De sok mindent elszenvedtem. |
Mint a kutyát, nyúztak, rúgtak, |
Míg valahogy rendbe hoztak. |
Tanítottak, hogy kell állni, |
Tisztogattam, mosogattam, |
Mégis mindig piszkos voltam. |
Hogy miért is szült fiának. |
Sok komiszság történt velem, |
Bundás kutya volt a nevem. |
Nyugodni sem hagytak ágyon, |
Soha annyit nem szenvedtem, |
Sokszor két napig nem ettem. |
Éhen kellett kirukkolni681, |
Ruhám bármilyen tiszta volt, |
A káplárom mégis így szólt: – |
– Kend a ruhát azért kapta, |
Hogy ne legyen pecsét rajta! – |
Ha azt mondtam, hogy pucoltam, |
Reá azt a választ kaptam: |
– Ne pucolj, csak tiszta legyen, |
Mint a tükör, fényesedjen! – |
Hogyha piszkos volt a gombom, |
Akkor volt csak komisz dolgom. |
Ha véletlen könnyem esett, |
Reám mordult, mint egy veszett: |
– Csak hat óra vasat neki, |
Azt bizony le kell tölteni!682 |
|
|