Élet és Tudomány, Diákoldal, 1997. március 14. diák-oldal LIV-LV. p.

Épül a Magyar Elektronikus Könyvtár

Ha azt hallom, könyvtár, egy épületre gondolok, benne sok-sok polccal, amelyeken katalogizálva, rendszerbe szedve sorakoznak a könyvek. Az internet virtuális világában azonban nincsenek épületek, se falak, se polcok, se könyvek. Szerverek, mágnesszalagok és bitek - ezek alkotják az elektronikus könyvtárakat. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) ötlete Drótos Lászlótól, a Miskolci Egyetem könyvtári főmunkatársától származik.

- Rájöttünk néhány más könyvtáros kollégámmal együtt, hogy az internet ugyan remek információforrás, de nagyon nehéz megtalálni benne az információkat. És a helyzet egyre kétségbeejtőbb, ahogy egyre népszerűbb a rendszer, és egyre több információ jelenik meg rajta. Úgy gondoltuk, évszázadok óta a könyvtárosok dolga, hogy elősegítsék az információforrások közötti tájékozódást illetve, hogy megkönnyítsék az olvasóknak, hogy megtalálják az őket érdeklő irodalmat. Három éve, amikor a magyar internet elkezdett kibontakozni, már megkezdtük e könyvtár szervezését. Megpróbáltunk elébe menni a káosznak, annak, hogy az információk szétszóródjanak a magyarországi hálózaton. Elkezdtünk szöveges dokumentumokat, elektronikus újságokat, könyveket, tanulmányokat, előadásokat, sőt szépirodalmi műveket is gyűjteni. Megpróbáltuk ezeket egységes rendszerben, témák szerint rendezve elhelyezni, s katalóguscédulával ellátva megjeleníteni a hálózaton.

- Lehet, hogy elmaradott vagyok, de nem tudom elképzelni, hogy a számítógép monitora előtt ülve valaki elolvassa a Háború és békét... Létezik ez?

- Hát, tulajdonképpen létezhet... Magam is úgy kaptam kedvet ehhez a munkához, hogy elkezdtem olvasni az amerikai Project Gutenberg klasszikus szövegeit, amelyeket feltettek a hálózatra. Nyelvtanulás szempontjából remek dolog volt hozzáférni a klasszikus angol szövegekhez, és nem kellett őket drága pénzért megvenni a könyvesboltokban. De hosszabb szöveget az ember nem szívesen olvas a képernyőről. Nem is igazi konkurensei ezek a nyomtatott kiadványoknak, az elektronikus változatok más célra jók. Nyersanyagként használhatók, lehet bennük keresni, a szereplők nevét összegyűjteni, kinyomtatni, átemelni egyes részeket más dokumentumokba. Vagy például felolvastathatók, ami a vak emberek számára nagyon fontos lehetőség. Végyül is csak a fantázia szab határt annak, hogy az ember mire használ egy ilyen elektronikus kiadást.

- Manapság, amikor a könyvtárak beiratkozási díjai egyre emelkednek, az elektronikus könyvtár az igen drága számítástechnikai eszközpark fenntartása mellett hogy tud ingyenes maradni?

- Az elektronikus könyvtár nyilvános és teljesen ingyenes szolgáltatás, és mindig is az lesz. Egyelőre csekély az anyagi háttér, költségvetésünk nincs. Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) program adja a technikai hátteret, így korlátlan gépidő és tárolóterület áll rendelkezésünkre. A dolgozók és a bedolgozók ingyen végzik a munkájukat. Próbálunk persze pályázni, keressük annak lehetőségét, hogy valamiképpen honoráljuk azok munkáját, akik tevékenyen hozzájárulnak a könyvtár építéséhez. Az is nagy előnyünk a hagyományos könyvtárakkal szemben, hogy a számítógépes eszközök, hálózatok és adathordozók ára folyamatosan csökken, míg a nyomtatott kiadványoké növekszik. Ha a magyarországi internet-hozzáférések ára is csökken majd, reméljük, mind többen veszik igénybe a Magyar Elektronikus Könyvtár ingyenes szolgáltatásait.

- Tudom, hogy nem szokás, illetve nehéz dolog egy könyvtárból bármit is az olvasók figyelmébe ajánlani, mégis mire hívná fel a figyelmet?

- A könyvtár még csak most épül, ezért meglehetősen egyenetlen a kínálat. Van néhány terület, ahol már több száz dokumentumunk van, és vannak olyanok, amelyeknek a feltöltése még csak most kezdődött meg. Igen gazdag az internettel kapcsolatos irodalom. Megtalálhatók itt teljes könyvek, oktató- és konferenciaanyagok. Érdekes továbbá a könyvtárnak a tudománnyal kapcsolatos kínálata. Említést érdemel a szépirodalmi gyűjtemény: jó néhány klasszikus magyar költő és író már megtalálható itt. Nemrég került fel Petőfi Sándor összes verse, és megvan József Attila teljes költészete. Vannak külföldi szerzők is, természetesen magyar nyelven, például: Shakespeare, Edgar Allan Poe. Próbáljuk a magyar nyelvű irodalmat, illetve a műfordításokat terjeszteni a világban, mert a visszajelzésekből tudjuk: nagyon sokan külföldön úgy férnek hozzá a magyar nyelvű szövegekhez, hogy ebből a könyvtárból válogatnak.

- A magyar oktatáspolitikában kitüntetett helyre került az a terv, hogy az internetet bevezessék az általános és középiskolákban. Hogyan kapcsolódik ehhez a MEK?

- Az általános iskolai tananyaghoz kötődő magyar nyelvű információ még nagyon hiányos a hálózaton. Nem is tudnék erre példát mondani. Angol nyelvű anyagok természetesen vannak külföldi gépeken, de ez a korosztály még nemigen használhatja ezeket. Néhány évet még biztosan várni kell arra, hogy elegendő magyar nyelvű információ jelenjen meg e felhasználói kör számára. De azt is hangsúlyozni kell: az internet mindig is úgy fejlődött, hogy maguk a felhasználók építették. Tehát nem várható, hogy "központilag" valakik elhelyeznek rajta mindenféle hasznos dokumentumot. A tanároknak és a diákoknak együtt kell építeniük ezt az információs bázist. Mi a MEK-ben már gyűjtünk és felviszünk például kötelező olvasmányokat, abbana reményben, hogy az interneten tömegesen megjelenik az általános és a középiskolai felhasználói kör, s akkor hasznosítani fogják.

Németh Csaba