– Édösanyám, minek az a bű gatya, |
Ha a nevem katonának van írva? |
– Hogyha möghalsz, maj(d) eltemetnek benne; |
Ha möglűnek, jó lösz majd a sebödre! |
|
– Ha möghalok, tudom, hogy eltemetnek; |
Azt is tudom, fekete fődbe tösznek; |
Fekete főd nyomja mög a mejjemet, |
Édösanyám, sirathat ken(d) engömet! |
|
Édösanyám, édösanyám, hallja ken, |
Rúlam soha el ne felejtközzön ken! |
Könnyes szömmel öntözze ken fejfámat, |
Mögköszöni lelköm, hogyha föltámad!617 |
|
|