Renkecz Anita Orsolya

A Magyar Elektronikus Könyvtár szolgáltatásai

Az 1994-ben létrejött "Magyar Elektronikus Könyvtár" fogalmához a szakmai és felhasználói körök leggyakrabban elektronikus úton hozzáférhető, teljes szövegű dokumentumgyűjteményt társítanak. Ennek az áttekintésnek a célja annak bemutatása, hogy mit jelent most az így értelmezett fogalom, illetve, hogy milyen mértékben és irányokban szélesedett ki a jelentése.

A "MEK" üzemeltetője jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár egyik szervezeti egysége, a Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási Igazgatóságon belül működő "Magyar Elektronikus Könyvtár" osztály. A szolgáltatások másik alapja a civil szervezetként működő "Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület".

ld.: http://mek.oszk.hu/egyesulet/

Ez a két szakmai és üzemeltetési bázis áll fejlesztéseink mögött, de mind az az alábbiakban is látható lesz, a MEK és különböző tevékenységi körei egyre inkább beépültek a nemzeti könyvtári feladatkörök közé.

A MEK fejlesztései a könyvtári szakma három nagyobb tevékenységi körét érintik. Bár az egyes szolgáltatások nem feltétlenül sorolhatók egyértelműen egyik, avagy másik kategóriába, alább az azokat leginkább jellemző nézőpontokból fogom bemutatni.

A három fő tevékenységi kör:

• tartalomszolgáltatás
• információforrások (bibliográfia, faktográfia)
• kutatás-fejlesztés

 

1. Tartalomszolgáltatás

A legismertebb, és 1996 óta az interneten közvetlenül elérhető szolgáltatás a MEK dokumentumgyűjteménye, mely talán a legkevésbé szorul itt bemutatásra. Amit fontos tudni, hogy ez a gyűjtemény komoly változásokon ment át működésének egy évtizedében. A legfontosabb változás akkor történt, mikor a könyvtár az OSZK-be költözött (addig független és decentralizált kezdeményezés volt), és létrejött a jelenleg is üzemelő MEK2-változat.

1996-os változat: http://mek.iif.hu

MEK 2.0: http://mek.oszk.hu

 

Mi változott?

	MEK 1	MEK 2.0
Gyűjteményfejlesztési forrás	többségében önkéntes vagy már máshol elérhető források	önkéntes digitalizálás kiadói együttműködés szerzői felajánlások saját digitalizálás
Válogatási kritériumok	főként tartalmi: oktatási kulturális tudományos szempontból jelentős forrás	tartalmi ÉS formai, főként minőségbeli: információminőség (szöveg, ill. képminőség) terjedelem formátum szerzői jogi megfontolások
Szolgáltatási formátumok	ASCII-szöveg, szövegszerkesztői formátumok, PDF, HTML egyes anyagok csak tömörített archívumban	Az online használható formátumok kerültek előtérbe minél több, a tartalomnak megfelelő formátum szolgáltatása letölthető, tömörített változatok multimédiás formátumok megjelenése
Szövegellenőrzés	esetleges	szépirodalomnál módszeres korrektúra
Bibliográfiai adatok	Alapvető adatok kulcsszószerű feltüntetése a "MEK" kísérőfájlban	Bibliográfiai adatbázis: ISBD-elvű HUNMARC Dublin Core-XML adatok

 

A tartalomszolgáltatással kapcsolatos további erőfeszítéseink már a MEK második életszakaszához, a nemzeti könyvtári környezetben való működéshez kötődnek.

A legfontosabb újdonság, hogy fenntartó illetve üzemeltető szervei révén, ha korlátozott mértékben is, lehetőség nyílt a MEK műhelyében történő digitalizálásra (főként pályázati forrásokból).

Ennek egyik legfontosabb aspektusa a "Hungarológiai Alapkönyvtár" projektum, mely a Könyvtári Intézet által összeállított alapvető irodalomjegyzékeket figyelembe véve igyekszik a magyar alapvető szakirodalom- és kézikönyvkincs digitális reprezentációjának előállítására. Így készült el például az akadémiai irodalomtörténet, illetve a "Magyar Néprajz" című kötetek interneten hozzáférhető változata.

ld.: http://mek.oszk.hu/hungalap/

Az utóbbi időben megjelent a MEK gyűjteményében a legújabb népszerű dokumentumforma is, a hangoskönyv (MP3-formátumban).

A tartalomszolgáltatás terén történt legjelentősebb változás 2004-ben állt be, mikor megnyílt a MEK periodika-különgyűjteménye, az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. Amint arra az "archívum" név is utal, ezzel időszaki kiadványok online szolgáltatására is vállalkoztunk, jelenleg 89 időszaki kiadványnak készült EPA-változata, ebből csak itt elérhető online a "Nyugat" teljes terjedelmében, valamint a Vasárnapi Újság első pár éve. Házon belül készült az "Országos Hírlap" három éve, mely egyben sikeres módszertani kísérlet is időszaki kiadványok retrospektív feldolgozására és szolgáltatására.

ld.:

EPA: http://www.epa.hu

Nyugat: http://epa.oszk.hu/nyugat

Országos Hírlap: http://epa.oszk.hu/orszagos_hirlap

Mind a MEK, mind az EPA szerverein tárolt gyűjtemények túlnyomó részében lehetőséget biztosítunk a szabadszöveges keresésre is.

