7
[Minden bokor a szállásom, …]
Minden bokor a szállásom,
Csak a botom a pajtásom;
Minden falu édes hazám,
Minden asszony édesanyám.
Nincsen nekem édesanyám,
Ki szánó szemet vessen rám;
Idegenből lett mostohám,
Az is mindig haragszik rám.
Azt gondolod, rózsám, bánom,
Hogy tetőled meg kell válnom?
Énelőttem az csak álom –
Van szeretőm kettő, három.
479
Vezseny (Szolnok)