Tavaszi szél utat száraszt. |
Minden állat társat választ. |
Hát én vajon kit válasszak? |
Szüvet szűvért kinek adjak? |
|
Bolyong elmém, mint a felhő; |
Hull a könnyem, mint az esső: |
|
Árkot mosott két orcámra, |
Én istenem, rontsd meg, verd meg. |
Aki miatt gyászt viselek!293 |
|
|