134
[Sírhat az az édesanya, …]
Sírhat az az édesanya,
Kinek katona a fia,
Mert nem tudja, mely órában
Eshetik el a csatában.
Ki a csatában elesik,
Sík mezőben temettetik;
Sík mező a temetője,
Száraz ágból a keresztje.
Az én fiam is elesett,
Sík mezőben temettetett;
Zöld fű nőtte fel a sírját,
Kit sirattam sok éjtszakán.
766
Hódmezővásárhely (Csongrád)