Számítástecnika, 2003. március, 13. szám

A Magyar Elektronikus Könyvtár

Szerencsés csillagzat alatt született és fejlődött a MEK, de a tartós sikert nem lehet véletlenekre alapozni. Önzetlen támogatókra azonban, úgy tűnik, igen...

A Gutenberg-galaxis végnapjaiban átértékelődik a könyvtárak szerepe. Az informatikai forradalom a nagy sietségben kicsit talán elhanyagolta az emberi kultúra évezredek alatt felhalmozott "knowledge base-ének" átmentését az e-korszakba, de civilizációnk globalizált lelkiismerete azóta egyre-másra szüli világszerte a "kulturdigitális" állami, nemzetközi projekteket, amelyek leglátványosabb példája talán az Alexandriai Könyvtár egy-két évezredes "technikai szünetet" követő újbóli megnyitása (l. tavalyi 48-as számunkban).

Vannak azonban szellemükben nem kevésbé grandiózus (bár csekély PR-potenciálú), önszervező próbálkozások is a "papírkor" hagyatékának digitalizálására. Az Internet Public Library (ipl.org) például '95-ös indulása óta húszezer kötettel várja a látogatókat -- amely állomány harmadát egy másik jól ismert kezdeményezés, a 30 éve (!) működő Project Gutenberg (gutenberg.net) adja. De hihetetlen szerencsénkre itt Magyarországon is van két megszállott, Moldován István és Drótos László, akik kilenc évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy megalapítják a Magyar Elektronikus Könyvtárat...

Gopherről webre

Egy mindenki számára elérhető, hagyományos könyvtári gyűjtemények profiljába tartozó dokumentumok digitális változatait tároló és szolgáltató internetes létesítmény ábrándos ötlete önmagában persze kevés a sikerhez. Akadt azonban a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Programnál is egy nem kevésbé megszállott könyvtáros, a megfelelő időben, helyen, és kapcsolatokkal, Dr. Kokas Károly személyében. "Amikor 1994-ben a MEK ötlete felmerült, ő volt az, aki a könyvtárosok közül egyedül támogatni kezdte a dolgot (mi csak "botcsinálta könyvtárosok" vagyunk Istvánnal, egyikünknek sem ez a szakmája). Neki köszönhető, hogy a MEK az NIIF szerverére kerülhetett és a mai napig ő a projekt ottani vezetője (az erdélyi és a leendő szlovákiai tükörszerver is az ő segítségével született meg), és részben neki is köszönhető, hogy a MEK végül a Széchényi Könyvtárba került 1999-ben, ahol a legjobb helye van. A minisztériumokban is folyamatosan lobbizik a MEK támogatásáért..." -- meséli Drótos László, a könyvtár egyik alapítója.

A MEK kezdettől fogva egy segítőkész "felebaráti" társaság szabadidős munkájának köszönhette eredményeit. Már gopheres korában figyelemreméltó jelenséggé nőtte ki magát, különösen a kötelező olvasmányokat kereső diákok körében; a szépirodalom azóta is a MEK egyik "húzóágazata". 1996-os webre költözése után ismertsége, és ezzel támogatottsága is, tovább nőt. Nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó gyarapodása, mind szolgáltatásai, mind állománya tekintetében, a szervezők kitartó aktivitása és kommunikatív, új ötletekrere fogékony hozzáállása mellett annak a több mint száz önkéntesnek a részvételén múlott, akik könyvek szkennelésével, korrektúrázással, szoftverfejlesztéssel, vagy amivel épp tudtak, hozzájárultak egy világos és értelmes cél eléréséhez. Ismerős motívumok? Nem véletlen: a MEK alulról építkező, mozgalomszerű modellje és látványos sikere közti összefüggést számtalan nyílt forrású fejlesztési projektben megfigyelhettük már. (Nem állítjuk, hogy központi szervezéssel és finanszírozással lehetetlen hasonló eredményeket elérni, de pl. a több száz milliós állami költségvetésű Digitális Irodalmi Akadémia vagy a Neumann-Ház érdekes összehasonlításokra adhatnának lehetőséget.)

Költözés az OSZK-ba

A növekvő népszerűség idővel komoly terheket kezdett róni a MEK levelezőlistája ill. törzstagjai köré szerveződő klub-szerű működési formára. Pályázati pénzek és más támogatási lehetőségek (pl. a jövedelemadó 1%-áról tehető nyilatkozatok) kihasználása, szakmai körök, szponzorok bizalmának elnyerése érdekében elkerülhetetlenné vált a MEK-et valamilyen módon intézményesíteni: 1999-ben létrejött a Magyar Elektronikus Könyvtárért Közhasznú Egyesület. Ezzel egyidőben körvonalazódott egy sorsdöntő fontosságú együttműködés lehetősége az Országos Széchényi Könyvtárral is, amelyről az akkori új főigazgató, Monok István (aki szintén egyike a MEK jelentőségét felismerő és az ügyért kiálló "fontos embereknek"), így nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: "A Magyar Elektronikus Könyvtár rengeteg olyan dolgot valósított meg, amit a Széchenyinek kellett volna. Ezért örvendetes, hogy az elektronikus könyvtár szeptembertől integrálódik a nemzeti könyvtárba". Moldován István alapító szerint: "a magyar nemzeti könyvtár digitális könyvtára nem az OSZK-ban született, adoptáltak bennünket... De már ennek nagyon ideje volt."

