Szabadpart, 2000/6. szám

Könyvtár a kibertérben
http://www.mek.iif.hu

A Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozásának ötlete 1993-ban, az Internet magyarországi elterjedésével szinte egy időben merült fel. Ekkortájt az alapvetően szöveges "gopher" volt a legnépszerűbb új hálózati szolgáltatás, ezeken a rendszereken jelentek meg az első hosszabb, magyar nyelvű elektronikus dokumentumok: egyetemi jegyzetek, tudományos cikkek, tanulmányok, konferencia előadások, szakdolgozatok. Ekkor fogalmazódott meg néhány könyvtárosban az elhatározás, hogy - a könyvtárak évszázados küldetésének szellemében - gyűjteni és katalogizálni kellene ezeket a szöveget, hogy ne szétszórva és feldolgozatlanul rejtőzzenek a különböző gépeken, hiszen az Internet mindmáig legnagyobb problémája az egyre nehezebb eligazodás a rengeteg értékes és értéktelen információforrás között.

Az elektronikus könyvtáraknak több nagy előnyük van: a tematikusan rendezett és tárgyszavazott dokumentumok sokkal könnyebben megtalálhatók így, mint az automatikus internetes keresőrendszerekkel; jóval megbízhatóbb a helyük is, nem tűnnek vagy költöznek el olyan könnyen, mint más internetes oldalak; és a hagyományos könyvtárhoz képest itt soha nincs záróra és az sem fordulhat elő, hogy egy könyv éppen "ki van kölcsönözve".

Az ötletet az évenként megrendezésre kerülő Networkshop konferencián és a - már az Internet hazai megjelenése előtt is működő - könyvtáros levelezőcsoportban, a KATALIST-en vitatták meg az érdeklődők, majd 1994 őszére megszületett a Magyar Elektronikus Könyvtár működési szabályzatát leíró "Ajánlás", és elkészült néhány teszt-gyűjtemény a Budapesti Közgazdasági Egyetem és a Miskolci Egyetem gopher szerverein. Röviddel ezután a kezdeményezést az első magyar Internet hálózatot kiépítő Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program is felkarolta és a MEK központi gopher és FTP szolgáltatása 1995 tavaszán itt indult el a helka.iif.hu nevű gépen, később pedig elkészült hozzá egy Web- és egy térbeli VRML -felület is. Az elektronikus könyvtár első komolyabb bemutatkozása az 1996-os Internet Expo magyar pavilonjában volt, azóta pedig az egyik legnépszerűbb magyar tartalomszolgáltatássá vált. Néhány hónapja az Országos Széchényi Könyvtár támogatását is élvezi és bejegyzés alatt van a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, melynek könyvtárak és egyéb non-profit szervezetek, cégek és magánszemélyek egyaránt tagjai lehetnek.

A MEK a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat próbálja meg átültetni az Internet virtuális világába. Ma már több szempontból is különbözik az indulásakor mintaként szolgáló híres külföldi példáktól (pl. Project Gutenberg, Oxford Text Archive, Internet Public Library). Saját, válogatott gyűjteménye van, gyűjtőköre kiterjed valamennyi tudományterületre és a szépirodalom különböző ágaira, a dokumentumok ingyen és könnyen letölthetők, és egyéb szolgáltatásokat is nyújt: pl. online tájékoztató szolgálatot tart fenn, gyűjti az Internet egyéb érdekes információforrásainak elérési címeit, időnként tematikus "virtuális kiállításokat" készít stb. A nyomtatott szövegek digitalizálása ugyan nem tartozik az elsődleges feladatai közé, de az elektronikus publikálás bátorítása érdekében ösztönzi és koordinálja a szövegbeviteli kezdeményezéseket itthon és határokon túl egyaránt, és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elektronikus Könyvtár Szekciója által szervezett bemutatókon, tanfolyamokon, illetve a MEK-L levelező listán (mek-l@listserv.iif.hu) keresztül módszertani segítséget is ad a digitalizálás iránt érdeklődő könyvtáraknak, magánszemélyeknek.

