A

Magyar Elektronikus Könyvtár

ma és holnap

 

bizottsági gondolatok

 

Készült az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának felkérésére


2002 június

Bevezetés

A MEK "Bizottság"

Tagjai
Munkamódszer
Kérdések

MEK a Nemzeti Könyvtárban

MEK és e-OSZK - szervezeti kérdések
Belső kapcsolatok
Elektronikus köteles példány
MEK-OSZK műszaki együttműködés

Gyűjtőköri kérdések

A hagyományos MEK gyűjtőkör és a továbbfejlesztett koncepció a MEK2-ben
Mit gyűjt a MEK?
Kiadói tevékenység
OSZK e-kötelesekkel párhuzamosan gyűjtött anyag kérdése
Internet save anyag
OSZK-ban keletkező digitális szövegek, dokumentumok

Szövegminőséggel kapcsolatos kérdések

Technológiai kérdések, formátumok

További kérdések és gondolatok

MEK kapcsolata a Neumann Könyvtárral

Összefoglalásként

Bevezetés

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 1994-ben született, így az egyik legrégebbi magyar nyelvű internetes tartalomszolgáltatásnak tekinthető. A MEK magánkezdeményezésre, lelkes emberek elszánt, önkéntes munkájából jött létre és nőtt fel az egyik legsikeresebb és legismertebb magyar hálózati szolgáltatássá. A projektet előbb a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program karolta fel, majd később, 1999-től az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) fogadta be, a korábbinál sokkal stabilabb hátteret és kiegyensúlyozottabb költségvetést biztosítva számára. A MEK mindmáig rendkívül népszerű a magyar nyelvű írott kultúra után kutató Internet felhasználók között. Látogatóinak száma most is folyamatosan növekszik. Népszerűségének egyik fontos oka abban rejlik, hogy "alulról" jövő kezdeményezéssel, mindvégig az olvasók igényei által (sokszor az ő segítségükkel) fejlődött, gyarapodott. Nagyon lényeges az is, hogy a szolgáltatás felhasználói felületét úgy képezték ki, hogy az bárki számára, bármilyen platformról, bármilyen hálózati csatlakozással könnyen és egyszerűen használható.

A MEK lényegében egy mindenki által látogatható, ingyenes, rendkívül hatékony működésű internetes közkönyvtár, amely - speciális helyzetéből adódóan - sokkal kevesebb forrásból építkezve, sokkal kisebb állománnyal, sokkal több olvasót szolgál ki, mint a hagyományos közkönyvtárak (pl. budapesti Szabó Ervin könyvtárak, megyei, városi és községi könyvtárak).

A MEK alapítása óta eltelt nyolc év alatt az internetes tartalomszolgáltatás az elektronikus könyvtárak tekintetében is, az alkalmazott technológiát, a kvalitatív és kvantitatív mutatókat tekintve egyaránt, világszerte rendkívül sokat fejlődött. A MEK ezzel a fejlődéssel a folyamatos szolgáltatás biztosításának elsőbbsége, és a gyakori, nyomasztó forráshiány miatt nem minden szempontból tudott lépést tartani. Ehhez a problémához járult még az OSZK-hoz való csatlakozás után a tekintélyes, nagy múltú, ám más feladatkörrel és prioritásokkal rendelkező intézménybe való integrálódás gondja is.

Az OSZK Főigazgatója - felismervén a fenti problémák fontosságát és megsejtvén az OSZK hagyományos tevékenységeinek informatikai megújítása és a MEK további fejlődése közötti esetleges kapcsolatot - tanácsadóként felkért egy bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a MEK jelenlegi helyzetét, működését, fejlődésének lehetséges irányait, jövőbeni lehetőségeit, a "hagyományos" OSZK és a MEK kapcsolatát.

 

A MEK "Bizottság"

 

Tagjai

A MEK Bizottság tagjai mindannyian régóta ismerik a MEK szolgáltatásait és tisztelik készítőit.

Munkamódszer

Az alkalmazott munkamódszer szerint a Bizottság tagjai egymással személyes találkozók alkalmával és elektronikus kommunikációval cserélték ki véleményüket. Természetesen a saját tapasztalatukra és vizsgálódásaikra is építettek, a legfontosabb információforrás azonban a MEK-kel kapcsolatban álló személyekkel való találkozók és beszélgetések sora volt. Sokat segítettek az egyes kérdésekkel és témákkal kapcsolatban fellelhető dokumentumok is, pl. a MEK irattár anyagai, az OSZK informatikai helyzetéről készült felmérés, a különböző stratégiai tervek, levelezések archívumai, stb.

A találkozókon - általában több alkalommal is - részt vettek a következő, a MEK-kel ill. OSZK-val kapcsolatban álló személyek:

A teljes létszámú bizottság időpont egyeztetési nehézségek miatt az OSZK Főigazgatójával - szándékai ellenére - (eddig) nem tudott találkozni.

 

Kérdések

Noha a munka során a MEK működését és terveit, az OSZK feladatait és elképzeléseit vizsgálva egyre újabb és újabb kérdések merültek fel, a Bizottság alapvetően a következő négy lényeges pontot kívánta részletesen megvizsgálni:

  1. Az OSZK és a MEK viszonya, szervezeti, strukturális kérdések, szerepkörök, feladatok, integrálódás, együttműködés
  2. A MEK állomány tartalmi kérdései, gyűjtőkör, gyarapítás, fejlesztés
  3. A szolgáltatott dokumentumokkal kapcsolatos minőségi kérdések, a szövegek állapota, gondozása
  4. Műszaki, technológiai kérdések, alkalmazott formátumok, az olvasóknak nyújtott szolgáltatások, csatlakozási és felhasználói felületek kérdése, stb.

A Bizottság korlátozott lehetőségei miatt a vizsgálódás természetesen nem lehetett teljes körű. Egyes problémák rendkívül bonyolult, nehezen megválaszolható kérdésekhez vezetnek (pl. elektronikus köteles példányok témaköre vagy az online tartalom archiválásának kérdései, amelyek önmagukban is ezernyi részkérdés megvizsgálását igénylik, a feladatok definiálásától a jogi problémákon át a technikai lehetőségekig) melyek megoldására a Bizottság nem vállalkozhatott. Mégis úgy gondoljuk, a kívülálló szemével nézve, a részletektől és a megvalósítás konkrét nehézségeinek ismeretétől kevésbé zavarva, hasznos észrevételeket, javaslatokat tudunk tenni elsősorban a MEK, de ezen keresztül a teljes OSZK jövőbeni fejlődése irányának kijelöléséhez.

