Fényes fegyverek ragyognak, |
Veres zászlók szakadoznak, |
|
A nagy ágyúk könnyen szólnak: |
Látom, a népek hogy hullnak. |
Fejem felett kard megfordul, |
Piros vérem földre csordúl. |
|
Nincs itt nekem atyám, anyám, |
|
Magyarország, kedves hazám, |
Sem ebédem, sem vacsorám; |
Bánat nélkül nincs egy órám. |
|
– Kedves pajtás, fogy az erő. |
Jobb minekünk marsírozni, |
Mint a lógerban kínlódni. |
|
Fekszem a szomorú ágyban; |
Magam árnyékában nyugszom.775 |
|
|