Kormányzó Úr Őfőméltósága előtti kihallgatáson az előadandó anyagot.

10h

Kremmer János Üllői út 20.sz. alatti lakos a Leventeleány intézmény részére 16 db. akvarell képet terjesztett elő az Országos Vezetőnek. Az Országos Vezető saját költségvetése terhére a képek kifizetését elrendelte.

10h 30

Vitéz Bujdosó Kálmán, a Nemzeti Sportcsarnok igazgatójának előterjesztésére az Országos Vezető az építőbizottság ülésének összehívását május hó 27-én 17 órára rendelte el.

11h

A Budapesten látogatást tevő finn kulturális bizottság tagjaként Magyarországra érkező Haisskannen[180] professzor felesége és leánya, mint a finn lotta szervezet tagjai látogatást tettek a Leányleventék Országos Vezetőjénél és az Ifjúság Országos Vezetőjénél.

11h 45

Az Ifjúság Országos Vezetője a Kormányzó Őfőméltóságánál jelent meg kihallgatáson.

Az Országos Vezető referádája előtt megköszönte a Kormányzó Úr Őfőméltóságának főcsoport főnökké való kinevezését, majd az alábbi pontok szerint tett jelentést a Kormányzó Úr Őfőméltóságának.

I. Honvédelmi ismeretek az iskolákban:

a./ Fiú iskolákban bevezetett honvédelmi ismeretek folytán ez év októberéig 580.000 honvédelemmel foglalkozó tankönyv kerül a magyar ifjúság kezébe. A szemle jelentések szerint a fiú tanulók rendkívüli lelkesedéssel tanulják a honvédelmi ismereteket és nincs még egy olyan tantárgy, amely iránt ilyen fokban érdeklődnének a tanulók. Különösen kiemelkedik e tekintetben a debreceni tankerület, ahol az iskola tanfegyelem mintaszerű. A budapesti tankerületben az elkövetkezendő tanévben mintaórák lesznek a honvédelmi ismeretek oktatására, hogy valamennyi pedagógus elsajátítsa a honvédelmi ismeretek tanításának módszertanát. Jelentette azután az Országos Vezető a Kormányzó Úr Őfőméltóságának, hogy kívánatosnak tartaná 6-10 éves korú fiatalság honvédelmi nevelését, egy gyermekújság felhasználásával.

b./ Jelentette, hogy szeptemberben a leányiskolákban is megkezdődik a női honvédelmi ismeretek oktatása. A női pedagógiai kar rendkívül lelkesen üdvözölte a tantervet. A pedagógusok részére 8 kötet összesen 80.000 példány honvédelemmel foglalkozó könyv kerül kiadásra az 1943-1944. évben. Az elkészült tantervet az Országos Vezető előterjesztette a Kormányzó Úr Őfőméltóságánál.

c./ Azután az Országos Vezető az orosz ifjúsági vezetés jellemzéséül előterjesztette az orosz ifjúsági sajtó mintafüzeteit, korcsoportok szerinti beosztásban, és összehasonlította a Főméltóságú Úr előtt ezeket a mintaszerű kiadványokat a magyar leventeintézmény ifjúsági lapjaival.

d./ Az Országos Vezető beszámolt a második hadsereg parancsnokság azon felterjesztéséről, amely az előképzéssel kapcsolatban korszerű újításokat javasolt az ifjúság honvédelmi nevelésében.

e./ Az Országos Vezető a honvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatban előterjesztette a Kormányzó Úr Őfőméltóságának a Nemzetnevelés könyvtárában kiadásra került „Magyar hadtörténet” c. tankönyvet, amelyet Szinyei Merse Jenő m.kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Úr megbízásából az Országos Közoktatási Tanács adott ki folyó évben. A könyvet az Országos Vezető megbízásából Markó Árpád honvéd szakszolgálatos tanár írta. Jelentette az Országos Vezető, hogy a „Honvédelmi nevelés” c. munka a jövőben kerül kiadásra.

II. Leventeleány intézmény.

Az Országos Vezető a leventeleány intézményre vonatkozólag tett jelentést a Kormányzó Úr Őfőméltóságának.

a./ Bejelentette, hogy a Kormányzóhelyettes Úr Őfőméltósága özvegye elvállalta a leventeleány intézmény fővédnökségét.

b./ Tájékoztatta a Főméltóságú Urat a leventeleány intézmény és az Országos Vezető mellett munkálkodó pedagógiai tanácsról, majd

c./ ismertette a leánylevente intézmény terjeszkedését az országban.

d./ Jelentette a leventeleány mozgalom élelmezési tevékenységét az intézmény keretén belül. Az 1942. október 27-én kezdődött és 1943. január 23-án befejezett háztartási, egészségügyi tanfolyamon előadók kerültek kiképzésre, ezek az előadók az ország különböző részeiben jelenleg tanfolyamot tartanak. Megtanítják a leányleventéket a helyes és korszerű főzésre és táplálkozásra. Tájékoztatta a Főméltóságú Urat, hogy a kihallgatás időpontjáig az országban milyen helyeken és milyen létszámmal tartottak tanfolyamokat. Az eddig kiképzett 20 előadó évente 10.800 leventeleányt oktathat ki a jövőben.

e./ Jelentette, hogy a leventeleány mozgalom munkájának kiépítésére költségvetésileg legalább 3.000.000 P-t kellene biztosítani. A nagyjelentőségű ifjúvezető képzés úgy vezetne eredményre, ha egy megfelelő központi leánylevente otthon kerttel, gazdasági felszereléssel és a háziipari kiképzéshez szükséges felszereléssel rendelkezésre áll. Ennek az ingatlannak a megvásárlására azonban legalább 2.000.000 P-re lenne szükség. Jelentette, hogy a leánylevente csapatok száma napról-napra nő. Így a szervezet kiépítésére és megfelelő komoly munkaerőknek a mozgalom szolgálatába való beállítására egy külön statusra van szükség. (jelenleg 30 vidéki és 28 központi)

Tájékoztatta azután az Országos Vezető a Főméltóságú Urat arról, hogy egészségi szempontból milyen jelentősége lesz a leventeleány egészségügyi vizsgálatának. [sic!] Költségvetésileg ennek kiépítésére szintén tekintélyes összeget kellene biztosítani.

III. Az ifjúság egészségügye.

a./ Vitamin ellátás. Az IHNOV jelentette a Kormányzó Úr Ő Főméltóságának, hogy 125.000 rászorult szegény kis hadiárva, gyengeszervezetű levente kapott a két kora tavaszi hónapon át vitamint.

b./ Fogkezelés. Jelentette, hogy a leventék fogkezelése a VKM, Büm, és Oti-val egyetértésben megoldásra került. Helyenként 30 % szorul fogkezelésre. Hadtestenként egy-egy mozgóállomás működik, amely a jövőben duplájára fog emelkedni.

c./ Rendszeres orvosi vizsgálat. Újabb 300.000 leventén végzett rendszeres orvosi vizsgálatot az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság szervezete. Ezen vizsgálatok alkalmával több mint 20 millió adat került feldolgozásra.

d./ Röntgenszűrésre vonatkozólag jelentette az IHNOV, hogy két mozgó állomással folyik a leventék tüdő és szívbetegségének röntgenvizsgálata, szériafényképezés útján. Magyarországon egy hónap alatt 8000 fiút és leányt vizsgáltak meg. Sok szívbeteget, kb. 4-5 %-ot és kevés gümőkórost, kb. 1 %-ot találtak.

e./ A Sportorvosi Intézetre vonatkozólag jelentette az IHNOV, hogy az Intézet építése és fejlesztése folyamatban van. A négy vidéki egyetem közül a pécsi, debreceni és szegedi állomások már működnek, a többiek is rövidesen megindulnak.

f./ Jelentette továbbá az IHNOV, hogy az ifjúsági orvosi tanfolyamon 46 orvos átképzése folyik. A múlt évben 100 főt képeztek át ifjúsági iskolai sportorvossá és egészségtan tanárrá.

g./ Jelentette, hogy az iskolaorvosi szolgálatot a levente orvosi szolgálat mintájára egységesítik. A hercegprímás kérte, hogy a sportorvosi vizsgálati rendszert a felekezeti iskolákban a VKM lássa el.

h./ A leventeleányok orvosi vizsgálatára vonatkozólag jelentette az IHNOV, hogy az O.I.E.B. irányításával a kötelező orvosi vizsgálatok előkészítése folyamatban van.

i./ Jelentette, hogy a rendszeres orvosi vizsgálatokat 6 éves korra kellene kiterjeszteni.

IV. Tanonciskolás otthon szervezése:

A hadiipari munkásság pótlására Budapesten, Győrben és Diósgyőrben (összesen 5) levente tanonc tábor kerül szeptembertől felállításra. Ezekben évente összesen 1.600 leventét képeznek ki a hadiipari szakmunkásság utánpótlására. (főleg vas- és fémmunkások) A táborok barakkjai állandó jellegűek lesznek és a honvédelmi minisztérium építteti fel őket. A szakiskolai tanonckiképzésen kívül ezek a leventék külön kiképzésben is részesülnek, úgy, hogy a háború után a hadiipar csökkentésével kapcsolatban majdan egyebütt helyezkedhessenek el.

V. Szemleutak:

Az Országos Vezető jelentette a Kormányzó úr Őfőméltóságának, hogy legutolsó kormányzói kihallgatása óta:

a./ Erdélyben, b./ Baranyában, c./ Léván és Érsekújváron, d./ valamint Vas és Zala megyében tartott szemléket, és tájékoztatta a Kormányzó Úr Őfőméltóságát a szemleutakon tett megfigyeléseiről szórvány és kisebbségi szempontból. A szemlékről szerkesztett jelentéseket az Országos Vezető előterjesztette a Kormányzó Úr Őfőméltóságának.

VI. Az ifjúság haderőn kívüli kiképzésének helyzete.

(1943.I.1-től 1943. V.15-ig.)

a./ Az általános leventekiképzést illetően jelentette az Országos Vezető, hogy a leventelegények (3.korcsoport) 1943. IX/1-től a honvédségi új lőkiképzési szabályzat szerint új alapokra helyezett hadipuska lőkiképzést kapnak.

b./ A vezetőkiképzést illetőleg jelentette az Országos Vezető, hogy az 1943. évi téli ifjúvezetői táborokban összesen 3500 földműves ifjúvezetőt képeztünk ki.

A haderőn kívüli szakszolgálatos tisztek főtiszti tanfolyamán 120 levente körzetparancsnok jelölt kiképzése folyik (III.-VI.15.)

c./ Szakkiképzésre vonatkozóan jelentette az Országos Vezető:

1./ Műszaki vízi kiképzésre 4 közp.tábor (Magyaróvár, Szatmár, Mohács, Szentendre) építése még 1942-ben megindult. Június, július hónapban elkészülnek. Ezekben még a nyár folyamán megindul a kiképzés. Ezen kívül 50 leventeegyesületi víziszakosztály 5-10.000 Pengős segélyt kapott csónakok beszerzésére. Ezekben a kiképzés megindul az év derekán. A vízi járművek egységesítésére központilag műszaki rajzokat és leírásokat adtunk ki.

2./ A haderőn kívüli híradás vezetésére minden hadtest és k.ho. leventeparancsnokhoz egy-egy levente híradó összekötő tiszt tanfolyamon ki lett képezve és beosztva a honvédség híradó és csapattávbeszélő alakulataitól. Az ország területén 250 új híradó csoport alakult meg, összesen 8.000 híradó leventével. A kiképzés menetének irányítására havonta megjelenik „A haderőn kívüli hir. hivatalos oktató segédlete”. Az oktató segédlet egy példányát az Országos Vezető előterjesztette a Kormányzó Úr Őfőméltóságának, aki azt a legnagyobb örömmel fogadta.

A rádiókiképzés irányítására a híradó leventék iskolarádiója (200 wattos) az Ifjúság Házában beépítve elkészült, kísérleti adásait még e hónapban megkezdi. A leventék híradó anyagának kezelésére haderőn kívüli híradó raktár létesült Budafokon. Szegény leventeegyesületek részére 1.000 db rádiókészülék és 600 db gramofon ingyenesen kiosztásra került.

3./ A gyorslevente kiképzést illetőleg jelentette az Országos Vezető a Kormányzó Úr Őfőméltóságának, hogy az ország egész területén megalakultak a gyorslevente szakosztályok, kereken 20.000 taglétszámmal, amelyekben kerékpáros és motoros kiképzés folyik elméleti és gyakorlati vonalon.

A leventék gépkocsivezetői kiképzése az állami gépjárművezetői iskolák által vezetett hathetes tanfolyamokon 1942. év derekán indult meg és 1943-ban egész éven át folynak. Múlt évben 1900 levente vizsgázott sikeresen személy és tehergépkocsi vezetéséből. Ebben az évben a gk.vezetői igazolvánnyal ellátottak létszáma előreláthatólag 4.000-rel növekszik. Zömük 1943 őszén már katonai szolgálatra bevonul.

A gyorsleventék és a honvédség gyorsfegyvernemén belüli egységes szellem ápolására, a gyorsleventék továbbképzésére a leventék a honvédség gyorscsapatainak gyakorlatain, gépjármű és harckocsi bemutatóin, gépjármű karbantartási gyakorlatain részt fognak venni.

Egyes honvédségi gyors alakulatoknál levente gépjárművezetői kiképzés folyik.

4./ Az ejtőernyős kiképzésre vonatkozólag jelentette az Országos Vezető, hogy jelenleg 36 ejtőernyős leventecsapat működik, csapatonként 30-60 leventével. Az októberi bevonulások alkalmával előreláthatólag 450-500 előképzett eje. leventét tud a leventeintézmény a honvédség rendelkezésére bocsátani. 1943. év nyarán leventeoktató és ifjúvezetőképző tanfolyamok lesznek Pápán.

Budapesten, a rákosi gyakorló téren elkészült a 75 méter magas (Magyarországon első) ejtőernyős ugrótorony. (Felavatása június hónapban tervezve.)

Június-augusztus hónapokban 600 eje. levente kiképzése van tervbe véve, háromhetes tanfolyamokon, a budapesti eje. ugrótornyon.

5./ Repülőmodellezésre vonatkozólag jelentette az Országos Vezető, hogy előkészítve 240 repülőmodellező oktató kiképzése, akik az ország területén felállításra kerülő 240 modellező leventeszakosztályt fogják vezetni.

Elkészült az Országos Központi Modellező Műhely (Budapest, II. Felvinczi u. 6.), februárban.

d./ Haderőn kívüli utókiképzés keretében a lövészkiképzésre vonatkozólag jelentette az Országos Vezető, hogy a székelység önvédelmének alátámasztására Székely Határőr Egyesület létesítése van folyamatban, amely szervezet a Székelyföld összes székely településeit honvédelmi érdekből a H.M. főfelügyelete alatt egy szövetségbe fogja össze.

VII. Valláserkölcsi nevelés.

Jelentette, hogy megalakult a lelkészi alcsoport a Honvédelmi Minisztérium Főcsoportfőnökségén belül; az alcsoportnak 5 lelkész tagja van: 2 katolikus, 1 görög katolikus, és 1 evangélikus.[181]

A valláserkölcsi nevelést illetően jelentette továbbá az országos vezető, hogy befejezés előtt áll a levente prédikációk könyve, külön a katolikus levente misék és külön a protestáns levente istentiszteletek beszédanyagával. Jelentette, hogy a papság szervezetszerűen bekapcsolódott a levente intézménybe. A hercegprímás a Hősök terén a leventék részére 1943. V.23-án, Kapi püspök pedig VI.6-án tart majd istentiszteletet a protestáns leventéknek.

VIII. Levente egyesületi munka.

a./ Tájékoztatta az országos vezető a Kormányzó Úr Őfőméltóságát az 1943. évi levente napokról és jelentette, hogy Gyulán május hó 30-án ünnepélyes körülmények közepette megkezdődnek a hadiárva jelvény kiosztások és folyó évben kb. 200.000 főnyi levente újonc kerül felavatásra.

b./ Jelentette, hogy Bánátból május 20 és 30 között 250 fiú és 50 leány levente érkezik 10 napos tartózkodásra Budapestre.

c./ Jelentette, hogy 17 helyen tartott 61 Lok-Kalot tanfolyamon 1800, 16 Lok-Kie tanfolyamon 640 levente, összesen tehát ez évben eddig 2440 levente került kiképzésre levente egyesületi vezetővé.

d./ Az evangélikus egyház 4 levente egyesületi vezetőképző tanfolyamáról tájékoztatta azután az országos vezető a Kormányzó Úr Őfőméltóságát. A tanfolyamok helye a Keszthely mellett fekvő Gyenesdiás. A tanfolyamok munkatervét az országos vezető előterjesztette.

e./ Jelentette, hogy március hó 15-ét az egész országban megünnepelte a levente ifjúság. A Kormányzó Úr Őfőméltósága ez alkalomból rádión keresztül szózatot intézett a levente ifjúsághoz, amelyet a levente ifjúság az egész országban egyidejűleg hallgatott meg.

f./ Jelentette, hogy a rövid tél ellenére is sikerült megtartani országszerte a hadtest és országos levente síversenyeket. Elmúlt télen már 35.000 pár sí állt rendelkezésre a levente ifjúság sí kiképzéséhez.

A levente tömegsport kifejlesztése érdekében az országos levente labdarúgó bajnokságban 900 levente egyesület vett részt. Ez kb. 30.000 levente intenzív versenyszerű sportmunkáját jelenti. A továbbiakban az országos vezető a levente sportélet egyéb ágairól tájékoztatta a Kormányzó Úr Őfőméltóságát.

g./ A leventék gazdasági tevékenységét illetően előterjesztette az országos vezető az első „Levente Gazdasági Értesítő”-t, amelyből minden község egy-egy példányt ingyen kap.

Jelentette, hogy a textilhulladék beszerző központ felkérésére a textilhulladék gyűjtést a leventék intézményesen végzik: a háború tartama alatt minden levente évi 3 kg rongyot gyűjt. Jelentette a továbbiakban az országos vezető, hogy a leventék gazdasági központja ez évben megszervezte a gumi hulladék gyűjtést, amelynek eredményeképen eddig 163 községből 7799 kg gumi hulladékot szállított be.

A Leventék Gazdasági Szövetkezetének Háziipari Központja főleg a gyékény-őrcsizma szállítási ügyekkel foglalkozott, melynek során a honvédség részére 50.000 párat, a német hadsereg részére 80.000 pár gyékény, illetve szalma-őrcsizmát szállított.

A Közellátási Minisztérium felkérésére országos propagandát indított meg a mézcirok termesztésére.

A leventék igen sok helyen vitaminkertet létesítettek. Ennek megkönnyítésére a szükséges vetőmagvakból igényelhető úgynevezett „Vitaminkert csomagok”-at bocsátott ki.

Központi gyógynövényosztálya ez évben 367.20 kg súlyú gyógynövényt értékesített.

IX. A társadalmi sport és testnevelés.

a./ Jelentette az országos vezető, hogy a Nemzeti Sportstadion területe kiutalás alatt, a tervre a pályázatot kiírták.

b./ Tájékoztatta az országos vezető a Kormányzó Úr Őfőméltóságát, hogy a jelenlegi háborús körülményekre való tekintettel az olasz és német sportkapcsolatok szünetelnek.

c./ Tájékoztatta a Főméltóságú Urat a Mátyás király sportév versenyeiről és bemutatta a Mátyás király sportév versenyeinek jutalmazására készült sportveretet.

d./ Jelentette, hogy a polgári iskolákban az énekoktatást heti 1 óráról 2 órára emelték, viszont a testnevelést heti 3 óráról 2 órára csökkentették, jóllehet a korszerű háború tapasztalatai alapján minden országban elismerik a testnevelés honvédelmi jelentőségét.

X. Jelentette, hogy június elején magyar meghívásra finn tiszti küldöttség érkezik Magyarországra.

XI. A kihallgatás befejezéseképen az országos vezető a Kormányzó Úr Őfőméltóságától legközelebbi kihallgatásra kért engedélyt.



Május hó 18., kedd

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

V. Kudriczy vőrgy., VIII. csoportfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

10h

Palkovics Pál min. tanácsos a BEAC pálya állami átvétele ügyében referált az Ihnov-nak.

11h

Jillek Emil testnevelő tanár, OSK IV. ker. vez. Pécs, Mátyás király sportnapok szervezésével kapcsolatban tájékoztatta Ihnov-t. Kérte, hogy a levente napokkal lehessen megrendezni. Ihnov a tervhez beleegyezését adta. – Jillek testnevelő tanár a kerületi vezetőség nevében kérte az ünnepségeken való megjelenését Ihnov-nak. Ihnov hivatalos elfoglaltsága miatt meg nem jelenhetik. Képviseletében v. Kudriczy István vőrgy., a Leventék Országos Parancsnoka jelenik meg.

12h

Mann László fhdgy. menyasszonyát mutatta be az Ihnov-nak és kérte Ihnov-t, hogy pártfogolja a házassági óvadék elengedése iránti kérelmét.

13h

Ihnov a kormányzósággal és a vallás és közoktatásügyi miniszter úr titkárságával megbeszélte, hogy a Kultuszminiszter Úr szombaton, május hó 22-én megy a Kormányzó-helyettesné Őfőméltóságához és felkéri a leventeleányok legfőbb védnökéül.

13h 30

V. Medgyesy Miklós ezredes Berlinből távbeszélőn jelentette, hogy 17-én tárgyalt dr. Schindlerrel, Oberbannführer Schmidttel. 18-án tárgyalt Axmannal. Jelentkezett a magyar követségen, a követ fogadta őt. 19-én Weimarba utazik, ahol praktikus dolgokat mutatnak be neki.

17h

Osztályvezetői értekezlet az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök tájékoztatja az értekezletet a Svájc-Magyarország labdarúgó mérkőzésen aratott győzelemről. Országos Vezető döntését kéri, hogy a játékosoknak a győzelem alkalmából adományozni kívánja-e a Magyar Sport Érmet.

Országos Vezető csak a vezetők részére tartja szükségesnek érmek adományozását. Kálmán[182] szövetségi kapitány és Kalmár Jenő edző részére I.o. érmet adományoz. Az érmeket dr. vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök nyújtsa át a pályaudvaron a kitüntetetteknek.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök 25-én Újvidékre és onnan 27-én Szabadkára készül sportértekezletre.

A fővárosi leánytorna bemutató megtartása akadályokba ütközik az új légvédelmi rendelet miatt. Elvi okokból nem volna szabad engedni, hogy bármilyen sportbemutató, légvédelmi készültségre való tekintettel elmaradjon. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a legszigorúbb készültség lép életbe. A leánytorna bemutatót feltétlenül meg kell tartani.

Döntést kér az Ihnov helyiségeinek gondnokolására vonatkozóan.

Országos Vezető átadja dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnöknek a VIII. csf. éppen most elkészült „Házirendjét”, amely szerint az Ihnov helyiségének gondnoki teendői Arató Géza testnevelési tanácsos hatáskörébe tartoznak.

Dr. vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a Sportorvosi Intézet 1944. évi költségvetési tárgyalása alkalmával vita tárgyát képezte, hogy miért van szükség sportorvosra, amikor van iskolaorvos. Speciális bajok megállapításánál szükség van sportorvosra.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos kimutatásokat küldött Velics Lajos államtitkárnak a Sportorvosi Intézettel kapcsolatban. Csütörtökön, V.20-án Ihnov személyesen felkeresi Velics Lajos államtitkárt, hogy a Sportorvosi Intézettel kapcsolatos dolgokat megbeszélje.

A Sportorvosi Intézet részére szükséges épület bérbevételére vonatkozó tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. Valószínűleg a Therápia szanatórium[183] megvételéről illetőleg bérbevételéről lesz szó. Ezzel kapcsolatban Johann Béla államtitkár megígérte, hogy pontosan utána fog nézni a dolgoknak, mert tudomása szerint van egy kormányrendelet, amely kimondja, hogy a kórházi ágyak számát nem szabad csökkenteni.

Országos Vezető utasítást ad vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredesnek, hogy keresse fel Johann Béla államtitkárt és tájékoztassa őt arról, hogy a Sportorvosi Intézet milyen nagy mértékben lehet segítségére a sebesülteknek és a sérülteknek, hogy azokból újra munkaképes embereket tudjanak kiképezni.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos tájékoztatja az értekezletet az 1944-es költségvetés tárgyalásáról.

1./ E tárgyalás alkalmával megbeszélésre kerültek mindazok a költségvetési tételek, amelyek a jelenben és a jövőben felmerülhetnek a leventeleány mozgalommal kapcsolatban.

2./ A miniszter úr az egyetemi önkéntes munkaszolgálat költségeihez 200.000 P-s emelést engedélyezett.

3./ A mindennapos testneveléssel kapcsolatos költségekre vonatkozólag azt az utasítást adta, hogy ez a testnevelési alapból fedeztessék, mert ilyen nagy tételt a költségvetésbe nem tud beállítani.

4./ 30.000 P. volt biztosítva a Honvédelmi Ismeretek kiutalási költségeire. A VKM Úr a saját tanulmányi felügyelőjével óhajtja ellenőriztetni a Honvédelmi Ismeretek tanítását.

5./ A leventeleány-mozgalommal kapcsolatos költségeket a miniszter úr a költségvetésen kívül szándékozik biztosítani.

Országos Vezető megjegyzi, hogy a leventelány-mozgalom megszervezésére miniszterelnöki rendelet van, tehát az ezzel kapcsolatos status kérdéseket végre meg kell oldani. Országos Vezető csütörtökön, V.20-án felkeresi a pénzügyminiszter urat, hogy ebben az ügyben is vele személyesen beszéljen.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy Szinay altábornagy lemondott az egyetemi önkéntes munkaszolgálat vezetői tisztségéről. A munkaszolgálat elnevezés az egyetemi ifjak önérzetét sérti, mert munkaszolgálat alatt a zsidó munkaszolgálatot értik. Új elnevezést kell találni, mert ezzel az elnevezéssel tényleg nem működhet eredményesen az egyetemi ifjak önkéntes munkaszolgálata, vagy hasonló.

A női egyetemi önkéntes munkaszolgálat ügyében egy értekezlet összehívása volna szükséges a további intézkedések megállapítása végett.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy megemlíti, hogy az egyetemi és középiskolai ifjúság szelleme rossz irányba fejlődik. Ezzel kapcsolatban Pálossy János vk. alezredes felolvassa egy középiskolás ifjú levelét, melyet a Levente szerkesztőségéhez küldött be. Ez a levél súlyos kitételeket tartalmaz.

Pálossy János vk. alezredes bejelenti, hogy V.20-30-ig 10 napos látogatásra összesen 300 bánáti ifjú és leány érkezik Budapestre. A leányok a Diákszállóban,[184] a fiúk a hárshegyi cserkészparkban lesznek elszállásolva.

V.30-án Evezős Szövetség és a Kajak Szövetség csónakszentelést tart. A Margitszigetet megkerülve megkoszorúzzák a Horthy Miklós hídon lévő hősi emlékművet.

Dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök közbevetőleg megjegyzi, hogy a RAC átveszi a Sirályt.

Pálossy János vk. alezredes továbbá bejelenti, hogy a gyors leventék vasárnap résztvettek a Kerékpár Szövetség Szt. Kristóf ünnepélyén.

Benker József ezredes a LOK részéről bejelenti, hogy Érden befejeződött egy leventelelkész kiképző tanfolyam, 110 résztvevővel. Jövő héten újabb tanfolyam kezdődik ugyancsak 110 résztvevővel. Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy szükségesnek tartaná, hogy Gál Károly tábori főlelkész tartson előadást a valláserkölcsi nevelésről.

Országos Vezető megjegyzi, hogy a lelkészeket feltétlenül be kell kapcsolni a leventemunkába, mert a faluban csak az történik, amit a plébános akar.

Kőszeghy Olivér vk. százados tájékoztatja az értekezletet, hogy a nemzetvédelmi propaganda minisztériumban értekezlet lesz 19-én 11 órakor a szabadidő-mozgalom tárgyában.

Országos Vezető erre az értekezletre kirendeli dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsost, Arató Géza testnevelési tanácsost és a vkf. 6 osztály részéről fel kell kérni Kádár ezredest az értekezleten való megjelenésre.

Országos Vezető felolvassa a Kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület kérelmét a tordai menedékházzal kapcsolatban.

Gál Károly tábori főlelkész felolvassa Mindszenthy zalaegerszegi prépostplébános levelét, melyet a VKM Úrhoz intézett, kérve, hogy 16 leventelelkésznek fizetését 1944. január 1-ig a VKM Úr vállalja. Dr. Terbőcz Miklós miniszteri tanácsos ezt a levelet átküldte az Országos Vezetőnek.

A muraközi ügyben való állásfoglalás végett Országos Vezető V.26-ra értekezletet hív össze.

Országos Vezető korcsoportok szerinti orosz ifjúsági lapokat mutat be, amelyeket Szurmay vk. őrnagy küldött a harctérről.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy az erkölcsi nevelés szempontjából fontos és évente megismétlődő leventeünnepélyek jegyzékére vonatkozólag kijelenti, hogy ezeknek az ünnepélyeknek pontos jegyzéke megtalálható a Végrehajtási Utasításban.

A leventealbum még revízióra szorul. A költségfedezet megvan rá, csak a képek csoportosítása még javításra szorul. Hiányzik a Kormányzó Úr Őfőméltósága fényképe is.

Országos Vezető érdeklődik, hogy mi van a Sportcsarnokban és sportuszodában kifüggesztendő falitáblákkal és azok felírásaival.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos megígéri, hogy ő kezébe veszi ezt az ügyet és mielőbb tájékoztatni fogja az Országos Vezetőt.

Rapaics Dezső, a Leventék Országos Szövetkezetének az elnöke bejelenti, hogy a Gazdasági Központoknak sikerült a könyvnapokra az Eskü úton helyet biztosítani a levente könyvsátor céljaira. Tekintettel arra, hogy a Központ az alatt az idő alatt az egész leventeintézményt képviselné, kéri Rapaics Dezső vezérőrnagy, hogy a H.M. VIII.csfség illetve a LOK bizonyos támogatást nyújtson a sátor felállításához. A támogatásra a LOK illetékes, a pénz kiutalását számla ellenében a LOK fogja a Központnak átutalni.

Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti továbbá, hogy erdélyi körútja alkalmával úgy a leventeoktatók, mint a leventék kerékpár, valamint motorkerékpár beszerzését sürgetik.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy igen fontosnak tartja a leventéknek kerékpárral való ellátását, miért is kéri vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagyot, hogy az ügyben keresse fel őt, hogy személyes és közvetlen tárgyalásokat folytassanak.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a Mezőgazdasági Közraktár rt. felkérte a Gazdasági központot, hogy 400 levente ifjút, illetve leányt bocsásson rendelkezésre borsókiválogatási munkára. A tárgyalások folynak.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a leventék útján gyűjteni fogja a tiszta pamutot a MÁV részére;

hogy a közeljövőben a magyar honvédség részére újabb 15.000 pár őrcsizma kerül leszállításra,

hogy a Gazdasági értesítő lapengedélyével kapcsolatban még ezideig nem történt érdemleges intézkedés.



Május hó 19., szerda

8h 30

Országos vezető személyi titkárja kiséretében a leányleventék Országos Vezetőjével Balatonkenesére utazott, ahol a népművelődési előadássorozat ünnepélyes megnyitásán vett részt. A H.M. VIII. csop. főnökség részéről Demeter ezredes jelent meg Balatonkenesén.

9h

Rajcsányi Ferenc, a magyar úszó-szövetség elnöke jelentette, hogy ifj. Horthy Miklós Őnagyméltósága a magyar úszószövetség vezetőségével és dr. Rudolf Loránd egyetemi magántanárral az országos vezetőnél megbeszélést szeretnének folytatni a magyar úszósportnak mennyiségbeli és minőségbeli korszerű megszerzése végett. [sic!] A magyar úszósportnak az egész országba való kiterjesztésének gondolatát az országos vezető kezdeményezte s ezt most dr. Rudolf Lóránd egyetemi magántanár gyakorlati terv formájában kidolgozta. Ennek a tervnek a megbeszélésére időpont kitűzését kérte Rajcsányi Ferenc az Orsz. Vez.-től. Ifj. Horthy Miklós Őnagyméltósága és az Orsz.Vez. Őnagyméltósága elfoglaltságát összeegyeztetve, a megbeszélés időpontjául május 26. 12h lett kijelölve. A megbeszélés helye az országos vezetőség hivatalos helyisége.

10h

Dr. Szakály János szert.hdgy. t. pilóta jelent meg az országos vezetőnél, ranghelyesbítési és csapat tiszti átvétele miatt. Az Orsz. Vez. távollétében az Orsz. Vez. e régi alantosának személyi adatait a segédtiszt vette át további intézkedés és előterjesztés végett.

11h

Az Orsz. Vez. segédtisztje távbeszélőn beszélt a Berlinben tartózkodó vitéz Medgyesy Miklós ezredessel, átadta neki az Orsz. Vezetőjének május hó 18-án adott utasításait.

12h

A Nemzeti Újság főszerkesztője[185] az Orsz. Vezető birtokában lévő orosz ifjúsági lapokba való betekintés engedélyezését kérte.

13h

Gaál Károly tábori főlelkész a levente-istentiszteletekre szóló meghívókat terjesztette elő bemutatás végett az országos vezetőnek.



Május hó 20., csütörtök

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Kudriczy István vőrgy., VIII. csoportfőnök leventesajtóval kapcsolatos ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

10h 30

Holló Zoltán testnevelésügyi főelőadóval Ihnov az országos vezetőséghez beosztottak külön munkadíjáról tárgyalt.

11h

Pénzügyminiszter Úr fogadta Ihnov-t. Ihnov a leventeleányok helyzetét tárta fel a Pénzügyminiszter Úr előtt és kérte, a leventeleányok központjában működő vezetőnők és tisztviselők részére felállítandó státushoz a hozzájárulását. Pénzügyminiszter Úr Ihnovnak kijelentette, hogy a kérést a legmesszebbmenően támogatja és kéri a hivatalos átiratot.

12h

Schmidt József kormányfőtanácsos NUA ügyeket referált Ihnov-nak.

13h

A Hangya levente evezős egyesület jelentette Ihnov-nak, hogy Ledo József az evezős egylet gondnokát behívták őrszolgálatra. [sic!] Nevezett 1898-ban született és jelenleg a lev. intézmény evezős szakgondozását látja el. Ihnov távollétében felhívta személyi segédtisztje monori bevonulási központot és jelentette, hogy nevezett szolgálat alól való felmentési kérelmét Ihnov pártolja.



Május hó 21., péntek

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Rosztóczy Ernő orvos-alezredes referált az Ihnov-nak a sportorvosi intézet részére a városligeti szanatórium bérbevételével kapcsolatban Johann államtitkárnak adandó szóbeli és írásbeli felvilágosításokról.

11h

Tíz napos tartózkodásra Bánát különböző községeiből 300 leány és fiú jött Budapestre. Ezekből egy küldöttség tisztelgő látogatáson jelentkezett Ihnov-nál.

11h 30

Zámbó Dénes szds. jelentette Ihnovnak, hogy az 1942. évi Zrínyi jutalmat megnyerte a „Hadak útján jártunk” c. repülő naplójával. Kérte Ihnov pártfogását, hogy könyvét a leventekönyvtárak részére megveendő könyvek címjegyzékébe vegyék fel.

11h 45

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

12h

V. dr. Dezséry Endre, a lev. hírközpont vezetője jelentette a sajtóreferáda során, hogy a cenzúra nem engedte, a kormány intézkedésére hivatkozva, a bánáti gyermekekre vonatkozó hírek kiadását. – Jelentette még, hogy a „Magyar Lélek” c. folyóirat V. évf. 5. számában megjelent az értesítés arról, hogy az évi rendes közgyűlésen bejelentették, hogy a „Szebb Jövőt” heti képes leventeújság 14.146,000 példányszámban jelent meg az 1942. év folyamán.

12h 30

Bernáth Vilmos bicskei lev. oktató a leventeegyesület részére támogatást kért, mert minden megmozdulásra az oktatók saját pénzükön állítják ki a csapatot. – A május 30-iki kegyeleti stafétára az egyesület nevében meghívta az Ihnov-t.

12h 45

Nagy János honvédelmi minisztériumi altiszt pártfogolást kért Ihnovtól a Nemzeti Sportuszodába asztalosi állás elnyerése ügyében.

13h

Breitfeld Alajos fhdgy, gödöllői körzet pk. a Pest-vármegyei levente bizottság által május hó 23-án rendezendő sportünnepélyre meghívást hozott, Ihnov részére.

13h 15

Vitéz Pintér alezr., VII. ker. lev. pk. és Horváth István igazgató a VII. ker. lev. napra szóló meghívást nyújtottak át az Ihnovnak.

13h 30

A bánáti 300 magyar ifjú tisztelgő elvonulása az Ihnov előtt.



1943. május hó 22.

8h 30

Az Ihnov-hoz beosztottak referádája.

9h

A debreceni hadtest parancsnoka távbeszélőn jelentette, hogy a május 23-i róm. kath. levente istentisztelet ellen Debrecen város polgármestere[186] tiltakozott, mert Debrecen városa református jellegű város. Ugyancsak bejelentette, hogy Hajdúnánán[187] sem lehet róm.kath. levente istentiszteletet a kiadott rendelkezéseknek megfelelően a hősök emlékműve előtt megtartani, mert a hősök emlékműve a református templom kertjében fekszik. Az Országos Vezető Ravasz és Kapy püspököknek tudomására hozta és nézetük szerint a református egyháznak nincsen olyan határozata, amely szerint Debrecenben a hősi emlékmű előtt nem lehetne megtartani a levente istentiszteletet. Erről a polgármester urat a hadtest parancsnok útján az OV értesítette. Hajdúnánáson az ünnepséget két részre kellett osztani, a vallási részt a róm. kath. templomban, a többit pedig a hősök emlékműve előtt, azért, mert itt a református egyház, mint házigazda szerepel. A református püspök urak határozatáról az OV a debreceni hadtestparancsnokot távbeszélőn értesítette.

10h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy referálta a HM VIII. Csfség ügyeit és tájékoztatta az OV-t a május 23-i, a Hősök terén megtartandó levente-istentiszteletről.

10h 30

Vitéz Hajnal István ezredes, Budapest Székesfőváros katonai parancsnoka meghívta az Országos Vezetőt és a Leventék Országos Parancsnokát a levente istentiszteletre és jelentette, hogy a honvédelmi miniszter és a miniszter helyettese szolgálati elfoglaltsága folytán az istentiszteleten nem jelenhetnek meg és a honvédség legmagasabb elöljárója a honvéd vezérkar főnöke lesz. Fogadása 8. 55h-kor a Hősök terén.

11h

Koren Pál ny. á.honv. alesperes az OV-től a szolnoki áll. leánygimnáziumban lévő leányának, Koren Gizellának Budapestre való áthelyezéséhez pártfogolást kért.

12h

Schmidt József kormányfőtanácsos a borsafüredi téli sportközpont május 26-i értekezletének anyagát terjesztette az OV elé.

12h 30

A kormányzóságtól jelentették az OV-nek, hogy vitéz nagybányai Horthy Istvánné Őfőméltósága május 28-án 10h 30-kor a Leventeleányok Országos Központját meglátogatja. Ezzel kapcsolatban az OV a leventeleányok Országos Vezetőjét utasította, hogy május hó 25-én, kedden a fogadás részleteit és annak tervét jelentse, valamint a Leventeleány Nagy Tanács tagjait is értesítse a fogadásról.

13h

A MLSZ Svájcba utazott labdarúgó csapatának vezetői jelentkeztek tisztelgő látogatásra az OV-nél és megköszönték az OV-nek a Sportéremmel való kitüntetésüket.

13h 30

Az OV Hankiss János VKM államtitkár úr látogatását viszonozta.



Május 23., vasárnap

9h

Az ország római és görögkatholikus leventéi szentmisén vettek részt, amelyen a hősi halottakért és a jövendő hőseiért imádkoztak. Budapesten a Hősök terén zajlott le a szentmisével és szentbeszéddel kapcsolatos ünnepség. A szentmisét Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek pontifikálta. Evangélium után szentbeszédet mondott.

„Magyar Leventék! Krisztusban Kedves Fiaim!

Egészen általános érvényű, tehát mindenkire vonatkozik a szentírásnak az a megállapítása, hogy a katonáskodás az ember élete a földön.” E szavakkal kezdte beszédét a Hercegprímás Úr Őeminentiája, majd a hősiességről, a keresztény hitről és a hazaszeretetről beszélt, kiemelve a hősök példát mutató cselekedeteit. A családapákra és családanyákra, a mindennapi élet hőseire hívta fel ezután a leventék figyelmét, majd buzdította őket, hogy tegyenek szent elhatározásokat a magyar család és haza szolgálatára. A szentmise után 12.000 levente díszmenetben vonult el vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, vitéz Béldy Alajos altábornagy és vitéz Kudriczy István vezérőrnagy előtt.

11h

Az Ifjúság Országos Vezetője Hankisch János államtitkár, vezérkari tisztje és segédtisztje kíséretében Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter meghívására gépkocsin Lillafüredre utazott és résztvett 50 egyetemi és főiskolai vezető lillafüredi értekezletén.

17h

Az értekezletet Antal István propaganda miniszter nyitotta meg, majd Hankisch János államtitkár tartotta meg bevezető előadását: „A magyarság helyzete a jövendő Európában” címmel. Az előadást beható vita követte, amelynek során Kállay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra és kitért a vita során felmerült valamennyi kérdésre.



Május 24., hétfő

10h

A lillafüredi Ifjúsági Hét második napján vitéz Jány Gusztáv vezérezredes szakszerű előadásban ismertette a hazatért 2. hadsereg szerepét az 1942. évi nyári offenzívában és az ősz és tél folyamán a Don mellett vívott harcokat.

Az előadásért dr. Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter mondott köszönetet, majd az ifjúsági vezetők közül többen különféle honvédelmi és levente kérdéseket adtak elő felszólalásaikban.

A levente mozgalomról, különösen pedig az egyetemi és főiskolai hallgatók levente kiképzésének jövő elgondolásairól az ifjúság országos vezetője adott részletes felvilágosítást, majd vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter fordult az ifjúsághoz, kérve, hogy a magyar ifjúság mutasson erős összefogást, egységet és fegyelmezettséget, mert az egység és fegyelem adja a legnagyobb erőt a nemzet jövőjének biztosításához. A fiatalság akkor teljesíti a leghívebben a feladatát, ha a legnagyobb lelkesedéssel és öntudattal sorakozik a vezetők mögé és támogatja azok munkásságát.

17h

Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter elnöklésével folytatódott az értekezlet. Ez alkalommal ismét több ifjúsági vezető fejtette ki nézetét a levente intézményt illetően, a magyar ifjúság mai honvédelmi problémáiról és az ezen a téren még elvégzendő feladatokról.



Május 25., kedd

9h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

10h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnaggyal, a leventék országos parancsnokával beszélte meg az Országos Vezető a lillafüredi ifjúsági értekezleten előadott anyagot, majd vitéz Kudriczy István vezérőrnagy a H.M. VIII. csoportfőnökség ügyeit referálta az Országos Vezetőnek.

11h

Dr. Kéler György Hangya igazgató a tordasi levente otthon felavatása ügyében tett jelentést Orsz. Vez.-nek.

11h 30

Dr. Simon László, a szombathelyi tankerület főigazgatója tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél. Az Országos Vezető nevezettnek a szombathelyi tankerületben a honvédelmi nevelés terén kifejtett érdemeiért a levente díszjelvény II. fokozatát adományozta.

11h 45

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetőnője a Főméltóságú Asszony látogatásának részleteit ismertette. – A Szépművészeti Múzeumban[188] képek kiválasztására tett javaslatot az Országos Vezetőnek. A Szépművészeti Múzeumban az Országos Vezető a leányleventék országos vezetőnőjével május 26-án, szerdán 13h 30-kor tesz látogatást a szépművészeti múzeumi igazgatónál, Csánky igazgatónál.

12h 15

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elnöki osztályának vezetője, Velics Lajos államtitkár kereste fel az Országos Vezetőt dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnökkel, és a VKM honvédelmi nevelési és testnevelési főcsoport költségvetését tárgyalták meg.

12h 45

Ginzery Sándor ezredes Diósgyőrből kereste fel az Országos Vezetőt és meghívta a DIMÁVAG vasárnapi mérkőzésére abból a célból, hogy a diósgyőri sportviszonyokról ez alkalommal beszámolhassanak és az Országos Vezető hathatós támogatását kérjék. Az Országos Vezető szolgálati elfoglaltságára való tekintettel a meghívást lemondotta.

13h

Arató Géza testnevelésügyi tanácsos, az OSK h. vezetője referálta az Országos Vezetőnek a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium sportegyesületének a megalakulását. Az Országos Vezető a vonatkozó rendeletet kiadványozta.

13h 15

Vitéz Megyessy Miklós ezredes jelentette a Wienből való visszatérését és tájékoztatta az Országos Vezetőt a Németországban folytatott tárgyalásairól és megtekintéseiről. Az Országos Vezető ezek alapján a szükséges intézkedések végett május 26-ára, 9 órakor értekezlet összehívását rendelte el. Az értekezleten megjelenik vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, a leventék országos parancsnoka, Pálosy János vk. ezredes, Schenker Zoltán ezredes. Az értekezlet előadója: vitéz Megyessy Miklós ezredes.

13h 45

Dr. Nagypataki Gyula orvos-őrnagy jelentette, hogy dr. vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes családjában előforduló fertőző betegség miatt az Egészségügyi Bizottság főtitkári teendőit átvette.

Az Országos Vezetőhöz óhajtottak bejutni a délelőtt folyamán:

a./ Vitéz nemes Szakonyi Lajos ezredes pártfogolásával vitéz Unghy Jenő tartalékos százados a Hungária Evezős Egylet levente evezős szakosztálya ügyében.

b./ Tátos Nándor karp. tizedes budapesti beosztása ügyében.

c./ Széll József Imre volt tart. karp. honvéd az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség elnöke behívásának 3 hónapra való elhalasztása ügyében.

d./ Páter Farkas László, a Várfok-otthon[189] igazgatója a levente internátus pártfogolása tárgyában.

e./ Dorner László igazolása tárgyában.

14h

Az Országos Vezető Homonnay Tivadar főpolgármestert kereste fel hivatalos helyiségében.

17h 30

A Katholikus Diákotthon nagybizottsága az Actio Catholica szervezésében tartotta meg első díszgyűlését a fővárosi Vigadóban. A díszgyűlésen az Országos Vezető megjelent. A nagybizottság ülésén Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás elnökölt. Felszólaltak Kállay Miklós m.kir. miniszterelnök, Szendy Károly polgármester, Szandtner Pál egyetemi tanár, Fodor Ferenc főigazgató, Finka Sándor igazgató-tanító, valamint az egyetemi ,középiskolai és ipari ifjúság egy-egy képviselője.



Május 26., szerda

8h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

8h 30

Benker József ezredes arra kérte az Országos Vezetőt, 1./ hogy tekintse meg az érdi papi egyesületi vezetőképző tanfolyam munkáját. 2./ Az évente pontosan megtartandó levente ünnepek jegyzékét nyújtotta át az Országos Vezetőnek. 3./ A tordasi levente otthon ügyében referált az Országos Vezetőnek.

8h 45

Vitéz Major István ezredes referálta a hősök napján Gyulán rendezendő ünnepség részleteit az Országos Vezetőnek.

9h

Országos Vezető részvételével értekezlet volt.

Jelen voltak még: vitéz Kudriczy István vezérőrnagy,

vitéz Ozoray Zoltán ezredes,

vitéz Megyessy Miklós ezredes,

Pálossy János vk. alezredes.

Vitéz Megyessy Miklós ezredes jelentette németországi tapasztalatait, amelyről Országos Vezető parancsára részletes jelentést kell szerkesztenie.

10h

Dr. Eberhardt Imre testnevelésügyi segédelőadó felülvizsgálatra bemutatta a 247.228-as számú ügyiratot, amelyben a leventeleány mozgalom vezetése számára státus engedélyezés iránt folyamodtak. Egyben a státus kérelemmel kapcsolatban a mozgalom részére kért ún. költségvetési tükröt is bemutatta dr. Eberhardt Imre testnevelésügyi segédelőadó az Országos Vezetőnek.

10h 15

A borsafüredi magyar nemzeti téli sport központ területének kisajátítása ügyében értekezlet volt.

Jelen voltak: Országos Vezető.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy.

Dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök.

Vitéz Kovách Elemér curiai bíró az Igazságügyminisztériumból.

Padányi Gulyás Jenő országgyűlési képviselő.

Dr. Báthory Hüttner János kormányfőtanácsos, a Sí Szövetség elnöke.

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos, a SÉOF vezetője.

Dr. Melczer Zoltán, testnevelésügyi főelőadó.

11h 30

Bézler Károly ezredes diósgyőri vasgyári sport és levente ügyben tájékoztatta az Országos Vezetőt.

11h 45

Vitéz Molnár István ezredes Munkácsról jelentkezett az Országos Vezetőnél. A f. hó 23-án rendezett Zrínyi Ilona emlékünnepélyen való megjelenésről, az Országos Vezető képviseletéről és a koszorú elhelyezésről tárgyalt az Országos Vezetővel.

12h 15

Az Országos Vezetőnél megjelent a Magyar Úszó Szövetség elnöke: Ifj.Horthy Miklós Őnagyméltósága, dr. Zsingor és dr. Rudolf Lóránt kíséretében. Megbeszélésre került az úszó sportnak a magyar ifjúság tömegeire való kiterjesztése.

13h 15

Országos Vezető dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetőnőjének kíséretében látogatást tett dr. Csánkynál, a Szépművészeti Múzeum igazgatójánál.



Május 27., csütörtök

8h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

8h 30

Gaál Károly tábori főlelkész a Hercegprímás Úr Őeminentiájánál folytatandó tárgyalás részleteit beszélte meg az Országos Vezetővel.

9h

Dr. Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár a Kormányzó Úr Őfőméltóságának a „Honvédelmi Ismeretek” tervbe vett iskolai szemléjével kapcsolatban tett jelentést az Országos Vezetőnek. Az idei tanév június hó 2-ával befejeződik. Ez az utolsó tanítási nap. Amennyiben tehát a Kormányzó Úr Őfőméltósága tervbe vett szemléjét ezen a héten megtartani nem tudná, úgy azt a következő tanévre kellene halasztani.

Amennyiben a Kormányzó Úr kérdéses szemléje még ebben az évben lehetséges volna, úgy javasolja, hogy nézze meg az Attila utcai Verbőczy gimnázium növendékeinek honvédelmi ismereteinek óráját a VI.

vagy VII. osztályban. Feltétlenül szükséges volna az iskolának előzetes kiértesítése, mivel a növendékek a közeli vakáció tudatában már meglehetősen hanyagul végzik munkájukat úgy, hogy egy meglepetésszerű államfői látogatás botrány nélkül alig zajlana le.

Az Országos Vezető döntése: A tanév befejeztére való tekintettel a jövő tanév elején válik esedékessé a Kormányzó Úr Őfőméltóságának szemléje.

10h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, H.M. VIII. csoportfőnök referált az Országos Vezetőnek. Az Országos Vezető megbeszélte vele a honvédelmi miniszteri referáda anyagát.

11h

Az Országos Vezető a H.M. úrnak referált.

1./ Előterjesztette a Kormányzó Úr Őfőméltóságánál történt kihallgatásnak anyagát.

2./ A női honvédelmi ismeretek tantervét a leánytanulók számára, amelyet a m.kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 8777/1943 VKM számú rendeletével adott ki.

3./ Tájékoztatta az Országos Vezető a Miniszter Urat az orosz ifjúsági nevelésről és ezzel kapcsolatban bemutatta az orosz ifjúsági lapokat.

4./ Előterjesztette Markó Árpád ezredes által írt: „Magyar hadtörténet” című tankönyvét és jelentette, hogy a honvédelmi nevelési munka a jövőben kerül kiadásra.

5./ Jelentette, hogy vitéz nagybányai Horthy Istvánné, a Kormányzóhelyettes főméltóságú özvegye a leányleventék védnökségét elfogadta és március 28-án, pénteken a leányleventék országos központját meg fogja látogatni.

6./ Tájékoztatta a május hó 23-i levente istentisztelet lefolyásáról a Miniszter Urat és ezzel kapcsolatban azokról a nehézségekről, amelyek a debreceni és hajdúnánási levente istentiszteletekkel kapcsolatban támadtak.

7./ Bemutatta a Miniszter Úrnak a Mátyás király sport év versenyeinek jutalmazásául készült sport veretet.

8./ Jelentette, hogy a polgári iskolákban az énekoktatást heti egy óráról két órára emelték, viszont a testnevelést heti három óráról két órára csökkentették, és tájékoztatta a Miniszter Urat a mindennapos testnevelés és a honvédelmi nevelés fejlesztése terén tapasztalt nehézségekről.

9./ Schell[190] német birodalmi diákvezér meghívását jelentette az Országos Vezető, és a Miniszter Úr döntését kérte a viszontlátogatásokkal kapcsolatban. A Miniszter Úr a látogatáshoz hozzájárult azzal, hogy ez a legközelebbi látogatással párhuzamosan történjék.

10./ A levente intézmény tisztikarában állandóan beálló változásokat jelentette az Országos Vezető és ezekkel kapcsolatban lehetőséget kért ezek megszüntetésére. A Honvédelmi Miniszter Úr a tiszti gyors változások megszüntetésére vonatkozólag egy ügydarab előterjesztését kérte.

11./ A nemzetvédelmi tisztikar megszervezésével kapcsolatban folytatott az Országos Vezető azután megbeszélést a Miniszter Úr Őnagyméltóságával.

12./ Előterjesztette a gyorslevente intézmény átszervezésére vonatkozó javaslatot. (Zsótér Bertalan)

13./ Kérte a berlini katonai attasé mellé egy ifjúsági attasé megbízatását a magyar ifjúság külügyi képviseletével. A Honvédelmi Miniszter Úr kiadványozta az ügydarabot.

12h

Értekezlet folyt le a Muraköz területén rendszeresítendő levente lelkészek tárgyában.

Jelen voltak: Ihnov

Br. Szterényi a Miniszterelnökség kisebbségi osztályáról.

Dr. Beresztóczy Miklós, pápai kamarás, min.tan.

Mindszenthy Pehm József pápai prelátus Zalaegerszegről.

Pálossy János vk. alezredes.

Gál Károly tábori főlelkész.

Kőszeghy Olivér vk. százados.

Az értekezlet összes résztvevői egyetértettek abban, hogy Muraköz területén fiatal lelkészek missziói munkássága ellensúlyozhatná a határokon túli káros izgatást. E lelkészek a zágrábi érsek egyházi fennhatósága alá tartozó területekre mint katonai lelkészek nyerhetnének „jurisdictiot”. Az ügy megoldását ennek értelmében a VKM vallásügyi főcsoportjának I. főosztálya indítja meg. Ihnov döntése: hogy szeptember 1-ig a kijelölendő 16 főlelkész megkezdhesse munkáját.

13h

Rakovszky György altábornagy, földi főcsoportfőnök segédtisztje kíséretében búcsúlátogatást tett az Országos Vezetőnél.

13h 30

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos a vallás és közoktatásügyi minisztériumi költségvetésben a testnevelés címnél a honvédelmi nevelés céljaira bizonyos összeg felvételét kérte az Országos Vezetőtől.

14h

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos jelentkezett az Országos Vezetőnél és a leventeleányok státusának kérelmezését javasolta a Pénzügyminisztériumtól. Külön ügyirat is készüljön.

18h 30

Ihnov Gaál Károly tábori főlelkész kíséretében tisztelgő látogatást tett a Hercegprímás Úr Őeminenciájánál. Ihnov köszönetét fejezte ki Őeminenciájának, hogy szíves volt elvállalni a leventék részére f. hó 23-án megtartott ünnepélyes szt. misét és szt. beszédet. Majd átnyújtotta Őeminenciájának az I. oszt. levente-díszjelvényt, melyet Őmagassága nagy örömmel fogadott. Beszámolt az Ihnov a Hercegprímás Úrnak f. hó 27-én az Ifjúság Házában megtartott muraközi értekezletről, melynek tárgyát a Muraköznek 16 tábori lelkésszel való ellátását képezte.[sic!] – Kérte az Ihnov Őeminenciáját, hogy a levente lelkészi jelentés-anyag és szemle-tervezeteket mielőbb visszajuttatni szíveskedjék, hogy a készülőben levő rendelet mielőbb kiadható legyen. Kérte továbbá az Ihnov, hogy a leányleventékről szóló rendeletet is mielőbb szíveskedjék visszaadni.



Május 28., péntek

Fogadónap.

8h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

9h 30

Erőss Sándor evangélikus lelkész a leventék részére tartandó július 6-i protestáns istentisztelet részleteiről tett jelentést az Országos Vezetőnek.

9h 45

Vitéz Major István ezredes jelentette az Országos Vezetőnek Gyulán a hősök napján rendezendő ünnepség részleteit. Egyben részletesen megbeszélte az Országos Vezetővel a hadiárva jelvény ünnepélyes kiadását.

10h

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy, a Leventék Gazdasági Szövetkezésének az elnöke bemutatta az Országos Vezetőnek a levéltervezetet Zsindely kereskedelemügyi miniszterhez a levente gazdasági szövetkezet mielőbbi értesítése érdekében.

Bejelenti a Levente Gazdasági Értesítő főszerkesztőjének és szerkesztőjének nevét.

Ismerteti az exposét a létesítendő vitamin és tápszergyárról.

Wünscher Őméltóságával folytatott tárgyalás ismertetése.

Motorkerékpárok megrendelését javasolja Németországtól.

Javasolja a fő közlekedési utak híradó berendezését.

10h

Országos Vezető Lukács Béla Őnagyméltóságát látogatta meg.

11h 30

Gombó követségi titkár Helsinkiből tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél. Az Országos Vezető megkérte arra, hogy a júniusban Budapestre látogatásra jövő finn tiszti küldöttség névjegyzékét juttassa el részére, hogy idejében a Kormányzó Úr Őfőméltósága által adományozandó kitüntetésekre előterjeszthetők legyenek.

11h 45

Nagypataki Gyula dr. orvos-őrnagy referált az Országos Vezetőnek. Dr. Bassola Zoltán miniszteri osztálytanácsost levélben hívják meg az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság sorába.

12h

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos a Nemzeti Úszó Sportalapítvány ügyében referált az Országos Vezetőnek.

12h 15

Értekezlet a hadiárvák váci bőripari iskolájának ügyében.

Jelen voltak: Országos Vezető

Lovass László vk. alezredes

Gál József tanügyi főtanácsos, a hadiárvák váci bőripari iskolájának ny. igazgatója.

Pálmay Géza, fenti intézet testnevelési tanára.

Vitéz Radványi Gyula, intézeti ellenőr.

Prahács József szíjjgyárból ipari művezető.

13h

Huszár Béla,[191] az OTI elnöke tett látogatást az Országos Vezetőnél.

14h

A Szófiából hazaérkezett dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója tisztelgő látogatásra jelent meg az Országos Vezetőnél.



Május 29., szombat

8h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

9h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, a leventék országos parancsnoka a H.M. VIII.csoportfőnökség folyó ügyeit referálta.

10h

Özvegy Bakonyi Ferencné Perényi Tibor zászlós ügyében kért pártfogolást az Országos Vezetőtől.

11h

Tárczy-Horny műegyetemi dékán a műegyetemi hallgatók fogkezelésének megszervezése tárgyában kereste fel az Országos Vezetőt. Országos Vezető az ügy érdemi elintézésére dr. Nagypataki Gyula orvos-őrnagyhoz utasította.

11h

Papkökényesdy testőr őrnagy a Kormányzóságtól teniszlabdák kiutalását kérte.

12h

Huszár Béla, az OTI elnökének ügyében az Országos Vezetőség eljárt és kedvező döntést eszközölt ki. Erről Huszár Kegyelmes Úr rövid úton értesítést kapott.

15h

Országos Vezető Major ezredes, valamint Kőszeghy és Richter századosok kíséretében Gyulára utazott a hadiárva jelvények kiosztására.

Az Országos Vezetőt menet közben Szolnokon, Szajolon, Törökszentmiklóson, Mezőtúron, Kondoroson, Szarvason, az Apponyi iskolában és Békéscsabán, valamint Gyulán fogadták díszszázaddal (díszszakasszal), ünnepélyes körülmények közepette. Az Országos Vezető minden egyes alkalommal buzdító szavakat intézett a levente ifjúsághoz és tájékoztatta őket arról, hogy Gyulán első ízben fogja átadni egy hadiárvának a Kormányzó Úr Őfőméltósága által engedélyezett „Apámat adtam a hazáért” felségjelvényt. Méltatta annak a jelentőségét, hogy a levente ifjúság a hadiárvák felkarolásával milyen értékes nemzetépítő és nemzetnevelő munkát végzett és minden egyes helyen megköszönte a helységek vezetőjének és levente parancsnokainak a levente intézmény érdekében tanúsított fáradozásukat és további munkásságuk fokozására kérte fel őket, hogy a mai különleges körülmények közepette a levente-ifjúság mintaszerűen megoldhassa feladatát.

Gyulán az Országos Vezetőt és kíséretét egy levente díszzászlóalj fogadta, majd a vármegyeházán a vármegye vezetői tisztelegtek az Országos Vezetőnél.

20h

Békés vármegye alispánja[192] az Országos Vezető tiszteletére estebédet adott.



Május 30., vasárnap

9h

A Hősök emlékünnepélyének ünnepélyes istentiszteletén vett részt az Országos Vezető szűkebb kíséretével.

11h

Gyulavári községben ünnepélyes körülmények közepette adta át az Országos Vezető a gyulai polgári fiúiskola 240 tanulója által gyűjtött adományokból Pádvay András gyulavári honvéd özvegyének és három kis árvájának a megvásárolt szép kertes házat. Az ünnepségen egy levente díszzászlóalj fogadta az Országos Vezetőt. A himnusz után Tarpay Ottó, a gyulai polgári iskola igazgatója mondott megnyitó beszédet. Ezt követően Kiss Lajos levente „Segít a szeretet” című költeményt szavalta el. Azután Istvánfalvy Miklós tanár, az iskolai levente csapat parancsnoka a házvétel történetét ismertette. 1940 húsvétja után, amikor honvédeink a Bácskát visszafoglalták, a gyulai községi polgári fiúiskola leventéi elhatározták, hogy elesett hősök emlékének megörökítésére az iskola udvarán emlékművet állítanak.

Az elhatározást hamarosan tett is követte. Leventék összegyűjtötték városban és otthon a céltalanul heverő termésköveket és az így összegyűjtött terméskövekből hamarosan elkészült az 5 méter magas, három oldalú gúlát ábrázoló hősi emlék. Az emlékművet azután 1941. június 22-én a szovjettel való hadbalépés napján[193] ünnepélyes keretek közt felavatták. Az avatási ünnepélyt, az emlékmű történetét leírták... Ekkor az a gondolat vetődött fel, hogy a kéziratot a leventék kinyomtatják és a könyvek értékesítéséből befolyó összeget a hadiárvák segítésére fordítják.

A könyv értékesítésére a diákkaptáros leventékből bizottság alakult, melynek védnökéül vitéz dr. Márki Barna alispán feleségét kérte fel. A könyvek egy részét a leventék a diákkaptár keretében értékesítették. A befolyt összeget a leventeközpont 500, a diákkaptár szövetség 200 pengővel egészítette ki, s ami hiányzott, azt a diákkaptárok pótolták. Így tudták megvenni a házat Pádvai András hátramaradottjainak.

Pádvai András egyszerű napszámos ember volt, amikor idegenből Gyulavárba jött, azonnal beállt katonának és kikerült a harctérre. Kéthónapi harctéri szolgálat után hősi halált halt.

Dr. Szatmári Lászlóné, a gyulai járás Bajtársi Szolgálatának elnöke azután átadta azokat a bútorokat, amelyet [sic!] gyulai földbirtokosok vásároltak. Istvánfalvy Miklós leventeparancsnok ugyanakkor átnyújtotta Országos Vezetőnek a ház kulcsait, aki a következőket mondotta:

„Tehozzád szólok elsősorban, talpig hős honvédünk, Pádvai András! Te, aki a legtöbbet, az életedet adtad a hazáért, és véred hullásával ragyogó példát mutattál mindnyájunknak. Te, aki elmentél közülünk, itt élsz s nyugodtan tekinthetsz le a dicső magyar hősök hadából. Nyugodtan, mert nemzeted ifjúsága átérezte hősi áldozatodat s kézenfogta árván maradt kis családodat, otthont teremtve nekik, utat mutató és segíteni akaró lélekkel, erős szívvel vezeti özvegyedet és kevesebb gondú árváidat pedig a szebb jövő felé.”

Majd Pádvai András özvegyéhez fordulva folytatta az Országos Vezető:

„Vegyétek át a ház kulcsát és nyissátok ki vele édesapátok hősi szellemének várát. Lépjétek át Isten nevével a ház küszöbét, akit mindnyájan buzgón kérünk arra, hogy bőséges áldásával és kegyelmével árasszon el benneteket.”

Beszéde végén az Országos Vezető köszönetet mondott mindazoknak, akik áldozatkészségükkel lehetővé tették a Hősök napján ezt a gyönyörű ünnepet. Majd a Kormányzó Úr Őfőméltósága legmagasabb elhatározásával engedélyezett hadiárva leventejelvényről szólt, amelyet az egész ország területén a legelső alkalommal itt adott át. Minthogy Pádvai Andrásnak három kis leánya van, Országos Vezető Gyula első hadiárváját, Nagy Gyula leventét tüntette ki vele, az alábbi szavakkal;

„Ez a felemelően szép ünnepség adta a gondolatot, hogy ezt az alkalmat használjam fel a Kormányzó Úr Őfőméltósága legmagasabb elhatározásával engedélyezett „hadiárva leventejelvény”-nek az egész ország területén legelső alkalommal való átadására.

„Apámat adtam a hazáért!” ez a felirata ennek az arany gyászkeretes, de fehér mezőben a nemzet színeiben pompázó szilárdan álló apostoli kettős keresztet magába záró egyszerű jelvénynek.

Erkölcsi értéke azonban nagyobb minden csillogó gyémántnál, mert a nemzet hősi lelkületét hordja magában.

Megkülönböztető és kitüntető jellege több, mint minden más érdemek elismerése, mert nemzetfenntartó, honvédő értéket képvisel. Maga az eleven hősi életszemlélet, melyről hős lelke tekint a fájdalmas, de büszke hadiárva sorban élő viselőjére.

Levente Fiaim! Magyar Testvéreim! Megkülönböztetett tisztelettel tekintsetek tehát e semmi értékkel nem mérhető jelvényre és viselőjére!

Most pedig lépj elő édes fiam, Nagy Gyula hadiárva levente, s a fájdalom könnye el is homályosítja szemedet, szíved legyen büszke, lelked fennkölt hősi gondolattól terhes, mikor személyeden keresztül az ország összes hadiárva leventéinek mellére tűzöm a hős édesapák legnagyobb és legszebb örökségét”.

Dr. Szatmári László járási főszolgabíró után Kiss Lajos levente szólt az árvákhoz, s bejelentette, hogy 240 gyulai levente örökbe fogadta Pádvai Andrásné három kislányát és a hadiárva Nagy Gyulát.

Majd átadták a Diákkaptár egyéb ajándékait. Először 3 kis kacsát, utána ketrecben tyúkokat, nyulakat, egy bárányt, galambokat, egy házőrző kutyát, hozzá ólat, egy gyerekasztalkát, rajta két kenyeret s két cipót, és egy nemzeti színű zászlót.

Kender Albert főjegyző zárószavával az ünnepség befejeződött, ekkor az Országos Vezető bevezette az özvegyet s a gyermekeket a házba. Pádvai Andrásné a házban meghatottan, könnyezve köszönte meg a diákkaptáros leventék ajándékát. Az ünnepséget a Rádió 12h 10-kor közvetítette.

13h

Díszebéd volt az Országos Vezető tiszteletére a gyulai kaszinóban, majd az Országos Vezető megtekintette a levente intézmény részére biztosított partfürdőt és Gyula város által megvásárolt levente otthont.

15h

Országos Vezető kíséretével gépkocsin Budapestre utazott.



Május 31., hétfő

8h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

9h

Vitéz Dezséry Endre, a Levente Hírközpont vezetője a szabadkai „Fegyver és Szellem” kiállítással kapcsolatban tájékoztatta az Országos Vezetőt. – Ezután a május 31-i, június 1-i és június 2-i könyvnapról tájékoztatta az Országos Vezetőt. Jelentést tett az Országos Vezetőnek a levente intézmény bekapcsolódásáról.

9h 30

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos Szinay altábornagy felmentési ügyiratát mutatta be felülvizsgálatra az Országos Vezetőnek.

10h

Dr. Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár az Országos Vezetővel a pannonhalmi főapátnál teendő látogatás részleteit beszélte meg az Országos Vezetővel.

10h 30

Szűcs András százados az oroszországi sítáborban egyik alantosának a pártfogolását kérte az Országos Vezetőtől. Országos Vezető a Nemzeti Bankban altiszti állás elnyerésénél fogja őt pártfogolni.

11h

Arató Géza, testnevelésügyi tanácsos, az Országos Sport Központ h. vezetője a Sirály Evezős Egylet ügyében referált az Országos Vezetőnek.

11h 30

A Kormányzóságtól hívták fel az Országos Vezetőt és arra kérték távbeszélőn, hogy vitéz nagybányai Horthy Istvánnénál, a Kormányzóhelyettes Főméltóságú özvegyénél holnap 10 órakor jelenjen meg.

12h

Schmidt József m.kir. kormányfőtanácsos, a SÉOF vezetője referált az Országos Vezetőnek.

13h

Országos Vezető meglátogatta a Stádium, a Levente Központ, a Leventék, a Mefosz és a Katholikus Diákszövetség könyvsátrait.

20h

Az Országos Vezető a honvédvezérkar főnökének lakásán megbeszélést folytatott a honvédvezérkar főnökével és tájékoztatta őt a Kormányzó Úr Őfőméltóságánál kihallgatása alkalmával előadott anyagról ugyanúgy, mint a Honvédelmi Minisztert a május hó 27-én tett kihallgatása alkalmával.



Június hó 1., kedd

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 45

Fricsay Richard zeneügyi igazgató referált az Ihnov-nak Felsőgöd részére zenekari segély megadása tárgyában. A gyulai levente-zenekar kiváló működéséről tájékoztatta az Országos Vezetőt.

10h

V. nagybányai Horthy István Magyarország Kormányzó-helyettese özvegyénél jelentkezett az Országos Vezető. Átadta a Főméltóságú Asszonynak a fiú leventék honvédelmi nevelések [sic!] tantervét. A leventeleány intézményre vonatkozó részletes tájékoztatást a Főméltóságú Asszonynak, a leányleventéknél tett pénteki látogatása alkalmával, dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetője adta át. – Bemutatta Ihnov a Főméltóságú Asszonynak az „Apámat adtam a hazáért” felírású jelvényt.

11h

Szabó Gyula országgyűlési képviselő az alábbi dolgokról tárgyalt az Országos Vezetővel: 1. Honvéd-karácsony befejezése és előkészítési terve. 2. „Szebb Jövőt” fejlesztési terv. 3. Kettős nyelven (magyar és nemzetiségi) kiadandó „Szebb Jövőt” 4. „Szebb Jövőt” társadalmi adakozás révén különböző nemzetiségi vidéken élő szórvány leventék részére (interpelláció) 5. Hősi halottak emlékének családi otthonokban való hatályosabb megbecsülésének munkája a levente intézmény révén. (interpelláció)

12h

Papp Gábor műegyetemi levente csap. pk. referált az Orsz. Vez.-nek az egyetemi ifjúsági tanács felállításáról, szept. hótól kezdve. Referált az összevont egyetemi ifjúvezető tábor ügyben.

12h 30

Kozma Dénes mérnök tájékoztatta Ihnov-t a Levente Szövetkezet Alkotmány u. 10. sz. helyiségének bővítése tárgyában.

Intézkedés: A vonatkozó jegyzőkönyvet VIII. csf. Úrnak intézkedés végett átadni.

17h

Osztályvezetői értekezlet az Ifjúság Háza nagytanácstermében.

1.

Országos Vezető felhívja az értekezlet tagjait, hogy a július 6-i protestáns istentiszteleten vegyenek részt.

A meghívók szétküldése megtörtént.

2.

Fáy ezredes Lovass László vk. alezredes távollétében jelenti, hogy a kitüntetett tart. tisztek testnevelési osztályzatáról kimutatás készítése folyamatban van. Csak kevés levél érkezett be, tehát kevés adatunk van. A tényleges tisztikarra vonatkozólag gyorsan lehet adatokat szerezni.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök azt kívánja, hogy a VKM vonal kapja meg a kitüntetett tisztek névjegyzékét.

Vitéz Meggyessy Miklós ezredes javasolja, hogy írjanak át a II. hadsereg póttesteihez és így pontosan meg lehet állapítani a kért adatokat.

Országos Vezető szerint elő kell venni az összes Honvédségi Közlönyöket és ezek szerint ki kell nyomozni a tart. tisztek testnevelési osztályzatát.

Vitéz Megyessy ezredes azt kívánja, hogy minden póthadtest szolgáltassa be a saját adatait erre vonatkozólag.

Arató Géza, testnevelési tanácsos, az OSK h. vezetője kijelenti, hogy a OSK elvállalja a munka lebonyolítását, ha erre külön embert kap.

Döntés:

Rerich Béla testnevelésügyi segédelőadó végzi el a munkát, akinek rendelkezésére bocsátják az összes Honvédségi Közlönyöket.

3.

Fáy ezredes jelenti, hogy felterjesztés történt a gimnáziumi leventék tiszteletadására vonatkozóan. Ha nincsenek levente egyenruhában, akkor nem kell tisztelegniök a tiszteknek.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy azt tapasztalta, hogy a tisztikar legnagyobb része nincsen tisztában ezzel a rendelettel és így sokszor nem köszönnek vissza.

Fáy ezredes közli, hogy már több városban elrendelte a kötelező tisztelgést és a tiszteket is utasította a visszaköszönésre.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy szerint Budapesten is elrendelte ezt a hadtest levente parancsnok.

Országos Vezető azt kívánja, hogy rendelkezés történjék a leventék felé és a tisztikar felé is. Csak az legyen az irányadó, ami a „végrehajtási utasításban” van. Tehát csak az egyenruhás leventék tartoznak tisztelegni. (Levente sapkával még nem tartoznak tisztelegni.)

4.

Fáy ezredes a hadiárvák váci bőripari iskolájának ügyét referálta. Bizottság tárgyalt ebben a kérdésben. A kérelemben konkrétum nincs.

Országos Vezető szerint az igazgató meg akarja tiltani a levente egyenruhát és a levente ifjúság szakkiképzését, stb.

Fáy ezredes felolvassa a feljelentést, amelyet Gál Ferenc írt alá.

Országos Vezető azt javasolja, hogy júliusban, az új tanterv megjelenésekor ismét tűzzék napirendre a kérdést, mert ebben nem lehet most dönteni.

5.

Vitéz Pálossy János vk. alezredes azt óhajtja, hogy az iskolai ifjúságot a 3 hónapos nyári szünet alatt is foglalkoztassák. Ennek azonban akadályai vannak, mert a szünet alatt az igazgató nem rendelkezhet a tanulóval.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnöknek már évtizedek óta az a törekvése, hogy a vakáció alatt is foglalkozzanak az ifjúsággal. Ezért létesítették Szentendrén a vízi tábort. Itt idén is 900 fő a létszám. Itt mindenki legalább 20 P.-t fizet 3 hétre, de a jelentkezések rosszul sikerültek, mert a diákokat a szülők nem akarják kiadni a légvédelmi veszély miatt. Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök utasítást adott, hogy ingyenesen és a vasúti díj megfizetése ellenében is meghívják azokat a diákokat, akik sporthelyezést értek el.

Vitéz Pálossy János vk. alezredes kívánatosnak tartja, hogy a KISOK-ot is kapcsolják be a kérdés lebonyolításába.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök javasolja, hogy a KISOK-on és az intézet levente parancsnokán keresztül rendezzenek sport kirándulásokat.

Országos Vezető helyesnek tartja azt, hogy minden ifjúvezető köteles legyen az önként jelentkezőkkel kirándulásokat rendezni. Minden ifjúvezetőnek kötelessége minden nyáron legalább 2 kirándulást levezetni.

Vitéz Pálossy János vk. ezredes elkészíti az erre vonatkozó rendelet tervezetet és bemutatja az Országos Vezetőnek.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos is belekapcsolandó az ügy elintézésébe.

Vitéz Pálossy János vk. ezredes azt javasolja, hogy a főigazgatók mint levente vezetők kapjanak uniformist.

Döntés:

Vitéz Pálossy János vk. ezredes és dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos tanácskoznak ebben a kérdésben.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy azt kívánja, hogy a gyerekeket küldjék ki mezőgazdasági munkára. – Esetleg nyári táborokat létesítsenek a tehetősebb gyermekek részére.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök azt javasolja, hogy bármely tanár 10.- P.-t kapjon a kirándulások megszervezéséért. A kisebb diákokat is vigyék el kirándulni 3-30-as csoportokban.

6.

Benker József ezredes jelenti, hogy a jövő héten, pénteken 11-én kezdődik Érden a 3-ik papi levente egyesületi vezetőképző tanfolyam.

7.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a bulgáriai leventék és leventeleányok uniformist kérnek.

Országos Vezető szerint a leventeleány egyenruha sötét alj, fehér blúz és a levente jelvény, de ezt a leventeleányok maguk szerzik be. A vezetők rangjelzését írja meg Kokas Eszter Országos Vezetőnő Szófiába. A leventeleány kérdésben a pénzügyminiszterhez intézendő átiratot már aláírta az Országos Vezető. Itt említés történik az egész status rendezésről. A pénzügyminiszter szerint az anyagi oldal nincs kellően biztosítva. A Főméltóságú Asszony fontosnak tartja a levente-leány intézményt. A Főméltóságú Asszony megkéri a Honvédelmi Miniszter Urat, hogy a Honvédelmi Minisztérium is járuljon hozzá a leventeleány intézmény költségeihez. Ez a Főméltóságú Asszony véleménye, mivel a leventeleány intézmény a honvédelmi női szolgálat előkészítése. A Kormányzóhelyettes Főméltóságú Özvegye kéri a pénzügyminiszterhez beküldött átiratot.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a pénzügyminiszteri átirat másolatban megküldendő.

Országos Vezető elrendeli, hogy ebből egy pro memoria készüljön. (Ezt már megbeszélte dr. Kokas Eszter Országos Vezetőnővel.)

8.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök bejelenti, hogy Újvidéken június hó 19-én tart bemutatót a Testnevelési Főiskola. Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök és dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója akkor tárgyalásokat folytatnak a délvidéki sportvezetőkkel.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint az ottani sportvezetők a helyszínen elmondják panaszaikat, amelyekre döntés történik.

Országos Vezető szerint seregszemle, testnevelési parádé legyen Újvidéken az ifjúsággal. Bekapcsolandó a sajtó. Lemegy 12 újságíró. A levente parancsnokság is kapjon értesítést.

9.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy a nyári szabadságok engedélyezése tárgyában előterjesztést intéztek a Kultuszminisztériumhoz. Fizetési osztály szerint engedélyezik a szabadságot. Mindig marad megfelelő vezető és munkaerő az egyes osztályokban.

10.

Dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos jelenti, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók önkéntes nemzeti munkaszolgálatának főparancsnoka, vitéz Szinay Béla, ny. altábornagy lemondott. --Javasolja, hogy ideiglenesen dr. Prell György min. titkár bízassék meg a főparancsnokság vezetésével. – Vitéz Szinay Béla altábornagy július 1-ig elvállalta a vezetést, addig ne búcsúztassák őt.

Országos Vezető bejelenti, hogy szombaton fog tárgyalni vitéz Szinay Béla altábornaggyal.

11.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója a Szlovák Sport Szövetség ügyét referálja. A belügyminiszter nem tartja megengedhetőnek és a miniszterelnök nem engedélyezi az önálló Szlovák Sport Szövetség felállítását. Erről dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója részletes jelentést olvas fel.

Országos Vezető megbízza dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsost, hogy ezeket a határozatokat német vonatkozásban is ellenőrizze. Ha nem egyező a határozat, akkor a Deutsche Jugend sport szervezetét is revideálni kell.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy szerint a Volksbund tagjai egymás közt versenyezhetnek, de nyilvános versenyt nem rendezhetnek.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök kívánatosnak tartja ebben a tárgyban kommüniké kibocsátását. Ez megbeszélendő még a Miniszterelnökséggel is. Utazási kedvezményt csak a sportegyesület kap. Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök magához rendeli a Volksbund vezetőjét és felszólítja annak közlésére, hogy melyik egyesületük lépett be a sport szövetségbe.

Országos Vezető elrendeli, hogy ebben a tárgyban kommünikét adjanak ki.

12.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti, hogy részt vett a Kajak- és Evezős Szövetség Szt. Kristóf ünnepségén.

13.

Országos Vezető üdvözli dr. Misángyi Ottót, a Testnevelési Főiskola igazgatóját Szófiából való visszatérése alkalmából.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója bejelenti, hogy jó benyomással távozott a bolgár fővárosból. Ezután dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója felolvassa részletes jelentését a szófiai útról. A bolgár fővárosban előadást tartott. A legtöbb bolgár testnevelési tanár Budapesten végezte tanulmányait. A magyar-bolgár kosárlabda mérkőzésekre megállapodás történt. A bolgár női kosárlabdázók Budapestre jönnek. A kerékpáros mérkőzésekről is tárgyaltak. Szófiában a magyar himnuszt énekelte a 80 tagú énekkar. Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelésügyi Főiskola [sic!] igazgatója beszéde bevezető szavait bolgárul mondotta, azután németül beszélt. A beszéd szövegét előre lefordították és kiosztották a közönségnek. Általában a legnagyobb sikerrel járt dr. Misángyi Ottó, a Testnevelésügyi Főiskola [sic!] igazgatójának utazása. A sajtóattasénak is nyilatkozott. Jelentését elkészítette és holnap átadja az Országos Vezetőnek, amelyhez az előadás szövegét is mellékeli. A Testnevelési Főiskola Szentendrén is tartott bemutatót.

Országos Vezető elrendeli, hogy vitéz Dezséry Endre, a Levente Hírközpont vezetője szervezze meg a propagandát. Újvidékre vitéz Dezséry Endre, a Levente Hírközpont vezetője is menjen el június 19-ére.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelésügyi Főiskola [sic!] igazgatója jelenti, hogy a Testnevelési Főiskola építkezése szünetel. Nincs anyag. A Kultuszminisztérium illetékes ügyosztálya járjon közbe.

Országos vezető szombaton magához rendeli Nánássy László min.s.titkárt, aki a Kultuszminisztérium részéről a Testnevelési Főiskola építkezését vezeti. Ekkor dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója is jelenjen meg a tárgyaláson.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint a tornászás magyarosításával kapcsolatban egy olyan mozgalom indult meg, amely sok veszélyt rejt magában. Nem jók a zenés magyar táncok és szakgyakorlatok, amelyeket a leány középiskolákban tanítanak.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint nem lehet a zenét először megtanulni és aztán táncolni.

Országos Vezető javasolja, hogy ebben a kérdésben rendelet jelenjék meg.

Döntés:

A Testnevelési Főiskolán, a Testnevelési Tanárok Országos Egyesületének és a KISOK-nak megbízottai közös ülést tartsanak a fenti tárgyban.

Országos Vezető fontosnak tartja, hogy semmiféle újfajta irány nem indulhat meg a nélkül, hogy a hivatottak előre ne adják meg a beleegyezésüket.

14.

Arató Géza, az OSK h. vezetője részletesen ismerteti a levente válogatott edzőkeretekkel kiadott OSK rendeletet a sportszövetségekhez. A szövetségek 10 napon belül küldik be jelentésüket. – Jelenti továbbá, hogy Kolozsváron június 1-én kezdődik az ország legelső vezetőképző tanfolyama. Itt megmagyarázzák az erdélyieknek, hogy hogyan kell a szövetségekkel eljárni, versenyt rendezni, stb. Tegnap az érdekelt szövetségek képviselőivel értekezlet volt ebben a tárgyban. Megbeszélésre került, hogy az előadók a 6 nap alatt miről fognak beszélni. A szöveget az előadás után megkapják a résztvevők. Szakkönyveket is kiadtak. Az OSK részéről előadás lesz a mai sportszervezetről. (Leventeegyesületek, SÉOF, 9 főcsoport, számvevőség, stb.)

15.

Országos Vezető engedélyt ad arra, hogy a számvevőség ablakait virággal díszítsék. A reprezentatív helyiségekbe azonban ne kerüljön virág, mert a mostani háborúban ne legyen virágos Budapest.

16.

Vitéz Meggyessy Miklós ezredes jelenti, hogy németországi úti jelentését ma lesokszoríttatta.[sic!] A jelentés 3 részre terjed ki: a levente helyzetre, az európai katonai előképzési munkaközösségi ügyeire és a német ifjúság háborúba való bekapcsolódásának a gyakorlati tanulmányozására.

Országos Vezető elrendeli, hogy a jelentést a következő ülésre napirendre tűzzék.

17.

