Vörös az ég Erdély felül, |
Magyar huszár nyeregben ül. |
|
Fegyverem veszem vállamra, |
Mer nem tudom, mely órába |
|
– Gyere ki, szívem rózsája, |
|
– Kedves rózsám, szívem-lelkem, |
El kell mennem a csatába, |
|
Ne sírj értem, mert hiába; |
Ne sírjál, mert én is sírok, |
|
Isten áldjon meg tégedet! |
Induljunk hát, isten velünk!773 |
|
|