Internet Kalauz, 1998. április
http://www.ink.hu

Hálón a halhatatlanok

Bár egyelőre még nem beszélhetünk az elektronikus könyvek egyértelmű diadaláról, mégis hasonló folyamat játszódik le, mint a XV. században, amikor is Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást (igaz, aki kicsit mélyebbre ás a történelemben, az megtudhatja, hogy Gutenberg nem kitalálta, hanem tökéletesítette a könyvnyomtatás művészetét, ez azonban semmivel sem csorbítja a német úriember érdemeit). Napjainkban a változás még inkább szembetűnő, hiszen az új technológiával maga a hordozó közeg is jelentős változáson megy át. Ezzel kapcsolatban gyakran hangzanak el érvek és ellenérvek, most elsősorban mégsem erről lesz szó, inkább olyan helyekről, ahol már a kor szellemének megfelelően a különböző publikációk elektronikus formában is megtekinthetők.

A Gutenberg Projekt 1971-ben kezdődött. Michael Hart ekkor kapott 100 millió dollár értékű géphasználati időt egy operátor ismerősétől. A fiatalember hamar rájött, hogy bizony ekkora teljesítményt valószínűleg élete végéig nem tud kihasználni, hacsak nem az univerzum titkainak kutatására használja, de ez a témakör nem különösebben izgatta. A szokatlan ajándék "kézhezvétele" után pontosan 1 óra 47 perccel arra a megállapításra jutott, hogy számára a számítógépek által képviselt értéket nem a számítási teljesítmény, hanem a tárolási és visszakeresési lehetőség adja. Ekkora helyen bizony sok minden elfért volna, például egy hatalmas virtuális képtár vagy a legapróbb részleteket is tartalmazó világtérkép (vannak még más ötleteim is, de ezekről most inkább nem beszélnék...). Michael éppen akkor vitte számítógépre a Függetlenségi Nyilatkozatot, amit aztán "e-mail vírusként" küldött szét az egyetemi hálózaton. Kézenfekvő volt hát az ötlet: hozzunk létre egy elektronikus könyvtárat, amelyben megtalálható a világirodalom összes klasszikusa, a ponyvaregények, a sci-fik s még sok minden más. Így indult útjára a Gutenberg Projekt, amely idén ünnepli fennállásának 27. évfordulóját. A célkitűzések az elmúlt évtizedek során gyakorlatilag alig változtak. A legfontosabb talán az, hogy rövid időn belül minél több könyv váljon elérhetővé elektronikus formában, ingyen vagy legalábbis elenyésző áron. A másik, nem kevésbé fontos szempont szerint pedig a könyvet helyettesítő elektronikus szövegnek (e-text) olyan egyszerűnek kell lennie, hogy azt tetszőleges számítógépre letöltve bárki elolvashassa.

Ha a virtuális könyvespolcok feltöltése ilyen ütemben folyik tovább, akkor a számítások szerint még 2001 előtt 10 000 könyvvel készülnek el. Pedig a "beviteli művelet" csöppet sem egyszerű, tekintetbe véve, hogy a könyvtár jelentős hányadát olyan könyvek teszik ki, amelyekért már nem kell jogdíjat fizetni. Ilyenkor ugyanis az esetek többségében nem áll rendelkezésre a mű elektronikus változata, így azokat először valamilyen módszerrel - pl. scanner és karakterfelismerő program segítségével vagy "egyszerűen csak" begépelve - elektronikus formájúra kell átalakítani.

Visszatérve a Gutenbergről elnevezett könyvtárra, az itt tárolt publikációk három csoportra oszthatók. Az irodalmi művek tetemes részét a könnyed szórakozást ígérő írások teszik ki, mint például az Alice Csodaországban, Mark Twain művei (pl.: Tom Sawyer kalandjai) vagy a híres Tarzan-könyvek. A második csoportba tartoznak a komoly irodalmat képviselő művek, így találkozhatunk Shakespeare-drámákkal és -komédiákkal, de a vallásos kötetek (pl. a Biblia) is itt szerepelnek. Végül az utolsó kategóriába tartoznak a különböző gyűjteményes munkák, referenciák és szótárak.

A Gutenberg Projekthez hasonló program egyébként már nálunk is több éve működik. Azt persze mindjárt az elején leszögezném, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) bővítése és a már meglévő dokumentumok rendszerezése elég mostoha körülmények között zajlik. Mindezek ellenére a MEK folyamatosan bővül, és már most is szép számban találunk "villanyköteteket" a természettudományok, a műszaki tudományok, a társadalomtudományok, a humán területek, valamint a művészet tárgykörében. Ahhoz persze, hogy a MEK valódi - akár több tízezer kötetes - könyvtárrá váljon, nagymértékben számítanak külső segítségre (vagyis például a kedves olvasóra...). Erről bővebben a MEK hálószemén, de talán annyit érdemes elöljáróban elmondani, hogy minden elektronikus dokumentumot szívesen fogadnak, annak meg pláne örülnek, ha valaki szórakozásból begépeli mondjuk a Nyomorultakat...

Mellesleg a Világhálón már több száz - különböző területre szakosodott - virtuális könyvtár működik (ezek címeit például a MEK vagy a Gutenberg Projekt honlapjáról indulva fedezhetjük fel). Aztán szerencsére vannak olyan könyvkereskedők, amelyek nem riadnak vissza az Internet sikerétől, sőt inkább elébe mennek az eseményeknek. Közéjük tartózik a Macmillan Computer Publishing (MCP), ahol a regisztrálást követően (mindössze nevünket és e-mail címünket kell megadni) 90 napig több száz számítástechnikai témájú szakkönyvet böngészhetünk végig (természetesen le is tölthetjük azokat, igaz, kicsit fáradságos a művelet, mivel ezt az MCP online kikötője már nem támogatja...). Egyébként az olvasást nagyon ötletesen oldották meg. Minden felhasználó rendelkezik egy könyvespolccal, amelyen egyszerre maximum 5 könyvet tárolhat. Ha megunta az egyiket, akkor "fogja, és leveszi onnan", majd egy listából újat választhat helyette. Az MCP virtuális polcrendszere akár a közeljövőben születendő könyvtárak előhírnökének is tekinthető, persze addig még sok bitnek kell lecsorognia a TEN-34-en...

Kolma Kornél