Zrínyi Miklós Az török áfium ellen való orvosság című műve (R. Várkonyi Ágnes derítette ki a közelmúltban) 1663-ban keletkezett, de keletkezésének korában csak kéziratban terjedt. Nyomtatásban 1705-ben jelent meg először, majd 1790-ben másodízben. Ekkor Ne bántsd a magyart címmel, innen a mű népszerű elnevezése. Azóta számtalan kiadást ért meg, önállóan is többször kiadták. E kötet a Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái (Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Markó Árpád. Bp. 1939.) szövegén alapul. Klaniczay Tibor kiadásában (Zrínyi Miklós összes művei I–II. Bp. 1958.) a latin szövegek eredeti állapotukban olvashatóak; a folyamatos olvashatóság érdekében választottam Markó Árpád kiadásának szövegét. Az eredetileg latin nyelvű idézetek magyarul, szögletes zárójelben olvashatóak, s Markó kiadásának alapján a latin szavak, kifejezések után szögletes zárójelben olvasható azok magyar megfelelője. Némely további latin és régi kifejezés magyarázata, valamint a latin nyelvű idézetek eredetije a jegyzetekben megtalálható.
A jegyzetek készítésekor figyelembe vettem, de nem támaszkodtam Markó Árpád és a korábbi önálló kiadásban olvasható, Ferenczi Zoltántól származó jegyzetekre.
A költő Zrínyi Miklós életéről és életművéről a tájékozódáshoz alapvető forrás Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós (Bp. 1964.) című monográfiája, valamint Kovács Sándor Iván Zrínyi-tanulmányok (Bp. 1979.) című kötete. A Szigeti veszedelem legfontosabb magyarázatos kiadása Négyesy László munkája. (Gróf Zrínyi Miklós művei. Első kötet: Költői művek. Bp. 1914.)
Az Áfium első bekezdéseinek szövegén alapul Kodály Zoltán Zrínyi szózata (bem. 1955.) című nagy hatású kantátája, amely a magyar prózamegzenésítések egyik legnagyszerűbb darabja.
Zrínyi Miklós művének írásakor számtalan forrást, régibb és újabb szöveget használt. A jegyzetekben igyekeztem elsősorban a gondolati átvételeket, párhuzamokat, utalásokat jelezni, amelyek mindig izgalmasabbak, meggondolkodtatóbbak, mint a szó szerinti egyezések, idézetek.