Chip, 1997. szeptember. 9. szám

A jövő könyvtárai
Magyar Elektronikus Könyvtár - Project Gutenberg

Bár már szóltunk ilyenekről, ahogy egyre több résztvevője van a világméretű elektronikus információs hálózatnak, úgy lesz egyre fontosabb, hogy az effajta kezdeményezésekről mind többen tudjanak.

Az elektronikus dokumentumok terjesztése nagyságrendekkel olcsóbb mint a papíralapúaké. Jelenleg még elég drága felszerelés szükséges az Intemet eléréséhez és az elektronikus dokumentumok olvasásához, de ha ez már megvan, akkor az egyes dokumentumokra jutó költség igen alacsony. Az elektronikus dokumentumokat azonban sokkal nehezebb mozgatni és olvasni, mint a papíralapúakat. Ez talán megváltozik, mert az MIT Media Labsban sikerült előállítani egy speciális műanyagot, ami lehet átlátszó vagy fekete, és ezt az állapotát megtartja, amíg egy csekély áramot kap. Ennek és egy speciális nyomtatónak a segítségével megoldható, hogy valamit kinyomtassunk, letöröljük, majd ugyanoda mást nyomtassunk. De ha valaki kissé valószerűbb példát szeretne a közvetlen hasznosításra, azt is talál: a Microsoft a tenyérgépek - természetesen a Windows CE alapú tenyérgépek - kapcsán megemlíti a Project Gutenbergről letölthető elektronikus könyvek olvasását.

Olvassunk,...
Jelenleg még sokkal több papíralapú dokumentum van, mint elektronikus. Hogy ez még meddig igaz, azt nem lehet tudni, hiszen a Web fejlődésének üteme minden elképzelést felülmúl. Mindenesetre a papíralapú művek között vannak szép számmal olyanok, amelyeket értékesnek tartunk. Ezeket a felsorolt érvek miatt muszáj átültetni elektronikus formába. Az ilyen célú kezdeményezések közül Magyarországon a Magyar Elektronikus Könyvtár, nemzetközileg pedig a Project Gutenberg a legjelentősebb. Bár már mindkettőről írtunk, CD-inken részleteket is lehoztunk e könyvtárak anyagaiból, nem szabad elfelednünk, hogy mindkettő fejlődik és folyamatosan bővül. Ezek a projektek voltaképpen a "Gutenberg-galaxis" átmentését célozzák. A jelenlegi trendek szerint az ifjúság egyre többet tölt különböző elektronikus eszközök használatával - és egyre kevesebbet olvasással. Valójában ezek a tevékenységek nem zárják ki egymást, nyugodtan lehet olvasni a mai közönséges képernyőkön is. Nagy hasznát láthatja az elektronikus könyvtáraknak az idősebb korosztály is, akkor is, ha nem olvasni, hanem kutatni támad kedve. A kutatási munka jelenleg mintegy 90%-át kitevő lapozgatást megtakaríthatjuk a kereshető szövegek révén, és így a tényleges elemzésre összpontosíthatunk. S hol másutt találhatnánk meg egy helyen Dante Isteni színjátékát több nyelven is? Térjünk vissza a költségekre. Mivel szinte muszáj minden iskolát felszerelni számítógépekkel, miért ne lehetne ezeken olvasni is? Hosszú távon valószínűleg még olcsóbb is, mint a papíralapú könyveket megvenni, különösen, ha csak egy-egy részre van szükség az adott műből.

...de mit?
Nem csak könyvekről van itt szó. A Project Gutenberg könyvtára például tartalmaz egy MPEG filmet az első holdraszállásról. Ez minden ember számára érdekes lehet, hiszen az emberiség nagy sikeréről van szó, mégis igen nehéz lenne másutt elérni. A Magyar Elektronikus Könyvtár is változatos anyagokkal van tele. Nemcsak klasszikus irodalmi műveket találunk itt, sőt: határozottan ezek alkotják a kisebbséget. Az 1997. augusztus elsején frissnek számító anyagok rendkívül szerteágazóak: egyaránt megtalálhatjuk itt a mai magyar diáknyelv szinonimaszótárát, William Shakespeare: Szeget szeggel című klasszikus művét és egy VMS alapismeretekről szóló segédletet is. Mindez nem meglepő; az indexben 1510 bejegyzést találtunk. Ebben 42 regény és regényrészlet, 412 vers, 57 elbeszélés, 11 elbeszélésgyűjtemény, 201 előadás, 148 cikk, 137 tanulmány, 15 szótár, 22 térkép, és még 3 kotta is szerepel.

Az elkövetkező években az OCR technológia fejlődésével valószínűleg tovább gyorsul ez az érdekes és roppant fontos folyamat. Rengeteg kérdést is felvet mindez. Egy könyvet például képtelenség megváltoztatni, de egy file-t már könnyű. Az ilyen kérdések azonban nemcsak az elektronikus könyvtárakat érintik, hanem mindenkit, aki elektronikus dokumentumokkal dolgozik. Vagyis előbb-utóbb mindenkit.

Négyesi Károly