Munkatársunktól | Népszabadság | 2009. február 21.
http://nol.hu/lap/hetvege/lap-20090221-20090221-18

Magyarországon két közpénzből finanszírozott program gondoskodik az értékes művek digitalizációjáról és a világhálón való közzétételéről. A Petőfi Irodalmi Múzeum irányítása alá tartozó Digitális Irodalmi Akadémia (www.dia.pim.hu) mint digitális könyvtár a magyar irodalom elitjébe tartozó DIA-tagok életművének digitalizálását és internetes publikációját tűzte ki célul.

- Az állam a legkiválóbb kortárs alkotók műveit széles körben elérhetővé teszi, és ezért havi felhasználási díjat folyósít számukra - mondja Radics Péter, az akadémia vezetője. - Jelenleg 33 élő DIA-taggal van élethosszig szóló szerződésünk. Az elhunyt, illetve posztumusz tagok - jelenleg 36 - örökösei pedig egyösszegű megváltást kaptak.

A DIA-tagok minden évben egy új élő tagot választanak, tavaly Kovács András Ferencet. A pénzügyi helyzet függvényében posztumusz tagot is lehet választani, tavaly Ottlik Géza lett így új tag. Az idei választást szeptemberre tervezik. A gyűjtőkör a 69 tagot illetően a lehető legteljesebb: szerződés szerint az írásban megjelent szépirodalmi, tudományos művekre, műfordításokra is kiterjed. Ezt azonban több minden korlátozhatja: ahol társszerző szerepel, vagy a lefordított mű eredetije szerzői jogvédelem alá esik stb., ott le kell szerződnünk a többi érintettel is.

- Az illusztrációkkal ugyanez a helyzet - mondja a szakember -, tavaly például sikerült megvásárolnunk Reismann János örökösétől az Illyés Gyula-Reismann János által jegyzett Balaton képeskönyv képanyagának felhasználási jogát, ugyanígy Egry Józsefétől Egry J.-Takáts Gyula: Vízitükör kötetének jogait.

A DIA kritikai kiadás előkészítésére alkalmas szöveget kíván szolgáltatni. Az alapkiadás szövegét javítják, a szerző vagy az általa megbízott irodalmi szakértő által jóváhagyott szövegverziót publikálják. - Az új szövegek feldolgozása technológiailag nem hosszú idő - magyarázza Radics -, de hallgatólagos megegyezéssel nem kívánjuk rontani a tagok boltját, ezért egy kötet megjelenése után egy-két évet várunk a digitalizált verzió elkészítésével.

A tagok műveinek döntő többsége elérhető a neten, jelenleg 1300 szöveg van fenn. A honlapot tavaly áprilisban újították meg, januárban 17 ezer látogatást regisztráltak.

Az Országos Széchényi Könyvtár részeként működik a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu és mek.iif.hu). A valamikor internetezők kezdeményezése alapján létrejött MEK a mai napig elsősorban gyűjti a digitális könyveket, csak mellékesen foglalkozik a könyvtár állományának digitalizálásával. A gyűjtött művek egy részét szerzőktől vagy kiadóktól kapják, honlapokról kérik el engedéllyel. - Ezekkel többnyire nincs szerzői jogi probléma - mondja Moldován István, a könyvtár vezetője. - Számos művet küldenek azonban önkéntes digitalizálók, főként szépirodalmat, amely már jogvédett. A jelenleg hatályos jog alapján ebben az esetben egyedi engedély kell, és szerzői jogdíjat kell fizetni. Nekünk nincs emberünk rá, hogy kinyomozzuk a szerzőket, örökösöket, nincs pénzünk jogdíjat fizetni. Ez leginkább régi - de nem eléggé régi - szakkönyveknél, gyűjteményes, sok szerzővel bíró műveknél problémás. Ilyen esetben nem szolgáltatunk, csak ha véletlenül ismerjük, megtaláljuk a jogutódot.

A könyvtár honlapján megtalálható szerzők Adytól Zrínyiig a legfontosabb alkotók műveinek jogaival kapcsolatban kevés tiltakozás volt. József Attila, Weöres Sándor, Rideg Sándor, Aszlányi Károly örököse kérte a művek levételét. (József Attila jogai 2007-ben, Aszlányié 2008-ban jártak le, a költő műveit 2008., az íróét 2009. január 1-jétől újra olvasni lehet a MEK honlapján.)

- Nincs sok pénzünk a honlap működtetésre - mondja a szakember - Az OSZK a rezsit állja, van fűtésünk, világítás, internet, telefon, kapjuk a bérünket. Januárban egy-két új komputert is kaptunk, de a szerverünket már a MEK Egyesület támogatásából finanszíroztuk. A tartalomfejlesztésre évek óta az egyesülettől kapunk támogatást. Néha pályázatból, az egyszázalékos adófelajánlásból és személyes támogatásból jutunk kisebb összegekhez. Ebből digitalizálják a Hungarológiai Alapkönyvtár könyveit, régi folyóiratokat, fejlesztik a Digitális Képarchívumot (keptar.oszk.hu). Még az idén néhány saját készítésű hangos könyv is elérhető lesz a honlapon.

A MEK kapcsolódik a Google szkennelési programjához is. - Az az érdekes, hogy a Google nem válogat - mondja Moldován. - Több ezer magyar nyelvű könyvet is szkennel, mert ott vannak a michigani vagy oxfordi egyetemi könyvtárban. Mi engedéllyel átveszünk tőle magyar könyveket, amelyeket katalogizálunk és amelyek előbb-utóbb az Europeana-ban (az európai könyvtári projektben) kereshetők lesznek.

A MEK gyűjt sokféle forrásból digitális dokumentumokat és igyekszik minőségi szövegekké alakítani. A gyarapodás nem lassult, hanem egyenletes, évek óta kb. napi öt címmel bővül az állomány.