Könyvtári Levelezőlap, 1998. április
Könyvtár a kibertérben
Ez egy szubjektív cikk a Magyar Elektronikus Könyvtárról[*]. Tárgyilagos ismertetők már megjelentek róla különböző lapokban, illetve elhangzottak konferenciákon és egyéb rendezvényeken. Most azt szeretném bemutatni, hogy milyen is volt az elmúlt négy évben botcsinálta (elektronikus) könyvtárosként egy könyvtárat kitalálni, felépíteni és működtetni -- egyszerre végezve az igazgatói, az adminisztrátori, a beszerzői, a katalogizáló és tájékoztató könyvtárosi, és időnként a takarítónői ;-) teendőket.
Azt nem lehet mondani, hogy már kora gyermekkoromban internetes könyvtárosnak készültem volna. Igaz, volt egy időszak, amikor vadul gyűjtöttem mindenfélét, és játéknyomdával lelkesen pecsételgettem a nevem a szüleim könyveibe; középiskolásként pedig néha a városi könyvtárban dolgoztam nyaranként. De utána geológusnak tanultam, majd 8 évig ebben a szakmában dolgoztam, és bizony évek is elteltek anélkül, hogy betévedtem volna valamilyen könyvtárba. 1990-ben azonban a miskolci egyetemi könyvtárban (véletlenül(?) ez is MEK :-)) kezdtem dolgozni, számítógépes tájékoztatóként. Akkoriban épült ki Magyarországon az X.25-ös hálózat, amely többek között azt is lehetővé tette, hogy egy PETRA nevű archívumban bárki számítógépes állományokat helyezzen el, amit a többi felhasználó letölthetett. Ezzel a szolgáltatással kezdtünk először néhányan elektronikus dokumentumokat (saját készítésű vagy a nemzetközi hálózatokról letöltött angol szövegeket) gyűjteni, rendszerezni és terjeszteni -- mai szemmel nézve nagyon primitív technikai körülmények között. A néhány év múlva nálunk is megjelenő Internet azután már sokkal jobb feltételeket teremtett, megindultak a helyi (elsősorban egyetemi és kutatóintézeti) információszolgáltatások, kezdtek feltünedezni magyar nyelvű cikkek, egyetemi jegyzetek és egyéb oktatási anyagok, sőt versek és novellák is a Hálózaton. Moldován István és Kokas Károly kollégáimmal -- akikkel természetesen elektronikus levelezés útján ismerkedtem meg -- elhatároztuk, hogy egy "könyvtárat" szervezünk belőlük.
Ez 1993 végén volt, a "régi, szép időkben". Az amerikai szakirodalomban gyakran "frontier"-nek ("határszélek"-nek) emlegetik a kibertérnek az Internet robbanásszerű terjedésével megnyílt hatalmas szabad területeit -- az új kontinenst meghódító telepesekre és a vadnyugati romantikára utalva, amikor bárki leverhetett néhány karót, felhúzhatott egy fakunyhót és kiírhatta rá, hogy "NEMZETI BANK". Nos, így jött létre a Magyar Elektronikus Könyvtár is, más hálózati "intézményekhez" hasonlóan (pl. Magyar Elektronikus Tőzsde, HIX, Magyar Ottlap). Külön szépsége volt a dolognak, hogy nem voltak szabályok és mintapéldák, mindent magunknak kellett kitalálnunk, és természetesen nem volt benne semmiféle anyagi vagy politikai érdek, ami manapság a "való világ" szinte minden elemét átitatja. Megnéztük ugyan a hasonló külföldi kezdeményezéseket (elsősorban az Interneten alapintézménynek számító "Gutenberg Project"-et), de mi valami mást és még jobbat akartunk. Ezt mostanra sikerült is megvalósítani: nem nagyon lehet találni a világban a MEK-hez hasonló elveken és módszerekkel működő elektronikus vagy digitális könyvtárat.
A MEK saját állománya jelenleg mintegy 2000 darab katalogizált dokumentumból áll (kb. 3-400 könyv, a többi tanulmány, oktatási segédlet, novella- vagy versgyűjtemény, szótár, térkép stb.), továbbá kb. 1000 olyan dokumentum (köztük 200 periodika) címét is tartalmazza, amelyek fizikailag más internetes szolgáltató gépeken vannak. Ez persze egyelőre elenyésző egy hagyományos könyvtár gyűjteményéhez képest, ráadásul elég egyenetlen az anyag, egyes szakterületekhez szinte semmi irodalom nincs. De ne felejtsük el, hogy "5 évvel vagyunk a digitális Gutenberg után": az elektronikus publikálás nálunk még gyerekcipőben jár, a formái pedig az egész világon állandó változásban, kialakulóban vannak. Ráadásul az elektronikus könyvtárban mindenből elég egyetlen példány, hiszen nem lehet kikölcsönözni vagy ellopni őket, csak lemásolni. Néhány területen egyébként egész rendes állományunk van: például lassan megtalálható lesz minden iskolai kötelező irodalom; egyre több mai magyar író képviseli magát legalább egy-két bemutatkozó művel; és évekig több magyar szakirodalom volt az Internetről a MEK-ben, mint bármelyik hagyományos könyvtárban, amíg a hazai könyv- és lapkiadás észbe nem kapott.