 

MEK a Nemzeti Könyvtárban

A összes közül talán a legfontosabb - és egyben a legnehezebben megválaszolható - kérdés az, hogy a jövőben a MEK milyen formában legyen része az OSZK szervezetének. Az ugyanis nem kétséges, hogy a MEK-nek természetes helye van az OSZK-nál, és a szoros kapcsolatból a MEK is és az OSZK többi osztálya is sokat profitálhat. Az OSZK mérete, hatalmas, digitális módon jórészt még feldolgozatlan állománya, a szervezet szakmai tekintélye és súlya a MEK számára semmi más módon nem biztosítható hátteret jelent. Ugyanakkor az OSZK-nak rendkívül fontos feladata, hogy az írott kultúra tradicionális, papír alapú nemzeti archívuma és annak korszerű, informatikai eszközökkel biztosított nyilvántartása és szolgáltatása mellett a digitális nemzeti archívum szerepét is felvállalja. Az első lépéseket ebbe az irányba már meg is tette, néhány jelentős projekt már elindult. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisai és a MEK teljesen eltérő szándékkal és módszerekkel jöttek létre.

 

MEK és e-OSZK - szervezeti kérdések

Nézetünk szerint nem ajánlatos egyenlőségjelet tenni a MEK és az Elektronikus OSZK (e-OSZK) közé. Túlságosan elnyomná a Magyar Elektronikus Könyvtárat, ha az alakulásakor vállalt és az évek során kibővült, a szolgáltatásra alapozott, a felhasználók igényeit primernek tekintő feladatkört az anyaintézmény speciális feladataiból adódó többlet elvárásoknak megfelelően jelentősen kibővítenénk. Ez esetleg azt vonhatná maga után, hogy a helyzet teremtette feladatkörök és tevékenységi körök miatt a MEK eredeti céljait nem tudná megvalósítani, és ez az identitását ingatná meg. Ez semmiképpen nem lehet cél, mert a MEK egy értékes, népszerű szolgáltatás, amelyet (továbbfejlesztve) meg kell tartani. Mindezek következtében a MEK sokkal inkább tekinthető az e-OSZK részének, amely az e-OSZK működésében annak hagyományos tevékenységeit kiegészítve vesz részt. Mindez nem zárja ki azt, hogy a MEK, illetve annak munkatársai új feladatokat is kapjanak, olyanokat, ahol a digitális dokumentumok kezelése és hálózati szolgáltatások működtetése területén szerzett sokéves tapasztalatukat lehetne jól felhasználni az OSZK javára. Gondolunk itt pl. a digitális és informatikai fejlődést felölelő stratégiai tervezésre, pilot projektek és szolgáltatások kidolgozására, módszertani segítségnyújtásra más osztályok számára, stb.

 

Belső kapcsolatok

Rendkívül fontos lenne a Nemzeti Könyvtáron kívüli együttműködések és kapcsolatok építésén túl az is, hogy a MEK és az OSZK osztályok közötti kommunikáció és információáramlás jelentős mértékben javuljon. A párhuzamos feldolgozás intézményen belül csak így akadályozható meg, valamint a pilot szolgáltatások kidolgozásának és a kialakulóban lévő e-OSZK hatékony működésének is ez a biztosítéka. Úgy látjuk, hogy ezen a területen igen komoly elmaradásokat kell felszámolni, és a meggyőzésen kívül adminisztratív eszközökkel való beavatkozásra is szükség lehet.

 

Elektronikus köteles példány

Érdekes kérdés és az Elektronikus Könyvtárnak a Nemzeti Könyvtárba való beilleszkedése, az egyes osztályokkal való együttműködése szempontjából el nem hanyagolható a köteles példányként érkező elektronikus dokumentumok kérdése.

Rendelkezik-e arról a Könyvtári törvény, hogy ezeket az OSZK-nak kell feldolgoznia? Köteles-e a Nemzeti Könyvtár ezeket tárolni és szolgáltatni? Biztosítja-e a feltételeket hozzá?

Mivel a probléma nagyon aktuális, törvényi úton kell előbb rendezni, biztosítani azokat a feltételeket (anyagi, infrastrukturális, személyi, intézményi), melyek ezen speciális dokumentumtípusok feldolgozásához, tárolásához, kezeléséhez, kereshetőségéhez, szolgáltathatóságához és időtállóságának biztosításához (megfelelő formátumban) szükséges. Érdemes azonban elébe menni a törvényi megoldásoknak, szakmai megoldások alternatíváit felvázolni - vagyis a feldolgozást megkezdeni, hogy a törvényi keretek létrejötte előtt maga a Nemzeti Könyvtár tehessen ajánlásokat!

Ezt a tevékenységet az OSZK érintett osztályai kell, hogy végezzék, mivel a MEK nincs felkészülve minden elektronikus dokumentumtípus kezelésére és erőit is meghaladná ez a feladat. A digitális szövegdokumentumok gyűjtésében, tárolásában, formátumkezelésében szerzett tapasztalatait azonban mindenképp kamatoztatni kellene ebben a munkában.

Az OSZK-ban célszerűnek látszik egy elektronikus köteles példánnyal foglalkozó külön részleg felállítása ám mindenképpen a jelenlegi köteles példány részlegen belül.

 

MEK-OSZK műszaki együttműködés

Felmerülhet a kérdés hogy célszerű-e a MEK és az OSZK adatbázisait egyesíteni, a hatékonyság növelés és egyszerűsítés reményében. (Ez szervezetileg minden bizonnyal a MEK teljes feloldódását is jelentené az OSZK-ban.) Több érv is ez ellen szól. Az eddig kialakított profilok már meggyökeresedtek a felhasználók körében. Az informatikai és gyűjtőköri különbözőségek szintén az integráció akadályai. Többek között e két ok miatt sem lenne előnyös ezeknek a gyűjteményeknek a teljes integrációja. Zavaró lenne, és kudarcélmények sorát eredményezné, ha az olvasó nem a szokásos helyeken, nem a szokásos útvonalakon, nem a szokásos keresési felületen találná meg a már megszokott szolgáltatásokat. A Nemzeti Könyvtárnak mindenképpen a stabilitásra kell törekednie az Internet bizonytalan, folyamatosan változó szövevényében.

A MEK olyan tradíciókkal rendelkezik, olyan típusú szolgáltatásokat nyújt és olyan értékekkel bír, amelyeket nem lenne érdemes feláldozni egy másik cél oltárán.

