– Nézz ki, rózsám, ablakodbul, |
Most búcsúzom városodbul! |
Vagy látsz többet, vagy sohasem. |
|
– Itt hagynál-e, nem szánnál-e? |
Vajon szíved nem fájna-e? |
– Kő volna is, meghasadna, |
|
Még egyszer hozzád fordulva, |
Mert te vagy az a drága kincs, |
Melynél énelőttem szebb nincs. |
|
Tőled, rózsám, elválasztnak, |
Még jobban foglak szeretni, |
Mennél többet kell szenvedni.693 |
|
|