Ződ a kökény, maj mögkékül. |
Most vagyok szerető nékül. |
Találok még szöbbet, jobbat, |
|
Elmehetsz má házam előtt, |
Nem vigyázlak, mint azelőtt. |
Lám, ezelőtt vigyáztalak; |
Szívem ujút, ha láttalak. |
|
Nem mondi többet az én szám: |
– Gyere be, kedves Katicám!717 |
|
|