A megoldást tehát egy olyan, a közös lekérdezést biztosító virtuális felület jelenthetné, ahonnan az OSZK valamennyi adatbázisában keresést lehet kezdeményezni. Ezzel a megoldással párhuzamosan természetesen minden adatbázis a helyén maradna, külön-külön is lekérdezhetők lennének. Ez a megoldás biztosítaná a MEK-en kívüli digitális állományok (melyeket például az anyaintézmény egyes osztályain digitalizáltak) lekérdezhetőségét is. A felhasználók ugyanis nem tudhatják, nem is várható el tőlük, hogy tudják, hol található, mely adatbázisban az az elektronikus dokumentum, amelyre éppen szükségük van. A virtuális közös lekérdező-felület és a "régi, megszokott" felületek párhuzamos léte megkönnyítené a keresést mindenki számára. Ezzel együtt felmerül a lehetősége annak is, hogy a MEK és az OSZK on-line szolgáltatásai kölcsönösen átvegyék egymástól azokat a dokumentumokat (akár fizikailag, akár virtuálisan), amelyek a saját gyűjteményükbe is szervesen illeszkednek. Jelenleg az átfedés nem túl nagy.

Létezik még egy alternatíva, és ez lenne a felhasználók, olvasók szempontjából valószínűleg a legkedvezőbb: a MEK felvállalhatná azt, hogy a hagyományos szolgáltatásai mellett az OSZK "Internet kapujának" feladatát is ellátja, vagyis mindazt a gyűjteményi tartalmat amit az OSZK on-line, korlátlanul szolgáltatni szeretne a világnak, azt a MEK-en keresztül tenné. Ez azonban óhatatlanul azzal járna, hogy a MEK által kezelt dokumentumok típusa lényegesen kiszélesedne, és erre a MEK pillanatnyilag nincsen felkészülve sem technikailag sem egyéb erőforrásaiban. Így ezt a lehetőséget nagyon óvatosan kell kezelni.

 

Gyűjtőköri kérdések

A hagyományos MEK gyűjtőkör és a továbbfejlesztett koncepció a MEK2-ben

A MEK gyűjtőköri szabályzatát két - a MEK stratégiáját meghatározó dokumentumból vett - idézettel jellemezhetjük:

"Folytatjuk az elektronikus dokumentumok gyűjtését, feldolgozását az eddig megszokott eljárások alapján, lehetőség szerint nagyobb ütemben. Egyre nagyobb szükség van, erre külső és belső erők mozgósítása szükséges, a begyűjtött szövegek ellenőrzésére, korrektúrájára."

"Tovább kell fejleszteni a MEK által elkezdett szervezést az OSZK teljes felelősségének hangsúlyozásával a felsőoktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, könyvkiadók és egyéb, kiadási tevékenységet folytató intézmények körében. Ki kell dolgozni azokat a kölcsönös érdekeltségi modelleket, amelyek segítségével a kiadó intézmények nemcsak érdekeltté, de motiválttá válnak kiadványaik elektronikus formában történő nyilvánossá tételében és megőrzésében. Az OSZK-nak ki kell dolgozni ezen dokumentumkörre vonatkozó speciális gyűjtőkörét, szelekciós mechanizmusát."

Örvendetes, hogy a MEK fejlesztői szerint is már túlnőtt azon, hogy a gyarapodás csak ad hoc jelleggel történjen. Ennek ellenére fontos lenne, ha a fentieknél sokkal pontosabban megjelölnék a gyarapodás irányát. Már nagy vonalakban felvázolták a gyűjtőkör körvonalazását, illetve elkezdték egy "kívánságlista" összeállítását, de ennek hatása még nem látszik. Ugyancsak látszódik egy törzsanyag kialakításának a szándéka is, de ezt sem "kommunikálja" észrevehetően a rendszer a felhasználók irányában.

Ha megnézzük az elmúlt két hónap gyarapodását (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/ujak/), akkor egyaránt találunk benne klasszikus magyar irodalmat (Jókai, Mikszáth, Eötvös), klasszikus világirodalmat (Verne, Scott), gyerekirodalmat (Dörmögő Dömötör, Kästner), modern szépirodalmat (Géczi János, Koch), ezoterikus irodalmat (jóga-szutra, mandala), szakirodalmat (történelemtudomány, irodalomtudomány, orvostörténet, közgazdaság, stb.). A gyarapodás tükrében a MEK jelenlegi állapotában inkább egy digitális közkönyvtárra hasonlít, amely esetleges ajándékokból és esetleges vásárlásokból (elsősorban az Arcanum által árusított CD-ROM-ok anyaga) tartja fenn magát. Ez nem feltétlenül baj. Azt nem tartanánk jónak, ha a MEK - mint az OSZK része - digitális nemzeti könyvtárrá akarna válni. Ugyanakkor a hely szelleme némi megfontoltságot kölcsönözhetne neki. A MEK stratégia három területet jelöl ki (lásd alább), de egyiket sem írja körül pontosan, s nem is határozza meg a megvalósításhoz szükséges elemeket. A továbbiakban ezzel a három területtel foglalkozunk részletesebben.

  1. Nemzeti kulturális örökség (klasszikus magyar és világirodalom)

A MEK célja, hogy a klasszikus magyar és világirodalmat (ezek magyar fordításai legtöbbször ugyancsak a magyar kulturális örökség részét képezik) a hálózaton elérhetővé tegye. Ezzel kapcsolatban a MEK munkatársainak fel kell mérni, hogy:

El kell dönteni, hogy mi történjen azokkal a művekkel, amelyek nem tartoznak a fenti körbe: vagy selejtezni kell, vagy egy speciális "olvasóteremben" kell elhelyezni őket, a megfelelő tájékoztatással.

A kortárs magyar írók műveinek gyűjtéséről döntést kell hozni. Ezeknek egy jelentős körét a DIA szolgáltatja. Ennek ellenére nem zárható ki:

 

  1. Oktatási anyagok szolgáltatása (jegyzet, tankönyv, szöveggyűjtemény)

    2. Kétségtelenül a gyűjtőkör egyik lehetséges területe a középiskolai és felsőoktatási tananyagok, szöveggyűjtemények és oktatási segédanyagok. Ez azonban azt is jelenti, hogy a MEK és az OM közötti kapcsolatokat (finanszírozás, jogi háttér) új alapokra kell helyezni. jelenleg a MEK csak közvetetten van kapcsolatban az Oktatási Minisztériummal (mint NIIF projekt).

    Lehetségesnek tűnik az tankönyvkiadással foglalkozó kuratóriummal való közvetlenebb kapcsolat is (pl. a kuratórium által támogatott tankönyvek digitális verziójának átadása a MEK számára).

    Ugyanakkor az egyetemi kiadókkal való szorosabb viszony is elképzelhető, ami a jegyzetek, szöveggyűjtemények digitális verzióinak a gyűjtését illeti. Viszont az is nyilvánvaló, hogy itt komoly egyetemi, szerzői ellenhatásokkal is számolni kell.

