TANULMÁNYOK ÉS CIKKEK

Őstörténetünk keleti forrásai, Századok, 1908, 865–883.

A szántai sziget és abádi rév helyrajzi meghatározása, Századok, 1909, 154–155.

„Szolgabíró”, Századok, 1909, 320.

Szent László történelmi jelentősége, A Cél, 1910, 18–26.

Zeitalter der orientalischen Quellen zur Urgeschichte der Ungarn, Revue Orientale, 1910, 27–40.

Josephus Flavius kiadásai az Egyetemi Könyvtárban, Századok, 1911, 387–388.

Két helynév, Századok, 1911, 537.

A „Philológiai Közlöny”, 1871–1872. Hóman Ottó levelei alapján, Egyetemes Philológiai Közlöny, 1911, 668–673.

A veszprémvölgyi 1109. évi oklevél hitelessége, Turul, 1911, 123–134 és 167–174.

Az első állami egyenes adó, Akadémiai Értesítő, 1912. 653–571.

Die erste staatliche direkte Steuer, Ungarische Rundschau, 1912, 750–771.

A honfoglaló törzsek megtelepedése, Turul, 1912, 89–114.

Az első adó elméletéhez, Századok, 1913, 396–397.

Pótlék a magyarországi latinság szótárához, Századok, 1913, 67–71.

A társadalmi osztályok Szt. István államában in Békefi Emlékkönyv, 1912, 61–80 és mint különnyomat, Stephaneum, 1913.

Adó vagy földbér? Századok, 1913, 189–202.

Kassowitz T. Bruno, Történeti Szemle, 1914, 408.

A középkori magyar pénztörténet bibliográfiája (1597–1913), Közgazdasági Szemle, 1914, 328–338.

A magyar történelmi bibliográfia tervéhez, Könyvtári Szemle, 1914, 39–42.

Pálos breviárumok és missalék a XV–XVII. századból, Magyar Könyvszemle, 1914, 293–301.

Csák Máté állítólagos pénzverése és egy „trieri” oklevél, Turul, 1915, 33–34.

Egy 1256. évi esztergomi oklevél, Turul, 1916, 101–104.

V. István korabeli liliomos obulus, Numizmatikai Közlöny, 1916, 1–3.

A magyar pénzverés Szent István korában, Századok, 1916, 116–127 és 267–285.

A 11. századi pénzromlás és a magyar herczegek pénzverése, Akadémiai Értesítő, 1916, 605–612.

Csepán, Magyar Nyelv, 1917.

Megjegyzések Balogh Albin hozzászólására, Numizmatikai Közlöny, 1917, 79–84; Végszó, u.o., 1918, 24–25.

Obon, Magyar Nyelv, 1917, 119–120.

Szent István görög oklevele, Századok, 1917, 99–136 és 225–242.

A XIV. századi aranyválság in Fejérpataky László Emlékkönyv, 1917, 212–242.

Adalék a X–XI. századi pénztörténetünkhöz, Századok, 1918, 161–167.

Az Árpádkor pénzverési adminisztrációjához, Numizmatikai Közlöny, 1918, 20–22.

Budapestinum, Egyetemes Philológiai Közlöny, 1918, 177–178.

Csákósüveg, Magyar Nyelv, 1918, 48.

Friesacher, Wiener und Böhmische Münzen in Ungarn zwischen den Jahren 1200 bis 1338, Numismatische Zeitschrift, 1917–1918; kiny. 88. lap.

Jelentés a Thaly Kálmán alapítványból kitűzött III. sz. pályázatra beérkezett pályamunkákról, Századok, 1918, 324–327.

A magyar nép neve és a magyar király címere a középkori latinságban Történeti Szemle, 1917, 129–158 és 240–258; Eredmények, Magyar Nyelv, 1918, 64–67.

Miszkál, Szily Kálmán Emlékkönyv, 1918, 107.

Sch, ts és tz, Magyar Nyelv, 1918, 167.

Ugron, Magyar Nyelv, 1918, 202–203.

Csirás, Magyar Nyelv, 1919, 136.

Sörös Pongrácz (1873–1919), Századok, 1919, 104–105.

A magyar címer történetéhez, Turul, 1918–1921 3–11.

II. András – és IV. Béla kori szlavon dénárok, Numizmatikai Közlöny, 1919–1920, 33–42.

Darócz, Magyar Nyelv, 1920, 116–119.

Jelentés az ifj. bojári Vigyázó Sándor jutalomról, Akadémiai Értesítő, 1920, 45–47.

A magyar államháztartás I. Károly korában (Akadémiai székfoglaló), Akadémiai értesítő, 1920, 99–108.

A magyar tudományosság jövője, Budapesti Szemle, 1920, 127–161.

Székelyek, Magyar Nyelv, 1920, 88–89.

Adalék a magyar nyomdászat XVIII. századi történetéhez, Magyar Könyvszemle, 1920–1921, 154–155.

A hun-probléma megoldása, Magyar Nyelv, 1921, 195–198.

Jelentés az Ipolyi-jutalomról, Akadémiai Értesítő, 1921, 102–103.

A székelyek eredete, ÚJ Nemzedék, 1921, 166. szám.

Társadalomtörténeti terminológia, Társadalomtudomány, 1921, 531–543.

Történeti tanulságok, Új Nemzedék, 1921, 17. szám.

La circolazione delle moneta d’oro in Ungheria del X al XIV. secolo e la crisi Europea dell’oro nel secolo XIV., Rivista Italiana di Numismatica, Milano, 1922, Fascic II–III.

Das Historische Recht der Tschechoslowakischen Nation auf Oberungarn, Pester Lloyd (Morgenblatt), 1922, május 14, 3–4.

Jelentés a Bézsán József jutalomról, Akadémiai Értesítő, 1922, 113.

A „Libelli graduales” könyvtári feldolgozása, Magyar Könyvszemle, 1922, 64–71.

A magyar honfoglalástörténet irodalma, Akadémiai Értesítő, 1922, 23–28.

The Magyar Settlement and Historical Mission in Europe, The Oxford Hungarian Review, 1922.

Mégegyszer a hun-kérdés, Magyar Nyelv, 1922, 24–26.

Der Ursprung der Siebenbürger Székler, Ungarische Jahrbücher, 1922, 9–36.

Fejérpataky László ravatalánál, Magyar Könyvszemle, 1923, 1–2.

X. és XI. századi történeti elemek a Nibelungen-énekben, Egyetemes Philológiai Közlöny, 1923, 44–78.

A magyar történetírás első korszaka, Minerva, 1923, 11–40.

A székely eredetkérdéshez, Akadémiai Értesítő, 1923, 184–185.

Újabb őstörténeti kutatások, Századok, 1923, 335–356.

Apponyi Sándor, Magyar Könyvszemle, 1924, 1–8.

Gróf Apponyi Sándor, kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum, 1924, 5–8.

Jelentés az Országos Széchenyi Könyvtár 1923. évi állapotáról, Magyar Könyvszemle, 1924, 106–120.

Les récentes études relatives a l’origine du peuple hongrois, Revue des Études Hongroises et Finno-ougriennes, Párizs, 1924, 156–171.

Nekrológ Tagányi Károly felett, Akadémiai Értesítő, 1924, 213–214 és Népélet, 1924, 189–190.

Tasnádi Nagy Gyula, Levéltári Közlemények, 1924, 203–205.

Gróf Apponyi Sándor ravatalánál, Magyar Könyvszemle, 1925, 1–2.

Beköszöntő beszéd, Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai, III., 1925, 15–19.

Elnöki megnyitóbeszéd a Magyar Néprajzi Társaság XXXVII. rendes közgyűlésén, Ethnographia, 1925, 85–89.

A „Histoire des troubles de Hongrie” kiadásai, Magyar Könyvszemle, 1925, 134–140.

Kishevenesi Hevenesi Gábor. A magyar történeti forráskutatás első szervezője, in gróf Klebelsberg Kuno Emlékkönyv, 1925, 453–462.

La premiere période de l’historiographie hongroise, Revue des Études Hongroises et Finno-Ougriennes, 1925, 125–164.

Gróf Apponyi Sándor Magyar Könyvtára. Gróf Apponyi Sándor emlékezete, kiadja a Magyar Bibliofil Társaság, 1926, 33–44.

Múzeumok, könyvtárak, levéltárak, in Magyary Zoltán, sz., A magyar tudománypolitika alapvetése, 1926, 253–331.

Történettudomány és numizmatika, Numizmatikai Közlöny, 1926, 26–30.

Elnöki megnyitóbeszéd a Magyar Néprajzi Társaság XXXIX. rendes közgyűlésén, Ethnographia, 1927, 134–136.

Magyar történelem (Szekfű Gyulával), in Magyary Zoltán, A magyar tudománypolitika alapvetése, 1927, 114–118.

Szent István megkoronázásának időpontja, Szinnyey József Emlékkönyv, 1927, 443–452.

Ügyvezető-alelnöki beszámolóbeszéd, Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai, IV., 1927, 1–7.

