Úgy elmegyek, meglássátok, |
Mikor hírem meghalljátok, |
|
Mikor hírem meghalljátok, |
Könnyes szemvel hallgassátok! |
|
– Elmentedet nem kévánom, |
Visszajőtöd hóttig várom, |
Elmensz, rózsám, járj békével, |
|
Akkor se jussak egyebről, |
Csak az igaz szeretetről! |
|
Te azt tudod s azt gondolod, |
Hogy én érted nem búsulok, |
Napja sincsen, hogy nem sírok. |
|
Vajjon él-e, vajjon hal-e? |
|
Meg amellett panaszos es. |
|
Egy víg napot nem rendeltél. |
Mások élnek oly kegyesen, |
Én csak sírok keservesen.55d |
|
|
|
|
|