    Véleményünk az, hogy - amennyiben ezen a területen a MEK komoly gyűjtőköri feladatokat akar ellátni - önmagában nem képes a megfelelő kapcsolatok kialakítására, a jogi háttér megteremtésére. Ez mindenképpen csak az OSZK segítségével valósítható meg.

  2. Szakirodalom

A MEK jelenleg is gyűjt tanulmányokat, szakfolyóiratokban megjelentetett cikkeket illetve szakkönyvek, monográfiák digitalizált változatait (jellemző példával szolgáltatnak a MEK-ben található könyvtártörténeti, könyvtörténeti könyvek). Ezt a kínálatot színesítik a csak digitális formában létező, a MEK számára átadott szakirodalmi írások (pl. informatikai, számítástechnikai segédanyagok, előadások szövegverziói, stb.). Ez utóbbiak jelentős részét a MEK selejtezni szándékozik. (Ez kétségtelenül tisztítani fogja a MEK profilját, de itt is inkább az elkülönített olvasóterembe való elhelyezést javasolnánk. Ez a, nagyobbrészt efemer anyag ugyanis egy-két évig jó háttéranyagként hasznosítható.)

Ezt a területet kár lenne elhanyagolni, inkább a jelenlegi tendenciákat kellene erősíteni. Szorosabb kapcsolatokat lehetne kialakítani a "szürke irodalom" körébe tartozó anyagok begyűjtésére (szakdolgozatok, doktori disszertációk, intézményi kiadványok, konferenciák, workshopok anyaga, stb.). Ugyancsak rendszeresebbé kellene tenni a szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok "begyűjtését". (A NPA mellett így lehetőség lenne a csak nyomtatásban megjelenő folyóiratok tanulmányainak digitális másodközlésére.)

Itt kell megemlítenünk azokat az anyagokat is, amelyek jelenleg a MEK "személyes" kapcsolatai révén kerülnek be a gyűjteménybe:

Ezekek az anyagoknak az esetében is túl kellene lépni a "személyes" kapcsolatokon, s alaposabban megtervezni a szóba jöhető intézmények körét.

 

Mit gyűjt a MEK?

Digitális kéziratot, nyomtatott szövegek digitális verzióját, elektronikus publikációkat?

Mindenképpen fel kell tenni ezt a kérdést, hiszen a válasz döntően befolyásolja a MEK kialakítandó profilját. Az eddigiekben a MEK elsősorban a következő dokumentumtípusokat (vagy inkább forrástípusokat) gyűjtötte, gyűjti:

Nem hinnénk, hogy ennél bővebb palettával kellene dolgoznia a MEK-nek. Bármelyik típus esetében akkor jelentkezhetnek problémák, ha nem megfelelő színvonalú és mélységű metaadatok csatlakoznak hozzá, a formátumuk nehezen kezelhető, nem konvertálható.

Nem hisszük, hogy el kellene dönteni, melyik típus legyen a preferált. Viszont bármelyikük esetében redukálni kell az esetlegességeket. Pl. a harmadik típus esetében óriási energiák mennek el olyan szövegek digitalizálására, amelyeknek - minden közkedveltségük dacára - nincs igazán helyük a MEK-ben (kalandregények, fantasztikus regények), s súlyos copyright problémákat is jelenthetnek.

 

Kiadói tevékenység

A MEK számtalan esetben elektronikus kiadóként viselkedik. Az általa illetve munkatársai, önkéntesei által digitalizált szövegeket sok esetben korrektúrázza, a nyomtatásban megtalálható hibákat kijavítja, a mintául vett szövegkiadást más szövegek alapján kiegészíti, stb. Véleményünk szerint ez felesleges. A MEK esetében elegendő, ha a megfelelő körültekintéssel kiválasztott szövegkiadásnak felelteti meg a lehető legjobban a digitális verziót, szöveggondozási munkát nem kell felvállalnia.

Ugyancsak elektronikus kiadói tevékenység a digitális vagy digitalizált szövegek HTML verzióinak elkészítése. Ez viszont fontos feladata lehet a MEK-nek. A MEK munkatársai által elkészített HTML ajánlás másoknak is segítséget nyújthat. Feltétlenül támogatandó értékes anyagok HTML verzióinak elkészítése: lásd pl. az Őszikék oldalait.

 

OSZK e-kötelesekkel párhuzamosan gyűjtött anyag kérdése

Az OSZK-nak számolnia kell azzal, hogy egyre növekvő mértékben érkeznek be hozzá (akár a köteles anyagokhoz társítva) elektronikus dokumentumok:

Véleményünk szerint ez elsősorban az OSZK problémája, amelyet nem lehet - főleg nem kizárólagosan - a MEK osztályra átruházni. A MEK munkatársai szakértőként, főleg módszertani kérdésekben biztosan tudnak segíteni e feladat megoldásában (azaz az anyag gyűjtése, tárolása, feldolgozása terén), de kizárólagos feladatként - ahogyan korábban már utaltunk rá - ez agyonnyomná a hagyományos MEK szolgáltatást.

 

Internet save anyag

Egyre jelentősebb problémát jelent az Interneten publikált anyagok archiválása, feldolgozása. Ezeknek az anyagoknak egy jelentős része hungaricanak számít, így az OSZK feladata (is), hogy ezzel a kérdéssel szembenézzen. A probléma részben hasonlatos ahhoz a kérdéskörhöz, amelyet a régebbi elektronikus, digitálisan kódolt anyagok archiválása és felhasználhatósága jelent. Egyre gyakoribb, hogy a régebbi szövegszerkesztővel, régebbi géptípuson készült szövegek dekódolhatatlanná válnak a felhasználók számára. Az Interneten publikált anyagok viszont egy idő után eltűnnek (a kiadó új verzióval, új anyagokkal lecseréli a régit, azt nem tárolja, nem dogozza fel; megszűnik az eredeti szolgáltató vagy szolgáltatás, stb.). Csak néhány jellemző példa:

Az OSZK-nak ezt a feladatot mindenképpen meg kell oldania: tevékenyen részt kell venni az ilyen anyagok archiválásához, feldolgozásához szükséges jogszabályok és módszerek előkészítésében, kialakításában. Ez véleményünk szerint ugyancsak nem lehet a MEK feladata, ám munkatársait annál inkább kívánatos bevonni a stratégia és a módszerek kidolgozásába.

 

OSZK-ban keletkező digitális szövegek, dokumentumok

Az OSZK különböző részlegeiben keletkező digitális dokumentumok vagy képi, vagy szöveges jellegűek lehetnek. Egyik sem tartozhat a MEK gyűjtőkörébe, azokat az adott részlegeken kell kezelni, feldolgozni. A MEK legfeljebb utalókat helyezhet el ezekre az anyagokra saját felületén.

Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az OSZK honlapjának kialakítása, karbantartása sem feltétlenül a MEK feladata. Szerencsésebb lenne egy külön részleg felállítása erre a feladatra, amely egyben a különböző osztályokon keletkezett digitális dokumentumok hálózaton keresztül történő szolgáltatását is vállalhatná.

 

Szövegminőséggel kapcsolatos kérdések

A MEK állományában jelenleg hozzáférhető (akár szak-, akár szépirodalmi) szövegek minősége rendkívül heterogén. Ez nemcsak a szövegek tartalmi értékeinek vonatkozásában van így, hanem a szövegek állapotának: megbízhatóságának, autenticitásának tekintetében is. A MEK fejlesztését célzó korábbi tervezetek és elgondolások (MEK 2.0) ugyanakkor igen sok olyan elemet tartalmaznak, amelyek e helyzet javulását eredményezhetik. Az alábbiak elsősorban az irodalmi szövegek vonatkozásában érvényesek, a legáltalánosabb következtetések azonban a szakirodalmi szövegekre is alkalmazhatók.

Az MTA Textológiai Bizottságának állásfoglalása az irodalmi szövegek kiadásainak következő fajtáit különíti el:

A. Tudományos kiadások

1. Kritikai kiadás

Meghatározás

Egy mű vagy egy életmű összes szövegforrását feltáró, jegyzetelt kiadás, amely a textológiailag legjobbnak ítélt forráson alapul.

Szövegközlés

Alapelve a betűhűség. 1832 előtti szövegek esetében a betűhűség feltétlen, a szükséges módosítás, emendálás következetes és részleteiben nyomon követhető. Az 1832 és 1904 közötti szövegekben az írásjegyek az azonos hangértéket jelölő mai formában közölhetők. 1905 utáni szövegekre a mai helyesírási szabályzat vonatkozik. Az egyéni írássajátosságokat, verstani jellegzetességeket minden korszakban fokozottan figyelembe kell venni. Korszakhatárokon áthúzódó életművek esetében egységesen a jellemzőbb írásmód mellett kell dönteni. A betűjavításnál nagyobb emendálásokat a főszövegben jelezni kell. Tilos a szövegváltozatok kontaminációja.

Kötelező részek

- Magyarázó jegyzetek, amelyek megadják a szövegforrások lelőhelyeit, bibliográfiai adatait, megokolják az alapszöveg kiválasztását, ismertetik a közlés elveit, a keletkezés idejét és körülményeit (formailag ez lehet elő-, utószó, a jegyzetek bevezetője, része).

- Szövegkritikai apparátus, amely a közölt szöveg és az egyes szövegforrások közötti eltéréseket tárja fel, valamint regisztrálja az emendálásokat.

2. Forráskiadás

Meghatározás

Egy bizonyos szövegforrást vagy forráscsoportot feltáró és a közreadó kiadás.

Szövegközlés

Következetes, a lehetséges mértékig betűhű közlés jellemzi.

Kötelező részek

- Magyarázó jegyzetek, amelyek megadják a szövegforrások lelőhelyeit, bibliográfiai adatait, megokolják az alapszöveg kiválasztását, ismertetik a közlés elveit, a keletkezés idejét és körülményeit (formailag ez lehet elő-, utószó, a jegyzetek bevezetője, része).

3. Genetikus kiadás

Meghatározás

Egy mű fellelhető (kéziratos és nyomtatott) szövegállapotainak teljes körű közlése, amely lehetőséget teremt arra, hogy a szöveg keletkezésének folyamata követhetővé és tudományos szempontból tanulmányozhatóvá váljék.

Szövegközlés

Betűhű és teljes, emendálásra értelemszerűen nincs lehetőség.

Kötelező részek

- Kísérő tanulmány, amely megadja a szövegforrások lelőhelyeit, bibliográfiai adatait, ismerteti a közlés elveit, az átírás kódját, a keletkezés körülményeit és folyamatát a lehetséges részletességgel.

- A szövegkritikai apparátus beépül a szövegbe.

4. Digitális kiadás

Meghatározás

Egy mű vagy egy életmű összes szövegforrását feltáró és teljességében rögzítő kiadás, amely lehetőséget teremt a változatok együttes olvasására, a közöttük való szabad átjárásra. (Ennek megfelelően nem tekintjük önálló kiadástípusnak a digitalizált kiadásokat: ezek a papírkiadásoktól csak a számítógépes adathordozóban különböznek, nem pedig szövegfelfogásukban.)

Szövegközlés

A szövegváltozatok betűhűek (lehetőleg hasonmásban is szerepelnek), az ezek közül kiválasztott vagy ezek alapján kialakított főszöveg már tartalmazhat emendálásokat.

Kötelező részek

- Kísérő tanulmány, amely megadja a szövegforrások lelőhelyeit, bibliográfiai adatait, ismerteti a közlés elveit, a kiadás struktúráját és linkrendszerét, a keletkezés körülményeit és folyamatát a lehetséges részletességgel.

- Szövegkritika, amely a szövegforrások egymás közötti kapcsolatrendszerét tárja fel a szövegben elhelyezett kódolt utalások formájában; ezek automatikusan lehetővé teszik a szövegforrások megfelelő helyeinek együttes olvasását.

- Teljes körű szabad szöveges keresés lehetővé tétele.

B. Népszerű kiadás

Meghatározás

Egy mű, életmű vagy tetszőleges szövegcsoport kiadása, lehetőleg valamely tudományos kiadás, ennek hiányában a kritikai kiadás elvei szerint kiválasztott szövegforrás alapján.

Szövegközlés

Mai helyesírás szerint, a modernizálás azonban nem érintheti a versritmust, a rímeket, a nyelvtani szerkezeteket, a hangtani és az egyéni írássajátosságokat.

Kötelező részek

- Kísérő tanulmány, amely megadja a szövegközlés forrását, ismerteti az átírás elveit,

- Magyarázatok, amelyek lábjegyzetben vagy szótárszerűen megadják a szöveg megértéséhez legszükségesebbnek ítélt nyelvi tudnivalókat.

Az A. 1-3. és a B. kiadástípusok nemcsak papíron jelentethetők meg, hanem elektronikus médiumon is, ebben az esetben a megfelelő kiadástípusok digitalizált változatáról beszélünk.