Dr. Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár beszámolót tart a „Honvédelmi Ismeretek” című tantárgy tanításának megszemléléséről. 34 iskola 54 osztályát nézte meg, Budapesten és a vidéken. A budapesti Berzsenyi gimnáziumban a VI/b osztályban 90 tanuló között 71 volt zsidó, akik rendkívül érdeklődtek, pl. a robbantás és gyújtás iránt. – Dr. Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár megszemlélte a budai Szent Imre gimnáziumot is és általában csalódott a papi gimnáziumok tanítási módjában. Nem nagy érdeklődéssel tanítják a „Honvédelmi Ismereteket”. A Verbőczy gimnáziumban nagy a katonás fegyelem. A Honvéd utcai községi polgáriban nagyon jó a fegyelem. Kuna András tanár kapjon dicsérő okiratot. Szegeden jó a felsőkereskedelmi iskola és a polgári iskola tanítási módja. A polgári iskolák tanárai általában jobban tanítanak, mint a gimnáziumok tanárai. Nagyszalontán az Arany János gimnázium igazgatóját[194] meg kellene dicsérni. Megemlítendő a nagyváradi gépipari középiskola. Kevés tornafelszerelésük van. Ennek ellenére a legtöbb sportversenyen a díjakat megnyerik. – Egy helyen a katholikus hitoktató nagy lelkesedéssel tanítja a „Honvédelmi Ismereteket” az alsóbb osztályokban.

Országos Vezető az erről készült jelentést elviszi a vezérkari főnök úrnak. A Testnevelési Főiskola is kapjon egy példányt ebből a jelentésből.

Dr. Saád Ferenc őrnagy szerint a Kultuszminiszter Úr a Közoktatási Tanács útján értesül erről a jelentésről. – Dr. Saád Ferenc őrnagy szeptemberben egy módszertani könyvet ír a tanításról. A „Honvédelmi Ismeretek”-nél az I. osztály anyaga átdolgozásra szorul. Azután sorrendben átdolgozandó a IV. kötet, a III. kötet és végül a II. kötet. Fontosak a fali táblák. Jó volna kiadni az iskolai térképet, mert szemléltetni fontos. Általában a tanulók érdeklődnek a tantárgy iránt. Célszerű volna egy rendelettervezet kiadása: a honvédség tagjai az iskolák igazgatójának kérésére támogassák a „Honvédelmi Ismeretek” tanítását. Esetleg küldjenek bemutatni gépkocsikat, golyószórókat, stb. Dr. Saád Ferenc őrnagy részére nagy öröm volt az iskolák meglátogatása, mert gyakorlatban is jó látni az elmélet megvalósulását. A helyzet az iskolákban nagyon nehéz, főleg a behívások miatt. A tanárok többet érdemelnének a magyar államtól.

Országos Vezető jelenti, hogy most felállítják a Középiskolai és Főiskolai Levente Tanácsot a Leventék Országos Parancsnoka mellett. – Országos Vezető jelenti továbbá, hogy holnap Pannonhalmára megy nemcsak udvariassági látogatásra, hanem a főapát urat a fontos problémákról is tájékoztatni fogja.

18.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint egy nagyváradi testnevelési tanár jelentette, hogy nagyon rossz a helyzet Nagyváradon az állami gimnáziumban. Az állami gimnáziumot a honvédség igénybe vette és az állami gimnázium tanulói délután a zsidó gimnáziumban tanulnak.

19.

Országos Vezető bemutatja az Ihnov szervezetét feltüntető táblázatokat, amelyen az értekezlet tagjai néhány változtatást eszközöltek.

20.

Országos Vezető bemutatja az értekezlet tagjainak a szlovák-német lapszemlét.

21.

Országos Vezető jelenti, hogy pénteken du. 5 órakor leventeleány megbeszélés lesz. – A miniszter úr megengedte, hogy a nemzetvédelmi tisztikar megszervezésére vonatkozó tárgyalásokat folytassák. – Országos Vezető szombathelyi útjáról jelentés készül. – Országos Vezető gyulai útjáról már az újságból is értesültek az értekezlet tagjai.

22.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy tárgyalásokat folytatott Wünscher Frigyes Őméltóságával, a Hangya Szövetkezet alelnök-vezérigazgatójával, melynek alapján sikerült a Hangyával a jövőben a szorosabb összműködést biztosítani.

23.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy, a Levente Gazdasági Szövetkezet elnöke jelenti, hogy a „Levente” című ifjúsági lapban megjelent „Méznád” című cikk a növény téves megnevezése folytán a leventék és ezáltal a köztudat megtévesztését szolgálja. Tekintettel arra, hogy Surányi professzor úr a növénytermesztés magyarországi legfőbb szakértője magára vállalta azt a feladatot, hogy a termesztési propagandán kívül a hivatalos és egységes elnevezést „Mézcirok” a leventék útján átviszi a köztudatba, így vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy ismételten kéri az osztályközi értekezlet döntését, hogy a jövőben a levente szaklapokban gazdasági ügyek csak a Központ hozzájárulásával legyenek közölhetők.

24.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy szerint az eddig befutott jelentések alapján a leventék által rendezett rongygyűjtés igen szép eredménnyel jár, mert már eddig is több mint 594.473 kg begyűjtését jelezték, amiből 130.000 kg-t már át is vettek.

25.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy bejelenti, hogy a Központ felállította az Eskü út 6. számú ház előtt a Levente Könyvsátrat.

26.

Vitéz Rapaics Dezső vezérőrnagy jelenti, hogy hajhulladékokat, melyet a leventék gyűjtöttek össze, eddig a Mester Kálmán cégnél értékesítette a Központ. Mester Kálmán a hajhulladék gyűjtéssel kapcsolatban nem váltotta be azokat a követelményeket, amelyeket szerződésében vállalt. Az új megállapodást a Központ Gotthárd Dezső Fojtásgyárral, Kőszeg kötötte, melynek alapján ezentúl a leventék kilogrammonként P.4.- haj árat, míg a Központ 50 filléres részesedést kap minden átvett kilogramm után, adminisztrációs költségei fejében.



Június hó 2., szerda

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Kalmár Tihamér országgyűlési képviselő a szabadkai leventeegyesület elnöke jelentkezett Ihnov-nál és tájékoztatta Ihnov-t a délvidéki sport repülő egyesület és a palicsi vitorlás egyesület működéséről a jövőbeni együttműködés szempontjából.

10h

Országos Vezető Saád Ferenc őrnagy és Gaál Károly tábori főlelkész társaságában meglátogatta Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot.

11h

Incze Péter, a Miniszterelnök Úr Őnagyméltósága titkára távbeszélőn jelentette, hogy a Miniszterelnök Úrhoz, mint az egri kerület országgyűlési képviselőjéhez az egri polgármester[195] vezetésével egy küldöttség érkezett, az egri levente otthon építése ügyében. A miniszterelnök Úr titkára a ház építésére vonatkozólag tájékoztatást kért, hogy az Országos Vezető a mai viszonyok között hogyan eszközli. Országos Vezető távollétében személyi segédtisztje tájékoztatta a titkárt.

12h

Dr. Damjanovich Lajos miniszteri osztályfőnök, a VKM sportegyesület ügyvezető elnöke és dr.Schöpflin Károly min. osztálytanácsos, a VKM sportegyesület főtitkára jelentkeztek Ihnov hivatalos helyiségében és jelenteni óhajtották, hogy a VKM sportegyesület május 31-én tartott alakuló közgyűlésén Béldy Őexellenciáját társelnöknek választotta meg a közgyűlés. Kérik a Kegyelmes Urat, hogy a társelnökséget fogadja el. – Egyben két kérvényt óhajtottak átadni, melyet az Országos Vezető távollétében v. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnöknek adtak át.



Június hó 4., péntek

10h

Miután Ihnov hivatalos elfoglaltsága miatt nem vehet részt a jászberényi levente-ünnepségen, képviseletében Fáy Elemér ezredes jelenik ott meg, Gaál Károly tábori főlelkésszel. Erről a jászberényi levente egyesület elnöke távbeszélőn értesítve lett.

11h

Dr. Vincze Aladár tart. orvos-hadnagy jelentkezett az Ihnov-nál.

12h

Kalkó Gyula ezredes a H.M. elnöki osztályának átvételét jelentette az Ihnov-nál.

12h 30

Kónya Sándor ifjúvezető köszönetét fejezte ki Ihnovnak, hogy közbenjárására elbocsátották a MÁVAG szolgálatából, hogy gimnáziumi tanulmányait zavartalanul folytathassa.

17h

A leventeleányok országos vezetőjével tartott megbeszélést az Ihnov.



Június hó 5., szombat

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

10h 30

Gaál Károly tábori főlelkész levente-lelkészi ügyeket referált az Ihnov-nak.

11h

Jászberényből távbeszélőn jelentették, hogy a rossz idő miatt a leventenap elmarad. Az újabb időpontot jelenteni fogják.

11h 30

Bárdossy László ny. miniszterelnök feleségével tett látogatást az Ihnov-nál.

12h

Arató Géza testnevelésügyi tanácsos jelentette Ihnov-nak, hogy a Balatoni-sportbizottság ügyben a Pénzügyminiszter Úr Őnagyméltósága szeretne beszélni az Ihnov-al.



Június hó 6., vasárnap

9h

A rossz időjárásra való tekintettel a Hősök terére tervezett református istentisztelet a Vigadó nagy termében került lebonyolításra.

A honvédség legmagasabb elöljárója gyanánt az ünnepségen részt vett vitéz Bajnóczy vezérezredes, a VKF. Úr helyettese. Az egyházi szertartást D.[196] Kapy Béla püspök végezte.

Az ünnepségen megjelentek az IHNOV és a LOP

Az istentiszteleten igét hirdetett D. Kapy Béla püspök.

Az igehirdetésben felszólította a jelenlévő, valamint rádión keresztül az egész magyar levente ifjúságot, hogy a haza érdekében mindenkor készen álljanak és teljesítsék lelkiismeretük és becsületük szerint mindazokat a hazafiúi kötelességeket, amelyeket a mai különleges viszonyok közepette a korszerű honvédelem általában mindenkitől, de elsősorban az ifjúságtól megkövetel. Igehirdetése után megáldotta az ifjúságot, majd a Himnusznak a hangjaival befejeződött a levente-istentisztelet.

Az istentisztelet után vitéz Bajnóczy vezérezredes fogadta a levente díszszázad díszmenetét.

10h 30

Az IHNOV részt vett a Hangya Szövetkezet által felépített tordasi leventeotthon felavatásán. Az IHNOV-ot Wünscher Frigyes dr., a Hangya vezérigazgatója fogadta. Az ünnepség előtt az IHNOV elvonult a felsorakozott leventék és a leventeleányok sorfala előtt. A leventeotthon avató ünnepséget a Himnusz hangjai nyitották meg. Az otthonavató beszédet dr. Wünscher Frigyes mondotta, majd az IHNOV az alábbi beszédet intézte a jelenlévő ifjúsághoz és egyben rádión keresztül az egész magyar leventeifjúsághoz.

Mélyen tisztelt ünneplő közönség,

kedves levente fiaim!

Mindenkor örömmel, egész szívemmel és lelkemmel jövök leventefiaim közé és veszek részt minden megmozdulásukban, legyen az hétköznapi szürke munka ideje, vagy annak eredményét biztosító értékelés, nyilvánosságot kívánó ünnepség, vagy megérdemelt nemes szórakozás.

Kétszeres azonban az örömöm akkor, ha a nagy leventeközösség egy-egy kisebb családjának benső életében lehetek leventéim között és egyenként nézhetek szemükbe, melyekből életörömöt, a tettek ifjú tüzét és lendületét a szeretet, a nemzeti hűség meleg fényét és mindig jobbra törekvő akarat ragyogását olvashatom ki.

Ilyen családi ünnep a mai is, sőt fokozottabban az, mert hiszen egy kis leventecsaládunk alapját, összetartó erejét, otthonát avatjuk. Leventeotthont, melyet egy az idők szavát tökéletesen megértő és éppen ezért igazi közösségi szövetkezés, a Hangya Szövetkezet nemes elgondolása juttatott mintafalujának leventeifjúsága részére; a termelő, gazdasági, kereskedelmi szövetkezés, a nemzeti gondolatban, hősi életszemléletben, honvédő polgárrá nevelő ifjúsági közösség részére. Úgy hiszem, nincs közöttünk senki sem, aki ennek a gondolatnak hatalmas, megértő erejét és példaadását ne érezné. Hatalmas, megértő erő a leventeifjúság felé, mert olyan intézmény áldozatkészsége adja, mely a népélet, a néplélek gyökeréből táplálkozik. Példaadó a hasonló egyéb közösségi intézmények, de az egész nemzet közössége felé, mert a nemzet jövő reménysége, az ifjúság építő munkája segítésének fontosságára figyelmeztet. Erkölcsi támaszpontot alapoz ahhoz a lendülethez, mely múlhatatlan előfeltétele a jövő emberének.

Mert a kő, a tégla, a fa, a vas, a festék, melyek a szemet gyönyörködtető és gyakorlatilag is tényleg mintaépületnek alkatelemei, mindez igaz, csak holt anyag, de amit magába zárni hivatott, az magasabb nemzeti szellemiség, a közösség otthont adó erejének biztosítéka, maga az élet.

Otthon, amely a benne élő leventeegyesületi élet keretében a közösség leventeifjúságát a kötelező leventekiképzés körén kívül is hazafias és vallásos szellemben együtt tartja, a kötelező foglalkozások alatt és az iskolában nyert nevelését továbbmunkálja és kiegészíti, társadalmi nevelésben és támogatásban részesíti, valamint szabadidejének helyes, tervszerű felhasználásához utat mutat.

Otthona a nevelő, művelő és szórakoztató munkának, a bajtársi érzéstől áthatott, egységes szellemű, hazafiasan érző, vallásos és hagyományos harcos erényekben gazdag magyar ifjúság társadalmi szervezetének.

Közelebbről és egy szóval megjelölve pedig otthona a leventeifjúság szabadidő-mozgalmának.

Mágnes ez tehát, mely ragyogó értékekhez vonzza az ifjúságot, hogy felvértezze, ellenállóvá tegye a magán és a nemzet életviharaival szemben, s hogy felékesítse, gazdagabbá tegye a család, a haza szolgálatára végzendő mindig több és mindig jobb munka teljesítésében.

Nézzük meg közelebbről és gyakorlatiasabb részletezéssel, hogy minek is kell történnie a leventeotthonban, hogy átfogó nemzetnevelési feladatainak megfelelhessen?

Ha ehhez a rendelkezésre álló négy módot ismerjük, akkor már kész programot is kapunk. Ez a négy mód: lelkület nevelése, az értelem nevelése, a testnevelés és a szociális nevelés.

A lelkület nevelésénél nemes érzelmi és gazdag kedélyéletet, azaz kiművelt lelkületet kell kívánnunk. Ennek nemzeti és honvédelmi szempontból is legmegbízhatóbb alapja: a valláserkölcsi nevelés, amely azonban ne csak látszólagos külsőségekben, hanem cselekvő hitéletben nyilvánuljon meg. Biztos híd legyen a leventeotthon és az Isten háza között. Ezt a célt szolgálják a vallásos tárgyú előadások, a karácsonyi szeretet ünnepélye, régi szép vallásos népszokások, komoly, méltóságteljes ünnepélyek rendezése ezen belül pedig a hősök és leventék sírjainak gondozása. Különös gonddal ápoljuk a szeretet érzelmét és égessük bele a leventék lelkébe a szeretet megváltó hatalmát, és amilyen mértékben fokozzuk a nemesebb érzelmeket, ugyanolyan erővel gyengítsük az alacsonyabb rendű érzelmeket. Ezek birtokában már nem lesz nehéz a családi élet fennköltségére és az otthon kultusz megteremtésére való nevelés sem.

Az értelem neveléséhez tartozik mindaz, ami megfelelő ismeretek nyújtásával, kibővítésével a leventéket szellemi önállósághoz juttatja, amely az életküzdelem és az életfenntartás legfontosabb eszköze. Az értelem nevelése soha nem lehet rendszertelen és gyors tevékenység, mert ez tudálékossághoz vezet. Legelső feladat ezen a téren, hogy minden leventét kapcsoljunk bele a nemzeti művelődés vérkeringésébe. Tehát át kell mennünk szükség szerint az írás-olvasás készségének fejlesztésétől kezdve a számolási, helyesírási tanfolyamokon keresztül a korszerű szakismeretek elsajátításáig. Emellett gondoskodjunk a mindennapi életben szükséges ismeretek terjesztéséről is. Ilyenek az egészségügyi, a közgazdasági ismeretek. Különös gondunk legyen az önsegély és a szövetkezeti gondolat ismertetésére és megkedveltetésére. Nemkülönben a törvények, rendeletek ismertetésére. Természetesen mindezt olyan vonatkozásban és mértékben, amennyire azt a körülmények megkívánják. Mindezek koronája pedig, ha erre mód van, a magasabb nemzeti műveltség érdekében, a népművelési és közművelődési tanfolyamok rendezése.

A szociális, tehát a közösségi életre való nevelés a leventeotthon egyik legnagyobb erőssége, mert hiszen az abban működő leventeegyesületet szociális közösségnek kell tekintenünk, amelybe minden leventének bele kell illeszkednie. Ezen kívül a leventének még a társadalmi közösségbe is bele kell helyezkednie, s ebben őt támogatnunk kell.

A leventeotthon nem jelszavas hazafiasságra, hanem a közösség iránt kötelezettségeket vállaló és teljesítő küzdő hazafiasságra nevel, és nem az elvont eszmét, hanem a haza földjét és népét szeretteti meg. A közösség, az együvé tartozásnak teljes megértéséről már fényes tanúbizonyságot adtak leventéink a bajtársi szolgálatban és minden egyéb segítő munkában.

De a munka mellett helyet és időt talál a leventeotthon a fáradt test és lélek felüdítésére, mely nemes szórakozásokban nyilatkozik meg. Az ének, zene, a szavalás, népi játékok és műkedvelő színjátszás, szórakoztató társasjátékok, sport, tánc, rádió, könyvtár, filmelőadások mind-mind ezt a célt szolgálják.

A lelki felkészültség csak akkor jut igazán érvényre, ha azt egészséges, edzett test zárja magába. Ezt szolgálja a testnevelés, mely ugyancsak hajlékot talál a leventeotthonban. Cél: a nemzet és a honvédelem erejét fejlesztő, hazafias szellemtől átitatott tömegtestnevelés.

Leventefiaim! Nemcsak Ti, akik itt álltok előttem, de az ország minden leventéje, íme hallottátok, hogy mi a belső tartalma, mi a lelke a leventeotthonnak. Hihetetlen értékek, melyeknek a ti becsületesen végzett munkátok ad életet. Ti pedig, tordasi leventék ilyen emelkedett lélekkel lépjétek át gyönyörű új mintaotthonotok küszöbét, melyben, – elvárom tőletek – hogy ilyen minta leventemunkát is végezzetek.

Most pedig hálás köszönetet mondok mind a magam, mind pedig a leventeifjúság nevében a Hangya központ Igazgatóságának, és egyenként mindazoknak, akik megértő áldozatkészségükkel, tudásukkal, munkájukkal és fáradtságot [sic!] nem ismerő szorgalmukkal egy új erős várat adtak a leventeifjúságnak. Nyugodt lehet az a nemzet, és annak társadalma, melyben a szövetkezeti gondolat vezetői ilyen jövőbe látó tettel sietnek a szebb jövőt építő leventeifjúság segítségére.

S amidőn örömmel járulok hozzá, hogy az otthont Tessedik Sámuelről, a magyar földmívelő lakosság javáért folyó küzdelem egyik legnagyobb egyéniségéről nevezzék el, a jó Isten áldását kérem az adományozó szövetkezetre és az új leventeotthonra.

Szebb jövőt.

Az IHNOV beszédének elhangzása után Tordas község főjegyzője[197] köszönte meg a leventeotthon avató ünnepséget, majd egy levente és egy leventeleány tettek fogadalmat, hogy a leventeotthonban a leventekötelességhez híven fogják építeni a szebb magyar jövőt.

Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget.

Az ünnepség után a megjelent vendégek megtekintették a tordasi leventeotthont, valamint Tordas község eü. házát.



Június hó 7., hétfő

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Rosztóczy Ernő orvos-alezredes, sportorvosi intézet részére a városligeti szanatórium bérbevételéről referált az Ihnov-nak.

10h 30

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök a Sirály evezős egylet feloszlatása ügyében referált Ihnov-nak, melynek értelmében a feloszlatás ügyiratát a csoport Pusztay János miniszteri tanácsosnak küldi át.

11h

Lovag Wahl Henrik, a Weiss Manfréd gyár igazgatója a sportegyesület nevének megváltoztatása ügyében tárgyalt Ihnov-al.

11h 20

V. Kudriczy vőrgy., VIII. csoportfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

11h 45

Szinay altábornagy jelentette az Ihnov-nak az egyetemi és főiskolai munkaszolgálat parancsnokságáról való lemondását. Meghívta az Országos Vezetőt Tihanyba a vezető-képző tanfolyam megtekintésére, június 11-én.

12h

Schmidt József kormányfőtanácsos NUA folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

12h 15

Az Ihnov a Belügyminiszter Úrnál jelentkezett kihallgatáson.

1./ Bemutatta az 1943. évi munkásságáról szóló „Beszámoló”-t. (Legutóbbi Kormányzói kihallgatás anyaga). Ezzel kapcsolatban előterjesztette a „Honvédelmi Ismeretek” tantervét.

a./ a fiúk részére,

b./ a leányok részére.

2./ A Sportorvosi Intézettel kapcsolatban tájékoztatta a BÜM Urat az IHNOV. A Miniszter Úr hozzájárult ahhoz, hogy a városligeti Terápia Szanatórium rendeztessék be a Sportorvosi Intézet részére azzal a feltétellel, hogy az Intézetben lévő ágyak száma nem csökkenthető.

3./ Vitéz Kudriczy vezérőrnagy bácskai szemléjével kapcsolatban jelentette az IHNOV, hogy vitéz Kudriczy vőrgy.-öt ő rendelte ki Bácskába a német–magyar levente ifjúság összhangzatos együttműködésének biztosítására.

Ezzel kapcsolatban előterjesztette a BÜM Úrnak vitéz Kudriczy vőrgy jelentését a szemlével kapcsolatban.

A BÜM Úr a tájékoztatás után a szemlével kapcsolatos jelentést tárgytalannak tekintette és részéről az ügyet befejezettnek nyilvánította.

4./ Végül az IHNOV megköszönte a BÜM Úrnak a rendészeti szervek által a leventemozgalmakkal kapcsolatban tanúsított megértő magatartást, és kérte a további együttműködéshez a BÜM Úr támogatását.

13h

Az IHNOV Antal miniszter úrnál jelent meg kihallgatáson:

1./ Megköszönte a Miniszter Úrnak a lillafüredi középiskolai ifjúsági értekezlet alkalmával tanúsított szíves vendéglátást, majd előterjesztette a Kormányzó Úr Ő Főméltóságánál történt legutóbbi kihallgatásnak már megküldött anyaga mellékletét, a „Honvédelmi Ismeretek” tantervét

a./ a fiúk részére,

b./ a leányok részére,

valamint a „Honvédelmi Ismeretek” kiadott tankönyveit, és a „Magyarország hadtörténelme” című munkát.

2./ Tájékoztatta a Miniszter Urat az orosz ifjúsági nevelés sajtó és propaganda eszközeiről és annak eredményét párhuzamba állította a magyar ifjúság nevelési eszközeivel.

3./ Előterjesztette a kisebbségi területeken tett szemleútjairól készült jelentéseit:

a./ az erdélyi útról,

b./ a német kisebbségi területeken tett útjáról,

c./ a szlovák kisebbségi területeken tett útjáról,

d./ a horvát kisebbségi területeken tett útjáról,

4./ Tájékoztatta a Miniszter Urat az eddigi leventemozgalmakról, (Gyűjtési akció) és ismertette tervét a mozgalmakkal kapcsolatban a jövőre vonatkozólag.

Antal miniszter úr a legnagyobb örömmel fogadta a tájékoztatást és a propaganda minisztérium részéről Träger[198] miniszteri tanácsos bekapcsolását kérte a mozgalmak irányításába. (Az Ihnov miniszter úrnak e döntéséről Szabó Gyula orsz. gy. képviselőt r.u. értesítette)

5./ Végül megköszönte az IHNOV a Miniszter Úr eddigi támogatását és a propaganda minisztériumnak a leventeintézménnyel való együttműködését, kiemelve a gyulai ünnepséget, ahol a propaganda miniszter úr a hadiárvajelvény ünnepélyes átadása alkalmával képviseltette magát.



Június hó 9., szerda

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok országos vezetője, leventeleány lap ügyben, bolgár csere akció ügyben és a gazdasági szövetkezetnek viszonyáról a leventeleány szervezethez, ü-ben referált az Ihnov-nak. [sic!]

10h 30

Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsos a IX/2 ügyosztály folyó ügyeit referálta az Ihnov-nak.

11h

V. Kudriczy István vőrgy. VIII. csoportfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

11h 30

Ercsey László a propagandaügyi minisztériumból, az országos vezetőség és propaganda minisztérium együttműködéséről tárgyalt az Ihnov-al.

12h

Zsingor László tanulmányi felügyelő a Magyar Úszó Szövetség mennyiségi bizottsága nevében pro memoriát adott át az Ihnov-nak.

12h 30

Pusztay János miniszteri tanácsos a Sirály evezős egylet feloszlatása ügyében tárgyalt az Ihnov-al.

13h

Bassola Zoltán miniszteri osztálytanácsos az új közoktatási tanács tisztikarának névsorát mutatta be Ihnov-nak.



Június 10., csütörtök

8h

Éva Ernő százados az Ifjúság Házában rádióadó, illetőleg stúdió felszerelése tárgyában jelentkezett az Országos Vezetőnél. – Budafokon a jövő héten esedékes a levente híradó raktár megtekintése, amelyről a kultuszminisztériumi urakat is értesíteni kell. – Országos Vezető döntése esetén Éva százados értesítést kér.

9h

Arató Géza, testnevelésügyi tanácsos, az OSK h. vezetője a pénzügyminiszteri kihallgatással kapcsolatban referált az Országos Vezetőnek.

Referálta:

1./ az alakuló Sport Bizottság kérdését és

2./ a diósgyőri vasgyári sport támogatását kérte.

10h

Walter Ernőné a levente jelvények arany kiutalása ügyében pártfogolást kért az Országos Vezetőtől. Erről értesítést kér Petőfi Sándor u. 6. szám, vagy telefonon: 188-461.

10h 15

Országos Vezető vitéz Kudriczy István vezérőrnagy társaságában meglátogatta dr. Szendy Károlyt, Budapest Székesfőváros polgármesterét, akinek átadta az I. osztályú levente díszjelvényt a levente intézmény érdekében kifejtett értékes munkásságáért.

10h 45

Ozoray Schenker László ezredes jelentést tett az Ózdon lefolyt leventeleány és levente ünnepségről az ottani levente otthon felavatásának alkalmából, amelyen az Országos Vezető képviseletében megjelent.

11h

Országos Vezető Reményi Schneller Lajos pénzügyminisztert kereste fel hivatali helyiségében. Országos Vezető a pénzügyminiszterrel a Balatoni Sport Bizottság szabályzatát letárgyalta. A pénzügyminiszter a szabályzat mostani tervezetéhez hozzájárult. Most már csak a Kultuszminiszter Úr hozzájárulása szükséges.

12h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy 2 napi szabadságot kért az Országos Vezetőtől.

12h 30

Schumacher Hauptbannführer vitéz Medgyessy Miklós ezredessel, majd az Ihnov úrral az európai ifjúsági szövetségeket érintő ügyekben tárgyalt.

13h 15

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos a Sportorvosi Intézet bérlete tárgyában referált az Országos Vezetőnek

1./ Átirat intézendő a belügyminiszterhez.

2./ Lőrinc Pál számvevőségi tanácsosnak számvevőségi főtanácsosi cím és jelleg adományozása tárgyában tett jelentést az Országos Vezetőnek.

3./ A Sportorvosi Intézet új székházának helyszíni szemléjéről referált az Országos Vezetőnek.

13h 30

Gál Károly tábori főlelkész a pannonhalmai utazás részleteit beszélte meg az Országos Vezetővel.

13h 45

Szurmay Tibor vk. őrnagy a harctérről való visszatérése alkalmából jelentkezett az Országos Vezetőnél.

16h

Országos Vezető résztvett az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság alakuló ülésén. Az Országos Vezetőn kívül jelen voltak még Demkő Antal orvos-vezérőrnagy, a honvéd orvosi kar főnöke, vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, továbbá a hivatalból kirendelt és a meghívott tagok.

Dr. Demkő Antal orvos-vezérőrnagy, mint a bizottság elnöke megnyitó beszéde után dr. vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes olvasta fel főtitkári jelentését.

Országos Vezető megköszönte a vezetőség eddigi fáradozásait és Isten áldását kérte további munkásságukra.

20h

Országos Vezető kisbarnaki Farkas Ferenc országos főcserkésszel folytatott másfél órás megbeszélést a levente-intézmény és a cserkészet viszonya szabályozásáról. A megbeszélés eredményeképen az országos főcserkész egy országos cserkészparancsot fog kiadni, amelyet előzőleg az Országos Vezetőnek be fog mutatni.



Június 11., péntek

9h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

10h

Dr. Stolpa József államtitkárt a Matolay klinikán[199] látogatta meg az Országos Vezető.

11h

A hadbavonult olasz művészek kiállítását tekintette meg az Országos Vezető a Műcsarnokban.[200]

13h

Nagybaczoni Nagy Vilmos búcsúztatásán jelent meg az Országos Vezető.



Június 12., szombat

8h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

9h 30

Országos Vezető a VKF helyettes úr Őnagyméltóságánál jelent meg kihallgatáson.

1./ Jelentette, hogy a nemzetvédelmi tisztikar megszervezésére felfektetett ügydarabot a Honvédelmi Miniszter Úr jóváhagyta és így a megszervezés a jövőben megindul.

2./ Tájékoztatta a VKF helyettes urat a tankerületi iskolai levente parancsnoki állás megszervezéséről.

3./ Előterjesztette azt a javaslatot, hogy a rossz minősítéssel bíró leventékkel való bánásmód katonai szolgálatuk megkezdése után a minősítésüknek megfelelő legyen.

4./ Bemutatta a VKF helyettes úrnak az „Apámat adtam a hazáért” felírású és a hadiárvák részére rendszeresített jelvényt és tájékoztatta a gyulai jelvényátadási ünnepségről.

5./ A kihallgatás befejezéseképpen a VKF helyettes úr tájékoztatta az Országos Vezetőt a haderő átszervezéséről.

10h

Az Országos Vezető a VKF helyettes úrnál a kihallgatáson kapott tájékoztatásnak megfelelően megbeszélte Lovass László vk. alezredessel, a HM. 40/e osztály vezetőjével a haderő átszervezésének megfelelően a levente intézmény szervezési részének módosítását.

10h 30

Országos Vezető a H.M. helyettes úrnak referálta,

1./ a nemzetnevelési tisztikar ügydarabot,

2./ a levente ifjúság származási igazolásának ügydarabot. [sic!]

Ezután Országos Vezető megbeszélést folytatott a H.M. helyettes úrral a haderő és a honvédelem átszervezésével kapcsolatos teendőkről.

11h

Országos Vezető dr. Palkovics Pál miniszteri osztálytanácsossal megtekintette az egyetemi és főiskolai önkéntes női munkatáborok vezetőképző tanfolyamát.

12h

Szurmay Tibor vk. őrnagy jelentette a főcsoporthoz való bevonulását.

12h 20

Grősz József kalocsai érsek tett tisztelgő látogatást az Országos Vezetőnél.

16h

Országos Vezető dr.Saád Ferenc őrnagy, egyetemi magántanár kíséretében dr. Kelemen Chrisostom pannonhalmi főapáthoz utazott.



Június 13., pünkösdvasárnap

10h

Az Országos Vezető kíséretével a főapátsági bazilikában résztvett az ünnepélyes főpapi szentmisén.

Az Országos Vezető a pénzügyminiszter társaságában megtekintette az újonnan épült Ciano gimnáziumot és tanácskozásokat folytatott a főapáttal, illetőleg az igazgatóval[201] a gimnázium sportlétesítményeiről.

Esti 9 órakor a pannonhalmi főapát a pénzügyminiszter és az Országos Vezető tiszteletére estebédet adott.



Június 14. Pünkösdhétfő

9h

Az Országos Vezető megtekintette a győrszentmártoni levente-otthont és levente-istentiszteleten vett részt.

12h

Országos Vezető Kelemen Chrisostom pannonhalmi főapáttal mint az Országos Közoktatásügyi Tanács elnökével megbeszélést folytatott a honvédelmi nevelésnek az elemi iskolákra leendő kiterjesztéséről, az egységes történelmi tankönyvről és a testnevelési osztályzásról.

17h

Indulás Budapestre.

20h

Érkezés Budapestre.



Június hó 15. kedd

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

9h 30

Vizy Lóránt őrnagy jelentette Ihnov-nak a törzstiszti tanfolyamról való bevonulását.

10h

Zielinszki Tibor székesfővárosi tanácsnok és dr.Rendek Károly Pest vármegye tb. főügyésze, törvényhatósági bizottsági tag, a legutóbb megtartott VII. ker. matiné alkalmából Ihnov-tól kapott levente-jelvényt köszönték meg. Referáltak Ihnov-nak a VII. ker. leventeegyesület szellemi működéséről.

10h 30

Az új Honvédelmi Miniszter Úr[202] tájékoztatási anyagának megbeszélésére értekezletet tartott Ihnov, melyen részt vett v. Kudriczy vőrgy., Pálossy János ezredes, Lovass László vk. alezredes.

12h

V. Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-val

12h 30

Schmidt József kormányfőtanácsos a Császár uszoda[203] kézbevételét referálta az Ihnov-nak. Átvette Ihnov utasításait a pannonhalmi sporttelep építése ügyében.

13h

V. Berthy János ezredes, Szeged város levente parancsnoka kérelmet terjesztett az Ihnov elé a levente otthon építési anyagának kiutalása iránti pártfogolásért.

13h 30

V. Bujdosó Kálmán, a Nemzeti Sportcsarnok igazgatója referált Ihnov-nak a Sportcsarnok építkezéséhez szükséges anyagigénylésről és a Sportcsarnok vendéglőjének bérbevevéséről.



Június hó 16., szerda

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Arató Géza testnevelésügyi tanácsos a VKM Úr részére pro memoriát adott át Ihnov-nak.

10h 30

V. Kudriczy István vőrgy. VIII. csf. folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

10h 45

V. Halmy ezredes magánügyben kereste fel Ihnov-t.

11h

Kozma Dénes mérnök és Horvay mérnök az építési osztálytól a falatozó átalakítása tárgyában referáltak Ihnov-nak.

11h 15

Gaál Károly tábori főlelkész a muraközi hitoktatók és levente lelkészek kiküldetése tárgyában referált az Ihnov-nak.

11h 30

Ihnov a VKM Úrnál jelentkezett kihallgatáson.

1./ A referáda alkalmából a Weiss Manfréd vállalatok testedző körének névváltoztatása ügyében a Miniszter Úr kijelentette, hogy osztja az Országos Vezető előterjesztését és az aktát döntés végett magánál visszatartotta.

2./ Tudomásul vette Szinay Béla altábornagynak az Egyetemi és Főiskolai Önkéntes Munkaszolgálat parancsnokságáról való lemondását és Prell György miniszteri titkárnak a parancsnokság vezetésére való ideiglenes megbízatását. Örömmel vette tudomásul, hogy a jövőben a munkaszolgálat a levente és leventeleány vezetők képzésére fog leginkább szolgálni.

3./ A Miniszter Úr kijelentette, hogy a leventeleány intézmény céljaira kért póthitelt a pénzügyminiszter úrnál támogatni fogja.

4./ Országos Vezető átnyújtotta a Magyar Sport díszérmét, valamint a levente hadiárva jelvényt. A Miniszter Úr köszönetet mondott a magyar sport díszérmének az átadásáért. Az Országos Vezető a Miniszter Úrnak átadta a vezetése alatt álló főcsoport 3 hónapi munkásságáról szóló jelentést.

5./ Emődy István miniszteri o.tan.-nak valóságos osztálytanácsossá való előléptetését kérte az Országos Vezető, valamint Lőrincz Pál számvevőségi tanácsosnak számvevőségi főtanácsosi címmel és jelleggel való előléptetését.

A Miniszter Úr legmesszebbmenő támogatását ígérte meg a kinevezések ügyében.

6./ Kokas Eszter orvosi tiszteletdíjával kapcsolatosan a Miniszter Úr elfogadta az Országos Vezetőnek azt az indokolását, hogy nevezett jelenleg kevesebb jövedelmet élvez, mint előbbeni állásában. Így a mellékjárandóság engedélyezését kilátásba helyezte.

7./ Hozzájárult ahhoz, hogy a leánylevente csapat bulgár meghívásnak eleget tegyen és Bulgáriába táborozásra elutazzon. A Miniszter Úr ezután az Országos Vezető véleményét kérte a lillafüredi egyetemi találkozóval kapcsolatban. Országos Vezető véleménye szerint az ottlévő egyetemi ifjúságon látszott a politikai iskolázottság hiánya és véleménye szerint a magyar egyetemi ifjúság ezen a téren nagyon elmaradott. A Miniszter Úr megértéssel fogadta az Országos Vezető véleményét és annak az óhajának adott kifejezést, hogy a kérdés megoldására a közeljövőben az érdekeltek bevonásával értekezletet fog tartani.



Június hó 17., csütörtök

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Kudriczy István vőrgy., VIII. csoportfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

11h

V. Szűcs István Vas vármegye főispánja levente-ház ügyében tárgyalt az Ihnov-al.

11h 30

V. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

11h 45

Nikolaicsics Sándor József premontrei kanonok, gimn. tanár Királyhelmecről, levente football felszerelés tárgyában referált az Ihnov-nak.

12h

Vághy Kálmán, a honvédelmi miniszter irodájának vezetője országos labdarúgó mérkőzések ügyében referált Ihnov-nak. Szombat reggelre egy felterjesztést juttat Ihnov-hoz, amit Ihnov H.M. Úrnak döntésre előterjeszt.

12h 15

V. Major ezredes Ihnov parancsára megbeszélést tartott dr. Nagy Sándor igazgatóval a propagandaügyi minisztériumból, a Kossuth film ügyében. A megbeszélés eredményéről v. Major ezredes szombaton fog referálni Ihnov-nak.

12h 45

Barcsay János t.karp.őrm. behívásának hatálytalanítása ügyében OSK Ihnov-hoz fordult. Ihnov 142.177/eln. Ihnov sz. ügydarabban a hatálytalanítási eljárást megindította. Távbeszélőn a IX. hdt. lev. parancsnokát utasította a bevonulási központ értesítése végett.

13h

Ihnov a honvédelmi minisztérium tisztikarával együtt a Honvédelmi Miniszter Úrnál bemutatkozó látogatáson vett részt.



Június hó 19. szombat

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

V. Kudriczy István vőrgy., VIII. csoportfőnök Ihnov-al megbeszélést folytatott a levente próba-jelvények rendszeresítéséről. 3 fajta jelvény kerül rendszeresítésre.

1./ jó minősítésű leventék 1 csillagos jelvényt,

2./ igen jó minősítésű leventék 2 csillagos jelvényt,

3./ kiváló minősítésűek 3 csillagos jelvényt kapnának.

A jelvény birtokosai a honvédségi szolgálatuk megkezdésekor különleges bánásmódban részesülnek. Így napiparancsban név szerint meg kellene emlékezni róluk, s ezenfelül a 3 csillagos leventéket a csapatparancsnokok, a 2 csillagos leventéket a zlj osztályparancsnokok, az 1 csillagos leventéket pedig a szakaszparancsnokok kihallgatáson fogadják, s ünnepélyes körülmények között dicséretben részesítenék. Ennek az intézkedésnek a révén kerülne enyhítésre az az eddigi igazságtalan helyzet, hogy a rossz magaviseletű leventéket a honvédség mindezideig ugyanúgy fogadta, mint a jó magaviseletűeket.

11h

Dr. Plenczer[204] Sándor szfv. szívvizsgálati és sportorvosi intézet továbbfejlesztése ügyében tervezet-vázlatot adott át az Ihnov-nak.

12h

Emődy István miniszteri osztálytanácsos a sportorvosi intézet elhelyezése tárgyában tartott értekezletről referált az Ihnov-nak.



Június 21., hétfő

8h

A H.M. VIII. csoportfőnökséghez beosztottak referáltak az Országos Vezetőnek.

10h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, H.M. VIII. csoportfőnök a H.M. VIII. csoportfőnökség ügyeiről tett jelentést az Országos Vezetőnek.

11h

Vitéz Bujdosó Kálmán, a Horthy Miklós Sportcsarnok igazgatója a Sportcsarnok ügyeiről referált az Országos Vezetőnek. A Sportcsarnok edzőtermének építkezésének helyzetéről tett jelentést az Országos Vezetőnek.

11h 30

Országos Vezető látogatást tett a VKM IX/3 ügyosztálynál.

12h

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök, a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetője üdvözölte az Országos Vezetőt névnapja alkalmából.

12h 30

Schmidt József m.kir.kormányfőtanácsos, a SÉOF vezetője az Úszó Sport Alapítvány ügyeiről és a pannonhalmi sportpálya ügyeinek előkészületeiről tett jelentést az Országos Vezetőnek.

13h

Vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes, az Ifjúsági Orvosi Egészségügyi Bizottság főtitkára referált a Sportorvosi Intézetről, az Ifjúság Orvosáról és utasítást kapott a Székesfővárosi Szívvizsgáló Intézet fejlesztéséről.

13h 15

Sédeni Ambrózy Őméltóságát Országos Vezető és vitéz Rosztóczy Ernő orvos-alezredes tájékoztatta a leventeleány intézményről és az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság működéséről.

13h 30

Dr.Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója beszámolt az Országos Vezetőnek a Testnevelési Főiskola újvidéki bemutatójáról és meghívta az Országos Vezetőt a Testnevelési Főiskola évzáró ünnepségére.

13h 45

Teleki János, a Kistex igazgatója tett látogatást az Országos Vezetőnél.



Június hó 22., kedd

9h

Az országos vezetőséghez beosztottak referádája.

10h

Vitéz Kudriczy István vőrgy., VIII. csoportfőnök folyó ügyeket tárgyalt az Ihnov-al.

11h

A soproni Zrínyi Ilona leánynevelő intézet igazgatója[205] a leánylevente vezető-képzés kiépítése ügyében tárgyalt az Ihnov-al.

11h 30

A vkf. 5. osztálytól a haderő testnevelési előadó kereste fel Ihnov-t és útmutatást kért a haderő testnevelési bemutató ünnepség megrendezésére. Ihnov személyi segédtisztje a szükséges útmutatást megadta.

12h

Radácsi Györgyné, királyhelmeci főszolgabíró felesége fiának pártfogolása ügyében kereste fel Ihnov-t.

12h 30

Andrich[206] komjáti plebános Ihnov felvidéki útjáról készült fényképfelvételeket adta át Ihnov-nak. [sic!]

13h

Ihnov az olasz kultuszminiszter[207] tiszteletére adott ebéden vett részt a Miniszterelnök Úrnál.

17h

Ihnov osztályközi értekezleten vett részt.

Jegyzőkönyv.

az Ifjúság Házában 1943. június 22-én tartott osztályközi értekezletről.

1.

Országos Vezető üdvözli a megjelenteket. Arra kéri az értekezlet tagjait, hogy az itt előadódó dolgokat bizalmasan kezeljék, nehogy félreértések támadjanak.

2.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelentést tesz az újvidéki sport-megbeszélésről és a Testnevelési Főiskola bemutatójáról. Ezen az utazáson részt vesznek vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnökön kívül még dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója, Arató Géza, testnevelési tanácsos, az OSK h. vezetője és mások. Szeretettel fogadták őket. A szombati értekezleten jó munkát végeztek. Az összes délvidéki sport egyesületek vezetői megjelentek és előadták kívánságaikat. Arató Géza, testnevelési tanácsos, az OSK h. vezetője ismertette a testnevelési szervezetet. Két és fél órás tárgyalással elintéztek mindent közmegelégedésre. 570.000.- P. segély problémáját oldották meg. Természetesen minden alaposan elő volt készítve. Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök beszédében megemlékezett a Kormányzó Úr Őfőméltósága 75. születésnapjáról és arról a nehéz időről, amelyen a délvidékiek keresztülmentek. Befejezésül a jelenlévők elmondták a Szózatot. A Testnevelési Főiskola bemutatója élmény volt a délvidékiek számára. A főiskolások ügyesen és szépen szerepeltek. – Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szándékosan mindig csak „magyarokról” beszélt. De még a szerbek is azt mondták az ünnepségről, hogy ilyen szépet még nem láttak. Utána bankett volt, amelyen szerbek és németek is megjelentek. – Megemlítendő, hogy a Reichsdeutsch szervezet is belépett a magyar sportszövetségbe. Az újvidékiek nagy hálával emlékeztek meg a magyar sportvezetőség ottlétéről. Közölték, hogy most hallották másodszor nyilvánosan a magyar himnuszt, amióta visszatértek az anyaországhoz.

3.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jelenti továbbá, hogy Zentán is voltak, ahol megígértek 100.000.- P.-s segélyt pályaépítkezésre és felbiztatták a zentaikat nyitott sportuszoda megépítésére. – Palicson csalódás érte a magyar sportvezetőket, mert ezen a gyönyörű helyen még most is feltűnő sok zsidó van. – Szabadkán külön alkalommal tartanak majd szemlét a magyar sportvezetők. – Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök beszédében hangoztatta, hogy soha differencia nem lehet a leventék és sportegyesületek között.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója közli, hogy a Testnevelési Főiskola az ősz folyamán bemutatót tart Szabadkán, Zomborban, Zentán és Óbecsén. – Kassán és Egerben is tart majd bemutatót a Testnevelési Főiskola.

Országos Vezető fontosnak tartja, hogy a nemzetiségi vidéken is tartson bemutatót a Testnevelési Főiskola. Munkácsot és Nagyszőllőst is látogassák meg a főiskolások.

Vitéz Kudriczy István, a leventék országos parancsnoka bejelenti, hogy a levente színtársulat lemegy ősszel a Bácskába.

Országos Vezető szerint a levente színtársulat és a Testnevelési Főiskola bemutatójának programját egymással összhangban állapítsák meg.

Vitéz Kudriczy István jelenti, hogy a levente színjátszás előadója: Kolozsváry Béla testnevelési tanácsos.

Országos Vezető szerint a sajtó is bekapcsolandó ezen kérdés lebonyolításába.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök kijelenti, hogy a magyar sportvezetőség legközelebb Kassára megy „sportpanasz-napot” tartani.

Országos Vezető azt kívánja, hogy az elnevezés pl. „sport fellendítésének napja” legyen. – Javasolja, hogy az OSK kerületi titkárai mondják meg, hogyan kívánják a beérkezett jelentések alapján összeállítani vitéz Tárczay-Felicides Román dr. Őméltósága és a magyar sportvezetőség útját.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szívesen utazik Máramaros megyébe is.

Döntés:

A Testnevelési Főiskola bemutatói és a levente színjátszás előadásai között együttműködés történjék. Ebben a kérdésben az OSK jelentést készít, amelyet vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök jóváhagy.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök a vitéz Horváth János felelős szerkesztésével megjelenő Magyar Erő egyik fényképfelvételét kifogásolja.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár javasolja, hogy ezt a fényképet levél kíséretében a Propaganda Miniszternek mutassa be az Országos Vezető.

Országos Vezető kijelenti, hogy ezt a képet bemutatja a VKF úrnak és a Kultuszminiszternek is.

4.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, a leventék országos parancsnoka tájékoztatót ad a nyári helyzetről. – Ismerteti az ifjúvezetői táborokat, ahol az összefüggő kiképzés táborszerűen folyik. – Ismerteti továbbá a levente parancsnoki táborokat, stb. Az üdülő táborokról még nem érkeztek be jelentések. 4 vízi tábor van. Azonkívül 60 helyre adott 1/2 millió P.-t a vízi kiképzés szolgálatára a levente csoport. Hiányoznak azok a táborok, ahol részben a gyerekek, részben a levente egyesületek, városok, stb. viselik a költségeket. Fonyódon és Szabadkán híradó táborok vannak. Ezekről még nincs létszámjelentés. 20-án kezdődtek a táborok és szeptember végén fejeződik be az utolsó táborozás.

Országos Vezető kijelenti, hogy nyáron kiszállásokkal megszemlélik az ország különböző részeiben létesült táborokat.

Kudriczy jelenti, hogy minden táborban alkalmaztak egy testnevelési tanárt, vagy egy testnevelési főiskolai hallgatót a testnevelés vezetésére.

Országos Vezető javasolja, hogy a Testnevelési Főiskola hallgatói írják le a táborokban szerzett tapasztalataikat.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint levente beszámoló is legyen.

Országos Vezető kijelenti, hogy a legjobb beszámolót 100.- P.-vel óhajtja jutalmazni. Az osztályvezetők is hallgassák meg ezeket a beszámolókat. Célszerű a kérdéseket előre feladni.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy bejelenti, hogy ő, mint a leventék országos parancsnoka több díjat ad erre a célra.

Vitéz Pálossy János ezredes szerint pályázat legyen.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint kb. 3 oldalas pályázatot kellene kiírni.

Döntés:

5-10 oldalas beszámolóra pályázatot írjanak ki. A 10 legjobb pályázatot jutalmazni fogják, pénzzel.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója azt kívánja, hogy a határidő a pályázat beadására szeptember 30-án járjon le.

Vitéz Pálossy János vk. ezredes bejelenti, hogy levente részről a szempontokat leírják és átküldik dr. Misángyi Ottó Testnevelési Iskola-i igazgató [sic!] részére.

5.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy bejelenti, hogy Bulgáriából 1 magyar leventeleány vezetőnőt és 14 leventeleányt hozatnak el magyarországi nyaralásra. A határon leventeleány vezetőnő várja őket. A leventeleány vezetőség gondoskodjék szórakoztatásukról, elhelyezésükről, stb. – A bolgár-magyar csereakciót már jóváhagyták a minisztertanács részéről.

Országos Vezető megbízza vitéz Kudriczy István vezérőrnagyot, hogy gondoskodjék ebben a kérdésben. [sic!] 30-35 Brannik leány jön Magyarországra és ugyanennyi magyar leventeleány lemegy Bulgáriába.

Vitéz Kolozsváry Béla testnevelési tanácsos javasolja, hogy a magyar leventeleány csapat augusztus 5-én menjen Bulgáriába és augusztus 20-án ünnepséget rendezzenek ott.

Országos Vezető bejelenti, hogy a költségek előteremtésére, kb. 10.000 P.-re fog miniszteri döntést proponálni.

6.

Vitéz Pálossy János vk. ezredes bejelenti, hogy szombaton megnézte a lágymányosi vízi telepet, ahol 30 kajakot avattak fel. Több előkelőség volt ott. A Székesfőváros minden támogatást megígért. 3 Horthy bajnokságot nyert levente is van a lágymányosi vízi telepen. – A XI. ker. levente lőtér most készül el. Ez is szép.

7.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár jelenti, hogy az olasz, bulgár és német diákszövetség meghívott 10-10 magyar egyetemi hallgatót sporttáborozásra. – Javasolja, hogy a Magyar Nemzeti Diákszövetség a tihanyi táborba hívja meg az olaszokat, bulgárokat és németeket.

Dr. vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök első hallásra is nagyon jónak találja ezt a gondolatot.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár szerint Olaszországban Cortina d`Ampezzoban táboroznának a magyarok.

Országos Vezető megbízza dr. Rajczy Imre miniszteri titkárt, hogy intézkedjen ebben a kérdésben.

8.

Országos Vezető bemutatja a szervezetet feltüntető új táblákat.

Az értekezlet tagjai néhány változtatást eszközölnek a tervezeten.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök azt kívánja, hogy dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója, Arató Géza, az OSK h. vezetője és Vízy Elemér őrnagy megbeszéléseket folytassanak a változtatások eszközlésére.

Vízy Elemér őrnagy kijelenti, hogy ezt a dolgot pénteken letárgyalják.

9.

Országos Vezető megjegyzi, hogy az állami alkalmazottak fizetésének 20 %-os emelésénél a tiszteletdíjasok fizetését is fel kell emelni. Elsősorban a leventelány ügyosztályon szolgálatot teljesítő tiszteletdíjasokról van szó.

Dr. Emődy István miniszteri osztálytanácsos beszélt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterrel, aki neki azt mondotta, hogy a köztisztviselők törzsfizetéséhez hozzácsapják a 3 hónaponkénti esedékes háborús különmunkadíjakat is és ezen összeg 20 %-ával emelik a fizetéseket. A családi pótlékot 12 P.-vel és a közlekedési pótlékot 7 P.-vel emelik. Azonban minderre még nincs intézkedés. A magánalkalmazottakra is kijön a rendelet.

10.

Országos Vezető felolvassa a Társaság cikkét a radványi sportolással kapcsolatban.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója intézkedni fog ebben a kérdésben.

11.

Országos Vezető a fővárosi és vidéki levente ünnepségekre képviselő kiküldése tárgyában kért véleményt az értekezlet tagjaitól.

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy azt kéri, hogy az Országos Vezető mindig közölje azt a levente csoporttal, ha a leventeünnepségeken megjelenik. Esetleg a hadtest levente parancsnokságoktól képviseljék az Országos Vezetőt ezeken az ünnepségeken. – Országos Vezető személyi segédtisztje megválaszolja a meghívásokat. Így központi intézkedés történik.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök azt javasolja, hogy ugyanígy a társadalmi sportünnepségeken – ha őmaga nem mehet el – akkor az OSK vezetője, vagy az OSK. megbízottja képviselje a Társadalmi Sport és Testnevelés Vezetőjét. Az Országos Vezető képviseletére esetleg felkérhető a főispán. Az ünnepségeken való megjelenés tehát központi irányítás szerint történjék.

Országos Vezető javasolja, hogy ennek a kérdésnek a rendezésére megbeszélés legyen. Ezt szabályozni kell.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök azt kívánja, hogy dr. Ferenczy Emil testnevelési előadó legyen az ügy előadója. Fontos, hogy megválaszolják a meghívásokat és valaki ott megjelenjék.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója szerint a Nemzeti Sport Bizottság tagjait kell felkérni a képviseletre. Ők képviseljék a magyar sportot.

Országos Vezető azt javasolja, hogy mindezt a Nemzeti Sport Bizottság ülésén tárgyalják meg.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a megbízott a magyar sportvezetőség képviseletében utazik oda.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója bejelenti, hogy a Nemzeti Sport Bizottság július 15-én tartja legközelebbi ülését.

12.

Országos Vezető jelenti, hogy június 26-án Debrecenbe utazik. – Június 27-én Szatmárnémetiben a levente-otthon felavatási ünnepségén vesz részt. – A 29-i egri út elmarad. – Július 1-én Kolozsváron a MEFSOK főiskolai bajnokságokat tartják meg. Ott előadást tart az Országos Vezető. – A július 10-én és 11-én rendezendő szolnoki levente országos céllövő versenyekre vitéz Kudriczy István vezérőrnagy leutazik.

13.

Vízy Elemér őrnagy ismerteti a zágrábi magyar katonai attasé levelét vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök leutazásával kapcsolatban. A magyar katonai attasénak az a benyomása, hogy Zebiç horvát sportvezető valójában nem nagy barátja a magyaroknak.

Országos Vezető felolvassa a meghívó levelet. Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök megbeszéléseket folytasson Zágrábban. Erről ügyirat készüljön. Ha ehhez megérkezik a minisztertanácsi hozzájárulás, akkor sürgönyözni kell, hogy június 27-én érkezik vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök Zágrábba.

Országos Vezető intézkedés végett átadja a levelet a IX/1 ügyosztálynak.

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök helyesnek tartaná vándordíj kitűzését Zágrábban.

Döntés:

Ebben a kérdésben előkészítendő a minisztertanácsi előterjesztés. (Ehhez az eredeti meghívó levelet kell mellékelni.) A minisztertanácsi hozzájárulás után Zebiçnek levélben kell válaszolni.

Országos Vezető elrendeli, hogy dr. Emődy István és Vízy Elemér ezt együttesen megtárgyalják.

14.

Vízy Elemér őrnagy ismerteti a pozsonyi katonai attasé levelét. (Macek állítólag könnyebb fejsérülése miatt nem jön Magyarországra.)

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök szerint a szlovákoknak jelenleg nincs sportvezetőjük.

Országos Vezető elrendeli, hogy a Maceknek küldendő levél ügyében még részletesen tegyen jelentést. Részletes utasításokat kérjen az Országos Vezetőtől.

15.

Gál Károly tábori főlelkész jelenti, hogy összesítették a levente-parancsokságoktól beérkezett jelentéseket a lelkigyakorlatokról, illetőleg a leventék úrvacsorájáról. 862.495 levente végzett lelkigyakorlatot, illetve vett úrvacsorát.

Vízy Elemér javasolja, hogy ezt újságba kell tenni.

Gál Károly tábori főlelkész szerint ebbe a számba nincsenek beleszámítva az iskolák.

Országos Vezető ezt jelenteni fogja a hercegprímásnak.

16.

Vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök szükségesnek tartja a leventeleány hitelek, illetőleg póthitelek ügyében egy értekezlet összehívását.

17.

Vitéz Pálossy János vk. ezredes jelenti, hogy megindult a tábori rabbi kiképzés. 80 rabbit hívtak be tartalékosként.

18.

Dr. Rajczy Imre miniszteri titkár javasolja, hogy a Kultuszminiszternek említse meg az Országos Vezető a Testnevelési Főiskola egyenruhájának ügyét.

19.

Dr. Misángyi Ottó, a Testnevelési Főiskola igazgatója jelenti, hogy 700.- P.-t adott a Testnevelési Főiskola kifestésére.

Országos Vezető elrendeli, hogy Ottó László miniszteri tanácsosnak levelet kell írni ebben a kérdésben.



Június 23, szerda

9h

Vitéz Kudriczy István vezérőrnagy, a leventék országos parancsnoka megbeszélte az Országos Vezetővel a Honvédelmi Miniszter Úr referádájának az anyagát.

10h

Vitéz Tárczay-Felicides Román dr. miniszteri osztályfőnök, a Társadalmi Sport és a Testnevelés Vezetője referálta az Országos Vezetőnek Csízik Béla államtitkárnak a Nemzeti Sport Bizottság tagjává való kinevezését és Zsembery Gyulának a Turista Szövetség elnöki tisztségéről való lemondását.

11h

Vitéz Major István ezredes a kolozsvári nyári egyetem megnyitó ünnepségével kapcsolatos teendőkről tett jelentést az Országos Vezetőnek.

12h

Az Országos Vezető a Leventék Országos Parancsnoka társaságában a Honvédelmi Miniszter Urat tájékoztatta a vezetése alatt álló szervezet elmúlt munkásságáról és a jövő munkaprogramjáról, az ezzel felállított szervezetekről és a célkitűzésekről. Az előadás a kijelölt idő alatt nem nyert befejezést és a legközelebbi honvédelmi miniszteri kihallgatás alkalmával nyer folytatást. A Honvédelmi Miniszter Úr az előadás során a szakszolgálatos tisztikarnak nemzetnevelési tisztikarrá való átalakítására vonatkozó ügydarabot magához vette és az ügy elintézését magáévá fogja tenni.

18h

Az Országos Vezető kisbarnaki Farkas Ferenc altábornaggyal, az Országos Főcserkésszel folytatott megbeszélést a Ludovika Akadémián. A megbeszélés alkalmával átadta az Országos Főcserkész az Országos Vezetőnek azt a főcserkészi parancstervezetet, amelyet a levente-cserkészviszony javítása érdekében ki óhajt adni. Az Országos Vezető ezt a parancstervezetet a H.M. VIII. csf-nek adja majd át tanulmányozás végett azzal az utasítással egybekötve, hogy egy levente parancstervezetet is készítsen a fenti ügyben. A levente parancstervezet elkészülte után egy újabb megbeszélésre kerül majd a sor a tervezett parancsok összeegyeztetésére. Farkas altábornagy azonkívül jelentette a megbeszélés alkalmával, hogy országos főcserkészi minőségében a június 27-i II. cserkész-nagytanácson fentieket be fogja jelenteni.



Június 25., péntek

8h

Az Országos Vezetőséghez beosztottak referáltak.

9h

Ferenczy Emil testnevelési előadó referált az Országos Vezetőnek. Az Országos Vezető kifogásolta, hogy a magyar evezősök a bécsi regattán indulni akarnak, holott ő határozottan utasítást adott a német sportfőhatóság kérelmére, hogy Németországgal mindenféle sportverseny szüneteljen. Nevezettet utasította az Országos Vezető, hogy az ügyről azonnal részletes jelentést tegyen.

10h

Lovass László vk. alezredessel megbeszélte az Országos Vezető az Országos Főcserkésszel folytatott tárgyalásoknak a 40/e osztályra vonatkozó anyagát.

11h

Csillagy[208] Miklós cégvezető, leventeegyesületi elnök egyesületének az ügyében jelentkezett az Országos Vezetőnél.

12h

Páter Szalóczy Pelbárt Rector, Buzáth Ákosnak a Szent Antal Collégiumba való felvétele ügyében tárgyalt az Országos Vezetővel.

12h 30

Jaszlits Lászlóné a leventeleány ügyosztály részéről meghívta az Országos Vezetőt június hó 27-én a Sportcsarnokban rendezendő leventeleány ünnepségre.

13h

Vitéz Rosztóczy Ernő, orvos-alezredes, az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság főtitkára referált a bizottsági tagok jelenléti díjáról, a Székesfővárosi Szívvizsgáló Intézet fejlesztéséről és a Sportorvosi Intézet részére bérbeveendő helyiségről.

13h 30

Walter Jánosné a levente-jelvények aranyozásához szükséges arany kiutalása ügyében Országos Vezető pártfogolását kérte a Pénzügyminisztériumban (Az ügy előadója Détsey miniszteri tanácsos.)



Június 26., szombat

9h 30

Országos Vezető segédtisztje kíséretében szemleútra utazott Szatmárnémetibe.



Június 30., szerda

Országos Vezető vitéz Major István ezredes és Richter János százados társaságában a kolozsvári nyári egyetem megnyitására Kolozsvárra utazott.





Függelék


Minisztériumok név- és címjegyzéke





Miniszterelnökség

A Sándor-palotában, Budán, az I. kerületi Szent György tér 1. sz. alatt működött. Osztályai: sajtó-, elnöki, második ügyosztály.



Belügyminisztérium

Budapest I., Országház u. 30. sz. alatt működött. Tizenegy ügyosztálya volt. Kivándorlási tanácsa és a ki- és visszavándorlókat védő irodája a Budapest VIII., Fiumei (1957 és 1990 közt Mező Imre) úton volt.



Honvédelmi Minisztérium

Budán, az I., Szent György tér 3. sz. alatt működött (1945-ben, az ostromot követően a Budapest V., Markó u. 2. sz. alatt). A XVII/c. osztálya a Budapest II., Lánchíd u. 12. sz. alatt, a Fiumei Szállóban rendezkedett be.



Igazságügyminisztérium

A Budapest V., Markó u. 16. sz. alatt működött 1950-ig. (1981-ben a Legfelsőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság kapta meg az épületet.) Tíz ügyosztálya volt.



Iparügyi Minisztérium

A Budapest II., Lánchíd u. 2. sz. alatt működött.



Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium

A Budapest II., Lánchíd u. 1–3. sz. alatt működött.



Közellátásügyi („Közélelmezési”) Minisztérium

Budapest V., Széchenyi rakpart 6.



Külügyminisztérium

Budapest I., Dísz téren működött. Nyolc ügyosztálya volt.



Nemzetvédelmi Propagandaminisztérium

1942. április 17-én alakult meg. A Sztójay-kormány hivatalba lépésétől: Hivatal. (Keretében kezdetben az elnöki ügyosztályon kívül csak a korábban a miniszterelnökséghez tartozó Nemzetpolitikai Szolgálat működött. Budapest V., Markó u. 16., illetve I., Dísz tér 3.)



Pénzügyminisztérium

Budán, az I., Incze pápa tér – 1936-ig Pázmány Péter u., 1954-től Hess András tér – 5. sz. alatt működött. (Az ostromot követően az V., Markó u. 2. sz. alatt.) Tizenkilenc főosztálya közül a X.b a Budapest V., Tisza István – 1945-től József Attila – u. 6. sz. épületben volt.



Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

A Budapest V., Hold (1938–47 között gróf Klebelsberg Kuno, majd ismét Hold, 1953–90 között Rosenberg házaspár) u. 16. sz. alatt volt. Tizennégy ügyosztálya közül a XIII.-hoz tartozott a testnevelés, az OTT, a levente- és cserkészmozgalom, a film stb. Számvevősége az V., Báthory u. 12. sz. alatt volt.

Társadalmi, politikai szervezetek, intézmények, gyárak, üzemek





Actio Catholica (Katolikus Akció)

XI. Pius (1922–1939) kezdeményezésére megalakult nemzetközi szervezet, amely a katolikus egyesületeket, mozgalmakat stb. fogta össze. A magyarországi AC-t 1935-ben hozták létre öt szakosztállyal – úgymint hitbuzgalmi, erkölcsvédelmi, szervezési, kulturális, szociális-karitatív és sajtó szakosztály. Országos elnöksége Budapesten, a IV. kerületi[209] Ferenciek tere 7. sz. alatt működött. 1990-ben a Püspöki Kar megszüntette, s egyben megkezdte újjászervezését.



Állami Munkaközvetítő Hivatal

A Munkaközvetítő Intézet jogutódjaként 1916-ban létrejött hivatal. Feladata a munkavállalók elhelyezésének segítése. Feladatát 1945-ben a szakszervezetek vették át.



Angolkisasszonyok (polgári iskolai) Tanárképző Főiskolája

Az angolkisasszonyok zárdájához (Budapest IV., Váci utca 47.) csatlakozó épületben működő intézmény: 1856-tól tanítóképző, 1894-től polgári iskolai tanárképző. 1949-ben államosították.



Baross Szövetség

Kereskedő, Iparos, Rokonszakmák és Termelők Országos Egyesületeként 1919. augusztus 6-án alakult meg keresztény-nemzeti alapon. Első irodája Budapesten, az V., Deák Ferenc utcában volt, majd a IV., Bástya utcába költözött. 1938-tól az Ybl Miklós (1814–1891) tervezte egykori Károlyi palotában (Budapest VIII., Múzeum utca 17., a mai Pollack Mihály tér–Múzeum utca sarka) volt a székházuk, amelyre 1941-ben egy újabb emeletet húztak. Egyik szakosztálya majd főcsoportja a Baross Női Tábor volt. Hetilapot adott ki, tk. Baross Szövetség néven. A háború után megszüntették.



Berzsenyi Dániel Gimnázium

Az 1858-ban alapított német nyelvű gimnázium jogutódja, amely mai nevét az 1920/21-es tanévtől viseli. A Budapest IV., Markó u. 29–31.-ben lévő épületébe 1876-ban költözött. 1941-ben egyesítették a Bolyai János Gimnáziummal (Budapest IV., Markó u. 18–20.), majd ismét visszaköltözött eredeti épületébe. 1952-ben elhelyezték a Budapest XIII., Huba utcába, a 80-as évek elején a Budapest XIII., Kárpát u. 49–53.-ba.



Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia

1931-től működik a Budapest II., Hidegkúti (1946–91 között: Vörös Hadsereg útja) út 28. sz. alatt. 1939-ig Ludovika II. Tanulmányi Főcsoport néven a Trianon által nem engedélyezett fegyvernemek – repülő, páncélosok –, valamint egyéb csapattisztek kiképzését biztosította. Épületében kapott helyet az 1941/42-es tanévben a Magyar Kir. Hadapródiskola is.



Brannik

1941-től működő bolgár ifjúsági szervezet (Brannik: a.m. „védő”). Célja az ifjúság katonai előképzése. Minden 12-21 év közötti leány és fiú a tagja volt. (1943-ban ez kb. 108 ezer főt jelentett.) Legfőbb vezetője a miniszterelnök volt.



Ciano Gimnázium

(Lásd Pannonhalmi Gimnázium és Diákotthon)



Cordatic Rt.

A Budapest VIII., Kerepesi út 17. sz. alatt működő gumiüzem 1891-től a magyar Ruggyantaárugyár Rt. Nevet viseli. (Ruggyanta: rugódzó gyanta, azaz gumi.) 1937-ben két kereskedelmi vállalatot hozott létre: az EMERGÉ Palma Kaucsuk Rt-t és a Cordatic Magyar Gumiabroncs Értékesítő Rt-t. 1951-ben államosították. 1973-tól Taurus Gumiipari Vállalat a neve.



Csalogány Utcai Tanítóképző

A Zirzen Janka (1824–1904) által 1869-ben szervezett állami tanítóképző épületében (Budapest II., Csalogány – korábban Öt pacsirta u. 43. sz.) működő iskola. 1874–1951 között folyt itt tanítónőképzés. Jelenleg általános iskola működik itt.



Danuvia Fegyver- és Lőszergyár

Az 1923-ban létrejött Danuvia Ipari és Kereskedelmi Rt. neve 1938-48 között. 1924-től modern fegyvereket gyártott. Telephelye 1928-tól Budapesten, a XIV., Kövér Lajos u. 11. sz. alatt volt. 1948-ban államosították. Vidéken is voltak gyártelepei. Központja: Budapest XIV., Angol u. 10–20.



Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség

1941-ben alapított szervezet. Szerepét a két világháború között a Dél-magyarországi Művelődési Egyesület töltötte be. Irodalmi szakosztálya adta ki a Kalangyát, a szervezet működtette a Délvidéki Szépmíves Céhet, a Délvidéki Sportrepülők Egyesületét. Magyar nyelvű tanfolyamokat szervezett a magyar történelem, alkotmánytan stb. köréből. Volt többek között Hazatérők Osztálya, Hadigondozási Osztálya, Szociális és Biztosítási Osztálya stb. 235 fiókkal, 173 tagegyesülettel és kb. 300 ezer taggal rendelkezett 1941-ben.



Deutsche Jugend

1941. július 29-én megalakuló szervezet (bejegyezve 1942-ben), mely a magyarországi német ifjúság katonai előképzését végezte a leventekötelezettség fenntartása mellett.



Diákkaptár

A diákok gazdasági tevékenységét szervező mozgalom. „Szülővárosa” Debrecen. Az 1928-as kezdeményezést követően az 1939/40-es tanévben indult meg. Tagjai mezőgazdasági, ipari, kereskedő munkával, hulladékgyűjtéssel, illetve adományok révén gyarapították tőkéjüket. 1942. október 23-án v. Horthy István nevét vette fel. A szövetség irodája a Budapest V., Nádor u. 24. sz. alatt volt, majd 1944 végén egy védett házban, a Budapest XIV., Semssey Andor u. 4.-ben. 1948. április 3-án a Belügyminisztérium feloszlatta, vagyonát lefoglalták. A mozgalom történetét s vezetőjének, Csanak Tibornak a munkásságát a volt főtitkár, Kiss István írta meg „Diákkaptár Szövetség. Egy elfeledett diákmozgalom története” (kézirat, é. n.) címmel.



Diósgyőri M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (DIMÁVAG)

A MÁVAG (lásd ott!) diósgyőri részlege: a Kőbányai úti gyárral jogelődjét, a Diósgyőri Vas- és Acélgyárat 1880-ban egyesítették. A második világháború után egyik részlegéből lett a DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyára, a másikból a Lenin Kohászati Művek.



Egyesült Izzó

1896 óta működő izzólámpagyár, mely 1901-ben Újpesten építette ki gyártelepét. 1912-től a Tungsram márkanevet használja. 1932-ben a General Electric Company vette át a részvényeit. 1948 után állami vállalatként kezelték. 1989-ben részvényeinek nagy részét ismét a General Electric Co. vette meg.



Egyesült Női Tábor

1941-ben alakította meg Schlachta Margit (lásd az életrajzi adatoknál!) a nőtársadalom csúcsszerveként. Feladata volt a női honvédelmi munka szervezése, gyermekgondozás, szociális támogatás, gyermekelhelyezés. Munkáját támogatták a legjelentősebb nőegyesületek. 1943-ban az Országos Nép- és Családvédelmi Alappal (ONCSA) együtt 1500 napközi otthont működtetett.



Egyetemi Nyomda

Az 1577-ben Nagyszombatban alapított nyomda jogutódja, melyet 1635-ben a Pázmány Péter (1570–1637) által alapított egyetemhez csatoltak. 1777-től Budán működött. 1923-ban a pesti egyetem bölcsészkari épületében (Budapest VIII., Múzeum krt. 6–8.) helyezték el. 1950-től a Budapest VII., Dohány u.10–14. sz. alatt üzemel.



Egyházközségi Munkás Szakosztályok

Az Actio Catholica szervezetén belül, 1937. január 1-jétől működő mozgalom, amely a munkások keresztyén szellemiségű nevelését, társadalmi felemelkedésének elősegítését tűzte ki célul. Katolikus Munkás címmel lapot adott ki. (Később Új Szociális Rendre változott a lap címe.) Vezetője Frész – Freesz – József (Budapest 1903. április 2. – Budapest 1951. november 24.) volt, akit 1948 februárjától sűrűn beidézték az ÁVH-ra, s az elszenvedett kínzásokba halt bele a Széher úti kórházban. A szervezet 1939-ben csatlakozott a Magyar Szociális Népmozgalomhoz, 1944-ben részt vett az ellenállásban, tagja volt a Magyar Frontnak. Monoron titkos nyomdát működtetett. 1946-ban betiltották.



Fegyver- és Gépgyár

1891-ben alapították a Budapest IX., Soroksári út 158. sz. alatt. 1935-ben összevonták a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.-vel Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár néven. (Kőbányán, a Gergely u. 27.-ben henger és présművet, Törökbálinton szerelőüzemet állított föl.) A háború után Lampart Művek Rt. néven működött.



Fonalkikészítő Gyár

Pestszenterzsébeten (1950-től Budapest XX. ker.), a Vágóhíd u. 14. sz. alatt működő Fonalkikészítő Rt. és Varrócérna Kereskedelmi Rt. egyik egysége, melynek épületei a második világháború alatt csaknem teljesen megsemmisültek. 1948-ban államosították.



Fővárosi Közmunkák Tanácsa

Az 1870. évi X. tc. értelmében működő testület, melynek feladata egyebek közt a fővárosra kiterjedő szabályozási munkák készítése, utcák, terek elnevezése. 1937-ben hatáskörét kiterjesztették az elővárosokra és a fővárost környező falvakra is. 1948-ban az Országgyűlés a testületet feloszlatta. Irodája a Budapest VII., Madách tér 3–4. sz. alatt volt.



Futura

A Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága. 1919. október 10-én alakult meg a Magyar Király Szállóban (Budapest V., Dorottya u. 2.). 1920-tól összes részvényét a Hangya (ld. ott!) és az Országos Központi Hitelszövetkezet birtokolta. Az alapítók elsősorban azt akarták elérni, hogy a kötelékükbe tartozó szövetkezetek terményeinek értékesítését központilag lehessen elvégezni. Közraktárakat, magtisztító telepeket, külföldi ügynökségeket stb. hozott létre. A cég jelentős export-import tevékenységet is végzett. Részt vett több fontos állami akcióban, pl. az állami gabonagyűjtésben, mezőgazdasági gépakcióban stb. Több vállalat létesítésében is jelentős szerepe volt. Ilyenek többek között: Fatermelők Behozatali Részvénytársasága, Magyar–Lengyel Kereskedelmi Rt., NOSTRA Kereskedelmi Rt. Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárának Budapesten több bérháza is volt. Csepelen gyapjúminta-mosodát, magtisztító telepet üzemeltetett. „Búzakereszt” címen a húszas években heti értesítőt adott ki. Hivatali helyiségei 1925-ig a Budapest V., Dorottya u. 2. alatti régi épületben voltak, 1925–33 között a Budapest V., Bécsi utca 2.-ben működtek, 1933-tól a Budapest V., Gróf Tisza István – 1945-től József Attila – u. 6.-ban. 1937-ben a cég megvásárolta a Dorottya u. 2. alatti ingatlant, s a lebontott Magyar Király Szálló helyén – Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárának két bérházán túl – felépítette saját székházát.



Gamma (Finommechanikai és Optikai Művek)

Az 1920-ban alapított Gamma Műszaki Rt. neve 1939-től. A Juhász testvérek (István és Zoltán) fejlesztették nagyipari vállalattá s helyezték át a Budapest VIII., Koszorú u. 14–16. sz. alól a Budapest XII., Fehérvári út 81–85 alá. Katonai műszereket, optikai eszközöket stb. gyártott. 1948-ban államosították. Irodája Budapest IV., Apponyi tér (1951-91 között Felszabadulás tér, 1991-től Ferenciek tere) 1. sz. alatt volt.



Gioventu Italiana del Littorio (G.I.L.)

Az olasz ifjúság fasiszta szervezete. Tagjai – kötelező jelleggel – a 8 és 18 év közötti fiatalok. Férfiszervezetei a 8-14 év közöttieket tömörítő Opera Nazionale Balilla (Balilla egy genovai kisfiú volt, aki a XVIII. században élt, s harcolt az osztrákok ellen), illetve az avantgardista (avantgarde = élcsapat). Testnevelési akadémiája Orvietóban volt.



Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ)

1902-ben, a magyar gyáriparosok országos érdekvédelmi szerveként létrejött szövetség. Megalapítója és első elnöke id. Chorin Ferenc (1842–1925) volt. 1944 őszétől GYOK (Gyáriparosok Országos Központja) néven működött, majd megszűnéséig, 1948-ig ismét régi nevét használta. 1991-ben újjászervezték. Irodája Budapest V., Akadémia u. 1. sz. alatt volt.



Hadiakadémia

A trianoni békediktátum nem engedélyezte Magyarország számára sem a vezérkart, sem a vezérkari tisztképzést. Ezért vezérkari képzést a „Ludovika Akadémia tiszti továbbképző tanfolyamán” biztosítottak, mely később „Budapesti szabályzatismertető tanfolyamra” módosult. Ez a tanfolyam vette föl 1939-ben hivatalosan a Hadiakadémia nevet. Épülete Budapesten, a X., Hungária krt. 11. sz. alatt volt, a Pálffy laktanyában.



Hadi Levéltár

1918. november 11-én hozták létre s a Hadügyminisztérium I. csoportjának 10. osztálya alá tartozott. 1919 januárjától Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum. 1921. március 16-án önálló intézménnyé vált M. kir. Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven. 1922. november 15-én szétválasztották a levéltárat és a múzeumot. 1928 júniusában a Vezérkari Főnökség alá került. Hivatali elhelyezése kezdetben a Bécsi kapu tér 4.-ben volt, 1921 elején a Mária Terézia laktanyában – Budapest, Üllői út 47–49. – kapott helyet. (A laktanya neve 1945 után Kilián György). 1929-ben a múzeum a Nádor laktanyába költözött. Az épület a Bástya-sétány (1935–45 között Bethlen István bástyasétány, 1945 után Tóth Árpád sétány) 41. sz. alatt áll, Kapisztrán téri szárnyába a levéltár csak a második világháború után került. 1947-ben a múzeummal egyesítve Honvéd Levéltár és Múzeum volt a neve, 1950 és 54 között Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum. Jelenleg önálló igazgatóság Hadtörténelmi Levéltár néven.



Hangya

1898-ban gr. Károlyi Sándor (1831–1906) által alapított termelői, értékesítő és fogyasztási szövetkezet. 1905-ben épült fel központja Budapesten, a IX., Közraktár u. és a Boráros tér sarkán Schmal Henrik (1846–1913) tervei szerint. 1922-ben Györgyi Dénes (1886–1961) építette föl új székházát a Budapest IX., Közraktár u. 30. sz. alatt. Bérházai, raktárépületei, gyárai, üzemei, kórháza voltak. Jelentős külkereskedelmet is folytatott. 1947-ben beolvasztották a Magyar Országos Szövetkezeti Központba. Szövetkezeti boltjai Budapesten, a VII., Rákóczi út 36. és a IX., Boráros tér 1. alatt voltak.



Hlinka-gárda (Hlinkova garda)

A Hlinka András (Andrej Hlinka), szlovák pap (Csernova, 1864. szeptember 27. – Rózsahegy-Ruźomberok, 1938. augusztus 16.) által 1919-ben alapított autonomista Szlovák Néppárt (Slovenska Ludová Strana) félkatonai fegyveres alakulata. Megszervezésére 1938 júniusában került sor (1938 őszén legalizálták). A második világháború után mint fasiszta szervezetet feloszlatták. Fővezére 1938–39-ben Karol Sidor, 1939–44-ben Alexander Mach, 1944-től Otomar Kubala.



Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap

1939. június 19-én nyújtja be törvényjavaslatát a képviselőházba az alap létrehozásáról v. Bartha Károly honvédelmi miniszter. Eszerint:

„1./ A repülés fokozódó nagy jelentőségénél fogva a törvényhozás a repülőképzésnek mennél hathatósabb előmozdítása végett külön alapot létesít… 2./ Az alap rendeltetésének megfelelően támogatást nyújt azoknak a személyi és dologi kiadásoknak a fedezésére, amelyek az ifjúságnak a repülésben való rendszeres elméleti és gyakorlati kiképzéséhez, a már kiképzett repülők gyakorlatban tartásához, valamint a repüléssel kapcsolatos földi szolgálatban való kiképzéséhez, repülőgépek, műszerek és egyéb eszközök beszerzéséhez, előállításához és jókarbantartásához, valamint általában a repülés gyakorlati ismereteinek terjesztéséhez, a repülés fejlesztéséhez és népszerűsítéséhez szükségesek… támogatást nyújthat a kiképzés és gyakorlatbantartás célját szolgáló repülőterek, terepek létesítéséhez és felszereléséhez, úgyszintén a repülőgéptervezés előmozdításához… támogatást nyújthat… balesetek elleni biztosításhoz… repülőgépek szavatossági és másnemű biztosításához…” (Az 1939. évi június hó 10-ére összehívott országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi irományok 12. szám.)

Bevételei származhatnak: mozijegyek utáni részesedésből, feláras és egyéb alkalmi postabélyegek eladásából, adományból, állami költségvetésből, a miniszter által meghatározott egyéb forrásokat terhelő hozzájárulásokból vagy részesedésekből.

Az Intézőbizottság 5 tagból állt: őket a honvédelmi miniszter javaslatára az államfő nevezte ki (hármat a légierő állományából, kettőt a Magyar Aero Szövetség tagjai közül).

1941-ben ezer repülőlevente állt repülőkiképzés alatt (2 és fél hónap volt a kiképzés ideje). A 15-17 év közötti vitorlázó repülők közül választották ki azokat, akiket motoros kiképzésre bocsátottak. Közülük a sikereseket katonai szolgálatra pilótának hívták be. Az Alapnak ebben az évben 61 motoros gépe, 124 vitorlázó gépe, 36 gépkocsija, 90 ejtőernyője volt.

Pilótának jelentkezhetett az a 18-20 év közötti fiatalember, aki legalább 4 középiskolai osztályt végzett s igazolta magyar állampolgárságát, nőtlen családi állapotát, keresztény származását, s rendelkezett erkölcsi bizonyítvánnyal valamint szülői beleegyezéssel. Az Alap hivatalos lapja a Magyar Szárnyak c. folyóirat volt. Az Alap elnöke v. nagybányai Horthy István volt.



Honvéd Haditechnikai Intézet

A Budapest XI., Horthy Miklós (1945-től Bartók Béla) út 24–26. sz. alatt, a Hadik laktanyában (1945-től Zalka Máté), 1930 márciusától működő intézmény, amely a tudományos eredmények katonai célú felhasználásának előkészítését végezte.



Honvéd Vezérkari Főnökség

A honvédség legfelső operatív irányító testülete. Élén a tábornoki rangú vezérkari főnök áll. Mivel a trianoni szerződés nem engedélyezte Magyarországnak a vezérkart, a vezérkari tisztképzést a Ludovika Akadémia tiszti továbbképző tanfolyamán végezték, mely csak 1939-ben vette föl hivatalosan a Hadiakadémia (lásd ott!) nevet. A vezérkar pedig a HM VI. főcsoportfőnökségeként működött, szintén 1939-ig. Épülete Budapesten, az I. kerület Színház u. 7. sz. alatt állt.



Idegenforgalmi Hivatal (Országos)

Az 1928-ban létrehozott Országos Idegenforgalmi Tanács titkársága, mely 1936-tól hivatalként működött. Bécsben és Velencében propagandairodája volt. Két másik szervezettel együtt 1939-ben Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösséget hozott létre. 1948-ban megszüntették, 1955-ben Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal néven újjászervezték.



Iskolanővéri Egyesület (Miasszonyunkról Elnevezett Szegény Iskolanővérek)

1833-ban Bajorországban alapított kongregáció. Magyarországi központja 1923-tól Szegeden volt. Célkitűzése: „iskolákban és az élet minden területén oktatás és nevelés.” (Puskely Mária) Budapesten, a IX., Knézich u. 5–7. sz. alatt van rendházuk és gimnáziumuk Patrona Hungariae néven.



Jednota

1896-ban Prágában megalakult szervezet, mely a cseh és a szlovák (tót) kölcsönösséget hirdette. Célja a cseh–szlovák nemzetegység megteremtése volt. Szellemi vezére a későbbi köztársasági elnök, a prágai egyetem tanára, G. T. Masaryk (1850–1937) volt.



Katolikus Agrár Leányok Általános Szövetsége

1935-ben alapította Luczenbacher Rita és Stettner Andrea. Neve 1940-től Katolikus Leánykörök Szövetsége. Célja a falusi leányok vallásos-szakmai nevelése; ennek érdekében népfőiskolát, tanfolyamokat szervezett a mintegy 60 ezer tagnak. Havilapja az Új Kalász volt. 1946-ban működését betiltották – 1990-ben megkezdték újjászervezését. Központja Budapest XII., Pagony u. 8. sz. alatt volt.