A MEK alapdokumentuma, az "Ajánlás a Magyar Elektronikus Könyvtárhoz" az alábbi módon rögzíti az elektronikus könyvtárba kerülő dokumentumok körét: "Olyan magyar nyelvű, illetve idegen nyelvű, de magyar vagy közép-európai vonatkozású, alapvetően szöveges anyagok, melyek számítógépes formában való szabad terjesztése vagy szolgáltatása nem tiltott. A MEK gyűjtőkörébe elsősorban tudományos, szakmai, oktatási, irodalmi vagy referensz jellegű dokumentumok tartoznak, beleértve eredetileg nyomtatásban megjelent szövegek számítógépes változatait is."

A könyvtárban gyűjtött dokumentumok a következő főbb csoportokba sorolhatók:

1. klasszikus szépirodalom
   Ennek részeként gyűjtendő a magyar vagy a magyarra fordított világirodalom, továbbá az idegen nyelvre fordított magyar irodalom.
   
   
2. kortárs magyar szépirodalom
   A szerzők engedélyével a MEK gyűjti a mai magyar nyelvű irodalom alkotásait, köztük a határon túli írók műveit is.
   
   
3. tudományos publikációk
   Magyar szerzők által írt vagy magyarra fordított tudományos művek, beleértve az egyetemeken, főiskolákon, tudományos kutatóintézetekben készülő és papíron nehezen terjeszthető ún. "szürke irodalmat" is: konferencia előadások, disszertációk, szakdolgozatok, munkaanyagok, tanulmányok stb.
   
   
4. oktatási anyagok
   A felső-, a közép- és az alsó fokú oktatásban használható, magyar nyelvű segédletek, jegyzetek, tankönyvek és ismeretterjesztő művek.
   
   
5. referensz művek
   Magyar nyelvű szótárak, lexikonok, bibliográfiák, címlisták és egyéb kézikönyvek.
   
   
6. egyéb szöveges dokumentumok
   Például szórakoztató irodalom, vallásos szövegek, útikönyvek, receptgyűjtemények stb., melyek terjedelmük és színvonaluk miatt archiválásra érdemesek.
   
   
7. nem szöveges dokumentumok
   Magyar vonatkozású térképek, továbbá kották és a fenti csoportokhoz kapcsolódó egyes multimédia dokumentumok ill. szoftverek (pl. oktatóprogramok, vagy egy adott témát feldolgozó Web-anyagok).

Ezeken felül a MEK az ún. "Virtuális világkönyvtár" részében gyűjti a következő dokumentumtípusok hálózati (URL) címeit is:

1. magyar és külföldi elektronikus könyvtárak és szövegtárak;
   
2. magyar könyvtárak hálózati szolgáltatásai (online katalógusok és honlapok);
   
3. az Interneten elérhető magyar elektronikus hírlevelek, újságok és folyóiratok;
   
4. magyar elektronikus levelezőcsoportok e-mail címei és archívumai;
   
5. magyar és külföldi internetes keresőrendszerek.

A könyvtár saját gyűjteménye 2000 áprilisában mintegy 3.200 dokumentum volt. Ennek kb. a fele a szépirodalom, a másik része szakirodalom. Az átlagos gyarapodás napi 2-3 új dokumentum. A Web-szerver forgalmát mutató statisztikai adatok alapján a legnépszerűbbek a lexikonok, a szótárak, a klasszikus magyar szépirodalmi művek és a számítástechnikai szakirodalom. A szolgáltató gép havi átlagban kb. 1.2 millió kérést szolgál ki, melyek több mint 20 ezer helyről érkeznek, ez becslések szerint 25-30 ezer látogatót jelenthet havonta. A könyvtár olvasóinak mintegy kétharmada érkezik Magyarországról, a többi külföldről, elsősorban az USA-ból, Németországból és a környező országokból, de vannak magyarul tudó látogatók olyan távoli helyekről is, mint Japán, Mexikó, vagy a Kajmán-szigetek. A MEK egyre gyarapodó olvasótáborának egy része a könyvtár építésében is részt vesz: szövegek digitalizálásával és korrektúrázásával, elektronikus formában levő dokumentumok gyűjtésével, kisebb programozási munkákkal, vagy a szolgáltatás népszerűsítésével járulnak hozzá a kibertér első magyar nyelvű közkönyvtárának fejlesztéséhez.

Drótos László