A MEK gyűjteményében valamennyi kiadástípusnak helye van, tehát az A. 1-3. és B. kiadástípusok digitalizált változatainak éppúgy, mint az A. 4., digitális kiadásnak. Sőt, a MEK sokat tehet azért, hogy e kiadástípusok fogalmi rendszere, a hozzájuk kapcsolódó szöveg-megbízhatósági fokozatok a széles közönség körében is ismertebbé, reflektáltabbá váljanak. Ennek érdekében azonban a szövegek kezelésével kapcsolatban nagyon szigorú normákat kell megállapítani és alkalmazni.

- Irodalmi szöveg szöveggondozó személy nélkül nem létezik, egy irodalmi szövegnek - a még elő szerzők műveinek kivételével - nemcsak szerzője, hanem szöveggondozója is kötelezően kell hogy legyen minden esetben. Szerző és szöveggondozó megjelölése szükséges minden egyes szövegforrás azonosításához.

- Minden tárolt szöveg a jelenleginél jóval alaposabb metaadatokkal egészítendő ki, amelyek a felhasznált szövegforrást egyértelműen azonosítják.

- Abban az esetben, ha a felhasznált szövegforrás egy papírkiadás, annak teljes címleírása és a szöveget gondozó valamennyi közreműködő neve és szöveggondozó műveleteinek természete feltüntetendő, a papírkiadás címnegyedében és kolofonjában található adatokkal megegyezően. Az eredeti papírkiadás adatai nem veszhetnek el az esetleges közvetett felhasználás esetében sem: ha az állomány gyarapítása nem közvetlen digitalizálás, hanem egy digitalizált kiadás átvétele alapján történik, a digitalizálótól meg kell követelni a pontos dokumentációt a digitalizált szövegforrásról. Amennyiben a digitalizált szövegforrás nem azonosítható, a digitalizálás több szövegforrás kontaminációja útján jött létre vagy a digitalizáló a dokumentálást megtagadja, a MEK a digitalizált szöveget nem veheti állományába. A MEK munkatársainak nem tehető feladatául, hogy kétes, bizonytalan eredetű szövegek szövegforrása után nyomozzanak.

- Abban az esetben is, ha a felhasznált szövegforrás papírkiadásban (még) nem létező, kéziratként felfogható szövegkiadói elgondolás, a szöveget gondozó és azért felelősséget vállaló személyek neve és szöveggondozó műveleteik jellege feltüntetendő.

- Digitalizált formában közzétenni általában egy szövegforrás egészét célszerű. Ezért messzemenően helyeselhető a MEK 2.0 verziójának az a fejlesztési célkitűzése, amely a jelenleg szolgáltatott dokumentumok megrostálásával megszüntetné pl. a csak egy-egy verset vagy néhány versből álló alkalmi versválogatást közzétevő egységek szolgáltatását, ehelyett a kötetnyi terjedelmű szövegek reprodukálását preferálja.

- A szövegforrások megválasztásánál szakszerű eljárás szükséges. 19-20. századi szerzők esetében kritikai kiadások főszövege is szolgálhat a szolgáltatott szöveg alapjául, mert ezek nyelvi és helyesírási állapota nem archaikus, nem kíván az olvasótól különleges kompetenciát. Régebbi szövegek esetében a betűhű kritikai kiadások a szélesebb közönség használatára alkalmatlanok lehetnek, ezért jó minőségű népszerű kiadásokat kell alapul választani. A szövegforrások megválasztásánál arra hivatott szakmai testület (pl. az MTA Textológiai Bizottsága) állásfoglalását célszerű kérni, esetleg erre a célra állandó konzultációs fórumot felállítani.

- Érdemes megfontolni, hogy a kiadástípus fenti tipológiát követő megjelölése ne legyen-e maga is olyan metaadat, amely az olvasónak azonnali, egyszavas tájékoztatást adhat a szolgáltatott szöveg megbízhatóságának mértékéről.

- A MEK állományában található digitalizált szöveg a szövegforrás teljes hűségű másolata kell hogy legyen. A teljes szövegszerű azonosság megállapításáról korrektúrázással gondoskodni kell. Amennyiben a szövegazonosság fennáll, a szövegért a szöveggondozó tartozik felelősséggel, nem a szöveget szolgáltató MEK és munkatársai. Ezért a szövegforrás hibáinak kijavítása sem feladata a MEK-nek: általános esetben a szövegforrás sajtóhibáival és hiányosságaival együtt reprodukálandó. Indokolt esetben feltűnő, durva hibák vagy az olvasást különösen megnehezítő sajátosságok kijavítására sor kerülhet, azonban ennek dokumentálására egy általános feljegyzés a hibák kijavításának tényéről a metaadatok között nem elégséges. Minden olyan változtatásról, amelyben a szolgáltatott szöveg a szövegforrástól eltér, számot kell adni. Amennyiben a változtatások tipologizálhatók, a változtatástípusok együttesen regisztrálhatók (pl. dokumentálni kell, hogy a szövegforrás valamennyi, régies írásmódot követő aposztrófját a szolgáltatott szövegből egyenkénti jelzés nélkül elhagyták). A szövegforrás kiegészítése még kevésbé a MEK feladata: a kiadástípusok tipológiája az olvasó számára is magától értetődővé teszi, hogy pl. amíg egy költői életműnek nem készül el tudományos (kritikai) kiadása, addig az életmű teljes körű hozzáférhetősége sem garantált.

- Az autentikus szöveghez bizonyos formázások (kurzív, kövér stb.) is hozzátartozhatnak a szerző elgondolása szerint. Ezért a plain text szövegformátum helyett a jövőben olyan formátumok szolgáltatását kell támogatni, amelyek a szövegek formai jellemzőinek megőrzésére is alkalmasabbak. A MEK 2.0 verziójának tervezete e tekintetben megnyugtató elgondolásokat tartalmaz. A papíron megjelenő szövegek igényes tipográfiájához elengedhetetlen karakterek (nagykötőjel, kezdő és záró idézőjelek stb.) a szolgáltatott digitalizált formátumokban - a konverziós hibák elkerülése vagy minimalizálása céljából - egyszerűsíthetők (erre a MEK Word formátumhoz kidolgozott ajánlása tartalmaz példát).

- Ezekből az alapelvekből szakirodalmi szövegek vonatkozásában is egyértelműen következik a szövegforrás gondos megválasztásának, teljes címleírást tartalmazó dokumentálásának és teljes hűségű reprodukálásának követelménye.

 

Technológiai kérdések, formátumok

A MEK által jelenleg használt formátumok köre igen színes, ezek konvertálhatósága nem egységes. Javaslatunk szerint hosszú távon ajánlatos olyan formátumot választani, melyből minden más formátumot le lehet képezni - ez pedig az SGML. SGML formátumból minden szükséges formátumtípust viszonylag egyszerűen létre lehet hozni. Ugyancsak megoldás lehet az XML, melyből az SGML kivételével szintén minden formátum előállítható és ez összecseng a MEK fejlesztők általunk ismert elképzeléseivel is.

