Könyvtári Levelezőlap 1995. 1.

A Magyar Elektronikus Könyvtár megalapítása

A kulturális szférát és a könyvtárakat ért megszorítások mellett örömmel számolhatunk be egy új könyvtár alapításáról, de legalábbis egy alapítási kísérletről. Az érdekessége ennek a könyvtárnak, hogy nem kell beiratkoznunk a belépéshez, nem kell olvasójegyet felmutatnunk a bejáratnál üldögélő nénikének, sőt se nénikét, se bejáratot nem találjuk benne. Sőt még a megszokott könyvtárépületet is hiába keresnénk Budapest, vagy akár egész Magyarország térképén. A könyvtárhoz való belépéshez egy számítógép szükségeltetik, amelyik a Magyarországon már elterjedt X.25-ös, vagy a mostanában terjedő Internet hálózathoz van kapcsolva. Akinek ez a rendelkezésére álll annak szabad a belépés a nap 24 órájában. A könyvtár elektronikus polcain ugyan még csak inkább cikkek, tanulmányok sorakoznak, amelyek helyben, azaz a szobánkban a számítógép előtt olvashatóak. Kölcsönzés ugyan nincs, de aki valamelyik anyagot "haza akarja vinni", az néhány billentyű lenyomása után máris a saját gépére töltheti le a kiválasztott művet. Hogy miről is van szó tulajdonképpen, hogyan lehet valaki az olvasója ennek a könyvtárnak, sőt hogyan gazdagíthatja ő is ezt az elektronikus gyűjteményt, erről próbál rövid áttekintést, ismertetést adni a következő cikk.

Rövid bevezetőül talán nem felesleges néhány szó a számítógépes hálózatok és az elektronikus dokumentumok világáról, hiszen ha számítógépekkel lassan már egyre több könyvtárban megismerkedtek - lassan még talán meg is barátkoznak - a könyvtárosok, az ilyetén alkalmazás még meglehetősen ismeretlen dolognak számít. Nem véletlen, hiszen a számítógépek - kisebb könyvtárakban jellemző módon személyi számítógépek, PC-k - elterjedt alkalmazása az adminisztráció és az adatrögzítés, a szövegszerkesztés és egyre több helyen a katalógusok gépesítését jelenti. A szövegszerkesztők alkalmazása sok helyen tulajdonképpen az írógépek helyébe lépett és hosszabb-rövidebb szövegek előállítására egyre szivesebben alkalmazzák ezeket, a szinte nyomdakész szövegeket előállítani képes programokat. A szövegszerkesztők alkalmazásának végén aztán az esetek nagy többségében valamilyen típusú nyomtatón papírra nyomtatjuk a szövegünket, amelyet így adunk tovább a munkatársainknak, főnökünknek vagy akár egy újság szerkesztőjének. A számítógépes hálózatok megjelenése azonban forradalmi változást idézett elő az írott dokumentumok kiadásának, terjesztésének technológiai sorrendjében. Az egymással összekapcsolt számítógépek egyre globálisabbá váló világhálózatán, az Interneten már nemcsak távoli földrészek könyvtárainak számítógépes katalógusai váltak elérhetővé, hanem az elektronikus katalóguscédulák mellett lassan megjelentek/megjelennek az elektronikus dokumentumok is. A távolról, a hálózaton keresztül elérhető számítógépek jellemző információs szolgáltatásai szinte még a legutóbbi évekig is túlnyomó részt számítógépes könyvtári katalógusok (OPAC-ok) és a bibliográfiai adatbázisok voltak. Az elmúlt 1-2 évben azonban a gombamódra terjeszkedő Internet szolgáltató számítógépein - természetesen a számítógépes programok mellett - elektronikus formában komplett dokumentumok, tanulmányok, cikkek, folyóiratok sőt könyvek is kezdtek megjelenni. Az írás - szerkesztés - nyomtatás - terjesztés hagyományos technológiája során a szerzők által írt művek nyomtatott formában, folyóirat-szerkesztőségek, könyvkiadók, nyomdákon keresztül többek között könyvtárak közvetítésével jutottak el az olvasókhoz. Az egyre terebélyesedő hálózatok révén viszont lehetővé vált, hogy a különböző dokumentumok elektronikus formában közvetlenül juthassanak el az olvasókhoz, akik gondoskodnak azok végső, olvasható formába öntéséről. A hálózatot nagy sebességgel a legkülönbözőbb témájú és fajsúlyú írott szövegek kezdték el elárasztani a néhány soros feljegyzésektől kezdve a többszáz oldalas komplett könyvekig.