Mint minden jó internetes szolgáltatás, a MEK sem egy felülről szervezett intézmény, amely megpróbálja kitalálni a leendő használói igényeit. Ezt a könyvtárat az olvasói építik, ők viszik gépre kedvenc műveiket, ajánlják fel a saját írásaikat, vagy hívják fel a figyelmünket a begyűjtésre, feldolgozásra érdemes dokumentumokra. A MEK egy kisebbfajta "mozgalommá" vált: több mint száz ember munkája van már benne, sok ezer elektronikus levélváltás történt vele kapcsolatban, és havonta szintén ezres nagyságrendben töltenek le belőle dokumentumokat a világ minden részéről -- éjjel-nappal, mert az elektronikus könyvtárban soha nincsen záróra. (Viszont folyamatos "tatarozás" van: a hálózati számítástechnika gyors fejlődése miatt állandóan meg kell újítanunk a felhasználói felületet. A PETRA archívumot az FTP, majd a Gopher váltotta fel, most készült el a teljes HTML változat, de már épül a 3 dimenziós, "virtuális valóságként" bejárható MEK is.)
Említettem már, hogy a MEK több szempontból is különbözik a külföldi elektronikus szövegarchívumoktól. Például abban, hogy nálunk együtt van a szak- és a szépirodalom. Eredetileg ugyan elsősorban a kutatásban és a felsőoktatásban használható szövegeket akartunk gyűjteni, de a visszajelzésekből hamar kiderült, hogy a (klasszikus) szépirodalomnak van a legnagyobb sikere. Megható levelek érkeznek néha, melyekben esetleg magyarul már alig tudó, külföldre szakadt honfitársaink vagy leszármazottjaik írják le, hogy milyen örömet szerzett nekik egy-egy régen elfeledett vers vagy regény újraolvasása. De jól használhatják ezt a szöveggyűjteményt az általános és középiskolások is, határainkon innen és túl egyaránt. Szintén különlegesség, hogy a copyright védelmet elvesztett régi szövegek mellett néhány híres modern író (pl. Vámos Miklós, Esterházy Péter, Lázár Ervin, Jókai Anna, Németh László, Baka István) és tudós művei is megtalálhatók a könyvtárban, hála a szerzők vagy a jogutódok nagylelkű hozzájárulásának. Az elektronikus könyvtár ugyanakkor helyet tud adni olyan szerzőknek is, akiknek az írásai (pl. pénz hiányában) nem jelenhetnek meg nyomtatásban, és így a hagyományos könyvtárakba sem juthatnak el.
A MEK a szöveggyűjtésen kívül más feladatokat is felvállal: gyűjtjük a magyar elektronikus újságok és más szövegarchívumok, valamint a könyvtárak internetes szolgáltatásainak címeit, valamint igyekszünk válaszolni az elektronikus levélben vagy a vendégkönyvbe érkező referensz kérdésekre. A közeli tervek között szerepel egy "profi" tájékoztató szolgálat beindítása, teljes szövegű keresési lehetőség a gyűjteményben, szabványos és így más könyvtárakba átvehető MARC bibliográfiai rekordok készítése a dokumentumokról, egy-egy témát látványosabban és részletesebben bemutató virtuális kiállítások összeállítása a gyűjtemény egyes részeiből...
A sok terv és öröm mellett vannak gondok is a MEK-kel. Sikerült ugyan már több intézménytől (pl. NIIF, Neumann Ház, Írószövetség, Nemzeti Kulturális Alap) segítséget kérni és kapni, a könyvtáros szakma viszont eddig nem igazán fogadta be ezt az újszülött könyvtárat: nagyon jó lenne minél több könyvtárost, könyvtárat és könyvtártani tanszéket megnyerni a MEK támogatói közé, hiszen kezdettől fogva nem egy "Magán Elektronikus Könyvtárat" akarunk létrehozni. Egy másik nehéz kérdés, hogy a jelenlegi laza, teljesen virtuális szerveződés mellett hogyan lehetne a MEK-nek valami megfoghatóbb intézményi hátteret adni, amire a hatékonyság növelése és a fejlesztés gyorsítása miatt most már nagy szükség lenne.[**]
Akármi is lesz a MEK sorsa, számomra ez a kísérlet mindenképpen megérte a belefektetett nem kevés munkát: annak ellenére, hogy a MEK olvasóinak és dolgozóinak többségével sohasem találkoztam, az elektronikus könyvtárnak köszönhetően az Interneten keresztül mégis nagyon sok érdekes emberrel kerültem kapcsolatba, és rengeteg kedves, segítőkész vagy bátorító levelet kaptam. És éjszakánként hibajavítás, szövegformázás közben újraolvastam egy csomó nagyszerű művet a magyar szépirodalom klasszikusaitól, akiknek a gondolatai számítógépes képernyőn át is hatnak -- méltóak arra, hogy átmentsük őket a jövő évezredbe, a digitális kultúra korába.
[*] A MEK a http://www.mek.iif.hu és a gopher://gopher.mek.iif.hu címeken érhető el az Interneten.
[**] A MEK intézményülési terveiről lásd a TMT 1998 januári számát.
Drótos László