Barázdában szépen szól a pacsirta. |
Levelemet régi szeretőm írta. |
Könnyes szemmel azt olvasom belőle: |
Csak a halál választhatna el tőle. |
|
Köpönyeget cseréltem a subámér(t), |
Kék nadrágot patyolat bő gatyámér(t), |
Az bakancsot szép kordovány720 csizmámér(t). |
Ebben vitézkedem én a hazáér(t). |
|
Az van nekem az országtól kiadva, |
Fél font721 húsom, fél kenyerem egy napra, |
De meg is kell ám ezt nékem szolgálni: |
Kell egrecérozni, sirbakot állni. |
|
Nem kell többet a selyem nyakravaló, |
Mert az csak szabad legényeknek való; |
Puskát viszek a vállamon, nem kaszát, |
Avval lövöldözöm én a franciát.722 |
|
|