Az elektronikus dokumentumoknak alapvetően kétféle formáját lehet már megtalálni a hálózatokon. Egyrészt olyan anyagokat, amelyeknek megvan a nyomtatott megfelelőjük. Számos klasszikus szépirodalmi, filozófiai műnek található meg az elektronikus változata. Hogy csak néhány példát említsünk; Shakespeare összes művei, a Biblia angol és német nyelven, Sir Thomas More Utópiája, Charles Darwin A fajok eredete című műve vagy Mark Twain Egy jenki Artúr király udvarában című regénye. Az elektronikus dokumentumok másik fajtájához azok a szöveges anyagok, tanulmányok, cikkek, könyvek tartoznak, amelyek elsődlegesen a hálózaton jelentek meg és csak az olvasók által kerültek papírra. E cikk terjedelmi korlátai miatt sajnos itt nem foglalkozhatunk részletesebben az elektronikus dokumentumok kérdésével, ezért csak két alapvető jellemzőjükre szeretnénk felhívni a figyelmet. Egyrészt az Interneten található és szabadon letölthető szöveges dokumentumok nagy része angol nyelvű, másrészt ezeknek a dokumentumoknak a tárolása, feldolgozottsága és ebből következően a visszakereshetősége meglehetős hiányosságokat von maga után. Mindezek után szeretnék újra visszatérni a bevezetőben említett új könyvtárra, a Magyar Elektronikus Könyvtárra.

1994. Magyarországon is áttörést hozott a hálózati szolgáltatások területén. Információ-fogyasztóból információ-szolgáltatóvá válva lassan információs források is megjelentek a hazai hálózatokon. Az egyre több könyvtári katalógus, adatbázis mellett a hazai egyetemeken, kutatóintézetekben sorra jöttek létre a teljes szövegű információt közvetítő Internet szolgáltatások - Gopher és WWW szerverek. A budapestieken kivül a nagyobb vidéki egyetemek már szinte kivétel nélkül rendelkeznek ilyen eszközökkel, amelyek alapvetően az anyaintézetükről, szűkebb-tágabb környezetükről, a városról és/vagy a régióról tartalmaznak közhasznú információkat. Egyetemi telefonkönyveket, tanterveket és egyetemi szabályzatokat, moziműsorokat és menetrendeket egyaránt találhatunk ezekben az információs rendszerekben. A hálózat fejlődésére jellemző módon a szolgáltatott információk zöme még alapvetően számítástechnikai jellegű, de már nálunk is megjelentek az egyéb szak- és szépirodalmi dokumentumok, egy-két egyetemi újság elektronikus változata.

Még az előttünk álló információrobbanás előtt ezért idejekorán, 1993. őszén a KATALIST könyvtári elektronikus konferencián, Drótos László, a Miskolci Egyetem könyvtárosa vetette fel egy Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozásának a gondolatát. Az ötlet lényege egy rendezett, az Internet átlagos színvonalához képest hatékonyabban visszakereshető elektronikus dokumentumgyűjtemény kialakítása a már meglévő és jövendő hazai Internet szolgáltatások segítségével, alapvetően decentralizáltan. Az 1994. tavaszán tartott NETWORKSHOP konferencián határozták el a hasonló szolgáltatásokkal fogalkozó hazai networkerek első lépésben egy ún. ajánlás kidolgozását. Ez - az Interneten általánosan elterjedt módszer - egy közös megegyezésen alapuló szabálygyűjteményt jelent, amely meghatározza a kialakítandó elektronikus könyvtár kereteit. A későbbiekben egy nyílt elektronikus konferencia jött létre (MEK-L) az Ajánlás szövegének kidolgozására, amelyet még az ősz folyamán Drótos László végleges formába is öntött. Az Ajánlás első hivatalos verziója 1994. november 1-től érvényes, amelyet az IIF Programiroda egy projektje is támogat. Az Ajánlás elsődlegesen meghatározza a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjtőkörét:

"A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) célja az, hogy összegyűjtse, katalogizálja és szolgáltassa azokat a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású dokumentumokat, melyeknek számítógépes hálózaton való, nem-kereskedelmi célú terjesztése nem tiltott. A MEK gyűjteményébe kerülő dokumentumok az átlagos hálózati információs anyagoktól jobb minőségükkel és könnyebb visszakereshetőségükkel térnek el. A MEK az oktatási-kutatási szférát szeretné ellátni gyakran keresett vagy nehezen hozzáférhető dokumentumokkal."

