Csongorádi torony tetejébe |
Szállt egy madár tiszta feketébe, |
Szárnya alatt hozta a levelet: |
Katonának írták a nevemet. |
|
A májusba vót a vizitálás, |
Októberba lesz a masírozás, |
De sok kislány hullajtja könnyeit: |
Katonának viszik a kedvesit. |
|
Elmondhatom: Istenem! Istenem! |
Gyászba borult az egész életem; |
Gyászba borult felettem az ég is, |
Mert katona lettem, rózsám, én is. |
|
Azért, hogy én be vagyok sorozva, |
Ne félj, babám, nem leszek katona! |
Inkább leszek betyár a pusztába, |
Mégsem leszek császár katonája.620 |
|
|