Jaj, édes fiam, kedves fiam! Jaj, de szomorú levelet hozott a posta! Jaj, hol vesztél oda a messzi távolba? Csak a madarak repdesnek feletted! Édes fiam, kedves fiam, drága gyermekem! Jaj, mindentudó, igen okos, értelmes gyermekem, hol keresselek, hol tanáljalak fel? Jaj, de messzi vagy tűllem, de elrabót a halál! Csak a puskagolyók jártak feletted, édes gyermekem, kedves fiam! Jaj, komámasszony, komámasszony, nekünk igen rossz reggelünk van! Jaj, miránk igen szomorún sütött ránk a nap, igen szomorú jóreggel van, kedves komámasszony! Jaj, édes gyermekem, kedves fiam, hol keresselek, merre keresselek? Nem kopogtatol már többet a kerítésen! Kit várjak mán én ezután minden reggel, minden este: – Édesanyám, gyöjjék mán egy kicsit! – Jaj, kihez menjek, kit keress(el)ek, kit lessek minden reggel, hogy merrűl gyön? Nincsen nekem senki! Jaj, édes gyermekem, kedves gyermekem, igen okos, értelmes fiam! Jaj, de elrabót tűllem a halál, de messzi vagy! Nincsen, aki végtül-végig járja a koporsódat, csak a madarak repdesnek feletted, drága édes fiam! Jaj, mikor még itthon vótál most esztendeje, igen mondtad, mikor mentünk a répát kapálni: – Jaj, édesanyám, de szép piritós krumpli, jövőre, ha éljünk, maj(d) vessünk belőlle! Jaj, de nem tudtad elérni, édes gyermekem, hogy a szép piritós krumpébul tudjál szerezni! Jaj, de örültél neki, mikor megláttad! Igen csudálkoztál rajta: – Jaj, édesanyám, még ilyet nem láttam! – Kihez menjek már, kivel beszéljek, édes gyermekem? Jaj nékem, anyátlan-apátlan, ártatlan kis madaram, kinn a messzi távolba, ahol senkid sincsen! Jaj, istenem, istenem, merre keresselek, hol találjalak meg?101 Cigánd (Zemplén) |