Katolikus Agrár Legények Országos Társulata

A katolikus parasztifjúság hivatásrendi szervezete. P. Kerkai Jenő vezetésével 1935-ben alakult meg Szegeden. Alapszabályait 1937-ben hagyták jóvá. 1939-ben egyesült a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesülettel (SZKIE), majd csatlakozott a Magyar Szociális Népmozgalomhoz. 1939-től betiltásáig (1946-ig) központja Budapesten, a IV., Cukor u. 3. sz. alatt volt. 1942-ben félmillió taggal rendelkezett. 1990-ben megkezdődött újjászervezése. Folyóirata a Dolgozó Fiatalság volt.



Katholikus Diákszövetség

1923-ban jött létre – teljes neve Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség volt. A felsőfokú oktatási intézmények katolikus ifjúságának szervezeteit tömörítő szövetségként tagja volt a Magyar Nemzeti Diákszövetségnek. Lapja a megalakulásától kezdve a „Vox Academica”.



Keresztény Ifjúmunkások Országos Egyesülete

1921–48 között működő katolikus egyesület. Célja: apostoli lelkületű tagok nevelése. Tevékenysége munkaközvetítésre és a tanoncok otthonokba történő elhelyezésére is kiterjedt. Központja a Budapest VIII., Mikszáth Kálmán tér 1. sz. alatt, majd a Budapest IX., Gát u. 6. sz. alatt volt. Lapja a Magyar Munkásifjú.



Keresztyén Ifjak Egyesülete (Ifjúsági Egyesület)

1855-ben az USA-ban alakult meg. Angol neve: Young Men Christian Association (YMCA). Célja az „egyenkénti evangelizáció”. A református ifjúság magyarországi tagszervezete kezdetben a Budapest VIII., Horánszky (1945 után Makarenko) u. 20.-ban működött, majd megépítette új székházát s odaköltözött (Budapest VIII., Vas u. 2/c.). A székházba beépített protestáns helyőrségi templomot 1944. október 22-én adták át rendeltetésének. 1948-ban feloszlatták az egyesületet, épületét a Színház- és Filmművészeti Főiskola kapta meg.



Kistext (Kispesti Textilgyár)

A Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozó könnyűipari gyár. 1948-ban államosították. Telephelye az 1950. évi közigazgatási átszervezést követően Budapest XVIII., Fáy u. 2. sz. alatt volt.



Klára Iskola

Az irgalmas nővérek vezette Ranolder Intézet (Budapest IX., Thaly Kálmán utca 23., illetve IX., Vendel utca 1–3.) ipari leányközépiskolája. Érettségit és ipari vezetői képesítést (nőiruha-készítés, divatszalon-vezetés) adott. Az államosítást követően Vendel utcai épületében állami tanítóképző létesült.



Kolortex (Colortex textilnyomó festő)

A vállalkozás telephelye Budapesten, a X., Román u. 6., irodája Budapest VIII., Kisstáció u. 5. alatt volt.



Kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület

Az 1891-ben alakult Erdélyrészi Kárpátegyesület (EKE) jogutódja. Központja Kolozsvár, Jókai u. 2. sz. alatt volt. Hivatalos értesítője (honismereti folyóirata) az 1892-ben indult Erdély. Testvérszervezetei: Délvidéki Kárpátegyesület (központja: Temesvár), az 1873-ban alakult Magyarországi Kárpát Egyesület (központja: Budapest). Erdélyi szász testvérszervezete: a Siebenbürgischer Karpathverein.



Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja

Belügyminiszteri rendelet alapján 1929-től a KISOSZ (Középfokú Iskolák Országos Szövetsége) utódjaként a középiskolai sportköröket összefogó szervezetként alakult meg. Központja a Budapest V., Markó u. 20. sz. alatti gimnáziumban, majd a Budapest V., Báthory u. 3. sz. alatt működött. Sporttelepei, üdülő- és vízitelepei, teniszpályája mellett 1937-ben fölavatták a Népligetben az Európa legszebb diákstadionjának tartott pályáját. A második világháború után Központi Iskolai Sport Egyesület (KISE) néven működött.



Központi Szeminárium

Az 1648-ban Nagyszombat székhellyel alapított papi szeminárium, amely 1786-tól a pálosok pesti épületében (Budapest IV., Papnövelde – 1927-től Prohászka Ottokár, 1952–91 között Eötvös Loránd – u. 7. sz. alatt) működött. Épületének mai homlokzatát Lippert József (1826–1902) alakította ki.



Levente Gazdasági Szövetkezések Központja

A leventemozgalom keretei között működő szövetkezetek központja. Irodája 1943. február 3-tól Budapest V., Alkotmány u. 10., III. em., 2. alatt volt. Lapja, a Levente Gazdasági Értesítő 1943 májusától jelent meg.



Lipótvárosi Kaszinó

1883-ban alakult társaskör, melynek székháza Freund Vilmos (1846–1922) tervei alapján 1895-re készült el a Budapest V., Nádor (1968-1990 között Münnich Ferenc) és a Zrínyi u. sarkán. 1945-ben megszűnt, épülete a Belügyminisztérium tulajdonába került.



LOTTA (Lotta Swärd)

Finnországban, az első szovjet–finn háború (1919-20) után, 1921-ben megalakult női egyesület. Nevét Lotta Svärd tanítónőről kapta. Ez a finn asszony a svéd háborúk idején, a XVIII. században követte férjét a csatákba, s önkéntes ápolói szolgálatot teljesített. Amikor férje elesett, az asszony a csatatéren maradt s életét áldozta Finnországért. Tábornok-asszonya Fanny Luukkonen tanítónő volt. Ruhájuk szürke, köpenyük és sapkájuk fehér volt. (A 8-14 éves tagokat kislottáknak nevezték.) Szervezetük katonamódra hívta be tagjait a legkülönbözőbb szolgálatra: beteget ápoltak, sebesülteket szállítottak, a frontharcosokat helyettesítették a hátországban stb. Híradósok és légvédelmiek is voltak köztük. A szervezet létszáma kb. 200 ezer fő volt. 1944 novemberében feloszlatták.



Ludovika Akadémia (Ludoviceum)

Katonai tisztképző intézmény, 1897-től főiskola. A Pollack Mihály (1773–1855) tervezte épületegyüttese közadakozásból épült fel 1839-ben. (Névadója, I. Ferenc császár felesége, Maria Ludovika 50 ezer forintnyi koronázási ajándékát ajánlotta fel.) 1872-ben nyitották meg M. Kir. Honvédségi Ludovika Akadémia néven a Budapest VIII., Ludovika (1948-tól Néphadsereg, 1957–90 között Kun Béla) téren. Az intézetet 1944-ben Kőszegre, onnan Németországba telepítették. Épületében 1945–58 között a Kossuth Akadémia működött. Falai közé – az ezredfordulón megkezdett rekonstrukciót követően – a Természettudományi Múzeum költözik.



Madách Gimnázium

1881-ben alakult középfokú oktatási intézmény. Mai épületébe – Budapest VII., Barcsay utca 5. – 1892-ben költözött. 1894-ben a Zrínyi Gimnázium vált ki belőle, 1900-ban a Szent István Gimnázium.



Magánalkalmazottak Biztosító Intézete

1927-ben alakult biztosítási intézet, melybe 1928-ban beolvadt a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet. Ezt követően kórház-rendelőintézet építését kezdték meg. 1934-re készült el a Budapest VII., Péterfy Sándor u. 8–20. sz. alatti MABI Kórház. Feladatát és vagyonát 1949-ben a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja vette át.



Magyar Cserkész Szövetség

Az 1912-től működő magyar cserkészcsapatok által 1920-ban létrehozott szövetség. Taglétszáma kb. 40 ezer fő volt. Cserkészháza a Budapest VI., Nagysándor (1929-ig Hajnal) u. 6. sz. alatt, cserkészparkja a Budapest II., Hárshegyi úton (a mai camping helyén), vízitelepe a Népszigeten volt. 1948-ban beolvasztották az úttörőmozgalomba, 1989-ben újjáalakult.



Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportegyesületek Országos Központja

1940-ben létrehozott testület, melynek irodája a Budapest V., Báthory u. 10. sz. alatt volt.



Magyar Élet Pártja

Az újjáalakított kormánypárt neve, melyet a Nemzeti Egység Pártja jogutódjaként 1939. március 7-én hoztak létre úgy, hogy a Magyar Élet Mozgalom beolvadt a kormánypártba. Székháza az 1920–38 között Osztrák Nagykövetségként funkcionáló épületben Budapesten, az Akadémia u. 17. sz. alatt volt. (1945-ben a MÉP helyére a Magyar Kommunista Párt költözött.)



Magyar Evangélikus Orvosok Szövetsége (Evangélium Orvosszövetség)

1941-ben alakult, vallási alapon szerveződött orvostársaság.



Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete

1931-ben alakult, vallási alapon szerveződött orvostársaság. Irodája Budapesten, az IV., Ferenciek tere 7. sz. alatt volt.



(Magyar) Képzőművészeti Főiskola

Az 1871-ben alakult Mintarajziskola és Rajztanárképző jogutódja, melynek eredeti épülete az 1875-ben emelt, Budapest VI., Andrássy út 71. sz. alatti sarokház.



Magyar Kir. Állami Gazdasági Szaktanárképző Intézet Gyakorló Kereskedelmi Középiskolája

Budapesten, az V., Alkotmány u. 11. sz. alatt működött. Épületében jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara található.



Magyar Kir. Állami Gépipari Középiskola

Nagyváradon, a Schlauch tér 26. sz. alatt működött.



Magyar Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG)

1870-ben létrehozott nagyvállalat, melynek 1925-ig Magyar Kir. Államvasutak Gép- és Kocsigyára volt a neve. 1880-ban egyesítették a Diósgyőri Vas- és Acélgyárral (lásd DIMÁVAG), 1939 elején Repülőgépgépgyárral bővült. 1959-ben összevonták a Ganz Vagongyárral GANZ-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár néven. Telephelye a Budapest X., Kőbányai út–Orczy út–Golgota utca–Szapáry (mai neve Bláthy Ottó) utca által határolt területen található.



Magyar Kir. Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézet

A volt – s a Monarchia idején alapított – cs. és kir. katonatisztek leányai nevelő intézetének jogutódjaként Sopronban, a Rákóczi út 12–24. sz. alatt működött.



Magyar Nemzeti Diákszövetség

1929-ben létrehozott szervezet. A nemzeti diákszövetség kebelébe tartozott a Turul Szövetség, a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, a Magyar Főiskolai Sportegyletek Egyesülete, a Protestáns Diákszövetség, a Katholikus Diákszövetség, továbbá az Emericana. Központja Budapest IV., Semmelweis u. 2. sz. alatt volt.



Magyar Optikai Művek

A Budapest XIII., Csörsz u. 35. sz. alatt működő finommechanikai és optikai vállalat 1939-től viseli a MOM Rt. nevet. (Jogelődje, a Süss Praecisios Mechanikai Intézet 1900-ban jött létre, s 1921-től Süss Nándor Praeciziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. néven működött tovább.)



Magyarországi Tornatanítók Egylete

1881-ben létrehozott testület, amely 1918-tól a Tornatanítók Országos Egylete (TTOE) nevet viseli.



Magyar Országos Véderő Egyesület

Sportkeretek közt működő félkatonai szervezet. Alakuló gyűlése 1919. január 19-én volt Budapesten, a „Gólyavár”-ban. (Az egyetem Múzeum körúti tömbjének egyik épülete.) Feloszlatása után, 1919. július 19-én Szegeden újjáalakult Gömbös Gyula elnökletével. Díszelnökké Horthy Miklóst választották. Az Antant nyomására a hivatásos tiszti és altiszti karnak 1921-ben ki kellett lépnie az egyesületből, s a nevét is meg kellett változtatnia. Így lett MOVE, ami latin kifejezés is, s azt jelenti: „Indíts, mozgass!”. Központja Budapest VI., Podmaniczky (az 50-es évektől a 90-es évek elejéig Rudas László) u. 45. sz. alatt volt. Budapesti labdarugó-szakosztálya 1928-ban alakult meg MOVE Szt. László Football Club néven. Sporttelepe a Budapest IX., Gyáli út 5. sz. alatt volt.



Magyar Orvosok Nemzeti Egylete

A magyar orvosok politikai színezetű szervezete, mely 1919. augusztus 17-én alakult meg. Csoportjai: egyetemi, kórházi, magánorvosi, tisztviselő-orvosi és orvosnői. (Ez utóbbi 1927-ben jött létre, s 1929-ben tagja lett az Európai Orvosnők Nemzetközi Szervezetének; irodája Budapest IX., Ferenc krt. 29. sz. alatt volt, célul tűzve ki a magyar orvosnők érdekeinek védelmét, érvényesülésének elősegítését, a keresztény nőegyesületek egészségügyi munkájának irányítását.) Alapító elnöke dr. Ritoók Zsigmond (1870–1938) volt. Az Ideiglenes Kormány 1945 februárjában feloszlatta.



Magyar Rádió

Az 1924/25. évi IX. tc. alapján, a Telefonhírmondó jogutódjaként megalakult testület (Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.), mely 1928-tól a második világháborút követő időkig vele szervezetileg együvé tartozó MTI-vel (lásd ott!) a Budapest VIII., Bródy Sándor (1921–31 között Főherceg Sándor, 1931–40 között Sándor) u. 5–7. sz. alatt működik. Az állam a 6770/1945. M.E. sz. rendelettel vagyonát elkobozta, és az akkor alakult Magyar Központi Híradó Rt.-nek engedte át használatra. Részvényein a koalíciós pártok és a Szakszervezeti Tanács osztoztak.



Magyar Sajtókamara (Országos)

Az 1938: XV. tc. 2. §-a alapján, illetve az 1938. augusztus 28-i rendelet értelmében fölállított testület, mely a működését 1939. június 23-án kezdte meg. Székhelye Budapest VI., Andrássy út 101. (A volt Schanzer-villát ma Magyar Sajtó Házának nevezik.) Hivatalos kiadványa a Magyar Sajtó volt.



Magyar Távirati Iroda

(Szegedy) Maszák Hugó (1831–1916) és Egyesy Géza (1844–1924) alapította hírszolgálati vállalat, amely 1882-ben félhivatalos ügynökséggé, 1922-ben Rt.-vé alakult. A két világháború között érdekkörébe tartozott többek között a Magyar Filmiroda is. Irodája a Budapest I., Naphegy tér 8. sz. alatt működik. Korábban a vele szervezetileg együvé tartozó Magyar Rádióval (lásd ott!) együtt a Budapest VIII., Bródy Sándor u. 5–7. sz. alatti épületben székelt. Az állam a 6770/1945. M.E. sz. rendelettel vagyonát elkobozta, és az akkor alakult Magyar Központi Híradó Rt.-nek engedte át használatra. Részvényein a koalíciós pártok és a Szakszervezeti Tanács osztoztak.



Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetkezete

Magánfuvarozókat tömörítő szövetkezet, mely az 1930-as évektől 1948-ig működött. Tevékenységét ekkor a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat (TEFU) és a nemzetközi fuvarozást végző NEFORT vette át.



Magyar Tűzharcos Szövetség

A Frontharcos Szövetséget fölváltó testület, amely 1938-ban alakult meg. A tűzharcos szövetségnek tagja lehetett az a magyar állampolgár, aki az első világháborúban, az arcvonalban szolgálva, megszerezte a Károly-csapatkeresztet. A szövetség tagjaiból alakult a Tűzharcosok és Katonaviseltek Termelő, Beszerző és Értékesítő Szövetkezete (Budapest V., Bálvány, majd gróf Teleki Pál, 1953-tól Október 6. utca 24.). Az Ideiglenes Kormány 1945 februárjában feloszlatta. Székháza a Budapest VII., Wesselényi u. 49. sz. alatt volt.



Magyar Vöröskereszt

1881-ben létrejött, emberbaráti tevékenységet folytató segédszervezet, amely ápolónőképzést is végzett. 1886-ban épült föl kórháza, az Erzsébet Királyné Kórház (Budapest I., Győri út 10.), melyet a Testnevelési Főiskola vett birtokába, majd 1952-ben Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézetté (Budapest XII., Alkotás u. 48.) szerveztek át. Az egylet székhelye csakúgy, mint légoltalmi és egészségügyi osztálya Budapesten, a VIII., Baross u. 16. sz. alatt volt.



Mechanikai Szövőgyár Rt.

1935(?)-ben létrejövő vállalkozás a Budapest V., Wekerle Sándor (1952–1992 között Alpári Gyula, 1992-től Nagy Korona, jelenleg Hercegprímás) utca 13. sz. alatt.



Medichémia Gyógyszerkészítmények Gyára Rt.

Telephelye Budapesten, a X., Hölgy u. 14. sz. alatt volt. 1950-ben öt másik gyógyszergyárral együtt egyesítették, s az így létrejött Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (1985 óta EGIS Gyógyszergyár Rt.) részegysége lett.



Mezőgazdasági Közraktár

Mezőgazdasági áruk elhelyezésével és megőrzésével foglalkozó szervezet. A Magyar Leszámítoló és Hitelbank érdekkörébe tartozott. Budapesten több helyen voltak raktárai (pl. IX., Közraktár u., Háros stb.).



Nemzeti Munkaközpont

1932 nyarán Gömbös Gyula kezdeményezésére létrejött munkásszervezet, a NEP munkástagozatának támogatására. Az olasz Nazionale Depolarovo mintájára szabad idős célkitűzéseket – kirándulásokat, egészségtan-tanfolyamokat, üzemi tornát – fogalmazott meg. Hetilapja az Új Magyar Munkás lett. Irodája: Budapest IX., Üllői út 19. sz. alatt működött.



Nagyszalontai Arany János Gimnázium

1908-ban alapított középfokú oktatási intézmény.



Nemzeti Sport bizottság

A m. kir. minisztérium 5.520/1941. M.E. sz. rendeletével létrehívott testület, mely az OSK szerveként felügyelte a társadalmi sportegyesületeket, a sportszövetségeket stb. Ünnepélyes megalakulására 1941. augusztus 28-án került sor.



Nemzetpolitikai Szolgálat

A Nemzetvédelmi Propaganda Minisztérium szerve, melynek ügyköre a társadalom életjelenségeinek megfigyelése, a társadalom felvilágosítása a nemzet hivatásáról, a közvélemény tájékoztatása hazánk helyzetéről stb. volt. Irodája Budapesten, az I., Dísz tér 3. sz. alatt volt.



Nemzeti Úszó (Sport) Alapítvány

A magyar úszósport támogatására létrehozott alapítvány. Elnöke v. Béldy Alajos, helyettes elnöke v. Tárczay-Felicides Román dr. volt. Budapesten, a III., Margitszigeten volt az irodája.



Népművelési Bizottság (Budapest Székesfővárosi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság)

1922-ben, a VKM által létrehozott népművelési testület. Szabadegyetemeket, háziipari tanfolyamokat, városszéli kulturális telepeket szervezett és működtetett. Megbízták a társadalmi kulturális szervek irányításával, ellenőrzésével is. Jogutódja 1945-ben a Népművelési Központ lett.



Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság

A testület alakuló ülése 1943. június 10-én volt, ám az ifjúság egészségügyi tanácsaként már 1941. augusztus 1-jétől létezett. Hivatalos lapja, Az Ifjúság Orvosa 1942 májusától jelent meg dr. Nagypataky Gyula szerkesztésében. Elnöke dr. Demkő Antal vezérőrnagy, a honvéd orvosi kar főnöke volt.



Országos Kaszinó

1883-ban alakult meg a Hungária Szállóban. Végleges épületébe, a Budapest IV., Újvilág (1906-tól Semmelweis) utca 1–3.-ba 1896-ban költözött (az épületet Czigler Győző [1850–1905] műegyetemi tanár tervezte), és fennállásáig, 1945-ig itt székelt a kaszinó. 1945-ben az FKgP költözött a helyére, majd a Filharmónia Vállalaté, utána a Szovjet Kultúra és Technika Háza lett. Jelenleg a Magyarok Világszövetsége birtokolja.



Országos Közoktatási Tanács

A vallás- és közoktatásügyi miniszter véleményező testülete volt. Szervezeti szabályzata – az elsőt a király 1871-ben hagyta jóvá – az idők folyamán többször módosult. Irodája Budapesten, az V., Báthory u. 3. sz. alatt volt.



Országos Magyar Katolikus Diákszövetség

A katolikus diákszervezetek (Piarista Diákszövetség stb.) szövetsége. Többek között családvédelmi, szociális tevékenységet folytatott, előadásokat tartott stb. Központi irodája Budapesten, a IV., Szerb utca 9. sz. alatt volt.



Országos Magyar Kir. Meteorológiai (és Földmágnességi) Intézet

1870-ben létesült az MTA kezdeményezésére. Központi Hivatala (Budapest II., Kitaibel Pál u. 1. sz.) 1871 óta jelenteti meg a „Meteorológiai Évkönyv”-et. Jogutódja az Országos Meteorológiai Szolgálat.



Országos Nemzetvédelmi Intézet

Nemzetvédelmi szervezetként 1919-ben alakult Szegeden. A baloldali szervezetek működését figyelte, propagandafeladatokat hajtott végre, küzdött a nemzetellenes (felforgató) mozgalmak ellen a Honvédelmi Minisztérium irányításával.



Országos Sport Központ

Az 1913-ban létesült OTT (lásd ott!) jogutódja. A VKM által kinevezett testületként 1941. augusztus 1-jétől működik. Szerepét az 1945 márciusában létrehozott Legfelsőbb Sport Tanács vette át. Székhelye a Testnevelés Házában (Budapest V., Alkotmány u. 3. sz.) volt.



Országos Társadalombiztosítási Intézet

Az Országos Munkásbiztosító Pénztárból 1927-ben létrehozott intézmény. Feladatát és vagyonát 1949-ben a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja vette át. Központi kórháza a Budapest VII., Uzsoki u. 29. sz. alatt volt (1967–1991 között Weil Emil Kórház néven működött). Igazgatósága – eredetileg Munkásbiztosító Székház – a Budapest VIII., Fiumei (1957–1990 között Mező Imre) út 19. alatt volt. Ezt az épületet Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) tervei alapján 1913-ban emelték, toronyházzá 1930-ban alakították át. Pestújhelyen, az akkori Székely u. 1. sz. alatt volt a dr. Vass József Munkáskórháza (1945–1991 között a szovjet hadsereg birtokolta).



Országos Testnevelési Tanács

1913-ban alakult meg a VKM által kinevezett testületként. A Tanácsköztársaság alatt feloszlatták, de 1919 augusztusától 1941. július 31-ig ismét működött. Feladatát ekkor az OSK (lásd ott!) vette át. Székhelye a Tisztviselő Kaszinó (Budapest VIII., Esterházy, 1949-től Puskin u. 4. sz.) földszintjén volt, majd a Testnevelés Házában (Budapest V., Alkotmány u. 3.). Sporttörténeti múzeumát a TF (lásd ott!) épületében rendezte be. Szakközlönye a Testnevelés (1928–1944. október) volt.



Országzászló Nagybizottság (Magyar Szövetség Ereklyés Országzászló Nagybizottsága)

Urmánczy Nándor (1868–1940) kezdeményezésére mozgalom indult ereklyés országzászló felállítására. Ennek eredményeképp 1928-ban Budapesten, a Szabadság téren felavatták (1945-ben eltávolították) azt az emlékművet, amelynek talapzatában ereklyeföld-tartó volt, magába foglalva Nagy-Magyarország összes községének képletes földjét és a nevezetesebb történelmi helyek földjét. Húszméteres zászlórúdján 8 m-es díszzászló lobogott az egyesített nagy magyar címerrel. Az ún. Nagybizottság társadalmi szervezetként a revízió szellemében ápolta a talapzat hátoldalára vésett Magyar Hiszekegy szellemét. Hivatalos lapja az évenként egy alkalommal megjelenő, dr. Grill Lóránt szerkesztette Országzászló volt. Díszelnöke József kir. herceg, tábornagy volt. Irodája Budapesten, a VIII. ker. Rákóczi út 15. sz. alatt volt.



Pannonhalmi Gimnázium és Diákotthon („Gróf Ciano Galeazzo és Costanzo”)

A fasiszta olasz külügyminiszter és édesapja nevét viselő bencés intézmény 1939-ben alakult Pannonhalmán (Győrszentmárton). Ötemeletes, modern épülete – melynek olaszos jellegét leginkább árkádjai adják – az 1942/43-as tanévre készült el. A második világháború után neve Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Diákotthonra változott.



Pénzintézeti Központ

1916-ban alakult intézet, melynek eredeti feladata a pénzintézetek működésének figyelemmel kísérése, esetleges hitelekkel való ellátása, felszámolása stb volt. Működési területe a második világháborút követően bővült (pl. kezeli a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanokat stb.). Az első világháború végétől 1937-ig, az épület lebontásáig a Magyar Király Szálloda (Budapest V., Dorottya u. 2.) első emeletét foglalta el. Ezután Budapest IX., Lónyay – 1945 és 1992 között Szamuely Tibor – u. 38. sz alá költözött. A hozzá tartozó Közszolgálati Alkalmazottak Kölcsönosztálya Budapesten, a VI., Andrássy út 25. sz. alatt működött.



Református Teológiai Akadémia

A Magyarországi Református Egyház lelkészképző intézete, mely 1990-ben egyetemi rangot kapott. 1912-től működik mai helyén: Budapesten, a IX., Ráday u. 28. sz. alatt. Internátusát 1937-től Ráday Kollégiumnak nevezik.



Rimamurányi Művek (Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt.

1881-ben alakult, a Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozó részvénytársaság. A trianoni szerződés kettészakította a vállalatot, de a csehszlovák kormánnyal sikerült olyan egyezményt kötni, amely biztosította a két állam területén fekvő telepek egységét.



Ruggyantagyár Rt.

(Lásd Cordatic Rt.)



Sportorvosi Intézet

1928-ban létrehozott szakgyógyintézet, amely a Testnevelési Főiskola épületében működött. (Dr. Baitz Béla főorvos vezette, majd dr. Szukováthy Imre.) 1941. augusztus 1-jétől az IHNETOSZ hatáskörébe tartozott. I. sz. rendelő állomása: Budapest XII., Győri utca 13., II. sz. rendelő állomása: Budapest V., Alkotmány utca 3., III. sz. rendelő állomása: Szeged, Élettani Intézet. 1943-ban Pécsett és Debrecenben is működött kirendeltsége. Jogutódja az 1952-ben létrehozott Országos Sportegészségügyi Intézet, mely a Vöröskereszt Erzsébet Kórháza (Budapest I., Győri út 10.) helyén létesített sportorvosi kutatólaboratórium és a sportklinika egyesítésével jött létre.



Stádium Könyvkiadó (Stádium Irodalmi és Nyomdai Vállalat)

1922-ben alapított kiadói és nyomdai vállalkozás. 1936-ban beolvadt a vele egy épületben – Budapest V., Honvéd u. 10. – működő Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.-be. Nyomdája 1945 után Szikra Nyomda néven a Magyar Kommunista Párt tulajdonába került.



Stühmer Gyár (Stühmer Frigyes Rt.)

Stühmer Frigyes által 1868-ban alapított csokoládégyár, melynek első telephelye a Budapest VIII., Szentkirályi u. 8. sz. alatt volt. A cég új gyártelepe 1938–42 között épült föl a Budapest IX., Vágóhíd u. 20. sz. alatt. A háború után államosították. Neve Budapest(i) Csokoládégyár lett.



Szent Imre Gimnázium

A ciszterciták 1912-ben létesített gimnáziuma, mely 1927-től a Wälder Gyula (Szombathely, 1884. – Budapest, 1944.) tervezte épületben, Budapest XI., Szent Imre (1945-től Villányi) út 27. alatt működött. 1949-ben államosították – neve József Attila Gimnázium lett. 1992-ben egy osztállyal ismét működni kezdett.



Szent István Nyomda

A Szent István Társulat önálló nyomdaüzeme, a Budapest VIII., Szentkirályi u. 28. sz. alatt. 1904-től Stephaneum Nyomda Rt., mely 1923-ban az „Apostoli Szentszék Könyvkiadója” lett. 1948-ban államosították, 1949-ben a Franklin Nyomda tulajdonába került.



Szociális Testvérek Társasága

Szeretetszolgálat, amely 1923-ban vált ki a Szociális Missziótársulatból Schlachta Margit (lásd az életrajzi adatoknál!) vezetésével. Anyaházuk Budapesten, a XIV., Thököly út 69. sz. alatt volt, szociális képzőjűk a Budapest XIV., Ajtósi Dürer sor 31. sz. alatt. Újoncházuk Szegváron működött, rendházuk Kanadában, az USA-ban, Csehszlovákiában (Kassán) volt. Lengyel menekülteket fogadtak be, több ezer zsidót bujtattak a vészkorszakban. 1950-ben a szervezet megszűnt.

A testvérek szürke ruhát és fátylat viseltek, így különböztetve meg magukat a Missziótársulattól, melynek tagjai kék ruhát és fátylat hordtak.



Szokol („Sólyom”)

A Monarchia szláv népei nemzeti tornászegyleteinek a neve. Az elsőt a cseh Miroslav Tyrš alapította 1860-ban, Prágában. Tagjai Garibaldi-vörös ingben sportoltak.



Testnevelési Főiskola

1925-ben megnyílt felsőoktatási intézmény, melynek épületegyüttese a Budapest XIII., Alkotás u. 44.-ben van. Pontosabban a Győri u. 13.–Ferry Oszkár (1945-től Kiss János altábornagy) u.–Alkotás u. által határolt területen. Ennek nagy részén korábban a volt Erzsébet Kórház épületébe költözött régi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola (Pedagógium), illetve az Első Tanítói Árvaház épülete és területe volt. Főépületének első emeletén alakították ki a Sportorvosi Intézetet (lásd ott!). 1975-től egyetemi rangú főiskola, 1986-tól egyetem.



Toldi Miklós Honvéd Testnevelési Intézet

1941. augusztus 1-jétől működő honvédségi testnevelési intézmény, mely az 1925-től létező Toldi Miklós Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet (SPOTI) jogutódja. A TF-fel párhuzamos intézet a haderő sportoktatóképzését, a leventeoktatók felkészítését biztosította, illetve honvéd sporttanári és sport segédoktatói tanfolyamokat szervezett. (Az intézmény feladatát 1925 előtt a Ludovika Akadémia honvéd vívó- és testnevelő tanfolyama látta el.) 1944. október 1-jével feloszlatták. Épülete Budapesten, a IX., Timót u. 3. sz. alatt volt.



Tolnai Világlapja Nyomdája

A Tolnai Simon (1868-1944) által alapított Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat (1920-tól rt., melynek részvénytöbbsége 1940-ben állami tulajdonba került) nyomdája. 1913-tól a Budapest VII., Dohány u. 12–14. sz. alatt működött. 1941-ben a vállalatot a Magyar Népművelők Társasága vette birtokába, a „Forrás” néven működő jogutódot 1950-ben összevonták az Egyetemi Nyomdával (lásd ott!).



Turul

Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Szövetsége; tagja volt a Magyar Nemzeti Diákszövetségnek (lásd ott!). 1920. május 20-án Somogy vm. törvényhatósági közgyűlése létrehozta a Központi Testnevelési Bizottságot, amely oktatóképző tanfolyamokat szervezett, s a végzett hallgatók kezdték meg a Turulnak nevezett egyesületekben – kezdetben csak a megye területén – az ifjúság testi nevelését, melyet az országos mozgalommá terebélyesedő szövetség is fő feladatának tartott. 1940-ben létrehozta Könyv és Lapterjesztő Kft.-jét, s 1941-től kiadással is foglalkozott. Országos központja a Budapest, VIII., Sándor – 1940-től Bródy Sándor – u. 13. alatt volt. Az Ideiglenes Kormány 1945 februárjában feloszlatta.



Új Iskola

Domokos Lászlóné Löllbach Emma (1885-1966) alapította oktatási intézmény, mely a leánygyermekek lelki fejlődését is figyelembe véve tűzte ki és valósította meg oktatási-nevelési programját. 1914-től 1949-ig – leánygimnáziuma 1929-től 1949-ig –, azaz az államosításig állt fönn az alapító igazgatásával. Központja a Budapest XII., Bíró u. 16. sz. házban volt, elemi iskolai tagozata a Budapest XII., Csemegi u. 10. sz. alatt működött.



Verbőczy István Gimnázium

Az 1921-ig Kir. Kath. Gimnáziumként, illetve I. kerületi Állami Főgimnáziumként működő intézmény 1900-ban költözött az Alpár Ignác (1855–1928) tervezte Budapest I., Attila u. 43. sz. alatti épületébe. 1921-től 1945-ig viselte Verbőczy István nevét, 1946-tól Petőfi Sándor Gimnázium.



Vitézi Rend

Kormányzói döntéssel 1920. szeptember 25-én létrehozott szervezet, melynek tagjai zömmel az első világháborúban vitézségükkel kitűnt katonák. A legénységi állománybelieknek arany vagy ezüst vitézségi éremmel kellett rendelkezniük, a főtiszteknek harmadosztályú vaskorona-renddel, a törzstiszteknek vagy tábornokoknak a Lipót-rend lovagkeresztjével. A vitézek – számuk 1940-ben kb. 21 ezer fő volt – vitézi előnevet viselhettek s vitézi telket kaphattak. A telkes vitézek járásonként, vármegyénként voltak megszervezve. A törzsszéket több megye alkotta, élén a törzskapitánnyal. A törzskapitányok az Országos Vitézi Széket (Budapest I., Királyi palota) alkották, melynek élén a kormányzó állt. Székháza Budapesten, a VIII., Üllői út 8. sz. alatt volt. Ún. Zrínyi Csoportjának központi vezetősége a Budapest VIII., Reviczky u. 4/B. alatt székelt.



Vöröskereszt-Légoltalom

A Légoltalom – mely a légitámadások okozta károk elhárítására, megelőzésére, a légitámadás veszélyének csökkentésére létrehozott testület – egészségügyi szolgálatában részt vevő vöröskeresztes apparátus. (Hasonló feladat elvégzésére alakult meg 1937. december 5-én a pesti Vigadóban a Légoltalmi Liga, mely társadalmi szervezet volt. Hivatalos lapja, a Riadó! 1937-től 1944. december 20-ig jelent meg.)



Waggon-gyár

A Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon (Vagón) és Hajógyár egyik gyáregysége. (Az 1867-ben alapított Első Magyar Vagongyár Rt.-t 1879-ben szerezte meg a Ganz.) Központi telephelye a Budapest X., Kőbányai úton volt. 1946-ban államosították.



Weiss Manfréd-gyár

Weiss Manfréd (1857–1922) és Weiss Berthold (1845–1915) alapította csepeli gyár, mely töltény-, illetve hadianyaggyártással foglalkozott. 1928-ban a W.M. Acél- és Fémművei Rt. egyéb WM érdekeltséggel együtt létrehozta a Weiss Mandfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt.-t (központja Budapesten, az V., Mária Valéria – 1951-től Apáczai Csere János – u. 17. sz. alatti épületben, telephelye Csepelen volt). A konszern gyárait 1944 márciusában az SS bizalmi kezelésre átvette, 1946-ban pedig államosították.



Zöldkereszt

A Johan(n) Béla (lásd az életrajzi adatoknál!) által megszervezett falusi egészségügyi hálózat, melynek központja az 1927-ben megnyílt Országos Közegészségügyi Intézetben (Budapest IX., Gyáli út 2–6.) volt.

Újságok, folyóiratok





A Társaság

1915-től megjelenő képes hetilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, XI., Horthy Miklós (1945-től Bartók Béla ) út 1. Szerkesztette: Miakich Károly.



Fiatal Magyarság

1931-től megjelenő hetilap. (1936-ig alcíme: A magyar cserkész férfiak folyóirata.) 1931 és 1939 között Fodor Ferenc szerkesztette. Ezután a szerkesztésért és a kiadásért felelős volt többek között Dékány András, 1941. március 7.-től v. Faragó Ede. 1942 márciusától felelős szerkesztő dr. Szilvássy Sándor, 1942 októberétől felelős szerkesztő és kiadó dr. Szilvássy Sándor volt. Laptulajdonos: Fiatal Magyarság Szövetség. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Budapest VIII., Esterházy (1949-től Puskin) utca 36.-ban működött.



Katolikus Munkás

Az EMSZO lapja.



Képes Sport

1939–44 között megjelenő képes sporthetilap. Szerkesztői: Bárány István, Csík Ferenc, Rajcsányi László.



Képes Tábori Újság

A Magyar Katonaújság melléklete. Megjelent 1942–1944-ben. Kiadta a m. kir. honvéd haditudósító osztály parancsnoksága. Felelős szerkesztő és kiadó: Darvas János.



Kultúr és Propaganda Jövő

Szirmay Albert (nem azonos a zeneszerzővel) szerkesztette.



Levente

1921. január 1-jétől Bodó János szerkesztette lap, mely 1923-tól folyóirat s 1940-től a leventeparancsnokok hivatalos lapja volt. Kiadta a M. kir. Honvédelmi Minisztérium. Szerkesztette: Kazay Barna, 1924-től Tornay Károly.



Levente Gazdasági Értesítő

A Levente Gazdasági Szövetkezések Központjának 1943 májusától megjelenő lapja. Szerkesztőség: Budapest V., Alkotmány u. 10.



Magyar Erő

Képes hetilap. 1942. jan. 1. és 1944 októbere (?) között megjelent minden pénteken délelőtt. Felelős szerkesztő: v. Horváth János, szerkesztő: Koréh Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII., Rákóczi út 54.



Magyar Futár

Rajniss Ferenc lapja. Megjelent 1941 és 1943 között.



Magyar Katonai Szemle

1931 és 1944 októbere között megjelenő folyóirat a M. kir. Honvédelmi Minisztérium kiadásában; jogutódja a Magyar Katonai Közlönynek. Szerkesztette: v. Berkó István.



Magyar Lélek

A Magyar Népművelők Országos Folyóirata. Szerkesztette: Hankiss János. Megjelent minden hónap 15-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI., Múzeum krt. 18.



Magyarország

Politikai napilap, amelyet 1893-ban indított el id. Ugron Gábor (1847–1911). Az első világháború után Miklós Andor (1880–1933) tulajdonába került. 1941. május 31-től Reggeli Magyarország és Esti Magyarország néven naponta két alkalommal jelent meg. Főszerkesztő dr. Szvatkó Pál, szerkesztő Darvas János, felelős kiadó v. Horváth János volt. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Budapest VII., Rákóczi út 54. sz. alatt működött



Nemzeti Sport

1919-től 1944 végéig megjelenő sportlap. Megjelent szerda és szombat kivételével minden nap. Főszerkesztő dr. Vadas Gyula, felelős szerkesztő Hoppe László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Rökk Szilárd u. 4.



Nemzeti Újság

A Bangha Béla által létrehozott Központi Sajtóvállalat lapja. 1919 őszén indult félhivatalos reggeli napilapként, s 1944-ben szűnt meg. Főszerkesztője Turi Béla, majd dr. Tóth László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V., Honvéd u. 10.



Összetartás

1. Független politikai hetilap. Megjelent 1937 és 1939 között minden vasárnap. Felelős szerkesztő Fiala Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V., Andrássy út 60.

2. A „nyilaskeresztesek harcos napilapja”. Megjelent 1943. szeptember 19-től 1944 végéig. Felelős szerkesztő Fiala Ferenc, 1943. október 1-jétől Szőllősi Jenő. Szerkesztőség: Budapest VIII., Gyulai Pál u. 14.



Szebb Jövőt!

A leventék képes hetilapja. Megjelent 1941 januárjától minden szombaton. Kiadta a Magyar Népművelők Társasága. Főszerkesztője Gyallay Domokos, majd Zalai Fodor Gyula. Szerkesztőség: Budapest VII., Dohány u. 14. Kiadóhivatal: Budapest V., Alkotmány u. 3.



Szózat

Politikai napilap 1919 és 1926 között. Főszerkesztője Ulain Ferenc, majd Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. Utóda a Magyar Újság.



Testnevelés

1928 januárjától 1944 októberéig megjelenő folyóirat, az OTT ill. az OSK kiadásában. A szakközlöny felelős szerkesztői (időrendben): dr. Szukováthy Imre, dr. Mártonffy Miklós, Pluhár István. Szerkesztőség: Budapest V., Alkotmány u. 3.



Új Magyarország

1934 és 1944 között, Milotay István szerkesztésében megjelenő ellenzéki polgári napilap.



Új Szociális Rend

Az EMSZO lapja.

Sportszövetségek és -egyesületek (ligák)[210]





Budapesti (Budai) Torna Egylet

1869-ben alakult meg a Budai Tornaegylet: e szervezet lett 1875-ben a BBTE „szülőanyja”. A BTE-ből ugyanis néhányan kiváltak, s Tornakör nevű önálló egyesületet hoztak létre, ám a két alakulat 1875-ben fuzionált, s ettől kezdve nevezik Budapesti Torna Egyletnek. Sporttelepe a Budapest II., Pasaréti út 11–13. alatt volt (1948-tól a létesítmény a Vasasé), evezősháza Rómaifürdőn. 1948-ban mint fasiszta egyesületet feloszlatták. Társadalmi egyesületként 1989-ben újjáalakult.



Budapesti Egyetemi Atlétikai Club

1898-ban Klupathy Jenő fizikus kezdeményezésére megalakult sportegyesület, első elnöke br. Eötvös Loránd (1848–1919) volt. Az egyesület sporttelepe a Budapest XI., Bogdánfy Ödön u. 10. sz. alatt volt (és van). Neve a háború után többször változott, régi nevét 1957-től viseli ismét.



Budapesti Sport Egyesület

A székesfőváros közigazgatási dolgozóinak sportegyesülete, mely 1913-ban alakult Kovácsházy Vilmos kezdeményezésére. A második világháború után átalakítás, illetve kiválás folytán neve többször változott. Két utódegyesülete – a VTSK és a Budapesti Petőfi – 1970-ben ezen a néven újraegyesült. Egyesületi helyisége és (millenáris) sporttelepe a Budapest VII., Szabó József u. 7. sz. alatt volt.



Duna Evezős Egylet

Az MTK evezősei 1895-ben kiváltak egyesületükből, s egy év múlva önálló egyesületet hoztak létre ezen a néven. 1942-ben felfüggesztették működését. 1949-ben végleg megszűnt. Csónakházát – amely a Margit híd budai hídfőjénél volt – 1970-ben lebontották.



Ferencvárosi Törekvés Sport Egylet

1923-ban alakult a MOVE égisze alatt. Labdarúgó-szakosztálya működött. Egyesületi helyisége: Budapest, IX., Ráday u. 46.



Honvéd Tiszti Vívó Klub

1924-ben jött létre v. Somogyi Endre kezdeményezésére. Öttusaszakosztálya 1932-ben, sportlövőszakosztálya 1941-ben alakult meg. 1945-ben feloszlatták. Klubhelyisége a Tiszti Kaszinó Budapest IV., Duna utcai helyiségében volt.



Királyi Magyar Automobil Club

1900-ban alakult meg jogelődje, a Magyar Automobil Club, mely 1911-től használhatta – Ferenc József hozzájárulásával – a fenti nevet. Volt motorkerékpár-, motorcsónak- és galamblövő-szakosztálya is. 1945-ben neve Köztársasági Magyar Autóklubra, 1960-ban Magyar Autóklubra változott. Székháza Budapest IV., Apponyi tér – 1951-től Felszabadulás tér, 1991-től Ferenciek tere – 1. sz. alatt volt.



Magyar Aero Szövetség

1911-ben jött létre. Célja: a repülés társadalmi úton való fejlesztése és népszerűsítése volt. Székhelye: Budapest V., Vigadó u. 2.



Magyar Athletikai Club

A kontinens első sportegyesületeként 1875-ben alakult meg gr. Esterházy Miksa (1837–1883) kezdeményezésére. Alapítóként ő volt a klub első elnöke is. Őt követték rendre az elnökségben: gr. Esterházy Mihály (1883–1885), gr. Esterházy Andor (1885–1892), gr. Esterházy Géza (1892–1933), gr. Sigray Antal (1933–1946). 1901-ben költözött végleges helyére, a Margitszigetre, itt 1933-ban avatták fel új székházát. 1946-ban fasiszta klubnak nyilvánították, feloszlatták, pályáját és létesítményeit elvették. (Átépítve Úttörő Stadionként működött, jelenleg: Margitszigeti Atlétikai Centrum.) 1989-ben társadalmi egyesületként újjáalakították.



Magyar Athletikai Szövetség

1897-ben hét egyesület alapította a szövetséget. Székhelye: Budapest V., Dorottya u. 1., később Budapest V., Alkotmány u. 3.[211]



Magyar Birkózó Szövetség

1921-ben alakult meg úgy, hogy Tatich Péter kezdeményezésére az 1897-ben létrejött Magyar Athletikai Szövetség birkózóosztálya önállósult. Székhelye: Budapest V., Alkotmány u. 3.-ban (egy időben a Budapest VI., Teréz krt. 40–42., illetve a Budapest XIV., Aréna – 1945-től Dózsa György – út 3. alatt; a Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnokban) volt.



Magyar Evezős Szövetség

Három budapesti egylet alapította 1892-ben Magyar Evező Egyletek Országos Szövetsége néven. Székhelye: Budapest VII., Rákóczi út 28., majd Budapest V., Alkotmány u. 3.



Magyar Golf Club

Az 1910-ben alapított Budapesti Golf Club feloszlása után, 1915-ben alakult meg. Első elnöke gr. Andrássy Géza (1858–1938) volt. 1951-ben feloszlatták. Svábhegyi pályáján az úttörővasút (gyermekvasút) végállomását alakították ki. Itt, a Budapest XII., Hegyhát út 26. alatt volt székháza is. 1989-ben újraalakult.



Magyar Gyephockey (Gyeplabda) Szövetség

Az 1924. esztendőben alakult meg, elnöke dr. Pőzel István volt. A szövetség székháza a Budapest IV., Kaplony – ma Henszlmann Imre – utca 9. sz. alatt volt, később a Budapest V., Alkotmány u. 3.-ban működött.



Magyar Kajak Szövetség

A Magyar Evezős Szövetségen belül, 1935-ben megalakult önálló kajakalosztály, melynek elnöke Zsembery Gyula lett. Székhelye: Budapest VII., Rákóczi út 28.



Magyar Kerékpáros Szövetség

1894-ben (1889-ben?) alakult meg. Székhelye: Budapest XIV., Szabó József u. 3.



Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetsége

1933-ban alakult meg. Székhelye: Budapest V., Alkotmány u. 3.



Magyar Labdarúgó Szövetség

1901-ben alakult meg. A szövetség által kiírt országos bajnokság elnevezése 1935-től Nemzeti Bajnokság (NB). Székhelye: Budapest V., Vilmos császár – 1945-től Bajcsy-Zsilinszky – út 22., majd Budapest V., Vadász u. 31.



Magyar Lovaregylet

1882-től működik. Jogelődje a gr. Széchenyi István által 1827-ben alapított s többször átkeresztelt Pesti Versenyző Társaság és Lótenyésztő Egylet. 1925-ben avatták fel új, rákosi versenypályáját. Székháza Budapest IV., Szép u. 3. alatt volt.



Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége (Magyar Lovas Szövetség)

1924 és 1944 között állt fönn, szövetségbe tömörítve a sportág magyar művelőit, egyesületeit (versenyágai: díjugratás, díjlovaglás, lovastusa, fogathajtás, távlovaglás). 1957-ben a Magyar Lovas Szövetség (Budapest V., Szép u. 3.) megalakulásával a sportág ismét fejlődésnek indult. Irodái Budapesten, a VIII., Esterházy – 1949-től Puskin – utca 32. alatt voltak.



Magyar Olimpiai Bizottság

1895-ben, az olimpiai eszme támogatására alakult szervezet. 1928 és 1941 között az OTT IV. szakbizottságaként működött. Ezt követően a Társadalmi Sport és Testnevelés vezetőjének – mint a VKM testnevelési csoportja vezetőjének (Tárczay-Felicides Román) – hatáskörébe utalták. Önálló vezető szervvé csak 1990-ben lett. Kezdetben a Budapest VIII., Esterházy – 1949-től Puskin – utca 4. sz. alatt, a Tisztviselő Kaszinóban, majd az Alkotmány utca 3. sz alatt székelt (jelenleg a Budapest XI., Balogh Tihamér u. 4.-ben működik).



Magyar Országos Asztali Tenisz Szövetség

1925-ben alakult Zurányi Gyula javaslatára. Székhelye: Budapest VI., Andrássy út 25., majd Budapest V., Alkotmány u. 3.



Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség

1908-ban alakult meg az 1872 óta működő s 1949-ben feloszlatott Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) dominanciájával. Székhelye: Budapest V., Tükör (1960 óta Tüköry) u. 2.



Magyar Országos Lawn Tenisz Szövetség

1907-ben alapították a MAC, a BBTE és az 1883-tól működő Budapesti Lawn Tennis Egylet részvételével. Székhelye Budapest V. Alkotmány u. 3.



Magyar Országos Torna (Tornász) Szövetség

Az 1885. június 29-én alakult Magyarországi Torna Egyletek Országos Szövetségének jogutódja. Elnöke egy időben dr. Szukováthy Imre volt. Székhelye: Budapest I., Attila u. 2. és Budapest V., Alkotmány u. 3.



Magyar Ökölvívó Szövetség

1925-ben alakult meg a Park Szállodában (Budapest VIII., Rákóczi út 9.), kiválva a Magyar Birkózók és Boxolók Országos Szövetségéből. Első elnöke gr. Sigray Antal volt. Székhelye: Budapest VI., Teréz krt. 48.



Magyar Pénzintézetek Sportegyesületeinek Ligája

A Budapest V., Erzsébet – 1946 és 1953 között Sztálin, 1953-tól 90-ig Engels – tér 3.-ban működött.



Magyar Sí Szövetség

1913-ban alapították, első elnöke Schwichert Richárd volt. Székhelye: Budapest I., Attila u. 2., illetve Budapest V., Alkotmány u. 3.



Magyar Tekéző Szövetség

Székhelye: Budapest V., Alkotmány u. 3.



Magyar Turista Szövetség

1913-ban alapított testület. Egy ideig a Budapest I., Attila u. 1.-ben működött, majd a Budapest V., Alkotmány u. 3.-ba költözött. Itt 1931-ben Turista Múzeumot rendezett be, melynek anyaga Budapest ostromakor elpusztult.



Magyar Úszó Szövetség

1907-ben jött létre, a Magyar Athletikai Szövetségből átvéve az úszósport vezetését, Balatoni (Gräfl) Károly kezdeményezésére. Elnöke egy időben ifj. v. nagybányai Horthy Miklós volt. Székhelye: Budapest III., Margitsziget, illetve Budapest V., Vilmos császár – 1945-től Bajcsy-Zsilinszky – út 25. alatt volt, végül a Budapest V., Alkotmány u. 3.-ba költözött.



Magyar Vitorlás Yacht Szövetség

1930-ban alakult, elnöke Reményi-Schneller Lajos dr. volt. Székhelye: Budapest V., Alkotmány u. 3.



Magyar Vívó Szövetség

1914-ben alakult. Elnöke Albrecht kir. herceg volt. A Budapest VIII., Rökk Szilárd u. 41., majd a Budapest V., Alkotmány u. 3. sz. alatt működött.



MÁV Sportegyesületek Ligája

A budapesti Nyugati pályaudvar épületében működött, vállalati alosztálya pedig a Budapest V., Vadász u. 31.-ben. 1941-ben alapították, s az MLSZ égisze alatt tevékenykedett.



Műegyetemi Athletikai és Football Club

Az 1897-ben megalakult budapesti Műegyetemi Football Club (MFC) elnevezése 1903-tól, miután létrejött a labdarúgás mellett atlétikai szakosztálya is. Első elnöke K. Jónás Ödön, műegyetemi tanár volt. 1938-ban szervezték meg vidéki alosztályát, a soproni MAFC-ot. Sporttelepe a Budapest XI., Budafoki út 42. alatt volt (és van ma is).



Óbudai Torna Egylet

1872-ben alakult Óbuda első sportegyleteként. 1942 februárjában egyesült a III. kerületi TVE utódjával, a III. kerületi Árpád SE-vel. (Ettől kezdve az Árpád Gimnáziumban – Budapest III., Nagyszombat u. 19. – tartották tornatermi edzéseiket.) 1945-ben megszűnt. Sporttelepe Budapesten, a III. kerületi Hévízi úton volt.



Országos Magyar Lövész Szövetség

1907-ben alakult, Szemere Miklós (1856–1919) javaslatára. (Jogelődjét, a Magyar Országos Lövészegyletet, amely testület tömörítette a korábban megalakult lövészegyleteket, 1871-ben alapították.) Székhelye: Budapest I. Márvány u. 27., illetve Budapest V., Alkotmány u. 3. alatt volt.



Pécsi Egyetemi Atlétikai Club

1923-ban alakult. Sportpályája Pécsett a Tüzér utcában volt.



Postás Sport Egyesület

1899-ben alakult hennyei Hennyei Vilmos kezdeményezésére. Eredeti neve: Budapesti Posta és Távirda Tisztviselők Sport Egyesülete. Sporttelepe a Budapest VII., Régi lóversenytéren volt, hivatalos helyisége a Budapest I., Krisztina krt. 12.-ben.



Rendőrtiszti Atlétikai Club

1921-ben alakult a M. kir. Budapesti Rendőr-főkapitányság sportegyesületeként. 1945-ben megszűnt. Sporttelepe a Budapest III., Tímár utcában volt.



Sirály Evezős Egylet

Az első világháború előtt alakult Budapesten. 1943-ban átvette a Rendőrtiszti Atlétikai Club, és vele együtt a Margitsziget pesti oldalán lévő székházát is. (Az Árpád-híd építése miatt ugyanis ki kellett lakoltatni a RAC-ot óbudai egyesületi házából.)



Ügetőverseny Egyesület (Budapesti Ügetőverseny Egylet)

1943-ban alakult meg az 1904-től versenyeket rendező Budapesti Ügetőverseny Egylet jogutódjaként. Pályája 1933-tól Budapest VIII., Kerepesi út 9–11. alatt volt. (1933-ig a millenniumi nagy lókiállítás helyén, azaz a Budapest VII., Erzsébet királyné útja 8. alatt voltak a versenyek.)



Vasas Sport Club

1911-ben alapították a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének tagjai. A két világháború között 8 szakosztálya működött. Neve 1944 áprilisától Kinizsi volt, futballcsapata az 1944 szeptemberében kezdődő hadi bajnokságba Nemzeti Vasas néven nevezett be. Sporttelepe a Budapest XIII., Fáy u. 58. alatt volt (és van ma is). 1948-ban megkapta a feloszlatott BBTE Pasaréti úti létesítményeit.



Weiss Manfréd Torna Club

Az első világháború előtt létrejött Csepeli Torna Club jogutódja, amely a Weiss Manfréd Művek tulajdonába kerülve, 1937-től viselte ezt a nevet. (Profi labdarúgócsapata WMFC néven szerepelt a nemzeti bajnokságban.) 1944. április 21-én Csepeli Gyári Torna Klubra keresztelték át. Neve a második világháború után háromszor változott, jelenleg Csepel Sport Club. Első sporttelepe Csepelen, a Katona József u. és a Tamássy József (1945-től Bajcsy-Zsilinszky Endre) u. sarkán volt, a gyár által épített stadionja Csepelen a Szent István úton (XXI., Béke tér 1.) van.

A munkanaplóban szereplők életrajzi adatai



A Naplóban szereplő személyek életrajzi adatait lexikonokból – elsősorban a Magyar Életrajzi Lexikonból –, valamint saját kutatásaim alapján állítottam össze. Munkámhoz segítséget nyújtottak: a Hadtörténelmi Levéltár, a Történeti Hivatal, a Fővárosi Levéltár, a Sportmúzeum és a Testnevelési Egyetem könyvtárának munkatársai, valamint Kozák Péter.

Elsőként a kötetben szereplő személyek nevét kellett pontosítani. Gondot okoztak a Naplót gépelő következetlenségei és a hivatalostól eltérő jelölései. Ahol a kutatás során nem derült ki a név betű szerinti pontos írása, ott / / jelek közé tettem az eltéréseket. Az életrajzi adatok pontosítása is nagy nehézségekbe ütközött. Sokukról csak a naplóbejegyzésből tájékozódhattam, de számosan voltak olyanok, akikről többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült közelebbit megtudnom; náluk az adatok hiányára ?-lel utaltam. Ugyancsak ? jelzi a születéssel és elhalálozással kapcsolatos hiányzó adatokat.



Ábrán Zoltán ?



Albrecht, Habsburg

Weilburg/Baden, 1897. július 24. – Buenos Aires, 1955. július 23.

Frigyes főherceg fia. Elvégezte a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát, harcolt az első világháborúban: hadnagyi, majd főhadnagyi rangot szerzett. A legitimisták királyjelöltje volt, csak 1931-ben mondott le trónkövetelői szándékáról. 1925-ben a TESZ kormányzó elnökévé választották meg, tagja volt a Felsőháznak. 1930-ban Lelbach Irént, 1937-ben felsőbányai Bocskay Katalint vette feleségül. (Harmadik feleségével, Lydia Strauss-szal 1951-ben házasodtak össze.) 1943-ban a Magyar Megújulás Pártjának kormányzójelöltje volt. Egy időben a Magyar Vívó Szövetség elnöke, a Balatoni Sport Bizottság elnöke, a BBTE díszelnöke volt. A Jugoszláviától 1941-ben visszakerült béllyei uralmát „vitézi telepesek” között osztották szét, magyaróvári birtokát 1945-ben vesztette el. A háború végén Dél-Amerikába emigrált, Brazíliában halt meg. Hamvait végső nyugalomra Halbthurnban (Burgenland) helyezték el.



Alföldy Alajos

A Nemzetpolitikai Szolgálat igazgatója. MABI-tanácsos.



Alföldy Dezső, dr., nemesmiliticsi

Temesvár, 1875. augusztus 2. – Balatonalmádi, 1961. május 18.

1899-ben jogi doktorátust szerzett, ezután törvényszéki aljegyző, albíró, tanácsjegyző, bíró lett. 1914-től az Ítélőtáblán dolgozott, amelynek 1944-től elnöke, s ekkor a Felsőház tagja volt. Fő műve: A magyar szerzői jog. (Budapest, 1936.)



Alföldy Jenő, dr., vitéz, nemesmiliticsi

Erzsébetváros, 1904. június 18. – Budapest, 1981. november 20.

1928-ban Budapesten orvosi diplomát szerzett. Ezután az OTI-nál dolgozott, a Budapesti Fülészeti Klinika tanársegédje volt. 1934–42: a Poliklinika szakorvosa, 1942-től 1960-ig főorvosa. 1961–74: a POTE tanszékvezető egyetemi tanára. Jelentősek fül-orr-gégészeti dolgozatai.



Ambrózy György, lovag, sédeni

Sátoraljaújhely, 1885. március 7. – ?

1905-ben a cs. és kir. 4. huszárezrednél kezdte katonai pályáját. Hadnaggyá 1908. május 1-jén avatták. Tullnban, Medgyesen, Nagyszebenben, Debrecenben, Nagyváradon szolgált, az utóbbi helyeken már századosként. A Baross Szövetség egyik vezetője volt. 1940-ben kiadták Magyar csataképek c. művét.



Ambrózy Gyula, gr. dr., sédeni

Nyíregyháza, 1884. február 12. – Budapest, 1954. március 2. (Lehet, hogy kitelepítettként már 1951 őszén meghalt a Hortobágyon.)

1907-ben Budapesten jogi, 1908-ban államtudományi doktorátust szerzett. 1912-től az IM munkatársa: 1913–15: fogalmazó, 1918-ig segédtitkár, 1918–20: titkár, 1920-tól a kabinetiroda munkatársa, 1938-tól államtitkár, 1943–44: Uray István (lásd ott!) utódaként főnöke. 1944-ben titkos tanácsossá nevezik ki. A németek Mauthausenbe hurcolták. Hazatérése után B-listázták, majd kitelepítették a Hortobágyra. Jelentősek jogtudományi munkái.



Ambrus N. ?

Turul-vezető.



Andrássy Mihály, gr. csíkszentkirályi és krasznahorkai

Velejte, 1893. május 7. – Windsor, Ontario, Canada, 1990. június 30.

A kegyesrendiek sátoraljaújhelyi főgimnáziumában tanult, érettségizett. Műegyetemi tanulmányokat folytatott a müncheni technikai főiskolán és Budapesten. Végigharcolta az első világháborút, főhadnagyként szerelt le. Mérnök, közgazdász, történész. A Királyi Magyar Automobil Club elnöke. A Felsőház, Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatósági tagja. Máltai lovag.



Andriska Lajos ?



Andrisz Rezső

Esperes, Komját nagyközség (érsekújvári járás) plébánosa.



Anesini Ferenc ?

Ezredes, 1943 februárjától a HM 40. k. oszt. tisztje.



Angyal László ?

Úszó.



Antal István, dr., vitéz

Kenderes, 1896. február 18. – Budapest, 1975. szeptember 5.

Középiskoláit Budapesten, a jogot Budapesten, Párizsban és Halléban végezte. Az első világháborúban hadnagy, 1920-ban Budapesten jogi doktorrá avatták. 1919-ben megalapította a Piros-Fehér-Zöld Blokkot, amelynek első elnöke lett. A Szózat c. lap vezércikkírója. Felelős szerkesztője volt a Magyar Szövetkezésnek és a Ceglédi Kisgazdának. 1923-tól a Fajvédő Párt tagja. 1932-ig ügyvédi praxist folytatott. 1932–35 között a Miniszterelnökség sajtóosztályát vezette, majd az IM-ben volt államtitkár 1936-ig, illetve 1938–42 között. Tagja volt az Országos Irodalmi Tanácsnak. 1942 áprilisától 1944 márciusáig nemzetvédelmi propaganda miniszter, ezután igazságügyi- s egyben vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1944 októberében a Gestapo letartóztatta, az év végén Németországba távozott. A háború után a Népbíróság halálra ítélte, kegyelemből életfogytiglani börtönt kapott. 1960-ban közkegyelemmel szabadult.



Apor Vilmos, br. altorjai

Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.

A teológiát Innsbruckban végezte, pappá 1915-ben szentelték Nagyváradon. Gyulán káplán lett, 1917-től a nagyváradi szeminárium dogmatika tanára. 1918–41: Gyulán plébános. 1941. január 21-től haláláig győri püspök. Tagja a Felsőháznak, tiltakozott a zsidóüldözés ellen. Egy részeg orosz katona ölte meg. Boldoggá avatása megtörtént.



Appel Jenő, br.

A cs. és kir. 2. huszárezred hadnagyaként 1905/06-ban Miskolcon és Rosenauban, 1907-ben Rosenauban, 1909-ben Nagyszebenben, 1912-ben Medgyesen szolgált. Később előléptették főhadnaggyá.



Arató Géza

Budapest, 1900. március 11. – ?

Arató (Scheiner) Gyula államtitkár fia. Testnevelő tanár. 1934-től a Magyar Tenisz Szövetség szövetségi kapitánya. 1938. december 1-jén az OTT titkára lett, majd az OSK hivatalvezetője, főtitkára. A Nemzeti Úszó Sport Alapítvány tagja. A TF-en tanított, helyettes szerkesztője volt a Nemzeti Sportnak. A Sportmester Vizsgáztató Bizottság ügyvezető alelnöke. Szigorló mérnök. 1945. október 29-től 1947. augusztus 11-ig előzetes letartóztatásban volt. A népbíróság 1946. szeptember 11-én összbüntetésül 6 évi fegyházra, 5 évig politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére és állásvesztésre ítélte. A NOT 1948. június 16-án megváltoztatva az első fokú ítéletet, 4 évi börtönre, politikai jogai gyakorlásának 10 évre való felfüggesztésére és nyugdíjigény fenntartása nélküli állásvesztésre ítélte. Szabadulása után kitelepítették, az 1950-es évek elején hunyt el.



Arató Gyula, ifj.

Budapest, 1898. december 11. – ?

Arató (Scheiner) Gyula államtitkár fia. A gimnáziumi érettségi megszerzése után rajztanári oklevelet kapott. Önkéntesként 1917-ben a cs. és kir. 17. tábori tarackezrednél szolgált az olasz fronton. 1928: hadnagy, tűzmester, ütegtiszt.



Áronffy Jank/a/y Béla, vitéz

1907. december 20. – ?

A leventebajnokság központi irányítója. 1941. november 1-jével gazdászati századossá léptették elő.



Aschner Lipót

Asakürt, 1872 – Budapest, 1952

1921-től az Egyesült Izzó vezérigazgatója. Igazgatósági tagja a GYOSZ-nak. A németek Dachauba vitték. 1948-tól haláláig ismét az Egyesült Izzó igazgatója. A magyar sport bőkezű mecénása és az Újpesti Torna Egyesület egyik vezetője volt.



Asztalos Béla

Szeged, 1898. április 17. – ?

1916: hadnagy, 1918: főhadnagy. 1919. május 1.: Erdélyből kiutasították – a Székely hadosztályban szolgált. 1926: százados, 1937: őrnagy, 1941: alezredes, a haderőn kívüli kiképzés terén végzett érdemeiért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta. 1941. augusztus 1-től a HM 40. osztályán szolgált, 1943-tól ezredesként.



Axmann, Arthur

Hagen, 1913. február 18. – Berlin, 1996. október 24.

1928-ban alapító tagja volt a Westfaliai Hitlerjugendnek. 1931-ben tagja lett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak. 1932-ben a Hitlerjugend vezetőségi tagja lett, 1940-ben Schirach (lásd ott!) utódjaként birodalmi ifjúsági vezetővé nevezték ki. Az 1942-ben megalakult Európai Ifjúsági Szövetség elnöke, a Wehrmacht szakaszparancsnoka volt. 1949-ben a Nürnbergi Nácitlanítási Kamara háborús főbűnösnek találta és 3 évi börtönre ítélte.



Babos József, dr.

Néma, 1892. március 4. – ?

1915-ben tart. zászlós, 1916-ban hadnagy, majd főhadnagy. 1917. július 17-én megsebesült, 1919. augusztus 16-án román fogságba esett. 1920-ban megkezdte hadbírói joggyakornokságát, 1922-ben hadbírói vizsgát tett. 1926-ban százados lett, 1938-ban kinevezték hadbíró őrnaggyá. 1940: alezredes, honvéd ügyészh., 1943: ezredes. Ő volt az újvidéki razzia („hideg napok”) ügyében 1943-ban felállított különbíróság tárgyalásvezetője. 1944. július 11-én nyugállományba helyezését kérte. A háború után „szökés bűntette miatt bűnvádi eljárást” indítottak ellene. További sorsa ismeretlen.



Bácsalmásy Mihály ?

Építész.



Bacsó Ferenc ?



Badzey István

Máramarossziget, 1899. február 12. – ?

1916-ban gimnáziumi érettségit tett, ezután a Ludovika Akadémiára vették föl. 1917-ben szakaszparancsnok az 5. honvéd huszárezrednél, 1919-ben szakaszparancsnok és osztály segédtiszt a 3. huszárezrednél. 1922-ben géppuska-tanfolyamot végzett, 1926/27-ben szabályzatismertető tanfolyamot hallgatott. 1936–38: az anyagi osztály vezetője a 2. vegyesdandár parancsnokságnál, 1938–40: vezérkari főnök az 1. lovasdandárnál, 1940–42: kiképzési osztályvezető az 1. gyorshadtest parancsnokságnál. 1942. november 8. – 1945. május 9.: vk. alezredes, a HM 5. oszt. vezetője. 1945 elején Waidhofen am Ibbsbe ment, majd St. Pöltenben a szovjetek hadifogságba vetették. (1948. december 4-én szabadult.) 1949. november 3-án elbocsátották a hadseregtől, 1949–50-ben alkalmi munkákból élt. (Vízvezetékszerelőnél, könyvkötészetben, mészkőkitermelésnél dolgozott.) 1950-től sertésgondozó a Hússertés Termelő NV-nél. 1952-től nyugdíjba vonulásáig kerámia izzító az Egyesült Izzóban. (1958. december 4-én lefokozták honvéddé!)



Bagoly Béla ?

A Széchenyi Emlékszövetség titkára.



Bajor Ferenc, vitéz

Vezérőrnagy.



Bajnóczy József, vitéz, dési

Szinérváralja, 1888. február 27. – Pilismarót, 1977. június 12.

Négy osztályt végzett a nagybányai gimnáziumban, majd a soproni honvéd főreáliskolát járja. 1908: hadnagy, majd a Ludovika Akadémia hallgatója. Mindvégig osztályelső, ezután Bécsben 1912–14: elvégezte a Hadiiskolát (1913: főhadnagy), végigharcolta az első világháborút. 1923–24: Prágában, Szófiában teljesít szolgálatot. 1931-től hadiakadémiai tanár, 1937-től tábornok. 1939–41 között a VI. hadtest parancsnoka. 1941–44: a VKF helyettese. 1943 januárjától titkos tanácsos. 1944. július 1-jén nyugdíjazták.



Bakay Árpád, vitéz

Budapest, 1896. október 6. – ?

A katonai alreál, főreál elvégzése után a bécsújhelyi Terézia katonai akadémiára vették föl. 1915–19: a 44. gyalogezrednél szolgálva harcolt az első világháborúban. 1919–21: a Somogy megyei hátországvédelmi parancsnokságon teljesít szolgálatot, majd Somogy vm. testnevelési felügyelője lesz. 1924-ben Budapesten megjelenik Útmutató a Levente Egyesületek vezetéséhez c. munkája s szépirodalmi cikkeket publikál a Somogyi Társaság c. kaposvári lapban. 1926-tól szerkeszti a Somogyi Levente c. folyóiratot. 1925: százados, 1935: őrnagy. 1940: alezredes, 1942: ezredes. 1932-től 10 éven keresztül a 6. gye. parancsnokságán szolgál, 1942. május 15. – 1943. február 15.: a HM 40. osztályának ezredese. Ezután ismét a 6. gye.-hez helyezik, s 1944. augusztus 1-jétől a 10. kieg. ker. leventeparancsnoka. November elején a 11. újoncezred parancsnokaként kijelentette, hogy az ország területét nem hagyja el: november 10-én felváltották. 1945-ben jelentkezett a szovjet parancsnokságon, s elvállalta a 41. kieg. parancsnokság megszervezését, vezetését. 1946. október 12-én végelbánás alá vonták, „mert nélkülözhető”.



Bakó Imre

Balatonkenese, 1899. – ?

1943-ban őrnagy volt.



Bakonyi Ferencné, özv. ?



Balassa Brunó István, dr.

(1912-ig Aschenbrenner)

Székesfehérvár, 1896. január 30. (26?) – Budapest, 1979. január 30.

Cisztercita szerzetes: 1921-ben az innsbrucki egyetemen teológiai doktorátust szerzett. 1921–25 között az egri gimnázium tanára, 1925–33: főiskolai tanár a Bernardinumban (1933–35: ugyanitt igazgató, 1929-ben bölcsészdiplomát és pedagógiai doktorátust szerzett). 1931–39: a neveléstörténet magántanára a budapesti egyetemen, 1939–41: a VKM osztályfőnöke, a pedagógiai ügyosztály vezetője, a Katolikus Tanügyi Tanács tagja. Tagja a TF igazgató tanácsának, s tankerületi főigazgató. A háború után lelkész, 1951-től „képzettségétől és hivatásától eltérő foglalkozásra kényszerült”. 1971-ben nyugdíjazzák. Több pedagógiatörténeti munka szerzője.



Balás/s/y András (Andor) – névváltozatként: Balázsy Endre

Tanár. Testnevelési főelőadó, a LOK sportosztályának vezetője. 1944 januárjától testnevelésügyi tanácsos.



Balázs Lajos

(Lásd Sipeki-Balázs Lajos)



Balázsfalvy-Kiss ?

Törvényszéki titkár, min. segédtitkár.



Balázsy Endre

(Lásd Balás/s/y András /Andor/)



Balla Pál, dr.

Miniszteri tanácsos, a min. eln. 2. osztályának főnöke. 1943. március 1-jétől az újvidéki szerb Matica kormánybiztosa.



Balla Péter

Tanár, az „ének ügyek” rendezője, néprajz- és népzene-kutató.



Balogh Béla

Lőcse, 1885. január 9. – ?

Tisztté 1906-ban avatták. 1914-től Kisbéren, a m. kir. áll. ménes katonai parancsnokságán szolgált. 1918-ban II. oszt. főszámvivő. A tiszti ranglétrán emelkedve a negyvenes évek elején ezredes. 1943 márciusában a HM VIII. csoportfőnökségéhez osztották be.



Balogh Róza ?

Szilágysomlyói igazgató-tanítónő.



Bánffy Dániel, br., losonczi

Nagyenyed, 1893. szeptember 18 – Budapest, 1955. április 7.

Br. Bánffy Dezső (1843–1911) volt miniszterelnök unokája. Iskoláit elvégezve 1917-től 1940-ig erdélyi birtokán gazdálkodott. 1940–44: „behívott” országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt vezetőségi tagja. 1940. december 30. – 1944. március 22.: földművelésügyi miniszter.



Bánkuthy László, dr.

Az Asztalitenisz Szövetség ügyvezető alelnöke.



Bánkuti György, dr. ?

Sportvezető.



Bánky Róbert, vitéz

Kispest, 1894. november 25. – Budapest, 1981. december 9.

Az első világháborúban orosz hadifogságba került, s a fogolytáborban színtársulatot szervezett. Hazatérve a Belvárosi, a Thália Színház tagja lett, később vidéki társulatokban lépett föl. 1933-tól a Magyar Komédia Kamara Színházat vezette. 1941–44 között az Új Magyar Színház, eközben 1942–43-ban a Szegedi Színház, 1943-tól a Tábori Színház igazgatója volt. Az Ideiglenes Kormány felvette a háborús bűnösök listájára. A háború után visszavonultan élt haláláig.



Bárány István, dr.

Eger, 1907. december 20. – Budapest, 1995. február 21.

Középiskolai tanulmányait követően Bécsben elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát, majd beiratkozott az egri jogakadémiára. 1928-ban Párizsban nyelvoktatói képesítést szerzett, 1928 őszén Londonban angolul tanult. 1929: államtudományi doktorátust szerzett Pécsett, 1930-ban jogi doktorátust. 1929/30: a párizsi Hautes Études Internationales tanfolyamát végezte el. A MOVE Egri SE úszója, vízilabdázója, többszörös olimpikon. 1928-ban, 29-ben, 31-ben 100 m gyorson Európa-csúcsot úszott stb. 1933–38 között az úszóválogatott csapatkapitánya. 1931–39: Budapest székesfőváros polgármesteri VII. (közigazgatási) ügyosztályának fogalmazója, személyzeti előadója. (Közben 1935/36-ban közigazgatási gyakorlati vizsgát tett.) 1939-től az I. és a VII. ker. közmunkahivatalának vezetője, illetve a Margit körúti honvédtörvényszék irnoka. A Képes Sport alapító főszerkesztője, 1930-tól 1944-ig a Pesti Napló sportrovatának munkatársa. 1954–56: a TF-en edzői oklevelet szerez. 1958-tól főfoglalkozású újságíró. 1957/58-ban a MUSZ főtitkára. Önállóan nyolc, társszerzőkkel négy úszó szakkönyvet írt. 1954-ben Budapesten jelent meg Sárossy Imrével (lásd ott!) közös munkája: Az úszás kis kézikönyve. Részt vett lexikonok szerkesztésében is.



Bárány Istvánné

Bárány István (lásd ott!) első felesége: dr. Oberschall Magda (Budapest, 1904. december 22. – Bryn Mawr, Philadelphia, USA, 1985. október 28.) művészettörténész 1931-ben lett Bárány István felesége. A Pázmány Péter Tudományegyetemen és a Sorbonne-on végezte tanulmányait. 1930-ban doktorált. 1946-ban emigrált. Az USA-ban élt, majd a Szabad Európa munkatársa lett. Jelentős szaktudományi munkásságot fejtett ki. Versenyszerűen teniszezett. Nyolc évi együttélés után házasságuk felbomlott.

A második feleség Petrik Erzsébet orvosírnok volt. Vele hét évig élt együtt Bárány István. A harmadik feleség: Binder Erika gyors- és gépírónő.



Barcsay/i/ János

Építészmérnök, tanár. 1942 végétől, Gidófalvy Pál (lásd ott!) lemondása után az MLSZ elnöke lett.



Barcsay János ?

Karpaszományos őrmester.



Bárczy István, bárcziházi

Budapest, 1882 – Budapest, 1952.

Iskolái elvégzése után, 1904-ben lépett állami szolgálatba. Wekerle Sándor és Khuen-Héderváry Károly titkára volt. Tisza István és Esterházy Móric miniszterelnöksége idején az elnöki osztály helyettes vezetője volt. 1919-től az elnöki osztály vezetőjeként, 1922-től helyettes államtitkárként, majd államtitkárként tevékenykedett. A német megszállás idején sikertelen merényletet követtek el ellene. Tartalékos huszárőrnagy. 1907–18 között a MASZ elnöke volt. „… nem rátartiságból, előkelősködésből használta a »bárcziházi« előnevet…, hanem pusztán megkülönböztetésül, családon belüli megegyezés alapján, az idősebb Istvánnal, a főpolgármesterrel való összetévesztés megelőzése végett.” (Bárczy János: Zuhanórepülés. Magvető, 1981.)



Bárdossy László, dr., bárdosi

Szombathely, 1890. december 10. – Budapest, 1946. január 10.

Középiskoláit Eperjesen, Budapesten végezte. Ezt követően Budapesten, Berlinben és Párizsban jogot tanult. 1913-ban, a VKM-ben kezdte meg pályafutását: segédfogalmazó, segédtitkár, majd 1921-ben miniszteri titkár. Rövid ideig Pest vm. tanfelügyelője. 1922. február 18: a Külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, 1926-tól osztályvezetője. 1930: londoni követségi tanácsos. 1936: bukaresti magyar követ. 1940 februárjától: külügyminiszter. 1941. április 4. – 1942. március 7.: miniszterelnök és külügyminiszter. 1943-ban az Egyesült Keresztény Liga elnöke. 1944 májusában Szombathely képviselője, 1944 őszén a Nemzeti Szövetség intézőbizottsági tagja lett. 1945 elején Bajorországban telepszik le, április végétől május elejéig Svájcban tartózkodik. Kiadatása után a Népbíróság halálra ítélte, kivégezték. Jelentős művei: Jegyzetek az állam keletkezésének kérdéséhez. (Budapest, 1917.), Magyar politika a mohácsi vész után. (Budapest, 1943.)



Bárdossy Lászlóné, dr. bárdosi

Budapest, 1917.

Bárdossy László (lásd ott!) volt magyar miniszterelnök felesége.



Bárki Béla ?

Munkás.



Bársony Sándor

Nagykörös, 1909. június 18. –?

Nagykörösön 1928-ban tanítói oklevelet szerez. 1933-ban elvégzi a TF-et. A nyíregyházi állami tanítóképző testnevelő tanára, a nyíregyházi MOVE alapító tagja. A magyarországi levente- és népiskolai testnevelés egyik vezetője.



Bártfay Gusztáv, dr.

Miniszteri tanácsos, pénzügyminisztériumi államtitkár.



Bartha Albert

Kolozsvár, 1877. augusztus 12. – New York, 1960. december 5.

Elvégezte a Ludovika Akadémiát, majd a bécsi Hadiiskolát. 1900 és 1910 között ez utóbbi intézményben tanított. Ezt követően vezérkari tiszt, a Bánát kormánybiztosa lett (1918). 1918. november 9. – december 12. között hadügyminiszter. 1922–25 között Törökországban él. 1944-ben elmenekült Magyarországról. 1945-ben vezérezredes, 1946–47-ben honvédelmi miniszter. 1948 decemberében külföldre távozott. A Hadviseltek Pártja (1943 májusától Független Magyar Polgári Párt, hívták Független Gazdaságpolitikai Pártnak is) elnöki tanácsának tagja volt.



Bart/h/a István

Budapest, 1895. augusztus 17. – Budapest, 1948. február 16.

Textilgyári tisztviselő, úszóbajnok. A magyar vízilabdacsapat kapusaként háromszoros Európa-bajnok, egyszeres olimpiai második helyezett, 1932-ben Los Angelesben olimpiai bajnok volt.



Bartha Károly, vitéz, dálnokfalvi

Budapest, 1884. június 18. – Linz, 1964. november 22.

A bécsi Katonai Műszaki Akadémián végzett hadnagyként 1904-ben. 1908–11 között a bécsi felsőbb műszaki tanfolyam hallgatója volt. 1911-ben a hadmérnöki tisztikarba került. 1914–18: az első világháborúban különböző magasabb parancsnokságok tisztje. A Tanácsköztársaság idején a Hadügyi Népbiztosságon, illetve a Vörös Hadsereg parancsnokságán szolgált. 1921: a Honvédség Főparancsnokságának műszaki előadója, 1930-tól műszaki szemlélője. Versenyszerűen sportolt: a párizsi olimpián (1924) harmadik lett 100 m-es hátúszásban. 1932–38: a HM anyagi csoportfőnöke, majd katonai főcsoportfőnök. 1938. november 15. – 1942. szeptember 24.: honvédelmi miniszter (szolgálaton kívüli viszonybeli táborszernagyként). Közben 1939. március 13.-tól m. kir. titkos tanácsos. A második világháború végén Németországba távozott. Onnan Venezuelába ment, majd visszajött Európába, s Ausztriában élt haláláig. 1945. június 19-én lefokozták, és a honvédségből kicsapták. Rendszeresen publikált szaklapokban.



Bartha Rezső, vitéz, dálnokfalvi

1912. augusztus 26. – ?

Bartha Károly (lásd ott!) fia. 1930–34: a Ludovika Akadémiát végzi. 1934-ben kinevezik hadnaggyá az 1. utászzlj.-hoz. 1937-ben előléptetik főhadnaggyá. 1939–42: Hadiakadémiát végez, közben 1941-ben előléptetik századossá. 1942. március 15. – november 1.: a III. hadtest psághoz Szombathelyre vezénylik. 1943-ban a VKF I. osztályára került. A háború végén Nyugatra távozott. 1946-tól Belgiumban, 1948-tól Venezuelában él. 1955-ben megalakította a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének venezuelai tagozatát; ennek titkára, 1980-tól vezetője. Kiváló öttusázó, párbajtőröző. A magyar olimpiai vívó és öttusa csapat tagjaként részt vett a berlini olimpián (8. lett öttusában). Venezuelába érkeztétől 30 éven át a caracasi katonai akadémia és központi egyetem vívómestere volt. Ő alapította meg a venezuelai vívószövetséget. 1994-ben előléptették őrnaggyá.



Basch Ferenc Antal, dr. (Basch, Anton Franz)

Zürich, 1901. július 13. – Budapest, 1946. április 27.

Temesvárott, 1919-ben érettségizett az állami főreáliskolában. Ezután Svájcba szóló útlevéllel jött Magyarországra. 1927-ben bölcsészdoktori oklevelet és tanári diplomát szerez. 1925–34 között a Magyarországi Németek Közművelődési Egyesületének titkára, majd főtitkára lett. Tanár. Egy 1933-as beszéde miatt 5 hónapi fogházra ítélték 1936-ban. 1935–38: a Volksdeutsche Kameradschaft vezetője. 1938-ban megalakította a Magyarországi Németek Népi Szövetségét (Volksbund der Deutschen in Ungarn). Szerkesztette a Neu Heimatblättert. A németek 1944 nyarán eljárást indítottak ellene azzal, hogy ügyében ítéletet egy német bíróság fog mondani. 1945 márciusában Németországba távozott. Miután kiadták a magyar hatóságoknak, a népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte. Kivégezték.



Bassola Zoltán, dr.

Budapest, 1902. – Budapest, 1968.

Latin-görög szakos tanár, majd állami gimnáziumi igazgató. 1934-től az Országos Közoktatási Tanács jegyzője, később ügyvezető igazgatója. 1937-től a pedagógia doktora. 1938-tól a VKM segédtitkára, osztálytanácsosa, a gimnáziumi ügyosztály miniszteri titkára. Felmentéséig, 1939-ig az OTT tagja. Támogatta a lengyel menekültek balatonboglári középiskoláját, mentesítő levéllel látott el számos zsidó pedagógust 1944–45-ben. Az Ideiglenes Kormány idején a VKM adminisztratív államtitkára lett.



Báthory László ?

Debreceni illetőségű személy.



Báthory-Hüt/t/ner János, dr.

Budapest, 1896. – Săo Paulo, 1954. szeptember 20.

Az első világháborút végigharcolta, tart. hadnagyként szerelt le. 1922-ben részt vett a Stádium Irodalmi és Nyomdai Vállalat alapításában, melynek később vezérigazgatója lett. Majd a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. vezérigazgatója, az Esti Újság (1936–44) és az Egyedül Vagyunk (1938–44) felelős kiadója. Az Országos Magyar Sajtókamara alelnöke, kiadói főosztályának elnöke. Tagja volt a Nemzeti Sportbizottságnak, elnöke a Magyar Sí Szövetségnek. 1945-ben Németországba távozott. Az Ideiglenes Kormány fölvette a háborús bűnösök listájára. 1948-ban kivándorolt Brazíliába, s ott élt haláláig.



Bay Béla, dr., ludányi

Szinérváralja, 1907. február 8. – Budapest, 1999. július 26.

1924-től sportol versenyszerűen. Először a Szatmári SE, majd a BEAC vívója. Mindhárom fegyvernemben (kard, tőr, párbajtőr) jelentős sportsikereket ért el. Jogi doktorátusát 1937-ben szerezte. Ifjúsági elnöke volt a BEAC-nak, alelnöke, majd elnöke a Magyar Vívó Szövetségnek. A Magyar Nemzeti Diákszövetség Sportosztályának vezetője. 1947 után a Budapesti Haladás sportolója. Olimpikon. A magyar vívóválogatott vezetője, edzője, szövetségi kapitánya. 1961–69 között a TF docense, majd tanára.