A biztos tartalomszolgáltatás, valamint a helyi tartalomfejlesztés elősegítése érdekében a MEK több határon túli magyar szervezettel áll együttműködésben, melynek eredményeképp a MEK2 szolgáltatásnak több szomszédos országban van helyi tükrözése, külön szervereken. Ezek a kapcsolatok helyi digitalizáló műhelyek fejlesztésére és támogatására is kiterjednek.

ld.:

Erdély: http://www.mek.ro

Vajdaság: http://mek.tlkk.org

Szlovákia: http://www.mek.sk

Emellett a MEK-Osztály külön alcsoportja dolgozik a nemzeti könyvtár retrospektív digitalizálási munkáin, mely szintén hozzájárul a MEK tartalmi gyarapodásához. Így vált elérhetővé a nagyvilág számára például olyan kuriózum, mint a Dracul vajda történetét feldolgozó ősnyomtatvány digitális változata.

ld.: http://mek.oszk.hu/02400/02470/index.phtml

2. Információforrások

2.1 Bibliográfiai információ

Mind a MEK2, mind az EPA katalógusa egyben bibliográfiai adatbázis is. Míg a MEK2 csak a gyűjteményben található monografikus műveket írja le, az EPA az összes magyar elektronikus és digitalizált periodikum adatait gyűjti.

A rendszerek leírási szabványa saját fejlesztésű specifikáció, a katalogizálók weben űrlapok segítségével töltik fel a szerveren található adatbázist. A bevitt adatok többféle adatformátumban tekinthetők meg, illetve vehetők át. A MEK különösen nagy hangsúlyt helyez erre az utóbbi szempontra, azaz arra, hogy adatai minél több rendszeren keresztül, minél több adatformátumban elérhetők legyenek.

A MEK2 könyvei saját, több szempontú keresőfelülete mellett megtalálhatók az OSZK OPAC-felületén keresztül (sőt, hamarosan a bibliográfiai adatbázisban is), a MOKKA keresőjében, valamint mind a MEK, mind az EPA leírási adatait átvette az Nemzeti Digitális Adattár is. Minden adatcsere, konverzió egyben módszertani fejlesztéssel is párosult, ami azt jelenti, hogy a MEK (illetve az EPA) adatait le kellett fordítanunk olyan specifikációkra, mint pl. a HUNMARC vagy az NDA-hoz készült minősített Dublin Core honosítás.

ld.: http://mek.oszk.hu/03100/03113/cedula.html

A keresés iránya azonban meg is fordítható: közvetlenül a MEK2 oldaláról kiindulva kereshetünk számos általános könyvtári adatbázisban is (pl. ODR, Könyvkereső, Web-Kat).

ld.: http://mek.oszk.hu/html/konyvkereso.phtml

 

2.2. Faktográfiai információ

A bibliográfiai adatok mellett mind a MEK2 állományában, mind különgyűjteményeiben számos hasznos tájékoztató segédeszköz található. Ilyenek a könyvtár "kézikönyv"-szekciójában található lexikonok és tudástárak.

Elkészítettük az "Országos Széchényi Könyvtár és a Közművelődési könyvtárak átfogó tezaurusza" kétféle kereshető változatát is.

A MEK munkatársai részt vettek a "Magyarország Képes Történelmi Kronológiája" (más néven Kép-Idő) című online ikonográfiai gyűjtemény fejlesztésében. Emellett, önálló fejlesztésekként készültek tematikus online kiállítások (irodalmi és tudománytörténeti témakörökben), valamint kísérleti fejlesztésként építjük a "Hálózatos irodalom" című adatbázist is.

ld.:

Kép-Idő: http://www.kepido.oszk.hu/

Hálózatos irodalom: http://mek.oszk.hu/itm/tmv/index.htm

Kiállítások: http://mek.oszk.hu/html/kiallitas.html

További tájékozódási segédletet jelentenek a MEK és az EPA egyes dokumentumaihoz bekötött, kapcsolódó online források hivatkozásai, valamint a szolgáltatások saját tematikus linkgyűjteményei, melyek segítéségével az elektronikus könyvtári világban igazodhatunk el.

ld.:

http://mek.oszk.hu/html/virtualis.html

http://epa.oszk.hu/html/vgi/kapcsolat.phtml?id=00713

 

3. Kutatás-fejlesztés

A MEK-Osztályon a gyűjtemények kialakításával párhuzamosan elengedhetetlen az új technikai megoldások figyelembevétele. A MEK vezetői egyfajta küldetésként vállalták azt, hogy a tartalom- és információszolgáltatás világában hasznosnak (illetve idővel nélkülözhetetlennek) minősülő újításokat minél szélesebb körben népszerűsítsék a szakma körében. Minden, "házon belül" alkalmazott fejlesztés egyben ajánlás is partnereink számára egy adott feladat megoldására.