A fentieken túl, a technológiai megújulás terén a MEK 2.0 tervezete rendkívül megnyugtató elgondolásokat tartalmaz. A szabványos formátumok használata (XML, PS, PDF, DVI, stb.), a szabványos felületek kialakítása (web kezelői és felhasználói interface, Z39.50, stb.) és a nyílt platformon és komponensekből való építkezés megbízható, perspektivikus alapot jelentenek a szolgáltatások körének és minőségének továbbfejlődéshez.

Az OSZK Amicus rendszerével való integrálódás csak részben oldható meg, hivatkozások szintjén. Ennek számos oka van. A MEK állományát célszerűen közvetlenül hivatkozható módon kell tárolni (indexelhetőség, keresőmotorok, böngészhetőség miatt), és a MEK 2.0-ban megtervezett katalógus struktúra erre lehetőséget ad.

A szolgáltatói platform hardver paramétereit nem szükséges itt meghatározni; mindig az igények és a növekvő forgalom függvényében kell skálázni az informatikai rendszer teljesítőképességét. Ebben a tekintetben az elmúlt időszak tapasztalatai jók. A MEK szolgáltatásai gyors működésűek és elérhetőségük megbízható. Célszerűnek látszik továbbra is fenntartani azt a struktúrát, miszerint az éles adatbázist a technikailag az NIIF-nél üzemeltetett szerver szolgáltatja. A professzionális elhelyezési körülmények, a megbízható üzemeltetés, a 24 órás felügyelet, a minden irányból kitűnő, nagysávszélességű hálózati kapcsolatok és mindezek díjmentes igénybevételének lehetősége jó indok erre.

A megújult MEK szolgáltatásainak kifejlesztésénél nagy hangsúlyt kell fektetni a teljes szövegű kereshetőség hatékony, komplett megoldására. Az elektronikus dokumentumok használatának éppen ez az egyik legnagyobb vonzereje.

Meg kell említenünk, hogy a MEK 2.0-ban szereplő ún. megtűrt formátumok köre - véleményünk szerint - túlságosan megengedő. Mindenképpen száműzni kellene - népszerűsége ellenére - a mindig sok bajt okozó Microsoft dokumentum formátumokat (doc)! Ez az előző pontban említett kereshetőség megvalósítását is nagymértékben segítené.

 

További kérdések és gondolatok

MEK kapcsolata a Neumann Könyvtárral

A 2002. évi Telematika pályázat kapcsán létrejött 2002. március végén az Országos Széchényi Könyvtár és a Neumann János Digitális Könyvtár között az az Együttműködési megállapodás, mely

a. az EPA projektben a folyamatos egyeztetést

b. az interneten található online szolgáltatott folyóiratok és cikkeik szabványos (HUNMARC) feldolgozását

c. a Neumann Könyvtár által elkészített rekordok térítésmentes átadását célozta meg.

Ezek a rekordok a Neumann Könyvtár WebKat.hu nevet viselő katalógusában el is készültek. A felhasználás irányát (adatbázisok, szolgáltatás kimenete) a szerződés tartalmazza, mely Moldován Istvánnal és Monok Istvánnal való egyeztetés után jött létre. Az EPA projekt előrébb lendítése érdekében ajánlott érvényt szerezni a szerződésnek.

A közös megbeszéléseken kiderült, hogy a MEK-ben szolgáltatott, tárolt elektronikus dokumentumok tartalmi körét a szakirodalom irányába tervezik bővíteni, maga a MEK is digitalizálni szándékozik. Ebben az esetben a fentihez hasonló egyeztetés szükséges a munka megkezdésekor, még csak véletlenül se forduljon elő, hogy mindkét intézmény bedigitalizálja ugyanazt a művet, pusztán azért, mert elmaradt az egyeztetés. A Neumann Könyvtár már elnyert 3 millió forintot elsősorban történettudományi, irodalomtudományi, nyelvtudományi, illetve más tudományterületek különösen keresett szakirodalmi műveire. A szakértők által összeállított lista művei 2002. december végére fognak elkészülni.

A Neumann Könyvtár módosított Alapító Okirata 2. pontja szerint: "A közhasznú társaság fő tevékenysége könyvtári és múzeumi szolgáltatásra, valamint kiállítások szervezésére irányul." A közhasznú szerződés 3.2. pontja értelmében az alaptevékenységek köréből folyamatosan végzi a következő közhasznú szolgáltatásokat: adatbanki tevékenység, illetve könyvtári tevékenység. A 4.1. pont határozza meg a Kht. kötelezettségeit, mely a következő konkrét közhasznú tevékenységek ellátására irányul: "a digitalizációs programok bejelentési kötelezettségének nyilvántartása, adatszolgáltatás, illetve az 1997. évi CXL. Tv. 59. § (4) pontjában meghatározott gyűjtemény szervezése".

  1. Mindezek érvényesítése érdekében - alapozva a már létező Közgyűjteményi adatbázisra - a Neumann Könyvtár felméri, majd adatbázisba rendezi a magyarországi közgyűjteményekben folyó digitalizálási munkákat. Ezzel egyben szakmai, módszertani segítséget nyújtva a digitalizálást még csak tervező gyűjteményeknek. A felmérés kiterjed mind a könyvtárakra, mind a múzeumokra, mind a levéltárakra, a digitalizálás módjára, a tárolás formátumára, a digitalizált dokumentumtípusok körére, azok szolgáltatási és felhasználási módjára. Ez a tevékenységi kör is azt indokolja, hogy mind határozottabban különítsük el (kezdetben hangsúlyozottan természetesen a szakma, majd a köztudatban is meg fog gyökeresedni) a digitális és elektronikus könyvtárak közötti különbséget. Ezen a ponton válhatna el végre az e-könyvár a d-könyvtártól, és alakulhatnának ki azok a műhelyek, melyek a jövőben megalapoznák a D-KMK-t és az E-KMK-t.

  2. Az Alapító Okirat és a Kht. kötelező tevékenységi köreinek érvényesítése érdekében 2002-ben a Neumann Kht. működésbe helyezte digitalizáló laborját, mely nem csak kizárólag (hangsúlyozottan) szövegdigitalizálást célzott meg, hanem egyéb típusú információhordozók feldolgozását is.

