Most írtam meg rózsámnak a levelet: |
Ha várt eddig, várjon is meg, ha lehet; |
Szabadságunk közeledik minden nap, |
Úgy számítjuk, mától fogva harminc nap. |
|
Szabadságos kis könyvünket megkapjuk, |
Balfelől a szívünk mellé szorítjuk; |
Isten hozzád, rongyos, szürke köpönyeg, |
Nyűttelek én téged eddig eleget. |
|
Végigmenek fehérvári nagy utcán, |
Betekintek kedves rózsám ablakán: |
– Add ki, kislány, a gyűrűmet, nem bánom, |
Odaha vár az igazi párom.764 |
|
|