Nem tudja azt senki, csak a Jóisten, |
Milyen bánat nyomja az én szívemet! |
Ha kicsapna, tenger lenne belőle, |
Nagy a világ, elborítná örökre. |
|
Arra kérném én a jó istenemet, |
Gyógyítsa meg az én fájó szívemet! |
Gyógyítsa meg csak még egyszer, ha lehet; |
Ha nem pedig, most vegyen el engemet!84 |
|
|