Bayer ?

Miniszteri tanácsos, osztályvezető.



Bazsó Jenő, vitéz, nemes, előtejedi

Pozsony, 1896. október 1. – ?

1914-ben végezte el a hadapródiskolát, majd az első világháborúban harcolt. 1915: hadnagy, 1916: főhadnagy ( a cs. és kir. 26. gye.-nél). A háború után a debreceni körletparancsnokságnál szolgált, 1923-ban közigazgatási tanfolyamot végzett, 1924-ben kinevezték századosnak. 1931: a HM 14. osztályán szolgál, 1935. május 1-jétől hadbiztos őrnagy. 1939: alezredes. 1941-ben a 6. VKF osztályra helyezik. 1941. augusztus 1.: a HM 40. osztályán szolgál, az IHNETOV hadbiztosságának vezetője. 1943. április 1: a HM VIII. csoportfőnökség, 1943. december 1-jétől a HM 45. osztályának tisztje.



Becht Henrik

(1942-től: Büky)

Bikal, 1903. január 28. – ?

1926-ban elvégezte a Ludovika Akadémiát, s kinevezték főhadnaggyá, beosztva a 13. honvéd gye.-hez. 1929–30: a sportoktatói tanfolyam hallgatója. Sporttanárként az 1931/32-es tanévben a sportoktatói tanfolyam segédoktatója. 1933: a Sporttanár és Vívómesterképző Intézet tanára. 1937: százados. 1942/43 telén síoktató a keleti megszálló csoportnál. 1942. október 29.: őrnagy. 1943 őszén a törzstiszti tanfolyam hallgatója. 1944. március 27.: a német követséghez kirendelt HM összekötő vk. tiszt mellé segédtisztnek vezénylik. (Közben a várpalotai gyalogsági központi iskola állományába kerül.) 1944. július 1-jétől az isztambuli katonai attasé segédtisztje Ankarában.



Becske Kálmán, vitéz ?

Fővárosi tanácsnok.



Bekény Béla

Kassa, 1892. október 3. – ?

A katonai alreál 4 osztályának elvégzése után Budapesten 4 évet a hadapródiskolában tölt. 1914-ben a 39. honvéd hadosztálynál, majd 1 évet a 32. tábori vadász zászlóaljnál az orosz fronton, 2 évet a 45. tábori repülőszázadnál az olasz fronton szolgál. Elvégezte a katonai repülő megfigyelő és pilóta iskolát, 1925-ben a lovastiszti (lovagló-tanári), 1931-ben a törzstiszti iskolát. 1917-ben főhadnagy, 1921-ben százados, 1933-ban őrnagy, 1937-ben alezredes. 1919-ben az 1. huszárezrednél, 1920-ban a HM-ben, 1921-től a székesfehérvári-, 1930-tól a pécsi, 1935-től a szombathelyi vonatosztálynál szolgált, ez utóbbinak parancsnoka volt. Közben rövid ideig a vízilabda csapat kapitánya. 1939-ben a HM-be vezényelik, 1941. augusztus 1-jétől sajtó-, propaganda-, filmcsoportvezető az IHNETOSZ-ban. 1942. október 1.: a 3. VKF osztályon, 1943. október 1-jén a I. hdt. vonatparancsnokaként szolgál. 1944-ben Nagy-Budapest légó szállításvezetői szolgálatát töltötte be, 1945. február 27. és május 5. között Ausztriában a vonat anyaggyűjtő törzsnél tartózkodik; ő jelezte St. Wolfgangban az amerikaiaknak az elkobzott zsidóértékek („Magyar értékvonat”) odaérkeztét, s ezzel megakadályozta a kirablását. 1945. május 6-tól 1946. március 14-ig a Magyar Vöröskereszt ausztriai kirendeltségének szállásvezetője. Hazatérése után az igazoló bizottság minősítése: „Vezető állásra alkalmatlan, a szolgálatban való meghagyás mellett.” 1947 júniusában a szolgálatból elbocsátják. („Nyugaton volt!”)



Beleznay /i/ László, dr.

Budapest, 1891. november 16. – Budapest, 1953. március 23.

A MAFC úszója, vízilabdázója, olimpikon. 1918-tól a MUSZ tagja, 1929–30-ban alelnöke. 1929–47 között a Nemzetközi Úszó Szövetség tagja.



Bellóni Gyula

(Sportnevén: „Sóder”)

Sashalom, 1904. február 6. – Budapest, 1977. június 28.

1922-ben felsőépítőipari iskolában érettségizett. 1923-tól 1944-ig a MAC atlétája: közép- és hosszútávfutó, síelő, gyeplabdázó. Olimpikon, több sportágban magyar bajnok. 1942-től edzőként tevékenykedett. A Magyar Sí Szövetség kapitánya volt.



Benedek ?

Mérnök



Benker József

Ezredes, a LOK egyik vezetője.



Bérczy Béláné, özv. ?

Bérczy Béla ezredes özvegye.



Beregfy Károly

(Névmagyarosításáig : Berger)

Cservenka, 1888. február 12. – Budapest, 1946. március 12.

Elemi- és középiskoláit Cservenkán, Verbászon, Cegléden végezte. Miután kijárta a temesvári hadapródiskolát, a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója lett. 1910: hadnaggyá avatják. Végigharcolta az első világháborút. 1917-ben a laibachi vezérkari tanfolyamot, 1920/21-ben a hadiiskolát pótló tanfolyamot végzi. 1939–41 között a Hadiakadémia parancsnoka volt. 1943. június 12.– 1944. május 15. között a III. magyar hadsereg, azután augusztus 1-jéig az I. magyar hadsereg parancsnoka. Ekkor létszámfeletti állományba helyezték. 1944. október 16-tól 1945. május 1-jéig honvédelmi miniszter és december 20-ig vezérkari főnök, ezután főparancsnok. 1945. június 9-i hatállyal megfosztották rendfokozatától, június 19-én a honvédség kötelékéből kicsapták. Háborús bűnösként a népbíróság halálra ítélte, kivégezték.



Beresztóczy Miklós, dr.

Budapest, 1905. május 26. – Budapest, 1973. szeptember 11.

Pappá szentelése után a Notre Dame de Sion lelkésze. 1929-től esztergomi érseki titkár, 1936-tól pápai kamarás. 1939-től a VKM római katolikus ügyek ügyosztályának vezetője. A háború után fő szervezője a papi békemozgalomnak, miután „hónapokon át raboskodott az Andrássy úton”, s „szabadon bocsátása ellenében vállalta a … mozgalom megszervezését és irányítását”. (Mindszenty: Emlékirataim.) 1956 után országgyűlési képviselő.



Bernáth Vilmos ?

Bicskei leventeoktató.



Bertalan István

Gyárigazgató, a GYOSZ tagja. Bombatalálat áldozata lett.



Bertha Istvánné ?



Bert(h)y János, vitéz

Budapest, 1889. – ?

Az első világháborúban a szerb, az orosz, az olasz és a román fronton harcolt. Az első világháború után a testnevelés felügyelője Szegeden. Később ugyanott ezredesként leventeparancsnok.



Bessenyei Zénó, dr., nagybessenyői

1880. – ?

Jogakadémiát végzett, majd Kolozsvárott jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1928-ban ügyvédi vizsgát tett. 1905-től Zemplén vm. főszolgabírája, majd aljegyzője, tb. főjegyzője. Később sárospataki járási főszolgabíró. 1915-től kormánybiztos, 1922–26: nemzetgyűlési, 1931–35: országgyűlési képviselő. 1932. október – 1935. március: a Képviselőház alelnöke. 1935-től 10 éven keresztül a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke. Titkos tanácsos, az „Ügyvéd” főszerkesztője. Először a nyilas kormányzat, majd 1945 júniusában az Ideiglenes Kormány nyugdíjazta.



Bethlen György, gróf, dr., bethleni

Kolozsvár, 1888. szeptember 23. – Kolozsvár, 1968. szeptember 13.

Jogi doktorátust szerzett, a cs. és kir. 2. huszárezred t. zászlósaként, majd t. hadnagyaként harcolt az első világháborúban. Császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő.



Bethlen Györgyné, gróf, bethleni

Bethlen György (lásd ott!) felesége, szül. Jósika Paula, bárónő.

Kolozsvár, 1889. december 21. – Kolozsvár, 1962. március 8.

Az Erdélyi Katolikus Nőszövetség elnöke.



Bevilaqua, signor Generale ?

Olasz személy.



Bezerédy Tibor ?

Ezredes.



Bézler Károly ?

Ezredes.



Biringer Lajos

Újpest, 1918. október 14. – Budapest, 1994. július 28.

Szakaszvezető, birkózó. Bencze Lajos néven 1946-ban Európa-bajnok lett légsúlyban.



Birkás Géza, dr.

A Wolff-párt főtitkára. Az M. E. 2. osztály munkatársa, 1945. augusztus 1-jétől osztálytanácsos.



Bíró György ?

A KIE elnökségi tagja.



Bodor Aladárné, vitéz ?

Leánykori neve: Czeke Vilma.

Az Egyesült Női Tábor elnöknője.



Bojtár Imre, dr. ?

A VKM kisebbségi osztályának miniszteri titkára.



Bolgár Kálmán, inámi

Bécs, 1914. január 14. – ?

Főreáliskolai érettségit tett, majd 1937-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, s hadnagyként a 2. kerékpáros zlj-hoz nevezték ki. 1939-ben a 10. kerékpáros zlj-hoz vezénylik. 1940-ben előléptetik főhadnaggyá. 1941 nyarán áthelyezik egy páncélos csapathoz, majd ez év októberében a Ludovika Akadémiára. 1942. szeptember 15-től az 1. gk. lövész ezrednél szolgál. 1943-ban százados. Kiváló öttusázó volt. 1937-ben megnyerte a hadseregbajnokságot, 1941-ben a pünkösdi versenyen 1. lett. 1945-ben a körülzárt Budapestről repülőgépen menekült ki. Egy ideig Rómában élt, majd megnősülve Új-Zélandon települt le.



Bonczos Miklós, dr., vitéz

Nagyszalonta, 1897. szeptember 16. – Buenos Aires, 1971. augusztus 15.

Ludovikás tiszt, 1921-ben jogot végzett, 1925-ben ügyvédi irodát nyitott. 1933-tól Csongrád vm. tiszti főügyésze, 1937-ben Csongrád vm. főispánja. 1938–42 között belügyi államtitkár s a miniszter áll. helyettese. 1939–44: a MÉP képviselője. 1942–44: igazságügyi államtitkár, majd belügyminiszter 1944. október 12-ig. 1944 decemberében külföldre távozott, s emigrációban halt meg.



Bor Jenő, halmaji

Hajdúszoboszló, 1895. szeptember 8. – Washington, 1979. november 30.

A polgári iskola elvégzése után a traiskircheni tüzér hadapródiskola hallgatója, 1913-ban avatják zászlóssá. 1914-ben előléptetik hadnaggyá, 1916-ban főhadnaggyá. Az első világháborúban a cs. és kir. 34., majd a 118. tüzérezrednél szolgál. 1918 októberében olasz fogságba esik. 1919 végétől Veszprémben, majd Debrecenben szolgál, 1922-től századosként. 1924-ben elvégzi a Hadiakadémiát, s a tolnai tüzérezred beosztott tisztje lesz. 1925–28 között a hajmáskéri tüzér lőiskola harcászat tanára. 1928–31: a 7. vegyesdandár pság vk. tisztje. 1931–32: a HM 1/c osztályán szolgál. 1932-től őrnagyként az 1. vegyesdandár pság vkt. helyettese, 1935-től alezredes. 1939-ben előléptetik ezredessé s a HM 17. oszt. vezetője lesz. 1940. május 1-jétől egyben a HM III. csoportfőnök 2. helyettese. 1942-ben vezérőrnagyként a HM IX. csoport főnöke. 1943. június 1-jétől a 4. könnyű ho., a 12. könnyű ho., majd a II. tartalék hdt. parancsnoka. Altábornagyként 1944. október 1-jétől a HM anyagi főcsoportfőnöke, majd Németországban a HM anyagi meghatalmazottja. 1945 májusában angol fogságba esik, 1946–51 között Németországban az amerikai hadseregnél rajzoló, földmérő matematikus. 1951–70 között az amerikai hadsereg térképészeti osztályán térképész, illetve geodéziai matematikus.



Bornemi/s/sza Géza

Munkács, 1895. december 20. (más adat szerint: 28.) – Budapest, 1983. június 4. (más adat szerint: 1984. július 3.)

Középiskolai tanulmányai befejezése után a József Műegyetemre iratkozott be, majd 1915–18 között az olasz fronton harcolt. 1920: gépészmérnöki diplomát szerez, és az egyetem tanársegéde lesz. 1920–30: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. műszaki tanácsosa. A Hungária Bajtársi Egyesület alapító vezetője. Tagja volt az Etelközi Szövetségnek, a Nemzetvédelmi Szövetségnek, a Szabadkőműves Páholynak, a Magyar Irodalompártoló Társaságnak. A „Technika” c. folyóirat alapító szerkesztője. 1932-től a főváros törvényhatósági bizottságának tagja. 1935–39 között a MÉP országgyűlési képviselője. 1935. március 4. – augusztus 1.: kereskedelemügyi-, 1935. augusztus 1. – 1938. november 15.: iparügyi, közben kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is. Nevéhez fűződik a 44 órás munkahét bevezetése. A Kállay-kormányban ismét kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 1945-öt követően kétszer is letartóztatták, de nem emeltek ellene vádat. (Az ő villájába költözött Gerő Ernő). 1953-ban kitelepítették Gyöngyösre. Különböző vállalatoknál mérnökként dolgozott. 1956 után 2 év börtönbüntetésre ítélték, valamint 5 évi időtartamra Budapestről való kiutasításra, 3 ezer Ft részleges vagyonelkobzásra, öt évre egyes jogaitól való eltiltásra. (A több szereplős per másik vádlottja dr. Knob Sándor (lásd ott!) volt.) A vád: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való szövetkezés bűntette. Egyik tervezője volt a Bánhidai Erőműnek (Talbot centrálé).



Both Anna ?

A leventeleányok egyik vezetője.



Brechel László

Budapest, 1916. július 14. – ?

Műkorcsolyázó, később gyorskorcsolya-edző.



Breitfeld Alajos

Gödöllői leventekörzet-parancsnok. Főhadnagy.



Bródy Jánosné ?

(Bródy János istállótulajdonos és amatőr hajtó felesége?)



Bronts /cs/ Gézáné

A Nagyasszonyi Tanács tagja, a Belügyminisztérium szociális felügyelője.



Budinszky Zoltán, dr. ?

Országgyűlési képviselő.



Bujdosó Kálmán, dr., vitéz

Pécs, 1896. – ?

Az első világháborúban az 1. bosnyák gye.-hez vonult be. Harcolt az orosz és az olasz fronton. Tartalékos főhadnagyként szerelt le. Az MTI szerkesztője, az Öttusa Szakbizottság öttusa szakelőadója, a Nemzeti Sportcsarnok igazgatója volt.



Buócz Elemér ?

Miniszteri titkár, szövetségi titkár.



Busák Béla ?

Középiskolai tanár.



Busseul Raul, gr.

Nagyenyed, 1876. március 17. – ?

Iskoláit Nagyszebenben, katonai iskoláit Kismartonban és Mährisch-Weiskirchenben végezte. 1895-ben hadnagy a cs. és kir. 15. dragonyosezrednél, 1900-ban főhadnagy a 8. dragonyosezrednél, 1910-ben százados.



Buttner Ferenc, dr. ?

Budafoki apátplébános.



Buza-Kiss János

1894. november 7. – ?

A reáliskolai érettségi letétele után a Ludovika Akadémia hallgatója lesz. 1914-ben hadnaggyá avatják. A frontra vezénylik. 1915-ben megsebesül, kinevezik főhadnaggyá. 1919-ben beiratkozik a budapesti tudományegyetem jogi karára, s 6 félévet hallgat. Ugyanebben az évben a HM-be vezénylik. 1922. november 1.: előléptetik századossá. 1921-ben áthelyezik az OTT-hoz, 1923-ban a Hadtörténeti Levéltár állományába kerül. Elvégzi a Hadiakadémiát. 1927-től a 2. vegyesdandár parancsnokságán szolgál. 1932.: kinevezik őrnaggyá. 1935-től a 2. határőrosztály parancsnoka (1936-tól ezredesként). 1938. július 1.: Győr–Moson–Sopron vm. teng. felügyelője. 1939. január 23-tól Győr város katonai parancsnoka. 1940. november 15.: a 25. gye. pk.helyettese, 1942. február 1-jétől parancsnoka (1941. május 1-jétől ezredesként). 1943. május 1-jétől 1944 októberéig a 24. kieg. ker. leventeparancsnoka Ungváron, ezután december 1-jéig Léván az újonckiképző ezred parancsnoka. 1944. december 15-én a 3. hadsereg parancsnokságának személyügyi ea.-ja lesz, s mint ilyen, a parancsnoksággal 1945 márciusában Ausztriába távozik. 1945. május 7. – szeptember 29.: angol fogság, október 1-jétől hazaérkezésétől internált. Rövid idő után szabadlábra kerül, s Kecskemétre költözik. 1946. szeptember 1-jén a tényleges szolgálatból elbocsátják és nyugállományba helyezik. 1950-ben elbocsátották a nyugállományból s lefokozták honvéddé.



Buzáth Ákos ?



Büky Béla

Juta, 1899. január 18. – Budapest, 1983. március 1.

A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári diplomát szerzett. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének. 1924-től bábjátékkal és árnyszínházzal is foglalkozott. Bábszínpadra vitt számos népmesét, népi témájú irodalmi művet. Kiemelkedő szakmunkája a „Bábjáték-könyv”. (Budapest, 1947.)



Ceretti, Emilio, dr.

A Mussolini (1883–1945) által 1914-ben alapított Il Popolo d’ Italia munkatársa, újságíró.



Cholnoky Jenő, dr.

Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.

Az egyetem elvégzése után Lóczy Lajos asszisztense, majd adjunktusa volt. 1896–98-ban Kelet-Ázsiában utazott. 1903: egyetemi magántanár, 1905–20: a kolozsvári-, 1920–40: a budapesti egyetemen a földrajz tanára. A Magyar Földrajzi Társaság titkára, később főtitkára volt, majd elnöke lett. Jelentős a tudományos és népszerűsítő munkássága.



Coffin Géza ?

Tábornok.



Czakó István, dr., vitéz

Budapest, 1889. december 23. – ?

1910-ben a 23. gye.-hez vonult be, 1913-ban az 1. ho. gye.-hez. 1913–14: tart. tiszti iskolát végez. 1913-ban megszerzi az absolutoriumot a Pázmány Péter Tud. Egyetem bölcsészettudományi karán. 1914–15: géppuskás tanfolyam hallgatója majd oktatója. 1915–18: harctéri szolgálatot teljesít tart. zászlósként, majd tart. hadnagyként. 1918. december 7.: leszerel. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi katonai törvényszék fogházában ül. 1929-től a HM-ben polgári alkalmazott, 1934-től a MH Térképészeti Intézetének szerkesztője és tervezője. 1940. május 1.: százados, 1944. július 1.: őrnagy. 1945-ben Ausztriába vezénylik, s itt: Wankhaimban május 1-jén amerikai fogságba esik. Hazatérése után, 1946-ban a közszolgálatból elbocsátják, 1947-ben nyugdíjazzák. 1948-tól nyugdíját 75%-ra csökkentették, 1950-től tovább nem folyósították. Ekkor árukihordó lett.



Czetz Alfonz, vitéz

Bécs, 1882. – ?

Az első világháborút az orosz és a román harctéren harcolta végig a 32. gy. hadosztály parancsnokságán. Tábornok.



Cziegler István

Budapest, 1892. május 2. – ?

1912-ben tisztiiskolai tanfolyamot végez, 1913-ban próbaszolgálatos. 1914: hadnagy, 1919: főhadnagy, 1923: százados, 1934: őrnagy, 1938: alezredes, 1942: ezredes. Harcolt az első világháborúban, 1920-ban a székesfehérvári tüzér oszt.-hoz helyezték, illetve a Gellért őrségnél szolgált. 1926: a Hadtörténeti Levéltár tisztje, 1930-tól a repülőtéri csendőrségnél szolgál. 1934-ben áthelyezték a Légierőkhöz, 1941. október 1-jén a HM 2. VKF osztályra.



Czinner Sándor

(Lásd Szegedi Czinner Sándor)



Czobi Pogány Géza, dr. ?

Pozsonyi ügyvéd.



Cságolÿ Tibor

Syracusa (USA), 1910, július 23. – ?

Az érettségi letétele után Pécsett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hallgatója. A Ludovika Akadémiát 1934-ben végezte, hadnagyként. 1939. május 1-jétől főhadnagy, műszaki tisztviselő, a Magyar Fotogrammetriai Társaság tagja. 1942-ben a Magyar Kir. Honvédség Ruhatárába osztották be századosként. Kiváló céllövő volt. 1941-ben Budapest céllövő bajnokságán a kisöbű puskával állóhelyzetben leadott lövéseivel egy találattal túlszárnyalta az addigi 380-as világcsúcsot. (Eredménye nem volt hitelesíthető, mert nem nemzetközi versenyen érte el.) 1945. január 26-tól a hungarista ifjúsági légió gyűjtőtáborának (Kapuvár) parancsnoka. 1945. február 4-től a nemzeti erők mozgósításával megbízott tárca nélküli minisztériumhoz vezényelték a hungarista ifjúság megszervezéséhez történő felhasználásra. Bevallása szerint – nem dokumentálhatóan – 1945. szeptember 22-től 1953. március 15-ig szovjet hadifogságban volt. A budapesti népbíróság (a NOT által 1949. június 9-én helybenhagyva) háborús bűntett miatt 3 évi börtönre és politikai jogai gyakorlatának 5 évi felfüggesztésére ítélte. Ugyanakkor a győri népbíróság 1948. szeptember 24-én háborús bűntett miatt 6 évi legrövidebb tartamú kényszermunkára és politikai jogai gyakorlatának 10 évi felfüggesztésére ítélte. Ezt az ítéletet is felülbírálva a NOT a kényszermunka legrövidebb tartamát 4 évben állapította meg, teljes vagyonelkobzást, teljes nyugdíjigény elvesztésével járó állásvesztést szabott ki. A szabadságvesztések helyett a Budapesti Megyei Bíróság 1951. május 25-én összbüntetésül 6 év 4 hónap (75 hónap) börtönbüntetést szabott ki. Szabadulása után alkalmi munkás, szövőmunkás egy textilgyárban. 1956 őszén elhagyta az országot. Ausztriában hotelportás, 2 évig egy magyar gimnáziumban tornatanár volt. Innen az USA-ba ment. Itt fotólaboráns, textilgyári szabász, majd 18 évig a Boy’s Club igazgatója volt. 1994. május 9-én a Legfelsőbb Bíróság mindhárom ítéletet hatályon kívül helyezte, és a háborús bűntettek vádja alól felmentette, mert „nem követett el bűncselekményt”.



Csák László, dr.

Miniszteri osztálytanácsos, pénzügyminiszteri titkár.



Csáky Tihamérné, dr. ?

1894 – ?

Szül. Rudolf Olga. Károly-csapatkeresztes hölgy. Az első világháború után jelent meg Visszaemlékezéseim világháborús harctéri szolgálatomra c. munkája.



Csanak Tibor

Újfehértó, 1894. augusztus 18. – Budapest, 1970.

A debreceni Református Főgimnáziumban tanult. 1912-ben érettségizett. Ezt követően nyugat-európai tanulmányútra ment, majd huszár önkéntes lett. Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített. 1919–26 között az apja birtokán gazdálkodott. Ezután bankgyakornok lett a debreceni Magyar Országos Takarékpénztárban. 1929–31: a bank berettyóújfalui fiókjának vezetője. Még Debrecenben megindítja a Diákkaptár mozgalmat, mely tíz évi kényszerpihenő után újra indult 1939-ben. Ő lett a mozgalom országos elnöke, majd ügyvezető elnöke. 1949-ben csapos egy budapesti vendéglőben, 1950-ben a Gyapotcserje Nemzeti Vállalat debreceni telepén dolgozik. 1952–56 között a Helvéciai Állami Gazdaság alkalmazottja. 1956. szeptember 1. – 1963. szeptember 31.: az Izsáki Állami Gazdaság tudományos kutatója. Ezt követően haláláig nyugdíjából él. Szerkesztette a mozgalom lapját; a „Diákkaptár”-t, 1940-ben jelent meg a „29.000 diák 700.000 pengője”, 1941-ben az „1 év 1 millió. Diákkaptár munka 1941-ben” c. brosúrája.



Csánky Dénes, dr.

Budapest, 1885. április 29. – Săo Paulo, 1972. június 27.

Csánki Dezső történész fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, a müncheni festészeti akadémián folytatott művészeti tanulmányokat. 1903-tól Budapesten jogot tanult. 1910–12: a Műemlékek Országos Bizottságának titkára. 1912–22: a Fővárosi Múzeum igazgatóhelyettese. 1922–23: az általa szervezett Gr. Zichy Jenő Múzeum igazgatója. 1933–34: a Fővárosi Képtár megszervezője, vezetője. 1935–44: A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, s mint ilyen, megszervezte a múzeum anyagának és az oda beszállított műkincseknek Németországba szállítását. (A lefoglalt zsidó műkincsek kormánybiztosa is volt.) 1945–49: Németországban élt, onnan Brazíliába ment, ott halt meg. Kiváló festőművész, jelentős művészeti író volt.



Csaplár András, dr.

(Becenevén: „Csapos”.)

Mecsér, 1912. november 14. – Los Angeles, 1995. július 23.

Atléta, a MAC hosszútávfutója. 1941-ben 20 km-en világcsúcsot futott, s egyben megjavította az egy órás országos rekordot 19 km 07 m-re. 1939-ben a MAC-váltóval 4x1500 m síkfutásban nem hitelesített világcsúcsot futott. Rövid ideig a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára volt. Az USA-ba emigrált.



Csatay Lajos, csatai

(Névmagyarosításáig, 1906-ig Tuczentaller.)

Arad, 1886. augusztus 1. – Budapest, 1944. november 18.

Elvégezte a kőszegi alreáliskolát, a kismartoni főreáliskolát, 1904 –07 között a mödlingi cs. és kir. katonai műszaki akadémiát. 1907-ben avatták hadnaggyá, és a 14. hadosztály tüzérezredéhez vezényelték, 1909-ben a cs. és kir. 14. tábori tüzérezred tisztje lett. 1911–14 között felsőbb tüzér tanfolyamot végez Bécsben (1912-től főhadnagyként). 1914-től vezérkari tiszt különböző pságokon, 1915-től századosként. 1919-ben a Vörös Hadseregben szolgál. 1920-tól a Hakad tanára. 1912-ben őrnagy lesz, 1925-ben alezredes. 1926–33: a 7. tüzér oszt. parancsnoka, 1933–35: a légvédelmi tüzér lőiskola parancsnoka. 1935–36: az 5. vdd. tüzér parancsnoka. 1936–40: a m. kir. honvéd tüzér gyakorló és kiképző tábor parancsnoka. Közben 1932-ben előléptetik ezredessé, 1938-ban tábornokká. 1941–42: a IV. hadtest parancsnoka altábornagyként. 1942–43: a 3. hadsereg parancsnoka. Kinevezik vezérezredessé. 1943. június 12. – 1944. október 16.: honvédelmi miniszter (1944-ben titkos tanácsosként). 1944. október 15-én a németek letartóztatták. A Honvéd Gyógyfürdő Kórházban feleségével együtt öngyilkos lett.



Csávossy László, dr., br.

Győr, 1896. július 3. – Budapest, 1970. október 4.

Eredeti nevét, a Gudenus Leó Ágoston Mária Ignác de Loyolát 1940. június 8-án változtatta meg ~-ra. Jogi doktorátust szerzett, sportújságíró volt.

A Nemzeti Sport Bizottság tagja, az Országos Magyar Sajtókamara sportújságírói alosztályának elnöke. (Mindkét tisztségéről lemondva 1943 januárjában ösztöndíjjal egy éves tanulmányútra Németországba utazott.) Szerkesztette a Sportévkönyv 1942–43 c. kiadványt, tagja volt a Magyarországi Sportegyesületek története (Budapest, 1942.) c. könyv szerkesztőbizottságának. Az Ideiglenes Kormány fölvette a háborús bűnösök listájára. 1948-tól 1966-ig Ausztriában, majd az USA-ban élt.



Csegényi Istvánné ?



Cseh Kálmán, vitéz, nemes, szentkatolnai

Budapest, 1892. november 28. – ?

Az első világháborúban a cs. és kir. 35. tábori tüzérezredhez vonult be. A háború után Erdélyből kiutasították a románok. A nemzeti hadseregben lovas tüzér és páncélelhárító tiszt. (Mint lovasnak és kiképzőnek európai híre volt. Többször nyert versenyeken.) 1939-ben kinevezték alezredesnek, 1943-ban nyugállományba helyezték. 1944/45-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A nyilasok bezárták, Nyugatra hurcolták. 1949-ben földművelésből élt: kérte visszavételét a hadseregbe, sikertelenül.



Cseke Dénes

Testnevelési előadó. Egyetemi r. tanár.



Csendőr ?

Leventeoktató.



Cser János ?

M. E. osztályvezető.



Csernyus Béla, dr.

Testnevelő tanár.

A VKM miniszteri titkára, a TF igazgatótanácsának tagja, a Nemzeti Sportbizottság alosztályvezetője.



Csík Ferenc, dr.

Kaposvár, 1913. december 12. – Sopron, 1945. március 29.

Orvostudományi egyetemet végzett. Kiváló úszó volt (egyesülete a BEAC), az 1936-os berlini olimpia, az 1934-es magdeburgi Európa-bajnokság stb. győztese. 1937-ben és 38-ban a 4x100-as magyar gyorsváltó tagjaként világcsúcsot úszott. 1939-ben valamint 1943–45 között az úszóválogatott csapatkapitánya volt. A Képes Sport felelős szerkesztője. Hivatása teljesítése közben halt meg: bombatalálat érte.



Csillag Miklós

Pápa, 1888. július 3. – Budapest, 1955. január 28.

Az MTK birkózója, súlyemelője volt. 1906–16 között a MASZ birkózó szakosztályának előadója, 1916–29: a Magyar Birkózó Szövetség alelnöke, majd főtitkára. 1925-től a Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség titkára, főtitkára. Cégvezető, leventeegyesületi elnök volt. A Budapesti Napló, a Magyar Szó sportrovatának munkatársa, illetve vezetője, a Vasárnapi Sport felelős szerkesztője és a Sporthírlap rovatvezetője.



Csinády/i/ Jenő dr.

Nyárádszereda, 1899. április 18. – Budapest, 1970. április 14.

A marosvásárhelyi református kollégiumban érettségizett 1917-ben, majd beiratkozott a kolozsvári egyetem orvosi karára. 1918-ban Nagyszebenben néhány hónapos szolgálat után leszerel, ezután folytatja tanulmányait. 1919. május 11., a magyar egyetem bezárása után két évig szülőfalujában él, ezután kiutasították „Nagyromániából”. A szegedi egyetemen fejezi be tanulmányait. Itt, az Élettani Intézetben 1923-ban gyakornok, később tanársegéd, adjunktus, intézeti tanár lett. (1930-ban Szegeden sportorvosi állomást létesített). 1928-ban a fog- és szájbetegségek, 1936-ban az orvosi laboratóriumi munkák szakorvosa lett. 1934-től egyetemi magántanár, 1941-ben munkafiziológiából habilitálták. 1942-től a budapesti Országos Sportorvosi Intézetben a vizsgáló részleg vezetője majd az intézet vezetője. 1946-ban B-listázták, azt követően fogorvosi magánpraxist folytatott. 1952-től haláláig az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézetben dolgozott. Szerkesztőségbizottsági tagja volt a Testnevelés (melléklete a Sportorvos) c. folyóiratnak.



Csipkés György?

Testnevelésügyi segédelőadó.



Csízik Béla, dr.

Pénzügyminisztériumi államtitkár 1939–44 között. A Nemzeti Sport Bizottság tagja.



Csóka Lajos, dr.

Bük, 1904. június 23. – Pannonhalma, 1980. június 17.

Bencés szerzetes, tanár Pannonhalmán. 1946-ig berendelt igazgató a VKM-ben. 1948-tól haláláig ismét Pannonhalmán tanított, s egyben a főapátsági levéltár vezetője is volt. Jelentős tudományos munkásságot folytatott, foglalkozott művelődéspolitikával, írt tankönyveket.



Csonka Ferenc ?



Csulak Elemér, dr.

Miniszteri osztályfőnök a Pénzügyminisztériumban; a VII. főosztály főosztály-vezetője. Miniszteri tanácsos.



Dahlgren Kurtné ?



Damjanovich Lajos, dr.?

Miniszteri oszt. főnök a VKM-ben.



Dammang András, dr.?

A Fém- és Fegyvergyár vezérigazgatója.



Dániel Béla, vitéz

Szilágysomlyó, 1894. – ?

Az első világháborúban a 304. honv. gye.-hez vonult be. Később alezredes, a gr. Radeczky laktanya I. utász zászlóaljának parancsnoka.



Daniels, Herbert Edler von

Német, Standartenführer und Oberregierungsrat.



Dánosi (Dulich) ?

Ny. tiszthelyettes.



Dánosi István

Őrmester.



Darabos István, dr.

Belügyminisztériumi titkár. A háború után a Kivándorlási Alap tulajdonát képező házak gondnoki teendőivel bízták meg. 1946. július 11-én állásából elbocsátották.



Daumerlang, Gerda ?

Német műugró bajnoknő.



Delmár Walter

New York, 1893. december 28. – Bern, 1949. december 16.

Sikeres autó- és motorversenyző, több hazai és nemzetközi verseny győztese. A Magyar Sí Klub elnöke. 1920-tól okleveles mérnök, társtulajdonosa volt a Dunakotró Vállalatnak.



Demeter Andor

?, 1880. – ?

1900-ban sorozták. 1914-ben tart. főhadnagy a m. kir. 1. népfölkelő huszárezrednél. 1915–16: a cs. és kir. 31. gy. hadosztálynál a hadosztály lovasság parancsnoka századosi rangban. Később előléptetik huszár ezredessé s beosztják a HM. VIII. csoportfőnökségére.



Demkő Antal, dr.

Sátoraljaújhely, 1886. november 29. – ?

Orvosi diplomát szerzett, harcolt az első világháborúban. 1919-ben a szombathelyi 83. pótzlj.-hoz, 1922-ben a szombathelyi 5/II.zlj-hoz, 1925-ben a szombathelyi csendőrkerülethez osztották be. 1927–30: a győri kórházban, 1930–38: a HM-ben, 1938: a budapesti 9. Helyőrségi kórházban teljesít szolgálatot, majd a HM 11.oszt. vezetője. 1942.XII.19.: kinevezik az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság elnökévé. 1941. november 1.: tábornok. 1944. április 1.: nyugállományba helyezik.



Dénesfay Dinich Győző ?



Denk Gusztáv, vitéz, kistoronyi

Nagyszeben, 1882. március 18. – Bécs, 1960. február 25.

1903-ban elvégezte a bécsújhelyi katonai akadémiát: hadnaggyá avatták. Brassóban, 1904–05-ben Nagyszebenben, majd Heldsdorfban, Nagyszebenben, Bécsben szolgált. Az I. világháborúban a cs. és kir. 10. lovashadosztályhoz vonult be. Később lovassági tábornok, 1938. május 7-től főparancsnok-helyettes, 1939. február 1-jétől tisztképzési és nevelésügyi szemlélő, majd a lovasság szemlélője; altábornagyként vonult nyugalomba 1940. március 1-jén. 1957 decemberében Ausztriába távozott, s haláláig ott élt.



Derecskei ?

Rendőrdetektív.



Deseő Dénes

Műszaki tanácsos Gyöngyösön.



Dessewffy Aurél, gr., ifj., cserneki és tarkeői

? – Budapest, 1944. december 15.

Miniszteri tanácsos, a MÁV-sportliga tiszteletbeli elnöke. Emléklapos huszárhadnagy. M. kir. államvasúti igazgató.



Dét/cs/ey Lajos, dr., nagydobai

Miniszteri tanácsos a Pénzügyminisztérium IV. b főosztályán.



Déván/y/ István

Pozsony, 1890. november 4. – Kempten, 1977. május 21. (egy másik adat szerint április 20.)

A MAC atlétája, síelője, bobversenyzője, autó- és motorkerékpár-versenyzője, a Budapesti Gyorskorcsolyázó Egylet gyorskorcsolyázója. Olimpikon, több versenyszámban magyar bajnok. A Magyar Sí Szövetség országos szakfelügyelője, újságíró, lapszerkesztő. A HM 40. oszt. hadbiztossági vezetője. 1944-től haláláig Németországban élt. Több sportkönyvet szerkesztett.



Dezséry Endre (András) dr., vitéz

Budapest, 1920. augusztus 27. – Budapest, 1998. május 30.

A budapesti egyetemen állam- és jogtudományi oklevelet szerzett 1942-ben. A Levente Hírközpont vezetője, a Kis Újság, a Vitézek Lapja, a Magyar Katonaújság munkatársa, a Lányok Útja (1942–44) alapító főszerkesztője. 1943 szeptemberétől a levente labdarúgás vezetőségében a sajtóügyek irányítója. 1944-ben haditudósító. A háború után Németországban maradt, 1949-ben kivándorolt Ausztráliába. Ott magyar kiadóvállalatot alapított, munkatársa lett a melbourne-i Magyar Életnek és a Nemzeti Újságnak. Elnöke volt a Dél-Ausztráliai Karitásznak, vezetője a Magyar Falu mozgalomnak, 1977-től tagja az Árpád Akadémiának. Több tanulmánya, elbeszéléskötete jelent meg. Budapesten, 1998-ban adták ki a „Szabadítsatok meg az emlékeimtől” című önéletrajzi regényét.



Diem, Carl, dr.

Würzburg, 1882. június 24. – Köln, 1962. december 17.

Német sporttörténész és archeológus. Szerkesztette az Olympische Rundschaut, vezetője volt a berlini székhelyű Nemzetközi Olimpiai Intézetnek. Tanára és egyik alapítója volt a berlini testnevelési főiskolának. Ő volt az 1936-os olimpia szervezőbizottságának főtitkára. 1947-től haláláig első rektora volt az általa alapított kölni sportfőiskolának. Művei: Sport és testgyakorlás Amerikában (1914.); Ázsiai lovasjátékok (1941) Testnevelés Goethénél (1948); A sport világtörténete (1960). Regényszerű irodalmi műve (Ein antiker Sportroman) a Heliodors Aethiopika.



Dienes István József Gyula, nemes

Temesvár, 1906. május 24. – ?

1916–20 között reáliskolába járt Temesvárott, majd tanulmányait Egerben folytatta. 1924-ben érettségizett Budapesten. 1924–25: a budapesti műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója. 1925–29: a Ludovika Akadémián tanul. 1929-ben avatták főhadnaggyá, ezután 1935-ig vasútépítő ezrednél szolgál. 1935–38: a Hadbiztosi Akadémia hallgatója. 1938–40: Ruhaügyi ea. és anyagi hadbiztos Pécsett a IV. hdt. pság hadbiztosságán. 1940–43: a HM 40. oszt. hadbiztosságához beosztott hadbiztos. 1943–44: Kaposvárott vezető hadbiztos. 1944. március 17-től hadműveleti területen szolgál hadbiztosként (július 1-től őrnagy.) 1944. októberétől 1945 januárjáig az 1. ö. huszár ho. hadbiztosságának beosztott, majd vezető hadbiztosa. (Megakadályozta, hogy alakulatát Nyugatra vigyék.) 1945. január 16-án Pesten szovjet hadifogságba esik. 1948. július 23-án szabadul. 1948. október 4. – 1949. április 11.: a Honvéd Ruházati Anyagszertár alkalmazottja, majd a Margitszigeti Honvéd Üdülőbe kerül polgári alkalmazottnak. 1950-től a Vas- és Gépértékesítő Vállalat technikus szerkesztője, 1951-től a Szerszámgépjavító és Gyártó Vállalatnál technikus. 1954–57: a Munkaügyi Minisztérium 3. sz. szerszámgépjavító kooperációs üzemének dolgozója. (1957 márciusában és áprilisában „be volt gyűjtve”.)



Dietrich, Alfred, dr.

Német. Oberbannführer, Chef der Presse und Propaganda Abteilung des R.J.F. (A Sajtó- és Propagandaosztály főnöke). A Közép-európai Gazdasági Napok ügyvezetője.



Donáth György, dr.

Budapest, 1904. június 5. – Budapest, 1947. október 23.

A budapesti egyetemen szerzett jogi doktorátust. 1932–38: a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője. Volt miniszteri fogalmazó. 1939-től kormánypárti képviselő. 1943–44: a MÉP alelnöke. Részt vett a Magyar Testvéri Közösség szervezkedésében; halálra ítélték, kivégezték. Ítéletét 1991-ben semmissé nyilvánították.



Dorner László ?



Dőre Endre ?

Székesfővárosi tanácsnok.



Drahos János, dr.

Brezova, 1884. július 23. – Budapest, 1950. június 15. 1909-ben pappá szentelték. 1912-ben a teológia doktora lett. Ezt követően Esztergomban levéltáros, primáriusi titkár, kanonok stb. 1937-től haláláig esztergomi általános érseki helynök. A halála előtti napokban nevezték ki cristianopoli c. püspöknek.



Dusócz/tz/ky Andor, dr.

Budapest, 1900. november 30. – Budapest, 1971. július 21.

Orvosi oklevelét a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte 1928-ban. Ő az első vizsgázott magyar sportorvos. (Vizsga: 1930.) 1928–30 között a budapesti Belklinikán gyakornok, 1930–33: tanársegéd, ezután magánorvosi praxist folytat. A labdarúgó-, evezős-, sí- és teniszválogatott orvosa volt. A második világháború után 1963-ig maradt a M. kir. Sportorvosi Intézet (illetve jogutódja, a Testnevelési és Sportorvosi Intézet) főorvosa. Tanulmányai jelentek meg a Testnevelés, a Sportorvos (mindkettőnek szerk. bizottsági tagja volt), az Egészség c. lapokban.



Dürmayer Gusztáv

Pozsony, 1892. április 18. – ?

A középiskoláit Pozsonyban járta, ott érettségizett az evangélikus líceumban, 1911-ben. 1911–14 között Pozsonyban jogakadémiai hallgató, közben Bécsben és Pozsonyban tisztviselő volt. 1914-ben önkéntes tiszti iskolát végzett, 1915-től harcolt a szerb, a román és az olasz fronton. (Eközben zászlós, hadnagy, 1917-től főhadnagy) 1919–20: a győri tüzér javító műhely parancsnoka. 1920–24: Budapesten katonai sporttanár, 1924–30: a Bocskai reál nevelő intézet tanára századosi rangban. 1930–31: a Ludovikán sporttanár. 1931-től 1944. október 1-ig (az intézet feloszlatásáig) a Spoti, illetve jogutódja, a Köti testnevelő tanára, 1942-től alezredesként. Ezt követően áthelyezték a soproni hadapródiskolába. 1944. november 26. – 1945. május 2.: a 3. hadsereg parancsnokságán teljesít szolgálatot (március végén a törzzsel Ausztriába távozott). 1945. május 2. – 1946. február 28.: amerikai fogság. 1946 májusától a MÁVAG napszámosa, majd villanyhegesztő szakmunkás lett.

Szerkesztette a Testnevelő c. lapot



Eberhardt Imre, dr. ?

Testnevelési segédelőadó.



Egry/i/ Nándor, vitéz

(Névmagyarosítása előtt: Etzinder)

Budapest, 1889. június 18. – ?

Budapesten, az állami főreáliskola 4. évének elvégzése után a grazi gyalogsági, illetve a traiskircheni tüzér-hadapródiskolába került. 1908: tüzér zászlós, 1911: hadnagy, 1914: főhadnagy, 1917: százados. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt felderítőtisztként, illetve üteg elsőtisztként. Háromszor sebesült meg. 1918 augusztusában a traiskircheni iskola oktatója, kiképző tisztje lesz, majd a Ludovikán tanít. (Amikor az Akadémiát 1919. április 15-én feloszlatják, a Magyar Térképészeti Intézethez kerül.) 1919. október 20. – 1925: a Ludovika tanára ismét. 1925–28: ütegparancsnok a 2. önálló ütegnél, 1932–37: Hajmáskéren tanár és csapatkiképző. 1938. augusztus 1-jén kinevezik az 1. lovasdandár 1. honvéd tüzérezred parancsnokának ezredesi rangban, s mint ilyen, részt vett Észak-Erdély, illetve a Délvidék visszafoglalásában. 1941-től a szovjet fronton szolgál. 1941. október 1-jén a Honvéd Haditechnikai Intézetbe helyezték. 1943. május 1-jén, mivel a szülők törvényes származását nem igazolta, nyugállományba helyezték. Később ideiglenesen visszaténylegesítették, az intézettel Németországba távozik, München mellett 1945. május 1-jén amerikai fogságba esik. 1946. április 12-én szabadul. Nyugdíjazzák, üzletszerzőként dolgozik. 1949–51 között a tatai „Rákosi” páncélos tiszti iskola tanára, tanszékvezetője. 1951 decemberétől a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán volt főelőadó. 1952 novemberében elbocsátották, 1954-ben nyugdíjazták.



Elekesné Wéber Edit

Kassa, 1896. október 10. – ?

1915-ben elemi iskolai oklevelet szerzett, ezután beiratkozott a tornatanító-képző tanfolyamra. Annak elvégzése után testnevelő tanár lett. Később ritmikus tornát és néptáncot tanított a Testnevelési Főiskolán. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki.



Ellenbogenné ?



Éltető Ödön ?

Gimnáziumi igazgató Pestszenterzsébeten.



Ember Sándor, dr.

Felsőbánya, 1889. május 12. – ?

Ügyvéd, 1936-tól kormánypárti országgyűlési képviselő. A Magyar Aero Szövetség társelnöke, később a Horthy Miklós Repülőalap intézőbizottsági tagja. A MAC elnökségi tagja. A népbíróság a távollétében tíz év fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítélte.



Emődy/i/ István, dr.

Jogi előadó, min. fogalmazó, osztálytanácsos, a VKM elnöki B/1 osztályának miniszteri titkára 1944. október 16-tól. 1944 novemberétől miniszteri tanácsos. A MAC jegyzője.



Énekes István

Budapest, 1911. február 20. – Budapest, 1940. január 2.

Az 1932-es Los Angeles-i olimpia aranyérmes ökölvívója. Vasúti tiszt volt, a BVSC színeiben versenyzett. Öngyilkos lett.



Endrédy Vendel Kálmán, dr.

Fertőendréd, 1895. január 19. – Pannonhalma, 1981. december 29.

1939. március 18. – 1950. szeptember 7.: zirci apát. A Grősz-perben 14 évre ítélték.



Ercsey László

Gimnáziumi tanár, a Nemzetpolitikai Szolgálat előadója.



Erts/cs/ey András

Nagyvárad, 1901. július 6.– ?

Kolozsvárott és Sopronban járt gimnáziumba. 1918-ban az olasz fronton, a Tanácsköztársaság idején a románok ellen harcolt. (Nagyváradon volt hadapródiskolás.) 1920–25 között egy román fakereskedelmi vállalat számlázója volt. Ezt követően repatriál, s 1939-ig községi tűzoltóparancsnok Méhkeréken. Közben Budapesten, 1927-ben érettségizik, elvégzi a tűzoltó tiszti tanfolyamot. 1932-ben kinevezik hadnaggyá, 1939-től a honvédségnél levente körzetparancsnokként szolgál Szentesen, Zomborban stb. 1940-ben előléptetik főhadnaggyá. 1943 májusában Zentára vezénylik. 1945 márciusában Németországba távozik, s 1945. május 10-től szeptember 30-ig angol fogságban van. Hazatérte után tűzoltóparancsnok, 1949-től téglagyári tisztviselő majd segédmunkás. 1950-ben a Hídépítő Vállalat raktárnoka, 1951-től a Tüker tisztviselője, brigádvezető.



Erdélyi Gyula, dr.

Nagyganna, 1892. február 16. – Budapest, 1949. február 25.

A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1918-ban avatták tisztté. (1936-ban őrnagy, 1940-ben alezredes, 1942-ben ezredes lett.) 1919 és 1931 között katonai reáliskolában tanított, 1931–32-ben a Ludovikán. 1932-től a Hadilevéltárban teljesített szolgálatot. 1945-től haláláig a Hadimúzeum és Levéltár parancsnoka. Több hadtörténeti munkája jelent meg.



Erős István

A Danuvia Fegyvergyár igazgatója.



Erős/s/ Sándor

Vönöck, 1906. október 12. – ?

1917–25 között Szombathelyen végzi a gimnáziumot. Itt érettségizik, aztán 1926-tól 30-ig Sopronban a Hittudományi Egyetemre jár. 1930–31: a titkárképző szakiskola hallgatója Kasselben. Ezután evangélikus lelkészként, 1936-tól tábori lelkészként (főhadnagyi rangban) működik. 1941-ben az 1. gye. tábori lelkésze lesz. 1942 februárjától a keleti hadszíntéren teljesít szolgálatot a 31. gye. tábori lelkészeként. A háború után Gödöllőn lelkész. 1958-ban lefokozták.



Esp, Henry (Heinrich)

Német, Landesgruppenleiter. Az NSDAP magyarországi csoportvezetőségének elnöke.



Esterházy Móricné, gr.

Aradmácsa, 1896. február 25. – Budapest, 1975. január 12.

Esterházy Móric gróf (1881–1960), volt m. kir. miniszterelnök, illetve népjóléti és munkaügyi miniszter felesége, szül: Károlyi Margit Emma Leone Karolina Paula. Csillagkeresztes hölgy.



Eszterhás István, dr.

Kispest, 1907. április 6. – ?

Budapesten végezte a jogot. 1935-től sajtóelőadó a miniszterelnökségen, majd min. titkár, 1941-től szolgálattételre ideiglenesen átengedték a nemzetvédelmi propagandaminisztériumnak, ahol címzetes min. osztálytanácsos és a tájékoztató ügyosztály vezetője volt. Joghallgatóként a Turul Szövetség vezére, később a TESZ alelnöke volt. Regényeket, színműveket, tárcákat írt. Szerkesztette a Turul lapját, a Bajtársat. Nemzetpolitika (Budapest, 1935.) c. munkáját az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ben megsemmisíttette.



Ev/v/a Ernő, apagyi

Miskolc, 1905. október 7. – ?

(Nevét írták Evvának, Evának, illetve Evvansnak is.)

1929-ben kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. 1939. november 1-jétől százados a híradó csapatnál. 1943: filmelőadó, tagja lesz a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja Központ vezetőségének, s megjelenik a Nyugalom a viharban c. műve Szűrszabó József illusztrációival. (A könyvet az Ideiglenes Nemzeti Kormány fasiszta sajtóterméknek minősítve megsemmisítette.) Szaklapokban rendszeresen publikált.



Fábián Lajos, dr., nemes

Nagykanizsa, 1900. január 10. – Budapest, 1951.

A Ludovika Akadémiát 1918-ban végezte el hadnagyként. 1920: a tüzér lovas iskola hallgatója. 1922.: előléptetik főhadnaggyá. 1924-ben doktorrá avatták. 1925–29 között csapatszolgálatot teljesít. Eközben elvégzi a szabályzatismertető tanfolyamot, s 1926-ban előléptetik századossá. 1929-ben, a törzstiszti tanfolyam elvégzése után a HM 3/c osztályán szolgál. 1934–36: az 1. vegyesdandár parancsnokság tisztje. 1936-tól a HM 1/c osztályán teljesít szolgálatot őrnagyként, 1938–40: a Hadiakadémia tanára (1939-től alezredesként). 1940-ben a HM 17/a oszt. és egyben az Iparügyi Minisztérium XVII. oszt. vezetője lesz. 1942-ben ezredessé lép elő, 1943. december 1-jén a HM XII. csoport főnöke lesz. 1944. október 1.: a HM munkaügyi csoportfőnöke s a Honvédelmi Munkaszervezet vezetője. 1944. november 1-jén vezérőrnaggyá nevezik ki. 1945. január 1-jén a HM és Honvéd Főparancsnokság törzskül. állományába kerül. Szovjet fogságba esik. Hazatérése után mint a zsidó munkaszolgálatos ügyek egyik minisztériumi csoportvezetőjét halálra ítélték, (1951 után?) fölakasztották.



Fadg/g/yas Károly

Az első világháborúban a szerb, később az orosz fronton harcolt. A 32. budapesti tábori ágyúsezred hadnagya, majd főhadnagya lesz. 1943-ban a 8. bevonulási központban (Vác) szolgált.



Fákl/y/a István, vitéz, dr.

Budapest, 1892. október 22. – ?

Gimnáziumi érettségi után tisztiiskolát végez, majd a bécsújhelyi repülőtiszti iskola hallgatója lesz. 1914-ben tett vizsgát, s megkezdte tényleges katonai szolgálatát. Harcol az első világháborúban, megsebesül. Gépészmérnöki, közgazdasági mérnöki diplomát szerez, repülőgépvezetői vizsgát tesz. 1929-ben mérnök százados, 1941: mérnökkari őrnagy, majd alezredes. 1941-ben a Repülőtér építő csoport parancsnokságára helyezik, utána rangfenntartás mellett mellőzték. 1944. november 10-én a Repülőtér építő csoport parancsnokság (Kóspallag) tisztje. A második világháború után háborús és népellenes bűntett vádjával 10 évi fegyházbüntetésre ítéli a népbíróság.



Faragho/ó/ Gábor, vitéz

Kecskemét, 1890. február 6. – Kecskemét, 1953. december 22.

1910-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, tisztként végigharcolta az első világháborút, ezt követően a Hadiakadémiát végezte el. 1936-ban vezérkari ezredes lett. 1938–40: a HM osztályvezetője. 1940–41: katonai attasé Moszkvában. 1941–43: a HM elnöki osztályának vezetője. 1943-tól altábornagyként a csendőrség és később a rendőrség főfelügyelője is. A Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti delegáció vezetője. 1944. december 22. – 1945. július 21.: az Ideiglenes Kormány közellátási minisztere. Ezt követően nyugdíjazták, majd haláláig kényszerlakhelyén, Kecskemét melletti tanyáján élt. Budapesten, 1942-ben jelent meg Szovjetoroszország c. munkája.



Faragó Ede, vitéz

Puchó, 1895. október 15. – ?

Iskoláit Léván végezte, 1916-ban tanítói oklevelet szerzett. Önkéntesként harcolt az első világháborúban: a 14. honvéd gye.-hez vonult be. Súlyosan megsebesült, megrokkant. Közben tart. tiszti tanfolyamot végzett. 1915: zászlós, 1916: t. hadnagy, 1918: t. főhadnagy. A háború után vármegyei népművelési titkárként dolgozott, előléptették századossá. Budapesten a cserkész szövetség vezető tisztje volt. 1939–44 között tagja a MÉP-nek, országgyűlési képviselő. Rövid ideig az Orsz. Nemzetvédelmi Bizottság min. biztosa. 1944-ben a németek letartóztatták. A háború után a népügyészség letartóztatta, de felmentették. 1951-ben kitelepítették Budapestről Jászkisérre. 1952-ben lefokozták.



Farkas Edit

Budapest, 1877. február 16. – Budapest, 1942. március 24.

Tanítónő, az Országos Katolikus Nővédő Egyesület alelnöke (1906), majd ügyvezető elnöke (1908). 1908-ban megalapította a Szociális Missziótársulatot Fischer Colbrie Ágost és Prohászka Ottokár püspökök támogatásával. 1922-ben megindítja a hajléktalanok menhelymisszióját.



Farkas Ferenc, vitéz, kisbarnaki (1927-ig kismartoni)

Kismarton, 1892. május 27. – Arnstorf, 1980. április 14.

A Ludovikát 1912-ben, a Hadiiskolát 1920/21-ben végezte. Harcolt az első világháborúban. 1915-ben megsebesült, 1916-ban eltűntnek nyilvánították, 1917: hat hónapra irodai szolgálatra alkalmazták. 1912: hadnagy, 1914: főhadnagy, 1920: százados, 1928: őrnagy, 1933: alezredes, 1936: ezredes, 1940: tábornok, 1943: altábornagy, 1944. október 31-től vezérezredes. 1935-ben a HM 1/d osztály vezetője, 1938. október 1.: a Ludovika I. főcsoport parancsnoka, 1941-től az Akadémia parancsnoka. 1942-ben országos főcserkésznek nevezte ki Horthy. 1943. augusztus 21-én kinevezték a VI. hadtest (Debrecen) parancsnokává. Beregfy (lásd ott!) leváltása után néhány napra az I. magyar hadsereg parancsnoka lett. 1944. október 23. – 1945. január 8.: Országos Elhelyezési Kormánybiztos. Ezután vezetői tartalékba helyezték. Áprilistól a Német Birodalomba kitelepített honvédség parancsnoka. 1945. június 19.: lefokozták, a honvédségből kicsapták. Az 1946-ban Németországban megalakult Magyar Szabadság Mozgalom vezetője. Távollétében 1950. március 30-án életfogytiglani fegyházra, teljes vagyonelkobzásra, polgári jogai 10 évre való felfüggesztésére, állásvesztésre ítélték. A rendszerváltást követően bűncselekmény hiánya miatt fölmentették, ám rendfokozatát nem kapta vissza. 1952-ben Buenos Airesben jelent meg Tatárhágó visszanéz c. munkája, 1969-ben Münchenben Az altöttingi országgyűlés története.



Farkas György

Debrecen, 1911. június 25. – Budapest, 1995. szeptember 9.

1929–34 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1936: a Kőbányai Krupinszky Kerámiatelep, majd az ERMA kézimunka cég tervezője. 1937–38: Párizsban tanul ösztöndíjasként. 1938-tól középiskolában tanít. Közben 1941-ben rajz- és reklámiskolát alapít Bánhidi Andorral. 1947-től a Képző- és Iparművészeti Gimnázium, majd a budapesti Pedagógiai Főiskola tanára. 1971-ig az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezetője. A Rajztanítás szerkesztője. Festményeit, szobrait egyéni és csoportos kiállításokon láthatta a közönség, illetve néhányat közgyűjtemény is őriz.



Farkas János ?

Jászárokszállási leventefőoktató.



Farkas László ?

Kalazantinus páter. A Várfok Otthon igazgatója.



Fáy Elemér, fáji, vitéz

Zádorháza, 1885. október 30. (egy másik adat szerint: 31.) – Budakalász, 1955. március 28.

1900–03 között a soproni honvéd főreált, 1903–06 között a Ludovika Akadémiát végezte. 1906-ban hadnagyként a cs. és kir. 2. huszárezredhez vonult be. Dandártiszti iskola hallgatója volt, 1911-ben előléptették főhadnaggyá. Az első világháborút végigharcolja, 1915-től századosként. 1916-ban az orosz fronton megsebesül, felépülése után az olasz frontra vezénylik. 1918. november 15-én Medgyesre vonult be, majd 1919 szeptemberétől a Nemzeti Hadsereg tisztje. 1922-ben őrnagy lesz. Először az 1., majd a 3. huszárezred tisztje. 1928-ban alezredessé, 1935-ben ezredessé nevezik ki. 1936–38: a 2. honvéd huszárezred parancsnoka, 1938–1941. augusztus 1.: a HM lópótlás felügyelője (1940-től tábornokként). Ezután nyugállományba vonulásáig, azaz 1942. augusztus 1-jéig a m. kir. lótenyésztő intézetek katonai felügyelője volt. 1945-ben rendfokozatától közigazgatási úton megfosztották.



Fáy István, fáji, dr.

Pozsony, 1881. január 5. – Buenos Aires, 1959. augusztus 10.

Középiskoláit Pozsonyban, az evangélikus líceumban és Budapesten, a Ferenc József Nevelőintézetben végezte. Egyetemre Budapesten és Berlinben járt. 1902-től különböző vármegyei tisztségeket töltött be. A Tanácsköztársaság idején internálták. A 20-as években Csanád, Zemplén vm., Kecskemét főispánja, 1926–36 között Feled országgyűlési képviselője volt. 1939–44: a MÉP országgyűlési képviselője a jászapáti kerületben s a VKM államtitkára. Titkos tanácsos. Lakatos Géza kormányában miniszterelnökségi államtitkár. 1944. október 15-én saját kérésére fölmentették hivatali kötelezettségei alól. 1945-ben Nyugatra távozott. Az Ideiglenes Kormány fölvette a háborús bűnösök listájára.



Fehérváryné, br. ?



Fe/h/jér J. István

Orosháza, 1895. – ?

A Magyar-Francia Biztosító igazgatója és az orosházi Sertéshízlaló és Húsipari Rt. vezérigazgatója. Nagy érdeme volt a vidéki sportszervezetek kiépítése és szabályozása. A Magyar Úszó Szövetség alelnöke, a vidéki bizottság elnöke, a Szegedi UE elnöke volt.



Ferenczy Emil, dr.

Alsókubin, 1912. szeptember 24. – Budapest, 1982.

Teniszező. 1935-ben férfi párosban főiskolai világbajnok lett. 1941-ben került a VKM-be, mint testnevelésügyi előadó. Miniszteri titkár, a Nemzeti Sport Bizottság jegyzője. 1944 januárjától testnevelésügyi főelőadó.



Ferenczy Izsó, dr.

Temesvár, 1881. július 19. – Budapest, 1958. január 19.

Kereskedelmi államtitkár, az iparpolitikai törvényhozás és az önálló vámtarifatörvény kidolgozója. 1946-ban a Magyar Textilgyárosok Egyesületének volt az elnöke.



Fer/j/entsik Otto/kár/, tövesházi

Jekelfalva, 1875. február 15. – ?

Eperjesen járt 3 évet gimnáziumban, majd elvégezte a katonai alreáliskolát Kassán. Ezt követően a mährisch-weiskircheni katonai főreáliskola növendéke volt. 1893–96: a katonai akadémiát végzi. 1896-ban avatják hadnaggyá. 1899–1901: a Hadiiskola hallgatója. 1900: főhadnagy, 1904: százados. Első szolgálati helye Pécs, majd 1902-ig Kassán, később Pozsonyban szolgál, 1907-től Bécsben. 1914-ig a tüzértörzskari tanfolyam tanára volt. Az első világháború alatt vezérkari alezredesként a laibachi vezérkari tanfolyam magyar tagozatának vezetője. 1921: a Ludovika tiszti tanfolyamának (Hadiakadémia) parancsnoka. Később vk. vezérezredes lett.



Ferjentsik Ottó, ifj., tövesházi

Ferjentsik Otto/kár/ (lásd ott!) fia.

Filmcsoportvezető.



Filo/v/w Bogdan, dr.

Sztara Zagora, 1883. március 28. – Szófia, 1945. február 1.

Bolgár régész, politikus. 1914 óta a szófiai egyetem professzora. 1929-től a bolgár tudományos akadémia tagja, 1937–44: elnöke volt. 1938–40: közoktatásügyi miniszter. 1940. február 11-től miniszterelnök. III. Borisz halála (1943. augusztus 28.) után a régenstanács tagja. A szovjet hadsereg Szófiába való bevonulásakor a török nagykövetségre menekült, de „kiadták az oroszoknak”. (Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918–1945). Kivégezték.



Finka Sándor ?

Igazgató-tanító.



Fischer Károly

Eger, 1899. március 12. – ?

Az első világháborúban a cs. és kir. 60. gyalogezrednél szolgált. Megsebesült. 1917-ben hadapródiskolába járt, hadnagy lett. 1923: főhadnagy, 1928: százados, 1940: őrnagy, 1942: alezredes.

1929-ben Felsőhangonyba vezénylik, itt határügyi tiszt. 1935-től Egerben, a 14. gye. 5. századának parancsnoka. 1940-ben Nagyváradra helyezik a 25. gye.-hez. 1941. május 1-jétől Nagyváradon a 61. határvadász portyázó osztályon szolgál. 1944. október 13-án Királyhágó és Körösfeketetó között szovjet fogságba esett. E nappal hivatalosan eltűntnek nyilvánították. (A Napló nem jelöli meg a keresztnevet, de valószínűsíthető – a Hadtörténelmi Levéltár forrásai alapján –, hogy „Fischer őrnagy” Fischer Károllyal azonos. Bár az anyakönyvi adatok szerint 1942-ben már alezredes volt).



Fluck András ?



Fodor Ferenc ?

Pestvidéki tankerületi főigazgató.



Fodorné, vitéz ?



Fornay István

Alezredes.



Földesi/ssy/ János, dr.

Budapest, 1888. május 8. – Budapest, 1965. május 16.

Budapesten jogot végzett, ügyvédi irodát nyitott. A BEAC-ban sportolt, egy ideig tagja volt az MLSZ vezetőségének. A Sporthírlap munkatársa, a Magyarország sportrovatának szerkesztője.



Fraknóy/i/ József, vitéz

Máramarossziget, 1889. – ?

Emléklappal ellátott százados, az első világháborúban az orosz és az olasz harctéren harcolt a cs. és kir. 59. gye. kötelékében. Budapesti tankerületi főigazgató, a Katolikus Tanügyi Tanács tagja.



Frank Richárd, dr.

Kolozsvár, 1883. január 16. – ?

Orvosi diplomát szerzett, majd 1907-ben elvégezte a katonaorvosi iskolát is. 1907: főorvos, 1909: ezredorvos, 1918: törzsorvos. 1914. augusztus 1.– 1918. november 13.: frontszolgálatot teljesített. Kinevezik 2. osztályú, majd 1. osztályú főtörzsorvossá. 1937-től vezértörzsorvos. 1942. december 1.: altábornagy. A HM 12. oszt. vezetője, a honvéd orvosi tisztikar főnöke, az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság elnöke. Szaklapokban rendszeresen publikált.



Freese ?

Német, Hauptgefolgsschaftsführer, Adjutant des Stabsführers.



Fricsay Richárd ifj.

Bécs, 1888. február 5. – Budapest, 1961. február 11.

Id. Fricsay Richárd (1867–1945) fia, Fricsay Ferenc (1914–1963) testvére. 1908-ban a székesfehérvári ezrednél zenei tiszt lett, 1910–20 között a zágrábi honvédezred karmestere. 1920–22: a Ludovika ének-zene tanára. 1924–45: a budapesti folyamőrség zenekarának karmestere. Zeneügyi főigazgató. A második világháború után a HM főzeneigazgatója, később a Magyar Rádió zenei rendezője. Több induló (Dunaőrség, Hitler ifjak, Ifjúság, előre, Szebb jövőt! stb.) szerzője.



F(r) itz Arthur, dr.

Miniszteri tanácsos.



Füleki László ?

Tiszalöki pénzügyi fővigyázó.



Gaál Lajos ?

Hadirokkant tartalékos törzsőrmester.



Gaál Magdolna ?



Gábriel Jenő, dr., vitéz

Kőszeg, 1894. május 3. – ?

Árvaházban nevelkedett – apja az utolsó posztókészítő iparos volt Kőszegen -, ott érettségizett. 1912–14: ügyvédi irodában gyakornok, az egyetemen jogot hallgat. 1918: megszerzi az államtudományi doktorátust. Közben 1914-től a 18. illetve a 63. honvéd gyalogezrednél szolgál az orosz, az olasz és a román fronton. Egyszer megsebesült. 1915: t. alhadnagy, 1916: t. hadnagy. 1919-ben a HM-ben szolgált. 1919. november-1948. október: a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (Hangya) alkalmazottja, cégvezetője. Főhadnagyi rangját 1935-ben szerezte. 1948 októberétől nyugdíjas.



Gál Ferenc ?



Gál József ?

Tanügyi főtanácsos, ny. igazgató.



Gál Károly ?

Zalacséb, 1904. január 14. – Söjtör, 1947. szeptember 1.

1934. szept. 1-jétől a 6. vdd. beosztott r.k. lelkészeként Debrecenben és Nyíregyházán teljesített szolgálatot. (1940. május 10-től az elvonuló VIII. hadtest vezető lelkésze, szeptember 1-jétől százados, tábori főlelkész.) 1940. december 15-én áthelyezik Budapestre a tábori püspökséghez. 1941 elején a budapesti tiszti kórház lelkésze, majd az I. hdt. beosztott lelkésze. 1941. október 1. – 1945. január 15.: a HM VIII. csfség lelkészi előadója. 1945. január 15. – június 11.: a hajmáskéri tüzér táborparancsnokság lelkésze (március 28-án a parancsnoksággal Ausztriába távozott). 1946. szeptember 16-án a tényleges szolgálatból elbocsátották.



Galauner Károly ?

Őrnagy.



Gáldy Menyhért, dr.

(Névmagyarosításáig: Grau)

Szeghely, 1894. december 16.– ?

1914. augusztus 1-jén a 6. vártüzér ezredhez vonult be. Végigharcolta az első világháborút: 1914-ben zászlós, 1915-ben hadnagy, 1916-ban főhadnagy. 1919-ben a katonai térképészetre irányítják. 1924-ben századosként a Technikai Intézetbe kerül. 1929-ben, a hadbiztosi tanfolyam elvégzése után alhadbíró lesz. 1932: a József Műegyetemen közgazdaságtudományi doktori minősítést nyer. 1934: a HM 2. osztályán szolgál. 1935-ben kinevezik hadbiztos-őrnagynak. 1936: a Ludovika Akadémia II. főcsoportjához előadónak rendelték ki. 1939-től a légierők parancsnokságán szolgál alezredesként. 1940: kinevezték a Hadiakadémiára tanárnak. 1940. szeptember 27-től a hadbiztosi tanfolyam parancsnoka (1942-től ezredesként). 1944. december 17-én beosztották a m. kir. honvédség németországi főfelügyelő törzsébe hadbiztosnak.



Gálos Kálmán ?



Gallyas Ferenc

(Névmagyarosításáig: Glosz)

Budapest, 1907. július 22. – ?

1915-től 12 évig a budapesti József fiúárvaház lakója volt. Érettségi után a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola ún. „katona-tanulója” lett, s közben tart. tiszti kiképzésben részesült. 1930-ban elvégezte a főiskolát magyar–német szakon, s Makón a református polgári iskola tanára lett. Szakíróként tagja volt a Magyar Sajtókamarának. Hadnagy, majd haditudósító főhadnagy a keleti fronton. 1943.január 13-án Voronyezsnél szovjet fogságba esik.

Hazatérése után ismét Makón tanár, majd tanfelügyelő. Orosz nyelvi tanfolyamokat rendez pedagógusoknak, orosz műveket fordít magyarra. Később az Oktatásügyi Minisztériumba kerül főelőadónak. 1951–55 között a Magyar Szabványügyi Hivatal lektora. 1955 májusától 1956 októberéig a Novoje Vremja magyar változatának, az Új Időnek olvasószerkesztője. Utána az MTI gyorsírója, az Új Magyar Könyvkiadó szerkesztője. A fogságban antifasiszta cikkeket írt a magyar hadifoglyok lapjába: az Igaz Szóba. 1990-ben sajtó alá rendezte Stomm Marcel (lásd ott!) emlékiratait.



Gara Imre ?

Leventeoktató tanár.



Gáspár Mihályné ?



Gazda János ?

Bécsi gyáros.



Géczy Kálmán, dr. ?

Törvényszéki bíró.



Gecső Zsuzsanna Margit Lujza

Budapest, 1915. május 25. – ?

Budapesten, a Mária Terézia Leánygimnáziumban érettségizett. 1938-ban végzett a Testnevelési Főiskolán. Testnevelésügyi segédelőadó.



Geren/cs/tsér László, dr.

Szeged, 1873. január 26. – Budapest, 1942. január 12.

1897-ig versenyszerűen atletizált, a 4x100-as futóváltó tagjaként 1896-ban Prágában győzött. A MAC atlétája volt: a 400 yardos síkfutásban országos bajnokságot nyert. 1908-ban és 1912-ben edzőként kísérte el a magyar sportolókat az olimpiára. A BEAC vívóedzőjeként ő „örökölte” az ún. Sztrakay vívótermet (Budapest, IX. Lónyay – a háború után sokáig Szamuely – u. 7.). 1929-ben franciaországi tanulmányútra ment. A székesfőváros testnevelési igazgatója, az OTT tagja volt. Jelentős szakirodalmi munkásságából kiemelkedik Atlétika (Budapest, 1911.), Az epéevívás (Budapest, 1930.) c. munkája és A modern kardvívás (Budapest, 1944.) c. könyve.



Gerlóczy Gábor, vitéz, alsóviszokai

Kassa, 1894. február 7. – Budapest, 1962. március 15.

Katonai alreál-, majd főreáliskolát végzett, utána a Terézia Katonai Akadémiára járt: 1914-ben avatták hadnaggyá. Az I. világháborút a cs. és kir. 14. huszárezred kötelékében harcolta végig. 1918-ban főhadnagy lett. 1921/22-ben lovas tiszti tanfolyamot, majd főtiszti tanfolyamot végzett. 1920-tól a nyíregyházi, 1929-től a 4. huszárezrednél szolgál. 1930-ban a lovassági szemlélőhöz vezényelték. 1932. október 1. – 1944. október 15. között a kormányzó szárnysegédje, illetve az 1. szárnysegédje. (1933-tól őrnagyi, 1937-től alezredesi, 1941-től ezredesi, 1943. december 24-től vezérőrnagyi rangban). A nyilas hatalomátvételt követően letartóztatták, 1944. november 11-én szabadult a Margit körúti fegyházból. 1944. december 7-től 1946. január 29-ig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság „védőőrizetében” volt Pécsett, illetve Kiskőrösön. 1946. szeptember 1-jén mint nélkülözhetőt a tényleges szolgálatból elbocsátották s nyugállományba helyezték. 1949-ig gazdálkodó volt, 1951-ben kitelepítették Körösladányba. 1953-tól építőipari segédmunkásként dolgozott.



Gidófalvy Pál, dr.

Bogártelke, 1900. október 19. – ?

A gimnázium elvégzése után, 1918-ban bevonult katonának, s Lugoson a tüzér tiszti iskola hallgatója lett. Hadapród őrmesteri rangot kapott. Beiratkozott a szegedi egyetemre, s belépett az egyetem karhatalmi zászlóaljába. Titkára, majd elnöke lett a Székely Egyetemi Hallgatók Egyesületének. Megszerezve az államtudományi doktorátust, 1924-től Hódmezővásárhelyen élt: itt 1926-tól főispáni titkár, leventeoktató, később főoktató, végül vezető főoktató lett. 1930. november 1-jétől megszűnéséig, azaz 1931. március 15-ig szerkesztette a Hódmezővásárhelyi Leventét, 1934-ben felelős szerkesztője a Délvidéki Sportnak. 1935-ben elnöke lesz a Délmagyarországi Labdarúgók Alszövetségének. 1939-től 1944. március 19-ig a MÉP „délpestvármegyei” központi titkára, 1939. június 20. – 1941. május 1.: az MLSZ s egyben az edzők és játékvezetők miniszteri biztosa, 1941. június 1-jétől lemondásáig: 1942. november 7-ig az MLSZ országos elnöke.

1945 májusában letartóztatták, a népbíróság a Nbr. 15. § 3. pontban meghatározott népellenes bűntettekben bűnösnek mondta ki, s 1945. október 3-án 4 évi börtönre ítélte: a NOT 1945. november 24-én felmentette s szabadlábra helyezte. 1946. augusztus 9. – 1947. augusztus 7. között rendőrhatósági őrizetben tartják, majd 1949. február 18-tól ismét őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban van. A népbíróság 1949. május 20-án 2 és fél évi börtönre ítélte, és politikai jogait 10 évre felfüggesztette: a NOT ezt az ítéletet is megváltoztatva 1949. szeptember 26-án főbüntetését 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésben állapította meg, melyet teljes egészében kitöltöttnek vett. Ekkor a Pax ingatlanforgalmi iroda magántisztviselője. 1965-ben ment nyugdíjba, mint a Vasdaraboló és Feldolgozó Vállalat dolgozója.



Ginzery Sándor, vitéz

Püspökladány, 1895. március 18. – Budapest, 1955. augusztus 5.

1906–10 között a gimnázium 4 osztályát végezte Nagyváradon, ugyanott 1910–13 között a honvéd hadapródiskolát. 1913–15: a Ludovika Akadémiára járt, ezt követően Lugoson a 8. tábori ágyús ezrednél szolgált. 1916–1918: a szerb, a román, az orosz és az olasz fronton harcolt. (Közben elvégezte a távmérő-, a tüzér-, a repülő tájékoztató tanfolyamot.) 1919-ben a vörös páncélvonat parancsnoka: az erdélyi és a felvidéki fronton harcolt. 1919–22 között a HM előadója, ezután Pécsett szolgált, 1924-től Miskolcon. (Itt aknavető század parancsnokhelyettese, majd ütegparancsnok, szállításvezető, illetve a M. kir. Központi Honv. Átvételi Bizottság kirendeltségénél szolgál a Diósgyőri Vasgyárban.) Lovagló és hajtó tanfolyamot, szabályzatismertető tanfolyamot, illetve törzstiszti főiskolát végez. 1924: százados, 1936: őrnagy, 1939: alezredes, 1940: ezredes. Részt vesz az észak-erdélyi és a délvidéki bevonulásban.

1944. november 13-án a Gestapo letartóztatta, a nyilas bíróság halálra ítélte (nem engedelmeskedett a Nyugatra szóló elvonulási parancsnak, s elvállalta a miskolci ellenállási mozgalom katonai vezetését), Sopronkőhidára, majd Németországba koncentrációs táborokba és börtönökbe hurcolták. 1945. május 2-án Innsbruck mellett az amerikaiak szabadították ki. 1946. május 13-ától Miskolcon a VII. hdt parancsnoka. 1947. augusztus 27-én azonnali hatállyal felmentették, ezután a Borsodi Mélyépítő NV-nél szállításvezető. Az ötvenes évek elején Budakeszin telepszik le. „Élsportoló” volt lovaglásban, sakkban, bridzsben és teniszben. 1992. április 15-i hatállyal posztumusz vezérőrnaggyá léptették elő. Rendszeresen publikált szaklapokban.



Glattfelder Gyula, dr., moóri

Budapest, 1874. március 19. – Szeged, 1943. augusztus 30.

1896-ban szentelték pappá, 1911-től csanádi püspök. (Székhelye 1923-ig Temesvár, ettől kezdve Szeged: itt több egyházi intézményt létesített.) Az Actio Catholica elnöke volt. 1942-ben kalocsai érsekké nevezték ki. Több egyházi vonatkozású mű szerzője.



Goda Ferenc ?

Műszaki postaellenőr.



Gombó István, dr.

1895. – ?

1921-től a Külügyminisztériumban dolgozott. 1922. október 31: miniszteri segédfogalmazó, 1926. február 13.: miniszteri fogalmazó, 1933. június 19: miniszteri segédtitkár, majd titkár. 1942. december 31-től miniszteri osztálytanácsos. Eközben 1928–30 között a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz (Genf) volt beosztva, 1930–34 között a genfi képviseleten (1931-ben a hágai követségen) teljesített szolgálatot. 1934–38: a minisztérium gazdaságpolitikai osztályán dolgozik. 1938–39: a prágai-, 1939–44: a helsinki követségen titkár. Ezt követően 1944. március 19-ig a politikai osztályon van, utána a nemzetközi magánjogi osztályra került. 1945-ben az igazoló bizottság új munkakörbe helyezte: a sajtóosztály vezetője, majd a moszkvai magyar követség munkatársa lesz.



Gombos Gábor, vitéz

(Családi neve anyja után: Vajda, 1905-től örökbefogadási szerződés folytán: Grajfel. 1920-tól Gombos.)

Budapest, 1894. szeptember 4. – ?

A 4 polgári elvégzése után felsőkereskedelmi iskolába járt: ott érettségizik 1912-ben. Ezután két évig tisztviselő a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnál. 1914–18: a 3. tiroli császárvadászoknál szolgál az orosz és az olasz fronton. Kétszer sebesül meg. 1915: alhadnagy, 1916: hadnagy, 1917: főhadnagy, 1926: százados, 1938: őrnagy, 1940: alezredes, 1943: ezredes. 1918–20: Budapesten szolgál a 28. tábori vadászzászlóaljnál, illetve a Vörös Őrségben, valamint Tolnán a 8. honv. gye.-nél. 1920–40: a 2. gye.-nél, illetve a Rendőr újonc iskola páncéljárműves osztályán, majd a rétsági járási katonai parancsnokságon teljesít szolgálatot. 1940-ben Losoncra helyezik, részt vesz Észak-Erdély megszállásában. A Központi Átvételi Bizottság vezetője a WM-nél és a MÁVAG-nál. Harckocsizászlóalj parancsnoka Rétságon. A HM I/a osztályán a honvéd gépjármű szakfelügyelőség páncélos előadója. 1945. április 6. – 1948. január 1.: a HM szervezési osztályán páncélos és gépkocsi előadó. 1948. január 1.: nyugállományba helyezik.



Gortvay György, dr.

Vajkóc, 1892. január 16. – Budapest, 1966. április 22.

1915-ben szerezte meg orvosi diplomáját Budapesten. 1927-ben egyetemi magántanár és a Népegészségügyi Intézet igazgatója lett. Ezt követően a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium munkatársaként az állami munkaközvetítő hivatal igazgatójának nevezik ki. 1944-ben a németek letartóztatják, majd rendőri ellenőrzés alá kerül. A második világháború után az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója, 1957-től a Budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtárának m. igazgatója. Több orvostörténeti, egészségügyi munka szerzője.



Göncz/y/i Aladárné, dr. Madarász Erzsébet, dr.

1899. – ?

Orvosi diplomáját 1924-ben, Budapesten szerezte. 1934-től az OTI vezető főorvosa. 1938-ban ment férjhez dr. Gönczi Aladár főorvoshoz. Elnöke volt a MONE Orvosnői Csoportjának. Írásai az Egészségben és a Magyar Fogorvosok Lapjában jelentek meg. Művei: Fogszabályozás (é. n.), Egészségügyi tanácsadó (Budapest, 1940).



Görgényi János

Hadnagy, öttusázó.



Grabovszky Kamil, dr. ?

Gimnáziumi igazgató.



Gréfl Károly ?



Gregorovics Lipót, dr.

Nemeskosút, 1883. november 5. – Esztergom, 1957. december 12.

Esztergomban végezte a teológiát. 1907-ben szentelték pappá. Ezután Gútán káplán, 1914-től Jókán plébános. 1934: nagyszombati szentszéki ülnök. 1939: esztergomi kanonok. 1939–44: az Actio Catholica főegyházmegyei igazgatója. 1954: főszékesegyházi esperes.



Grill Loránd, dr.

Budapest, 1894. – ?

Magántisztviselő. Az Országzászló Nagybizottság titkára, majd központi ügyv. főtitkára, központi ügyv. igazgatója volt. Szerkesztette 1935–37 és 1939–41 között az Országzászló c. hivatalos lapot.



Grősz József

Féltorony, 1887. december 9. – Kalocsa, 1961. október 3.

1911-ben szentelték pappá. A győri káptalan kanonokja, majd orthosisi püspök lett. 1936-tól a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzója, 1939-től felsőházi tag, 1943-tól kalocsai érsek. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták, elítélték. 1955-ben amnesztiával szabadult. Ettől kezdve haláláig a magyar püspöki kar elnöke volt, jelentős közéleti tevékenységet folytatott. 1990-ben rehabilitálták.



Gryn/a/eus/z/ Ida

A cinkotai állami tanítóképző, korábban a Budapest VII. kerületi Csalogány Utcai Tanítóképző igazgatónője, tanügyi főtanácsos.



Gulácsy Irén

Lázárföldpuszta, 1894. szeptember 9. – Budapest, 1945. január 2.

16 éves korában ment férjhez. Férje, Pálffy Jenő korán megrokkant, így Gulácsy Irénre hárult Nagyváradra költözött családja eltartása. Itt a Nagyvárad c. lap munkatársa lett. Regényeivel – legjobb a Fekete vőlegények –, drámáival nagy elismertségnek örvendett. Budapest ostromakor halt meg.



Gulyás Kálmán

Mérnök a SÉOF-nál. Testnevelésügyi főelőadó, 1944 januárjától testnevelésügyi tanácsos.



Gyallay Domo/n/kos

Bencéd, 1880. augusztus 4. –Budapest, 1970. április 11.

A kolozsvári egyetemen tanári diplomát szerzett, az első világháborút tart. tisztként harcolta végig. 1921-től Kolozsvárott tanár, lapszerkesztő. Itt novellás kötetei, regényei jelennek meg (Legjelentősebb a Vaskenyéren c.). 1940-ben Corvin-koszorúval tüntetik ki, s szerkeszti a Szebb Jövőt! 1944-ig. 1948 után visszavonult az irodalmi élettől.



Győrffy-Bengyel Sándor

Budapest, 1886. február 15. – Budapest, 1942. június 14.

Soproni honvéd főreáliskolát végzett, a Budapest VI. kerületi állami főreáliskolában érettségizett, majd a Ludovika Akadémia hallgatója lett. 1905-ben a pozsonyi 13. honvéd gyalogezrednél szolgál, 1908/09-ben felsőbb tiszti tanfolyamot végez Budapesten. 1909–12: a bécsi Hadiiskolába jár. 1910-ben kinevezik főhadnaggyá. 1912-től a 73. honv. gyalogdandárhoz (Pozsony) vezénylik, vezérkari tisztként. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt. A háborút követően pályája fölfelé ível: gyalogsági tábornok, vezérezredes lesz. A HM anyagi csoportfőnökének helyettese, titkos tanácsos. 1941. január 15-től HM helyettes, 1941. szeptember 16-tól közellátásügyi miniszter. Náray Antallal (lásd ott!) közösen írt munkája: A korszerű honvédelem kérdései (Budapest, Pallas) 1933-ban jelent meg.