Új fejezet kezdődött a MEK életében. A könyvtárról hirtelen újsághírek, interjúk kezdtek megjelenni, és az azóta történt fejlesztéseket még felsorolni is lehetetlen volna (ha nem lenne a MEK webes irattára...). Ráadásul, az OSZK-ba költözés és a szervezeti átalakulás ellenére, alighanem példátlan módon, sikerült a MEK fő ütőerejét jelentő mozgalmi jelleget megtartani, kibővítve ugyanakkor a professzionális "üzemmód" lehetőségeivel: az OSZK pénzügyi, technikai, szakmai forrásainak (pl. állandó munkatársak) igénybevétele vagy pályázati milliók elnyerése korábban elképzelhetetlen volt. A MEK kitűnően felépített kapcsolatrendszere pedig azóta nemcsak az összes létező hazai intézményre, kiadóra, sőt egyes szerzőkre ill. jogutódaikra, de a határokon túlra is kiterjed (l.: www.mek.ro).

A MEK nagykorúvá válása az egyszeri netes polgár számára olyasmiket jelent, mint pl. a kötelező ill. ajánlott olvasmányként számon tartott klasszikus magyar és világirodalom átfogó gyűjteménye, (benne a Nyugat teljes szövegével), kézikönyvek, szótárak, vagy az állandó slágernek számító Pallas Nagy Lexikon (külön figyelmet érdemel a http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/ címen működő MixLex kereső, amely egy sor lexikonban és szótárban keres címszavakat), egyetemi jegyzetek, Rejtő összes regénye -- de térképek, kották is találhatók a gyűjteményben, amely 3D-s VRML-felületen is elérhető, és ha hiányos idézetfoszlányoknak szeretnénk utánanézni, a MEK teljes szövegű keresője ebben is segít; vagy érdekes újdonság például a magyar e-folyóiratokat gyűjtő Elektronikus Periodika Archívum (http://epa.oszk.hu), ill. a régi funkciók küzül érdemes kiemelni a Virtuális Könyvtár egyre több netes folyóiratot, könyvtárat stb. katalogizáló linkgyűjteményét.

A szerzői jog a MEK ellen is véd...

A kedvező fejlemények mellett van azonban egy állandó mumusa is a MEK-nek: a szerzői jog. A MEK mindig igyekezett körültekintően kezelni ezt a kérdést, és csak tisztázott jogi státuszú kiadványokat vett állományba (adott esetben jogdíjat fizetve, vagy engedélyt kérve a jogtulajdonostól), de a mai népszerűtlen szabályozás nemcsak az átlagembert sújtja, hanem a könyvtárakat is. Szakirodalmi anyagok beszerzése mára csaknem lehetetlenné vált, vagy jó példa a visszás helyzetre az is (amit egy átalánydíjas megállapodás az ARTISJUS-szal azóta szerencsésen rendezett), hogy a szigorítások értelmében a MEK -- vagyis az egész magyar internet -- egyik közkincsének tekintett Nyugat-gyűjteményt a jogvédelem idejének visszamenőleges kitolása miatt (1928-ig) egy darabig csak jogellenesen olvashattuk. Érdekes lenne látni, hogyan méltatná vajon Ignotus, Osvát vagy Babits szerzői jogaik e korszerű és hatékony oltalmazását...

Néhány adat a MEK-ről

Dokumentumok: 4600 fölött
Forgalom: napi 7000 látogatás, 180 ezer kérés, 5-7GB letöltés
Címek: http://mek.iif.hu (MEK 1)
http://mek.oszk.hu (MEK 2, fejlesztés alatt)
teljes szövegű kereső: http://www.mek.iif.hu/kereso/search.php3
MEK Egyesület: http://www.mek.iif.hu/egyesulet

A MEK ingyenes szoftverei

Mint a gyűjtött állomány, a MEK-et kiszolgáló szoftverek is a szabadon hozzáférhető termékek köréből kerülnek ki: a MEK 2 szerverén Debian Linux fut, a könyvtári rendszer fejlesztése pedig MySQL adatbáziskezelővel és PHP nyelven folyik, melyhez a Swish++ teljes szövegű kereső után a Zebra nevű (pl. XML keresést biztosító) szoftvert is integrálják majd. A Web-szerver természetesen Apache, a csoportos levelezést pedig a Mailman lista-kezelő biztosítja. Ráadásul, a MEK keretrendszere maga is szabadon hozzáférhető lesz majd más non-profit intézmények részére, amelyek saját digitális gyűjteményt építenek.

Szász Szabolcs