(Búcsú az anyától:)
Kedves édösanyám, fölnevelő dajkám, |
Nem hittem, örömöm, hogy búra forduljon, |
S szépen felkölt napom homályba boruljon. |
Kedves édösanyám, fölnevelő dajkám, |
Fölnevelt ke(nd) engöm, de nem ke(nd) magának, |
De nem ke(nd) magának, más keze-lábának, |
Más keze-lábának, lábakapcájjának. |
|
(Búcsú a koszorútól:)
Kedves édösanyám, fölnevelő dajkám, |
Fölkötik énneköm szomorú koszorút, |
De nem szép virágból, hanem búbánatból, |
Kinek a két ága két vállamra hajlik, |
Annak a bimbójja kebelembe hullik, |
Annak az illatja szívem szomorítja, |
Az én bús szívemet majd széjjelszakítja. |
|
(Hajfésüléskor:)
Kedves édösanyám, fölnevelő dajkám, |
Leféslik hajamat, minden lányságomat, |
Mindön lányságomat, az én vígságomat. |
Kedves édösanyám, fölnevelő dajkám, |
Megkötöznek éngöm, mind a szegény rabot. |
De a szegény rab is várja szabadságát, |
De én nem várhatom halálom óráig, |
Halálom óráig, koporsóm zártáig, |
Míg a sárga halál koporsómba nem zár. |
|
(Búcsú a leánypajtásoktól)
Kedves lánypajtásim, mind megbocsássatok; |
Ha valamit vétöttem, rosszat cseleködtem, |
Tüsökbokor nyőjjön az én lábam nyomán, |
Amére én jártam, veletök játszottam! |
Irigyök, irigyök, teljen be torkotok, |
Nincs már Ács Juliska, kit rágalmazhattok!818 |
|
Püspökszenterzsébet (Baranya)
|