Gyurkóczy István ?

Zászlós.



Haám Gyula

Szombathely, 1917. május 25. – Martonvásár, 1968. május 27.

1935-ben reálgimnáziumi érettségit tesz Székesfehérvárott, majd a Ludovika Akadémia hallgatója lesz. 1939-ben végez katonai tanulmányaival, s kinevezik hadnaggyá Vácra, a 15. gye.-hez. 1941-ben főhadnagy a 13. gye.-nél. 1942-ben Budapestre, majd Esztergomtáborba vezénylik a 2. gye.-hez. Páncélgépágyús tanfolyamot végez, s az 1. gk. lövész ezred tisztje lesz. 1944. augusztus 1-jétől hadműveleti területen szolgál, 1944. november 1-jétől századosként. Megsebesül Csongrádnál. 1945 februárjától rendőrfelügyelő Vácott, ezután egy pótkeret, majd a 117. honvéd bevonulási központ parancsnoka. 1947/48-ban apósa földjén gazdálkodik, 1948/49-ben traktorállomás-vezető Hajdúszoboszlón. 1949–51 között alkalmi fuvarozó Vácott, 1951–57 között egy budapesti sütőipari vállalat kocsisa. 1963-tól sertésgondozó a Kaposvári Állami Gazdaság hizlaldájában, majd a MAGEV segédmunkása.



Hábl Károly ?

Hadapród őrmester, m. kir. vámszaki tiszt.



Hadházy Dezső, vitéz

Gönc, 1894. – ?

Az első világháborúban az orosz harctéren harcolt; e.e. százados. Később egyetemi testnevelő tanár Debrecenben, alezredes.



Haggenmacher Richárd

1874. – Budapest, 1942.

Egy időben a GYOSZ elnöke volt.



Hajdu Istvánné, dr. ?



Hajmássy/i/ János ?

Tart. repülő zászlós.



Hajnal István, vitéz ?

1943 májusától Budapesten leventeparancsnok.



Halmy József, vitéz

(1929-ig Halm)

Kiskomlós, 1892. július 5. – Linz, 1974. március 8.

Négy polgári iskolai osztály elvégzése után, 1907-ben a temesvári hadapródiskolába veszik fel, 1910–13 között a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója lesz. Az első világháborúban a cs. és kir. 46. gye.-hez bevonulva harcolt. 1913: hadnagy, 1915: főhadnagy, 1920: a m. kir. csendőrség állományába kerül. 1921: százados, 1935: őrnagy. 1937: csendőr alezredes Baján, majd ezredesként 1944-ig az 1. csendőrkerület parancsnoka.



Hampel Károly

Budapest, 1896. június 19. – Budapest, 1985. október 6.

Az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán Zala György tanítványa volt. Szobrász. 1916-tól szerepel tárlatokon. Több plakettet, síremléket, hősi emléket készített. Domborművei a komlói mozit, a móri tanulóváros tanműhelyét, a dunaújvárosi postahivatal épületét díszítik. Egyéni és csoportos kiállításokon vett részt.



Hamvas Endre, dr.

Piszke, 1890. február 27. – Kalocsa, 1970. április 3.

1908-tól a Pázmáneum növendéke volt Bécsben. Ezt követően a teológia doktora lett. 1913-ban szentelték pappá. Előbb Naszvadon káplán, majd a Notre Dame de Sion Intézet házi káplánja lett. 1928: az esztergomi szeminárium tanára, 1930: érseki titkár, 1931: pápai kamarás, 1936: irodaigazgató, 1940: budapesti érseki helynök, 1944. március 25.: csanádi püspök, 1951–56: az esztergomi főegyházmegye apostoli adminisztrátora, 1964-től haláláig kalocsai érsek. Tagja volt a Katolikus Tanügyi Tanácsnak. A papi békemozgalom részese. 1969-től az Országos Béketanács alelnöke.



Hanák Tibor, dr.

Csepel, 1910. február 16. – ?

Gimnáziumi tanár az Angolkisasszonyok Tanárképző Iskolájában, miniszteri titkár, a Közoktatási Tanács munkatársa.



Hankiss (Hankisch) János, dr.

Budapest, 1893. szeptember 21. – Budapest, 1959. április 28.

Budapesten, Genfben és Párizsban végezte az egyetemet. 1915-ben tanári és bölcsészdoktori diplomát szerez, az egri reáliskola tanára lesz. 1916: lektor, 1919: a francia irodalom magántanára, 1923: egyetemi tanár a debreceni egyetemen. Közben 1943-tól a német megszállásig közoktatásügyi államtitkár. Az Ideiglenes Kormány fölvette a háborús bűnösök listájára. 1950 után a debreceni egyetemi könyvtár tisztviselője és a francia irodalom megbízott előadója. Az ő nevéhez fűződik az első, Budapesten megtartott Nemzetközi Irodalomtörténeti Kongresszus megszervezése. Vezetője volt 16 éven keresztül a Debreceni Nyári Egyetemnek. Szerkesztette a Forrást, a Debreceni Szemlét, a Magyar Lélek c. folyóiratot. Alapító szerkesztője volt a Heliconnak. Számos szaktudományi munkája jelent meg magyarul, franciául, németül. Sajtó alá rendezte Liszt Ferenc válogatott írásait.



Hartmann Rudolf, dr.

Egyetemi lektor a debreceni egyetemen. Tanulmányai elsősorban a magyarországi németek történetével foglalkoztak.



Hász István, dr.

Kisbér, 1884. december 22. – Einsiedeln, 1973. január 28. (27.?)

Győrben érettségizett, a teológiát Győrött és Bécsben, a Pázmáneumban végezte. 1908-ban szentelték pappá. 1908: Szanyban káplán, 1909: a győri szeminárium-, 1910: a budai Szt. Imre Kollégium tanulmányi felügyelője. 1911: a teológia doktora lesz. 1913–29: a győri szeminárium teológia tanára. 1929: a honvédség tábori püspöke és surai (Suriya in Mesopotamia) címzetes püspök lett. 1944 júliusában altábornagyi rangot kapott. 1945-ben Ausztriába távozott, majd Svájcban telepedett le. Haláláig ott élt plébánosként és az ingenbohli keresztesnővérek zárdalelkészeként. Szerkesztette az Evangélium c. lapot, szerkesztette és részben írta a Jó Pásztor könyvtár füzeteit. 1942-ben a Pallas adta ki Katolikus tábori lelkészi szolgálat c. brosúráját.



Hatz Ottó

Branjevo, 1902. május 26. – Budapest, 1977. július 7.

1929-ben vívómesteri oklevelet szerez. 1932: elvégezte a Hadiakadémiát, majd a Honvéd Vezérkar munkatársa. 1941–44: Magyarország szófiai, ankarai katonai attaséja. Vezérkari alezredes majd ezredes. Hátszeghi néven kardvívó bajnok (Európa bajnoki ezüst- és bronzérmes). Olimpikon. 1941 augusztusáig összekötő tiszt volt a testnevelési ügyosztály (VKM) és a haderőn kívüli kiképzés (HM) között. 1944 márciusában a németek letartóztatták, de elengedték. Csatay Lajos honvédelmi miniszter szárnysegédje, később a VIII. hadtest vezérkari főnöke lett. Kémkedés vádjával a szovjet hatóságok 1945. április 5-én letartóztatták. Több mint 10 évet raboskodott szovjet börtönökben, lágerekben. Hazatérte után a magyar és az NDK kardvívócsapatok edzője lett.



Hayduk Ödön ?

A Pesti Hírlap főszerkesztője.



Hedry Béla, hedri

Besztercebánya, 1879. április 14. – ?

Szatmárban végezte a gimnázium 8 osztályát, utána a Ludovika Akadémián tanult. 1901-ben hadnagy, 1905-ben főhadnagy lett. Altábornagyként Egerben gyalogsági parancsnok volt, innen ment nyugdíjba. Az Országos Magyar Lövész Szövetség elnöke, az OTT majd a Nemzeti Sport Bizottság tagja volt.



Heinrich Aladár, dr.

Léva, 1909. április 15. – ?

Székesfehérvárott jár gimnáziumba, ott érettségizik 1927-ben. Ezután a budapesti tudományegyetem hallgatója: 1932-ben itt szerzi meg jogi doktorátusát. 1934-től a szolnoki járásbíróság joggyakornoka, 1934-ben tart. tiszti vizsgát tesz. 1936-ban a pestvidéki törvényszék jegyzőjévé nevezik ki. 1938-ban ügyvédi-bírói vizsgát tesz. 1939-ben emléklappal ellátott főhadnagyként a HM magánjogi osztályának miniszteri segédtitkára, majd miniszteri osztálytanácsosa. Közben 1940-ben közigazgatási szakvizsgát tett. 1944 végén elhagyta az országot, hazajövetele után, 1946-ban igazolták. Ezután a Pest vármegyei Földhivatalnál, majd a Kábel Szovjet Rt-nél dolgozik. 1954-ben a Borsodi Vegyi Kombinát előadója. Következő munkahelye a Pestvidéki Építőanyagipari KTSZ. Itt segédmunkás, a cég kőbányájában kisegítő dolgozó. 1958-ban lefokozták.



Heiskannen, V. A.

Finn professzor, egyetemi tanár, a Finn Nemzeti Szövetség elnöke.



Hennyei Gusztáv, vitéz

(Névmagyarosításáig, 1923. június 17-ig: Erb)

Kolozsvár, 1888. szeptember 25. – München, 1977. június 14.

1907-ben elvégezte a hadapródiskolát. Végigharcolta az első világháborút. 1917-ben százados. 1925–33: katonai attasé Párizsban, Belgrádban, Athénban. 1933–37: a VKF osztályvezetője. 1938. november 1-jétől vezérőrnagy, 1941-től altábornagy. 1942-ig a II. hadtest parancsnoka, 1942–43: a gyalogság felügyelője. 1943–44: a HM csoportfőnöke. 1944. augusztus 29-től vezérezredes, külügyminiszter. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták. 1945-től haláláig Németországban élt. (Itt egy ideig a Magyar Jóléti Szolgálat vezetője volt.) Műve – Magyar erőfeszítések a második világháború befejezésére – 1965-ben Kölnben jelent meg.



Herberger, Joseph (Sepp)

Mannheim, 1897. március 28. – ? 1977. április 28.

1921–25 között futballozott, többször volt német válogatott. 1931-től edző, 1936-tól a német válogatott trénere. 1945–49: tanár a kölni Sportfőiskolán. 1949–64 között a német (NSZK) labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.



Herendy József

A Nemzeti Sportuszoda igazgatója.



Herpich Rudolf (Rezső)

Ezredes, a Budapest III. kerületi Árpád torna- és vívóegylet vezetője. (Felesége, Frantz Valéria testnevelő tanár, a válogatott keret edzője volt.) A LOK vezetője.



Heszlényi József, vitéz

(Eredeti neve: Heyszl)

Igló, 1890. július 24. – Zwettl, 1945. május 15.

Az iglói főgimnáziumban érettségizett, 1908–11: a mödlingi cs. és kir. műszaki akadémiára járt. Az első világháborút az orosz és a szerb fronton harcolta végig. (Közben 1916-ban a román arcvonalon szolgált.) 1918 áprilisától a háború végéig az olasz harctéren harcol. 1919 áprilisáig a HM bécsi kirendeltségére vezénylik, 1919. augusztus 1-jétől a nemzeti hadseregben szolgál. 1911: hadnagy, 1914: főhadnagy, 1917: tüzér százados, 1926: őrnagy, 1931: alezredes, 1935: ezredes, 1940: tábornok, 1942: altábornagy, majd vezérezredes. 1920/21-ben a Hadiakadémiát végzi, 1923-tól a HM-ben szolgál. 1925-ben vk. törzstiszti vizsgát tesz. 1931-től a Hadiakadémia tanára. 1933: a HM 3/b osztály vezetője, 1935: a HM VI-6. oszt. vezetője. 1936: a hadsereg-főparancsnok szárnysegédje. 1939–40: a 23. gyalogdandár, illetve a 2. gépkocsizó dandár (Kassa) parancsnoka: velük vett részt Észak-Erdély megszállásában. 1941-től a HM III. csoportfőnökség csoportfőnök-helyettese, illetve csoportfőnöke, majd a HM anyagi főcsoport főnöke. 1942. november 15. – 1944. május 15.: a IV. hadtest (Pécs) parancsnoka. 1944. január 25. – április 30. közt jelentős szerepe volt a „Don menti védelem megszervezésének átrendezésénél”. (Jány.) Később, 1944 szeptemberétől a 3. magyar hadsereg parancsnoka. Ausztriában, a fogolytáborban öngyilkos lett. Publikációi jelentek meg szakfolyóiratokban.



Hidvéghy László

Budapest, 1912. november 9. – 1989.

A BKE illetve a MAC gyorskorcsolyázója. Olimpikon. 1934–46 között hét országos bajnokságot nyert. A negyvenes évek második felében az USA-ba távozott.



Hoepfner István ?



Hoffmann, dr. ?

Német. Gesantschaftsatassche.



Hohenlohe Ferencné, hg.

Ikervár, 1883. április 11. –Curutiba (Brazilia), 1964. december 13.

Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst Ferenc hg. felesége, szül. németújvári Batthyány Emanuela Ella Katalin Borbála Ilona grófnő. Első férje cserneki és tarkeöi gr. Dessewffy Emil volt. Cs. és kir. palotahölgy. A második világháború végén férjével Dél-Amerikába távozott. Ott halt meg.



Holló Zoltán ?

Számvevőségi tanácsos a VKM-ben.



Holubán Ferenc ?



Hóman Bálint, dr.

Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.

A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1915: az Egyetemi Könyvtár, 1922: az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója. 1923: a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. 1925–31: a budapesti egyetem tanára. A Gömbös-, a Darányi-, a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Titkos tanácsos. A Teleki Pál Tudományos Intézet elnöke, a Gömbös Gyula Társaság igazgatósági tagja. 1946-ban mint háborús bűnöst a népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte. A váci börtönben halt meg. Több kiváló történeti munka szerzője, illetve a Magyar történet, az Egyetemes történet társszerzője.



Homonnay/i/ Márton

(Névmagyarosításáig: Hlavacsek, sportnevén: Homonnai II.)

Budapest, 1906. február 5. – Rio de Janeiro, 1969. október 15.

A III. ker. TVE, illetve az MTK úszója, vízilabdázója. Két olimpiai bajnokságot és négy Európa-bajnokságot nyert. A VKM számvevőségén dolgozott miniszteri számvizsgálóként, a Nemzeti Sportuszoda titkára volt. Tartalékos főhadnagy. 1945-ben Németországban maradt, majd kivándorolt Dél-Amerikába, Ott sikeres vízilabda-edzőként működött haláláig. (Távollétében háborús bűnösnek nyilvánították.) Kiváló szakíró volt. 1935-ben Budapesten adták ki Vízipóló c. munkáját. Felesége – Szőke Kató – magyar hátúszóbajnok, leánya: Homonnay (Szőke) Kató olimpiai bajnok úszó volt.



Homonnay Tivadar, dr.

Kalocsa, 1888. – Budapest, 1964.

Középiskoláit Szegeden, az egyetemet Kolozsvárott és Budapesten végezte. Jogi tanulmányai után nagy tanulmányutat tett Nyugat-Európában és Dél-Európában. Ezután a MÁV alkalmazottja lett. A KNEP, a Haller Párt tagja, a főváros törvényhozásának örökös tagja. Nemzetgyűlési és országgyűlési képviselő. A MUSZ elnöke 1927–33 között, az OTT tagja. 1942 márciusától 1944 márciusáig Budapest polgármestere.



Horn József

Tanügyi főtanácsos, a Gyakorló Kereskedelmi Középiskola igazgatója.



Horny Ernő

Banja Luka, 1892. március 17. – ?

Az érettségi letétele után műszaki akadémiát végzett 1913-ban. Harcolt az első világháborúban (az ún. régi haderőben utoljára a cs. és kir. 5. árkász zászlóaljnál szolgált.). 1917-ben főhadnagy lett, s mint ilyen 1920-tól a győri illetve a székesfehérvári utász zászlóaljnál teljesített szolgálatot. 1921-ben kinevezik századosnak s a 2. utász zászlóaljhoz irányítják, melynek 1928 óta parancsnoka volt. 1928–30 között 2 évet hallgatott a József Műegyetemen, 1930-ban elvégezte a törzstiszti tanfolyamot. 1932-ben őrnagyként a HM-ben szolgál, 1936-ban a hárosszigeti műszaki tábor parancsnoka lesz. 1937: alezredes, 1941: ezredes. 1943. december 1-jétől 1944. október 1-ig a HM XI. csoport főnöke és a katonai munkaszolgálat országos felügyelője. 1944. január 1-jével kinevezik vezérőrnaggyá. 1944. október 1-jén áthelyezik a I. hadtest parancsnokságára. 1945. február 1-jén nyugállományba vonul.



Horony-Pálffy /i/ Aurél

Fővárosi tanácsnok. Elnöke a Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségének, ig. tanácsi tagja a TF-nek. Elnökhelyettese a Budapest Székesfőváros Közoktatásügyi Ügyosztályának. A Nemzeti Sport Bizottság tagja.



Horthy István, vitéz, nagybányai

Pola, 1904. december 9. – Alexejevka (Ilovszkoje), 1942. augusztus 20.

V. nagybányai Horthy Miklós (lásd ott!) elsőszülött fia. 1929-ben a budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett, eközben pilótavizsgát tett. Ezután a Weiss Manfréd gyárban, majd 1929–30-ban a Ford Műveknél (USA) dolgozott. 1930-tól a MÁVAG főmérnöke, 1938-tól vezérigazgató-helyettese. 1940 júliusától a MÁV elnökigazgatója. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap elnöke. 1942. február 19-én közfelkiáltással kormányzóhelyettessé választották. A szovjet fronton mint tart. repülő főhadnagy lezuhant a gépével és szörnyethalt.



Horthy Istvánné, vitéz, nagybányai

Budapest, 1918. január 14.

Született Edelsheim-Gyulai Ilona, marosnémethi és nádaskai grófnő, aki 1940-ben feleségül ment v.nagybányai Horthy Istvánhoz (lásd ott!). A háború alatt önkéntes ápolónőként dolgozott, s tevékenyen részt vett az ún. „kiugrási iroda” munkájában. A Gestapo 1944 októberében Németországba hurcolta. Második férje: John Bowden, angol ezredes, gyáros. Külföldön él. Becsület és kötelesség 1., 2. c. önéletrajzi munkáját 2001-ben az Európa adta ki.



Horthy Miklós, vitéz, nagybányai

Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, 1957. február 9.

Elemi iskoláit Kenderesen és Debrecenben járta, gimn. tanulmányait Sopronban végezte. 1882–86: a Fiumei Tengerészeti Akadémia hallgatója. Ezt követően tengerész hadapród, 1889-től tengerésztiszt, 1909–14 között I. Ferenc József szárnysegédje. Az első világháború alatt cirkáló- majd flottaparancsnok. 1918-ban ellentengernagy, végül altengernagy lesz. 1919 júniusától a szegedi kormány hadügyminisztere, augusztusától a Nemzeti Hadsereg fővezére. 1920. március 1. – 1944. október 15.: Magyarország kormányzója. 1944. október 16-án a németek Németországba viszik és ott háziőrizetben tartják. Az amerikaiak hadifogolynak nyilvánítják, s a nürnbergi perben tanúként hallgatják ki. 1949-től haláláig Portugáliában él. Visszaemlékezése Emlékirataim címmel Budapesten 1990-ben jelent meg. (1953-ban németül, illetve Buenos Airesben magyarul már megjelent). 1993-ban hamvait a kenderesi családi kriptában helyezték örök nyugalomra.



Horthy Miklós, ifj., vitéz, nagybányai

Pola, 1907. február 14. – Lisszabon, 1993. március 28.

Elvégezte a keszthelyi Gazdasági Akadémiát, majd az Angol–Magyar Bank aligazgatója, igazgatója lett. Ezt követően a Magyar–Egyiptomi Kereskedelmi Rt. ügyvezető igazgatója, illetve a Bel- és Külforgalmi Rt. vezérigazgatója lett. 1933–44 között a MUSZ elnöke volt. 1939-től Magyarország rendkívüli brazíliai követe és meghatalmazott minisztere volt. 1943. február 5-től felsőházi tag, az ún. „kiugrási iroda” vezetője. 1944. október 15-én a németek elfogták és a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. Innen 1945 áprilisában szabadul. Brazíliában, majd haláláig Portugáliában él. 1993-ban hamvait a kenderesi családi kriptába szállították, s ott – édesapjáéval együtt – helyezték örök nyugalomra.



Horthy Miklósné, vitéz, nagybányai

Sofronya, 1881. június 10. – Lisszabon, 1959. január 8.

V. nagybányai Horthy Miklós (lásd ott!) felesége, szül. jószáshelyi Purgly Magdolna. Férjével, a későbbi kormányzóval 1901-ben, Aradon kötött házasságot.



Horváth Géza

Komárom, 1885. – ?

Középiskoláit Komáromban, Érsekújváron végezte. Innen a pécsi hadapródiskolába került. Ezt követően elvégezte Budapesten a m. kir. felsőbb tiszti iskolát, Bécsben a cs. és kir. hadbiztosi iskolát. 1904-ben a m. kir. 12. honv. gye.-hez vonult be hadnagyként. 1910-ben főhadnagy a 17. honvéd gye.-nél. 1913-ban átvették a hadbiztosi tisztikarba. Az első világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt. Később a székely hadosztály vezető hadbiztosa lett. A románok Aradra internálták. 1919-től őrnagy, 1925-től alezredes, 1932-től I. oszt. főhadbiztos (ezredes). A politikai életbe 1934-ben kapcsolódott be. A Falu Szövetség igazgatóválasztmányának tagja, a Külügyi Társaság és a Frontharcos Szövetség tagja. A MÉP gyomai kerületi képviselője.



Horváth Gyula ?

Őrnagy a LOK-ban. (Nem azonos a Zsebelyben, 1877. október 21-én született Horváth Gyulával.)



Horváth István (1) ?

Közgazdász.



Horváth István (2) ?

Iskolaigazgató. (Nem téved a Napló? A Budapest VII. kerületi Községi Polgári Fiúiskola – Hernád u. 3. – igazgatója Horváth Nándor volt.)



Horváth János, vitéz

Újságíró, a Magyarország felelős kiadója, a Magyar Erő felelős szerkesztője. 1944 októberében a Gestapo elhurcolta Németországba.



Horváth Jenő

Szolnok, 1894. március 1. – ?

Négy középiskola elvégzése után 1909-ben a pécsi hadapródiskolába kerül. 1913-ban végez: zászlós lesz. Katonai szolgálatát a debreceni 3. honvéd gyalogezrednél kezdi, az első világháborúban a keleti hadszíntéren harcol, megsebesül, felgyógyulása után újra a frontra vezénylik. 1919 elején a Hajdú vm-i nemzetőrség debreceni osztályának segédtisztje lesz. A románok internálják. 1919. december 5-étől különböző alakulatoknál segédtiszt, 1922–37 között a budapesti 1. vegyesdandárnál mozgósítási előadó, majd a becsületügyi osztály előadója. 1915-ben léptetik elő hadnaggyá, 1926-ban századossá, 1937-ben őrnaggyá, 1941-ben alezredessé, 1943. augusztus 1-jén ezredessé. 1937-től kiegészítő parancsnokságok tisztje 1941. január 1-jéig: ekkor rokkantnyugdíjas lesz. Ezután 1942-ig polgári állásokat tölt be, majd 1942. október 8-án Bécsbe vezénylik. 1943. január 1-jétől a vkf. 3. osztályán, 1943. november 1-jétől a HM 21. osztályán szolgál. 1944. december 23-án az I/II. őrzászlóalj parancsnoka. 1944 szilveszterén Németországba távozik, ahonnan 1945 nyarán tér haza. Ettől kezdve raktárnok majd irodai alkalmazott különböző cégeknél. 1950-ben az Aszfaltozó és Kövező Vállalat munkása, anyagátvevője. 1951-ben a Csatorna és Földkotró Vállalat alkalmazottja. 1951-ben kitelepítették Kamutra s a Békési Áll. Gazd. mezőgazdasági munkása lett. 1952-ben lefokozták honvéddé.



Horváth Kálmán dr. ?

Tanügyi főtanácsos.



Horváth Sándor Benő ?

Középiskolai tanár.



Horváth Zdenkó ?

Alezredes.



Horvay /?/ ?

Mérnök.



Hőger Mária ?



Huber Mátyás

A magyarországi német ifjúság országos ifjúsági vezetője.



Hulin Béla, dr. ?

Ny. rendőrfőkapitány-helyettes.



Hulin József ?



Hulin László ?

Fodrász.



Hunfalvy Artur, vitéz

(Névmagyarosításáig: Hoffmann)

Alsószombatfalva (egy másik adat szerint: Fogaras), 1884. december 16. – ?

Katonai szolgálatának kezdete 1904. augusztus 18. Az első világháborúban a 24. honvéd gyalogezredhez vonult be. 1933-ban a Vitézi Szék kapitánya lett. 1936. május 1-jén nyugállományba helyezték. 1940-ben nyugdíjas ezredesként tényleges szolgálatra hívták be. Nyíregyházán az őrezred parancsnoka lett a Vitézi Szék kapitányságának megtartása mellett. A Gestapo 1944. október 15-én letartóztatta, a nyilasok tartották fogva. Szabadulása után őrezredi parancsnokként, illetve őralakulati előadóként Kassára, Tornaaljára és Breznóbányára irányították. Ezután a Vitézi Székkel Bögödre települ. 1945 márciusában az 1. hadsereg kitelepítési csoportjával távozott Németországba. Hazatérte után a debreceni népbíróság teljes nyugdíjigény-elvesztése mellett rendfokozatától való megfosztását rendelte el. 1948-ban feleségétől is megvonták a nyugdíjat.



Hunya Benedek, dr.

Endrőd, 1896. március 17. – ?

Középiskoláit Gyula, Nagyvárad, Lőcse városokban végezte. Az érettségi letétele után Lugoson tart. tiszti tanfolyamot hallgatott, majd 1915. május 15. – 1918. november 16. között az olasz fronton teljesített szolgálatot. Közben beiratkozott a jogra, s tanulmányait 1920-ban fejezte be Debrecenben. 1917-től tart. hadnagy. 1920–21: ügyvédjelölt Hódmezővásárhelyen, 1921–24: Nagyváradon ügyvédjelölt, majd az ügyvédi vizsga letétele után ügyvédi gyakorlatot folytat. 1936-ban román állampolgárságát elvesztette, Magyarországra költözött. 1937-ben Szegeden magántisztviselő, majd a Délmagyarország felelős kiadója. 1940–45: a szegedi Népfőiskola igazgatója. 1941. július 10-től – megszakításokkal – 1943. január 25-ig a nagyváradi vasútvonal-parancsnokság irányító tisztje. 1945–49 között a Gellért Nyomda Rt. üzemet vezeti. 1949-től alkalmi munkából él. 1950-től Szegeden pályamunkás, 1952-ben a Mélyfúró Vállalat segédmunkása, 1953-tól a Talajjavító Vállalat segédmunkása, illetve az Agroterv Talajlaboratóriumában talajtechnikus.



Huszár Aladár, dr.,vitéz, baróthi

Ipolybalog, 1885. május 10. – Mauthausen, 1945.

A budapesti és a genfi egyetemen jogot tanult. le. Harcolt az első világháborúban. E.e. főhadnagyként szerelt le. A megyei közigazgatásban dolgozott, 1928-ban Győr–Moson vm. főispánja lett. 1932–34: Budapest főpolgármestere. 1932-től a Felsőház tagja. M. kir. titkos tanácsos volt. 1934-ben az OTI elnöke lett. 1943 márciusában a Régi Magyar Családok Szövetségének elnökévé választották. 1944-ben Németországba hurcolták. A koncentrációs táborban halt meg.



Huszti József, dr.

Zalabér, 1887. október 10. – Budapest, 1954. január 3.

Budapesten, Münchenben, Bécsben és Párizsban tanult, illetve járt egyetemre. 1911-től középiskolai tanár, 1921-től a budapesti egyetem magántanára. 1923-ban a szegedi egyetem klasszika-filológia tanára, 1934-ben a budapesti egyetem latin-filológia tanára lett. Több munkája foglalkozott a latin irodalommal és a magyar humanizmussal. Tanára volt az Eötvös Kollégiumnak és ügyv. alelnöke az Országos Közoktatási Tanácsnak.



Hüb/b/ner József

? – Budapest, 1942. november 21.

1939-től népművelési titkár a HM 40. osztályán.



Ibrányi Mihály, nemes, vajai és ibrányi

Debrecen, 1895. december 3. – Budapest, 1962. október 19.

1914-ben hadapródiskolát végzett Nagyváradon, zászlós lett, frontszolgálatra vezényelték, megsebesült. Felgyógyulása után irodai szolgálatra alkalmazták. 1915-ben kinevezték hadnaggyá, majd az orosz fronton harcol. 1916. június 4. – 1917. november 22.: orosz hadifogságban volt, majd az olasz frontra vezényelték. 1920-ban a miskolci körletparancsnokság, illetve a budapesti gyalogdandár parancsnokság tisztje. 1921-től vk. tisztként szolgál. 1923. szeptember 1-jén kinevezik századossá, november 7-től a Hadtörténeti Levéltár alkalmazza. 1923–25: a Ludovika Akadémia tanfolyamát végzi. 1929-ben a HM. VI. csop. vk. szem. tart. állományba helyezik, 1930. november 1-jével a HM kiképzési oszt. állományába kerül. 1933-ban őrnagy, 1934-től a HM VI-2. (központi kémelhárítás) osztályon szolgál. 1936: alezredes, 1938: a 6. vegyesdandár vk. főnöke. 1939-től ezredesként a VI. hadtest (Debrecen) vk. főnöke. 1940. szeptember 15.: az 5. vkf oszt.vezetője. 1942. augusztus 1-jétől tábornokként a 17. könnyű hadosztály (Debrecen) parancsnoka, 1943. augusztus 10-től a 16. gyaloghadosztály gyalogsági parancsnoka – ugyancsak Debrecenben. 1944-től Nagyváradon, Komáromban, Nyíregyházán szolgál – ez utóbbi helyen a huszárság felügyelője, szeptember 1-jétől altábornagyi rangban. Novemberben Budapest védelmekor bombatámadás közben megsebesül. 1944. december 15.: az V. hadtest parancsnoka, 1945. március 1-jétől a gyalogság és a huszárság felügyelője. Ezután szovjet fogságba kerül, 25 évi kényszermunkára ítélik. 1955-ben tért vissza Magyarországra. 1956. október 8-án szabadult, haláláig kazánfűtőként dolgozott.



Idrányi Zoltán, dr., vitéz

Nagyszalánc, 1897. – ?

Az első világháborúban a 6. tábori tüzérezredhez vonult be. E.e. főhadnagyként szerelt le. Később miniszteri titkár a HM-ben.



Iklódy Szabó János, dr., iklódi

Veszprém, 1877. október 27. – ?

Bécsben, Lipcsében, Genfben folytatott jogi tanulmányokat. Ezt követően Veszprém vm. tb. főszolgabírája lett. 1910-ben munkapárti, 1920-ban kisgazdapárti programmal országgyűlési képviselőnek választották Nagyvázsonyban.



Illésházy Károly

(1935-ig: Illésházi. Eredeti neve: Kuvanek.)

Budapest, 1892. október 1. (egy másik adat szerint: 30.) –?

1913-ban elvégezte a hadapródiskolát, ezt követően 1917-ig az 5. gye. (Eperjes) hadnagya. Harcol az első világháborúban, megsebesül. 1917/18: a 68. gye. (Prága)-nél szolgál. Előléptetik főhadnaggyá, s 1918–19-ben Budapest védőrségének tisztje. 1920-tól Zalaszentgróton teljesít szolgálatot. 1921-ben áthelyezik a csendőrséghez. 1923-ban előléptetik századossá. 1928-ban a vámőrség állományába kerül s Csepregen szolgál. 1931-ben a HM VI-2. (központi kémelhárítás) osztályára vezénylik. 1932-től az 1. gye. (Budapest) tisztje, 1933-tól őrnagyként. 1937–38: Kiskunhalason szolgál a 7/II. zlj. parancsnokaként. 1938–43: Baja városi és járási leventeparancsnoka. 1938-tól alezredes. 1943. május 1-jétől Kovászna járási leventeparancsnoka és egyben a 10. székely határőr zászlóalj parancsnoka. 1944. október 19-én a 9. ker. parancsnoksághoz, Sopronba vezényelték. Ausztriában amerikaiak ejtik foglyul, majd 1945 eleje és 1950. december 2. között szovjet hadifogságban volt. Hazatérésének másnapjától előzetes fogvatartásban volt: Kazincbarcikán az iparvágány építkezésén dolgoztatták, majd a kistarcsai internálótábor „lakója” lett.

1953. december 3-án a Budapesti Megyei Bíróság „fasisztabarát hivatali működéssel elkövetett bűntettben” bűnösnek találta, s 2 évi 8 hónapi börtönre ítélte (de ezt kitöltöttnek nyilvánította), ingatlan vagyonának elkobzására s a közügyektől 3 évi időtartamra való eltiltásra. Szabadlábra kerülése után a Budapesti Kénsavgyárban dolgozott.

(Sógora volt Faragho Gábor – lásd ott! – altábornagy, egy időben moszkvai katonai attasé.)



Incze Péter

Csíkdelne, 1896. – Budapest, 1960.

1939 és 1944. október 15. között miniszteri tanácsos, miniszterelnökségi titkár.



Irsy László, vitéz

Somlójenő, 1895. szeptember 4. – Budapest, 1981. április 24.

Az első világháborúban a 4. utászzászlóaljhoz vonult be. E.e. századosként szerelt le. 1921-ben építészmérnöki oklevelet szerez Budapesten. 1922–29: a József Műegyetemen tanársegéd majd adjunktus. 1929-től a budapesti felsőépítőiskola tanára, 1935/36-ban igazgatója. 1936–37-ben az Iparügyi Minisztériumban ügyosztályvezető-helyettes. 1937-től a Közmunkák Tanácsának alelnöke. A Nemzeti Úszó Sport Alapítvány tagja. 1940–44: szerkesztője a Magyar Építőművészet c. folyóiratnak. A háború előtt és után több épületet, köztük 18 templomot tervezett.



Istvánfalvy Miklós ?

Gyulai tanár, leventeparancsnok.



Istvánffy Klára ?

A női főiskolai munkaszolgálatosok vezetője.



Ivády Sándor, dr.

Budapest, 1903. május 1. – Bécs, 1998. december 21.

A MAC vízilabdázója, 67-szeres válogatott, olimpiai-, kétszeres Európa-bajnok. A Magyar Úszó Szövetség tagja, 1937–40 között vízilabda szövetségi kapitány. 1944 januárjától miniszteri tanácsos. A háború után internálták, több évet töltött börtönökben, Recsken. 1956 végétől Bécsben élt haláláig.



Iványi László ?

Autófuvarozó.



Jagow, Dietrich von

Frankfurt am Oder, 1892. február 29. – Merano, 1945. április 26.

Az első világháborúban harcolt, főhadnagy volt. A berlini SA vezetője: SA-Obergruppenführer. 1941 júliusától 1944. március 19-ig magyarországi német követ.



Jakabf/f/y Zoltán

Budapest, 1877. december 31. – Budapest, 1945.

A budapesti József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett. 1908-ban a kereskedelmi minisztérium szolgálatába lépett: itt utóbb osztályvezető majd államtitkár volt. Több közkórházat tervezett. Az ő munkája az ankarai magyar követségi palota és a budapesti Erzsébet szálló is.

Fő műve: A színházépítés fejlődése. (Budapest, 1908)



Jakus Kálmán

Endrőd, 1890. március 24. – Budapest, 1959. augusztus 21.

Testnevelő tanár, a magyar íjász-sport úttörője.



Jalsovszky Jenő

Budapest, 1913. június 6. – ?

Budapesten, a piarista gimnáziumban érettségizett 1931-ben, ezután 8 félévig a budapesti József Műegyetem hallgatója volt. Eközben a Ludovika Akadémián tanult, s 1935-ben hadnaggyá avatták. Ezt követően Szegeden, illetve Kecskeméten szolgál, 1939-től főhadnagyként. Részt vesz az erdélyi bevonuláson, 1940–42 között Hadiakadémiát végez. 1941-ben előléptetik századossá, 1942-től frontszolgálatot teljesít a 23. hadosztály parancsnokságon, illetve a 2. hadsereg főszállásmestereként. 1942. november 1. – 1943. november 30.: a HM 40/k osztályán szolgál, ezután 1945. május 1.-ig a HM és VKF 7/m. osztályon vezérkarhoz beosztott tisztként. Dél-Bajorországba települt ki, ahol 1945. május 2. – szeptember 13. között amerikai hadifogságban volt. Hazatérése után alkalmi munkás, 1946-ban a közszolgálatból elbocsátották. 1946–49: a Műegyetem hallgatója. (1950: okleveles mérnök.) 1949-ben a Honvéd Törzstanfolyam kiképzési előadója lesz, 1950-ben előléptetik őrnaggyá. 1950–53: a Honvéd Akadémia műszaki főtanára. 1953-ban a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt 2 évi börtönre, 3 évi közügyektől való eltiltásra és lefokozásra ítélték. (7 hónapot töltött vizsgálati fogságban: az ítélet kihirdetésekor közkegyelemmel szabadult.) 1959–64: a Budapesti Vízügyi Igazgatóság tervezője, majd oszt.vezető-helyettese. 1964–72: a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság előadója, csoportvezetője, oszt.vezető-helyettese. 1972-től az OVH Vízkészletgazdálkodási Központ tervezője. 1977-ben ment nyugdíjba. 1990-ben őrnagyi rendfokozatát visszakapta. Az 1953-as ítéletet a Fővárosi Katonai Bíróság Tanácsa 1993-ban semmisnek nyilvánította.



Jancsó Ida ?

Testnevelő tanárnő.



Jankovich Adél, dr.

Az Országos Közegészségügyi Egyesület iparegészségügyi szakbizottságának főtitkára.



Jány Gusztáv, vitéz

(1924-ig Hautzinger)

Rajka, 1883. október 21. – Budapest, 1947. november 26.

1905-ben a lugosi 8. ezred hadnagya. A bécsújhelyi katonai iskola elvégzése után vk. százados. Végigharcolja az első világháborút. 1929-től a 2. vegyesdandár vezérkari főnöke. 1932–36: a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1937–38: a szombathelyi hadtest parancsnoka, tábornok. 1938. május 24. – 1939. február 1.: a kormányzó katonai irodájának főnöke. 1940: az 1. honvédhadtest, majd a 2. hadsereg altábornagy parancsnoka. 1942-ben megsebesül. 1943-ban nyugdíjazták. A háború végén Németországba távozott, ahonnan önként hazatért. 1945. június 19-én lefokozták és a honvédség kötelékéből kicsapták. A népbíróság 1947. október 4-én halálra ítélte; kivégezték. 1993-ban rehabilitálták, ám rendfokozatának helyreállítása nem történt meg.



Jaszlits/cs/ Lászlóné ?

A leventeleány-ügyosztály munkatársa, a leventeleány-sport koordinátora. (Jaszlits/cs/ László, a Testnevelési Főiskolán 1935-ben végzett testnevelő tanár felesége.)



Jekelfalussy-Piller György

Eger, 1899. június 19. – San Francisco, 1960. szeptember 6.

A MAC sportolója. A kardvívás olimpiai bajnoka. Többszörös Európa-bajnok, 12-szeres magyar bajnok. Tagja volt a Magyar Vívó Szövetségnek. Jó eredményeket ért el tőr- és párbajtőrvívásban is. 1941-ben őrnagy, később előléptetik alezredessé majd ezredessé. Visszavonulása után edzősködött. Az 1956-os olimpia után külföldre távozott s sikeres edzőként működött.



Jeney István, vitéz

Gyulafehérvár, 1886. március 31. – 1948. (Alagon van eltemetve.)

1900-ban végzi a gimnáziumot Nagyszebenben. 1900–03: a honvéd főreáliskolát végzi Sopronban. 1903–06: a Ludovika Akadémia hallgatója. Ezután a 17., illetve a 4. honvéd gyalogezrednél szolgált. 1913-ban államszámviteli vizsgát tett. Végigharcolta az első világháborút. 1919–39 között tartalékban volt. 1939-től a Budapest Szfőváros Levente parancsnokság körzeti parancsnoka. 1942 novemberében hadműveleti területre osztják be, majd századosként 1943 augusztusától 1944. november 13-áig Budapest XIV. kerület leventeparancsnoka. Egy hónapos szünet után 1945. január 7-ig ismét leventeparancsnok. Ekkor a Gestapo az alakulatával együtt lefogta, de ő a Várba kísérés közben megszökött. 1945. február 22-től a budapesti 13. honvéd kieg. bizottság sorozó tisztje, júniusától igazoló bizottsági tagja is. Közben április 1-jén kinevezik őrnaggyá. 1946 szeptemberében végelbánás alá vonták. Szenvedélyes úrlovas, a galoppversenyek résztvevője volt.



Jeney Rezső ?

Nagyváradi sportember.



Jermendy Frigyes ?

A műegyetemi leventeparancsnokság tisztje.



Jil/l/ek Emil ?

Hatvan, 1911. június 15. – ?

1929-ben a hatvani felső mezőgazdasági iskolában érettségizett, 1933-ban végezte a Testnevelési Főiskolát. Pécsi testnevelő tanár, a pécsi OSK vezetője.



Johan/n/ Béla, dr.

Pécs, 1889. szeptember 6. – Budapest, 1983. április 11.

1912-ben orvosi diplomát szerez Budapesten, az I. sz. Kórbonctani Intézetbe kerül gyakornoknak. 1914: tanársegéd, 1924: adjunktus. 1922-ben Rockefeller-ösztöndíjasként az USA-ban dolgozik. 1924-ben a Phylaxiában oltóanyag-termelő osztályt szervez. 1925: kinevezik a Közegészségügyi Intézet igazgatójává. Itt megszervezi a falusi egészségügyi hálózatot (zöldkeresztes nővérek). 1935–44: belügyi államtitkár. A második világháború után a Phylaxiában, a Chinoinban antibiotikumok, a Kőbányai Gyógyszerárugyárban B12 termelésével foglalkozott. Több nyelvre lefordított műve: Gyógyul a magyar falu. (Egyetemi Nyomda, 1939)



Joó Tibor, dr.

Kolozsvár, 1901. augusztus 21. – Budapest, 1945. március 1.

1928-ban a filozófia doktora lett. 1929–33: a Szegedi Egyetemi Könyvtárban, utána az OSZK-ban dolgozott. Részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységében. 1939: a budapesti egyetemen a történetfilozófia magántanára lett. Több szellemtörténeti munka szerzője. Az ostrom alatt szerzett sebesülésében halt meg.



József Ferenc, Habsburg, dr., vitéz

Brünn, 1895. március 28. – Carcavelos, 1957. szeptember 25.

Elemi iskoláit Alcsúton, középiskoláit Budapesten végezte. A budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat; a jogtudományok doktora lett. Ezt követően kadétiskolába majd a Ludovika Akadémiára járt. 1915-ben a cs. és kir. 7. huszárezred hadnagya, 1916-ban főhadnagyként harcol az orosz fronton. Huszárszázadosként szerel le. A Tanácsköztársaság idején internálták. 1927-ben beiratkozott a Budapesti Közgazdasági Egyetemre, ugyanebben az évben a Felsőház tagja lett. Jelentős társadalmi életet élt: a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság tagja, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület elnöke, a Turáni Társaság védnöke, a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja stb. (Felesége: Anna Monica Pia, a szász király leánya több nőegylet védnöknője volt.) Tehetséges festő volt, számos verskötete jelent meg, Kolombus c. misztériumjátékát (1935) több helyen mutatták be. 1944 őszén családjával az USA-ba távozott, majd visszatért Európába. Portugáliában halt meg. Rendszeresen publikált szakfolyóiratokban.



Juhász Anna ?

Tanítónő.



Juhász István

A Gamma Rt. vezérigazgatója, kormányfőtanácsos, a Gyári Szabadidő Szervezetek Központjának elnöke. Gépészmérnök. A Gamma–Juhász lőelemképző megalkotása is fémjelzi munkásságát.



Juhász Mihály ?

Felsőbányai polgármester.



Kádár Gyula, vitéz, nyárád-gátfalvi

Debrecen, 1898. december 16. – Budapest, 1982. március 14.

A soproni katonai főreáliskola után a Ludovika Akadémián tanul. 1918: hadnagy, 1922: főhadnagy. 1933-tól a Ludovika Akadémia tanára. 1935: vk. őrnagy. 1939-től a pécsi IV. hadtest parancsnokságán szolgál. 1942. május 1.: a VKF 6.oszt.vezetője, 1943 augusztusától a 2.oszt.vezetője. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, majd a nyilasok hurcolták el. A háború után a szovjet hatóságok 15 évi kényszermunkára ítélték. Hazatérése után a magyar hatóságok letartóztatták s csak 1956 szeptemberében szabadult, háziipari dolgozó lesz. 1944-ben jelent meg a Sasok harca c. könyve. Önéletrajzának egy részét – A Ludovikától Sopronkőhidáig címmel – 1978-ban adták ki. 1992-ben előléptették posztumusz vezérezredessé.



Kádár László Levente, dr.

1886. – ?

1912-ben jogtudományi tudori oklevelet szerzett. 1913: büntető-törvényszéki jegyző. 1914: miniszteri fogalmazó az IM-ben. 1921: miniszteri titkár a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumban, majd a Belügyminisztérium min. tanácsosa, később oszt.főnöke, államtitkára. 1944: az Országos Hadigondozó Hatóság elnöke.



Kahotni Károly ?

Tanár.



Kalándy Imre, vitéz

Székesfehérvár, 1878. (egy másik adat szerint: 1887.) – ?

(Névmagyarosításáig: Kleindin)

Az első világháborúban az orosz harctéren és az 5. határvadász-zászlóalj őrnagyaként Albániában harcolt. Az első világháború után a nemzeti hadsereg tábornoka lesz. 1927-ben a military A kategória győztese. Altábornagyként ment nyugdíjba. Az OTT tagja. Elnöke volt a Magyar Ökölvívó Szövetségnek, ig. tanácsi tagja a TF-nek, tagja a Nemzeti Sport Bizottságnak. Budapest ostromakor egy karhatalmi csoportot (csendőr- és rendőrzászlóaljakat) irányított. A háború után letartóztatták.



Kalkó Gyula

Vk. ezredes, a HM eln. osztályának vezetője. 1944-ben és 1945 elején a 25. kiképző hadosztály parancsnoka.



Kállay Miklós, dr., nemes, nagykállói és szuhakállói

Nagyhalász, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.

Genfben, Münchenben tanult, Budapesten szerzett jogi doktorátust. 1920–29: vármegyei szolgálatot végez. 1929–31: kereskedelemügyi államtitkár, majd a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere. 1936–42: az Országos Öntözési Vállalat elnöke, 1942. március 9. – 1944. március 22.: miniszterelnök (1943. július 24-ig külügyminiszter is.) A németek koncentrációs táborba szállították. 1945–51 között Olaszországban élt. 1951-ben az USA-ba távozik és haláláig ott él. Miniszterelnökségének angol nyelvű emlékiratát 1954-ben adták ki New Yorkban. Magyarul 1991-ben jelent meg Budapesten.



Kal/l/ivoda Dénes

Budapest, 1898. május 28. (egy másik adat szerint: 4.) – Olaszliszka, 1954. július 5.

Négy gimnáziumi év után, 1914-ben a soproni katonai főreáliskolába kerül. Itt érettségizik. Az iskola befejezése után a Ludovika Akadémiát végzi. 1920–24: Egerben hadnagyként teljesít szolgálatot. 1924–25: a szegedi 7. határőrkerület tisztje. 1925-ben áthelyezik a budapesti központi honvéd ruhatárba. 1927-től 1945 elejéig a HM 2/r osztályán anyagkiutalási és személyügyi előadó. Közben textil- és bőrtechnikusi, illetve törzstiszti tanfolyamot végez. 1929: műszaki főtisztviselő, százados, 1941: szakszolgálatos őrnagy, 1942: alezredes. 1945 áprilisától októberéig amerikai hadifogságban van Gumpersdorfban. 1946 októberében, hazajövetelekor a szolgálatból elbocsátották, rokonai ingatlanjait kezeli, önálló gazdálkodó lesz.



Kálló Ferenc

Szeged, 1891. december 8. – Budapest, 1944. október 28.

Szarvason nevelkedett, 1913-ban jelesen érettségizett. Teológiai tanulmányait Nagyváradon végezte. Előbb Békés vm-ben (Újkígyóson, Csorváson, Orosházán, Endrődön) káplán, majd a budai helyőrségi kórház tábori lelkésze. Végül r.k.tábori főesperes. Részt vett a Történelmi Emlékbizottság megszervezésében. A politikai üldözöttek, a szovjet hadifoglyok és a hadiüzemi munkások megmentésére szövetséget hozott létre. A nyilasok kivégezték. 1942-ben az ő szerkesztésében jelent meg a „Beteg honvédek imakönyve”. Sikátor u. 24. c. regényét 1943-ban adták ki.



Kálló Sándor, dr.

Brassó, 1898. augusztus 1. – Kiskunfélegyháza, 1952. december 21.

Kálló Ferenc (lásd ott!) tábori főesperes öccse. Középiskoláit Nagyszebenben végezte. 1916-ban érettségizett. 1916–18 között hadiszolgálatot végzett. Tartalékos hadnagyként szerelt le.



Kálmán Béla, vitéz

Budapest, 1892. április 4. – ?

1902–06 között 4 gimnáziumot végzett Felsőlövőn, ezután ugyanott tanítóképzőbe járt. 1910-ben tanítói oklevelet szerez. 1911-től Felsőszeliben tanít. 1913-ban Székesfehérváron tart. tiszti iskolát végez. 1915: hadnagy, 1917: főhadnagy. Az első világháborúban az orosz és az olasz fronton harcol, megsebesül. 1919-től a rákospalotai evangélikus iskolában tanító, majd az ottani MÁV-telepi, illetve Madách téri állami iskolákban működött. Rákospalotán levente-főoktató volt. Hübner (lásd ott!) halála után népművelési titkár lett a LOK-ban. 1936-tól 1944 decemberközepéig a Pestvármegyei tanfelügyelőségen dolgozott, ezután Németországba menekült. 1945 végén internálták, majd ismét a tanfelügyelőségen dolgozik. 1949. január 1-jével nyugdíjas.



Kálmán György

Budapest, 1924. március 6. – Budapest, 1989. február 19.

A háború alatt Makay Margit színiiskolájának növendéke volt, majd a Színház és Filmművészeti Főiskolára járt. 1949-ben diplomázott s Pécsre szerződött. 1953–80 között a Nemzeti Színház művésze volt, 1981-ben a Filmgyár szerződtette. Kossuth-díjas, érdemes művész.



Kalmár Jenő

Felsőmocsolád, 1908. március 21. – Málaga, 1990. január

A Hungária, a KISTEXT stb. labdarúgója. A magyar labdarúgó-válogatott játékosa, futballedzője volt. 1948-ban a Csepellel, 1952-ben, 1954-ben, 1955-ben a Budapesti Honvéddal lett bajnok.



Kalmár Tihamér ?

Országgyűlési képviselő, szabadkai levente egyesületi elnök.



Kalotay Pál

(Névmagyarosításáig, 1934-ig: Kirchner.)

Budapest, 1904. március 4. – ?

1926-ban végezte el a Ludovika Akadémiát, s hadnaggyá majd főhadnaggyá nevezik ki. 1927-ben Szombathelyre helyezik, 1936-ban Hajmáskérre. 1937-től százados. 1938-ban a híradó szertárhoz vezénylik, Budapestre. 1940-től Nagyváradon szolgál. 1941. augusztus 1-jétől a HM 40. osztályának tisztje. 1942-ben őrnaggyá léptetik elő. 1943. május 1.: a székely határvédelmi parancsnokságra, Marosvásárhelyre osztják be. Alakulatával a háború végén Németországba távozott, majd szovjet hadifogságba esett. A hadifogságból 1947. április 8-án tért haza. Egy hét múlva, április 15-én a rendőrség őrizetbe vette, pontosabban: „magukat rendőregyéneknek igazoló személyek” elvitték, s „a mai napig nem tért vissza. Budapest, 1949. október 26. Olvashatatlan aláírás. XI. ker. h. elöljáró.” (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattára, Tiszti személyi okmánygyűjtő 35907.)



Kanizsa/i/y László

1894. – ?

Tartalékos századossá 1947-ben léptették elő?



Kankovszky Artúr

Sátoraljaújhely (egy másik adat szerint: Budapest), 1886. március 11. –Budapest, 1945. február 19.

Versenyszerűen evezett, birkózott, futballozott, lovagolt, bokszolt, jégkorongozott, vízilabdázott, úszott stb. 1906-ban Bécsben Európa- és világrekordot ért el búvárúszásban. 1913-ban Budapest nehézsúlyú ökölvívó bajnoka volt. Később a Magyar Ökölvívó Szövetség első ügyvezető elnöke lett. 1933-tól a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség főtitkára volt. Egy felrobbant akna okozta a halálát. Az ökölvívás művészete c. könyve 1924-ben jelent meg, több nyelvre lefordították.



Kaponya Mihályné ?



Kapy/i/ Béla

Sopron, 1879. augusztus 1. – Győr, 1957. április 2.

Teológiai tanulmányait Sopronban, Rostockban és Halléban végezte. 1901: lelkész, 1902–05: püspöki titkár, 1916: a dunántúli evangélikus egyházkerület püspöke. 1927–39: a Felsőház tagja. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke. Jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki, megalapította a Harangszó c. lapot, amelynek főszerkesztője volt 1917-ig.



Karácsony Rezső ?

Őrnagy, a HM 40. oszt. gazdasági hivatalának főnöke.



Karafiáth Jenő

Budapest, 1883. július 31. – Budapest, 1952. május 26.

Egyetemi tanulmányai befejeztével tisztviselői pályára lépett. A Huszár-, a Simonyi-Semadam-kormány államtitkára. Nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő, egy időben háznagy. 1924–31: az OTT elnöke. 1931. december 16. – 1932. október 1.: vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1937–42 között Budapest főpolgármestere. A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság elnöke.



Kardhordó Sándor ?



Karg György Frigyes János Mária, br., bebenburgi

Budapest, 1893. június 20. – ?

1911-ben önkéntesként bevonult a polai haditengerészethez. 1914: fregatthadnagy. Az első világháborút a tengerészetnél harcolta végig. 1918-tól sorhajóhadnagy, 1922-től folyamőrkapitány a folyamőrségnél. 1924: kapitány. 1932. október 1.: a HM 1/a osztályán szolgál. 1933-tól a Folyamőr-parancsnokságon a folyamőr oszt. vezetője II. oszt. törzskapitányi rangban, 1938-tól alezredesként. 1939-ben a Folyamerők szertárparancsnokságra, Újpestre vezénylik. 1941-ben főtörzskapitány. 1944. január 1-jén nyugállományba vonult.



Karlóczy András, vitéz

Nagybánya, 1885. – ?

Az első világháborúban a 4. h. gye.-hez vonult be.

A 40-es évek elején alezredes Vácott.



Kászonyi Zoltán, vitéz

Dés, 1890. május 14. – ?

1909-ben elvégezte a nagyváradi hadapródiskolát. 1909–14: a kolozsvári 21. honvéd gye. tisztje (hadnagy, főhadnagy), ugyanennél az ezrednél az orosz fronton századparancsnok, ezredsegédtiszt stb. 1919 májusától 1920 októberéig román fogságban, illetve internálásban volt. Romániából történő kiutasítása után 1920–30 között a VKF előadója. (Közben 1929-ben törzstiszti tanfolyamot végez, kinevezik őrnaggyá.) 1930–37: a 3. honvéd gyalogezrednél zászlóaljparancsnok (1934-től alezredesként), 1937-ben a 2. vegyesdandár előadója. 1937–38: Szolnok város leventeparancsnoka. 1939–40: Vácott, a 15. honvéd gyalogezrednél ezredparancsnok-helyettes. Részt vett É-Erdély és a Felvidék megszállásában. 1940–42: a 26. honvéd gye. parancsnoka Désen. 1942. december 1. – 1944. december 1.: a 9. hadtest leventeparancsnoka Kolozsvárott és Sopronban. Ezután katonai közigazgatási parancsnok. 1945. május 9-én Steyerben szovjet hadifogságba esik a VIII. hadtestparancsnokság által fölállított családgondozó törzs beosztottjaként.

Hazatérése után 1946 májusáig egy soproni kórházban kezelték. 1947 szeptemberében a tényleges szolgálatból elbocsátották.



Kató Imre

Vk. ezredes a VKF-ben, korábban az Állami Térképészet (1938 decemberétől: M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet) titkára.



Katona Géza

Baline, 1913. január 16. – ?

1932-ben Makón felsőkereskedelmi érettségi vizsgát tesz. 1932/33: tart. tiszti tanfolyam hallgatója Szegeden. 1933–39 között szellemi ínségmunkás Makón (s a Makói Atlétikai Klub játékosa.) 1937-ben tartalékos gazdászati tanfolyamot végez. 1939–41: a makói pénzügyigazgatóságon segédellenőr, 1942–44: a makói városi és járási katonai pság levente körzetparancsnoka főhadnagyként. Közben 1943-ban tiszti tanfolyamot végez. 1944. április 5-től hadiszolgálatot teljesít. 1944. augusztus 15-től egy újonc munkásszázad parancsnoka, majd a II. hadtest hadbiztosságának számvevőségén dolgozik. 1945-ben népbíróság előtt állt, de nem ítélték el. 1945–51: a szegedi államrendőrség kiképző tisztje, 1951–54: az Építőanyagellátási Vállalat pénzügyi vezetője. Később több cégnél –1957-től nyugdíjasként – könyvelő, főkönyvelő.



/Katona/ Puszta Sándor, dr.

Görgeteg, 1911. október 28. – ?

Középiskoláit Budapesten végezte, megjárta Olaszországot, Svájcot, egy évig Rómában élt, majd a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1934-ben szentelték pappá. Ezután Ráckevén, Rómában, Ercsiben szolgált. 1937-től Leányfalun volt plébános. A Magyar Rádió riportere, a háború alatt tábori lelkész, a Nemzeti Újság publicistája volt. Versei, prózai írásai a harmincas évek elejétől jelentek meg, ám a háborút követően húsz évig nem volt publikációs lehetősége.



Keglevich ?

Százados, huszti leventeparancsnok.



Kelecsényiné ?

(Talán Kelecsényi Istvánnak, a Nyilaskeresztes Párt embertani szakértőjének, a fajnemesítő osztály vezetőjének a felesége.)



Kelemen ?

Igazgató-tanító.



Kelemen Antal?

Kalauz.



Kelemen Krizosztom (polgári nevén: Ferenc)

Hahót, 1884. január 10. (egy másik adat szerint: 16.) – Pittsburg. 1950. november 7.

Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, tanári oklevelet Budapesten szerzett. Pápán kezdte működését, onnan a nyalkai plébániára került. 1926: a budapesti bencés gimnázium tanára. 1928: a győri bencés gimnázium igazgatója, a rend székházának főnöke. 1929: a pannonhalmi főapát koadjutora. 1933-tól főapát, felsőházi tag. 1943-tól az Országos Közoktatásügyi Tanács elnöke. Jelesek egyházi, szépirodalmi, pedagógiai munkái.



Kéler György, dr. ?

A Hangya igazgatója.



Kemenes Illés

Babócsa, 1885. november 16. – Sopron, 1943. január 3.

1902-ben bencés szerzetes lesz, 1909-ben pappá szentelik. 1910-től Pannonhalmán tanít, 1920 után az ottani bencés gimnázium igazgatója. 1924-től budapesti, 1931-től esztergomi házfőnök. 1934-től haláláig tankerületi főigazgató, a Katolikus Tanügyi Tanács tagja. Az Országos Közoktatásügyi Tanács alelnöke volt. Latin tankönyvek stb. szerzője. A Juventus latin nyelvű folyóirat szerkesztője.



Kender Albert ?

Gyulavári nagyközség vezető jegyzője.



Kenyeres Árpád

Budapest, 1889. – Budapest, 1949. február 16.

1907 óta versenyszerűen sportolt: az FTC, illetve a Postás SE tagjaként futballozott, atletizált, úszott. Több alkalommal volt a MLSZ főtitkára. Szerkesztette az MLSZ évkönyveit.



Keresztes-Fischer Ferencné

Keresztes-Fischer Ferenc volt belügyminiszter felesége, az Egyesült Női Tábor országos elnöke.



Keresztes-Fischer Lajos, vitéz

(1930-ig: Fischer)

Pécs, 1884. január 8. – Vöcklabruck, 1948. április 29.

Az első világháborút végigharcolta, majd a nemzeti hadsereg tisztje lett. 1919-ben egyike volt az ún. 12 kapitánynak. Kezdetben vezérkari százados, majd tüzérségi tábornok, később vezérezredes. 1935-től 38-ig a kormányzó katonai irodájának főnöke. 1938-ban rövid ideig vezérkari főnök, 1939. február 21-től főhadsegéd is. 1939. február 1-től 1942. október 14-ig a katonai iroda vezetője.

1944. március 20-án fivérével, Keresztes-Fischer Ferenccel együtt a németek letartóztatták és koncentrációs táborba vitték.



Kéreyné Kubáss Margit, dr., vitéz

Írónő.



Kerezsi Endre

Debrecen, 1908. július 6. – Budapest, 1971. április 25.

Testnevelő tanár: a világon elsőként indította meg – Kmetykó Jánossal közösen – 1932-ben a rádióban a reggeli tornát, amelyet haláláig vezetett. A TF tanára, 1965–67: igazgatója. A Nemzeti Sport Bizottság tagja. Szakirodalmi munkássága, hazai és nemzetközi sportszervezetek tagjaként folytatott tevékenysége jelentős.



Kerkay/i/ Jenő

Kerkaújfalu, 1904. november 9. – Pannonhalma, 1970. november 8.

1924-ben jezsuita szerzetes lett, 1934-ben pappá szentelték. Ugyanebben az évben a szegedi papnövelde dogmatika tanára és prefektusa lett. Itt indította el Nagy Töhötömmel (lásd ott!) a Kalot mozgalmat, amelynek 1947-ig, a szervezet betiltásáig vezetője volt. A német megszállás idején segítette az üldözötteket. 1947–57 között börtönbüntetést szenvedett. 1957-től segédmunkásként, majd a pannonhalmi szociális otthon lakójaként élt haláláig.



Kertész Miklósné ?



Király István

Budapest, 1905. – 1943. február 25. (Mezőkövesd és Emőd között)

Sportrepülő, ny. főhadnagy. A Magyar Aero Szövetség volt felügyelője. 1941. november 13-án a Hármashatárhegynél vitorlázógépével felszállva 29 óra 47 perces csúcseredményt ért el. Az eseményt megírta s a Magyar Katonai Szemle 1943/6. számában Egy rekordkísérlet élményei címmel közreadta. 1943. február 25-én sportrepülőgépével lezuhant és szörnyethalt.



Királyfalvy Gusztáv ?

Igazgató.



Kisigmándy Géza ?

Újságíró, a Sajtókamara sporttudósító alosztályának ügyvezetője.



Kiss Ferenc, dr.

Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 7.

1913-ban doktorált a kolozsvári egyetemen. Ezután tanársegéd lett ugyanott. 1919-től Budapesten él: itt az anatómiai intézet adjunktusa lesz. 1924: magántanár, 1929-től a szegedi egyetemen tanít. 1931: a budapesti egyetemen a bonctan tanára, az anatómiai-tájbonctani intézet igazgatója. Egy időben dékán. A francia akadémia kitüntetettje. Jelentősek anatómiai tárgyú szakkönyvei.



Kiss Ferenc, dr. ?

Miniszteri segédtitkár.



Kiss Ferenc, vitéz, balá/z/sfalvi

Kecskemét, 1875. – ?

Kitüntetéssel végezte középiskolai és katonai tanulmányait. 1895: hadnagy, a 6. sz. tábori tüzérezredhez (Bécs) osztották be. Tüzértiszti lovagló tanfolyamot végez, főhadnagyként lovaglótanár lesz. 1909: Budapesten lovasüteg-parancsnok századosként. Harcolt az első világháborúban. 1916: őrnagy, 1918: alezredes. Egy évig olasz hadifogságot szenvedett, majd belépett a nemzeti hadseregbe. 1920: ezredes és 1925-ig az I. vegyesdandár tüzérségi parancsnoka. 1925-ben tábornok, 1927-től tüzérségi felügyelő lesz. Az OTT tagja, a Magyar Birkózó Szövetség és a Magyar Lovassport Egyesületek Orsz. Szövetségének elnöke. Alapító tagja a komáromi falkavadász társaságnak. Lóversenyeken többször nyert díjat. Altábornagyként ment nyugdíjba.



Kiss János, vitéz

Erdőszentgyörgy, 1883. március 24. – Budapest, 1944. december 8.

1902-ben végezte el a nagyszebeni hadapródiskolát, majd a Ludovika Akadémia hallgatója. Az első világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt. A háború után a kőszegi katonai alreáliskola tanára, később egy kerékpáros dandár parancsnoka, végül a honvédség gyalogsági szemlélője volt. 1939-ben altábornagyként nyugállományba vonul: ettől kezdve Kőszegen él. Vezetője volt a Turáni Vadászok nevű egyesületnek, elnöke az MLEOSZ-nak. Az 1944. november 9-én megalakuló, Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felszabadító Bizottság katonai vezetője lett. A nyilasok – Mikulics Tibor árulása miatt – elfogták, kötél általi halálra ítélték, s a Margit körúti fegyházban kivégezték.



Kiss József, dr. ?

Miniszteri segédtitkár.



Kiss Lajos ?

Gyulavári levente.



Kistétényi Walther E. ?

Vállalkozó, cégtulajdonos.



Knob Sándor, dr.

Budapest, 1888. január 15. – Budapest, 1984. augusztus 29.

Két doktorátust – közgazdaságit és jogit szerez, majd házitanító lesz. 1908-tól a VKM tisztviselője. 1918-tól 1948-ig a GYOSZ tisztviselője, titkára, ügyvezető igazgatója, végül vezérigazgatója. Tagja volt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak. 1935–39 között a NEP országgyűlési képviselője. 1951–53 között Csanádapácán él kitelepítettként. A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének vádjával 1958. március 21-én 1 év és 6 hónapi börtönre, 5 évre Budapestről való kiutasításra, 2 ezer Ft részleges vagyonelkobzásra, 5 évre egyes jogaitól való eltiltásra ítélték. (A több szereplős per másik vádlottja Bornemisza Géza – lásd ott! – volt.)



Kóbor Frigyes Károly

(Névmagyarosításáig, 1934-ig: Kober)

Győr, 1907. január 16. – Villa Gesellben (Argentína), 1988. május 2.

1924–28 között a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1928-ban kinevezték főhadnaggyá, s ettől kezdve hivatásos katonaként szolgált –özvegye leírása szerint – Salgótarjánban, Sopronban, Székesfehérvárott. Harctéri szolgálatot 1941 őszén teljesített Ukrajnában. 1942 közepétől Finnországban, Svédországban szolgált katonai attaséként. Utolsó rendfokozata vk. alezredes volt. 1945. február 24-én lefokozták, 1947-ig Svédországban élt, majd ezt követően haláláig Argentínában.



Koch Sándor, dr.

Kolozsvár, 1885. július 7. – Budapest, 1961. április 27.

A budapesti egyetemen 1908-ban természetrajz, vegytan középiskolai tanári, 1909-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1909–10: a József Műegyetem tanársegédje, 1910–29: gimnáziumi tanár. 1935-től a pécsi tankerületi főigazgatóságon működött. 1939–48: székesfehérvári tankerületi főigazgató. Segédszerkesztője volt a Sporthírlapnak, szerkesztette A Tengert. Több tankönyvet írt.



Kóczah Géza

Tanügyi főtanácsos, a Testnevelési Főiskola igazgatótanácsának tagja.



Kocsis Mihály

Gyula, 1910. december 30. – Budapest, 1985. január 18.

A békési ref. gimnáziumban érettségizett 1931-ben. TF-et végzett, 1935-től testnevelő tanár. A Szegedi AC, majd a BBTE magasugrója, tornásza volt. Atlétaedzőként az MTE-ben tevékenykedett. Alapító tagja, ügyv. elnöke volt a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek. Óraadó tanárként működött a budapesti Érseki Katholikus Reálgimnáziumban és a Cisztercita Gimnáziumban. Ő volt a vállalati sport magyarországi megteremtője. 1938–44: a Weisz Manfréd TK sportirodájának vezetője. A Dorogi Athletikai Klubban teniszt oktatott, s közben a Simontornyai Bőrgyár Szabadidő és Sportszervezetének felállítását és gondozását végezte. A háború után is aktív résztvevője volt a sportéletnek. Újraindította a csepeli sportmozgalmat, az OSH sportalosztály vezetője lett. 1955–58 között a tatai edzőtábor vezetője volt. A Spartacus SE főmunkatársa, 1964–71 közt a Központi Sportiskola igazgatója volt. 1971-től haláláig főmunkatársa volt a Testnevelési és Sportmúzeumnak. A Nemzetközi Olimpiai Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Jelentős a szakirodalmi tevékenysége is.



Kokas Eszter, dr.

Egyetemi magántanár, a budapesti egyetem Élettani Intézetének adjunktusa, a leányleventék országos vezetője.

Testnevelésügyi tanácsos, 1944 augusztusától leventeleányügyi tanácsos. Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők elnöke.



Kollár Erzsébet ?

Az IHNETOV felügyelő szervezője.



Koloss/zs/váry László, vitéz, nemes

Győr, 1899. május 2. – Győr, 1954.

1913–16 között a pécsi honvéd hadapródiskolát végzi. 1916-ban a veszprémi 31.honvéd gye.-hez vonul be; az orosz fronton, majd 1917-től az olasz hadszíntéren harcol, megsebesül. 1919–21: Veszprémben, Győrben szolgál. 1921–29: a szombathelyi határőrkerület tisztje. Közben a soproni főtiszti tanfolyam, majd a Hadiakadémia hallgatója. 1929. október 1-jétől a kőszegi Hunyadi Mátyás reáliskola nevelőtanára. 1934–39 között az I. határőrezred (Salgótarján) 1. zlj-ánál szolgál. 1939–42: Mátészalkán, illetve Gyulán teljesít szolgálatot s részt vesz Észak-Erdély megszállásában. 1942. október 1-től Szolyván a 2. hegyi zlj. parancsnoka, 1943-tól ugyanitt a 64. határvadász po. oszt.parancsnoka. 1944. szeptember 26-ával Nagyváradra helyezik, majd részt vesz Budapest körvédelmében. 1942-től alezredes, 1944. november 1-jétől ezredes. 1945 februárjában Nagykanizsán a 7. táb. póthadosztályhoz került erődezredparancsnoki minőségben. Megsebesül, egy német eü. oszlop Marburgba szállítja. Angol fogságba esik, ahonnan 1945. szeptember 16-án tért haza. 1946. november 4-én a tényleges szolgálatból elbocsátották, nyugellátását 1949 decemberétől nem folyósították.



Kolozsváry Béla ?

Testnevelésügyi tanácsos.



Koltay, dr. ?

Főhadnagy.



Komlóssy András

Hátszeg, 1899. szeptember 20. – ?

1916-ban hadnaggyá avatják, 1918-ban elvégzi a bécsújhelyi katonai akadémiát, s a cs. és kir. 65. gye.-nél szolgál. 1920: Hont-Nógrád vm. katonai parancsnokságának beosztott tisztje. 1922: kinevezik főhadnaggyá. 1924-ben Miskolcra helyezik. 1927: százados lesz. 1928–29: a hadbiztosi tanfolyam hallgatója. 1938: törzstiszti tanfolyamot végez, a 21. gye. 1. zlj.-hoz vezénylik Kassára, kinevezik őrnaggyá. 1940. december 1-jétől a HM-ben szolgál (1942-től alezredesként).



Kónya Sándor ?

„Ifjúvezető” levente.



Koós Kálmán

Ezredesként a Rimamurányi Művek testnevelésének vezetője.

A háború után Nyugatra távozott. Buenos Airesben 1960-ban jelent meg Voltunk, vagyunk, leszünk – a Hungarista Mozgalom első negyedszázada c. műve.



Korda Pál ?

Film- és sajtóelőadó Berlinben.



Korren Gizella ?

Szolnoki gimnáziumi tanár. Korren Pál (lásd ott!) leánya.



Kor/r/en Pál

Ny. állományú honvéd esperes. A húszas években az I. honvéd vegyesdandárnál szolgált.



Kósa Ferencné, dr. ?

Iskolanővér.



Kósa Kálmán, dr.

Eger, 1888. július 4. – ?

Jogi tanulmányai elvégzése után, 1911-ben került a VKM-be a népiskolai ügyosztályra. Jog- és államtudor. Fokozatosan haladt előre a ranglétrán. 1939-ben lett miniszteri oszt. főnök. Ő hajtotta végre a hat osztályos népoktatást, részt vett a Klebelsberg-féle tanyai iskolaszervezési akcióban, ő készítette elő a 8 osztályos elemi iskolai törvényt. 1938: a tanügyi igazgatási és nemzetnevelési ügyosztály vezetője, 1941 végén a közoktatási csoport vezetője. 1943-ban (az 1940-től létező csoportrendszer megszüntetésekor) újból a tanügyi igazgatási ügyosztály vezetője. A nemzetiségi ügyosztálynak másfél évig csoportvezetője volt. Az Actio Catholica főtitkára. A VKM igazolóbizottsága 1945-ben igazolta. 1946. január 1-jén nyugdíjazták. 1946. március 28-án őrizetbe vették. A Budapesti Népbíróság 1947. április 29-én fölmentette a népellenes bűncselekmény vádja alól.



Kossuth Ferenc, dr., vitéz, udvardi

Tornaalja, 1889. február 25. – ?

Középiskoláit Rozsnyón, Rimaszombatban végezte, 1906-ban érettségizett. Ezután a sárospataki jogakadémiát majd a kolozsvári egyetemet végzi. 1914-ben jogtudor lesz. Az első világháborúban a tiroli 1. császárvadász ezrednél szolgált. Kétszer megsebesült. Tartalékos hadnagyként szerelt le, majd előléptették emléklappal ellátott századossá. 1923-tól ügyvéd. A Nemzeti Sport Bizottság tagja. A Magyar Birkózó Szövetség társelnöke. A MAC elnökségi tagja. Az MNB és a Vitézi Szék ügyésze.



Kovács-Buna János

Detta, 1897. január 12. – ?, 1984.

A Temesvári AC futballistája és atlétája volt. 1915-ben érettségizett a temesvári áll. főreáliskolában. 1924/25-ben testnevelő tanárképző tanfolyamot végzett, majd a szegedi Klauzál Gábor Reálgimnázium, illetve a Polgári Iskolai Tanárképző tanára, a szegedi egyetem előadója. Ő alapította meg Szegeden az Árpád Sport Kört. Szakaszvezető, főhadnagy, majd százados. Az OSK alosztályvezetője, testnevelésügyi főelőadó, a Testnevelési Főiskola internátusi főfelügyelője volt. A Magyar Atlétikai Szövetség szakfelügyelője, szövetségi bíró. (Felesége, Ruda Erzsébet testnevelő tanár többszörös atlétikai bajnok volt, s tagja az Országos Testnevelési Tanárvizsgáló Bizottságnak.)



Kovács/ch/ Elemér, dr., vitéz

Kúriai bíró, az Igazságügyi Minisztérium tanácsosa.



Kovács Sándor ?

Hatvani gimnáziumi tanár.



Kovács/ts/ Tivadar

A Nemzetvédelmi Intézet igazgatója.



Kovrig Ernő, dr. ?

MABI főfelügyelő. Igazgató.



Kozár Elemér, vitéz

Ypp, 1901. február 22. – Ceuta, 1946. augusztus 13.

1921-ben végezte a Ludovika Akadémiát, 1927-ben a lovastiszti tanfolyamot, 1928-ban Pécsett a szabályzatismertető tanfolyamot, 1931-ben a Hadiakadémiát. 1920: hadnagy, 1923: főhadnagy, 1929: százados, 1939: őrnagy. 1920-ban a 2. tüzérosztálynál szolgál, 1931-től az 1. vegyesdandár pságon. 1933-ban a HM VI-1. osztályba vezénylik. A Vitézi Rend Zrínyi csoportjának szakosztályvezetője lesz. 1937–39 között csapatszolgálatot teljesít, 1939-ben törzstiszti vizsgát tesz. 1939. június 1-jétől a Honvédfőparancsnokság kiképzési osztályán teljesít szolgálatot, 1942. március 30-án vk. alezredes lesz s az I. hdt. vezérkarához vezénylik. Még ugyanebben az évben előléptetik vk. ezredessé. 1943. február 1-jén a HM I/a oszt.vezetője lesz, 1943. május 1-jén az 5 Vkf. oszt. vezetője. 1944-ben sportbajnoki jelvénnyel tüntetik ki. 1944. október 16-ától a 2. hadsereg vezérkari főnöke, november 15-én a Hgr. Südhöz vezénylik. 1945. február 1-jén a 3. légvédelmi tüzérhadosztály parancsnoka. 1945. június 19-én háborús bűnösként lefokozták, a honvédség kötelékéből kicsapták. A háború után Spanyolországba távozott: ott öngyilkos lett.



Kozma Dénes ?

Mérnök.



Kozma Endre

Budapest, 1909. december 31. – Budapest, 1942. április 26.

Motorkerékpár- és autóversenyző. Több magyar és Európa-verseny győztese. Közlekedési balesetben halt meg.



Kozma Miklós, vitéz, dr., leveldi

Nagyvárad, 1884. szeptember 5. – Ungvár, 1941. december 8.

Gimnáziumi tanulmányai elvégzése után katonai pályára lépett. Elvégezte a Ludovika Akadémiát, huszárhadnagy lett, s részt vett az első világháborúban. Ezt követően jogot tanult. A nemzeti hadsereg propaganda-, felderítő és védelmi osztályának lett a vezetője. 1920: a kormányzó kabinetirodájának referense. 1922-től az MTI, 1925-től a Telefonhírmondó és Rádió vezetője. Felsőházi tag. 1935. március 4. – 1937. február 3.: belügyminiszter. 1940-től haláláig Kárpátalja kormánybiztosa.



Körmendy-Ékes Sándor

A Miniszterelnökség tanácsosa, min. titkár a II. ügyosztályon.



Kőszeghy Olivér

Kolozsvár, 1913. január 20. – ?

A Bocskai István főreáliskolában érettségizett. 1932–35 között a Ludovika Akadémia II.-t végezte. 1935–39: a M. kir. Honvéd Központi Híradó Iskola alantos tisztje. 1939–40: Szombathelyen szolgál, 1940–42: a Hadiakadémia hallgatója. 1942. november 1. – 1943. június 1.: a HM 40/k oszt. beosztott vezérkari tisztje. 1943. június 15-től hadibeosztásban szolgál a megszálló magyar erőknél (1944 nyarán 1 hónapig a VKF 7/k – közlekedési – osztályán), illetve Prágában szállításvezetőséghez beosztott tiszt. 1940: főhadnagy, 1942: százados. 1945 júliusában tért haza: „B”-listázták. Ezután Rákosrendezőn, bútorszállítónál, kertészetben segédmunkás. 1947. április és 1950. január között ítélet nélkül előzetes letartóztatásban van. A vádemelés időpontjában a Vasútépítő V. segédmunkása. (Vád: volt munkaszolgálatosok rossz elhelyezése, népellenes bűn: 15. § 2. pont.)

1951-ben kitelepítették Konyárra.



Kramer ?

Német.



Krámer Gyula ?

A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség elnöke.



Kremmer János?

Festőművész.



Krome, Fritz, dr. ?

A birodalmi ifjúsági vezető megbízottja.



Kubányi László

Moravica, 1890. augusztus 29. – ?

1909-ben Nagyváradon hadapródiskolát végez, zászlós lesz. 1913-ban lovastiszti-, 1917-ben tüzér főiskolai tanfolyamot végez, kinevezik századossá. A 24. honvéd gye.-nél, illetve a 18. honv.gye.-nél szolgál. 1921-ben a székesfehérvári katonai körletparancsnokság, 1922-ben ugyanott a 3. honv.gye. tisztje. 1929-ben kinevezik őrnaggyá, 1930-ban a HM állományába helyezik. 1934: alezredes. 1936: zászlóaljparancsnok Tóvárosban, 1939: a VIII. hadtest parancsnoka Kassán ezredesként. 1940: a 69. határvadász ezred parancsnoka Marosvásárhelyt. 1942. október 1-jétől a IV. hadtest levente-parancsnoka. 1944 tavaszától az I. hadtest parancsnokságán szolgál, 1944. október 15-től a 2. újoncezred (Tata) ezredparancsnoka. 1944. december 29-től 1945. március 28-ig Győr város parancsnoka. Ezután Németországba (Ausztria) vezénylik. 1945. május 7. – szeptember 20.: amerikai fogságban van. 1946-ban a tényleges szolgálatból elbocsátották. („Mint nyugatos, ötös bizottsági elbírálásra felterjesztve nem lett.”)



Kudriczy István, vitéz

(Névmagyarosításáig: Haiser)

Pancsova, 1896. augusztus 29. – Passaic, 1969. október 15.

A gimnázium elvégzése után a katonai hivatást választotta. Elvégezte a Ludovika Akadémiát és a Hadiakadémiát. 1914 augusztusától a cs. és kir. 24. tábori vadászzászlóaljban szolgál. 1916: hadnagy, 1917: főhadnagy. 1920-tól a m. kir. 14. honv. gye. tisztje. 1925: százados. 1932–35: a Ludovika tanára volt. 1935–37: a HM VI-2 osztályhoz (központi kémelhárítás) beosztva. 1937–38: az OLP vkf. oszt. vezetője. 1938–40: a Hadiakadémia tanára. 1940. május 1-jétől a 6. vkf. osztályvezetője, közben néhány hónapig az I. hdt. megbízott vkf-je (1935: őrnagy, 1938: alezredes, 1940: ezredes). 1940: az OTT alelnöke. 1941. augusztus 1-jétől vk. ezredesként a HM 40. osztály vezetője és egyben a leventék országos parancsnoka (1942-től v. Béldy Alajos helyettese). 1943 februárjától a HM VIII. csoportfőnöke, augusztusától a X. hadosztály parancsnoka Kaposvárott, vezérőrnagyként. 1944 júniusában a soproni VII. hadosztály, majd a X. hadosztály parancsnoka lett. Részt vett a Duna–Tisza közi hadműveletekben. 1944 novemberében altábornagyként a II. hadtest parancsnoka. 1945-ben hadtestével Németországba vonult vissza: Hüttenberg térségében angol fogságba esett. 1945. június 20-án lefokozták és a honvédség kötelékéből kicsapták. 1946. március 16-án kiadták a magyar hatóságoknak. A népbíróság háborús bűnösnek nyilvánította, s 12 évi fegyházra és politikai jogai gyakorlásának 10 évi felfüggesztésére ítélte. 1956-ban szabadult és az USA-ba emigrált.



Kulcsár István, dr.

Kormánybiztos, a VKM miniszteri osztályfőnöke (a tárcához tartozó intézmények légoltalmi ügyeinek intézésével megbízva).



Kuna András ?

Polgári iskolai tanár Budapesten.



Kuncz/tz/ Ödön, dr.

Arad, 1884. január 18. – Budapest, 1965. március 19.

Kuncz Aladár író bátyja. A kolozsvári egyetemen szerzett jogi diplomát. 1908-ban ügyvédi vizsgát tett, majd bírósági szolgálatba lépett. 1911–20 között a kolozsvári egyetemen tanít, 1920–27: a budapesti közgazdasági egyetem, 1928–49: a budapesti tudományegyetem ny. r. tanára. 1930–49: az MTA levelező tagja. Több jogtudományi munkája jelent meg, szerkesztette a Gazdasági Jog c. folyóiratot. Az Igazságügyi Minisztérium részére több kodifikációs tervet készített. Igazgatója volt a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének, főtitkára az Institut International des Études Coopératives-nak.



Kuncze Géza

Budapest, 1890. február 16. – Budapest, 1976. február 3.

Testnevelő tanárként a budapesti Vas utcai Felsőkereskedelmi Iskolában meghonosította a kosárlabdát. 1939-ben országgyűlési képviselő. Az Ideiglenes Kormány fölvette a háborús bűnösök listájára. Nyugdíjazásáig tanított. Elnöke volt a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének. Fő műve: Kosárlabda (Budapest, 1921)



Kuzdi Mihály ?

Ideiglenesen ténylegesített ezredes, dandár leventeparancsnok Kassán.



Kürthy Ernő

Hajdúszoboszló, 1895. szeptember 24. – ?

Felsőkereskedelmi érettségit tesz 1916-ban Debrecenben. Közben tartalékos tiszti iskolát végez Lugoson, s bevonul a 3. honvéd gye.-hez. Harcol az olasz, az orosz, a román fronton. 1917: hadnagy lesz. 1922–25: az I. honvéd gye.-nél szolgál. 1925-ben a Közgazdasági Egyetemre iratkozik be. 1940–41: a derecskei járás levente körzet parancsnoka. 1941: főhadnagy. 1943-tól Püspökladányban szolgál. 1944. március 1-jétől egy munkásszázad parancsnoka. 1945–47: szovjet fogság. Hazajövetele után tisztviselő, majd kertészkedik, illetve alkalmi munkákból él. (A Naplóban említett Kürthy Ernő „háziipari szakember” ő lenne?)



