Korán reggel jön az orosz naposa: |
– Keljetek föl, hadifoglyok, csájára! |
Föl is kelnek bús magyarok, sorjába, de sorjába: |
Úgyis tudják, nincs cukor a csájába. |
|
Itt van a dél, itt van a dél, hiába, |
Nem ízlik a komiszrépa hajába! |
Vigasztalja a magyar a fogolytársát, a társát: |
– Ne félj, pajtás, majd letelik, majd meglásd! |
|
Sziberjai fogságomból utazom, |
A kásától, káposztától búcsúzom, |
Szíjja el az orosz cár a mahorkát, de mahorkát, |
Magyar baka öleli a babáját.803 |
|
|