Ilyen elsőként az elektronikus dokumentumok könyvtári kezelése.

Bár már léteznek bevált specifikációk arra, hogy hogyan írjuk le az elektronikus dokumentumokat, komplex dokumentumkezelő mechanizmust ebben a szakmai körben először a MEK dolgozott ki. A MEK fejlesztői az így felhalmozódott tapasztalatok, eljárások és technikák összességét felhasználva, megkísérelték ezen technológia mobilizálását, egy helyi rendszerre telepíthető ingyenes integrált elektronikus könyvtári alkalmazás segítségével. A program az EleMEK nevet kapta, egyrészt mivel moduláris felépítésű, mint az integrált rendszerek általában, másrészt mert a MEK saját kialakítású megoldásait is tartalmazza.

ld.: http://elemek.oszk.hu/

 

Akadálymentesség

A fejlesztések másik jelentős iránya a fogyatékkal élők online tájékozódásának megkönnyítése, valamint az akadálymentesség fogalmának népszerűsítése a szakmai tudatban. Számos kisebb projektum közül kiemelkedik a MEK2 úgynevezett "akadálymentes" változata, melynek fejlesztésénél a W3C szakmai ajánlásait és újabb specifikációit tartottuk szem előtt. Ezzel párhuzamosan magyar nyelven elérhetővé tettük a vonatkozó alapvető ajánlások szövegét (pl. a programfejlesztőknek és a tartalomfejlesztőknek szóló konzorciumi ajánlásokat).

ld.:

http://vmek.oszk.hu

http://vmek.oszk.hu/vmek2/ajanlas1.phtml

 

Emellett, különösen a vakokra tekintettel, igyekszünk minél több tartalmat elérhetővé tenni alternatív csatornákon keresztül, például hangzó formában. Ennek két eszköze az online felolvastatás biztosítása, melynek érdekében az ilyen tartalmat a felolvasó szoftverek számára

értelmezhető, jól strukturált formában tesszük közzé; illetve a korábban már említett MP3-formátumú hangoskönyvek.

ld.: http://mek.oszk.hu/02900/02954/mp3/

 

XML

A szöveg- illetve adatstrukturálás visszatérő kihívás volt fejlesztéseink során, ezért meglehetősen sokszor akadt dolgunk az XML-szabvánnyal. Ez a viszonylag egyszerűen kezelhető, jól testre szabható formátum több területen is nélkülözhetetlennek bizonyult:

• Egyrészt bibliográfiai adatainknál mint közvetítő adatcsere-formátum. (pl. az NDA-adatbázissal, vagy egyéb katalógusainkat lekérdező rendszerekkel való kommunikációban). Ezen kívül leíró adatainkat közvetlenül XML-formátumban is megtekinthetővé tettük.
• Strukturált szövegállományok készítésekor. Ehhez egyrészt a felolvasásra előkészített, valamint a szabványos E-book (LIT) formátumban konvertálandó szövegek funkcionális tagolásához. Ezen fejlesztések melléktermékeként lettek elérhetők a TEI-szabvány szerinti dokumentumstruktúra-definícióink (DTD) is, több kiadványtípusra.
• A jövőben az EPA-archívum cikkszintű bibliográfiai adatainak nyilvántartására szeretnénk kiterjeszteni az XML-formátumot, abban a reményben, hogy így az EPÁ-ban tárolt cikkadatok értelmezhetők lesznek más rendszerek számára is.

ld.: http://mek.oszk.hu/html/irattar/dtd.htm

 

Egyéb

A MEK mindig is nagy hangsúlyt helyezett az online dokumentumok stabil elérhetőségének biztosítására. Az online dokumentumok számának és jelentőségének növekedésével ennek sürgető volta egyre nyilvánvalóbb. Ezért biztosítunk minden MEK-es dokumentumnak URN-NBN-számot is, abban a reményben, hogy a megoldás népszerűsítésével hozzájárulunk az alternatív azonosító megoldások terjedéséhez és a megalapozó infrastruktúra megszilárdulásához.

Egyéb, főleg a webes technológiára épülő újításokat is igyekszünk szolgáltatásainkba építeni. Ilyen a nemrégiben elterjedt RSS-hírcsatorna, melynek segítségével mindkét nagyobb gyűjteményünk gyarapodását figyelemmel kísérheti az olvasó, vagy a "tématérkép"-es tudásreprezentáció, melyet például épülő "Hálózatos irodalom" című honlapunkon alkalmazunk, irodalomtörténeti adatok és összefüggések vizuális ábrázolásához.