Altisztek dolga, Magyar Állami Altisztek Egyesületének Évkönyve, 1928, 93–104.

A Benedekrend és a magyar nemzet megtérése, in Prímás Album, 1928, 57–63.

Hazai történetírásunk csődje, Magyar Szemle, 1929, 131–135.

Előszó Hillebrand Jenő, A pusztaistvánházi korarézkori temető, Franklin (1929) c. műhöz.

Gróf Apponyi Sándorné ravatalánál, Magyar Könyvszemle, 1930, 1–2.

Elnöki megnyitóbeszéd a Magyar Néprajzi Társaság XLII. rendes közgyűlésén, Ethnographia, 1930, 133–135.

Előszó Vozáry Aladár, Elszállt a Turul (1930) c. műhöz.

A középkori királyság bomlása, Magyar Szemle, 1930, 5–18.

Sanct Emmerich, Reichspost 1930.

Szent Imre, Magyar Szemle, 1930, 201–209.

Zsinka Ferenc ravatalánál, Magyar Könyvszemle, 1930, 168–169.

L’alliance franco-hongroise au moyen age. L’orientation économique et financiere. La Hongrie, 1931, 13–14.

A II. Géza korabeli Névtelen, Századok, 1931, 225–232.

Külpolitikai irányok a magyar történelemben, Budapesti Szemle, 1931, 31–56.

Áldásy Antal ravatalánál, Akadémiai Értesítő, 1932, 324–325.

Képviselői programbeszéd Székesfehérváron 1932. november 13-án, Székesfehérvári Friss Újság, 1932, 258. szám.

Gróf Klebelsberg Kuno ravatalánál, Magyar Szemle, 1932, 201–203; Néptanítók Lapja, 1932, 878–879; Akadémiai Értesítő, 1932, 327–330.

Les grandes lignes de la politique étrangere au cours de l’histoire hongroise, La Hongrie d’hier et d’aujourd’hui., Bibliotheque Hongroise, Párizs, 1932, 7–25.

Csánki Dezső ravatalánál, Akadémiai Értesítő, 1933, 293–295 és In Memoriam (Csánki Dezső emlékére), 1933, 11–14.

Emlékbeszéd gróf Klebelsberg Kuno felett, Századok, 1933, 241–249.

1933 – Székesfehérvári Friss Újság, 1933. 1. szám.

Kultúránk mai kérdései, különnyomat a Felsőoktatási Egyesület Közleményeiből, 1933.

Nagy Lajos, Kincses Kalendáriun, 1933, 119–122.

La polítique étrangere du royaume de Hongrie au moyen-age (VII. Congres International des Sciences Historiques; Résumés des communications présentés au Congres, I.), Varsovíe, 1933, 120–125.

Zsigmond király in Károlyi Árpád Emlékkönyv, 1933, 255–265.

Entre l’orient et l’occident, Nouvelle Revue de Hongrie, 1934, 331–342.

Elnöki megnyitóbeszéd, Századok, 1934, 385–390.

Kulturális kapcsolatok és kulturális egyezmények, Budapesti Hírlap, 1934. december 25.

A magyar középiskola, Budapesti Hirlap, 1934. március 4.

Újévre, Néptanítók Lapja, 1934, 1. szám.

Beszéd a Magyar Történelmi Társulat 1935. december 12-én tartott közgyűlésén, Századok, 1935.

Fraternita storica fra Italia e Ungheria, Giornale d’Italia és Popolo di Roma, 1935. február 15.

Berzeviczy Albert – Búcsúztató, Budapesti Szemle, 1936.

Budavár felszabadítása, Nemzeti Újság, 1936. október 5.

Felsőoktatásunk igazgatása, Magyar Közigazgatás, 1936, 22. szám.

Foreign Political Orientations in Hungarian History in E. Radisics, ed., Hungary Yesterday and Today, London, Grant Richards, 1936, 7–25.

Hungary, 1301–1490 in The Cambridge Medieval History, vol. 8, Cambridge, at the University Press, 1936, pp. 587–619.

Közigazgatás és szelekció, Magyar Közigazgatás, 1936.

A Közoktatási Tanács feladatai, Budapesti Szemle, 1936.

Kultúrpolitikai feladatok (interjú), Vigilia, 1936, 3–8.

A magyar–lengyel barátság történeti alapjai in Huszár Károly, sz., Magyarország és Lengyelország, 1936. Lengyelül is megjelent: Podstawy Historyczne przy jazni polsko wegierskiej.

Popovics Sándor ravatalánál, Akadémiai Értesítő, 1936.

Szent István, Budapesti Hírlap, 1936. augusztus 23.

