Végezzük el a következő kísérletet: "Keressünk Neumann János által írt könyveket, cikkeket az Interneten." Ha a legnépszerűbb keresőbe beírjuk a "Neumann János" kérdést, akkor a következő eredményt kapjuk:

Hiába jön a találati lista tizedmásodpercek alatt, a több mint 48 ezer tétel átböngészése kilátástalan vállalkozás. Próbálkozhatunk persze a "Neumann János cikke", "szerző Neumann János" stb. kifejezésekkel is, akkor viszont vagy egyáltalán nincsenek találatok vagy nincs köztük egyetlen Neumann-írás sem.

Most próbáljuk meg ugyanezt a feladatot megoldani egy metaadatkezelő rendszerben. Mivel itt beállítható, hogy milyen minőségben keressük ezt a nevet, a "Létrehozó" mezőbe beírva csak 2 db. találat marad: egy könyv és egy cikk-válogatás - és ennél nem is nagyon van több digitális verzió Neumann János műveiből (magyar nyelven legalábbis).

Könnyen belátható, hogy már egy ilyen egyszerű kérdésnél is mekkora előnyt jelentenek a metaadatok (könyvtárosi nyelven a bibliográfiai adatok) katalógusai a teljesszövegű keresésre épülő web-indexelőkkel szemben.

Az elmúlt években Magyarországon is - nagyrészt állami támogatással és a közgyűjteményekben - beindultak különböző digitalizálási projektek, melyek célja a kulturális és tudományos örökség "átmentése" a számítógépes információs rendszerek korába. A korábbi, hagyományos információhordozókon megjelent dokumentumok digitalizálása mellett egy másik folyamat is zajlik párhuzamosan: a már eleve számítógépen készített írások, művek elektronikus publikálása - egyre több kutatóintézet és oktatási intézmény teszi közzé a kiadványait az Interneten, kisebb-nagyobb archívumok formájában. Az online hozzáférést kínáló hazai dokumentumgyűjtemények - néhány kivételtől eltekintve - egyszerű HTML-oldalakból állnak, adatbázistámogatás és összetettebb keresési lehetőségek nélkül, gyakran pedig egyszerűen mindenféle kísérő (meta)adat nélkül. A kivételek részben valamilyen könyvtári szoftvert használnak, amelyek eredetileg nyomtatott kiadványok leírására készültek és igen drágák, részben pedig valamilyen saját fejlesztésű keretprogramot, melyek nem kompatibilisek az időközben kikristályosodott nemzetközi szabványokkal, így nem alkalmasak például az IHM által meghirdetett Nemzeti Digitális Adattárral való együttműködésre, az egyedi gyűjtemények közös lekérdezésére.

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 1994 óta élen jár hazánkban a digitális dokumentumok kezelésében és szolgáltatásában. 1995 óta a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program, 1999-től pedig az Országos Széchényi Könyvtár keretében folyik a fejlesztése, és ezeknek a támogatásoknak köszönhetően 2001 és 2003 között elkészült egy minden tekintetben korszerűnek mondható, a nemzetközi könyvtári és internetes szabványokhoz és szokásokhoz igazodó, több technikai újdonságot elsőként honosító új keretrendszer: a MEK 2.0-s verziója, mely a http://mek.oszk.hu címen működik és az egyik leglátogatottabb hazai tartalomszolgáltatás az Interneten. Az új MEK-ben kiemelt jelentőséget kaptak a különböző metaadat-szabványok: a jelenleg mintegy 3 ezer digitális dokumentum kísérőadatai többféle - emberek és gépek által olvasható - formátumban is letölthetőek, átvehetők más rendszerekbe.

A legalapvetőbb Dublin Core metaadatok például a könyvek "borítólapján" a böngésző Nézet/Forrás menüpontjával is megtekinthetők:

A "Katalóguscédula" menüpont alatt pedig cédula, címkés, HUNMARC és USMARC formátumban, valamint az adatcsere szempontjából legrugalmasabb XML változatban részletes bibliográfiai leírások találhatók:

A több mint két éves munka során összegyűlt rengeteg tapasztalatot szerettük volna közkinccsé tenni, így merült fel egy - a MEK "maximalista" igényeihez képest - egyszerűbb, rugalmasan konfigurálható, platform-független, moduláris keretrendszer kifejlesztésének ötlete. Az "eleMEK" projekt 2003 végén indult és megvalósítását a MEK Egyesület és az NIIF támogatja. Az eleMEK egy GPL (General Public License) alatt terjesztett szabad szoftver, amit non-profit célokra bármely hazai és határontúli magyar intézmény ingyen felhasználhat. A rendszer szolgáltatásai a következők:

• elektronikus dokumentumok metaadatainak rögzítése és visszakeresése, valamint importálása és exportálása szabványos adatcsere formátumok szerint;
• közös lekérdező-felület biztosítása OAI protokoll alapján, lehetővé téve ezáltal az egyes archívumok együttes keresését;
• karbantartó és rendszergazdai funkciók (konfigurálás, statisztikák, mentések, hibakeresés, linkellenőrzés stb.)

Az eleMEK nem tartalmaz majd saját felhasználó felületet az archívum szolgáltatásához. Ezt minden alkalmazó maga alakíthatja ki a saját igényeinek megfelelően vagy beépítheti az eleMEK szolgáltatásait a már meglévő kezelőfelületébe.

Az eleMEK jelenleg a következő modulokból áll:

0. modul: Konfigurálás (file-struktúra, rendszerbeállítások, kötött listák, formátumok, stb.)

1. modul: Adatkezelés (adatbevitel és -módosítás, adattárolás XML formátumban)

2. modul: Adatcsere (XML import, és DC-, cédula-, címkés-, USMARC/HUNMARC export)

3. modul: Keresés (gyorskereső, olvasói és könyvtárosi katalógus)

4. modul: Statisztika (kimutatások a gyűjtemény összetételéről)

Az egyes modulokhoz egy részletes rendszerdokumentáció tartozik, az adatbeviteli modulhoz pedig egy kitöltési utasítás, amely az adatmezők helyes kitöltését magyarázza el.

Rendszerkövetelmények:

• Java JRE 1.4
• Apache TomCat 4.0
• PostgreSQL (opcionális)

eleMEK honlap
http://elemek.oszk.hu

Nyilvános tesztverzió
http://elemek.niif.hu/

A rendszer felépítése:

Be- és kimeneti adatcsere formátumok:

Adatbeviteli képernyő

Metaadat export

Konfigurációs képernyő: