Süvegemen nemzetiszín rózsa, |
Ajakomon kedves babám csókja. |
– Ne félj, babám, nem megyek világra! |
Nemzetemnek vagyok katonája. |
|
Nem kerestek engemet kötéllel: |
Zászló alá magam csaptam én fel. |
Szülőanyám, te szép Magyarország, |
Hogyne lennék holtig igaz hozzád! |
|
Nem is adtam a lelkemet bérbe, |
Négy garajcár úgyse sokat érne. |
Van nekem még öt-hat garajcárom, |
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom. |
|
Fölnyergelem szürke paripámat, |
Fegyveremre senki se tart számot, |
Senkié sem! Igaz keresményem, |
Azt vegye hát el valaki tőlem. |
|
Olyan marsra lábam se billentem, |
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem. |
De a szabadságért, ha egy íznyi, |
Talpon állok mindhalálig víni.492 |
|
|