A közjónak kell megfelelni...

De mi a közjó ma Magyarországon? A rendszerváltás vesztesei érdekeinek a képviselete, a nyertesek igazságosabb közteherviselésre való rászorításával. Nem szocialista, hanem szociális államra van szükség. A Szovjetunió felbomlása nem kívánt mellékhatásként felszámolta azt az egyensúlyozó-fékező erőt, amely korábban korlátozta a pénzuralmi diktatúra globális és gátlástalan kibontakozását. A kommunista és a pénzuralmi diktatúrából az olyan önrendelkező társadalom a kiút, amelyben mindenkinek van tulajdona. Tulajdon nélkül nincs önrendelkezés, nincs egyéni szabadság. 1956 talán egyik legnagyobb érdeme, hogy a magyar nép már akkor is a harmadik utat kereste: szabadulni akart a szovjet típusú állammonopolista diktatúra szuronyokra támaszkodó uralmától (vagyonának állami erőszakkal való elrablásától), de nem kért a vadkapitalizmus és a kozmopolita pénzuralom arctalan pénzviszonyokba elrejtett diktatúrájából sem (vagyonának eladósítással, kamatfizetéssel és privatizációval történő elrablásától). Ha 1956-ot nem fojtják el, akkor a magyar forradalom elvezethetett volna a kommunista és a pénzügyi diktatúrát egyaránt elvető, azt meghaladó harmadik úthoz. Ez az út a teljesítményhez kötött személyes tulajdonlást, valamint az ezen alapuló gazdasági és pénzügyi esélyegyenlőséget jelenti az igazságtalan túlgazdagodás kiiktatásával. A kizárólag teljesítményen alapuló tulajdon már megalapozhatja a társadalmi önrendelkezést, amelyet többé nem korlátoz az arctalan pénzviszonyokba elrejtőzött túl-vagyonosodott rétegnek a túl-hatalma. Csak a párturalmat és túlvagyonosodást is kiiktató, alulról felépülő tartalmi demokrácia biztosíthatja a gyengébbek - gyermekek, idősek, betegek és más hátrányos-helyzetűek - iránti felelősséggel párosuló egyéni és társadalmi szabadságot.

Ma miként lehetne szolgálni a közjót?

1. A bankkonszolidáció keretében több mint 5 milliárd forint "ajándékot" kaptak a bankok és pénzintézetek. A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Bank adatai szerint most egyedül a bankszektor nyereséges, miközben a termelőszektor, a magánháztartások és az államháztartás is úszik az adósságban. A hatalmas nyereséget elkönyvelő bankok fizessék vissza azt a költségvetéstől kapott ajándékot, amit a bankkonszolidáció során kaptak. Ebből vissza lehet juttatni az egészségügyi szektorba az onnan kiemelt 1000 milliárd forintot és az oktatási rendszert is rendbe lehetne tenni. De megoldhatóvá válna a nyugdíjak felzárkóztatása is az Európai Unió alsó harmadának az átlagához.

2. A távozó multinacionális korporációk fizessék vissza az évek során a magyar államtól kapott adókedvezményeket. E nélkül ne távozhassanak el Magyarországról.

3. Ne a költségvetés fizesse az általa nem ellenőrizhető Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának a kamatait. A mintegy 10 milliárd euró devizatartalékot az MNB forgatja a saját hasznára, de elszámolni nem köteles vele és egyetlen állami szerv sem szólhat bele érdemi döntéseibe. Ezek után teljesen indokolatlan, hogy a költségvetés viselje e devizatartalék kamatterheit.

4. Az állam adóbevétele terhére ne kizárólag adóslevelet, államkötvényt, kincstárjegyet stb. bocsásson ki, hanem normál pénzt is, amire nem kellene kamatot fizetnie. Jelenleg 12 ezer milliárd forint nagyságrendben került államkötvény (adóslevél) kibocsátásra, és ennek kamatai legalább 1200 milliárd forinttal terhelik meg minden évben a költségvetést.

5. A termelő kapacitást növelő és az infrastruktúrát fejlesztő programok finanszírozására kibocsátott állami pénz nem okoz inflációt. Az ilyen termelő programokra fordított pénzmennyiség kiegyensúlyozásra kerül a folyamat révén előálló termelői kapacitás megnövekedésével és az infrastrukturális objektumok értékével.

6. Még az elévülési idő előtt el kell számolni a nemzeti vagyonnal. Ez egyrészt világossá teszi, hogy az új tulajdonosok valójában ellenszolgáltatás nélkül jutottak ehhez a vagyonhoz, másrészt elősegíti azt, hogy az új vagyonos réteg arányosabban - a társadalmi igazságosságnak megfelelően - vegyen részt a közteherviselésben.

7. Újra kell tárgyalni az Európai Uniós tagság néhány feltételét - elsősorban azért, hogy több más EU tagországhoz képest a termőföld kizárólag magyar természetes személyek tulajdonában maradhasson.

8. Semmilyen formában sem szabad privatizálni az egészségügyi rendszert, mert nincs olyan privatizálási módszer, amely ne vonna ki több pénzt ebből a rendszerből, mint amennyit kezdetben oda bevisz. Hosszú távon tehát profitszerzési eszközzé degradálja az egészségügyet is.

9. A folyamatban lévő alkotmányozási próbálkozások ne az eddigi egyoldalú elitalkotmányozást erőltessék, hanem a végleges alkotmány kidolgozása népi alkotmányozás keretében történjék a társadalom egészének a bevonásával. Vissza kell nyúlni közjogi gyökereinkhez, és helyre kell állítani a magyar történelmi alkotmány hatályát.

Drábik János ezeket a javaslatait az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának a 2004. augusztus 14.-én tartott tanácskozásán terjesztette elő megvitatásra.

---