Köszönöm, galambom, hogy eddig szerettél. |
Arról sem tehetek, hogy már megvetettél; |
Nálamnál szebbet is, jobbat is kerestél. |
Élj azzal vígabban, mint énvelem éltél! |
|
De ez jól van nekem, szegény, árva fejem, |
Mert a szeretetet nem is mérsékeltem; |
A szívem s a lelkem nem is egyeztettem: |
Próbára sem tettem, egyezik-e vagy sem? |
|
Jót kívánok, szívem: szíved vígan éljen; |
Semmi szomorúság szívedhez ne férjen! |
Citrus és tulipánt kertedbe teremjen, |
|
Zengő fülemile ablakodon pengjen. |
Bánatnak fellege téged elkerüljen, |
Hogy annak zápora soha meg ne verjen! |
|
Szerelem gyertyája asztalodon égjen; |
Szépséged, jóságod az égig felérjen! |
Két fejér karodban két szép aranyperec. |
Éltessen az Isten azzal, akit szeretsz!606 |
|
|