Ladányi Gedeon

Budapest, 1914. január 5. – Budapest, 1990. augusztus 28.

A budapesti tudományegyetemen tett absolutoriumot. Gyorskorcsolyázó, kerékpárosként magyar bajnok, olimpikon, főiskolai világbajnok. 1946–70: a Munkás Testedző Egyesület, majd a Vörös Meteor edzője. 1970–78 között Bécsben edzősködött. A kerékpározásról és a gyorskorcsolyázásról írt szakmunkákat.



Láng Boldizsár, br., csanakfalvi

Budapest, 1877. – Budapest, 1943. április 27.

A gimnáziumi érettségi letétele után a bécsújhelyi katonai akadémián tanult, majd a bécsi hadiiskolát végezte el. 1904: vk. tiszt. 1909–14: I. Ferenc József katonai irodájának vk. századosa. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt. Ő volt a párizsi békedelegáció katonai szakértője. 1920: a kormányzó katonai kabinetirodájának főnöke, 1922-től párizsi katonai attasé (Madridba is akkreditálva). 1927: altábornagy, 1928: nyugállományba vonul. 1929 óta NEP-képviselő. Igazgatósági tagja volt tk. a Magyar Ált. Kőszénbánya Rt.-nek, a WM Acél- és Fémműveknek.



Láposi D. Géza ?

Hadapród őrmester.



László ?

Főhadnagy.



Lászlófy László, vitéz

(Névmagyarosításáig: Laczkovics)

Kisvicsap, 1895. július 7. – ?

1913-ban elvégezte a nagyváradi hadapródiskolát. Az első világháborúban a 7. honvéd gye.-hez vonult be. Megsebesült, 27 hónapot orosz hadifogságban töltött. Hazatérése után, 1919. szeptember 1-jén előléptették főhadnaggyá. 1921-ben az I. orsz. csendőr tart. zlj-hoz vezénylik. 1923-ban előléptetik századossá. 1925-ben csendőrtiszti tanfolyamot végez. 1928-ban áthelyezik a vámőrséghez. 1930-ban a Ludovika Akadémia állományába kerül. 1931-ben a budapesti vámőrkerület tisztje. 1932-ben főtiszti tanfolyamot végez. 1934-ben kinevezik őrnaggyá. 1937-től a 2. határőrkerület (Győr) parancsnokságán szolgál, 1938-tól alezredesként. 1939-ben a 15. gye. (Vác) 15/III. zlj parancsnoka lesz. 1941. október 1-jén a HM 40. osztályán kiképzési előadóvá és alosztályvezetővé nevezik ki. 1942-ben előléptetik ezredessé. 1943. január 1. – 1944. december 30: a HM 40/k osztályán teljesít szolgálatot. 1945 elején megsebesül: lábtöréssel Csehországba, majd a Német Birodalomba vitték. (Az 52. gye. harctéri parancsnoka volt.) 1945 júliusától október 19-ig amerikai hadifogságban volt. 1946. szeptember 1-jén a tényleges szolgálatból elbocsátották, nyugállományba helyezték.



Lator Géza, dr., viski

Máramarossziget, 1889. – ?

Miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Korcsolyázó Szövetség alelnöke, titkára. A Nemzeti Sport Bizottság tagja, a MAC választmányi tagja, a Magyar Gyephockey Szövetség alelnöke, a BKE titkára. A Testnevelési Főiskolán a korcsolyázás előadója volt. Fiatalabb éveiben a MAC-ban futballozott, gyeplabdázott, a BKE-ben jégkorongozott. (1924-ben a magyar jégkorong válogatott tagja volt.) Kiváló szakíró.



Lauterbacher, Hans ?

Német. Oberbannführer, Chef des Auslandsamtes R. J. F.



Ledl Lászlóné ?

Kiskereskedő.



Ledo József ?

1898 – ?

Az Evezős Egylet gondnoka.



Lengyel Árpád ?

A MOM mérnöke.



Lenk Tivadar ?

Lépes István, dr., vitéz, lépesfalvi

Szatmárnémeti, 1899. június 18. – ?

Az érettségi letétele után, 1916-ban a kassai 9. honvéd gye.-hez vonult be. Harcolt a román, az olasz fronton. 1918. november–1920. február: olasz hadifogságban volt. Hazajövetele után bevonul a műegyetemi zászlóaljhoz. Ezután a budapesti tudományegyetemen német-francia középiskolai tanári oklevelet, angolból külföldi képesítést szerez. A Közgazdasági Egyetemen doktorál, elvégzi a Keleti Akadémiát, államszámvitelből államvizsgát tesz. 1922–29 között a honvéd számvevőség tisztje (1925-től főhadnagyként). 1929–45 között szaktanár: először a soproni Rákóczi Ferenc hadapród iskola, 1931–36 között a Ludovika Akadémia, 1936–39 között a kőszegi Hunyadi Mátyás reáliskola, 1939–41: a pécsi Zrínyi Miklós honvéd reáliskola, 1941–42: a budapesti repülő hadapródiskola, 1942–45: a budapesti Görgey Artúr műszaki hadapródiskola tanára, illetve főtanára; 1933. november 1-jétől századosként, 1942-től őrnagyként, 1943. május 1-jétől alezredesként. 1944 őszén rövid ideig Kárpátalján állásépítésnél zlj.parancsnok. Az intézménnyel 1945. január 30-án elvonult Németországba. Itt 1945. május 3-án amerikai fogságba esik, majd szovjet hadifogságba kerül. Hazatérése után a tényleges szolgálatból elbocsátották, nyelvórák adásából élt. 1948. augusztus 1-jén nyugállományba helyezték (nyugellátását 1949 márciusától 75%-ra csökkentették). Írásait a Magyar Katonai Szemle közölte.



Lieszkovszky Pál Alfréd

(Az „Antant kijátszása” miatt a 20-as években hivatalból az L. Mikecz Kálmán nevet használta.)

Miskolc (egy másik adat szerint Debrecen), 1900. augusztus 23. – Budapest, 1983. január 7.

A gimnázium elvégzése után és az érettségi letételét követően 1917 és 1920 között a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1920–23: a 4. huszárezred hadnagya Nyíregyházán. 1923-ban előléptetik főhadnaggyá, s a pécsi testnevelési felügyelőségre helyezik. 1924–29: a Zrínyi Miklós reálnevelő intézet nevelője. 1929-től századosként a 4. huszárezred századparancsnoka. 1939-ben Kassára helyezik segédtisztnek. 1941. augusztus 1. – 1942. április 1.: a HM VIII. csfség lovas sport előadója. Béldy segédtisztje. 1942. április 1. – 1944. április 1.: a VKF-nél személyi segédtiszt, s mint ilyen részt vett a kormányzóhelyettes halála körülményeinek kivizsgálásában. 1944. április 1. – 1944. december 31.: a HM 40. oszt. előadója. Eközben 1927-ben főtiszti tanfolyamot végzett Pécsett, 1929-ben lovagló tanfolyamot Nyíregyházán, 1941-ben törzstiszti tanfolyamot Budapesten. Őrnaggyá 1941 májusában, alezredessé 1942. október 1-jén léptetik elő. 1943 decemberében nagy honvéd sportügyességi jelvényt kapott. Részt vett a Szabadság-front ellenállási mozgalomban. Bajorországban jugoszláv partizáncsapatot szervezett, 54 magyar politikai fogolynak a nyilas internáló táborból való kiszabadítására fegyveres akciót indított. 1945. május 1. – december 23.: amerikai fogságban volt. 1946. október 24.: a tényleges szolgálatból elbocsátották, ezt követően felesége játékkészítő üzemében közreműködő családtag. 1951. július 17-én kitelepítették Csány községbe. 1952-be lefokozták tart. honvéddé. Dillinger Istvánnal közösen írt munkája 1927-ben jelent meg Pécsett Illemtan és jellemnevelés címmel.



Lipcsey-Magyar Sándor

(1934-ig: Magyar)

Budapest, 1908. április 18. – Budapest, 1975. augusztus 25.

A gimnáziumi érettségi után a Ludovika Akadémia hallgatója lett. 1930-ban avatták hadnaggyá, 1931-ben távbeszélő, 1933-ban lovagló tanfolyamot végzett. 1933-ban előléptették főhadnaggyá, 1934–37: a Hadiakadémia hallgatója, 1939: százados, 1941-ben a vkf. 2. osztályára kerül. 1942: vk. őrnagy, kinevezik pozsonyi katonai attasénak. 1945. május 29. – 1946. április 17.: amerikai fogságban van. Háborús bűnösnek nyilvánítják, de a Népbíróságon a vádat visszavonták. 1949-ben a budapesti egyetemen tanári diplomát szerez, 1949-től fordító, nyelvtanár.



Littay András, vitéz

(Névmagyarosításáig: Lichtneckert)

Szabadka, 1884. augusztus 15. – Melbourne, 1967. július 21.

A gimnáziumi érettségi után a Ludovika Akadémia növendéke lett. 1905-ben avatják hadnaggyá, a m. kir. 3. honv. gye.-hez kerül. 1909/10-ben felsőbb tiszti tanfolyamot végez. 1910-ben főhadnagyként a bécsi Hadiiskola hallgatója. 1913–14: a m. kir. 20. honv. gye. beosztott vk. tisztje. A frontra vezénylik, megsebesül, ezután különböző alakulatok vk. tisztje. 1915-ben előléptetik századossá, 1918 decemberétől 1919. április 22-ig a Hadügyminisztérium, illetve a Hadügyi Népbiztosság vk. tisztje, majd a keleti hadsereg anyagi vk. tiszti szállásmestere. 1919. augusztus 1-jétől az állandó tanulmányi bizottság előadója, 1920. május 1-jétől a HM 20. oszt. előadója. 1919: őrnagy, 1921: alezredes, 1922. január 1-jétől a HM VI-6 osztályhoz osztják be, ezt követően a Hakad tanára, 1925-től ezredesként. 1936. május 1-jétől a HM kiképzési osztályának vezetője. 1930–31: a 2. honv. gye. pk-ja, majd a 3., illetve a 4. vdd. gyalogsági pk-ja. 1934: tábornok, 1935–36: a Hakad parancsnoka. 1936–40: a 7. vdd., illetve a VII. hdt. parancsnoka, 1937-től altábornagyként. 1940–41: a Vkf. helyettese. 1941. február 14-től légügyi csoportfőnök, titkos tanácsos. 1941. szeptember 19. – 1943. február 1. között vezérezredesként a honvédelmi miniszter helyettese. 1943. május 1-jén nyugállományba vonul. A MAC elnökségi tagja. 1950-ig Németországban, majd Ausztráliában élt.



L-né, báró ?



Loczka Alajos, dr.

Budapest, 1892. július 8. – Budapest, 1972. január 14.

A budapesti tudományegyetemen kémia-természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett, ezután itt volt tanársegéd 3 évig. 1920: szerves kémiából doktorált. Kutatómunkát folytatott az Orsz. Chemiai Intézetben, tanár volt a budapesti Kemény Zsigmond reáliskolában. Az OTT tagja lesz. 1927–28-ban az USA-ban állami ösztöndíjasként az ottani iskolarendszert tanulmányozta, hazatérte után az Orsz. Közoktatási Tanács tanácsosa, a Katolikus Tanügyi Tanács tagja lesz. 1937: a VKM-ben a szakoktatási ügyosztály vezetőjévé nevezik ki. 1945: az Egyetemi Könyvtárba helyezik. 1946: nyugdíjazzák. 1950-től az Orsz. Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ munkatársa, közben 1962-től a Magyar Vegyészeti Múzeum tudományos munkatársa haláláig. Több kémiatörténeti, didaktikai munka szerzője.



Lombardi, /?/ ?

Olasz.



Loósy Alajos, vitéz

(1930-ig, névmagyarosításáig: Loós)

Pola, 1894. szeptember 7. – ?

A bécsújhelyi katonai akadémiát 1915-ben végezte el, ezután bevonult a cs. és kir. 19. gye.-hez. Harcolt az első világháborúban, megsebesült. 1920: főhadnagy, 1921: a 4. honvéd gye. (Veszprém) századparancsnoka, 1924 óta századosként. 1925-ben szabályzatismertető tanfolyamot végez, 1929-ben olasz tolmácsvizsgát tesz. 1931-ben Várpalotán a lőtanfolyam segédtanára, 1933-ban törzstiszti tanfolyamot végez, 1934-ben előléptetik őrnaggyá s Hajmáskérre vezénylik. 1935. augusztus 1-jétől Budapest szfőv. III. kerületének testnevelés vezetője. 1939. január 23-tól a 24. határvadász zlj. (Beregszász) parancsnoka, majd már alezredesként Husztra kerül. 1940-ben egyéves közigazgatási próbaszolgálatra rendelik. 1941. július 15.: a HM 2. vkf. osztályra vezénylik. 1944. január 1-jén „kivételesen és kegyelemből” kinevezik ezredesnek. 1944. augusztus 25.: a HM 40/e osztályára kerül, s ez év november 30-án Veszprémbe, a tiszthelyettesi iskolába irányítják.



Losonczy István, dr.

Dombóvár, 1908. szeptember 3. – Pécs, 1980. december 29.

1932-ben – befejezve pécsi és budapesti tanulmányait – jogi doktorrá avatták. 1940: a pécsi egyetem jogbölcseleti tanszékének ny. rk. tanára, a PEAC tanár-elnöke. 1950–73 között ugyanitt a büntetőjogi tanszék vezetője. Több jogelméleti munka, illetve tankönyv szerzője.



Lovas/s/ László

Vk. százados a Leventék Országos Parancsnokságán (a szervezési alosztály vezetője). 1942-ben őrnagy, 1943-ban ezredes (?). 1943 májusában Budapest leventeparancsnokaként nyugállományba vonul.



Lőrinc/z/ Pál ?

A VKM számvevőségi tanácsosa.



Lukács Béla, dr., vitéz, kövesi

Rimaszombat, 1892. január 8. (június 6.?, június 8.?) – Budapest, 1958. március 21.

A rimaszombati protestáns gimnáziumban érettségizett 1910-ben. Ezután Eperjesen és Budapesten jogot tanult. Az első világháborúban a 6. táb. tüzérezredhez vonult be. 1915 januárjában tiszti vizsgát tett. 1919-ben testőrtiszt lett. Később előléptették emléklappal ellátott századossá. 1931–35, illetve 1939–44: a Kisgazda Párt, a MÉP országgyűlési képviselője, 1940-től országos elnöke. 1935–38: Miskolc főispánja, 1938–40: földművelésügyi államtitkár. 1942. április 17. – 1944. március 22.: a hadigondozási ügyek tárca nélküli minisztere. 1944. október 12. – december 20.: az 1. hadsereg tartalékos századosa. A háború után letartóztatták, majd a népbíróság háborús bűntett vádjával börtönbüntetésre ítélte.



Lux Terka

Szilágysomlyó, 1868. (1873?)- Budapest, 1938. május 9.

(Polgári neve: Szőllősy Györgyné, dancsházi Oláh Ida.)

Író, publicista. Első elbeszéléskötete 1903-ban jelent meg. Nápoly és Buda c. történelmi regényét halála után, 1941-ben adták ki. (1896-ig írásai Oláh Ida néven jelentek meg.)



Macek, Alois ?

Szlovák ifjúsági vezető.



Mádai Vince ?

Ezredes.



Made/t/zki, Wilhelm ?

Bannführer, a Hitlerjugend „törzsvezetője”.



Magyar Dezső, vitéz

Zombor, 1898. január 27. – ?

Négy középiskola elvégzése után hadapródiskolába járt. 1916-ban a 86. gye.-hez vonult be. 1918-ban kőfúró és robbantó stb. tanfolyamot végzett. 1922-ben főhadnagy, 1927-ben százados lett (1933-tól Budafokon szolgált), 1939-ben őrnagyként a HM haderőn kívüli kiképzési osztályára helyezték. 1940. március 1-jétől a VKF 6. osztályán szolgált. 1941. augusztus 1-jével a HM 40. osztályára helyezték. 1943. augusztus 1-jétől az 1. gye. pság tisztje (1942-től alezredes). 1944. augusztus 30-án az erdélyi hadszíntérre vezényelték: itt szolgált – november 1-jétől ezredesként – 1944. december 20-ig. Ekkor a Hunyadi SS páncélos hadosztályhoz vonult be Rajkára. 1945. január 16. – május 5.: a 4. gye. parancsnokaként É-Bajorországban állomásozik. 1945. május 5. – 1947. szeptember 8.: amerikai, angol fogságban van. Az angol hadifogságból megszökött, hazajött. 1948-ban a tényleges szolgálatból elbocsátották, 1951-ben kitelepítették, 1952-ben lefokozták tartalékos honvéddé.



Magyaros/s/y/i/ Sándor, vitéz

(Névmagyarosításáig: Merkovits)

Óbecse, 1891. október 13. – Cleveland, 1972. augusztus 17.

Altábornagyként ment nyugdíjba. 1940-ben országos leventeparancsnok. Később a HM légügyi főcsoportfőnöke, s mint ilyen: 1943 augusztusától a légierők parancsnoka. A Vitézi Rend törzskapitánya. 1944. november 5. – 1945. január 28.: kitelepítési kormánybiztos. A háború után Nyugaton maradt. Háborús bűnösként 1945. június 19-én lefokozták, a honvédség kötelékéből kicsapták. Hazahozatala után a Népbíróság két év börtönbüntetésre ítélte. 1948-ban Argentínába emigrált, 1965-től haláláig az Egyesült Államokban élt.



Magyari/y/ Zoltán, dr., kismagyari

Tata, 1888. június 10. – Héreg, 1945. március 24.

Jogi és államtudományi doktorátusa megszerzése után min. tanácsos, oszt.vezető a VKM-ben. 1931-től az általa alapított Magyar Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója. 1930-tól budapesti egyetemi tanár. 1931–32: a magyar közigazgatás racionalizálásának kormánybiztosa. 1938 után a tatai járásban népfőiskolát szervezett. Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal egy napon haltak meg – öngyilkosok lettek. Budapesten, 1922-ben jelent meg A vallás- és közoktatásügyi központi igazgatás 1867 előtti történetének vázlata c. munkája.



Major István, vitéz

Székesfehérvár, 1895. – ?

Az első világháborúban a 31. honvéd gye.-hez vonult be. A Levente Rádió vezetője.



Makk Józsefné ?

Szombathelyi lakos.



Makoldy József ?



Makrányi Gyula, dr. ?

Gyöngyös polgármestere.



Maléter Jenő, dr.

Kormányfőtanácsos, a MÁV ig. helyettese, a KKM X. szakosztályának vezetője.



Manersberger, Rudolf, prof. ?

Német, a Dresdner Kreutz Chor karnagya.



Mann Béla ?

Főhadnagy, a máramarosszigeti Levente Gazdasági Szövetkezés vezetője.



Mann László, dr.

Budapest, 1913. április 20. – ?

Az érettségi letétele után, 1931/32-ben tart. tiszti tanfolyamot végzett, ezt követően jog- és államtudományi doktorátust szerzett. 1936/37-ben gazdászati tiszti tanfolyam hallgatója, 1937–39 között a M. kir. Térképészeti Intézet beosztott gazd. tisztje. 1939. október 1. – 1945. március 1.: a KÖTI gh. főnöke, közben rövid ideig hadibeosztásban az 1. gk. dd. pság-nál gh. főnök. 1941-ben főhadnaggyá, 1944-ben századossá léptetik elő. 1945. június 28-án a HM állományába vették, 1947. augusztus 27-én a tényleges szolgálatból elbocsátották.



Mannerheim, Carl Gustav Emil, br.

Villnäs bei Turku, 1867. június 4. – Lausanne, 1951. január 27.

1917-ig a cári hadsereg főtisztje. 1917–18-ban a finnek függetlenségi háborújában – a fehérek élén – sikerrel harcolt a vörösök ellen. A 2. finn–szovjet háborúban (1939/40), illetve a harmadikban (1941/45) a finn fegyveres erők főparancsnoka volt. 75. születésnapján, 1942-ben a szegedi egyetem díszdoktorává avatták. 1944 augusztusától államelnök. 1946 márciusában visszavonult a politikától.



Mányoky Vilma ?

Testnevelő tanárnő.



Marczinkó József ?



Margittay ?

(Ha M. Iván, akkor törvényszéki jegyző, az Országos Sajtótanács jegyzője.)



Marjay/i/ Keresztély, vitéz

Újverbász, 1887. – ?

Az első világháborúban a cs. és kir. 14. huszárezredhez vonult be: harcolt az orosz és az olasz fronton. Ezredesként leventeparancsnok volt.



Márki Barna, dr., vitéz ?

Békés vm. alispánja.



Markó Árpád

Rozsnyó, 1885. október 12. – Budapest, 1966.

A rozsnyói evangélikus gimnáziumban érettségizik. 1903-tól a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója. 1906-tól hadnagyként a cs. és kir. 34. kassai gyalogezrednél szolgál. Végigharcolta az első világháborút. 1914-ben főhadnagy, 1915 márciusától ezredsegédtiszt. 1920-tól a ceglédi, majd a váci gyalogezredhez vezénylik. 1921. június 1-jétől a Hadtörténelmi Levéltár munkatársa. 1926-tól 1940-ig a levéltári osztály vezetője volt (1938-tól ezredesként). 1934-ben az MTA levelező tagja lett. Ő volt a Mátyás-év előkészítő bizottságának elnöke. 1940. május 1-jén nem tényleges viszonyba helyezték. Rendszeresen publikált szakfolyóiratokban. 1935-ben feldolgozta ezrede történetét. Dr. Lukinich Imrével közösen írt műve, a Sorsdöntő csaták c. kétkötetes munka Budapesten, 1943-ban jelent meg. A Magyarország hadtörténetét 1944-ben adták ki a Nemzetnevelők Könyvtára sorozatban.



Márkus Jenő

Miniszteri osztálytanácsos, a VKM középiskolai előadója.



Marosszéki ?

Mérnök.



Marton Béla, vitéz, berethei

Budapest, 1896. – ?, 1960.

Hivatásos katonatisztként harcolta végig az orosz harctéren az első világháborút. Részt vett a MOVE létrehozásában. 1922-től Dánszentmiklóson gazdálkodott. 1931: az Egységes Párt képviselője az Országgyűlésben. 1932: ügyvezető főtitkára a Nemzeti Egység Pártjának. 1935-ben és 1939-ben ismét országgyűlési képviselő. Gazdasági főtanácsos. A Nemzeti Munkaközpont elnöke. 1945-ben elhagyta Magyarországot. 1948-ban távollétében háborús bűnösként 15 évi fegyházra ítélte a népbíróság.



Mas/s/ánszky Emil

A MAC gyorskorcsolyázója.



Materna Győző

Illava, 1884. december 23. – ?

5 gimnáziumi osztályt végzett Trencsénben. 1901–05: a pécsi hadapródiskola hallgatója. 1906: hadnagy a m. kir. pozsonyi 13. honvéd gye.-nél. Harcolt az első világháborúban. Fokozatosan emelkedik a ranglétrán. 1941: vezérőrnagy. Jól hegedül, úszik, korcsolyázik, kerékpározik.



Máthé Gyula, vitéz

(„Álneve”: Mozsgay Gyula)

Csongrád, 1895. július 4. – ?

A gimnáziumi érettségi letétele után a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karát végzi. Megszerzi az absolutoriumot, majd 1915-ben tart. tiszti iskola hallgatója. Harcol az első világháborúban: zászlós, illetve hadnagy. Megsebesül, orosz fogságba került. 1919-ben újból tényleges szolgálatban töltött fél évet. 1928: főhadnagy, 1931. november 1-jétől a tiszai felső járás testnevelő nyilvántartásába kerül. 1932-ben az 5. testnevelő kerület testnevelője lesz. 1935-ben a HM VI-2. osztályára irányítják. 1939-ben kinevezik századossá, s Budapest szkfv. VII. ker. katonai parancsnokságára vezénylik. 1940: az 1. kieg. parancsnokságon, illetve Losoncon szolgál. 1940. november 1. – 1941. augusztus 15.: a Toldi Miklós Sporttanári Intézet tisztje, ezt követően a Sport oktatói tanfolyam segédtisztje. 1941. november 16-ától a HM 22. oszt. hadigondozó előadója, később az Országos Hadigondozó Hatóság előadója. 1944. november 6-án a 9. gye. tábori póthadosztályához személyügyi előadónak rendelik. 1945. április 16. – 1946. február 28.: a HM-ben az Országos Vitézi Szék felszámolását végző bizottság titkára. 1945. március 12. – április 15.: a HM politikai államtitkára mellé osztják be. 1946 szeptemberében a tényleges szolgálatból elbocsátották.



Matics Erzsébet ?

Leánylevente-vezetőnő.



Matics Lajos ?



Matkovich Miklós

Szabadka, 1864. – ?

Az 1892/93-as tanévtől a szabadkai főgimnázium tornatanára. (Netán az ő fia a Napló Matkovicha?)



Mat/t/hia Károly, dr.

Nagykanizsa, 1902. január 13. – Budapest, 1961. július 19.

1919-ben Nagykanizsán járt gimnáziumba; ott érettségizett. Ezután Budapesten az Eötvös Kollégium tagja volt, egyben a Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 1923-ban bölcsészdoktori, 1925-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1924–28: a budapesti II. érseki katolikus reálgimnázium tanára. 1928/29-ben tart. tiszti iskolát végzett; hivatásos állományba vették, s 1938-ig a kőszegi honvéd reáliskola tanáraként működött. 1939-től 1945. április 23-ig a Ludovika Akadémia zenetanára, az ottani Zrínyi-kör tanártitkára. Közben 1942-ben kinevezték szakszolgálatos őrnaggyá, 1944-ben alezredessé. 1943-ban Athénban katonai attasé volt. Az Akadémiával Nyugatra települt: 1945 áprilisától 1946 márciusáig amerikai fogságban volt. Hazajövetele után a Szondi utcai ipariskola tanára és az MTA népzenekutatója lesz. 1948-ban szerkesztette a „Negyvennyolcas dallamok” c. népdalgyűjteményt, s részt vett az MTA 20 kötetes népzenei kiadványának munkájában. 1939-ben XI. Pius pápa az egyházi ének és zene művelése terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül Pro Ecclesia et Pontifice díszkereszttel jutalmazta.



Mecséry Lajos, vitéz

Szeged, 1885. február 10. – ?

Az első világháborúban a cs. és kir. 19. gye.-hez vonult be: az orosz és az olasz harctéren harcolt. Később a főtiszti fegyelmi bizottság elnöke. Ny. ezredesként az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálatának vezetője (parancsnoki segédtisztje), majd amikor ez a HM 41. osztály alá tartozott: a Diákok Honvédelmi Munkaszervezetének vezetője lett. Ettől az állásától 1944. november elején megvált. 1946-ban rendfokozatát elvesztette, és 1946. június 31-én nyugellátását beszüntették. Mivel a népbíróság igazoló fellebbezési tanácsa igazolta, nyugellátását ismét folyósították.



Medgyes/s/y /Schwartzer/ Miklós, vitéz, megyesi

(1942-ig: Schwartz)

Sopron, 1892. május 12. – ?

A soproni bencés gimnáziumban érettségizett, utána egyéves önkéntes szolgálatot teljesített, majd 1911-ben tart. tiszti vizsgát tett. 1911–14: joghallgató a budapesti tudományegyetemen. 1914-től hadnagyként a cs. és kir. 9. huszárezrednél szolgált a fronton. Harcolt a szerbek, az oroszok, a románok ellen. 1917-ben előléptették főhadnaggyá (közben ténylegesítették). 1918/19-ben Sopronban a felszámoló pótkeretnél, illetve Szombathelyen a Vörös dandárparancsnokságnál szolgál. 1919–32 között a 2. (később 3.-nak átszervezett) dunántúli huszárezred tisztje. Közben 1921-ben százados lett, s a soproni népszavazás sikeres lebonyolítása érdekében kifejtett tevékenységéért Nemzetvédelmi Keresztet kapott. 1932-ben törzstiszti tanfolyamot végzett, 1932-től 35-ig a lónyilvántartó tisztje volt (1933-tól őrnagyként). 1935-ben a HM eln. B. osztály főelőadója (1937-től alezredesként). 1939-től Munkácson, illetve Nagyváradon szolgál. Részt vett a Gyorshadtest hadműveleteiben. 1941/42-ben a nagyváradi tart. tiszti iskola parancsnoka. 1942–44: a HM VIII. csoportfőnökségének előadója (1943. november 10-től közvetlenül az IHNOV-hoz beosztva). 1944. március 27. – április 6.: a budapesti német követséghez kirendelt HM összekötő vk. tiszt mellett előadó. 1944 nyarától egy katonagondozó állomás parancsnoka. A nyilas hatalomátvételt követően letartóztatják, szabadlábra kerülése után ezredesként ismét a Katonagondozónál szolgál. Sopronban szovjet hadifogságba esik: 1948 nyaráig szovjet táborok foglya. 1949-ben a tényleges állományból elbocsátották, 1950 nyarától nyugellátását megszüntették. Ettől kezdve segédmunkás egy útkarbantartó vállalatnál, majd a Soproni Állami Gazdaság kertészetében dolgozik.



Melczer Zoltán, dr.

Testnevelési főelőadó a főiskolai ügyosztályon.



Merényi Győző

1941-ben vezérőrnagy.



Mester Kálmán ?

Vállalkozó.



Mészáros Béla ?



Mészáros István, dr., muzslai

Budapest, 1898. augusztus 10. – ?

Jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1920: államtudományi doktorátust szerzett. 1918-tól dolgozott a budapesti főkapitányságon (a bűnügyi osztályon, a határellenőrzésnél stb.): volt államrendészeti fogalmazó, majd a ranglétrán emelkedve rendőrkapitány lett.



Mi/c/ha/á/jlovits/cs/ Zsigmond

Homokbödöge, 1889. október 20. – Chicago, 1959. augusztus 28.

Bécsben tanult teológiát, 1914-ben szentelték pappá. Ezt követően Budapesten hitoktató, gimnáziumi tanár volt. 1919-től a budapesti Hermina úti egyházközség plébánosa, majd esztergomi kanonok. Elnöke volt a Herminamezői Atlétikai Clubnak és a VII/23. leventeegyesületnek, érseki biztosa az 1931-ben megalakult Karitász Központnak. 1933–48: az Actio Catholica igazgatója. 1942-től a Felsőház tagja. 1948-ban elhagyta Magyarországot. Ugyanebben az évben távollétében 10 évi börtönre ítélte a Budapesti Népbíróság.



Mikecz Ödön, dr.

Nyíregyháza, 1894. május 27. – Budapest, 1965. január 21.

Jogi tanulmányait Budapesten és Zürichben végezte. 1923-tól ügyvéd, 1932-től Szabolcs vm. főispánja. 1935: a min. elnökség sajtóosztályának főnöke, 1936: belügyi államtitkár. 1938. március 9. – november 15.: igazságügyminiszter. 1940-től a Felsőház tagja. A háború után népellenes bűntettek miatt a népügyészség vádat emelt ellene, de a népbíróság a bűnvádi eljárást megszüntette. 1958-ig ismét ügyvédként dolgozott.



Miklós Béla, dálnoki

Budapest, 1890. július 11. – Budapest, 1948. november 21.

1910-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Végigharcolta az első világháborút. Ezután katonai pályája fölfelé ívelt; altábornagy, vezérezredes lett. 1940. március 1. – 1942. február 1.: a gyorshadtest, majd a IX. hadtest parancsnoka. 1942. október 29-től a kormányzó főhadsegédje és katonai irodájának főnöke. 1944. augusztus 17-től a nyilas hatalomátvételig az I. hadsereg parancsnoka. 1944. október 16-án átment a szovjet hadsereghez. 1944. december 22.: az Ideiglenes Kormány elnöke 1945. november 15-ig. Országgyűlési képviselő, tagja lett a Pfeiffer-féle Magyar Függetlenségi Pártnak.



Mil/l/ek/k/er Rezső, dr.

Versec, 1887. április 17. – Budapest, 1945. május 8.

Egyetemi tanulmányait Budapesten, Párizsban, Berlinben és Göttingenben folytatta. 1910-ben bölcsészdoktor lesz. A budapesti egyetem földrajz tanszékének tanársegédjeként Grönlandon, Kis-Ázsiában tanulmányutat tett. 1914-től a debreceni egyetem földrajztanára. Itt egyebek közt létrehozta az egyetem nyomdáját, megszervezte az egyetemi ifjúság testnevelését. Felelős kiadója volt a Magyar Lélek c. folyóiratnak. Alelnöke a Magyar Földrajzi Társaságnak, s miniszteri biztosa a MEFSOK-nak. 1945 tavaszán letartóztatták, majd ideiglenesen szabadlábra helyezték, de háziőrizetben tartották. Több folyóiratot szerkesztett, könyvsorozatot gondozott, számos föld- és néprajzi munka szerzője.



Milotay István, dr.

Nyírbátor, 1883. május 3. – Bregenz, 1963. február 10.

A jogi doktorátus megszerzése után gyakornok, majd szolgabíró Szabolcs vm-ben. 1907: a Budapesti Hírlap munkatársa, 1913: az Új Nemzedék, 1920: a Magyarság szerkesztője, a KNEP képviselője 1922-ig. 1933-tól ismét képviselő, 1934-ben kormánylapot indít Új Magyarság címmel. Tagja a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének. 1944 végétől haláláig Ausztriában, illetve Svájcban él. (Más adatok szerint Brazíliába távozott.) Újságcikkeit több kötetben adták ki.



Mindszent/h/y József

(Névmagyarosításáig: Péhm)

Mindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.

Szombathelyen érettségizett, itt volt papnövendék is. 1915-ben szentelték pappá. Felsőpatyon káplán, 1917. február 1-jétől a zalaegerszegi főgimnázium hittan- és latintanára. 1919-ben rövid időre letartóztatják. 1919. október 1-jétől zalaegerszegi plébános. 1924: címzetes apát, 1937: pápai prelátus. 1944. március 4.: veszprémi püspök. 1944. november 27.: letartóztatják, Sopronkőhidára viszik. 1945. szeptember 16.: hercegprímás, esztergomi érsek. 1948. december 26.: az ÁVH letartóztatja, majd életfogytiglani fegyházra ítélik. 1956. október 30-án szabadul. November 4-től 1971. szeptember 28-ig az USA budapesti nagykövetségén tartózkodik. Távollétében, 1962-ben ismét elítélik. 1971. szeptember 28-án külföldre távozik. 1974. február 5-én a pápa eltávolította érseki székéből. Az ellene hozott ítéleteket 1990-ben semmissé nyilvánították, újratemetésére Esztergomban került sor. 1934-ben Zalaegerszegen jelent meg történelmi munkája, a Padányi-Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Az édesanya c. műve három kiadást ért meg. Emlékiratai 1974-ben jelentek meg először. (Magyarországi kiadására 1989-ben került sor.) Egyik alapítója volt az 1918-tól megjelenő Zalamegyei Újságnak.



Minich Jenő, dr.

Kir. ítélőtáblai bíró. Az NSB tagja, a Magyar Korcsolyázó Szövetség elnöke, a BKE aligazgatója, 1930-tól egyesületi igazgatója. Az 1943-ban megalakult Hivatásos edzők és játékosok testületének elnöke. Olimpiai pontozó. Többek között az ő támogatásával épült meg 1926-ban az 5600 m2 területű műjégpálya a Városligetben. Kiváló szakíró. 1930-ban adták ki Nemes Istvánnal közösen írt művét, A korcsolyázás kézikönyvét.



Mis/s/ángyi Ottó, dr.

Pécs, 1895. április 20. – Sankt Gallen, 1977. november 30.

A budapesti Vörösmarty Főreáliskolában érettségizett, utána a Kereskedelmi Akadémia főiskolai tagozatát végezte el. 1910-től az FTC atlétája. 1914-től a MAC jegyzője. Az első világháborút végigharcolta, majd orosz hadifogság után az FTC atlétáinak edzője lett. Elvégezte a jogot. 1921–32: a MASZ szakfelügyelője, 1929–32: alelnöke volt. 1924/25-ben testnevelő tanárképző tanfolyamot végzett. A TF-nek a megalakulása óta atlétika tanára, 1941-től 45-ig igazgatója volt. A kötelező testnevelés bevezetése után előbb a Közgazdasági Egyetem, majd a József Műegyetem testnevelését vezette. 1938-tól az OTT főtitkára, 1941-től az OSK vezetője. Elnökévé választotta a Nemzeti Sport Bizottság, versenybíró volt több olimpián. A háború végén emigrált, Svájcban élt haláláig: „a svájci atlétika atyja” lett.

Jelentős sportelméleti és történeti munkák szerzője. Legfőbb műve: Az újkori atlétika története.



Mohr Lajos ?



Moj/i/ser Klára ?



Moldoványi István, dr., vitéz

Bonyhád, 1884. – ?

A II. ker. egyetemi kir. kath. főgimnázium csapatának labdarúgója, majd egyetemistaként 1906-ig a BEAC titkára. Az első világháborúban a 23. honvéd gye.-hez vonult be. Emléklappal ellátott őrnagy. Az OTT alelnöke (a II. Szakbizottság elnöke), a Nemzeti Sport Bizottság társelnöke, a TF sportklubjának elnöke. 1923-ig a MASZ titkára, ezután főtitkár, ügyvezető alelnök, társelnök. A m. kir. közp. járásbíróság elnöke, majd a budapesti kir. törvényszék másodelnöke. 1942 februárjában a nagyváradi kir. ítélőtábla elnökévé nevezték ki. Versenyrendezési útmutatás c. munkája 1923-ban jelent meg.



Molnár István, vitéz

Makó, 1883. – ?

Az első világháborúban a 2. népfölkelő gyalogezredhez vonult be. Salgótarjánban alezredes, majd ezredes; kiképzési tiszt Kassán.



Molnár István, vitéz

Budapest, 1889. augusztus 6. – ?

1905–09 között a nagyváradi honvéd hadapródiskolát végzi. 1909–12: a 11. honvéd gyalogezredhez kerül Munkácsra, 1912–13: a 30. honvéd gyalogezred tisztje Budapesten. 1914–16: az orosz fronton harcol, kétszer megsebesül. 1916–17: a HM-ben szolgál, 1917–18: a Ludovika tanára. 1918–20: a HM hadifogoly osztályán teljesít szolgálatot. 1921-től a Népjóléti Minisztériumban, 1923-tól a HM 8. osztályán működik. 1929-ben elvégzi a törzstiszti tanfolyamot, s 1932-ig testnevelési vezető lesz Budapesten. 1932-től 1944. május 30-ig Debrecenben, Győrben, illetve Székesfehérváron szolgál. Ezt követően a HM-be helyezik, s mint mentesítési felügyelő, 1945. május 2-án amerikai fogságba esik. 1945. november 8-án szabadul. 1919-ben lett százados, 1929-ben őrnagy, 1934-ben alezredes, 1940-ben ezredes.



Molnár Péter ?



Morlin Zoltán ?

Miniszteri titkár a VKM-ben, az elnöki C osztály tanügyi fogalmazója.



Morvay Endre, dr.

Budapest, 1887. – Budapest, 1950.

Jogász, 1914-től fővárosi tisztviselő, 1934-től tanácsnok. 1939–48 között Budapest alpolgármestere.



Möckel, Hellmuth ?

Német. Stabsführer, Bevollmächtiger Vertreter des R. J. F.



Muharay Elemér

Hajtapuszta, 1901. október 20. – Budapest, 1960. február 2.

1922-ben filmszínészképző iskolát végzett. 1926–28: Franciaországban és Németországban élt. Ezután vidéken volt színész, rendező. 1931-től a fővárosban dolgozik. 1940: a budapesti XII. ker. leventeegyesület színpadát irányította. 1941: Csíksomlyón Kalot-szervezésben passiójátékot rendez. 1942-től a Levente Központi Színjátszócsoportot vezeti. A háború után rendez, dramaturgként tevékenykedik stb. Fő műve: Magyar játékszín. (Budapest, 1941., illetve 1944)



Moharay Levente ?

A Madách Színház művésze. (Lehet, hogy Muharay Elemér – lásd ott! – a Naplóban megnevezett színész, vagy névelírás történt?)



Nádasdy Gábor, dr.

Csajág, 1915. február 12. – ?

Református lelkész, jog- illetve államtudományi doktorátus birtokosa. 1941. október 1-jétől a HM 40. osztályának lelkészi előadója. 1943. január 1. – 1944. február 15.: hadműveleti területen (egyebek közt a 2. hadseregnél a Donnál) protestáns vezető tábori (fő)lelkész. Ezt követően a HM 40. osztályához beosztott tábori (fő)lelkész, közben a Németországba kitelepített alakulatok lelki gondozója. 1942. október 1.: főhadnagy, 1944. január 1.: százados. 1945. május 8. – 1946. február 27.: amerikai fogságban volt. Hazajövetele után vasmunkás, majd Kislángon református plébános. 1956-ban falujában megalakította az FKgP-t.



Nadler Herbert, dr.

Budapest, 1883. május 13. – Budapest, 1951. május 7.

Zenei, majd jogi tanulmányokat folytatott. 1905–16 között gr. Batthyány Ervin személyi titkára, később számtartója, s mint ilyen részt vett a gróf bögötei szabadiskolájának létesítésében. 1916 után Budapesten él: a Nimród vadászújságot szerkeszti, kidolgozza a nemzetközileg is elfogadott trófeaértékelési rendszerét. 1929-től 1948-ig a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója volt. Számos tanulmányt tett közzé, és több szakkönyvet jelentetett meg.



Nagy Gyula ?

Gyulai levente.



Nagy Imre ?



Nagy Iván Lajos Andor, dr.

Celldömölk, 1898. május 31. – Budapest, 1977. február 19.

Harcolt az első világháborúban: tartalékos főhadnagy. 1922-ben államtudományi doktorrá avatták Budapesten. 1921–24: a MEFHOSZ elnöke. 1924–26: Párizsban és Genfben ösztöndíjas, közben a Budapesti Hírlap cikkírója, 1927-től rovatvezetője. 1929-től a VKM előadója, 1933-tól segédtitkára. Több társaság alelnöke, elnöke (pl. a Magyar Nemzetpolitikai Szolgálatnak), titkára. 1941-től a pécsi egyetemen magántanár, ugyanakkor min. tanácsos volt. 1944 novemberétől 1945 márciusáig a Külügyminisztérium sajtófőnöke és a kulturális osztály vezetője. A budapesti népbíróság 2 évi börtönre és politikai jogainak 5 évi felfüggesztésére ítélte, a NOT 9 havi börtönre változtatta az ítéletet, s a politikai jogainak gyakorlását 3 évre függesztette fel. Kiszabadulása után haláláig nyelvtanításból élt.



Nagy János ?

A HM altisztje. Asztalos.



Nagy Klára, otrokocsi ?

Tanárnő, az Egyesült Női Tábor titkárnője, a VKM IX/3. ügyosztály előadója.



Nagy Sándor, dr.

1897. – ?

Jogász. Egy időben a Rádius Filmpalota Rt. titkára, majd igazgatója. Később a Hunnia Filmgyár vezetője.



Nagy Töhötöm, dr.

Bozitópuszta, 1908. június 23. – Budapest, 1979. február 21.

Érettségi után, 1926-ban Érden jezsuita novícius. 1928-tól Szegeden filozófiát, 1934-től Innsbruckban teológiát tanult. 1937-ben szentelték pappá. A Kalot helyettes elnöke volt. Bölcsészeti, jogi, teológiai, néprajzi doktorátust szerzett. 1949-ben Uruguayban végzett papi munkát, később – kilépve a rendből – filozófiát tanított, illetve a Buenos Aires-i egyetem jogi hivatalában dolgozott. 1966-ot követően hazatért Magyarországra. Az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztője lett. Jezsuiták és szabadkőművesek c. munkája magyarul 1990-ben jelent meg.



Nagy Vilmos, nagybac/z/oni

Parajd, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.

A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1905-ben hadnaggyá avatják. 1909–12: a bécsi Hadiiskolában tanul. 1914: vk. százados. Az első világháború idején vezérkari beosztásokat tölt be. 1919: vk. őrnagy. 1927–31: az 1. vegyesdandár vezérkari főnöke. 1931–33: a főparancsnok szárnysegédje. 1934: vezérőrnagy, 1937: altábornagy, közben a HM csoportfőnöke. 1938–39: az I. hadtest parancsnoka. 1939–40: gyalogsági szemlélő. 1940-től az 1. hadsereg parancsnoka, majd a Kállay-kormány honvédelmi minisztere. A nyilasok letartóztatták, kiszabadulása után igazolták, tábornoki nyugdíjat kapott. 1951-ben kitelepítették, erdőmunkásként dolgozott. Volt iskolatársa, Petru Groza közbenjárására kerülhetett vissza családi házába. 1957-ben rehabilitálták.

Visszaemlékezései Végzetes esztendők 1938–45 címmel 1947-ben jelent meg a Körmendy Nyomda kiadásában.



Nagymartoni László Imre, dr. ?

Ezredes, a 11. helyőrségi kórház parancsnoka.



Nagyőszi György ?

Nyíregyházi postahivatali igazgató.



Nagypataki/y/ Gyula, dr.

(Névmagyarosításáig: Schmid)

Sárospatak, 1899. január 8. – ?

1917-ben érettségizik Sárospatakon, 1918-ban zászlósként az olasz fronton harcolt. Itt esik angol fogságba, ahonnan 1919. november 19-én szabadul. Ezután a budapesti orvostudományi egyetemet végzi. 1927-ben előléptetik főhadnaggyá, s a budapesti Alkotás utcai honvéd kórház főorvosa lesz. 1929–40 között a Honvéd Sport Intézet vezetője. Szukováthy Imrével (lásd ott!) megindította az első magyarországi sportorvosi tanfolyamot. 1939-től százados, 1941-től őrnagy, 1943-tól alezredes. Főtiszti, majd törzstiszti tanfolyamot végez, tagja lesz a MONÉ-nek. 1940–41-ben a HM VIII. csoportfőnökség beosztott sportorvosa, közben részt vesz az erdélyi, illetve a délvidéki bevonuláson, a Szovjetunió elleni hadműveletben. 1941–1944. október 31.: a HM 40. oszt. sportorvosi előadója. 1945 márciusától szeptemberéig angol fogságban van Ausztria területén. Hazatérte után a budapesti Róbert Károly krt-i hadifogoly otthon orvosi szolgálatára osztják be. Ezt követően a Magyar Vöröskereszt, később a Népjóléti Minisztérium „kötelékébe” került. 1948. július 1-jétől helyettesítő, majd kinevezett bányaorvos Kesztölcön. 1950. október 1-től járási tisztiorvos, illetve Komárom járás egészségügyi osztályának vezetője. 1956-ot követően a Megyei Egészségügyi Osztály vezetője Tatabányán. Rendszeresen publikált, tk. a Magyar Katonai Szemlében. Szerkesztette a Testnevelés mellékleteként megjelent "„Sportorvos”-t (1927–1944. október).



Nagyszebenyi Rezső ?

Ezredes, leventeparancsnok.



Nánássy László ?

A VKM miniszteri segédtitkára.



Nannini, Umberto ?

Olasz ezredes, légügyi katonai attasé Budapesten.



Náray Antal, vitéz, nemes, nárai

Ópázna, 1893. november 26. – Budapest, 1973. augusztus 3.

Az újvidéki gimnáziumban 6 évet tanult, majd a pécsi hadapródiskola hallgatója lett. Érettségi után a Ludovika Akadémiára került: 1914-ben hadnaggyá avatták, s a szabadkai 6. honvéd gye.-hez vonult be. Végigharcolta az első világháborút. Megsebesült. Kassán, Várpalotán hadapródiskolai tanár, majd a Ludovika tanára. Közben 1920–22: a budapesti József Műegyetemen tanul, 1922–24-ben elvégzi a Hadiakadémiát, majd vk. tisztként a budapesti 1. vegyesdandár-parancsnokságon szolgál. 1932-től ismét a Ludovika tanára (és oktatott a József Műegyetemen és a Pázmány Péter Tudományegyetemen is). 1935-ben alezredesként a HM 3/b osztályának vezetője lett, majd a 9. osztály élére került. Ezután Bartha Károly (lásd ott!) honvédelmi miniszter szárnysegédje vk. ezredesként. 1940. február 1-jétől a HM III. csoportfőnök helyettese, s július 11-től a VKF szállásmestere. 1940. november 1-jétől a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács vezértitkára. 1942. február 20-tól a Magyar Rádió és az MTI elnöke (április 1-től vezérőrnagyként). A német megszállást követően lemondott: a Hadilevéltárba helyezték. A nyilas hatalomátvétel után bujkál. Letartóztatják s Németországba viszik. 1945 augusztusában hazajön. Győrben letartóztatják háborús bűnösként. 1945. november 20-án szabadlábra helyezik, az eljárást megszüntetik ellene. 1951-ben nyugdíját megvonták, kitelepítették Fegyvernekre. 1954-ben Solymárra költözött: zeneoktatásból, fordításból, nyelvórák adásából élt. Az 1960-as évektől haláláig Budapesten élt.

A Vitézi Szék Zrínyi csoportja hadtudományi osztályának tagja volt. Több induló (Déli végeken, Szent László himnusz stb.) szövegírója és zeneszerzője. Győrffy-Bengyel Sándorral (lásd ott!) közösen írt munkája: A korszerű honvédelem kérdései (Budapest, Pallas) 1933-ban, ifj. Berkó István társszerzőjeként jegyzett műve, a Légitámadás! (Budapest, Egyetemi Nyomda) 1936-ban jelent meg. Visszaemlékezését – melyet még 1945-ben, Németországban írt – 1988-ban adta ki a Zrínyi Kiadó.



Neidenbach Emil

Német-Bencsek, 1884. június 15. – ?

A BEAC-ban füleslabdázott, teniszezett, futballozott. Dél-Magyarország háromszoros magasugró bajnoka volt. Diplomája megszerzése után Aradon tanár, majd Budapesten gimnáziumi igazgató. Részt vett a Los Angeles-i szellemi olimpián. A TF igazgatótanácsának, az OTT-nak tagja volt. A KISOK miniszteri biztosa, 1932-ben ügyvezető igazgatója. 1944 augusztusától tanügyi főtanácsos. Sporthírlapíró, szakíró. „Testgyakorlás és tudomány” c. munkája (Budapest, 1931.) természettudományos magyarázatát adja a testnevelésben alkalmazott mozgástörvényeknek.



Nemes István

(Névmagyarosításáig: Nebrek)

Kaposvár, 1878. november 18. – ?

Hat szemesztert hallgatott Budapesten a jog- és államtudományi karon. 1899-ben a pécsi 19. honvéd gye.-hez vették állományba, 1902/03-ban egyéves önkéntes tisztiiskolát végzett Székesfehérvárott. 1903: tartalékos tiszt (1907: tart. hadnagy), 1906-tól napidíjas a m. kir. szabadalmi hivatalnál. További sorsa ismeretlen.



Német/h/ Imre, vitéz

Szabadka, 1889. november 5. – Budapest, 1946. november 7.

Négy polgári iskola elvégzése után a temesvári hadapródiskola hallgatója lesz. 1909-ben a cs. és kir. 44. gye.-hez vonul be. 1912-ben kinevezik hadnaggyá és a cs. és kir. 69. gye.-hez vezénylik. 1915-ben főhadnagy, 1918-ban százados lesz. 1918: vk. tanfolyam hallgatója Belgrádban. 1918. november 24. – 1919. április 24.: a nemzetőri kormánybiztosság előadója, majd a 38., illetve a 30. vörös dd. vkf-je. 1920–21: a VKF nyilvántartó iroda előadója. 1921–23: a Hadiakadémia hallgatója, ezután csapattiszt. 1925-től a HM Elnökség fogalmazója, vez. helyettese (1927: őrnagy). 1931–37: Ankarában, illetve Isztambulban katonai attasé. 1932-től alezredesként, 1936-tól ezredesként. 1937-től ismét a HM Elnökség vez. helyettese, majd vezetője. 1940–41: a 6. honv. gy. dd. parancsnoka. 1941. augusztus-október: a Hadilevéltár parancsnokhelyettese. 1941 október–1942. november: az 1. hdt. beosztott tábornoka (közben Béldy utódaként a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék alelnöke is). 1942-ben rövid ideig a Hadigondozás országos felügyelője. 1943. február 1-jén nyugállományba vonul.



Németh Péter, dr. ?

1883. – ?

Törvényszéki bíró, a fiatalkorúak bíróságának elnöke. Több jogi tanulmány szerzője.



Nikolaicsics Sándor József

Premontrei kanonok, királyhelmeci gimnáziumi tanár.



Nyigry/i/ Imre

Budapest, 1901. június 12. – Budapest, 1963. január 14.

A Szocialista Diákok Országos Szövetségének elnöke volt. A Munkásbiztosító Pénztárnál, később az MSZDP titkárságán dolgozott. 1925–38: a Népszava munkatársa, ezután a Cukorrépatermelők Országos Szövetsége hivatalos lapjának szerkesztője. Versei, novellái, kritikái jelentek meg különböző lapokban. Az Ideiglenes Kormány fölvette a háborús bűnösök listájára. A háború után egyebek közt szótárszerkesztőként dolgozott.



Oláh Dezső, dr., talmácsi

1910. október 17. – ?

Jogi egyetemet végzett, fogalmazó lett. A MAC atlétája volt, majd titkára, főtitkára 1946-ig. A második világháborúban a huszár tüzérosztály tart. tisztjeként harcolt: három évet töltött szovjet hadifogságban. 1956. december 31-én emigrált, s az USA-ban (San Francisco) telepedett le.



Orbán Magda ?



Ortutay Gyula, dr.

Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.

Bölcsészhallgatóként tagja a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Szerkesztette a Magyarságtudomány c. folyóiratot. 1937-ben és 1942-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941–44 között a Magyar Rádió munkatársa volt. 1942-ben a kolozsvári egyetem néprajzi tanszékére nevezték ki. Egyik szervezője volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. A háború után az Ethnographia és az Acta Ethnographica szerkesztője. 1945–47: A Magyar Híradó Rt. elnöke. 1947–50: vallás- és közoktatásügyi miniszter. Egyetemi tanár, 1957–63 között az ELTE rektora. Jelentős a népművészeti, népismereti munkássága. (Felesége, Kemény Zsuzsa mozdulatművész volt.)



Oszlányi Kornél

Kaposvár, 1893. szeptember 25. –Cleveland, 1960. november 16.

Négy gimnáziumi osztály elvégzése után a kassai hadapródiskolába iratkozott be. 1911-ben végzett: a cs. és kir. 52. gye.-hez vezényelték. 1913: hadnagy, 1915: főhadnagy. 1918-ban Belgrádban vk. tanf. hallgatója lesz. 1921-től százados, 1923–27 között a Ludovika Akadémia oktatótisztje. 1927-ben a HM-hez osztják be. 1931-ben alezredes lesz. 1933–36: az Országos Vitézi Szék Főszéktartóságának nemzetvédelmi oszt. vezetője, 1936–40: a 4. honv. kerékpáros zlj. parancsnoka. 1940-ben ezredesként a vezérkari főnök segédtisztje. 1941–42: a 2. honv. gye. parancsnoka, 1942-től az 1. gépkocsizó lövészezred parancsnoka. 1942. november 15. – 1943. augusztus 9.: a könnyű hadosztály parancsnoka, utána a 7. gy.hadosztály parancsnoka és a Muraköz, a Vend Vidék közbiztonsági parancsnoka (1943-tól vezérőrnagyként). 1944. április 15. – december 15.: a 10. gy.ho. parancsnoka. 1945-ben amerikai fogságba esik, ezt követően 1951-ig Németországban él. 1951-ben emigrál az USA-ba. 1993. augusztus 20-án előléptetik posztumusz altábornaggyá.



Os/z/wald György, dr.

Osztálytanácsos a min. elnökség (II.) kisebbségi ügyosztályán.



Ottó László

Miniszteri tanácsosi címmel felruházott miniszteri osztálytanácsos, a VKM műszaki osztályának vezetője.



Ozoray Zoltán, vitéz

(Névmagyarosításáig: Schenker)

Váradszentmárton, 1880. október 13. – Budapest, 1966.

Hadapródiskolát, utána utász tanfolyamot végzett, majd a bécsújhelyi akadémián tanult. Harcolt az első világháborúban, 1916–18 között hadifogságban volt. A háború után a Ludovika sportelőadója lett. Ezredesként az IHNETOSZ testnevelési alosztályának vezetője. Kiváló vívó – a londoni (1908) és a stockholmi (1912) olimpián győztes magyar kardcsapat tagja –, ezenkívül sí-, atlétika-, torna- és birkózóversenyek győztese. 1931-ben parancsnoka volt az Országos Levente Ökölvívó és Birkózó Tanfolyamnak, és elnökségi, bizottsági tagja a Magyar Vívó Szövetségnek. 1945. február 2-án nyílt paranccsal Németországba távozott, 1948. november 29-én tért haza. 1949. május 26-án elvesztette nyugdíjigényét, mert „a Szálasi kormányt szolgálta”. Hagyatéka képezi a Testnevelési és Sportmúzeum anyagának egy részét. Rendszeresen publikált szakfolyóiratokban.



Padányi Gulyás Jenő

Técső, 1900. május 21. – Billings, 1982. november 8.

1923-ban építészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen. Több lakóházat, középületet tervezett (pl. az angyalföldi református templomot). A Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, országgyűlési képviselő volt, 1941–44 között szerkesztette az Építészet c. lapot. 1945-ben emigrált. Amerikában is folytatott tervező tevékenységet, s részt vett hivatásköri mozgalmakban is. Az Ideiglenes Kormány fölvette a háborús bűnösök listájára. Több szaktudományi munkát írt.



Pados Gyula ?

Őrnagy.



Pádvay/i/ András ?

Gyulavári honvéd.



Páhok István

Gépkocsivezető. Többszörös Balaton-átúszó bajnok. Az MTK úszójaként 1926-ban megnyerte a 800 m-es és az 1500 m-es gyorsúszó bajnokságot országos csúccsal. 1925-ben és 1927-ben dunai folyambajnok lett.



Palkovics/ch/ Pál

Esztergom, 1907. július 12. – ?

A Nemzeti Úszó Sport Alapítvány tagja, a Nemzeti Sport Bizottság ügyosztályvezetője. A VKM miniszteri titkára, miniszteri osztálytanácsosként 1941. szeptember 1-jétől az iskolai testnevelési osztályt vezette.



Pálmay Géza ?

Váci testnevelő tanár.



Pálos/sa/y János

1899. augusztus 29. – Vép, 1944. december 28.

1916 augusztusától harcolt az első világháborúban, majd vezérkari tiszt lett. 1940–42 között a M. kir. Térképészeti Intézet munkatársa. Vezérkari ezredesként a HM 40. osztályának vezetője volt. A második világháborúban – nem háborús események folytán – halt hősi halált.

1936-ban jelent meg a Ludovika számára átdolgozott Lendvay–Szüts-féle tereptankönyve.



Papkökényesdy /Papp-Kökényesdi/ Sándor, nemes

Sárokfalva, 1900. – ?

Testőrszázados, a kormányzó testőre volt. Korábban a MOVE Eger SE színeiben atletizált, teniszezett és lovagolt. Lovaglásban többszörös magyar bajnok. (Felesége, Szőke Izabella kiváló teniszező volt.)



Papp Gábor ?

Műegyetemi leventeparancsnok.



Papp László, dr.

Szentes, 1905. január 4. – Budapest, 1989. január 28.

Szentesen kezdett sportolni, 1923-tól a budapesti egyetem joghallgatójaként a MAC-hoz került. Öt kötött- és két szabadfogású magyar bajnokságot nyert. A budapesti EB-n (1927) első, az 1928-as olimpián második helyet szerez. A párizsi EB-n (1933) ismét első lesz. Az FTC-ben ökölvívó volt, majd országos bajnokságot nyert súlylökésben. 1935–70 között a magyar birkózóválogatott edzője (1961-től mesteredző). 1944-ben tagja volt a Nemzeti Sport Bizottságnak. Kezdetben a Pestvidéki Törvényszék jegyzője, majd bírája. A Legfelsőbb Bíróság tanácselnök-helyetteseként ment nyugdíjba.



Pappné Tarczay Gizella ?

Gimnáziumi tanárnő.



Papp-Váry Elemér, nemes

Hajdúböszörmény, 1870. augusztus 21. (Egy másik adat szerint 20.) – ?

Négy gimnáziumi osztály elvégzése után a Ludovika Akadémia hallgatója lesz. 1889-ben a m. kir. pécsi 19. honv. gye.-hez kerül. 1890-ben kinevezik hadnaggyá, s még ugyanebben az évben főhadnaggyá (visszamenőleges hatállyal). 1892/93: felsőbb tiszti tanfolyamot végez. 1895: a bécsújhelyi külön vívó és torna tanfolyamra jár, vívótanár lesz. (Eközben a 21., illetve a 9. gye.-nél szolgál.) 1900-ban százados lesz, 1903–07 között a nagyváradi honvéd hadapródiskola tanára és növendékszázad-parancsnoka. 1907-ben ismét Pécsre helyezik. 1909/10: a honvéd tájékoztató tanfolyamot végezte, 1910-ben a soproni honvéd főreáliskola tanára, tanulmányvezetője. 1911-ben kinevezik őrnaggyá, 1912-től a Ludovika Akadémia zászlóaljparancsnoka, tanulmányvezető-helyettese. 1914-ben alezredessé léptetik elő. 1914. augusztus 1-től 1915 végéig a Ludovika parancsnoka, ezután az orosz fronton harcol ezred-, illetve dandárparancsnokként. 1916-ban ezredes, Budapesten a tart. tiszti képzést, majd a jóléti intézmények vezetését irányítja. 1919. január 1-jén nyugállományba vonult. Jó vívó, lovas, úszó, tornász, ügyes fényképész, kerékpáros (további pályafutásáról nincsenek dokumentálható adatok). Felesége volt a Magyar Hiszekegy szerzője.



Parlay Pártly Mihály ?

Kereskedő.



Parringer Flóriánné ?



Páskándy János, dr.

1894. – Budapest, 1944. január 14.

Szatmáron volt középiskolás, Budapesten egyetemista. Fiatalabb éveiben atletizált a BEAC-ban. Az egyetem elvégzése után közigazgatási pályára lépett. A Belügyminisztérium miniszteri tanácsosa, az OSK alosztály-vezetője, tanácsosa. Tagja volt az OTT-nak.



Pasonen, Aladár ?

Finn ezredes.



Pataky/i/ Ferenc

Budapest, 1917. szeptember 18. – Budapest, 1988. április 25.

Tisztviselő volt, artista lett. Kiváló tornász: 1937–55 között 36 egyéni és 5 csapatbajnokságot nyert. A Budapesti Vörös Meteor SK tagjaként az 1948-as olimpián talajtornából egy első és két második helyet, 1952-ben Helsinkiben egy hatodik helyet szerzett.



Pataky Mária ?

Tanügyi titkár.



Pataky Tibor, hadpataki

Miniszterelnökségi osztályfőnök, majd államtitkár. 1928–44 között a II. (kisebbségi ügyek) osztályvezetője.



Paulay Györgyné, vitéz ?

V. Paulay György ezredes özvegye.



Perczel György, dr., bonyhádi

Budapest, 1878. – ?

1899-ben Budapesten kitüntetéses államtudományi, 1901-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1900-ban tart. hadnagy lett. 1904-ben leteszi az ügyvédi vizsgát, s a Budapest Közúti Vaspálya Társaság szolgálatába lép. Az első világháborúban dandár-parancsőrtisztként négy évet a fronton szolgál. (Közben előléptetik tart. századossá.) 1923-ban a BSZKRT igazgatója lesz, 1924-ben m. kir. kormányfőtanácsos. Az OTT tagja, 1935-től a BSZKRT vezérigazgatója. A Hunnia Evezős Klub evezőse volt, 1926-tól igazgatója. 1935–41 között a Magyar Evezős Szövetség elnöke, 1941-től tb. elnöke. A BSZKRT Levente Egyesületének alelnöke, a Magyar Vívó Szövetségnek tb. elnökségi tagja.

1933-ban magyarra fordította Sir James Jeans, angol fizikus világegyetemről szóló könyvét.



Peredi János ?

Levente-egyesületi titkár Kolozsvárott.



Perényi Tibor ?

Zászlós.



Pétery József , dr.

Miskolc-Mindszent, 1890. június 21. – Hejce, 1967. november 25. (Eltemetve Vácott)

Katolikus pap, 1942. szeptember 24-től váci püspök. A Kalot számára folyamatos telepítésre 10 ezer hold földet ajánlott fel a püspökség birtokából. 1946. április 18-tól viselte a Rómától kapott palliumot (érseki díszjelvényt). 1951. június 23-án a magyar hatóságok ideiglenesen házi őrizetbe vették, 1953. január 2-án ismét őrizet alá helyezték. 1953. április 6-án Hejcére internálták. (Ettől kezdve haláláig „akadályozott püspök”.) 1956 októberében szabadult, de 1957-ben ismét internálták.

A szentmise története c. munkája 2 kiadást ért meg.



Piller György

(Lásd Jekelfalussy-Piller György!)



Pintér Vilmos, vitéz

Pécs, 1882. július 2. – ?

Az első világháborúban a cs. és kir. 1. huszárezred kötelékében harcolt. 1927-ben ezredesként – saját kérelmére – nyugdíjazták. 1944. január 11-ével behívták tényleges katonai szolgálatra. Budapest VII. kerületének leventeparancsnoka volt. Az igazoló bizottság 1946-ban közigazgatási úton rendfokozatvesztésre ítélte, s nyugellátását ezen az alapon beszüntették. 1947 decemberében megváltoztatva a korábbi határozatot, igazoltnak mondták ki.



Pirovszky Lajos ?

Budapesti cserkészparancsnok.



Plenczner Sándor, dr. ?

Orvos, a szfővárosi Szívvizsgáló és Sportorvosi Intézet vezető főorvosa. Szerkesztőbizottsági tagja volt a Testnevelésnek (melléklete a Sportorvos).



Pluhár István

Tóváros, 1893. december 10. – Budapest, 1970. december 1.

Joghallgatóként a BEAC sportolója lett, s Pápai néven válogatott labdarúgó is volt. Később edzője lett a BEAC labdarúgó csapatának, 1929–32 között az egyesület főtitkára volt. 1920-tól a Nemzeti Sport újságírója, 1933-tól főmunkatársa. 1930. május 11-én kezdődik sportriporteri működése: a Magyar Rádióban az Üllői útról közvetíti a magyar–olasz Európa-kupa labdarúgó-mérkőzést. OSK-főelőadó, az OTT alosztályvezetője. A TF-en a labdarúgás tanára lett. Szerkesztette a Testnevelés c. lapot, több sporttörténeti könyvet írt, illetve szerkesztett. A Népbíróság, illetve a NOT népellenes bűntett miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy „üldözöttek vagyonának elidegenítésében” közreműködött.



Pogány Imre

(Eredeti neve: Penna)

Nezsider, 1899. október 6. – Stamford, 1992. október 10.

Marosvásárhelyen katonai alreált, 1918-ban Kismartonban katonai főreált végzett. Ezután a hainburgi műszaki akadémia, majd 1919–21 között a Ludovika Akadémia hallgatója. 1921: hadnagy, 1927: főhadnagy, 1932: százados, 1938: őrnagy, 1940: alezredes, 1942: ezredes. Vk. törzstiszti vizsgát tesz, majd 1928–31 között a Hadiakadémiára jár. Kezdetben utászcsapattiszt, 1931–45 között vk. szolgálatot teljesít. Volt hadiiskolai tanár, a katonai iroda főnökhelyettese. Ő szerkesztette az 1944. október 15-i kormányzói hadparancsot. Október 15-én a németek letartóztatták, néhány nap múlva elengedték. Ekkor a HM elnöki osztályának vezetője lett. Németországba vezényelték, ott amerikai fogságba esett. Hazatérte után rakodómunkás lett.

A népbíróság – figyelembe véve az ellenállási mozgalomhoz való csatlakozását – felmentette az ellene emelt háborús bűntett vádja alól. A budapesti büntetőtörvényszék viszont bűnösnek mondta ki: 14 havi börtönre, politikai jogai gyakorlatának 5 év tartamú felfüggesztésére, közhivatali állásának a nyugdíjigényre is kiterjedő elvesztésére ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a büntetést 1 évre szállította le, mellékbüntetésül a közügyekben való részvételtől azonos tartamú eltiltást alkalmazott. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Elvi Tanácsa ismét megváltoztatta: a börtönbüntetést 5 évre felemelte, a közügyektől eltiltás tartamát 10 évre módosította. A börtönbüntetést kitöltötte. 1971-ben kivándorolt az USA-ba, s ott az Emery Stephans nevet vette föl. 1991. november 25-én az őt elítélő határozatokat – mint törvénysértőket – hatályon kívül helyezték, az ellene háborús bűntett miatt emelt vád alól felmentették. 1992. február 1-jén tart. vezérőrnaggyá nevezték ki.



Pógyor István

Sárosoroszi, 1902. január 26. – Budapest, 1953. november 7.

1922-ben kereskedelmi érettségi vizsgát tett, s bekapcsolódott a Keresztyény Ifjúsági Egyesület (KIE) munkájába. 1925–32 között külföldön tanult, illetve ismerkedett az ifjúsági munka szervezésével, vezetésével. 1932: a KIE nemzeti titkára lett, népfőiskolát szervezett. A második világháború alatt menekültügyi és mentő-segélyszolgálatot hozott létre. 1951-ben letartóztatták, s hamis vádak alapján 6 évi börtönbüntetésre ítélték. A Gyűjtőfogházban halt meg.



Pohárnok Jenő

Győr, 1898. november 28. – München, 1962. november 14.

Tanári oklevelet szerzett, a győri tanítóképzőben tanított. 1945-től Ausztriában, majd haláláig Németországban élt. Verseket, regényeket, tankönyveket írt, ifjúsági lapokat szerkesztett. A müncheni Új Hungária felelős kiadója, szerkesztője. Kölnben, 1957-ben nevelési zseblexikont adott ki Csiky Ágnes Máriával közösen.



Poich Loránd /Lóránt/ Károly Bódog

Budapest, 1898. augusztus 10. – ?

Gimnáziumi érettségi után, 1917-ben Ludovikát végzett, majd a m. kir. 10., varasdi honv. huszárezred tisztjeként az olasz fronton harcolt. 1916: hadnagy, 1918: főhadnagy, 1923-ban a HM VI. Hőr. osztályára kerül, 1924-ben rádiós tanfolyamot végez. 1927-ben kinevezik századossá, 1928-ban a budapesti rádióőrshöz, 1929-ben a folyamőrség rádióőrségéhez helyezik. 1933-ban Pécsre, a 4. híradós századhoz vezénylik. 1937/38-ban törzstiszti tanfolyamot végez, 1938-ban kinevezik őrnaggyá. 1938–41: a 2. lovas dandár híradós századánál szolgál Budapesten. 1941-ben az I. gyorshadtest tisztje: a Délvidékre, illetve a szovjet hadszíntérre vezénylik. 1942-től alezredes s az I. páncéloshadtest híradós zászlóaljának parancsnoka. 1944-től ezredes, s augusztus 15-től a VKF-en szolgál. 1945. január 10-től a HM és a Hadsereg-főparancsnokság 5. kik. osztályán teljesít szolgálatot. 1945. április 1-jén elvonul Nyugatra. 1945. május 1. – november 7. közt amerikai fogságban van. 1946 júniusában a szolgálatból elbocsátották.



Pomozy József, dr.

Zombor, 1898. november 4. – ?

Gimnáziumi érettségi után, 1916 novemberétől a cs. és kir. 23. gyalogezrednél szolgál. Orvosegyetemet végez, 1941-ben orvos százados.



Popovics Sándor, dr.

Huszt főbírója.



Pőzel István, dr., ifj., virányosi

Budapest, 1888. november 9. – ?

Budapesten, az evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd a bonni, az oxfordi és a budapesti egyetemen jogot tanult. Hét évet a szfőváros ügyészségén töltött alügyészként, 1919-től gyakorló ügyvéd. Kiváló sportember volt: evezésben, teniszben, vívásban, műkorcsolyázásban, gyep- és jéghokiban, ügetőverseny-hajtásban több díjat nyert. Tagja volt az OTT-nak, a Nemzeti Sport Bizottságnak, elnöke a Magyar Gyeplabda Szövetségnek és a Magyar Hockey Clubnak. Képviselő, kormányfőtanácsos. Az 1943 áprilisában megalakult Magyar–Török Társaság ügyésze.



Prahács József ?

Művezető.



Práznovszky Iván, dr., zarkafalvi és práznóczi

Budapest, 1883. december 12. – ?

Jogi tanulmányai elvégzése után, 1904-ben a király személye körüli minisztériumban segédfogalmazó lesz. 1908-ban a közös külügyminisztériumba helyezték át, itt 1914-től osztálytanácsos. 1919: a magyar külügyminisztérium miniszteri tanácsosa. 1920-ban a trianoni békedelegáció főtitkára, Párizsban külügyi szóvivő, 1922-től követ és meghatalmazott miniszter. Később madridi és lisszaboni követté nevezték ki.



Prell György, dr.

Attala, 1907. szeptember 7. – ?

A pécsi polg. fiúiskolában, majd a bajai tanítóképzőben tanult. 1928-ban tanítói oklevelet szerzett. Érettségi bizonyítványt a pécsi gr. Széchenyi István Gyakorló Reáliskolában kapott 1929-ben. Tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen folytatta. Itt 1934-ben az államtudományok-, 1938-ban a jogtudományok doktora lett. 1939. november 25-én tanügyi fogalmazógyakornokká nevezték ki a Jász-Nagykun-Szolnok vm. kir. tanfelügyelőségéhez. 1941-ben felrendelték a VKM-be. Fogalmazó lett a jogügyi osztályon, majd személyügyi előadó az iskolai testnevelési ügyosztályon. Később min. titkár. 1943 nyarától az Egyetemi és Főiskolai Önkéntes Munkaszolgálat ideiglenes parancsnoka. 1944. december 5-én a minisztériummal Szentgotthárdra távozik. Innen Németországba küldik hivatalos megbízatással. Hazajöveteléig Bayreuthban tartózkodik. A budapesti népbíróság 1946-ban 2 évi börtönre, vagyona 50%-ának elkobzására, politikai jogai gyakorlatának 10 évi felfüggesztésére ítéli. A NOT 1947. június 26-án az ítéletet mérsékli: 1 év börtönbüntetésre, nyugdíjigénye elvesztésére, politikai jogai 5 évi felfüggesztésére. Ezzel együtt büntetését kitöltöttnek nyilvánítva, szabadlábra helyezte.



Prém Loránd, dr.

Pozsony, 1891. november 20. – Budapest, 1963. április 6.

Pénzügyminiszteri tanácsos, majd osztályfőnök. A Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE), az OTT főtitkára, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Magyar Balatonkutató Társulat választmányi tagja stb. A TF-en a turistaság előadója, fontos szerepe volt a magyar turistamozgalom fellendítésében. Tagja volt a Magyar Cserkész Szövetség intézőbizottságának. 1940-ben lemondott a sportéletben betöltött minden állásáról. Síkaluz címmel ismeretterjesztő munkát írt.



Protolski ?

Német, Stammführer.



Puncsecs

Csáktornyai születésű, jugoszláv (horvát) teniszező. 1941 áprilisától, a Délvidék megszállásától magyar állampolgár, a MAC teniszezője.



Pusztay/i/ János

A VKM miniszteri tanácsosa.



Radács/i/y György ?

Királyhelmeci főszolgabíró.



Radács/i/y Györgyné ?

Radácsy György (lásd ott!) királyhelmeci főszolgabíró felesége.



Radák Lajos, vitéz

Aranyosmedgyes, 1885. – ?

A szatmári református gimnáziumban és a soproni katonai főreálban tanult. Ezután a Ludovika Akadémia hallgatója lett. 1905-ben hadnaggyá avatták. Főhadnagyként a debreceni huszárezredből viszik az orosz frontra 1914-ben. Még ez évben megsebesül. 1915 márciusától ismét az orosz harctéren harcol, századparancsnokként. Hadifogságba esik, ahonnét 1918-ban megszökik. 1921-ben előléptetik őrnaggyá, 1926-ban alezredessé, 1934-ben ezredessé. 1938-ban nyugállományba vonul, birtokán gazdálkodik. Harcászati cikkeket ír a Magyar Katonai Szemlébe. Szatmár vm. törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője volt.



Radó Elemér

Nagyköcsk, 1893. július 18. – ?

Pozsonyban tett kereskedelmi érettségit 1911-ben. 1911–14 között magántisztviselő volt. 1914-ben a cs. és kir. 14. tüzérezredhez vonult be. A háborút különböző tüzér alakulatoknál harcolta végig az orosz és az olasz fronton. Megsebesült. 1916: hadnagy, 1918: főhadnagy, 1926: százados, 1937: őrnagy, 1941: alezredes, 1944: ezredes. 1920-tól csapattiszti szolgálatot teljesít. 1927-ben hadbiztosi tanfolyamot végez. 1941. augusztus 1-jével a HM 11. osztályára kerül, 1944. május 1-jétől a HM VIII. Csf.-ségen szolgál. 1944 novemberében Németországba vezénylik, itt 1945. május 1-jén amerikai fogságba esik. 1945–47 között a Nyugatra hurcolt magyar javak őrzésével volt megbízva. 1948-ban a közszolgálatból elbocsátották, 1949-től segédmunkás az Aszfaltozó és Kövező Vállalatnál. Kiváló kardvívó volt.



Radvánszky György, dr., br., radványi

Budapest, 1906. november 20. – ?

Jog- és államtudományi doktor. Volt nyíregyházi főszolgabíró, illetve Gömör-Kishont vm. főispánja.



Radványi Gyula, vitéz ?

Intézeti ellenőr.



Radványi József ?

MÁV-segédtiszt.



Radványi Tibor ?



Raff István ?

Székesfővárosi mérnök.



Rajcz/i/y Imre, dr.

(Névmagyarosításáig: Rasztovich)

Szombathely, 1912. november 8. – Buenos Aires, 1978. március 31.

1935-ben a budapesti egyetemen államtudományi doktorrá avatták. A Magyar Nemzeti Diákszövetség vezértitkára, az Egyetem és Ifjúság c. lap szerkesztője és felelős kiadója volt. A BEAC tagjaként kardvívó olimpiai-, világ- és Európa-bajnok stb. Egy időben a BEAC ifjúsági elnöke. V. Béldy Alajos személyi titkára, tanügyi fogalmazó, miniszteri titkár. A Turul Szövetség országos vezére, az OTT szakelőadója, az 1941-ben létrehozott MEFSOK főtitkára. A háború után haláláig Nyugaton élt.



Rajcsányi Ferenc

A Magyar Úszó Egyesület elnöke.



Rajcsányi László

Budapest, 1907. február 16. – Budapest, 1992. szeptember 5.

1925-ben érettségizett. 1930-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1934–72 között Budapest székesfőváros, illetve Budapest Fővárosi Tanács munkatársa: mérnök, műszaki tanácsos, főmérnök. Kardvívóként magyar bajnok, világbajnok és háromszoros olimpiai bajnok. A Magyar Vívó Szövetség elnöke volt 1956/57-ben. 1990-től haláláig az újjáalakult MAC elnöke. A Képes Sport szerkesztője volt.



Rakolczay László, dr.

(1937-ig, névmagyarosításáig: Fucsek)

Jászalsószentgyörgy, 1901. december 21. – Buenos Aires, 1960. április 18.

Négy gimnáziumi osztály elvégzése után hadapródiskolás lesz, 1918-ban beiratkozik a bécsújhelyi kat. akadémiára. Tanulmányait Magyarországon folytatta. 1921-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, 1923-ban a távbeszélő tanfolyamot, 1927-ben a szabályzatismertető tanfolyamot, 1928–31 között a Hadiakadémiát. 1920-ban hadnagy, 1923-ban főhadnagy, 1929-ben százados, 1939-ben őrnagy, 1942-ben alezredes, még ugyanebben az évben ezredes. 1929-től a budapesti tudományegyetem hallgatója, 1931-től okleveles közgazdász. 1933-ban megszerzi a doktori címet. 1931-től az 1. vegyesdandár-parancsnokságon, 1933-tól a HM VI-I. osztályán szolgál. 1939-ben az I. hadtesthez vezénylik. 1940. március 1-jén a VKF szárnysegédje. 1941. november 5-ével kinevezik helsinki és stockholmi katonai attasénak. 1942. május 1-jétől „ad interim” (ideiglenes), 1942. október 1-jétől római katonai attasé. (1943. augusztus 1-jétől római m. kir. légügyi attasé is.) 1943. december 1-jén berni katonai és légügyi attasé lesz. A nyilas hatalomátvétel után szökés bűntette miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene. A háború végeztével Svájcban maradt. 1947-ben Argentínába emigrált.



Rakovszky György, nagyrákói és kelemenfalvi

Miskolc, 1892. szeptember 10. – Kisoroszi, 1962. április 29.

A gimnáziumi érettségi után, 1910-ben a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója lesz. 1913-ban kinevezik hadnaggyá a cs. és kir. 7. huszárezredhez, itt szolgál 1918-ig (1915-től főhadnagyként). 1918-ban vk. tanf. hallgatója Belgrádban. 1920: őrnagy. 1924-től az 1., illetve a 7. vdd. pság vezérkarában szolgál, 1929-től őrnagyként. 1934: kinevezik alezredessé és párizsi katonai attasénak. (1935-től Bernben is katonai attasé.) 1937: ezredes. 1938–41: az 1. vdd., illetve az 1. hdt. vezérkari főnöke. 1941-ben a 2. hadsereg vezérkari főnöke, közben a III. hdt. parancsnokát is helyettesíti. 1941. május 1-jén előléptetik tábornokká. 1942 októberétől a HM 1. csop. főnöke, novemberétől földi főcsoportfőnöke. 1943. május 1.: altábornagy. 1943. június 30.: nyugdíjazzák. A háború után reaktiválják, katonai szakértője lesz a párizsi béketárgyalásoknak. 1946-ban ismételten nyugdíjazzák. 1951. június 15-én kitelepítik Pusztaföldvárra.



Rapaics/ch/ Dezső, vitéz, nemes, ruhmwerthi

Budapest, 1887. – ?

1941. szeptember 1-jén vezérőrnagyként nyugállományba helyezik. A Levente Gazdasági Szövetkezések elnöke lesz. 1945. február 24-én kinevezték Sopron város katonai parancsnokává.



Rapcsányi Kálmán

Kecskemét, 1895. november 27. – ?

Gimnáziumi érettségi megszerzése után Ludovika Akadémiát végez 1915-ben. Ezután bevonult a m. kir. 5. honvéd gye.-hez Szegedre (ennél az alakulatnál szolgál 1935-ig), s harcol az orosz, a román fronton. 1915-ben hadnagy, 1917-ben főhadnagy, 1925-ben százados, 1936-ban őrnagy, 1940-ben alezredes, 1942-ben ezredes lesz. Főtiszti, lovagló tiszti, technológiai és törzstiszti tanfolyamot végez. 1935-től Miskolcon, 1938-tól Budapesten szolgál. 1942. október 1-jétől a HM 8.b oszt. beosztott tisztje. 1945. március 28-án Mettenbe települ át zárt szállítmánnyal, s 1945. május 2-től november 7-ig amerikai fogságban van. Hazatérte után, 1947-ben a közszolgálatból elbocsátották.



Rátz Erzsébet, nagylaki

Kassa, 1917. január 6. – ?

Nagylaki Rátz Jenő /lásd ott!/ leánya. A gimnáziumot a budapesti Sacre Coeur Sophianumban végezte. 1936-ban érettségizett, ezután a budapesti egyetemen archeológiát, művészettörténetet tanult, 1940-ben absolvált. Tanulmányutakat tett Dél-Európában, illetve Németországban és a megszállt Franciaországban. Újságíró lett: az Egyedül Vagyunk, az Új Magyarság stb. közölte írásait. Főmunkatársa volt a Magyar Futárnak, szerkesztette az 1943-ban indult Nemzetőrt, rovatvezetője volt 1944-ben az Esti Újságnak. 1945 márciusában szüleivel Németországba távozott, ahol letartóztatták és kiadták a magyar hatóságoknak. 1946. március 21-én a budapesti népbíróság háborús és népellenes bűntettekben marasztalta el, s 7 évi börtönre, vagyonelkobzásra, politikai jogai gyakorlatának 10 évi felfüggesztésére ítélte. A NOT az ítéletet – megváltozott minősítéssel – 5 évi börtönre mérsékelte. 1950. június 27-én, szabadulása napján az ÁVH Kistarcsára internálja. Az internálótábort 1953. augusztus 31-én hagyta el. 1956 októberében a Volt Politikai Foglyok Szövetségében tevékenykedik, részt vesz a szervezet illegális lapjának szerkesztésében. Férjhez ment. Férje: dr. Heródek Sándor. A Fővárosi Bíróság 1978. október 2-án az ítéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesítette.



Rátz Jenő, nagylaki

Nagybecskerek, 1882. szeptember 20. – Vác, 1951. január 21.