A MEK alapvető célkitűzése, hogy az Internet angolszász dominanciáját megtörve nemzeti kultúrális értékeink egy részét, akár magyar akár idegen nyelven elérhetővé tegye a hálózat jelenleg kb. 20-30 millió felhasználója számára.

Az Ajánlás ezenkivül kitér a dokumentumok elfogadható formátumára, az egyszerűsített bibliográfiai leírás mezőire és a dokumentumba kerülő szerzői jogi megjegyzés magyar és angol nyelvű szövegére. A szövegek elvileg bármely hazai hoston elhelyezhetőek. Az átfogó nyilvántartást az IIF központi számítógépén működő indexelőprogramok biztosítják majd, amelyek feldolgozzák a megfelelő helyen tárolt dokumentumokat a bibliográfiai leírás alapján és közöttük az adatbázisokhoz hasonló módon, visszakeresést biztosítanak.

A Magyar Elektronikus Könyvtár építéséhez az Ajánlást alapul véve bármely könyvtár vagy magánszemély kapcsolódhat. Azok a könyvtárak amelyek nem rendelkeznek önállóan megfelelő Internet eszközzel, azok a megfelelő "gyűjtőhelyekre" juttathatják el szükség esetén a MEK-be szánt elektronikus dokumentumaikat. (Az Ajánlás teljes szövege remélhetőleg egy hosszabb terjedelmű cikk mellékleteként megjelenik a márciusi TMT-ben)

A Magyar Elektronikus Könyvtár azonban már nemcsak terv, az alapkövei megtalálhatók már néhány hazai Internet szolgáltatónál. A Miskolci Egyetem és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gopher szolgáltatásában már jelenleg is találhatnak jónéhány elektronikus dokumentumot az érdeklődők. Rövidebb-hosszabb cikkek, tanulmányok szólnak a hálózatról, annak használatáról és kultúrájáról. Elektronikus formában ugyancsak megtalálható már a nemrég nyomtatásban is napvilágot látott Előzetes Rendszerterv az Országos Szakirodalmi Információs Rendszer kialakítására. Aki elszalasztotta a Könyv,könyvtár,könyvtáros különszámát, a hálózaton teljes egészében megtalálhatja a tanulmány szövegét. A BKE Gopher szerverén egyetemi/kutatási anyagok is találhatóak már mind a közgazdaságtudomány, mind a politológia témájában. A különböző szakanyagok mellett érdekes szinfolt a lassan bővülő Elektronikus Könyvtár állományában található néhány szépirodalmi alkotás, versek, novellák. A magyar irodalom klasszikus művei közül megtalálhatjuk itt már Fazekas Mihály Lúdas Matyiját, Petőfi Sándor János Vitézét, ezenkivül néhány Arany János balladát és Csáth Géza novellát.

(Az említett Gopher szerverek a következő címeken érhetőek el:
- Interneten keresztül:

gopher gold.uni-miskolc.hu
gopher ursus.bke.hu
vagy telnet gold.uni-miskolc.hu login: gopher
telnet pernix.bke.hu username: gopher

- X.2-ön keresztül nyilvános Gopher kliensek segítségével:

SZTAKI 2801004521 login: gopher
BME 150111381520-29 username: gopher)

A Magyar Elektronikus Könyvtárral kapcsolatban további felvilágositáshoz lehet jutni a MEK-L@huearn.sztaki.hu listára küldött kérdésekkel.

Egyéb kérdéseket esetleg a MEK-be szánt dokumentumokat szivesen vár a Miskolci Egyetemi Könyvtárban Drótos László (ELLA: 1192) vagy a BKE Központi Könyvtárában Moldován István (Internet: moldovan@pernix.bke.hu)

Moldován István