Jelmondat Schulek János, Visegrád problémái és feladatai (Mérnökök nyomda, 1936) c. műhöz.

Bürokrácia és a jó tisztviselő, Néptanítók Lapja, 1937, 20. szám.

Elnöki megnyitóbeszéd, Századok, 1937, 389–398.

A felsőoktatás reformja, Magyar Felsőoktatás, 1937.

Hubay Jenő, Budapesti Szemle, 1937.

A Magyar Nemzeti Múzeum újjászervezése, A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának kiadványai, I., 1937.

II. Rákóczi Ferenc, Századok, 1937, 129–135.

Rákóczi Ferenc, Néptanítók Lapja, 1937, 368–373.

Francois Rákóczi, Nouvelle Revue de Hongrie, 1937, 540–544.

A nagy király (Szent István). Néptanítók Lapja, 1937, 621–623.

La conversion du peuple hongrois et les bénedictines, Nouvelle Revue de Hongrie, 1938, 139–145.

Felvidéki testvéreink visszatéréséhez, Századok, 1938, 409–419.

Geschichtliche Freundschaft, Berliner Tageblatt, 1938. augusztus 24.

Histoire les relations extérieures de la Hongrie in Zoltán Baranyai, ed., Vissages de la Hongrie, Párizs, Libraire Plon, 1938, 235–270.

King Stephen the Saint, Archivum Europae Centro-Orientalis, 1938, 15–50.

Pázmány Péter a nemzetpolitikus, Nemzeti Újság, 1938. január 28.

Stephan der Heilige in Wirtshaft und Kultur – Dopsch Festschrift, Baden b. Wien, R.M. Rohrer, 1938, 279–288.

A százéves Nemzeti Színház in A százéves Nemzeti Színház; az 1937–38-as centenáris év emlékalbuma, Pallas, 1938, 7–9.

Szent István király, Budapesti Szemle, 1938, 282–289.

Szent István in Szent István első nagy királyunk élete és alkotásai, Egyetemi nyomda, 1938, 3–17.

A szentistváni állameszme jubileuma, Esztergom Évlapjai, 1938, V-VII.

Elnöki megnyitóbeszéd, Századok, 1940, 257–261

A magyarság történeti hivatása in Deér József, sz., Erdély, Magyar Történelmi Társulat, 1940, 21–34.

Székelyek in Deér József, sz., Erdély, Magyar Történelmi Társulat, 1940, 43–49.

Hunyadi Mátyás, Budapesti Szemle, 1940, 262–269.

Mátyás király in Lukinich Imre, sz., Mátyás király emlékkönyv, Franklin, 1940, 2. kötet, I–8.

Mattia Corvino, Corvina, 1940.

Matthias Hunyadi, Ungarische Jahrbücher, 1940, 173–189.

Hóman Bálint beszéde in Hunyadi Mátyás, kiadja a magyar Corvin lánc és Corvin koszorú tulajdonosainak testülete, Egyetemi nyomda, 1940, 53–61.

Ungarn im Kreíse der europaeischen Völker in Zoltán Baranyai, sz., Ungarn. Das Antlitz einer Nation, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1940, 482–514.

Bulgarisch-ungarische geschichtliche Beziehungen in Jahrbuch der Universitaet St. Kliment von Ohrida in Sofia, Universitaetsdrück, 1941, 209–217.

Elnöki megnyitóbeszéd, Századok, 1941, 225–235.

Előszó, Erdély magyar egyeteme. Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. kir. Ferenc József Tudományegyetem története, Kolozsvár, Erdélyi Tudományos Intézet, 1941.

Előszó, Bottai Giusepe közoktatási reformja. A Carta della Scuola., ford. Nagy Artúr, Pálinkás László, Tassy Ferenc, Korvin Mátyás Magyar–Olasz Egyesület, 1941.

La missione del popolo ungherese nel bacino Carpatico in Transilvania, Athenaeum, 1941.

Ungarns Mission im Karpathenbechen in Siebenbürgen, Athenaeum, 1941.

I Siculi in Transilvania, Athenaeum, 1941.

Die Székler in Siebenbürgen, Athenaeum, 1941.

Elnöki megnyitóbeszéd, Századok, 1942, 129–132.

Elnöki megnyitóbeszéd, Századok, 1942, 377–383.

Deutsch-ungarische Schicksalsgemeinschaft in Béla Pukánszky, ed., Deutsch-Ungarische Begegnungen, Budapest, Leipzig, Milano, 1943, 7–26.

Elnöki megnyitóbeszéd, Századok, 1943, 137–153.