A nagybecskereki főgimnáziumban érettségizett, majd fél évet a csanádi papnöveldében tanult. A Ludovika Akadémiát osztály- és évfolyamelsőként végezte el. A bécsi Hadiiskolába 1908–11 között járt. 1912-től vezérkari tiszt. Az első világháború után – amelyet végigharcolt – belépett a nemzeti hadseregbe. 1922-ben a honvéd hadiiskola tanára lesz. 1925-től a HM-ben, illetve a VKF-nél teljesített szolgálatot. 1930-ban kinevezik tábornokká, 1936-ban altábornaggyá. 1936. szeptember 5-től honvéd vezérkari főnök, 1938. május 14. – november 15.: honvédelmi miniszter. 1944. március 22-től július 19-ig tárca nélküli miniszter, a miniszterelnök helyettesítésével megbízva. 1944. november 8-tól a Felsőház elnöke. A Magyar Megújulás Pártjának pártvezér-helyettese volt. 1945 tavaszán Németországba távozott. Itt letartóztatták, s kiadták a magyar hatóságoknak. 1945. június 19-én lefokozták, a honvédség kötelékéből kicsapták. A budapesti népbíróság 1946-ban golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet a köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglani kényszermunkára változtatta. A váci börtönben halt meg. A váci rabtemetőben van eltemetve. Munkája: „A marnei csata. Előzmények, a német balsiker okai, tanulságai” címmel Budapesten, 1921-ben jelent meg.



Rátz Jenőné, nagylaki

1887. – ?

Rátz Jenő (lásd ott!) felesége, szül. Naményi Koncz Elza Erzsébet. Miután családját 1920-ban a csehek kiutasították, Budapesten telepedtek le. Fia, Tibor (szül. 1920.) szovjet fogságba esett s eltűnt, leánya, Erzsébet (lásd ott!), valamint férje börtönbe került. Ő rokonoknál húzta meg magát 1945 után, s alkalmi munkákból élt. 1951-ben kitelepítették Tiszaszentimrére.



Ravasz László, dr.

Bánffyhunyad, 1882. szeptember 29. – Budapest, 1975. augusztus 6.

1903-ban kolozsvári segédlelkész és püspöki titkár lesz. 1905-ben a berlini egyetem hallgatója. 1906: segédlelkész Bánffyhunyadon. 1907: a kolozsvári egyetemen doktorál. 1907–21 között a Kolozsvári Teológiai Akadémia ny. r. tanára. 1921: a budapesti Kálvin téri egyházközség lelkipásztora, a dunamelléki egyházkerület püspöke. 1927-től 1944-ig a Felsőház tagja. 1937–40: az MTA másodelnöke. 1948-ban püspöki tisztségéről lemond. 1953: nyugállományba vonul. Számos tanulmánya, cikke jelent meg az általa szerkesztett lapokban (Protestáns Szemle, Református Élet), illetve egyéb folyóiratokban, gyűjteményekben.



Réhm Mihály

Temes-Moravica, 1885. május 31. – ?

1906-ban avatták hadnaggyá, ezt követően a 20. tábori ágyúsezrednél, (illetve a 12. és a 8. huszárezrednél) Temesváron, Aradon, Szegeden szolgál. Az első világháborúban az orosz és a román fronton harcolt. Huszárfőhadnagyként tartalékos állományba helyezték.



Reisch Gyula ?

Főmérnök a HM 11. osztályán.



Reményi-Schneller Lajos, dr.

Budapest, 1892. március 15. – Budapest, 1946. augusztus 24.

Budapesten végezte középiskolai és főiskolai tanulmányait. Jogi doktorátusát a budapesti tudományegyetemen szerezte. Pénzügyi szakemberként a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál kezdte pályafutását. 1923-ban a bank vezérigazgatója lett. 1935: a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vezérigazgatója. 1938. március 9. – 1944. október 16.: pénzügyminiszter. 1939. március 12-től titkos tanácsos. Elnöke s aktív versenyzőként támogatója is volt a Magyar Vitorlás Yacht Szövetségnek. Háborús főbűnösként a népbíróság ítélete alapján kivégezték.



Rendek Károly, dr. ?

Pest vm. tb. főügyésze.



Rényi Árpád, dr.

? – 1943. június 13.

Miniszteri tanácsos a HM-ben.



Rer/r/ich Béla, ifj., dr.

Budapest, 1917. november 26. –

Apja, id. Rerrich Béla építész volt. Budapesten, a piaristáknál érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett, s letette az ügyvédi vizsgát. Testnevelésügyi segédelőadó, tanügyi fogalmazó, 1945 júliusától tanügyi titkár volt. 1937–45: a BEAC, 1946–47: a Toldi Miklós SE, 1948–49: a Hitelbank, 1950–54: a Budapesti Lokomotiv, 1955–56: a Budapesti Törekvés vívója. Többszörös magyar bajnok, háromszoros olimpikon. Edzője Gerentsér László (lásd ott!) volt. 1957 óta Svédországban él, a svéd párbajtőr-iskola megteremtője.



Resetár László ?



Réthy/i/ Gyula, dr. ?



Réti Dezső ?

Számviteli tiszthelyettes.



Révay Ferenc, gr. ?



Révay István, gr.

Tajmasári, 1899. május 7. – Korneuburg, 1989. október 30.

Csehszlovákiai magyar politikusként elnöke volt a Széchenyi Magyar Kulturális Egyesületnek. Földbirtokos. A Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség alapítója és díszelnöke. Az Egyesült Magyar Párt elnöke. A Felvidék visszacsatolása után tagja lett a Felsőháznak. Az OTT tagja, a MAC választmányi tagja. 1945–49 között a budapesti Teleki Pál Intézet igazgatója. 1949-ben Nyugatra távozott. Több tanulmánya jelent meg a kisebbségben élő magyarságról.



Révay József ?

Balatonfüredi leventeparancsnok.



Rézler Gábor ?

Érsekújvári polgármester.



Richter /Kevey/ János

(A „Kevey”-re 1933-ban kért névmagyarosítási kérelme „visszaadatott”.)

Kevevára, 1907. február 28. – ?

1931-ben avatják hadnaggyá, s megkezdi tényleges szolgálatát Szegeden. 1934-ben előlép főhadnaggyá, s a SPOTI hallgatója lesz. 1935. október 1-jén a SPOTI állományába kerül. 1936: az I. határőr kerület parancsnokhelyettese. 1937-ben főtiszti tanfolyamot végez, s a SPOTI-ba helyezik vissza. 1939. január 5.: kirendelik Varsóba. 1940-ben századossá nevezik ki. 1941. augusztus 1-jén a HM VIII. csoportfőnökségére vezénylik, s v. Béldy Alajos személyi segédtisztje lesz (1943. november 10-től az IHNOV állományába kerül). 1944. október 1.: a 22. gye.-nél (Komárom) szolgál, ekkor már őrnagyként, december 28-tól zászlóaljparancsnokként. Alakulatával elvonul Németországba. Hazatérése után a katonai ügyészség letartóztatta. További sorsa ismeretlen. Rendszeresen publikált, a Magyar Katonai Szemle rovatvezetője volt.



Richthofen, Oswald Freiherr, von

Német követségi titkár (Legationssekretär)



Rimler Iván, dr. ?

Járásbíró, leventevezető.



Romy Arisztid ?

Pestszenterzsébet polgármestere.



Roskovics Emánuel ?

Alsóvereckei főszolgabíró.



Rosztóczy Ernő, vitéz, dr.

Kalocsa, 1899. január 22. (egy másik adat szerint: 19.)-Hódmezővásárhely, 1969. június 9.

Középiskoláit Makón végezte. 1917-től tüzér az olasz hadszíntéren. Megsebesül. 1923-ban Budapesten szerzett orvosi diplomát. 1925–37 között Szegeden csapatorvos, illetve a helyőrségi kórház laboratóriumának vezetője. Közben a szegedi egyetem tanársegéde, adjunktusa, majd magántanára. 1927-ben orvosi főtiszti tanfolyamot, 1938-ban törzstiszti tanfolyamot végzett. 1937–44. március 1.: a HM orvosi osztályán szakelőadó, majd az ifjúsági egészségügy és a sportorvosi szakfeladatok szakelőadója. Vezetője volt a M. kir. Honvéd Képességvizsgáló Intézet levente alosztályának. 1941-től a kolozsvári egyetem magántanára. M. kir. főtörzsorvos, igazgatósági tagja a Testnevelési Főiskolának. 1930: százados, 1940: őrnagy, 1942: alezredes. 1944. március 2. – november 30.: hadibeosztást kap. Utána az egészségügyi ellenőrző bizottság tagja, illetve a honvéd szervek hozzátartozóinak egészségügyi gondozója és az ifjúsági egészségügyi munka felszámolója. 1945-ben betegeivel Burgenlandba települ ki. 1946-tól Hódmezővásárhelyen körzeti orvos lesz, 1955-től ugyanitt a közegészségügyi járványállomás orvosfelügyelője. Fő kutatási területe a sportorvostan, a közegészségügy, az élelmezésügy; e témakörökben mintegy 70 dolgozata jelent meg.



Rozváczy Lajos, vitéz, rozváczi

Kalocsa, 1886. április 14. – ?

Négy gimnáziumi osztályt végzett, 1900-ban beiratkozott a nagyváradi hadapród iskolába. 1903–06 között a Ludovika Akadémia hallgatója. 1906-ban hadnagyként a m. kir. 8. honv. gye.-hez vezénylik. 1910-ben előléptetik főhadnaggyá, 1912–14 között Bécsben elvégzi a hadbiztosi tanfolyamot. Alhadbiztosként a II. honv. ker. hadbiztosságára kerül. 1919. május 30. – augusztus 12.: a szegedi kormány hadügyminisztériumának hadbiztosságán oszt.vezető, azután a szegedi katonai körzet hadbiztosságának vezetője. 1922-ben altanácsnok intendáns, majd főhadbiztos lesz. 1939-ig a HM III. csf. gazdasági előadója, 1939-től főhadbiztosként számvevőségi főnöke, a gazdászat közigazgatási főnöke. Ezután vezérőrnagyként a honvéd hadbiztosi tisztikar főnöke. 1941. október 1-jén szolgálaton kívüli közellátási államtitkár lesz.



Rózsás József, vitéz

Győr, 1894. – ?

Az első világháborúban a 18. gye.-hez vonult be. 1940. március 16-ig a rádióműsor ellenőrző és felülvizsgáló bizottság rendes tagja; a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának központi vezetője. Szerkesztette a Magyar Katonaújságot. 1943-ban alezredes volt.



Rőder Vilmos

Pécs, 1881. január 11. – Budapest, 1969. december 13.

A Ludovika elvégzése után, 1899-ben hadnagy. 1904-ben a bécsi hadiiskolán végez, főhadnagy lesz. Az első világháborúban hadosztály-, később hadtest vezérkari főnök. 1920-tól a HM-ben szolgált. 1930–35 között honvéd vezérkari főnök (1933-tól vezérezredesként). 1935. január 16.: nyugállományba vonul, majd a Darányi-kormány honvédelmi minisztere lesz. A háború után nyugdíját megvonták, 1951-ben kitelepítették Füzesabonyba.



Röhrik Krisztián, dr. ?

Ügyvéd Újverbászon.



Ruda/i/y Rezső, dr.

Miniszteri osztálytanácsos, a VKM IV/4. ügyosztály vezetője.



Rudolf Lóránt (Loránd), dr.

Esztergom, 1904. április 12. – Pécs, 1979. december 16.

1928-ban, a budapesti tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett. Ezután joggyakornok volt Kecskeméten és Budapesten. 1937-ben ügyvédi-bírói vizsgát tett. 1938-ban Pécsett egyetemi m. tanár, illetve a pécsi törvényszék bírája lett. 1943: ny. rk. tanár. 1944: a ráckevei járásbíróság elnöke. 1945-ben kinevezik a budapesti törvényszék elnökévé, 1946-ban a budapesti ítélőtábla bírájává. Még ugyanebben az évben a pécsi tud. egyetem ny. r. tanára lesz (1948–49-ben dékán). 1974-ben tanszékvezető egyetemi tanárként vonult nyugdíjba. Jelentősek elméleti munkái.



Rüdiger, Frau dr. Jütte ?

A német birodalmi leányszervezet egyik vezetője.



Rütt, Walter ?

Német kerékpáros edző.



Saád/t/ Ferenc, dr.

Nagyszalonta, 1902. március 11. – ?

A honvéd hadapródiskola 3 évfolyamát elvégezve 1921-ben kinevezték alhadnaggyá, 1925-ben hadnaggyá, 1926-ban főhadnaggyá. A 7. honv. gye.-nél szolgált, innen 1927-ben áthelyezték a Bocskai reáliskolába, majd a pécsi Zrínyi Miklós reáliskola nevelőintézetébe tanárnak. Közben a budapesti tud. egyetem hallgatója lesz: nyelvtanári oklevelet, majd 1936-ban bölcsészettudományi doktorátust szerez. 1935-től százados. 1940-ben sikerrel befejeződött egyetemi magántanári haibilitációja. 1941. augusztus 1-jével áthelyezik a repülő hadapródiskola állományába. 1942. június 1-jén a budapesti műszaki hadapródiskola állományába osztják be. 1942. március 31-től őrnagy, 1943. augusztus 1-jétől alezredes. További sorsa ismeretlen. Katonai nevelés c. munkája 1941-ben jelent meg Pécsett, a Honvédelmi nevelés c., valamint A nagyváradi hadapródiskola c. 1944-ben Budapesten.



Sajgó Győző, dr.

Adony, 1887. február 10. – ?

1930-tól a budapesti 11. helyőrségi kórházban szolgál. 1934-ben törzsorvosi tanfolyamot végez. 1935: 2. oszt. főtörzsorvos. 1940-ben a Hadirokkant Intézetbe vezénylik. Itt 1940. szeptember 1-jétől 1. oszt. főtörzsorvos. 1928: őrnagy, 1935: alezredes, 1940: ezredes, 1943: vezérőrnagy. 1945. január 1.: nyugállományba vonul.



Sajtos ? ?

Tanár.



Salamon Géza, dr. ?

Fővárosi tanácsnok, testnevelési előadó.



Sárkány Gyula, dr. ?

Cegléd polgármestere.



Sárkány Jenő, ifj., vitéz, nemes, ilenczfalvi

Budapest, 1899. szeptember 22. – Krasznoje-Olim mellett, 1943. február 2.

1915–16-ban katonai főreáliskolát végez Pozsonyban. 1916–18: a mödlingi műszaki akadémia hallgatója. 1918-ban avatták hadnaggyá. Harcol az olasz fronton. 1918. november 4. – 1919. szeptember 25.: olasz hadifogságban van. 1919. november 17-től a nemzeti hadsereg fővezérségén a vezérkar főnökének parancsőrtisztje. Fokozatosan emelkedik a ranglétrán: vk. alezredes, majd ezredes lesz, a honvédelmi miniszter szárnysegédje. 1939-ben varsói katonai attasé. 1942. augusztus 1-től a 2. magyar hadseregben a III. hadtest (Stomm Marcel – lásd ott!) vezérkari főnöke. A doni visszavonuláskor, hogy elkerülje a szovjet hadifogságot, öngyilkos lett.



Sárói/y/ Szabó Lajos ?

Százados, az ún. Ifjúsági Lövésztanfolyamok egyik szervezője. Az első világháború hősi halottja, „leventeideál”. 1901-ben Budapesten jelent meg Az Osztrák–Magyar Monarchia katonai térképei című munkája.



Sárosi György, dr.

1912. szeptember 16. – 1993. június 20.

Az FTC labdarúgója: öt bajnokságot, egyszer Közép-európai Kupát nyert 1937-ben. Ez évben csapatkapitánya volt a Nyugat-Európa ellen győztes Közép-Európa válogatottnak. 61-szeres magyar válogatott, VB-ezüstérmes (1938). 1948-ban Olaszországba szerződött, edző lett a Juventusnál. Haláláig ott élt.



Sáross/i/y Imre

1908. – ?

Vízilabdázó, 1922-től az MTE, majd az FTC mellúszója. 1930-tól edzőként tevékenykedett. (Sok olimpiai-, Európa- és országos úszóbajnokot nevelt.) Dolgozott szakfelügyelőként is. 1963–66 között a magyar válogatott úszókapitánya volt. Jelentős a szakirodalmi munkássága. Fő műve: Az úszás kis kézikönyve (Budapest, 1954. Bárány Istvánnal).



Sass Elemér, dr. ?

A Belügyminisztérium miniszteri osztályfőnöke.



S/c/hédey Lászlóné ?



Scheel, Gustav Adolf, dr. ?

Német diákvezér.



Scheffler János, dr.

Kálmánd, 1887. október 29. – Jilava, 1952. december 6.

Katolikus pap. 1942. március 26-án szatmári püspöknek nevezték ki. 1948. szeptember 3-án nyugdíjazták. 1949 végén a román hatóságok deportálták. 1950. május 20-tól kényszerlakhelye: Kőrösbánya (Baia de Criş).



Schenker Zoltán

(Lásd Ozoray Zoltán)



Schindler, dr. ?

Német.



Schirach, Baldur von

Berlin, 1907. május 9. – Kröv, 1974. augusztus 8.

1925-től vezetőségi tagja a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak. 1928: a Nemzetiszocialista Német Diákszövetség vezetője. 1931: a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt ifjúsági vezetője. 1933–40: birodalmi ifjúsági vezető. 1940–45: körzetvezető és birodalmi helytartó (Gauleiter und Reichsstatthalter) Bécsben. A nürnbergi perben 20 évi börtönre ítélték.



Schirger Lajosné ?

A budapesti kísérleti konyha vezetője.



S/ch/lachta Alíz, zadjeli és nádasi

Szociális missziós nővér, Schlachta Margit (lásd ott!) testvére.



S/ch/lachta Margit, zadjeli és nádasi

Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, 1974. január 6.

1908-ban tagja lett a Szociális Misszió Társulatnak, majd megszervezte a Keresztény Női Tábort. 1920–22 között nemzetgyűlési képviselő, 1923-tól a megszűnéséig (1949) vezeti az általa alapított Szociális Testvérek Társaságát. Tagja volt a konvertitákat védő Magyar Szent Kereszt Egyesületnek. A német megszállás alatt sok üldözöttet mentett meg. 1945–49: képviselő. 1949-ben az USA-ba távozott. Alapító szerkesztője volt a Keresztény Nő, felelős szerkesztője a Magyar Nő c. folyóiratoknak.



Schlippenbach, Stephan Graf ?

Német tudósító (Vertreter des deutschen Nachrichtenbüros).



Schmidt ?

Német, Oberbannführer.



Schmidt József, vitéz

Budapest, 1884. – ?

Miniszteri osztálytanácsos, m. kir. kormányfőtanácsos. Fiatalon futballozott, vízilabdázott a Magyar Úszó Egylet csapatában, 1904-től versenyszerűen úszott az MTK-ban. Harcolt az első világháborúban: 8 hónapig Przemyśl várát védte, utána 4 évig orosz hadifogságban volt. Tagja volt a SÉOF-nak (mint a testnevelési intézmények és sportlétesítmények főfelügyelője), társelnöke, majd egy időben ügyvezetője a MUSZ-nak. Úszást oktatott az Erzsébet Nőiskolában, a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán és a Testnevelési Főiskolán. Az OTT igazgatója (1939-es nyugalomba vonulásáig), a MOB sajtóreferense. 1943-ban rövid ideig a Nemzeti Sport Uszoda igazgatója volt ideiglenes megbízatással. Kiváló szakíró, a Nemzeti Sport belső munkatársa volt.



Schneider, Martin ?

Német tornaszakvezető.



Schöpflin Károly, dr.

Miniszteri osztálytanácsos a VKM-ben.



Schumacher, Fritz

Német, Hauptbannführer.



Schurig, Walter, dr.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen a német nyelv rektora és a német irodalom megbízott előadója volt. Az Eötvös Kollégium tanára. Az 1941-ben az Apponyi téren – 1951-től Felszabadulás, 1991-től Ferenciek tere – megnyílt Budapesti Német Tudományos Intézet kulturális szakosztályának vezetője.



Sebők János, vitéz ?



Sebők Sándor, vitéz, felsősajói

Veszprém, 1898. – ?

Az első világháborúban a 312. h. gye.-hez vonult be. Emléklappal ellátott hadnagy. A háború után banktisztviselőként dolgozik. A Királyi Magyar Yacht Club vitorlázójaként részt vett az 1928-as olimpián. Később a klub ügyvezető elnöke, a Vitorlázó Szövetség főtitkára, a MAC motorsport osztály tagja, a Nemzeti Sport Bizottság tagja.



Serédi Jusztinián, dr.

(Eredeti neve: Szapucsek György)

Deáki, 1884. április 23. – Esztergom, 1945. március 29.

Tizenegy gyermekes kézműves családból származott. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi kir. kat. főgimnáziumban végezte. Eredeti nevét – Szapucsek – hatodikos gimnazistaként magyarosította. 1901-ben lett bencés novícius (ekkor vette fel a keresztségben kapott György helyett a Jusztinián nevet). Pannonhalmán, Győrben tanult. 1904-től Rómában folytatja tanulmányait, itt doktorál egyházjogból. 1908-ban szentelték pappá. 1927-ig, esztergomi érsekké történt kinevezéséig az örök városban élt: itt kánonjogi tevékenységet folytatott, forráskiadványokat jelentetett meg, a magyar nagykövetség kánonjogi tanácsosa volt stb. 1928. január 15-től bíboros. 1941. november 11–12-én egyházmegyei zsinatot tartott. 1944-ben írásban és személyesen is tiltakozott a zsidókat ért jogfosztások ellen. (Főrendiházi tagként is!) A Szent István Társulat fővédője, 1933-tól elnöke volt. A budapesti és az oxfordi egyetem díszdoktorává választotta. 1941–44 között írt följegyzéseit 1990-ben adta ki a Zrínyi Kiadó.



Seress László

Kiskunfélegyháza, 1897. május 1. – ?

Kiskunfélegyházán jár gimnáziumba: az érettségi letétele után, 1915 októberében a m. kir. kiskunfélegyházi honv. gye.-hez vonul be, s az orosz és az olasz hadszíntéren harcol. 1916 februárjában tart. tiszti iskolát végez. 1917 augusztusában kinevezik hadnaggyá. 1919-ben a magyar Vörös Hadseregben századparancsnok, majd a tiszántúli hadseregcsoport vonatparancsnoka. 1920–36 között rendőrségi detektív. Ezután gyári munkás, majd szellemi ínségmunkás Kecskeméten. 1941 júliusától Szabadkán, illetve Kecskeméten szolgál. Ezután segédtiszti beosztásban a szovjet fronton harcol. 1943-tól Kunszentmiklóson leventekörzet-, majd járási leventeparancsnok. (1943 augusztusától főhadnagyként). 1945 márciusában a felsőbb parancsnoksággal Németországba (Ausztriába) ment. Itt 1947. április 15-ig angol hadifogságban volt. Hazatérése után segédmunkásként az építőiparban (Dunapentelén) dolgozott, majd a Borforgalmi Vállalat anyagbeszerzője lett. 1955-től a kecskeméti Háziipari Szövetkezet anyagmozgatója.



Shvoy Lajos

Budapest, 1879. március 9. -Székesfehérvár, 1968. január 21.

Apja államvasúti tiszt volt, két testvére – Kálmán és István – magas rangú katonatiszt lett. A teológia elvégzése után, 1901-ben pappá szentelték. Vezetője és egyik alapítója a Regnum Marianumnak. 1927-ben Prohászka Ottokár utóda a székesfehérvári püspöki székben. Ezután felsőházi tag. A Szt. Cecília Egyesület elnöke. Pápai trónálló. 1947-ben római grófi címet kap. Műve: Amerikai levelek. (Székesfehérvár, 1938.)



Siacsics Vladó ?



Sigray Antal, gróf

Ivánc, 1879. május 12. – New York, 1947. december 26.

Legitimista politikus, 1904-től főrendházi tag. 1919-ben Bécsben az ABC egyik vezetője. 1920–39 között nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő, ezután a Felsőház tagja. Megalakulásától, azaz 1925-től 1941-ig elnöke volt a Magyar Ökölvívó Szövetségnek, a MAC-nak pedig 1933-tól 46-ig, az egyesület feloszlatásáig. 1944. március 19-én a németek Mauthausenbe hurcolták. A háború után az USA-ba távozott, s ott, a fogságban szerzett betegségben meghalt.



Sikler Henrik ?

A Nemzeti Sportcsarnok alkalmazottja. Gyermekei: Erzsébet, Henrik és György.



Siklóssy Frigyes, dr. ?

A Pénzintézeti Központ tisztviselője.



Sikorszky ? ?

Alezredes, az 1. hdt. építési kirendeltségvezetője.



Simon Elemér, dr., vitéz

1875. – ?

Jogot végzett, harcolt az első világháborúban. 1910–18 között a nagymartoni kerület országgyűlési képviselője volt. 1922-től Sopron város és vm. főispánja. A Magyar Vöröskereszt tb. alelnöke, majd elnöke. A Közellátási Minisztérium min. osztálytanácsosa.

Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki.



Simon László, dr. ?

Szombathelyi tankerületi főigazgató.



Simonfay Ferenc

(Névmagyarosításáig: Sauer)

Cservenka, 1891. október 17. – Piliscsaba, 1967. június 4.

Öt gimnáziumi osztály elvégzése után, 1906-ban a soproni katonai főreáliskolába iratkozott be. 1912-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, s hadnagyként bevonult a 6. honvéd gye.-hez. Harcolt az első világháborúban, 1914-től főhadnagyként, 1917-től századosként. Megsebesült. 1918 novemberétől a budapesti védőrségnél, 1919 novemberétől a tolnai gye.-nél szolgál. 1921-ben a HM-be vezénylik. 1923-ban hadbiztosi tanfolyamot végez. 1925-ben a Folyamőrségnél, 1926-tól a Pénzügyminisztérium XIX. főosztályán, 1930-tól az 1. vegyesdandárnál teljesít szolgálatot. 1931-ben kinevezik őrnaggyá, 1935-ben alezredessé, és a HM 3/a osztályára vezénylik. 1939-ben a Miskolc székhelyű VII. hdt. hadbíróságának vezetője (1941. május 1-től ezredesként). 1943. június 1-jén az I. hdt.-hez utalt HM közvetlen szervek hadbíróságához osztják be. 1944. január 1-jén kinevezik vezérőrnaggyá. 1945. április 2-től 1955-ig szovjet hadifogságban volt. Utána 1956. június 5-ig az ÁVH tartotta fogva.

(A Naplóban szereplő Simonfay vagy ő, vagy Pál nevű – lásd ott! – testvére.)



Simonfay Pál

(Névmagyarosításáig: Sauer)

Kula, 1885. február 25. – Jászkarajenő, 1980. augusztus 7.

Öt gimnáziumi év után 1899-ben honvéd hadapródiskola hallgatója lett. 1905-ben avatták hadnaggyá. 1904–11 között a 6. honv. gye.-nél szolgált. 1911-ben előléptetik főhadnaggyá, s a bécsi hadbiztosi tanfolyamra vezénylik. 1913-tól alhadbiztosként a szegedi II. honv. kerület hadbiztosságán, illetve a harctéren szolgál. 1918-tól az 5. vdd. pság, 1926-tól az 1. vdd. pság hadbiztosa, majd a HM közvetlenek hadbiztosságának vezetője. Vezérhadbiztosként vonul nyugállományba. 1950-ben letartóztatták, 3 évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. 1953-ban szabadult. További sorsa ismeretlen. (A Naplóban szereplő Simonfay vagy ő, vagy Ferenc nevű – lásd ott! – testvére.)



Simpson, R. J.

A Magyar Atlétikai Szövetség amerikai trénere. Az olimpiai kerethez 1939-ben szerződtették. A Testnevelési Főiskolán az edzőképző tanfolyam egyik előadója. A Magyar Atlétikai Szövetség által 1939-ben megjelentetett, a szakképzés előmozdítását célzó „Vezérfonal” c. munka egyik szerzője. 1942-ben visszament az USA-ba.



Sipeki-Balá/z/s Lajos

Katonai pályafutását a pécsi Zrínyi Miklós katonai főreálban kezdte, majd a Ludovika Akadémia hallgatója lett. Sokoldalú sportolóként megismerkedett az íjászattal, sízett, részt vett járőrversenyeken, öttusázott. 1935 augusztusában avatták hadnaggyá, tagja volt a berlini olimpián szereplő magyar öttusa csapatnak. 1939-ben hadi-műszaki törzskari jelöltként a József Műegyetemre vezényelték. 1943-ban, immár századosként öttusa magyar bajnok lett. Párbajtőrcsapatban többszörös magyar bajnok. 1944 decemberében a HM egyetemi zászlóaljának parancsnoka. Budapest ostromakor légitámadás éri, súlyos égési sérüléseket szenved. 1945-ben a népbíróság népellenes bűntett elkövetésével vádolta, s életfogytiglani börtönre ítélte. Hét évet töltött fegyházban. Szabadulása után a Tiszai Vegyi Kombinát tervezője lett. 1973-ban ment nyugdíjba. 1992. április 13-án rehabilitálták.



Sipos István, dr.

Mohács, 1875. február 1. – Pécs, 1949. december 2.

Felszentelése után káplánként tevékenykedett Baranya vm.-ben. 1906-ban az egyháztörténelem és az egyházjog tanára a pécsi katolikus teológián. Az első világháború után a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karán az egyházjog előadója. 1927-ben szászvári apáttá nevezik ki. 1930-tól a pécsi papnövelde igazgatója. 1931-től apátkanonok, 1936-tól apostoli vizitátor. Több egyházjogi munka szerzője. (A Napló Sipos Istvánja a Református Teológiai Akadémia magántanára.)



Sipos László, dr. ?



Sipos/s/ Sándor, dr. ?

Miniszteri titkár a VKM kisebbségi osztályán.



Skultéty Ede ?

Tartalékos hadnagy.



Sólyom Zsigmond

Szinérváralja, 1918. május 17. – ?

1930–38 között a nagyenyedi tanítóképzőt végezte, kántortanítói oklevelet szerez. 1939. november 15-én a román bukaresti 21-es gyalogezredhez vonult be, innen 1940 elején Magyarországra szökik. 1941 áprilisától a Magyar Honvédségnél szolgál. Ez év augusztus 1-jétől a Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézetbe vezényelték. 1942. január 1-jén kinevezik alhadnaggyá. 1941 októberétől a szatmárnémeti járási leventeparancsnokságon szolgál. 1943/44-ben a szovjet frontra vezénylik, 1944 őszén parancsnokságával a Dunántúlon tartózkodik. 1946–49 között rendőrfőhadnagy, utána a Sör- és Borforgalmi NV alkalmazottja. Később a MESZHART hajójavító üzemének normása, a MAHART alkalmazottja, a Tűzoltószergyár áruforgalmi csoportvezetője. 1958-ban lefokozták mint osztályidegent.



Sólyom Zsigmondné

1923. augusztus 7. – ?

Sólyom Zsigmond (lásd ott!) felesége, szül. Kovács E. Mária.



Somogyi Endre, vitéz

Cserépfalu, 1891. november 18. – Budapest, 1967. szeptember 9.

Öt gimnáziumi osztály elvégzése után a pécsi hadapródiskolába iratkozott be, melynek elvégzése után a Ludovika Akadémia hallgatója lett. 1912-ben avatták hadnaggyá. 1914-ben a 30. honvéd gye.-hez vezényelték, s előléptették főhadnaggyá. Harcolt az első világháborúban, 1917-ben elvégezte a bécsi Hadiiskola előkészítő tanfolyamát. 1918-ban kinevezték a Ludovika Akadémia tanárává. 1919-ben századosként áthelyezték az I. hadosztályhoz. 1920/21: Hadiakadémiát végez. 1922-től ismét a Ludovika tanára. 1927-ben a 6. vegyesdandár parancsnokság állományába került. 1928-ban őrnagy lesz, s vitézzé avatják. 1931-ben kinevezik a honvédelmi miniszter szárnysegédjévé. 1932-ben az öttusa olimpiai küldöttség vezetője a Los Angeles-i olimpián. 1933-ban párbajtőr egyéni bajnok és a győztes bajnokcsapat tagja. Gömbös Gyula halála után, 1936-tól a HM VI-4. oszt. vezetője, 1938-tól a HM 4. vkf. osztály vezetője lesz. 1939. január 15-étől a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet parancsnoka, 1943 áprilisától hadtudományi szakértő is. Közben 1933-ban alezredessé, 1936-ban ezredessé, 1940-ben tábornokká, 1941. december 31-én vezérőrnaggyá, 1943. február 1-jén altábornaggyá léptetik elő. 1945. március 28-án az intézettel kitelepült Felső-Ausztriába. 1945. május 8-tól október 23-ig amerikai hadifogságban volt. Hazatérte után, 1946. április 27-én rendfokozatának meghagyása mellett nyugállományba helyezték. 1951-ben megvonták nyugdíját, családjával együtt kitelepítették Ostorosra: Szomolya község harangozója lett.

Elnöke volt az Öttusa Nemzeti Bizottságnak, tagja a Nemzeti Sport Bizottságnak. Ő szervezte meg a Honvéd Tiszti Vívó Klubot, melynek csapatkapitánya, majd ügyvezető alelnöke, elnöke lett. Megírta a HVTK húszéves történetét, egy időben a Magyar Katonai Szemle sportrovatát szerkesztette. 1928-ban jelent meg Magyarország és környéke államainak katonai földrajza c. műve, az első magyar katonaföldrajzi kézikönyv.



Somogyi Imre

Abony, 1902. május 26. – Budapest, 1947. augusztus 5.

Fizikai munkás volt, 1926-ban festőipari segéd lett. Festett templomokat, díszleteket, tanult szoboröntést, kő- és gipszszobrászatot. 1927/28-ban elvégezte a polgári iskolát. 1929–31 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1931-ben Bulgáriában – oda kerékpárral ment – a bolgárkertészetet tanulmányozta. Ezt követően szellemi és tárgyi néphagyományokat gyűjtött. Alapító tagja volt a Nemzeti Parasztpártnak. Népi termelőszövetkezeteket szervezett Baranyában és Tolnában. A Paraszt Népfőiskolák egyik megindítója volt. A német megszállást követően részt vett az ellenállásban. A háború után jelentős közéleti tevékenységet folytatott. 1942-ben jelent meg a Kertmagyarország felé c. műve.



Somogyváry Gyula, vitéz

Füles, 1895. április 21. – 1953. február 12.

1914-től újságíró. Az első világháborút végigharcolta, főhadnagyként szerelt le. Tagja volt az Ébredő Magyarok Egyesületének. 1920-ban az MTI osztályvezetője lett. 1928-ban a Magyar Telefonhírmondó és Rádió irodalmi igazgatójának nevezték ki. 1935-től kormánypárti képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának jegyzője. 1944. március 21-én a németek Mauthausenbe vitték. 1945-ben hazajött, nyugdíjazták. 1950-ben a magyar hatóságok internálták: a táborban halt meg. Regényeket, színműveket, Gyula diák néven verseket írt.



Somogyváry Gyuláné, vitéz

Somogyváry Gyula, vitéz (lásd ott!) felesége.



Somoss Elemér ?

Miniszteri osztálytanácsos.



Soós István

Nagykároly, 1893. március 22. – ?

1912-ben elvégezte a nagyváradi hadapródiskolát, 1914-ben a lovagló tanfolyamot. 1914-ben hadnagyként bevonult a m. kir. 4. honvéd gye.-hez. Rövid harctéri szolgálat után 1914. szeptember 6-án orosz fogságba esik. Saját bemondása alapján 1920. november 19-én szabadul. 1921-ben előléptetik főhadnaggyá, s előadó tiszt lesz az 1. honvéd vegyesdandárnál, majd a Bocskai főreáliskolában. 1922-től főelőadó, százados. 1925-ben pedagógiai tanfolyamot végez. 1927-ben a 2. gye.-hez vezénylik. 1931-ben törzstiszti tanfolyamot végez. 1933: őrnagy, Pest vm. gödöllői járásának testnevelő vezetője. 1937: alezredes, a soproni Rákóczi Ferenc reáliskola zászlóaljparancsnoka. 1940-ben a soproni 4. honvéd gye. állományába kerül. 1941-ben a mátyásföldi repülőtérre, majd a Légierő pság.-ra, végül ez év augusztus 1-jén a HM 40. osztályára vezénylik alosztályvezetőnek. 1942. november 15-től a HM 4. (nyugdíj és jóléti) osztály vezetője lesz. 1942. április 1-jén ezredes. 1944. november 1.: rangfenntartás nélkül mellőzve. 1945. március 28-án a HM-mel Németországba távozik. 1945. április 28. – 1946. május 1. között amerikai fogságban volt.



Steding ?

Német, a torna szakhivatal vezetője. 1941-ben meghalt.



Stolpa Gyula ?

BEAC-alelnök.



Stolpa József, dr.

Karád, 1887. november 17. – Budapest, 1958. december 15.

1912-ben megszerzi a jogi doktorátust, 1914-ben bírói és ügyvédi vizsgát tesz. Harcolt az első világháborúban. Hazatérte után bíró. 1922-től az Igazságügyminisztérium alkalmazottja. 1937-től a VKM államtitkára. A Testnevelési Főiskola igazgatótanácsának tagja, a Magyar-Német Társaság társelnöke. 1946-ban 6 havi börtönre ítélték. Több jogelméleti és -történeti munka szerzője.



Stomm Marcel, gróf

Vác, 1890. december 24. – Budapest, 1968. április 25.

1905-ben a pécsi honvéd hadapródiskolába iratkozik be. 1908-ban Temesvárott érettségizik, s a Ludovika Akadémiára kerül. 1911-ben hadnagyként Kassán kezdi meg katonai szolgálatát. 1913: a szudétanémet cs. és kir. 73. gyalogezred tisztje. Az első világháborút végigharcolja. Ezt követően vezérkari százados a HM-ben. 1924–27: a Ludovika tanára. 1931–34: londoni katonai attasé. Hazarendelése után zászlóaljparancsnok Kecskeméten, majd a 7. gyalogezred parancsnoka. 1942. november: altábornagyként a III. hadtest parancsnoka. 1943 februárjában szovjet hadifogságba esik: itt amputálják mindkét lábát. 1951-ben érkezett haza. Magyarországon „folytatólagosan elkövetett háborús bűntett” címén kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet előbb életfogytiglani börtönre, később 12 évre szállították le. 1954-ben szabadult. 1989-ben rehabilitálták, posztumusz vezérezredessé léptették elő. Emlékiratai 1990-ben jelentek meg.



Sturm Dénes

Ezredes, a HM főfelügyelője, a női önkéntes honvédelmi munka országos felügyelője.



Sturm Dénesné

Sturm Dénes ezredes (lásd ott!) felesége.



Subik Károly ?

Főtanfelügyelő Egerben.



Surányi János, dr.

Győr, 1886. február 12. – Budapest, 1965. november 8.

1906-ban elvégezte a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémiát, majd itt az Országos Növénytermelési Állomás asszisztense lett. 1933–37 között az állomás igazgatója. 1936–49 között a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem növénytermesztési tanszékének tanára. Jelentős kultúrnövény-honosítási („mézcirok”) és kukoricatermesztési munkássága.



Szabadhegyi Ferenc, vitéz

Újpest, 1891. október 1. – Lakewood-Cleveland, 1962. október 31.

Az első világháborúban a szerb és az olasz fronton harcolt a 3. honvéd gye.-ben. A háború után hivatásos csendőrtiszt, majd a Magyar Vöröskereszt légoltalmi vezetője. Fokozatosan emelkedett a ranglétrán: 1943. szeptember 1. – 1944. október 16. között vezérőrnagyként Faragho Gábor (lásd ott!) helyettese. 1945-ben külföldre távozott.



Szabó Gusztáv, dr.

Győr, 1879. február 5. – Budapest, 1963. július 4.

1900-ban mérnöki oklevelet szerzett, 1908-ban műszaki doktorátust. 1902-től a MÁV-nál dolgozott 1910-ig, eközben a József Műegyetem tanársegédje, majd adjunktusa lett. 1918-tól 1951-ig ugyanitt a mezőgazdasági géptan ny. r. tanára volt (1936/37-ben rektor). A Magyar Szabványügyi Egyesület elnöke volt, s mint ilyen: a magyar szabványosítás egyik irányítója. 1939–44: országgyűlési képviselő. Számos műszaki alkotás elkészítése, illetve szakkönyv megírása fűződik a nevéhez.



Szabó Gyula, dr.

Perlak, 1901. – ?

Érettségi után a miskolci jogakadémia hallgatója volt, majd a pécsi tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. Közben egyéves postatiszti tanfolyamot végzett, s a posta szolgálatába állt. 1925-ben lemondott állásáról s a Ganz és Társa tisztviselője lett. A vállalat levente-főoktatója, a tanonciskola igazgatója lett. Elnöke volt az 1927-ben alapított Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének, alapító tagja és társelnöke a Fiatal Magyarság Szövetségének. Kormánypárti képviselő. A Gyári Szabadidő Szervezetek Központjának alelnöke. Tagja volt a Magyar Testvéri Közösségnek. A háború végén Nyugatra távozott. 1945 őszén illegálisan hazatért, majd ugyanúgy távozott. Ő alapította a Magyar Élet c. folyóiratot, főszerkesztője volt a Szebb Jövőt!-nek. Több értekezést írt a tanoncképzésről.



Szabó János ?

Jászárokszállási leventeoktató.



Szabó László I, vitéz

Budapest, 1895. október 7. – Buenos Aires, 1947.

1909–12 között a nagyváradi hadapródiskolát végezte el. 1914-ben a Ludovika Akadémián tüzér hadnaggyá avatták. Harcolt az első világháborúban, 1915-től főhadnagyként. 1920–22: a Hadiakadémia hallgatója. 1922-től századosként a 6. vdd. pság vk. tisztje, 1927-től a HM-ben szolgál. 1931-ben előléptetik őrnaggyá. 1932–42 között tiranai és római katonai attasé, 1935-től alezredesként, 1939-től ezredesként. 1942: vezérőrnagy, megbízzák a kormányzóhelyettes katonai irodájának szervezésével, majd a 6., később a 7. könnyű hadosztály parancsnoka. 1944 májusában kinevezik altábornaggyá, júniustól rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a Salòi Köztársaságban. A háború végén nem tért vissza Magyarországra.



Szabó Zoltán ?

Zászlós.



Szakály János, dr. ?

Szert. hdgy., tartalékos pilóta.



Szakonyi Lajos, vitéz

Celldömölk, 1881. – ?

Az első világháborúban a 8. huszárezredhez vonult be, s harcolt az orosz és az olasz fronton. 1943-ban ezredes.



Szalay Iván

Alezredes, a Magyar Úszó Egyesület tisztségviselője.



Szalóczy /Elek/ Pelbárt ?

Jolsva, 1907. szeptember 29. – Budapest, 1980. július 14.

Római katolikus pap. 1924-ben lépett a ferences rendbe, 1931-ben szentelték pappá. 1936–48: az esztergomi ferences gimnázium tanára (1942–48 között igazgatója is). 1948-tól 50-ig a szombathelyi teológián tanít. 1950–70: az esztergomi érseki szeminárium spirituálisa, ezután haláláig a pesti ferences templom helyettes igazgatója volt. Több lapba írt cikkeket, ismertetéseket, Jolsvai Elek álnéven verseket. 1943-ban a Szent István Kiadónál jelent meg az Elmélyülés napjai c. munkája. Meggyilkolták.



Szandtner Pál, dr.

Dunaföldvár, 1884. december 4. – Dunaföldvár, 1963. november 10.

Jogi tanulmányai elvégzése után a VKM-be került. 1911-től a nagyváradi jogakadémián, 1917-től a kolozsvári egyetemen tanít. A háború után áttelepül Magyarországra, s 1928-tól a budapesti egyetem jog- és államtudományi karán a politika tanára. Vezetője volt a Diákjóléti és Diákvédő Irodának. Számos jogtudományi és szociális kérdéssel foglalkozó munkája jelent meg.



Száraz Alfréd

Debrecen, 1905. július 7. – ?

Katonai alreál- majd főreáliskolát végzett. 1930-ban a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. 1933-ban előléptetik főhadnaggyá. 1935-ben sport- és sítanári oklevelet szerez, majd a Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet sporttanára lesz. 1937-ben az 1. határőrkerület parancsnokhelyettesévé nevezik ki. 1939. március 1-jén a 8. gye.-hez vezénylik Pécsre. Ugyanebben az évben kinevezik századossá. 1941. október 1-től a jutasi Kinizsi Pál csapattiszt-képző iskolába vezénylik. 1944. május 10-től hadműveleti területen (Kolomea, Erdély, Balaton környéke) az 1. honvéd gye. kötelékében század-, illetve zászlóaljparancsnok. 1945. május 12-én Németországban bolgár hadifogságba esett, majd szovjet hadifogoly-táborba került. 1947. július 22-én szabadult. 1948-ban elbocsátották a tényleges szolgálatból. Egy ideig a sport terén tevékenykedett (a Rákosi Mátyás Műveknél volt vívóedző), majd a Standard Gyár segédmunkása, később anyagátvevője lett. 1952. november 20-án a székesfehérvári megyei bíróság háborús bűntett vádjával életfogytiglani börtönre, 10 év közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az ítéletet megváltoztatva, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága halálbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte – nem nyilvános tárgyaláson – 1953. február 11-én. Lefokozták.



Szász Lajos, dr.

Szatmárnémeti, 1888. –Budapest, 1946. augusztus 24.

1910-ben jogot végzett a budapesti egyetemen. Ezt követően pénzügyi gyakornok. 1919-től pénzügyminisztériumi számvizsgáló titkár, majd osztályvezető, 1937-től 1942-ig pénzügyminisztériumi államtitkár. Eközben 1936-ban egyetemi magántanár lesz, 1939-ben a MÉP országgyűlési képviselője. Titkos tanácsos. 1942. október 19. – 1944. március 22.: közellátásügyi miniszter, ezután iparügyi, majd kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter. 1944. október 15. után ismét miniszter, és elnöke a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte, kivégezték.



Szathmáry Lajos, dr. ?

Szórványkormánybiztos” Kolozsvárott.



Szatmári László, dr. ?

Gyulai járási főszolgabíró.



Szatmári Lászlóné, dr. ?

Szatmári László, dr. (lásd ott!) felesége, a gyulai járási Bajtársi Szövetség elnöke.



Széchenyi-Erdődy Miklós, gr., sárvár-felsővidéki

Sebes, 1906. november 15. – Budapest, 1944. december 23.

Tart. hadnagy. Budapest ostromakor halt meg.



Szécsy ? ?

Építész.



Szeder János

Szentes, 1896. – ?

Szentesen végezte el a főgimnáziumot, majd a budapesti József Műegyetemre iratkozott be. 1915–18: az orosz és az olasz fronton teljesített szolgálatot. A háború után fejezte be egyetemi tanulmányait. Tagja volt az egyetemi csendőr zászlóaljnak. Gépészmérnöki diplomát szerzett, ezután beiratkozott a közgazdasági karra. A MOVE szervezetében irányító szerepe volt a sport terén. 1935-től országgyűlési képviselő, 1937-től kormányfőtanácsos. A MOVE országos elnöke, a TESZ társelnöke, a Magyar Országos Tornászszövetség társelnöke, a Magyar Kerékpáros Szövetség tb. elnöke, az Országos Magyar Lövész Szövetség stb. alelnöke.



Szederkényi ? ?

Miniszteri titkár.



Szeged/y/i /Czinner/ Sándor

A BSE úszója. 1943-ban 200 m mellen országos csúcsot úszott.



Szeiler Nándor ?

Tart. hadnagy.



Székely István ?

A Levente Gazdasági Szövetkezés főtitkára.



Szekeres Ilona ?



Széll József Imre ?

A protestáns diákszövetség elnöke.



Szelőczey János ?



Szemerey Andor ?



Szendy Károly, dr.

Budapest, 1885. szeptember 7. – Budapest, 1953. november 4.

Jogász. 1905-től fővárosi hivatalnok. 1930-ban közoktatásügyi tanácsnok lett. 1934-ben Budapest alpolgármestere, még ugyanebben az évben polgármestere lett. (E tisztséget 1944. március 19-ig töltötte be.) Az ő nevéhez fűződik a főváros igazgatásának korszerűsítése, több középítkezés (pl. a népligeti ifjúsági sporttelep), Nagy-Budapest ált. rendezési tervének kidolgozása. Tagja volt a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottságnak stb. Szerkesztette a Budapest története c. sorozatot (Budapest, 1941–43).



Szentgyörgyi Lajos, dr., nemes

Az első világháborúban a m. kir. honvéd tábori ágyús ezredhez vonul be, majd a m. kir. 40. honvéd tábori ágyús ezred lőszertelepén szolgál. 1915. szeptember 1-jei ranggal tart. tüzérhadnagy lesz. Még ugyanebben az évben az 1. honvéd tábori ágyús ezred kiképző (később: felderítő) tisztje. 1916. április 2-án a tényleges szolgálat alól felmentve a HM-be rendelték szolgálatra. Itt később minisztériumi osztályfőnök, majd államtitkár.



Szentmiklóssy Lajos ?

Alezredes.



Szentmiklóssy Nándor, primóczi

Úrvölgy, 1886. május 5. – ?

4 gimnáziumi osztályt végez Budapesten, 1900–04 között a pécsi honvéd hadapródiskola hallgatója. Ezután a székesfehérvári 17. honvéd gye.-hez nevezték ki. 1905: hadnagy. Későbbi sorsa ismeretlen. A negyvenes évek elején alezredes.



Szepesváry Pál ?

Fővárosi tanácsnok.



Szíjgyártó Lázár ?



Sziklay Ödön, vitéz

Süttő, 1894. február 20. – ?

1913-ban hadapródiskolát végzett, 1915-ben repülő megfigyelő tanfolyamot, 1920-ban nemzetvédelmi tanfolyamot. A cs. és kir. 69. gye. tisztjeként harcolt az első világháborúban. Megsebesült. 1919-ben főhadnagy, 1923-ban százados, 1934-ben őrnagy, 1938-ban alezredes, 1942-ben ezredes. 1921-től Székesfehérváron szolgál. 1935. október 1-jétől a HM VI-2. osztályán, 1939. február 1-jétől a HM 2. VKF osztályán teljesít szolgálatot. 1943 novemberében külföldre vezénylik. 1944. szeptember 15-től ismét a 2. VKF osztály tisztje. A Pannónia Evezős Klub tagja volt.



Sziklay-Szeifert ?



Szilárd Zoltán, vitéz

Felsőszeli, 1881. május 3. – ?

Négy gimnáziumi osztályt végzett. 1897–1901: a Ludovika Akadémia hallgatója. 1901-ben a m. kir. gyulai 2. honvéd gye.-hez nevezik ki, 1902-ben hadnagy. Az első világháborúban az 1. honvéd gye.-hez vonult be. Később ezredesként leventeparancsnok Berettyóújfalun.



Szilassy Géza

Budapest, 1882. október 12. – ?

Katonai alreáliskolát végez Kassán, katonai főreáliskolát Mährisch-Weisskirchenben. Ezt követően a bécsi katonai műszaki akadémia és a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója. 1903-ban hadnagyként fölavatták a cs. és kir. 16. huszárezredhez. 1903–14 között Budapesten, Radkersburgban és Marburgban szolgál. Az első világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt. 1909: főhadnagy, 1914: százados, 1920: őrnagy. 1918. november 10-től a HM 6. osztályán és a VKF közlekedésügyi irodájában szolgál. A 40-es évek elején ezredesként az I. hadtest leventeparancsnoka.



Szily Kálmán, dr., ifj.

Budapest, 1875. május 4. – NSZK, ?

Szily Kálmán (1838–1924) nyelvész, természettudós fia. Budapesten mérnöki oklevelet szerez, majd 1898-ban bölcsészdoktori diplomát. A József Műegyetem adjunktusa, 1901-ben magántanára, 1906-ban rk. tanára, 1913-ban ny. r. tanára lesz. 1927/28-ban és 1929/30-ban a Műegyetem rektora. 1930: a VKM osztályvezetője, 1932-ben államtitkára. Nevéhez fűződik a felsőoktatás reformja. A Felsőház tagja, a Corvin-koszorú tulajdonosa volt. 1943 áprilisától a Felsőoktatási Tanács elnöke. 1944 őszén Németországba távozott, s ott élt haláláig. Jelentős volt szaktudományi (a mechanika körébe vágó) munkássága.



Szin/n/ay Béla, vitéz, szinai

(Eredeti neve: Sznistsák)

Eger, 1880. – ?

Az első világháborúban a 30. honvéd gye. századosaként az olasz fronton harcolt. A háború után a Ludovika Akadémia parancsnoka volt. Nyugállományú altábornagyként az Egyetemi és Főiskolai Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálat parancsnoka volt 1943 májusáig. Rendszeresen publikált szaklapokban. A Magyar Katona Írók Körének elnöke. A harc psichologiája (MKK 1922/1.) c. pályaműve a magyar nemzeti hadsereg fővezérségének felhívására készült, dicsérő elismerésben és 1000 korona jutalomban részesült.



Szinyei Merse Jenő, dr.

Budapest, 1888. december 7. – Budapest, 1957. szeptember 8.

1911-ben jogi és államtudományi oklevelet szerzett. A VKM-be került: min. osztálytanácsos, közalapítványi igazgató, az oktatási tárca költségvetési előadója. 1926-ban, 1935-ben és 1939-ben országgyűlési képviselővé választották. 1942. július 3-tól 1944. március 22-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.



Szirmay Albert

(Nem azonos a zeneszerzővel.) Vk. ezredes. 1940 őszéig a sajtóbizottság tagja, ezután a II. hdt. psághoz vezényelték. A Kultúr és Propaganda Jövő szerkesztője.



Szirtes Ferenc ?

Őrnagy.



Szladic/t/s Károly, dr.

Dunaszerdahely, 1871. december 27. – Budapest, 1956. május 22.

1895. október 12-én sub auspiciis regis avatták jogi doktorrá, elsőül a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1895–1916: az Igazságügyminisztériumban dolgozott. 1908: egyetemi magántanár, 1917-től egyetemi tanár. 1932-ben az MTA tagja lesz. 1953-ban Kossuth-díjat kap. Tagja volt a hágai nemzetközi bíróságnak. Szerkesztette a Magánjogi Döntvénytárat, a Békejog és Békegazdaság c. folyóiratot, főszerkesztője volt a Jogtudományi Közlönynek. Fő műve a Magyar magánjog c. gyűjteményes munka.



Szmolenszky László, dr. ?

Beszterce-Naszód alispánja.



Szombathelyi Ferenc, vitéz

(Eredeti neve: Knausz)

Győr, 1887. május 17. – Újvidék, 1946. november 4.

1906-ban elvégezte a pécsi honvéd hadapródiskolát, ezután a bécsi Hadiiskolán tanult. Az 1920-as években a honvéd vezérkarban teljesített szolgálatot. 1926–31: a Hadiakadémia tanára, 1936–38: a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1939. január 15. – 1941. augusztus 1.: a VIII. hadtest, illetve június végétől a Kárpát-csoport parancsnoka. 1941. szeptember 6. – 1944. április 19.: altábornagyként (1941. november 1-jétől vezérezredesként) vezérkari főnök. 1944 októberében a nyilasok letartóztatták. 1945. június 19-én lefokozták és a honvédség kötelékéből kicsapták. 1946-ban a Népbíróságok Országos Tanácsa életfogytiglani börtönre ítélte, majd kiadták Jugoszláviának, ott kivégezték. A rendszerváltást követően bűncselekmény hiánya miatt fölmentették, ám rendfokozatát nem állították helyre.



Szőnyi Sándor, vitéz

Tanügyi főtanácsos, a tankönyvbizottság elnöke. Az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető igazgatója.



Szörényi Sándor ?

(Feltehetően elírás a Naplóban, s Szőnyi Sándorról – lásd ott! – van szó.) Tanügyi főtanácsos.



Sztankay András, dr.

Görög-katolikus esperes, érseki helynök.



Sztáray Mihály Mária József, gr.

Nagymihály, 1904. augusztus 14. – Róma, 1977. szeptember

Földbirtokos.



Szterényi Sándor, br., dr., brassói

Budapest, 1902. október 22. – Budapest, 1944. szeptember. 20.

Jogi doktorátusát a budapesti egyetemen szerezte. Ezt követően köztisztviselői pályára lépett, tanácsos lett a miniszterelnökség kisebbségi osztályán. Bombatámadás áldozata lett.



Sztrókay Kálmán

Szabadka, 1886. december 21. – Budapest, 1956. december 23.

Érettségi után a budapesti egyetemen matematika-fizika-csillagászat szakon szerzett képesítést. Dolgozott a Földrengési Intézetben és a kiskartali csillagvizsgálóban. Ismeretterjesztő műveket írt, kiváló műfordító volt. Több regény, színmű szerzője. Szerkesztette az Ifjú Technikust és az Irodalom és Tudomány c. folyóiratot.



Szukováthy Imre, dr.

Budapest, 1888. augusztus 9. – Budapest, 1978. március 31.

Orvosi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte (1906–12). 1914-ben az Önkéntes Mentő Egylet orvosa lett, 1917-től a Magyar Vöröskereszt főorvosa, titkára, igazgatója. 1926–40: a Testnevelési Főiskola igazgatója. Nagypataki Gyulával (lásd ott!) megindította az első sportorvosi tanfolyamot. Igazgatója volt a Magyar Kir. Sportorvosi Intézetnek, elnöke a Magyar Országos Torna Szövetségnek, tagja a Nemzeti Sport Bizottságnak. 1940–42: a VKM főosztályvezetője. Tagja volt a Katolikus Tanügyi Tanácsnak. 1942–65: Ecsegen körzeti orvos. Szerkesztette a Testnevelés c. folyóiratot. Az iskolák egészségügyi országos felügyelője volt. Gazdag sportkönyvtárát a Testnevelési Főiskolának adományozta.



Szurmay Tibor

Budapest, 1906. október 29. – Penarth, 1991. június 12.

Gimnáziumi érettségi után a Ludovika Akadémia hallgatója lett. 1928-ban avatták főhadnagyként. 1928–32: az 1. honv. gye. tisztje. 1932–35: a Hadiakadémia hallgatója. 1938: százados, 1941: őrnagy. Vk. tisztként a 108. könnyű ho. vkf.-je. A leventemozgalom egyik vezetője. A Ludovika Akadémia tanára. 1944-től a HM leventeügyekkel foglalkozó osztályának vezetője. 1944. december – 1945. február: a 25. gy. ho. vkf-je, majd a VIII. hdt. vkf-je.



Szurmay Tiborné

Szurmay Tibor (lásd ott!) felesége.



Szűcs András ?

Százados a M. kir. Toldi Miklós Honvéd Központi Testnevelési Intézetben.



Szűcs István, vitéz ?

Vas vm. főispánja.



Szűcs Sándor, dr.

Hadbíró ezredes, a VKF ügyésze.



Szüle Károly, dr. ?

Cegléd tb. főügyésze.



Szül/l/ő Rezső

Pozsony, 1912. – ?

(Édesanyja: Szüllő Júlia)

Katolikus lelkész. A leventeközpontban teljesített szolgálatot. 1944. október 1-jén az I. hadtest 11. helyőrségi kórházához helyezték tábori lelkésznek.



Takács Károly ?

Fűzfő-gyártelepi plébános, leventeparancsnok.



Takaró Gyuláné ?

Az ún. „nagyasszonyi tanács” tagja.



Tapody István, vitéz

Kiskundorozsma, 1887. november 13. – Kiskundorozsma, 1958. január 26.

Gimnáziumi érettségi után katonai akadémiát végzett. 1911-ben avatták hadnaggyá. 1911–12: az 51. gye.-nél szolgált Marosvásárhelyen. 1913–18 között a cs. és kir. 36. tábori ágyús ezrednél szolgált, 1914-től az orosz harctéren, majd az olasz fronton. Megsebesült. 1914-ben előléptették főhadnaggyá. 1918/19-ben a Székely hadosztálynál ezredparancsnok. 1919/20-ban az Antant-misszió mellé beosztott tolmácstiszt. 1920-ban a debreceni katonai körzet vezérkarához osztják be. 1928-ban a budapesti légvédelmi parancsnokság állományába kerül. 1929-ben törzstiszti tanfolyamot végez. 1936-ban a budapesti légvédelmi iskola osztályparancsnok-helyettese lesz. 1937-től Miskolcon szolgál: alezredesként a légvédelmi tüzérosztály parancsnoka, majd 1942-től a VII. hdt. (Miskolc) légvédelmi parancsnoka, illetve a város légoltalmi parancsnoka ezredesként. 1945 márciusában a 2. ker. parancsnoki törzsével Németországba távozott. Itt amerikai hadifogságba esett. 1946. október 18-án tért haza. 1947 májusában a tényleges szolgálatból elbocsátották.



Tárczay-Felicides Román, dr.

Budapest, 1888. március 7. – ?

Középiskoláit Pozsonyban, jogi tanulmányait Pozsonyban, Londonban és Budapesten végezte. 1910-től a VKM szolgálatában állt. Az első világháborúban súlyosan megsérült, hazakerülése után, hadirokkantként a Hadigondozó Hivatalban dolgozott. 1918-ban a Kultuszminisztériumban Somogyi Béla titkára lett, a Tanácsköztársaság idején Lukács György mellé volt beosztva. Később Pekár Gyula titkára. 1918-ban a Szociáldemokrata Párt, az ellenforradalom idején a Friedrich-féle Keresztény Nemzeti Párt tagja. Klebelsberg Kunó minisztersége idején miniszteri titkár, majd a filmügyek vezetője és miniszteri osztálytanácsos lett. Fokozatosan miniszteri tanácsossá, illetve osztályfőnökké lépett elő. 1941 nyarától a VKM IX. főcsoportját (korábban a XIII. ügyosztályt) vezette a társadalmi sport és testnevelés vezetőjeként. Helyettes elnöke volt a Nemzeti Úszó Sport Alapítványnak. 1944. december 1-jén kinevezték államtitkárnak. 1944. december 9-én a minisztériummal áttelepült Szombathelyre. 1945 márciusában hagyta el az országot, május 31-én esett amerikai fogságba. A budapesti népbíróság 1946. március 29-én bűnösnek mondta ki: életfogytiglani börtönre, teljes vagyonelkobzásra ítélték (bútorait a Testnevelési Főiskola kapta), politikai jogainak gyakorlatát 10 évre felfüggesztették. A Legfőbb Államügyészség 1957. május 23-án megszakította büntetését, ekkor raktáros segédmunkás lett. Kegyelmet azonban nem kapott, 1958-tól ismét börtönbe került. 1960. április 1-jén közkegyelemmel szabadult.



Tárczy-Hornoch Antal, dr.

Oroszvég, 1900. október 13. – Sopron, 1986. január 16.

Középiskolái elvégzése után a Leobeni Bányászati Akadémián bányamérnöki, majd bányamérő mérnöki oklevelet szerzett. 1924: a műszaki tudományok doktora. 1926-tól 1959-ig Sopronban tanított. Itt megalapította a Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetet, amelynek 1972-ig igazgatója volt. A József Műegyetemen a geodéziai és a bányaméréstani tanszék ny. rendes tanára, 1942-ben dékán volt. Tagja volt a Magyar Geodéziai és Geofizikai Nemzeti Bizottságnak, alelnöke az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek, tagja a Magyar Fotogrammetriai Társaságnak. Az ő kezdeményezésére indult meg Magyarországon 1949-ben a geofizikus-mérnök képzés. Több külföldi tudományos akadémia (az MTA-nak 1946-tól rendes) tagja. Hat könyve és több száz tanulmánya, cikke jelent meg tudományos folyóiratokban a geofizika, geodézia témakörben.



Tarcsafalvy Alajos Anaklét

(Polgári nevén: Tarcsafalvy Lajos. Nevét a Levente újságban egy ideig Tarcsafalvy Leventének írta.)

1907. – ?

Főlelkész. Cikkei jelentek meg egri, erdélyi, szegedi és r. katolikus lapokban stb.



Tardos Béla ?



Tarján József

Sárd, 1903. október 24. – ?

Öt gimnáziumi osztályt végzett Szekszárdon. 1920-tól Kaposvárott felsőkereskedelmi iskolába járt, itt érettségizett 1925-ben. Ezután 5 évet hallgatott a közgazdasági egyetemen. Közben 1922–30 között katonai szolgálatot teljesített a 7. honvéd gye.-nél, majd Kaposvárott a járási és városi testnevelési és népgondozó kirendeltség tisztviselője, főjegyzője lett. 1926-ban tart. tiszti iskolát végzett. 1935-ben emléklappal ellátott hadnaggyá, 1938-ban főhadnaggyá léptették elő. 1939–41: a kaposvári levente körzetparancsnokságnál parancsnok. 1941–42: Mohácson szolgál. 1942–43: frontszolgálatot teljesít, egy munkásszázad parancsnoka. 1943–44-ben Pécsett szolgál, majd ismét a frontra vezénylik. 1945. február 12. – 1946. augusztus 15.: a Szovjetunióban volt hadifogoly. 1946. október 4-én a magyar hatóságok 1 év börtönre ítélték népellenes bűntett vádjával. Az 50-es években a legerdpusztai áll. gazdaság alkalmazottja volt. 1956-ban éhségsztrájkot kezdett, hogy az oroszok hagyják el Magyarországot.



Tarjáni ?

(Feltehetően Tarján Józsefről – lásd ott! –van szó a Naplóban.)



Tarnay Marianne ?



Tarnóy László, dr. ?



Tarpay Ottó ?

A gyulai polgári iskola igazgatója.



Tasnády Imre

Alezredes a HM 40. osztályán.



Tatár István

Léva (egy másik adat szerint Budapest), 1894. november 17. – Budapest, 1985. március 24.

Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített: orosz hadifogságba esett. 1920-ban polgári iskolai-, 1922-ben tanítóképző intézeti tornatanári oklevelet szerzett. 1920–23 között a BBTE sportolója volt. Sportjai: futás, sí, korcsolya, dobószámok, jég- és gyephoki, úszás, futball. Ezután az egyesület titkára, majd főtitkára. Felsőkereskedelmi iskolában tanított (1945 után közgazdasági technikumban). A Sí Szövetség ügyvezető alelnöke, a Gyephockey Szövetség alelnöke, a Nemzeti Sport Bizottság tagja volt. 1930–45 között a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkári posztját töltötte be. A berlini olimpián (1936) ő volt a magyar csapat szállásmestere. Atlétikai versenyek rendezője, bírája, pontozója volt. A Testnevelési Főiskolán az edzőképző tanfolyam egyik előadója. 1969-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.



Tátos Nándor

Tápiószele, 1921. július 18. – Budapest, 1992. november 6.

Karpaszományos tizedes, az FTC úszója, vízilabdázója. 1940-ben 800 és 1500 m gyorson, valamint 1941-ben ugyancsak 400 m gyorson országos csúcsot úszott. Ugyanebben az évben Svédországban Európa-csúccsal győzött 400 m-en. 1944. januárban kinevezték testnevelési segédelőadónak. Az 1970-es évek elejétől 1983-ig Észak-Afrikában edzősködött. Hazatérte után a BVSC edzője, tolmácsa lett.



Teleki Béla, dr., gr., vitéz, széki

Gyömrő, 1896. október 2. – Asunción (Paraguay), 1969. szeptember 12.

Földbirtokos, Zala vm. főispánja, az Erdélyi Párt képviselője. (Nem tévesztendő össze a kolozsvári születésű gr. Teleki Bélával, a Lakatos-kormány felkért, de esküt nem tett tárca nélküli miniszterével.) Diplomás mezőgazdász. Aranysarkantyús vitéz, emléklappal ellátott főhadnagy.



Teleki János ?

A Kistext igazgatója.



Teleki László, gr.

Gyömrő, 1912. november 29. – Varsó, 1962. október 10.

Gr. Teleki Tibor és gr. Széchenyi Aliz fia. 1931-ben érettségizett Budapesten, ezután jogi tanulmányokat folytatott. 1935-től a KIE ügyvezető elnöke, 1950-ig (a szervezet felszámolásáig) nemzeti titkára. (Eközben 1943 és 1949 között a Pesti Református Egyházmegye „világi elnöke”.) Egyik elindítója volt a népfőiskoláknak. 1950-ben segédmunkásként dolgozik, 1951-ben kitelepítik Tiszasülyre, azután Pógyor Istvánnal (lásd ott!) együtt vádat emelnek ellene államellenes összeesküvés címén. Hét év börtönre ítélik, 1956 nyarán szabadul. Ezután gépkezelő, segédmunkás egy építőipari vállalatnál. Vasúti szerencsétlenség áldozata lett.



Teleki Pál, dr., gr., széki

Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.

Jogász, földrajztudós, 1905–11 között országgyűlési képviselő. A szegedi kormány külügyminisztere, majd a békeelőkészítő iroda vezetője. 1920. július 19. – 1921. április 14. között, illetve 1939. február 16-tól öngyilkosságáig miniszterelnök volt. Több alkalommal volt külügyminiszter, állt a nemzeti kisebbségek minisztériuma, illetve a VKM élén is. Vezette a Menekültügyi Irodát, országos főcserkész volt. A Felsőház tagja. Egyetemi tanárként jelentős tudományos munkásságot fejtett ki.



Tenke Lajos

Nagyfalva, 1888. július 8. – ?

(Eredeti neve: Trinkl)

4 gimnáziumi, majd 4 tanítóképző osztályt végzett, aztán Pozsonyban a hadapródiskola hallgatója lett. 1908-ban avatták, a cs. és kir. 76. gye.-nél kezdte szolgálatát. Az első világháborúban az orosz és az olasz hadszíntéren harcolt. 1919–21: a soproni karhatalmi zlj-nál, illetve a nyugat-magyarországi gyalogezrednél, a kismartoni honvéd zlj.-nál szolgál. 1921–31: a szombathelyi vámőrkerület, 1931–34: a miskolci vámőrkerület tisztje. 1934–39 között a győri határőrezrednél teljesít szolgálatot. 1939-ben Komáromba helyezik; ezredesként leventeparancsnok. 1945. január 2-án Németországba távozik, itt 1946 júniusáig hadifogságban volt.



Terbőcz Miklós, dr. ?

A Pénzügyminisztérium miniszteri tanácsosa.



Thaisz Andor ?

Fejér vm. alispánja.



Tillmann István, dr. ?

A Pénzügyminisztérium miniszteri tanácsosa.



Tóbiás Kornél ?

Az Iparügyi Minisztérium miniszteri tanácsosa.



Tódor Kálmán ?

A Leventék Gazdasági Szövetkezésének főtitkára.



Tolnay József

OSK-előadó, vízipólós. Budapest ostromakor aknasérülés érte, egyik lábát amputálták, a műtét után meghalt.



Tolnay Lajos, vitéz

(1940-ig Tolnai)

Pécs, 1912. március 20. – ?

1934-ben végezte el a Ludovika Akadémiát, s hadnagyként a 7. határőrkerület (Miskolc) parancsnokhelyettesévé nevezték ki. 1935-ben Egerbe helyezték. 1937-ben Hajmáskéren szolgált. 1938-ban az 1. gye. állományába került. 1941-ben a Hadiakadémia hallgatója volt. 1942-ben az 1. gépk. dandár vk. századosa. Megsebesül, majd az 1. pc. hadosztály parancsnokságára vezénylik. 1943 szeptemberétől a Ludovika Akadémián szolgál. 1945-ben elvonult Németországba.



Tomanóczy Ilona

Középiskolai tanárnő, a női honvédelmi nevelés és testnevelés alosztály testnevelésügyi segédelőadója, majd a leventeleányok országos vezetőjének helyettese.



Tomcsányi István ?

Királyhelmeci jegyző.



Tornay Károly

Őrnagyként vonult nyugállományba. 1924-től szerkesztette a Levente c. folyóiratot. Műve: A leventeintézmény története. (Budapest, 1936. Stádium)



Tóry Gergely ?

Az Iparügyi Minisztérium államtitkára.



Tóth Béla László, dr.

Az 1930-ban megalakult Külkereskedelmi Hivatal vezetője. A GYOSZ tagja, a GYOSZ szabadidő-mozgalom előadója.



Tóth Bertalan, dr.

MÁV- főtanácsos, a MÁV Liga ügyvezető elnöke.



Tóth István ?



Tóth Jenőné ?

Munkácsi illetőségű személy.



Tóth László, dr.

Táblabíró. Teniszkapitány, majd teniszedző volt. Elnökhelyettese a Magyar Tenisz Szövetségnek, tagja a Nemzeti Sport Bizottságnak.



Tóth Péter, dr. ?

Ügyvéd.



Török Árpád

„Új Dugovics Titusz”. Tart. szakaszvezető. 1943 januárjában hősi halált halt: magyar nagy ezüst vitézségi érmet kapott.



Török Imre

(Névmagyarosításáig, 1931-ig: Klitsch)

Budapest, 1893. november 27. – ?, 1948.

1912-ben hadapródiskolát végez, 1914-ben kinevezik hadnaggyá. Az első világháborúban a cs. és kir. 31. gye.-nél szolgál (1918-tól főhadnagyként). Összekötő tiszti-, robbantó-, törzstiszti tanfolyamot végzett. 1920-ban Várpalotára vezénylik, 1923-ban a sarkadi vámőrség állományába kerül. 1924-ben előléptetik századossá, 1932-től a 6. határőr-kerület (Debrecen) tisztje. 1933-ban – immár őrnagyként – Baranya vm. testnevelési és népegészségügyi felügyelője Villányban, 1937-től alezredesként. 1939-ben városi és járási katonai parancsnok (Balassagyarmat), 1940-ben Rétságra helyezik. 1941-től a szabadkai leventeparancsnokságon, 1943. augusztus 10-től a szegedi leventeparancsnokságon szolgál. Még ugyanebben az évben Kiskőrösre vezénylik.



Tövesházy Ferentsik Ottó

(Lásd Fer/j/entsik Otto/kár/)



Traeger Ernő, dr.

Pinkafő, 1887. október 27. – Vác, 1971. február 15.

A budapesti és a kolozsvári egyetemen jogot tanult. 1912-től a közös pénzügyminisztériumban, Bécsben teljesített szolgálatot. A háború után a miniszterelnökségen dolgozott: miniszteri tanácsos volt, a gyorsírási ügyek kormánybiztosa 1941-ig. A Közművelődési Tanács másodelnöke, a Vajda János Társaság elnökségi tagja. A Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület tagja. 1942–44: a Nemzetvédelmi Propagandaminisztériumban miniszteri osztálytanácsos, sajtókamarai kormánybiztos. 1945-ben a népbíróság 2 évi börtönre ítélte. 1947-ben másodfokon bűncselekmény hiányában fölmentették. 1947-től 1957-ig munkás volt. Ezután nyugdíjba ment és a Gyorsíró Szövetség munkatársa lett. Szerkesztette a Magyar Gyorsíró Újságot, Radnai Bélával együtt kiadta az Egységes Magyar Gyorsírás Könyvtárát. Politikai emlékiratokat, gyorsírástörténeti és -elméleti munkát írt. Két verseskötete 1941-ben és 1943-ban jelent meg.



Tribusz Sándorné ?

Tribusz Sándor kúriai tanácselnök felesége.



Tschammer und Osten, Hans, von

1887. – Berlin, 1943. március 25.

Német birodalmi sportvezető, az Európai Ifjúsági Szövetség Sportmunkaközösségének elnöke. Ő szervezte és készítette elő az 1936-os nyári és téli olimpiát.



Túrvölgyi Albert, dr., vitéz ?

Tanácsos, a PM 10.b főosztályának főosztályvezetője.



Ujszászy István

Nagykőrös, 1894. augusztus 30. – Krasznojarszk, 1945 (?)

A soproni katonai főreáliskolában tanult, 1914-ben Mödlingben, a katonai műszaki akadémián hadnagyi rangban végzett. Az első világháborút tüzértisztként harcolta végig. 1920-ban főhadnagy, majd százados. 1924-ben elvégezte a Hadiakadémiát, s a HM-ben dolgozott. 1931–34: katonai attasé Varsóban. 1939: ezredes, a katonai felderítés és elhárítás vezetője. 1942: vezérőrnagy, a BM-ben az Államvédelmi Központot irányította. 1944 őszén a nyilasok letartóztatták. 1945-ben szovjet fogságba, a SZU-ba került. Nem tért haza.



Ujváry Gézáné?



Ullein-Reviczky Antal, dr.

Sopron, 1894. november 8. – London, 1955. június 13.

Felsőfokú tanulmányait a bécsi cs. és kir. Konzuli Akadémián végezte. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben a bécsi magyar követségen szolgált. 1927-ben avatták jogi- és államtudományi doktorrá a debreceni tudományegyetemen. Egy időben a párizsi, illetve az ankarai nagykövetségen teljesít szolgálatot, majd Isztambulban és Zágrábban főkonzul. 1933-tól a nemzetközi jog tanára a debreceni egyetemen. (1941-től rendkívüli egy. tanár.) 1938-tól a Külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. 1942. május 20-ával rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. 1943. szeptember: stockholmi követ. 1944. március 21-én lemondott tisztéről, 1945 júliusában megvált a diplomáciai pályától. Törökországba, majd Svájcba ment. 1950-től haláláig Londonban él, közben elvállalja a New York-i Magyar Nemzeti Bizottmány képviseletét. 1943-ban Pécsett jelent meg magyar nyelven A trianoni szerződés területi rendelkezéseinek jogi természete, 1993-ban Budapesten „Német háború – orosz béke: Magyarország drámája” c. munkája.



Unghy Jenő, vitéz?

Tartalékos százados.



Urai/y/ István, urai

Államtitkár, a kabinetiroda helyettes főnöke s főnöke 1943 februárjáig. Titkos tanácsos. 1943-tól főrendiházi tag.



Usetty Béla, dr.

Budapest, 1887. – ?

Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi fakultásán szerezte meg doktorátusát. Letette az ügyvédi vizsgát, majd Nyugat-Európában megy tanulmányútra. Hazatérése után Budapesten ügyvédi irodát nyit. 1919-ben a Wolff-párt egyik vezetője volt. Elnökévé választotta a Ferencvárosi Kaszinó. 1920-tól a főváros törvényhatóságának tagja, majd a közoktatásügyi ügyosztályon a sportügyi különbizottság tagja. 1926-tól az Egységes Párt parlamenti képviselője. 1932–39 között az MLSZ elnöke volt. V. Tárczay Felicides Román (lásd ott!) kirendelt védője volt a népbíróságon.



Vadas Gyula, dr.

1887. – 1971.

A Nemzeti Sport laptulajdonosa, főszerkesztője 1919-től. Nyugalmazott MÁV-titkár. Tagja volt a Nemzeti Sport Bizottságnak. A háború után börtönbüntetésre ítélték.



Vadas Lívia ?



Vághy/i/ Kálmán

Szolnok, 1899 (?). – ?

Ny. százados. A Honvédelmi Minisztérium irodavezetője. 1942 novemberétől 1943 novemberéig labdarúgó szövetségi kapitány. A Játékvezető Tanács ügyvezető elnöke.



Váradi János?

Ejtőernyős őrmester.



Váradi/y/ József?

Gimnáziumi igazgató, tanítóképző intézeti tanár, a Közoktatási Tanács jegyzője.



Várady Dezső?

MÁV-felügyelő.



Varga Dezső ?

Őrnagy.



Varga József, dr., kibédi

Budapest, 1891. február 8. – Budapest, 1956. december 28.

Vegyészmérnöki diplomát szerzett, egyetemi tanár lett. Tagja volt az MTA-nak. 1939. augusztus 25. – 1943. március 29.: iparügyi miniszter, 1939. október 27. – 1943. március 29.: kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter. Számos szakdolgozatot publikált hazai és külföldi folyóiratokban.



Várkonyi István?

A levente-körzetparancsnoki tanfolyam résztvevője. Zászlós.



Vattay Antal, vitéz

(Névmagyarosításáig, 1930-ig: Vetter)

Sopron, 1891. augusztus 13. – Budapest, 1966. november 2.

Elvégezte a kassai katonai alreáliskolát, majd a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója lett. 1912-ben avatták hadnaggyá. A nyíregyházi 14. huszárezred tisztjeként harcolt az első világháborúban: az orosz, a román, az olasz fronton. 1918-ban előléptetik századossá, olasz hadifogságba esik. Hazatérte után fokozatosan emelkedik a ranglétrán: 1941 elejétől az I. lovasdandár, 1942. október 1-jétől az I. lovashadosztály parancsnoka és lovassági felügyelő. Csapatával harcolt a szovjet fronton: a német megszálláskor parancsot adott katonáinak az ellenállásra. 1944 júliusától 1 hónapig a II. tartalék hadtest parancsnoka. 1944. augusztus 17. – október 16. közt altábornagyként a kormányzó katonai irodájának főnöke, főhadsegéd. A nyilas hatalomátvételt követően a kormányzó családjával a németek Weilheimbe szállítják, majd Sopronkőhidán a magyar katonai bíróságon perbe fogták. A vádak alól felmentették, Németországban érte meg a háború végét. 1946-ban hazatért: a népbíróság igazolta politikai múltját. Nyugdíjazták, ám az ÁVH 1950-ben letartóztatta. 1951-ben 10 évi börtönre ítélték háborús bűntett és az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával. 1956-ban feltételesen szabadlábra helyezték, majd büntetését felfüggesztették. Ettől kezdve alkalmi munkákból élt, később a budapesti Béke téri katolikus templom „hivatalnoka” lett. 1965-ben kérte rehabilitálását, de visszautasították. Erre – a rehabilitációra – a Legfelsőbb Bíróság bűntelenséget kimondó határozata alapján, 2001-ben került sor. Naplója 1990-ben jelent meg Budapesten.



Vecseházy Ödön, vitéz

(Eredeti neve: Leitner)

Győr, 1888. február 28. – ?

A pécsi honvéd hadapródiskolát 1907-ben végezte el. 1907–08: a 13. honvéd gye.-nél szolgál Pozsonyban, 1908–11: Tóvárosban, majd 1912-ig ismét Pozsonyban. 1912-ben áthelyezik a 4. tábori vadászzászlóaljhoz Braunau am Inn-be. 1913/14-ben felsőbb tiszti tanfolyamot végez Budapesten, majd a brucki lőiskolán géppuskás tanfolyamot. Az első világháborúban az orosz és az olasz fronton harcol (1916-tól századosként). A Tanácsköztársaság alatt a Duna Védőszakasz pság vezérkari főnöke volt. 1921. július 1-jén nyugállományba helyezték, a polgári életben helyezkedett el. Banktisztviselő lett, a Napló tanúsága szerint cukorgyárosként a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületének titkára volt. 1936-ban előléptették t. őrnaggyá, s 1938. augusztus 30. – 1940. december 30. között ideiglenes tényleges szolgálatot teljesített. 1945. október 1-jén alezredessé léptették elő.



Velics Lajos

Címzetes államtitkár, miniszteri osztályfőnök, a VKM elnöki és költségvetési főosztályának vezetője.



V/w/elics/ts/ László, dr., lászlófalvi

Drezda, 1890. április 20. – Kál (?), 1953. február 23.

Az egyetem elvégzése után, 1913-ban külügyi szolgálatba lépett: a közös külügyminisztérium hivatalnoka lesz, illetve fogalmazó gyakornok a fiumei kormányzóságon. 1914–17 között katona, illetve katonai attasé. 1917-től ismét a Külügyminisztériumban dolgozik (a külügyi népbiztosságról elbocsátották): később müncheni konzul, illetve főkonzul, majd berni, athéni követ lesz. 1944-ben lemondott állásáról, Egyiptomba menekült. Hazajövetele után, 1946-tól ismét a Külügyminisztérium alkalmazza. 1947 augusztusától 1949-ig Magyarország római követe volt.



Veres/s/ Imre, dr., farádi

Herencsény, 1886. július 29. – Budapest, 1969. november 25.

Székesfővárosi számszéki igazgató. Ny. állományú honvédelmi államtitkár.(?) Fiatalabb éveiben sportolt: 1904 és 1907 között a MAC futballistája volt. Később az egyesület elnökségi tagja, 1915-től titkára majd főtitkára, ügyvezető alelnöke.



Veres/s/ Lajos, dálnoki, nemes

Sepsiszentgyörgy, 1889. október 4. (egy másik adat szerint: október 6.) – London, 1976. március 29.

1910-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Harcolt az első világháborúban. 1927-ben – kikerülve a Hadiakadémiáról – vezérkari tiszt lett. 1933: a Ludovika Akadémia tanulmányvezetője, 1933–35: a lovashadosztály vezérkari főnöke, 1935–38: bécsi katonai attasé. 1938–40: a 15. gyalogdandár parancsnoka. 1940: vezérőrnagy, a 2. lovasdandár parancsnoka. 1941-ben a Hadiakadémián hadtörténelmet tanított. 1942: altábornagy, a doni arcvonalon az I. páncéloshadosztály parancsnoka. 1942–44: a IX. hadtest parancsnoka. 1944. augusztus 28. – október 15.: vezérezredesként a 2. magyar hadsereg parancsnoka. Ezután német, illetve nyilas fogságba került. Sopronkőhidáról megszökött. 1945. január 18-án hűtlenség miatt lefokozták. 1946-ban nyugdíjazták, azt követően, hogy a szovjetek 10 hónapon át internálótáborban tartották Kiskőrösön. 1947. április 16-án a népbíróság az ún. Magyar Közösség-perben kötél általi halálra ítélte. Másodfokon 15 évi fegyházra változtatták az ítéletet. 1956. október 27-én kiszabadult, ekkor elhagyta Magyarországot. Münchenben, 1972-ben jelent meg háromkötetes műve: Magyarország honvédelme a második világháború előtt és alatt címmel.



Vicián /?/?

Miniszteri tanácsos.



Vincze Aladár, dr.

Szeged, 1900. július 15. – ?

