Népszabadság Online
2007. február 14.
http://www.nol.hu/cikk/435345/

Kelen Károly - Hargitai Miklós:

Géppel vonaton és ágyban
Olvasható-e az elektronikus könyvtárból kölcsönzött könyv?

A magyar és világirodalom egyre több alkotása megtalálható a világhálón. A tapasztalatok szerint a szövegek még nem megfelelők arra, hogy zsebszámítógépen és telefonon is kényelmesen olvashatók legyenek. A szakember szerint viszont a művek könnyen adaptálhatók a kis képernyőre.

Az elektronikus könyvtárakat eredetileg kettős céllal hozták létre: egyrészt a nyomtatott könyveket digitális formában is meg akarták őrizni az utókornak, másrészt hozzáférhetővé kívánták tenni az újonnan megjelenő médiumok, mindenekelőtt az asztali komputerek, a hordozható (kézi és tenyér-) számítógépek, az okos telefonok és a még csak formálódó egyéb e-book alkalmazások számára. Megkockáztatjuk: a magyar elektronikus könyvtárak ez utóbbi célnak csak nagyon korlátozott mértékben - vagy egyáltalán nem - felelnek meg.

A számítógépes (PDA-s stb.) olvasást az összes e-bibliotékai állomány esetében nehezíti az oldalszámozás hiánya. Emiatt nem könnyű megtalálni, hogy hol hagytuk abba a böngészést (ráadásul az e-könyvekben ábrák vagy egyéb grafikai elemek sincsenek, amelyek segítenék a tájékozódást). A másik lehetséges segítséget, az elektronikus könyvjelzőt ugyan már rég feltalálták, ám ezt egyik magyar e-könyvtár sem alkalmazza. Ezért az olvasó nehezen talál vissza a könyvben oda, ahol korábban félbeszakította az olvasást.

Ennél is nagyobb probléma, hogy a könyvtári állományokat olyan formában rögzítették és tárolták, amelyek nem igazodnak az asztali gépeknél általában kisebb memóriával és gyengébb processzorral rendelkező mobil készülékekhez. Gyakori a PDF-formátum, amelyhez sok tenyérszámítógépből és mobiltelefonból eleve hiányzik az olvasóprogram, ráadásul az ilyen fájlok mérete is túl nagy a kézi készülékek többsége számára. A HTML-formátum kisebb méretű, ez viszont egyrészt jóval ritkább az e-könyvtári gyakorlatban, másrészt még messze nem mindegyik mobil eszközben van HTML-böngésző. A gyors letöltést segíthetné az is, ha az egyes műveket fejezetenként vagy részenként kisebb csomagokra bontanák, ez a megoldás azonban egyelőre egyáltalán nem szerepel a repertoárban.

Radics Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum keretében működő Digitális Irodalmi Akadémia munkatársa szerint tíz évvel ezelőtt még arról folyt a vita, fognak-e egyáltalán szövegeket olvasni a számítógép képernyőjén. Először a hírekről, azután a versekről derült ki, hogy igenis olvashatók, majd riportokról és rövidebb irodalmi szövegekről is feltételezték a szakértők, hogy átfutják őket az internetezők. Csak napjainkra lett tömeges az igény, hogy a könyv terjedelmű szövegeket nem (ki)nyomtatva, hanem elektronikus formájukban olvassák a felhasználók.

- Az Akadémia azzal is szolgálja az olvasót, hogy figyel a szöveggondozásra - mondja Radics Péter. - A honlapunkon a könyvekhez képest is javításokat találhat az olvasó. Ugyanakkor a formátumoknál tekintettel kell lennünk arra, hogy az adatbázisok összekapcsolhatók legyenek. Elsősorban arra törekszünk, hogy honlapunkon lehessen olvasni az akadémiai tagok műveit. A letölthetőség szerzői jogi kérdéseket is fölvet.

Elmondása szerint a tavaszra megújuló honlapon már tematikus gyűjtések, könyvjelzőfunkció és oldalszámozás is könnyíti majd az olvasást.

- Nagyjából fél éve magam is nagyrészt kézi számítógépem képernyőjén olvasom, amire szükségem van - mondja Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár részét képező Magyar Elektronikus Könyvtár vezetője. - Gyakran este az ágyban is világít a kijelző a kezemben. Semmilyen gondot nem okoz a PDF-fájlok olvasása, csak a világhálón bárki által bármikor hozzáférhető olvasót kellett telepítenem a kis gépemre. Ez ráadásul úgy alakítja át a szöveget, hogy a képernyő méretének megfelelően tördelhető legyen, mert annál valóban nincs kényelmetlenebb, mint amikor vízszintes csúszkán kell soronként utánamenni annak, ami lelóg.

Elmondása szerint a könyvtár anyagának legnagyobb részét készen kapják, nem válogathatnak, hogy az átadók milyen formátumban bocsátják a szövegeket rendelkezésükre. Szűkös lehetőségeik szerint próbálnak azért többféle kezelhető változatot előállítani. A Word-fájlokhoz szintén letölthető kis vagy asztali gépeken egyaránt használható konvertáló program. Ez mutatja az oldalszámozást, és van könyvjelzője is.

- Két éve végeztünk utoljára felmérést az olvasói szokásokról - jegyzi meg. - Akkor még csak honlapunk látogatóinak két százaléka szerette volna zsebgépen olvasni könyveinket. Mindenesetre próbálunk megfelelni az igényeknek. Az elektronikus könyvek szabványának megfelelő LIT-formátumban a honlapon lévő 4412 könyvből 554-et, azaz az anyag 11 százalékát lehet már ma is megtalálni és letölteni.