 

Összefoglalásként

Az OSZK kibontakozó digitális/elektronikus vertikuma kezelésére a legegyszerűbb megközelítésben kétféle szervezeti megoldás kínálkozik:

1.) "Az OSZK nemzeti gyűjteményi funkcióit egyre-másra kiterjeszti a különféle dokumentumok digitális begyűjtésére is. Sőt, saját állományának jelentős részeit maga is digitalizálja. Így belátható időn belül a legtöbb részleg digitális állományok előállítója és gondozója lesz, aminek következtében kifejlődik az egész könyvtárnak egy új, digitális/elektronikus vertikuma is. Ezt nem lehet dezintegráltan osztály-főosztály szinten kezelni, hanem össze kell hangolni már a projekt-tervezés, de főképpen a szolgáltatás területén. Ez pedig azt jelenti, hogy létre lehet, sőt kell hozni egy minden nemzeti, az OSZK hatókörébe tartozó elektronikus szolgáltatást egyetlen integrált felületen kezelő, egyetlen szakmai koordináció alá tartozó entitást. Logikusan vetődik fel a kérdés: ha az OSZK rendelkezik egy, a nevében legalábbis majdnem hasonlóan átfogó projekttel, a Magyar Elektronikus Könyvtárral, miért nem ez a projekt szélesedik ki, hogy magába integrálja a teljes elektronizációs paradigmát." (Kokas K.)

A fenti helyzetet bonyolítja, hogy az e-dokumentumok jóvoltából a dokumentum-tipológia új esetekkel gyarapodik, melyeket a vonatkozó OSZK szakrészlegek vagy fel tudnak dolgoznak, vagy nem.

2.) "A MEK munkatársai a projekt ekkora kiszélesítését veszélyesnek, mert parttalannak tartanák, hiszen az nem jelent első olvasatban mást, mint egy olyan MEK osztályt, mely a jövőben az OSZK elektronizációs projektjeinek a kovásza és sava-borsa. Ez egyet jelent a dolgok inicializálásával, csinálásával, koordinációjával és ellenőrzésével, s részben mindehhez a pénzügyi háttér megteremtésével (pályázás, stb.). Vagyis a "történeti" MEK és feladatai pusztán apró része lennének ennek a nagy feladatnak. A MEK munkatársai a projekt drasztikus kibővítése esetén identitásuk elvesztésétől félnek, ezért ma elképzelhetetlennek tartják, hogy a teljes digitalizációs feladatsor élére álljanak." (Kokas K.)

A MEK gyermekkora befejeződött. Az eddigi módon nem dolgozhat tovább, a folytatást, a változás irányát tekintve viszont bizonytalanságai vannak, amelyeken belső fejlesztési elképzelésekkel kíván úrrá lenni. Az elbizonytalanodás időszakával párhuzamosan, több felől is funkcióváltást várnak tőle, ami eddigi sikereinek bizonyítéka. Mivel ezek miatt más nagyságrendbe kell nőnie, vákuumba került, amelyből csak előre menekülhet. Úgy gondoljuk, magának kell kitalálnia és megvalósítania azt a szerepkört, amelyben a legszabadabban és a legelőnyösebben lehet hasznos. Minden más megoldás ennél rosszabb hatásfokhoz vezet.

Ötletek, javaslatok:

A korábbi fejezetekben számos javaslatot tettünk már. Álljon itt még néhány további:

1. Államigazgatási egyeztetés: A digitális közgyűjtemények ügye a kulturális innováció műfajába tartozik - túlságosan sok kezdeményezőkészséget és új elemet tartalmaz, hogysem a hagyományos, tárcákban gondolkozó államigazgatási szemlélet könnyedén beskatulyázhatná. Interminiszteriális, ezért nincs gazdája. A probléma a NKÖM Könyvtári Osztály, sőt a Közgyűjteményi Főosztály illetékességét is meghaladja - a OM K+F Helyettes Államtitkárság illetve az Informatikai Minisztérium részkérdésekben szintén illetékes, ötletgazda és finanszírozó minőségben egyaránt. Az OSZK Főigazgatója a Könyvtári Osztály megkeresésével kezdeményezzen helyettes államtitkári szinten tárcaközi egyeztetést, melynek célja az információs társadalomban e-dokumentumokkkal gyarapodó közgyűjtemények módszertani támogatása, az e-gyarapodás, továbbá a hozzá szükséges fenntartói és K+F költségek meghatározása, valamint beépítése a nemzeti és az intézményi költségvetésbe.

Az egyeztetés eredményeként új, központilag finanszírozott projekttípusokra van szükség, módszertani tanulságok tanulságok megszerzésére. Ezek két lehetséges esete a MEK mint a hungarikumok Kárpát-medencei szolgáltatója, illetve mint a felsőoktatási tankönyvek és jegyezetek szolgáltatója. A pilot projektekkel párhuzamosan kerülhetne sor a MEK gyűjtőköre átfogalmazására.

2. "Gyarapításba/szolgáltatásba torkolló K+F": A digitalizálás miatt lassanként megduplázódó dokumentumállomány fenntartási-fejlesztési költségei mások, mint a hagyományos könyvtár esetében. Ennél a formánál a K+F költségek az állománygyarapítás és -szolgáltatás költségeivel sokkal inkább egybeforrnak - kétkomponensű tételekről van szó. Feltűnő ugyanekkor, hogy miközben az OSZK szereptudatában kezd körvonalazódni a digitális/e-dokumentumok gyűjtése és szolgáltatása mint a hagyományos típusokéval egyenrangú feladat, tudományos tevékenységéből hiányzik a téma szisztematikus művelése, különösen pedig annak nemzetközi vonulata. A házon belül - egymástól lényegében elszigetelten - többen próbálkoznak a rájuk tartozó részfeladatok megoldásával, ezek a próbálkozások azonban hatásfokukat tekintve messze elmaradnak a probléma összetett voltától, mert ihletőjük nem az integráció, hanem a kíváncsiság vagy a kötelességtudat.

Az e-dokumentumoknak a nemzeti könyvtár gyűjteményébe való integrálását szolgáló átszervezés tegyen lépéseket az OSZK tudományos tevékenysége megfelelő fejlesztésére is. Ezzel párhuzamosan a MEK törekedjen a rendszeres nemzetközi tapasztalatcserére, fejlesztések átvételére (pl. Open Archive Initiative tagság révén). Egy konszolidált, valamivel nagyobb részleg minden további nélkül feladhatná elszigeteltségét hazai és nemzetközi pályázatokon való részvétellel (pl. IKTA / DELOS / EU IST projektek).

3. Stratégiai kapcsolatépítés: A MEK-nek szövetségesekre van szüksége, akikkel fórumon kell megállapodnia a szerepek felosztásáról. Kívánatos a közeljövőben egy országos D-LIB kerekasztal megrendezése. A szervezőbizottságba célszerű pl. az OSZK, a SZTAKI, az NIIF, a BME ITM Tanszék és a BKÁE Információtechnológiai Intézete képviselőit is meghívni.