A makói gimnáziumban érettségizik 1918-ban. Még ebben az évben tart. tiszti iskolát végez és bevonul. A Tanácsköztársaság alatt egy sebészkülönítmény műtővonatán medikusként szolgált. Orvosi diplomáját Budapesten szerezte meg 1929-ben. Rövidesen sikeres orvossá vált. 1932-ben Bécsben ideg- és elmeorvosi képesítést szerzett, Budapesten és Bécsben praktizált. 1936-ban az ideg- és elmegyógyászati fizikális terápiát elsajátítva kutató laboratóriumot rendezett be Budapesten. 1938-ban honvédorvosi átképzésben részesült s kinevezték tart. hadnaggyá. Hét éven keresztül működött tanársegédként a budapesti Ideg- és Elmeklinikán. 1943 márciusától az 1. honv. gk. könnyű tüzér pótosztályánál tényleges katonaorvosi szolgálatot teljesít. 1944. július 1-jén előléptetik tart. főhadnaggyá, s 1943 novemberétől –12 hónapra minden szolgálat alól felmentve- a VIII. Főcsoportfőnökség megbízásából külföldi szakorvosi műveket fordít magyarra. A háború után magánrendelésből tartja fenn magát.



Vincze András

Tábornokként helyezték nyugállományba. Altábornagyként, 1944-ben a hadműveleti területek majd a kárpátaljai terület kormánybiztosává nevezik ki. Tagja volt a Nemzeti Sport Bizottságnak, ügyvezető alelnöke a Magyar Vívó Szövetségnek.



Vincze József ?

Rendőrfelügyelő.



Visegrádi Kálmán ?

Budapesti lakos.



Vizy/i/ Elemér Lóránt

Kassa, 1898. november 7. – ?

A gimnáziumi érettségi letétele után elvégezte a bécsújhelyi katonai akadémiát. 1917-ben bevonult a nagyváradi pótszázadhoz és kivezénylik az olasz frontra. 1918. október – 1920. április: a nagyváradi 1. huszárezrednél szolgál. 1920-ban hét évre tartalékba helyezték. Közben a Gazdasági Akadémiát és a Közgazdasági Egyetemet végezte. 1926: főhadnagy. 1927–28: a szegedi vámőrkerületnél szolgál. 1928 és 38 között a nyíregyházi 4. huszárezred szakasz-, majd ágyús üteg parancsnoka. Ez idő alatt Nyíregyházán elvégzi a tiszti lovagló tanfolyamot és Várpalotán a századparancsnoki tanfolyamot. 1937-ben százados lesz. 1939-től a VIII. önálló huszárszázad tisztjeként Nagykállón, illetve Kassán szolgál. 1941-ben Nagykanizsára, a lónyilvántartáshoz vezénylik. 1942. április 15-től őrnagyként a HM VIII. csoportfőnökségéhez (1943. november 10-től az IHNOVHOZ) osztják be. Sajtó- és propagandafőnök. 1943 márciusától törzstiszti tanfolyamot végez. 1945-ben a 4. huszárezred állományában részt vesz a dunántúli harcokban. Alakulatával Németországba távozik. 1945. május 9. – szeptember 24.: amerikai fogságban volt. Hazatérte után, 1946-ban a tényleges szolgálatból elbocsátották, ezután terményért egy kertgazdaságban alkalmazták.



Vizy Marianne ?

Az ún. „nagyasszonyi tanács” tagja.



Vukováry György

(1933-ig, névmagyarosításáig: Vukov)

Boldogasszonyfalva, 1892. március 18. – Pilisborosjenő, 1970. február 4.

Az újvidéki katolikus főgimnáziumban érettségizett, majd a Ludovika Akadémia hallgatója lett. 1914-ben hadnagyként a 10. honvéd huszárezredhez avatták föl. Harcol az első világháborúban: 1915-től főhadnagyként. 1918. június–július: a belgrádi vezérkari tanfolyamot hallgatja. Utána 1920. május 25-ig a szerbek által megszállt Zomborban tartózkodik. Ezt követően belépett a magyar nemzeti hadseregbe a kaposvári huszárosztályhoz. 1926: századosként az I. honvéd huszárezredhez vezénylik, majd 1930-ig – rövid megszakítással – fogalmazó tiszt a HM-ben. 1930–31: a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia (Pécs), ezután a Ludovika tanára. Immár őrnagyként. 1934-ben a HM kiképzési osztályára vezénylik. 1936-ban előléptetik alezredessé s a 4. honvéd huszárezredhez (Nyíregyháza) osztják be. 1939–40: a kassai VIII. hadtest parancsnokságán teljesít szolgálatot. 1940. május 1-jétől ezredes. 1940–41: a törzstiszti tanfolyam tanára, majd az I. hadtest előadója. 1942-ben kinevezik a HM 5. osztály vezetőjének. 1942. november 1.: vezérőrnagy, 1942. november 3.: az I. hadtest létszámfeletti állományába, majd a VII. hadtesthez (Miskolc) kerül. 1943. március 29-ével a VI. hadtest (Debrecen) beosztott tábornoki teendőinek ellátásával bízzák meg, 1944. április 1-jével ugyanoda beosztott tábornokká nevezik ki. E hadtesttel a magyar megszálló erők részeként harctéri szolgálatot teljesített. 1945. február 1-jén nyugdíjazzák. 1945-től 1955-ig szovjet hadifogságban tartják, hazaérkezése után 1956-ig magyar börtön foglya. 1994-ben ítéletét megsemmisítik, posztumusz altábornaggyá léptetik elő.



Wagner Oszkár, dr.?

A Magyar Waggon-gyár ügyésze.



Wahl Henrik, lovag ?

A WM-gyár igazgatója, a WMTK és a WMFC elnöke.



Walter Ernőné ?



Walter Erzsébet ?



Walter Jánosné ?



W/v/angel Gyula, dr.

Budapest, 1888. – ?

Kormányfőtanácsos, részvénytársasági igazgató. Fiatal korában sportolt: atletizált, teniszezett, asztaliteniszezett, sízett, evezett, a MAC futballistájaként kétszer tagja volt a magyar válogatottnak is. Tagja volt a Nemzeti Sport Bizottságnak, elnöke a MAC-nak és a Magyar Atlétikai Szövetségnek.



Wannies András, dr.

(Nevét írták: Wanié-nak is.)

Szeged, 1911. április 23. – Sacramento, 1976. november 12.

1934-ben Szegeden az államtudományok doktora lett. Később földművelésügyi miniszteri osztálytanácsos, mezőgazdasági szakértő, vállalati anyagbeszerző. A Szegedi Úszó Egylet úszójaként többszörös magyar bajnok, olimpikon, úszó Európa-bajnok. Az úszóválogatott kapitánya volt 1940-től lemondásáig, 1943 áprilisáig. A háború végén külföldre távozott. Emigrációban, az USA-ban halt meg.



Weisz Ferenc, dr.

Esztergom, 1910. augusztus 7. – Budapest, 1982. augusztus 22.

Teológiai doktorátust szerzett Esztergomban, 1933-ban Bécsben pappá szentelték. 1933: káplán, 1934: prímási levéltáros majd prímási titkár. 1942–45: lelkész, 1951–69: plébános. 1970-től haláláig a budapesti Szent István Bazilika plébánosa.



Werkmeister, Karl, dr.

Német jogász, 1934 decemberétől titkár a Külügyminisztériumban, 1937–44 között a budapesti német követség tanácsosa.



Wessely, Erhardt ?

Német, Bannführer.



Wintner István, ifj.

Gyorskorcsolyázó: 1932-ben és 1933-ban magyar bajnok. 1933-ban Davosban országos rekorddal harmadik lett.



W/V/ladár Gábor, dr., vitéz, nagycsepcsényi és muthuai

Bia, 1881. október 14. – Budapest, 1972. július 19.

A budapesti tudományegyetemen avatták államtudományi és jogi doktorrá. 1918-ban az Igazságügyminisztériumban miniszteri titkár, majd ugyanitt a II. ügyosztály (magánjog), illetve a törvényelőkészítő ügyosztály vezetője lett. Titkos tanácsos, kúriai tanácselnök. Tagja volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, ún. polgári széktagja a Vitézi Rendnek. 1944. augusztus 29. – október 16.: igazságügyminiszter.



Wlassi/ch/cs Gyula, ifj., br., dr.

Budapest, 1884. november 19. – Budapest, 1962. szeptember 16.

Wlassics Gyula /1852–1937/ vallás- és közoktatásügyi miniszter fia. A budapesti tudományegyetemen jogot végzett, majd külföldi tanulmányútra ment. 1908-tól a VKM-ben dolgozik. 1922: az állami színházak főigazgatója. 1925: helyettes-, majd címzetes államtitkár. A Tankönyvbizottság elnöke, az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság alelnöke. A második világháború után nyugdíjazták. Színművei, verskötetei elsősorban az 1910-es, 20-as években jelentek meg. 1919-ben Vörös szoba címmel regényt írt.



W(onké)né Zsigmond/i/ Judit

Budapest, 1907. október 25. – ?

Wonke Rezső (Rudolf) számvevőségi főtiszt felesége, szül. Kerényi-Zsigmond Judit. Testnevelő tanárnő. 1925-ben érettségizett a Budapest, I. k. Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumban, a TF-et 1928-ban végezte el. A Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja és a női atlétikai csapat kapitánya volt. A Testnevelési Főiskola Sport Clubjának társelnöknője. A Nemzeti Sport Bizottság alosztályvezetője, 1941 decemberétől helyettes vezető a női honvédelmi nevelés és testnevelés osztályon. 1937 májusában az Angol–Magyar Cérnagyárban megalakította az első olyan csoportot, „amely a nemzeti érzés ápolásában, a családi hivatástudat kialakításában és a mozgásműveltség (ritmikus torna, néptánc, népi játékok) elsajátításában” határozta meg a nevelési célokat. (Földes–Kun–Kutassi: A magyar testnevelés és sport története. Budapest, 1982). Több szakcikke jelent meg a Testnevelésben.



Wuorima/a/, Aarne

1892. február 8. – ?

Finnország budapesti követe, meghatalmazott miniszter. Helsingforsi egyetemi tanár. Korábban diplomata volt Londonban, Párizsban, valamint Varsóban. 1923–25 között a Népszövetség titkáraként tevékenykedett.



Wurmb Elemér, dr.

Újpest, 1908. február 27. – 1964. március 19.(?)

Újpesten érettségizett, majd 1926–31 között a budapesti egyetem jogi fakultásának hallgatója volt. Itt szerezte meg az államtudományi doktorátust. 1926–1947. december 31. között a Fővárosi Elektromos Művek tisztviselője. Eközben elvégezte a katonai gazdászati tanfolyamot s 1940-ben tart. hadnagy lett. 1942-től az I. hadtest hadbiztosságán a jogi ügyek előadója volt. 1945-ben szovjet fogságba esett. Hazatérését követően, 1948-ban a Mátravidéki és Bányaépítési Rt., 1949-től az Erőmű Építési és Tervező Vállalat, illetve az Erőmű Beruházási Vállalat alkalmazottja.



Wünscher Frigyes, dr.

Budapest, 1892. január 28. – Budapest, 1946. május 16.

Berlinben kereskedelmi főiskolai tanulmányokat végzett, államtudományi oklevelet Budapesten szerzett. 1921–33: az MTI ügyvezető igazgatója, 1934-től a Hangya vezérigazgatója majd ügyvezető alelnöke. Tőzsdetanácsos. Több pénzintézet és gyár igazgatóságának tagja. Kormányfőtanácsos, egyetemi m. tanár. 1943-tól főrendiházi tag. Elnöke volt a Magyar Evezős Szövetségnek, a BBTE alapító tagja, a Hungária Evezős Egylet igazgatója. 1945-ben állását elvesztette, az igazoló bizottság háborús bűnösnek nyilvánította. „A felelősségre vonás előtt meghalt”. (Életrajzi lexikon). 1943-ban jelent meg „Tordas, a Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu” c. műve.



Zámbó Dénes ?

Százados.



Zay Imre, gr., csömöri

Csillaghegy, 1904. október 6. – Montreál, 1985. november 27.

A polgármesteri hivatal vezetője.



Zayzon Sándor, dr., uzoni ?

A KISOK miniszteri biztosa. Igazgatói címmel felruházott áll. gimnáziumi igazgató, a VKM VI/1. ügyosztály előadója.



Zebiç ?

Horvát sportvezető.



Zichy Rafaelné, gr.

Budapest, 1877. április 24. – Alhaurin de la Torre (Prov. Malaga), 1964. február 15.

Gr. Zichy Rafael (1877–1944) felesége, szül.: őrgróf Pallavicini Mária Georgina Stefánia Teréz Auguszta.

Cs. és kir. palotahölgy, csillagkeresztes hölgy. A Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége, az Országos Katolikus Nővédő Egyesület elnöke.

Szerkesztette az Asszonyok-Leányokat.



Zielinszky Tibor ?

Fővárosi tanácsnok.



Zilahi Sebes/s/ Jenő, dr.

Marosvásárhely, 1910. szeptember 3. – ?

Jogi doktorátust szerzett, 1936-tól a Külügyminisztérium tisztviselője volt: miniszteri segédfogalmazó majd fogalmazó. 1938-ban a miniszteri kabinetben dolgozik. 1939. június 30.: miniszteri segédtitkár, később a sajtó és a kulturális osztály helyettes vezetője. 1941. december 24-ével kinevezik miniszteri titkárrá. 1942. augusztus 24-én a kulturális osztály vezetője lesz. 1943 januárjától miniszteri osztálytanácsos. 1943. november 6. – 1944. március 23.: a brassói konzulátus vezetője, a sajtóosztály vezetője.



Zimmer Ferenc

Sopron, 1885. május 26. – Pinkafeld, 1961. május 30.

1906-tól bécsi lapok budapesti tudósítója. 1908-tól a Neues Pester Journal szerkesztőségének tagja, ezután 1918-ig a Budapesti Tudósító munkatársa, 1918 novemberétől az MTI szerkesztője, 1920-tól felelős szerkesztője 1944 márciusáig. 1939-től országgyűlési képviselő. Elnöke volt az Országos Sajtókamara újságírói főosztályának, alelnöke a Sajtókamarának, ügyvezető elnöke a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének. A nyilas hatalomátvételt követően Sopronkőhidára internálták, majd Németországba hurcolták. Hazatérése után Budapesten élt: 1951-ben kitelepítették Szabolcs-Szatmár megyébe. 1956 őszén Ausztriába távozott s ott élt haláláig.



Zirczy Molnár Rózsa ?

Cserkészvezetőnő, gimnáziumi tanárnő Nyíregyházán.



Zsedényi Zoltán József Sándor, vitéz, nemes

Kassa, 1897. július 22. – Budapest, 1979. október 27.

A gimnáziumi érettségi letétele után, 1917-ben a mödlingi katonai műszaki akadémiát végzi, hadnagyként frontszolgálatot teljesít a cs. és kir. 39. tábori tüzérezrednél. 1918-ban előléptetik főhadnaggyá, elvégzi a tüzértiszti tanfolyamot. A háború után a miskolci tüzérosztályhoz majd a folyamőrséghez osztják be. 1923-ban elvégzi a törzstiszti tanfolyamot, 1924-ben a szabályzatismertető tanfolyamot, 1925–28 között a Hadiakadémiát. 1927-ben kinevezik századossá. 1928–29-ben a 7. vegyesdandár pságon, majd elvégezve a tüzér lovas tanfolyamot: a HM VI-1. osztályán teljesít szolgálatot. 1931-től az 1. vegyesdandár parancsnokságára vezénylik, 1933-tól a folyamőr pság vezérkari főnöki teendőivel bízzák meg. Ezt a feladatát 1935-től őrnagyként látta el. 1936-tól ugyanitt kinevezett vk. főnök. 1939-ben alezredes lesz, a Hadiakadémiára vezénylik. 1940. június 15-től a honvédelmi miniszter szárnysegéde, 1941-től ezredes. 1941. február 1.: az 1. gyorshadtest vkf.-e, 1942. február 15-től a HM elnöki osztály vezetője. 1942 májusától a kormányzó katonai irodájának főnökhelyettese, 1942. november 15-től a HM elnökséghez beosztva. 1943-tól vezérőrnagy. 1944. május 1.: az 1. páncélos hadosztály parancsnoka, a hadműveleti területre való kiérkezése után a 2. páncélos hadosztály parancsnoka lett. E beosztásban szolgált – 2 hónapi megszakítással – fogságba eséséig. 1945. május 11. – 1950. december 12. között szovjet hadifogságban volt. Hazatérése után azonnal börtönbe került. 1951. május 29-én vádat emeltek ellene folytatólagosan elkövetett háborús bűntett miatt. 1951. december 6-án életfogytig tartó börtönre, lefokozásra, vagyonának teljes elkobzására ítélték. 1956 szeptemberében büntetését 15 évre mérsékelték. 1957. március 15-én amnesztiával szabadult. 1966-ban a Sportkórház mosómestere volt.



Zsembery Gyula, dr., berzsenyi és zsemberi

Bártfa, 1877. – ?

Zsembery István, dr. (lásd ott!) testvére. 1904 óta ügyvéd, takarékpénztári ügyész, kormányfőtanácsos. Az első világháborúban a 12. hadtest tüzérezredével az orosz és az olasz fronton harcolt. Tart. tüzérszázados. 1924-től a Magyar Cserkészszövetség főtitkára, majd ügyv. alelnöke. Tagja volt az Idegenforgalmi Tanácsnak, az Országos Sport Központnak. 1895 óta a Magyar Turista Egylet tagja, 1926-tól alelnöke, 1929–30: ügyv. alelnöke. A Magyar Turista Szövetség titkára, főtitkára, másodelnöke, majd 1943 júniusáig elnöke. Az ő nevéhez fűződik a bánkúti menedékház létesítése. Tagja volt a Nemzeti Sport Bizottságnak. Több szakcikke, illetve szakmunkája jelent meg. Főmunkatársa volt a Magyar turista lexikonnak (Budapest, 1941.). Szerkesztette a Turisták Lapját, a Magyar Cserkészt, az Evezést stb.



Zsembery István, dr., berzsenyi és zsemberi

Budapest, 1879. június 26. – ?

Zsembery Gyula, dr. (lásd ott!) testvére. Jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett Budapesten. Sáros majd Sopron vm. tb. tiszti főügyésze. Harcolt az első világháborúban: több kitüntetés birtokosa. A háború után megalakult első nemzetgyűlésben képviselő volt, majd kormánybiztos-főispán. 1928-ban a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének (MABI) elnöke lett. Az Országos Katolikus Népszövetség és a Katolikus Kör elnöke volt.



Zsilinszky Gábor

Békéscsaba, 1888. február 18. – Săo Paulo, 1953. április

Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) öccse. Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten és Karlsruhéban végezte. Az első világháborúban tüzérfőhadnagyként szolgált. 1920-tól a Stádium Sajtóvállalat vezérigazgatója. 1934-től a Nitrokémia és a Péti Nitrogénművek Rt. vezérigazgatója. A GYOSZ alelnöke stb. Észtország tiszteletbeli magyarországi konzulja. 1944-ben Németországba menekült, majd kivándorolt Brazíliába.



Zsindely Ferenc, dr., borosjenői

Kisvárda, 1891. december 25. – Budapest, 1963. április 26.

Budapesten jogi diplomát és ügyvédi oklevelet szerzett. Harcolt az első világháborúban. Tart. főhadnagy. 1918-tól a közigazgatásban dolgozik: főispáni titkár, Komárom vm. tb. főjegyzője, 1921-től pénzügyminiszteri titkár. 1934-től kincstári főtanácsos, 1938-tól politikai államtitkár a VKM-ben, 1939-től miniszterelnökségi államtitkár. 1931-től 1944-ig országgyűlési képviselő. 1944-ben titkos tanácsossá nevezték ki. 1943. március 29. – 1944. március 22. között kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A háború után kertészetben dolgozott. 1952-ben kitelepítették, 1963-ig Balatonlellén élt, egy nyaraló házmestereként. Közgazdasági és szépirodalmi műveket (verseket, elbeszéléseket) írt.



Zsindely Ferencné

Debrecen, 1895. július 20. – Budapest, 1980. április 16.

Zsindely Ferenc (lásd ott!) felesége, szül. Tüdős Klára. Iparművész, író, jelmeztervező. A budapesti Iparművészeti Iskolában tanult, 1925-ben az Operaház jelmeztervezője lett. Később a Belvárosban divatszalont nyitott. 1944-ben az Országos Református Nőszövetség elnöke lett, megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A második világháború alatt sok üldözöttnek adott menedéket. 1952-ben férjével együtt kitelepítették. Visszaemlékezések (Budapest) és Csizma az asztalon (Zürich) c. önéletrajza 1978-ban jelent meg.



Zsingor László ?

Testnevelő tanár, tanulmányi felügyelő.



Zsoldos Károly ?

Huszárszázados.



Zsolgya Árpád ?

Pestszenterzsébet műszaki tanácsosa.



Zsótér Bertalan ?

Mozaikszók, rövidítések



ABC Antibolsevista Comité
AC Actio Catholica
ÁOK Árellenőrzés Országos Kormánybiztos(ság)a
BEAC Budapesti Egyetemi Atlétikai Club
BBTE Budapesti (Budai) Torna Egylet
BKE Budapesti Korcsolyázó Egylet
BSE Budapesti Sport Egyesület
BSZKRT Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.
BüM Belügyminisztérium
DIMÁVAG Diósgyőri M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak
D. J. Deutsche Jugend
EMSZO Egyházközségi Munkás Szakosztályok
FM Földművelésügyi Minisztérium
GYOSZ Gyáriparosok Országos Szövetsége
Hakad Hadiakadémia
H. J. Hitlerjugend
HM Honvédelmi Minisztérium
HOTIS Honvéd Tiszti Sportlövő Egylet
HTVK Honvéd Tiszti Vívó Klub
Ihnetosz (IHNETOSZ) Az Ifjúság Honvédelmi Nevelése és a Testnevelés Országos Szervezete
Ihnetov (IHNETOV) Az ifjúság honvédelmi nevelése és a testnevelés országos vezetője
Ihnov (IHNOV) Az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője
IM Igazságügy-minisztérium
IOV Ifjúság Országos Vezetője
Kalász (KALÁSZ) Katolikus Agrár Leányok Általános Szövetsége
Kalot (KALOT) Katolikus Agrár Legények Országos Társulata
KIE Keresztyén Ifjak Egyesülete (Ifjúsági Egyesület)
KIOE Keresztyén Ifjúmunkások Országos Egyesülete
KISOK Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja
Kisosz (KISOSZ) Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Szövetsége
KKM Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium
KLE Katolikus Leánykörök Szövetsége
KMAC Királyi Magyar Automobil Club
Köti Központi Testnevelési Intézet („Toldi Miklós”)
LLOV Levente Leányok Országos Vezetője
LOK Leventesport Országos Központ
LOP Leventék Országos Parancsnoksága
MABI Magánalkalmazottak Biztosító Intézete
MAC Magyar Athletikai Club
MAFC Műegyetemi Athletikai és Football Club
Mateosz (MATEOSZ) Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetkezete
MÁV Magyar Államvasutak
MÁVAG M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak
MEFOSZ Magyar Egyetemisták és Főiskolások Országos Szervezete
MEFSOK Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportegyesületek Országos Központja
MLEOSZ Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége
MLSZ Magyar Labdarúgó Szövetség
MNB Magyar Nemzeti Bank
MOB Magyar Olimpiai Bizottság
MONE Magyar Orvosok Nemzeti Egylete
MOVE Magyar Országos Véderő Egyesület
MTE Munkás Testedző Egyesület
MTI Magyar Távirati Iroda
MTK Magyar Testgyakorlók Köre
MUSZ Magyar Úszó Szövetség
NSB Nemzeti Sport Bizottság
NSC Nemzeti Sport Club
NUA Nemzeti Úszó (Sport) Alapítvány
OIEB Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság
OM Országmozgósítás (több minisztérium ilyen nevű osztálya)
OMIH Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal
OMLSZ Országos Magyar Lövész Szövetség
OSK Országos Sport Központ
OSZK Országos Széchényi Könyvtár
OTE Óbudai Torna Egylet
OTI Országos Társadalombiztosítási Intézet
OTT Országos Testnevelési Tanács
PEAC Pécsi Egyetemi Atlétikai Club
PM (PüM) Pénzügyminisztérium
RAC Rendőrtiszti Atlétikai Club
R. D. V. Reichbahnzentrale des Deutschen Verkehrs
R. J. F. Reichjugendführung
RM Rendkívüli (?) Mozgósítás
SAS Sürgős, Azonnal, Siess
SÉOF Sporttelepek és Épületek Országos Főfelügyelősége
SPOTI (Spoti) Sporttanár és Vívómesterképző Intézet („Toldi Miklós”)
TÉBE Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete
Tehubert Textilhulladék Begyűjtő Részvénytársaság
TESZ Társadalmi Egyesületek Szövetsége
Thov (THOV) Testnevelés, honvédelem országos vezetője
TST Társadalmi Sport és Testnevelés
TSTV Testnevelési és Sport Tanács Vezetője
VAC Vívó és Atlétikai Club
VKF (Vkf.) Vezérkari Főnök(ség)
VKM Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
WMFC Weiss Manfréd Football Club
WMTK Weiss Manfréd Torna Klub
bev. közp. bevonulási központ
c. címzetes
csf(ség) csoportfőnök(ség)
csfh. csoportfőnök-helyettes
dd. dandár
ea. előadó
e. e. emléklappal ellátott
egy. egyetemi
eje. ejtőernyős
eü. egészségügy
ezds. ezredes
fhdgy. főhadnagy
gh. gazdasági hivatal
gk. gépkocsi(zó)
gye. gyalogezred
hát. hátország
hbs. hadbiztos
hdb. hadbíró
hdgy. hadnagy
hdp. hadapród
ho. hadosztály
honv. honvéd
karp. karpaszományos
k(er). könnyű (ill. kerület)
kieg. kiegészítő
lgv. légvédelmi
m. megbízott, ill. magán
min. minisztérium(i)
m. tanár (egy.) magántanár (egyetemi)
ny. áll. nyugállományú
ny. r. tan. nyilvános rendes tanár
o(szt). osztály
ov. osztályvezető
őrm. őrmester
pc. páncélos
pk. parancsnok
po. portyázó
psz. próbaszolgálatos
ref. református
rep. repülő
rk. római katolikus
r. u. rövid (ill. rendes) úton
sm. segédmunkás
szds. százados
szkfőv. székesfőváros(i)
szkv. szakaszvezető, szolgálaton kívüli
t(art). tartalékos
tb(n). tiszteletbeni (ill. tárgyában)
teng(kir) testnevelési és népgondozó (kirendeltség)
thj. törvényhatósági jogú város
tk. többek között
tn. testnevelés(i)
vezds. vezérezredes
vk. vezérkari
vkb. vezérkarhoz beosztott
vm. vármegye
vőrgy. vezérőrnagy

Iratmásolatok, képek



Béldy (Bruckner) Alajos minősítvényi táblázata 1917-ből. Részletek a minősítvényből:
„Tényleges cs. és kir. lovaskapitány... Cs. és kir. 8. huszárezred... Komoly, nagyon határozott,
nagyon céltudatos, rendkívül tevékeny és kezdeményező, sok felelősségtudattal...
Szigorú, szolgálatot megkövetelő, rendkívül gondos.”
(A Hadtörténelmi Levéltár tulajdona)


V. Béldy Alajos vk. őrnagy


V. Tárczay-Felicides Román


V. Kudriczy István vk. ezredes


V. Béldy Alajos altábornagy Bécsben aláírja az Európai Ifjúsági Szövetség alapító okmányát
(Szebb Jövőt! 1942. október 3.)


V. Béldy Alajos Londonból Washingtonba küldött levele. 1929. szeptember 22.
„Kedves Foy Ezredes! Remélem, nem veszi zokon, hogy újra felkeresem a következő kérésekkel. Szeretnék engedélyt kapni, hogy meglátogathassam Washingtonban a (szárazföldi) hadsereg ipari főiskoláját, és ott megbeszélést folytathassak az ipar háborús szervezésének általános tudnivalóiról. Amint már említettem, talán meg tudna nekem szervezni egy beszélgetést (interjút) is a katonai kiképzésről, amely a katonakort még el nem ért fiatalokra vonatkozik.
Mindezek megszervezéséért, kérem, fogadja szívből jövő köszönetemet már előre is.
Őszinte híve Béldy”
(Fordította: dr. Blasszauer Béla)
(A Hadtörténelmi Levéltár tulajdona)


Az ifjúság országos vezetője megnyitja a Leventék Kismotoros Nagydíj-versenyét
(Képek a Szebb Jövőt! 1942. március 28-i számából)


Korabeli „falragasz” a honvédelem szolgálatában álló sportágak – a képen a futás – népszerűsítésére


A Nagydíj győztese: Zsótér Bertalan


V. Béldy Alajos vezérezredes debreceni kihallgatásáról készült jegyzőkönyv első oldala
(Budapest Főváros Levéltára tulajdona)


Béldy (Bruckner) Alajos vezérezredes büntetőlapjának első oldala
(A Történeti Hivatal tulajdona)


Béldy Alajos felmentő ítélete a háborús bűntett vádja alól, 1994




Jegyzetek

  1. A fordítás Varga Zsuzsa munkája.[VISSZA]

  2. Az OTT elnöke a mindenkori kultuszminiszter volt. A leventeügyeket az önálló hatáskörrel felruházott társelnök vezette, aki a megalakulástól 1922 júniusáig Sirsich Béla volt. Utódja v. nagymegyeri Raics Károly (neve 1935-től Nagy-Megyeri Nagy Károly) lett. Őt 1924. július 1-jén norwalli Konek Emil váltotta föl. 1927 elején v. pávai Mátyás Sándor, 1930 nyarán székelyudvarhelyi Ágotha Árpád, 1935 elején v. ruhmwerthi Rapaich Richárd lett a társelnök, illetve a leventeintézmény vezetője. 1938-ban ügyvezető alelnökként Prém Loránd dr. vette át az irányítást. 1940-től v. Kudriczy István volt az alelnök.[VISSZA]

  3. Ezt megelőzően a tornatanítók képzését a VKM 11913/1871. sz. rendelete a Nemzeti Tornaegyletre bízta. A VKM 108813/1920. sz. rendelete értelmében viszont ezt a feladatot a Tornatanítóképző Intézet vette át s látta el 1925-ig.[VISSZA]

  4. Az OTT szaklapja 1928 januárjától jelenik meg Testnevelés címmel (lásd Újságok és folyóiratok).[VISSZA]

  5. Majd csak 1939-től lesz lehetséges, hogy: „10. § (1) A honvédelmi miniszter a leventék részére formaruhát rendszeresíthet. A formaruha beszerzésének költsége az államkincstárt terheli.” (II. törvénycikk a honvédelemről. 1939. évi törvénycikkek. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. Millenniumi emlékkiadás, Budapest, 1940.)[VISSZA]

  6. Megjegyezzük, hogy az 1938. évi gimnáziumi óraterv fiúknak heti 4, VIII. osztályban heti 3, leányoknak heti 3, VIII. osztályban heti 2 testnevelési órát ír elő.[VISSZA]

  7. Az 1933/34-es tanévtől kezdődően az egyetemeken heti 4 órában elkezdték tanítani a „Korszerű honvédelem kérdései”-t, a következő tanévtől pedig a TF-en a „Korszerű nemzetvédelmi ismeretek”-et, melyet a férfi hallgatók számára 4 hetes gyakorlati levente-főoktatói képzéssel egészítettek ki az Esztergom melletti Kenyérmező táborban.[VISSZA]

  8. A 18 évesnél fiatalabbat csak házi, iskolai vagy fegyelmi fenyítés éri. 1943-ban már szigorúbbak a szankciók, amint a Vkf. 43.121. sz./eln.1.a.-1943 rendelete is bizonyítja. Eszerint: „A …haderőn kívüli előképzés a honvédség alapvető érdekeit szolgálja. Az alatta tanúsított magatartás jutalmazásával, illetve a hanyagság megtorlásával a leventeintézmény megbecsülését és tekintélyét akarom szolgálni… A mulasztások megtorlására az alábbiakat rendelem el: Az újonc bevonulása után az aloszt. és oszt.pk.-ok a levente intézménytől érkezett nyilvántartási adatokból állapítsák meg, mely újonc volt fegyelmezetlen, hanyag mint levente, illetve melyik követett el mulasztást. Az ilyen honvédet az újonckik. tartama alatt szabadság, eltávozás, kimenő és kimaradás megvonásban kell részesíteni, akkor, amikor a többi újonc már élvezi e kedvezményeket…A miniszter rendeletéből: Nagyőszi vezérőrnagy sk.” (HL Vkf 1943. Hdm Csf.703/eln. Rossz minősítésű leventékkel való bánásmód katonai szolgálatuk megkezdése után.)[VISSZA]

  9. Az elfogadott törvény teljes szövegét lásd: 1939. évi törvénycikkek. Corpus Juris Hungarici Magyar Törvénytár Millenniumi emlékkiadás, Budapest, 1940.[VISSZA]

  10. Az országgyarapodás következtében nőtt a leventemozgalom bázisa is. Vonatkozik ez a Felvidékre, Kárpátaljára (melyet a VIII. hadtest területéhez csatoltak), Észak-Erdélyre s természetesen a Délvidékre. Ez utóbbi terület – szól a 30.043. sz./ eln.1./a-1941. rendelet – „általános (polgári) közigazgatását 1941. évi augusztus hó 16-án a polgári közigazgatási szervek veszik át… Ezzel a megjelölt területeken (Murától É-ra eső terület, Baranyai háromszög, Bácska) a levente intézmény munkáját a … levente pság-ok megkezdik.” (Vkf. 1941.i.oszt. 5920/eln. Levente pság-ok felállítása a Délvidéken. HL.) A III. hadtest területén a muraszombati és az alsólendvai (néhány nappal később utóbbi helyett a csáktornyai és a perlaki) járási leventeparancsnokságot állítják föl, a IV. hadtest területén a dárdait, az V. hadtest területén pedig a szabadkai, az apatini, a hódsági, a kulai, az óbecsei, a palánkai, a titeli, a topolyai és a zsablyai parancsnokságot, valamint Újvidéken az újvidéki tjv-i és járási, Zenta székhellyel a zentai járási, Zenta és Magyarkanizsa mv-i, Zombor központtal a Zombor tjv-i és zombori járási leventeparancsnokságot. Ezzel együtt a régi „alsólendvai” elnevezés helyett a „lenti” elnevezést vezetik be, a „baranyavári”-t pedig a „villányi” váltja föl.[VISSZA]

  11. E tevékenység szellemiségét jól szimbolizálja az általa kiadott plakátsorozat, melynek egyik példányán leventejelvényes sportoló fut, árnyéka puskát szorító katona, képaláírása: „A sport mindig honvédelem!”[VISSZA]

  12. A leventeleány-vezetők számára egyenruhát rendszeresítenek. Középszürke színű a ruha, millepoint szövésű, halvány galambszürke színű a blúz. A ruhához fekete kalapot, középmagas sarkú fekete cipőt és fekete kesztyűt viseltek. A leventeleány-jelvényt a szív felett, a beosztást mutató rangjelzést a csukló fölött hordták.[VISSZA]

  13. Hóman Bálint válasza: „…a vezetők sem nem őrmesterek, sem nem hadnagyok, hanem női tanerők… egyáltalán szó sincs arról, hogy itt valami amazon-zászlóaljakat képezzenek ki.” Vitéz Bartha Károly: „…zsidónak számítandó egyének a honvédségnél fegyveres szolgálatot nem teljesíthetnek… A zsidótörvény szerint zsidónak számítandó egyének úgynevezett kisegítő szolgálatot végeznek… ezt a kétféle szolgálatot a leventekiképzésnél is tekintetbe kellett vennünk… éppen ezért szükséges volt… bizonyos megjelöléseket alkalmaznunk… Semmiféle más megjelölésről nincs tehát itt szó.” (Egy hang jobbfelől: Sárga szalaggal seprik az utcákat. – Szüllő Géza: Van szalag, vagy nincs?)” (Felsőház-Napló II.)[VISSZA]

  14. A mozgalom „nevelési, ismeretközlési anyagát, irányát és módszereit” a mellékletként közölt „Nevelési és Foglalkoztatási Utasítás” tartalmazta. [VISSZA]

  15. Összehasonlításul: 1943 végén az ifjúsági mozgalmak közül

    – a cserkészet           kb. 40 000,            a KIOE             kb. 10 000

    – a Kalot                 kb. 80 000,            a Kle                   kb. 10 000

    – a KIE                   kb. 30 000,            a KISOK             kb. 60 000

    – a MEFHOSZ       kb. 10 000,            a Levente             1 300 000 taggal rendelkezett.

    (Solymossy Ulászló, v. stanogorai, m. kir. vezérőrnagynak a Magyar Művelődés Házában 1944. január 21-én elhangzott előadásában közölt adatok. S. U.: A leventeintézmény útja a szebb magyar jövő felé. Bp., 1944.)
    [VISSZA]

  16. Béldy szerint „a kétirányú tevékenység (a leventemunka és a cserkészmunka) folytatására… mind kevesebb lesz a lehetőség.” (In: Gergely – Kiss i. m.)[VISSZA]

  17. 1941. október 8-án püspöki konferencián tárgyalták a KALOT vezetőinek jelentését: „A leventemozgalom új vezetője különösen is hangsúlyozta a falusi ifjúság állami szervezésének fontosságát, és sejtetni engedte, hogy előbb-utóbb minden más mozgalmat ebbe a szervezetbe szándékozik beolvasztani.” A KALOT vezetősége tárgyalt a leventékkel, és ígéretet kapott munkája zavartalanságára. „Másrészt ugyanezek a körök” — mármint a leventék – „azt hangoztatják, hogy a KALOT-tal forradalmi hangja miatt nem lehet együttműködni, sőt, az egyházat Magyarországon is a sekrestyébe kell szorítani.” (Rosdy Pál: A KALOT iratanyaga. Vigilia, 1982. április.)[VISSZA]

  18. „…a nyelvi kedvezményt fokozatosan kell bevezetni. Eleinte csak 1-2 apróbb műsorszámot kell engedélyezni a nemzetiségi nyelven, később azonban fokozatosan fel kell emelni a nemzetiségi nyelven előadott műsorszámoknál a műsoridőt az egész műsoridőnek legfeljebb 1/3-ad részére. Minden engedélyezésnél ki kell emelni, hogy ez önkéntes kedvezmény a magyar nemzet részéről, melyet megértő, baráti jóindulatból nyújt nemzetiségeinek… 1943. évi november hó 22-én Béldy altbgy.” HL137.811/eln.40.e-1943. Nemzetiségi vidékeken leventék által rendezett ünnepségek és előadások nyelve tbn.-HM 1943.eln.40/e.o.)[VISSZA]

  19. „Közérdekű munkaszolgálatra törvényes képviselőjének beleegyezésével minden olyan tizenhatodik életévét betöltött hajadon is felvehető, aki a középiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte vagy azzal tanulmányi szempontból egyenlő értékű iskolai végzettséggel rendelkezik...” (1939. évi törvénycikkek. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. Millenniumi emlékkiadás. Budapest, 1940.) Munkaszolgálatot a felsőfokú képzésben részesülő – keresztény – ifjúság is végzett. Már 1937-ben elrendelték az egyetemi és főiskolai hallgatók számára munkatáborok szervezését. Ezt a rendszert a VKM 8830-as rendelete 1944. május 2-án megszüntette, nem sokkal ezután azonban kötelezővé tették a munkaszolgálatot, sőt középiskolások számára is szerveztek „diák-munkacsapatokat”. (L. Petőcz Pál: Magyar egyetemi és főiskolai hallgatók a második világháború idején. Századok, 1986/2.) A Budapest V., Klotild (Stollár Béla) u. 10/C alatt működő Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálata Főparancsnokságának parancsnoka v. szinai Szinay Béla ny. altábornagy, segédtisztje v. Mecséry Lajos ny. ezredes volt. S az is közismert tény, hogy az 1939. évi II. tc. 230. §-a értelmében: „A katonai szolgálatra végleg alkalmatlannak osztályozott minden magyar állampolgár ifjú annak az évnek december hó 31. napjáig terjedő idő alatt, amely évben huszonnegyedik életévét betölti, egy ízben, három hónapot meg nem haladó időtartamra terjedő, munkatáborokban teljesítendő közérdekű munkaszolgálatra kötelezhető.” (1939. évi törvénycikkek. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. Millenniumi emlékkiadás, Budapest, 1940.)[VISSZA]

  20. Többek között azáltal, hogy azokat a sportegyesületeket, amelyek nem tettek eleget a felszólításnak, föloszlatták, s ingatlanjaikat más egyesületeknek adták át. E sorsra jutott többek közt az MTK, az NSC, a VAC, az MTE, a Sirály, a Duna, az Újpesti Evezős Egylet, a Poseidon, a Természetbarátok Turista Egylete és a Viktória.[VISSZA]

  21. 1943 szeptemberében Központi Irányító Tanfolyamot (KIT) tartottak a Sportcsarnokban v. Solymossy Ulászló parancsnoksága alatt az ország hadtestparancsnokai, kiegészítő kerületi leventeparancsnokai és a leventeoktatók részére.[VISSZA]

  22. A 2503 m magas borsai Horthy csúcsra (korábbi neve: Nagy-Pietrosz) bronzból készült Horthy-képmást akartak elhelyezni, ám „A Salgótarjáni Acélgyári Levente Egyesület sí-járőrét, amely… a Horthy csúcs megmászására vállalkozott… lavinaomlás eltemette, s a járőr tizenöt tagja, közöttük nyolc levente, életét áldozta.” (Összetartás, 1944. jan. 28.)[VISSZA]

  23. Október 13-án Béldy beolvassa a rádióban Csatay Lajos parancsát, miszerint „a nemzetőr alakulatokat… Magyarország minden, ellenség által meg nem szállt községében meg kell alakítani…” (Összetartás, 1944. okt. 15.) [VISSZA]

  24. „1944. nov. 1-jén kb. 70 000 harmadik korcsoportbeli leventével lehetett számolni – áll egy korabeli jelentésben. (In: Gergely – Kiss i. m.). – Ebből mintegy 15 000 a keleti országrészből menekült s munkásszázadokba osztva dolgozik.”[VISSZA]

  25. A mozgósított leventék a dunántúli harcokban vettek részt, illetve a budapesti csatában 4 bevetési körzetben. Úgymint: az észak-pesti szervezetek 1944. november 1-jétől erődítési munkákat végeztek a Rákos-patak vonalán, illetve egyes gyárakat őriztek. A dél-pestiek biztosító csoportokat alkottak a Rákoshegy–Ferihegy–Vecsés vonalon, majd Kőbánya határában. Az észak-budaiak egy részét az egyetemi rohamzászlóaljhoz kapcsolták, a dél-budai, budafoki, budaörsi szervezetek a déli összekötő vasúti híd–kelenföldi pu. közötti vasúti töltés vonalán biztosítottak, s december 29-ig őrizték a déli összekötő vasúti hidat. Ugyanakkor minden fővárosi szervezetből kerültek leventék a KISKÁ-ba.[VISSZA]

  26. „Az Ifjúsági Légióba Budapesten december első felében tízezer levente jelentkezett. Kiképzésükre már nem kerülhetett sor, ennek ellenére sok 14-16 éves fiú kivette részét az utcai harcokból…” (Koós Kálmán: Voltunk, vagyunk, leszünk. Buenos Aires, 1960.)[VISSZA]

  27. Koós Kálmán azt állítja, hogy „…a totális mozgósítással kapcsolatosan a még meg nem szállott területekről a levente ifjúság nagy része, körülbelül 40 000 fő, németországi táborokba került légvédelmi kiképzésre.” (Koós i. m.)[VISSZA]

  28. Nb. VII.1509/1945/6.[VISSZA]

  29. A 11. § 6. pont szerint háborús bűnös az, aki „nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország háborúba lépése, illetőleg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje.”[VISSZA]

  30. Az ezred vadászlovaglásaihoz repülőgéppel Angliából hozatott kopófalkát.[VISSZA]

  31. Ihnetovvá való kinevezése után megvált e tisztségétől; utóda v. Német Imre lett.[VISSZA]

  32. 1943-ig volt csoportfőnök, ezután lett főcsoportfőnök.[VISSZA]

  33. Személyi segédtisztje szerint a kormányzónak nem tetszett Tárczay-Felicides Román, s lemondását kívánta, ám Béldy kiállt beosztottja mellett. (Lieszkovszky Pál: Emlékezések. Hadtörténelmi Levéltár, Tgy 2833.)[VISSZA]

  34. Személyi segédtisztje másként emlékszik a történtekre. Azt állítja, hogy Beregfy tartóztatta le Béldyt, akinek érdekében Tárczay nem tett semmit – noha annak idején az Ihnetov kiállt mellette a kormányzónál. Ám „br. Kemény nyilas külügyminiszter közbenjárásomra Béldy letartóztatását megszüntette”. Ezután: „Egyik este a Bástya sétányon sétált feleségével, mikor egy ismeretlen férfi haladt el mellettük és odasúgta, hogy még ma éjjel az S.S [sic!] le fogja tartóztatni.” Így Béldy nem ment haza, hanem rokonoknál aludt. S valóban érte jöttek a Gestapo emberei, „de felesége igen talpraesetten azt mondta nekik, hogy épen [sic!] most hurcolták el a nyilasok. Így már nem keresték többé. Egy tanyán húzta meg magát…” (Lieszkovszky Pál: Emlékezések. Hadtörténelmi Levéltár Tgy. 2833.)[VISSZA]

  35. Jellemzésül és kortörténeti adalékul álljon itt ugyanezen osztály egyik bizalmas jelentése: „Bizalmas bejelentés folytán értesültem, hogy a Fasor szanatóriumban tartózkodik vitéz Béldy Alajos altábornagy. Ebben az ügyben informatív nyomozást indítottam és arról értesültem, hogy informátorom tévedett, oly módon, hogy a Fasor szanatóriumban nem vitéz Béldy Alajos, hanem vitéz Magasházy László nyug. altábornagy, a kormányzó volt szárnysegédje tartózkodik…” (Vizsgálati dosszié Magasházy László ügyében. TH V-89943)[VISSZA]

  36. 1945. február 9-én olvasta fel a minisztertanácson Valentini Ágoston a háborús bűnösök névjegyzékét. Ebben szerepel többek között Béldy Alajos neve is. Ezután még négy lista készült, mindegyik a Fegyverszüneti Egyezményre hivatkozva.[VISSZA]

  37. Idézzük a korabeli riportert, aki a hallgatóság soraiból kísérte figyelemmel a történteket. Íme: „…a hallgatóság fegyelmezetlenül zajongott és állandó közbekiáltásokkal zavarta a bíróság munkáját… Béldy halálsápadtan hallgatta a vádirat súlyos kitételeit, majd egyszerre ólomszürke lett az arca, megtántorodott és ájultan esett a bíróságot elválasztó korlát támlájára. A fogházőrök felsegítették, a háta mögött lévő padba ültették, amelyen egész hosszában végigzuhant. A közönség, amely nyilván azt hitte, hogy Béldy szimulál, viharos pfujozásba kezdett, és amikor Halász Lajos védő bejelentette, hogy a vádlottnak súlyos vesegyulladása van, a védő ellen is tüntettek. A népbíróság elnöke ekkor parancsot adott a terem kiürítésére. Ez a rendelkezés még hatalmasabb vihart váltott ki. A fiatalemberek és a leányok a padot verve kiabáltak: – Nem megyünk ki, mindent akarunk látni és hallani! Az elnök felfüggesztette a tárgyalást, kivonult a teremből tanácsával együtt, míg az intézkedést végrehajtják. A tömeg azonban a fogházőröknek nem engedelmeskedett, szembeszállt velük és a helyén maradt. Tumultuózus jelenetek játszódtak le, míg végül dr. Szegő Vilmos, a népügyészség helyettes vezetője közölte a teremben levőkkel, hogy amennyiben a rendet fenntartják és csendben maradnak, eljár az elnöknél, hogy a kiürítésre vonatkozó rendelkezését visszavonja, s a tárgyalást folytatják. A tömeg most megtapsolta az ügyészt, aki ezután jelentette a visszavonult tanácsnak, hogy a teremben rend van…

    A tárgyalás szünetében egy izgatott fiatalember lépett oda a vádat képviselő dr. Szegő Vilmoshoz és bejelentette, hogy a rendőrség tagja és meg akarja gyilkolni Béldy Alajost, a vádlottat.” Az illető „olyan erőszakosan lépett fel s annyira fenyegető magatartást tanúsított, hogy az ügyész fogházőröket hozatott, és nyomban letartóztatta. Ekkor derült ki, hogy Winkler Tamásnak hívják és állítólag gimnáziumi tanuló.” (Kossuth Népe, 1945. július 7.)
    [VISSZA]

  38. „A budapesti népügyészség Nü. 1945/949/6. sz. felszólítása alapján a mai napon megvizsgáltam Béldy Alajos vádlottat. Nevezett előadta, hogy hetek óta vesegyulladásban szenved, betegsége úgy kezdődött, hogy arca és lábszárai felduzzadtak, vizelete véres lett. Duzzanatai azóta visszafejlődtek, vizelete azonban változatlan. Kezelése fekvésből és diétás (nyerskoszt) kúrából állott. Lelet: Jól fejlett, kissé lesoványodott magastermetű férfi, mellkasi szervek épek, lábszárai, bokái nem duzzadtak, az arcbőre sem duzzadt. Felszólításra kb. 250 cm3 mennyiségű vizeletet ürít, a vizelet kissé zavaros húslészerű, gennypróba: (Donné) negatív, fehérjepróba: sulfosalycylsavval erős zavarosodást mutat, majd csapadékot is alkot a kémcső fenekén.

    VÉLEMÉNY

    Fentiek alapján nevezett ez idő szerint heveny vesegyulladásban szenved, amely fehérje és vérvizeléssel jár. Nevezett állapota kórházi kezelést, elsősorban fekvést és szigorú diétát igényel, ennélfogva nevezettnek a Gyűjtőfogház kórházába való szállítását javasolom, amelyet azonban nevezett eddig nem vett igénybe. Budapest, 1945. évi július hó 14. napján. Dr. Mezeker (?) László népbírósági fogházfőorvos, törvényszéki orvosszakértő h.” (Fogházorvosi lelet és vélemény. Vizsgálati TH V-119950)
    [VISSZA]

  39. Az előzményhez hozzátartozik, hogy júl. 8-án „többszáz főből álló diákküldöttség kereste föl Szegő Vilmos népfőügyészt a Népbíróságon. Szónokuk követelte Béldy Alajos vezérezredes ügyének soronkívüli tárgyalását. Halálbüntetést kértek rá, mert ellenkező esetben – mint mondták – ők fogják agyonverni…” Alig hagyta el a Népbíróság épületét az ifjúság, zárt sorokban kb. 400 nő vonult a Népbíróságra. Ők is kötelet követeltek, s „gépfegyveres rendőröknek kellett a folyosón megjelenni és rendet teremteni”. Világ, 1945. júl. 8.)[VISSZA]

  40. E pont szerint háborús bűnös az, aki „nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy a rádió útján a háború fokozottabb mértékben való folytatására izgatott.” Ellene – ellentétben a 11. § 1–6. pontja alapján kiszabott ítélettel szemben – lehetett fellebbezni.[VISSZA]

  41. A légkört felelevenítendő, idézzük ismét a Kossuth Népét: „A törvényszék öreg esküdtszéki terme ritkán látott olyan hangos és tumultuózus jeleneteket, mint pénteken reggel Béldy Alajos tárgyalásának megkezdése előtt. A tárgyalás 10 órára volt kitűzve, de már fél kilenckor rendőrszakaszok lepték el a folyosókat, szabadnapos fogházőrök vonultak fel a terem elé, hogy fenntartsák a rendet, mert előrelátható volt, hogy nagy tömeg lesz kíváncsi a Béldy-ügy utolsó fejezetére. Már kilenc órakor szorongásig megteltek a padsorok. A közönség egy része táblákat hozott magával, rajtuk a felírás: »Kötelet Béldynek!«…, »Halál a magyar ifjúság gyilkosára!« Ahogy az idő múlt, egyre több és több ember zsúfolódott össze a teremben, már mozogni sem lehetett, a bírói pulpitus előterében egymás hegyén-hátán szorongtak a hallgatók, a rendőrök, a fogházőrök s a népügyészség hivatalos emberei. Féltizenegy órakor vonult be a bíróság s néhány perccel utána fegyveres fogházőrök kísérték fel a fogházból Béldy Alajos vádlottat. Béldy sápadtan ült a bírói emelvény előtt, amikor a tárgyalás megnyitása után az ügyész bejelentette, hogy néhány vádpontot az egyszerűség kedvéért elejt Béldyvel szemben, hogy a bíróság könnyebben ítélkezhessen a szövevényes ügyben… Amikor a tanú (Richter-Kevey János B.R.) vallomásában kijelentette, hogy Béldy gyűlölte a németeket, a közönség soraiból többen a padot kezdték verni és kiabáltak: – Hazudik! Le kell tartóztatni! – … A közönség az ügyész minden egyes megállapítását zajos helyesléssel és viharos tapssal fogadta, időnként szavalókórusok alakultak, percekig kiabálták ütemesen: – Kötelet Béldynek!

    Az elnök, miután nem lehetett rendet teremteni, megvárta, míg a zaj elül, akkor folytatták a tárgyalást. A tömeg dr. Halász Lajos védőügyvéd beszédét nem akarta meghallgatni. Fenyegető felkiáltások hangzottak el a védő felé, közben az emeleti erkélyekről nyomtatott röpcédulák százait dobálták és többen hangosan Béldy védőire halált kívántak. A védőbeszéd elhangzása után Béldy Alajos állt a bíróság elé, és az utolsó szó jogán hangoztatta, hogy katona volt, parancsot teljesített és nyugodt lelkiismerettel várja a bíróság ítéletét. A népbíróság ezután tanácskozásra vonult vissza.

    A népbíróság hosszú tanácskozás után délután fél három órakor hirdette ki az ítéletet, amely szerint bűnösnek mondotta ki Béldy Alajost háborús bűntettben és ezért őt kötél általi halálra ítélte. A nagy esküdtszéki termet zsúfolásig megtöltő közönség az ítélet kihirdetésekor percekig lelkesen tüntetett a népbíróság mellett.” (Kossuth Népe, 1945. július 21.)
    [VISSZA]

  42. A belügyminiszter, Erdei Ferenc által elkoboztatott lapszám inkriminált cikkében Fahidy József egyebek közt azt állította, hogy néhány nappal írása megjelenése előtt „Hosszas tanácskozás után Borbély Andor »propagandaügyi miniszter« (a Virradat és a Magyar Szó szerkesztője) Béldy-Bruckner Alajossal megállapodva… »hivatalos kormányt« állított össze. Miniszterelnök: Béldy Alajos. Igazságügyminiszter: Dr. Lator Géza miniszteri tanácsos. Kereskedelemügyi miniszter: Sztamoray János, a Közérdekeltségek Felügyelőhatóságának elnöke. Iparügyi miniszter: Ilovszky János, a Baross Szövetség volt elnöke. Hadügyminiszter: Horváth Sándor, Szálasi-féle ezredes. Propagandaügyi miniszter: Borbély Andor hírlapíró. A külügyminiszteri és a kultuszminiszteri tárcára nem találtak a fogházban megfelelő embert.” Minderre azért kerülhetett sor – folytatta az újdondász –, mert „Borbély Andor egy ideig a fogházirodában dolgozott és úgy intézte a dolgokat, hogy a cellájukba csak olyanok kerülhettek, akik megfelelő műveltséggel rendelkeztek és politikailag »teljesen megbizhatóak«” (Világ, 1945. szept. 2. „Ellenkormányt” alakítottak a Markó utcai fogház rabjai.)[VISSZA]

  43. Egykori segédtisztje azonban találkozott vele: „Nyugatról hazatérve – írja – sikerült meglátogatnom a fogház kórházában. Könnyei hullottak: »Hát ezt érdemeltem? Mindig az ifjúság javát szolgáltam«.” (Lieszkovszky Pál id. visszaemlékezése. HL Tgy 283.)[VISSZA]

  44. Dr. Vágó Elemér főigazgató-helyettes 2001. május 22-i szíves közlése szerint: „…kórházunk irattárában a következő anyagokat találtuk Béldy Alajos 57 éves vezérezredes, gyűjtőfogházi politikai fogolyról:

    1. 1946-os törzskönyv

    (Ebbe jegyezték be, hogy mikor volt az ápolt »belépésének«, illetőleg »kilépésének« napja, mi volt a betegsége) A könyvben 98170-es törzsszám alatt szerepel Béldy Alajos politikai fogoly (lakása: X., Kozma u. 13.), belépés napja: 1946. december 14., kilépés napja: 1946. december 22.

    Betegsége: gyomordaganat és elmezavar.

    2. 1946. évi röntgennapló

    1946. december 14-én mellkas átvilágítás és gyomorbél rtg. vizsgálat történt. Diagnózis: valószínűleg rosszindulatú gyomordaganat.

    3. 1946-os műtéti napló

    1946. december 19-én helyi érzéstelenítésben műtét: gyomorcsonkolás. Műtéti diagnózis: gyomordaganat.

    Haláláról nem találtunk feljegyzést.

    Feltűnő, hogy a műtét utáni 3. napon az operált beteg „kilép” a kórházból: ez jelenthet máshová történt átszállítást, de akár elhalálozást is.”
    [VISSZA]

  45. A Napló hiányzó oldalai: szeptember 17., november 30., december 14., 25., 26.[VISSZA]

  46. „M”-helyzet: mozgósítás.[VISSZA]

  47. Teleki-féle Belvedere-megállapodás. Az 1940. augusztus 30-án Bécsben, a Belvedere-palotában aláírt jegyzőkönyv, illetve döntőbírói határozat, tehát az ún. 2. bécsi döntés, amelyet német–magyar és német–román kisebbségi megállapodás egészített ki, különleges jogokat biztosítva a német kisebbségnek. (A Napló bécsi protokollnak is nevezi.)[VISSZA]

  48. Helyesen: bejelentkezésének.[VISSZA]

  49. Ifjúság Háza. A Budapest V., Alkotmány u. 5–7. sz. alatti saroképület, melyet 1896-ban Fürst Mór építtetett. Később dr. Beck Hugó (1843–1926) kúriai bíróé, illetve fiáé, dr. Beck Lajos igazságügyi államtitkáré volt. Az 1941-es kisajátítás időpontjában dr. Elek István földbirtokos a háztulajdonos. Az Ifjúság Házában működött az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és Testnevelésének Országos Vezetője, a Leventék Országos Parancsnoka, a Leventeegyesületek Országos Központja, a Levente rádiófélóra műsorbizottsága stb. Egy ideig katonatisztek – az ostrom alatt németek – is laktak itt.[VISSZA]

  50. Duna palota. Az 1913-ban megnyílt Ritz szálloda közkeletű elnevezése 1916-tól. Magasföldszintjén működött a közkedvelt Café de Paris mulató. Épülete a Budapest V., Mária Valéria – 1951-től Apáczai Csere János – utca 14. sz. alatt volt. Az ostrom alatt kiégett. [VISSZA]

  51. Gundel étterem. A Budapest XIV., Állatkerti út 2. sz. alatt működő, előkelő étterem. 1894-ben nyitotta meg kapuit Wampetics Ferenc, akitől 1910-ben Gundel Károly (1883–1956) vette át és tette híressé.[VISSZA]

  52. Német Követség. Épülete Budán a Várban, az Úri u. 64–66. sz. alatt volt. A 2. világháborúban az ostromkor súlyosan megrongálódott. [VISSZA]

  53. Tattersall. A Budapest VIII., Kerepesi út 7. sz. alatti, Richard Tattersallról elnevezett terület, melyen 1881-től 50 évig lóvásárokat tartottak. 1931-ben a főváros tulajdonába került, ekkor épült meg lovardája és fedett pályája.[VISSZA]

  54. Helyesen: Hárshegyi.[VISSZA]

  55. Helyesen: Frank.[VISSZA]

  56. Vkf. 2. osztály. Feladata volt a nyilvántartás, propaganda, hírszerzés, kémelhárítás stb. 1942-ben kivált belőle egy alosztály, s Vkf. 6. néven mint nemzetvédelmi és propagandaosztály önállósult Kádár Gyula vezetésével. [VISSZA]

  57. Magyar Filmiroda. A Budapest IX., Könyves Kálmán krt. 13–15. sz. alatt működő híradó-, ismeretterjesztő és dokumentumfilmgyár, melyet 1924-ben alapítottak. 1941-től játékfilmeket is forgatott. A háború után államosították. (Az MTI vállalata volt.) Tulajdonában volt a Híradó mozi (Erzsébet krt.–Dohány u. sarok) és a Belvárosi Színház helyén játszó Híradó mozgó is. Létrejöttétől a nyilas hatalomátvételig dr. Törey (Traubinger) Zoltán volt az elnök-vezérigazgatója. [VISSZA]

  58. Oktatófilm kirendeltség. A VKM hivatala. Budapesten, a VIII., Csepreghy u. 4. sz. alatt működött.[VISSZA]

  59. Gellért szálló: A Budapest I., Gellért tér 1. sz. alatti fürdő- és gyógyszálló, melynek harminc ágyas kórháza is volt. Éttermének hírét Gundel Károly (1883–1956) alapozta meg. Mai alakját 1918-ra nyerte el. (A hullámfürdő 1927-re készült el.) Tervezői: Hegedűs Ármin (1865–1945), Sebestyén Artúr (1868–1943) és Sterk Izidor (1960–1935).[VISSZA]

  60. Helyesen: Bekény.[VISSZA]

  61. Helyesen: kérdést.[VISSZA]

  62. Tévedés! P. Kerkay jezsuita szerzetes volt.[VISSZA]

  63. Helyesen: Johan.[VISSZA]

  64. Iparcsarnok: az 1885-ös Országos Kiállításra épült csarnok, amelyben 1944-ig ipari kiállításokat rendeztek. Az ostrom alatt kiégett.[VISSZA]

  65. A melléklet hiányzik.[VISSZA]

  66. Ez a sor tollal áthúzva.[VISSZA]

  67. Helyesen: Birkás.[VISSZA]

  68. A melléklet hiányzik.[VISSZA]

  69. Gidófalvy-ügy. Gidófalvy Pál, az MLSZ miniszteri biztosaként azonnali hatállyal felmondta Kenyeres Árpád főtitkári állását. Erre az engedélyt a VII/2 ügyosztály adta meg a közalapítványi kir. ügyigazgatóság jogi véleménye alapján. Kenyeres polgári bírósághoz fordult jogorvoslatért. A járásbíróság a felperesnek adott igazat, ezután az ügy – fellebbezés folytán – a budapesti kir. törvényszék elé került. A másodfokú ítéletben helyt adtak az MLSZ pergátló kifogásának s az ügyet az alkalmazási szerződésben megjelölt választott bíróság elé utalták. Mivel a VII/1 ügyosztály a közalapítványi ügyigazgatóságéval ellentétes jogi véleményt adott, a miniszter felvetette a felmondásból eredő károkért az anyagi felelősség kérdését.[VISSZA]

  70. Budai Vigadó. 1900-ban építették Árkay Aladár (1868–1932) és sógora, Kallivoda Mór (1844–1913) tervei alapján eklektikus stílusban a Budapest I., Corvin tér 8. alatt. 1923-ban újjáépült.[VISSZA]

  71. Budai prímási palota. Késő barokk emeletes ház a budai Várban, az I., Úri u. 62. sz. alatt. Scitovszky János (1785–1866) esztergomi hercegérsek vásárolta meg, s mint ilyen, a katolikus egyház tulajdonát képezi.[VISSZA]

  72. Schmidt-kastély. A Budapest III., Kiscelli út 108. sz. alatti volt trinitárius templom és kolostor, amelyet 1783-ban katonai célokra használtak fel. A kincstártól Schmidt Miksa bútorgyáros vette meg 1912-ben, s itt rendezte be műhelyét, műgyűjteményét. Halálával, 1935-ben a fővárosra szállt a műemlékegyüttes tulajdonjoga, s a Budapesti Történeti Múzeum vette birtokba.[VISSZA]

  73. A számozást a gépíró elvétette.[VISSZA]

  74. A „Jakus Kálmán” kezdetű tagmondat áthúzva, s kézírással kiegészítve: „Javította Richter” (?) szavakkal.[VISSZA]

  75. Helyesen: Rosztóczy.[VISSZA]

  76. Helyesen: Réhm.[VISSZA]

  77. Százados úti művésztelep. Kallós Ede (1866 – 1950) szobrász és Horváth Géza (1879–1948) szobrász felkérésére a főváros által épített, 32 lakásból álló telep Budapesten, a VIII. kerületben. A lakásokat önköltségi áron adták ki a művészeknek (Csorba Géza, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, Mikus Sándor, Czigány Dezső, Kádár Béla, Pór Bertalan és mások).[VISSZA]

  78. Országos Kaszinó. Zártkörű társaság, mely 1883-ban alakult, s végleges helyiségébe, a Budapest IV., Semmelweis – 1906-ig Újvilág – u. 1–3. sz. alá 1896-ban költözött. A második világháború alatt megszűnt, épületét 1945-ben az FKgP vette birtokba. 1949-től a Filharmónia, majd az Országos Rendezőiroda, azután a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság kapta meg, átépítés után a Szovjet Kultúra és Technika Háza lett. Jelenleg a Magyarok Világszövetségének székháza.[VISSZA]

  79. Magyar Közművelődés Háza. A Budapest VIII., Tisza Kálmán (1946-tól Köztársaság) tér 30. sz. alatt 1911-ben épült Népopera (az 1917-es átépítés után Városi Színház) két évtizeden keresztül ifjúsági előadásokat is tartott, melyeket a Budapest Székesfővárosi Népművelési Bizottság felügyelt. Ekkor nevezték Magyar Művelődés Házának.[VISSZA]

  80. Elírás. Föltehetően az 1939. évi II. tc.-ről van szó.[VISSZA]

  81. (Új) Magyar Színház. 1897-től működő színházi vállalkozás a Budapest VII., Izabella (1966-tól Hevesi Sándor) téren. Épületét Láng Adolf (1848–1937) tervezte. Új Magyar Színház néven Bánky Róbert (1894–1979) vezette 1941-től 1944 végéig. Új homlokzata és előcsarnokának mozaikképe Barcsay Jenő (1900–1988) munkája. 1966-tól a Nemzeti Színház hajléka.[VISSZA]

  82. Helyesen: Pohárnok.[VISSZA]

  83. Helyesen: Kossuth Ferenc.[VISSZA]

  84. Lásd a 36. számú jegyzetet![VISSZA]

  85. Helyesen: Saád.[VISSZA]

  86. Motalkó. 10-20%-nyi tiszta szesszel kevert benzin: motorok üzemanyaga. (Háborús viszonyok között jegyre adták.) Az 1941. évi 142.300 KKM-rendelet értelmében az október hónapra érvényes jegyekre a szelvényeken feltüntetett motalkómennyiség fele volt csak kiszolgáltatható.[VISSZA]

  87. „E” betűk. A kereskedelmi társaságok személygépkocsijainak megkülönböztető jelzése. 428.800/1941 BM. számú rendeletével a belügyminiszter elrendelte, hogy az „E” betűt 1941. november 22-ig ki kell cserélni: a réginek az alapja fehér színű volt, az újé piros színű lett.[VISSZA]

  88. Helyesen: Református Teológiai Akadémia.[VISSZA]

  89. Pesti Vigadó. A régik Redout helyén 1865-re, Feszl Frigyes (1821–1884) tervei alapján neoromantikus stílusban felépült kultúrpalota a róla elnevezett Vigadó (1873-tól 1879-ig Vigarda, 1946 és 1957 között Molotov) tér 2. sz. alatt az V. kerületben. Bálokat, hangversenyeket, ünnepségeket tartottak és tartanak falai között. A második világháborúban kiégett, újjáépítése 1980-ban fejeződött be.[VISSZA]

  90. Hadműveleti osztály.[VISSZA]

  91. WMTK-pálya. Az 1937. évi kormányrendeletet végrehajtva, a Weiss Manfréd Művek Csepelen létrehozta saját sportegyesületét: átvette az 1912-től működő Csepeli Torna Klubot. Az új egyesület neve 1944. április 21-ig WM Torna Klub, ezután Csepeli Gyári Torna Klub. Az ő pályája a gyár által épített Csepeli Stadion a Szent István úton.[VISSZA]

  92. Helyesen: Knob.[VISSZA]

  93. Máramaros vm. főispánja kálinfalvi Jurka Fláviusz, alispánja dr. Ajtay Gábor volt.[VISSZA]

  94. A név hiányzik.[VISSZA]

  95. Helyesen: november.[VISSZA]

  96. Az október 26-i Bécs–Budapest mérkőzésen a magyar labdarúgó-válogatott 8:2-re kikapott.[VISSZA]

  97. A számozást a gépíró elvétette.[VISSZA]

  98. A számozást a gépíró elvétette.[VISSZA]

  99. Helyesen: Kóczah.[VISSZA]

  100. Kárpátia Étterem. Budapest IV., Ferenciek tere 4–8. sz. alatt létesített vendéglátó egység, mely 1934-től viseli ezt a nevet.[VISSZA]

  101. Itt és a továbbiakban helyesen: Rosztóczy Ernő.[VISSZA]

  102. Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok. 1938 és 1942 között épült sportcentrum (az épületegyüttes központi részét 1941. december 6-án, a kormányzó névnapján adták át) Budapest XIV., Istvánmezei út 1–3. sz. alatt. Rimanóczy Gyula (1903–1958) tervezte.[VISSZA]

  103. Helyesen: WM.[VISSZA]

  104. Kölnben a magyar válogatott 7:0-ra kapott ki Németország labdarúgó-válogatottjától.[VISSZA]

  105. Helyesen: Herberger.[VISSZA]

  106. Nemzeti Sportuszoda (Margitszigeti Uszoda). Hajós Alfréd (1878–1955) tervei alapján épült, s 1975-től az ő nevét viselő fedett uszoda, mely 1935-re készült el. Csonka Pál (1896–1987) tervei szerint 1937-ben nyitott versenymedencével és műugró-berendezéssel egészítették ki. A Nemzeti Úszósport Alapítvány finanszírozta az építkezést, melyhez az állam és a főváros is hozzájárult.[VISSZA]

  107. Átrium Filmszínház. 1935-ben épült Kozma Lajos (1884–1948) építészeti terve alapján a Budapest II., Margit körút (1945 és 1992 között Mártírok útja) 55. sz. alatt. (Az épület egyben lakóház is.)[VISSZA]

  108. Nemzeti Lovarda. Gr. Szapáry Antal (1802–1883) kezdeményezésére 1858-ban épített lovarda, mely vívótermet, testgyakorló helyiséget, tánctermet is magában foglalt. Ybl Miklós (1814–1891) tervei alapján készült s 1945-ig állt a Budapest,VIII. Esterházy – korábban Ötpacsirta, 1949-től Puskin – utca kiszélesedő szakaszán kialakított Pollack Mihály téren.[VISSZA]

  109. A magyar labdarúgó-válogatott 2:1-re győzött Zürichben a svájciak ellen.[VISSZA]

  110. Helyesen: Koch Sándor.[VISSZA]

  111. Helyesen: Ravasz.[VISSZA]

  112. Helyesen: dr. Popovics Sándor.[VISSZA]

  113. Helyesen: Wintner.[VISSZA]

  114. A „parancsát” szó áthúzva, majd kiegészítve – olvashatatlan kézírással – egy másik szóval.[VISSZA]

  115. Helyesen: péntek.[VISSZA]

  116. Helyesen: utca.[VISSZA]

  117. FIBA: Federation International Boxing Amateur (Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség).[VISSZA]

  118. A számozást elvétette a gépíró.[VISSZA]

  119. A folytatás hiányzik.[VISSZA]

  120. Tiszti Kaszinó. Az 1861-ben alakult Magyar Királyi Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület közkeletű elnevezése. A Lippert József (1826–1902) tervezte s 1899-ben megnyílt székháza a Budapest IV., Váci utca 38. sz. alatt volt. Tagjai csak hivatásos katonatisztek lehettek. A testület a második világháború után megszűnt, csakúgy, mint sportegyesülete (klubhelyisége a Budapest IV., Duna utcában volt); a Honvéd Tiszti Vívó Klub (HTVK).[VISSZA]

  121. A szegedi főispán dr. Tukats Sándor egyetemi magántanár, okleveles gyógyszerész, a polgármester dr. Pálfy József kormányfőtanácsos volt.[VISSZA]

  122. Hódmezővásárhely polgármestere Endrei Béla, főispánja dr. Simkó Elemér volt.[VISSZA]

  123. Helyesen: Shvoy.[VISSZA]

  124. A Napló hiányzó oldalai: január 23., 24., 25., 26., 26., 27., 28., február 1., 2., 11., március 12., 17., 18., 21., április 4., május 9., június 3., 8., 18., 20., 24., 27., 28., 29.[VISSZA]

  125. Helyesen: Csávossy.[VISSZA]

  126. Itt és a továbbiakban helyesen: Kőszeghy.[VISSZA]

  127. Itt és a továbbiakban helyesen: Gál.[VISSZA]

  128. Kolozsvár thj. város és Kolozs vármegye főispánja: nagyváradi Inczédy-Joksman Ödön dr. volt. A „püspökök” talán Márton Áron (1896–1980) gyulafehérvári püspök, illetve általános helytartója, Sándor Imre pápai titkos kamarás, székesegyházi kanonok. A rektor dr. Kovrig Béla volt.[VISSZA]

  129. SAS-behívó. Behívójegy, amelynek kézhezvételétől számítva legkésőbb 48 órán belül a behívottnak be kell vonulnia. (SAS: Sürgős Azonnal Siess szavak kezdőbetűi.)[VISSZA]

  130. Nyilvánvaló elírás. Helyesen: Csíksomlyó (Székelyföld).[VISSZA]

  131. Helyesen: Apafy-kastély. A Máramaros megyei, sóbányáiról híres Rónaszék 1672-ben került I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába. [VISSZA]

  132. Szentendre polgármestere nemes Petheő János dr. volt.[VISSZA]

  133. Elírás: Kálló Ferenc tábori esperes öccse volt Kálló Sándor.[VISSZA]

  134. Elírás: Muharay Elemérről van szó?[VISSZA]

  135. Gidófalvy-ügy. Gidófalvy 1942. novemberi lemondását az MLSZ-elnökségről az OSK tudomásul vette, de anyagi szabálytalanság miatt vizsgálatot rendeltek el ellene. (Lásd a 13. jegyzetet is!)[VISSZA]

  136. Jeney-ügy. Jeney Rezső közölte Tárczay-Felicides Románnal, hogy Gidófalvy olyan kijelentést tett, amely kimeríti a kormányzósértés vétségét. Ezt Tárczay-Felicides jelentette a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Ezt követően a VKM 1942. nov. 26-án 14.528/1942.VII.2. sz. alatt bűnvádi feljelentést tett, s a budapesti ügyészség megindította Gidófalvy ellen az eljárást. (Lásd a 12. sz. jegyzetet is!)[VISSZA]

  137. Helyesen: S/ch/lachta Alíz.[VISSZA]

  138. Grünwald-szanatórium. Grünwald Mór szliácsi fürdőorvos gyógyintézete, mely 1893 óta a Városligeti fasor (1920-tól Vilma királynő út, 1951–1992 között Gorkij fasor) 11–15. sz. alatt működött. A második világháború idején dr. Szász Jenő tulajdonában volt (Szász Szanatórium), 1945 után neve Gondviselés Szanatórium. Ma a BM-kórház egyik létesítménye.[VISSZA]

  139. Park Szanatórium. Jakab László magánszanatóriumaként 1911-től Budapest VI., Aréna (1945-től Dózsa György) út 84/b alatt működött. Később egy bank, ill. kft. tulajdonába ment át. Épülete a második világháború alatt elpusztult. [VISSZA]

  140. Helyesen: Károly.[VISSZA]

  141. Helyesen: Kuncz. [VISSZA]

  142. Itt és a továbbiakban helyesen: Shvoy.[VISSZA]

  143. Helyesen: Kóczah.[VISSZA]

  144. Itt és a továbbiakban: Huszti.[VISSZA]

  145. Helyesen: Kálmán György.[VISSZA]

  146. Darányi Diákház. 1942-ben v. Horthy István fővédnökségével indult meg a – tervek szerint – legnagyobb közép-európai diákotthonnak, a Darányi Kálmán volt magyar miniszterelnök nevét viselő diákháznak a gyűjtési akciója. Az építkezést irányító Diákház irodája Budapesten, a Kálvin tér 8. sz. ház I. emeletén volt. [VISSZA]

  147. A hajdúdorogi görög katolikus püspök 1939-től Dudás Miklós volt.[VISSZA]

  148. Itt és a továbbiakban helyesen: Czinner. [VISSZA]

  149. Helyesen: Hampel.[VISSZA]

  150. M-ügy. Mozgósítás.[VISSZA]

  151. Email: zománc, amellyel fémtárgyakat vonnak be védelmül és díszítésül.[VISSZA]

  152. A mondat folytatása hiányzik a Naplóból. [VISSZA]

  153. A zombori polgármester dr. Cserta Péter volt.[VISSZA]

  154. A soproni polgármester dr. Kamenszky Árpád volt.[VISSZA]

  155. Helyesen: Tschammer.[VISSZA]

  156. Szent Imre Kollégium. A katolikus egyház által létesített diákotthon főiskolai hallgatók számára. A budai a XI., Fehérvári (1945-től Bartók Béla) út 17. sz., a pesti a IX., Ráday u. 43–45. sz. alatt működött.[VISSZA]

  157. A váci püspök 1942-től Pétery József volt. [VISSZA]

  158. Máramaros vármegye alispánja ekkor dr. Dudinszky Béla volt.[VISSZA]

  159. Máramaros vármegye főispánja kálinfalvi Jurka Fláviusz volt.[VISSZA]

  160. Forrás Nyomda. Az 1898-ban Tolna Simon által alapított Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat neve 1941-től. 1950-ben összevonták az Egyetemi Nyomdával. Címe: Budapest VII., Dohány u. 10–14.[VISSZA]

  161. Elírás! Helyesen: István.[VISSZA]

  162. A mondat eleje hiányzik a Naplóból.[VISSZA]

  163. Helyesen: Pétery.[VISSZA]

  164. Hungária ház (pontosabban a Hungária Mérnökifjúság Háza). A Hungária Magyar Technikusok Egyesületének székháza és 200 személyes internátusa. Budapesten, a XI., Kettőskereszt u. 20–22. sz. alatt, a Horthy Miklós (Petőfi)-híd budai hídfőjénél épült. [VISSZA]

  165. Pécs polgármester dr. Esztergár Lajos volt.[VISSZA]

  166. Gidófalvy–Usetty-ügy. 1941. ápr. 1-jén a Magyarságban megjelent egy cikk: „Terrorizálnak a zsidók, hogy továbbra is vezető szerepet játszhassanak a labdarúgó-sportban” címmel. Ennek tartalma miatt dr. Usetty Béla sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címen feljelentést tett. A közlemény szerint ugyanis az ügy hátterében dr. Usetty Béla állt. A vádlott Gidófalvy volt, mert ő bocsátotta a közleményt a lap rendelkezésére. A törvényszék Gidófalvyt bűnösnek mondta ki sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségében és 300 P pénzbüntetésre ítélte. (A büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól azonban mentesítette.)[VISSZA]

  167. Bihar vm. és Nagyvárad thj. város királyi Tanfelügyelőségének vezetője bucsi Martsa Dénes tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő volt. A Debrecen székhelyű tankerületi főigazgatóság főigazgatója Kiss József volt. [VISSZA]

  168. Palásti Berg-kastély. A Hont vmegyei község barokk kastélyát 1730-ban Palásthy Ferenc építtette. Később sokszor cserélt gazdát, végül a br. Berg család tulajdonába került. [VISSZA]

  169. A földmívelésügyi miniszter br. Bánffy Dániel volt.[VISSZA]

  170. Szolnok főispánja monyorói br. Urbán Gáspár volt.[VISSZA]

  171. Veresegyházi Róheim-villa. Veresegyház-Erdővároson a múlt században építtette Róheim Samu, a gödöllői koronauradalom intézője.[VISSZA]

  172. Elírás. Helyesen: Kalász.[VISSZA]

  173. A mellékletek hiányoznak a Naplóból.[VISSZA]

  174. Városi Színház. A Budapest VIII., Tisza Kálmán – 1946-tól Köztársaság – téren álló színházat 1911-ben nyitották meg Népoperaként. Átépítését, 1917-et követően kapta a nevét, miután a szfőváros tulajdonába került. A harmincas évektől Magyar Művelődés Házának is nevezték. A háború után mozi működött az épületben, majd a Magyar Állami Operaház társszínháza lett.[VISSZA]

  175. Feltehetően elírás. Helyesen: 13h.[VISSZA]

  176. Itt és a továbbiakban helyesen: Hász.[VISSZA]

  177. 1943. áprilistól július 25-ig az olasz fasiszta párt főtitkára Carlo Scorza (1897–?) volt.[VISSZA]

  178. R. M.: rendkívüli(?), rádiós(?) mozgósítás.[VISSZA]

  179. Helyesen: Buócz.[VISSZA]

  180. Helyesen: Heiskannen.[VISSZA]

  181. Valamint 1 protestáns.[VISSZA]

  182. Pontosabban: Vághy Kálmán.[VISSZA]

  183. Therápia Szanatórium (Therápia Polgári Szanatórium). 1929-ben alapított magángyógyintézet az Aréna (1945-től Dózsa György) út 74. sz. alatt. A háború után Városligeti Szanatórium néven működött, majd a Szeretetkórháznak adott helyet, végül a Péterfy Sándor utcai kórház és rendelőintézet tulajdonába került. [VISSZA]

  184. Diákszálló vagy Diákok Háza. A Budapest VII., Hársfa u. 59/B alatt működő kollégium. A Pro Christo Evangéliumi Keresztény Diákszövetség tartotta fenn. [VISSZA]

  185. A Nemzeti Újság szerkesztője 1922-től Tóth László (1889–1951) volt.[VISSZA]

  186. Debrecen polgármestere Kölcsey Sándor volt.[VISSZA]

  187. Helyesen: Hajdúnánáson. [VISSZA]

  188. Szépművészeti Múzeum. 1906-ra felépült, eklektikus stílusú épület, melyet Schikedanz Albert (1846–1915) és Herzog Fülöp (1860–1925) terveztek. Anyaga a legjelentősebb magyar képzőművészeti gyűjtemény. Budapest XIV., Aréna (1945-től Dózsa György) út 41.[VISSZA]

  189. Várfok Otthon. A kalazantinusok tanoncintézménye a Budapest I., Várfok utcában.[VISSZA]

  190. Helyesen: Scheel.[VISSZA]

  191. Itt és a továbbiakban helyesen: Huszár Aladár.[VISSZA]

  192. Békés vármegye alispánja vitéz Márky Barnabás dr. volt.[VISSZA]

  193. A dátum hibás. A minisztertanács 1941. évi június 26-i határozata szerint tekintettel Magyarország a Szovjetunióval a hadiállapotot beállottnak tekinti a magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes, indokolatlan és provokálatlan támadások miatt. [VISSZA]

  194. A nagyszalontai Arany János Gimnázium igazgatója Kórnya Sándor volt.[VISSZA]

  195. Az egri polgármester dr. Kálnoky István volt.[VISSZA]

  196. Valószínűleg gépelési hiba. Helyesen: Dr.[VISSZA]

  197. Tordas nagyközség főjegyzője Láng Sándor volt.[VISSZA]

  198. Helyesen: Traeger.[VISSZA]

  199. Matolay klinika. A budapesti tudományegyetem I. sz. sebészeti klinikája a Budapest VIII., Üllői út 78. sz. alatt. Igazgatója a háború végéig dr. Matolay György egy.ny.r.tanár volt. [VISSZA]

  200. Műcsarnok. 1896-ra felépült, eklektikus stílusú épület, amelyet Schikedanz Albert (1846–1915) és Herzog Fülöp (1860–1925) terveztek. Az ország legnagyobb kiállítóterme. A budapesti XIV. Hősök terén áll. [VISSZA]

  201. A pannonhalmi gimnázium igazgatója Kováts Arisztid volt.[VISSZA]

  202. Csatay Lajos június 12-től az új honvédelmi miniszter.[VISSZA]

  203. Császár Uszoda (Császár Fürdő és Uszoda). A helyén feltörő gyógyhatású forrásvizeket már a római korban hasznosították. Mai gőzfürdője török időkből származó épület, melyet 1806-ban tulajdonosa az Irgalmasrendnek adományozott. Az uszodát a rend 1860-ban építette föl az óbudai rakparton (1939-től II., Árpád Fejedelem útja 7.). A Komjády Béla sportuszoda elkészülte (1975) után a versenyuszoda csatlakozó részeit képezi a Császár két medencéje. 1990-ben a Császár Uszoda mint önálló intézmény megszűnt.[VISSZA]

  204. Helyesen: Plenczner.[VISSZA]

  205. A tiszti leánynevelő intézet igazgatója dr. Jenny Ilona volt.[VISSZA]

  206. Helyesen: Andrisz.[VISSZA]

  207. Helyesen: nemzetnevelésügyi miniszter, Biggini Carlo Alberto.[VISSZA]

  208. Helyesen: Csillag. [VISSZA]

  209. Itt és a továbbiakban az 1950-es átszervezést megelőző közigazgatási beosztást vettük figyelembe.[VISSZA]

  210. A 146.256/1928-VII. sz. belügyminiszteri rendelet előírta, hogy egy sportágban csak egy szövetség működhet. A többi liga: alszövetség vagy országos központ néven létezhetett.[VISSZA]

  211. Az OTT tulajdonában lévő négyemeletes székházat Szövetség Házának, később Magyar Testnevelés Házának, végül Ifjúság Házának nevezték.[VISSZA]