Fülöp Hajnalka | Népszabadság | 2009. március 16.
http://nol.hu/tud-tech/lap-20090316-20090316-15

 

Letöltési rekord összeomlás után

Huszonhét nyelven, egyebek mellett magyarul is használható a keresőfelület

Immár stabilan működik a tavaly novemberben pár óra alatt a túlterheléstől összeomlott Europeana portál. Az érdeklődés óriási volt: óránként 10-20 millió látogató próbált belépni az európai kulturális kincsek birodalmának számító honlapra.

A www.europeana.eu című portál már most, kezdetben is több mint kétmillió "tételt" - könyveket, térképeket, hangfelvételeket, fényképeket, levéltári anyagokat, festményeket, filmeket - tesz hozzáférhetővé az európai országok nemzeti könyvtáraiból, illetve egyéb kulturális intézményeiből.

A hátteret a Koninklijke Bibliotheek, a holland nemzeti könyvtár biztosítja. Mint lapunkban már megírtuk, a Europeana a valóságban nem gyűjt és nem tárol digitális műveket: ezek a tagállamok intézményeinek tulajdonában, Magyarországon például a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) vannak.

A Europeana portál az egységes (27 nyelvű, egyebek mellett magyarul is használható) keresőfelületet, vagyis a hozzáférés lehetőségét nyújtja.

Februárban egy újabb bővítési projekt indult, amelyben a MEK után hazánkból a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár (BMTK) koordinálásával több intézmény is részt vesz. Egy konzorcium nyújtotta be az eContent Plus program keretében azt a hároméves időtartamot felölelő EuropeanaLocal pályázatot, amely a helyi és a regionális digitális tartalmak elérhetővé tételét célozza az Európai Digitális Könyvtáron keresztül (Europeana). A konzorcium tagjai közgyűjtemények, a kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó szervezetek - összesen 31 partner Európa mintegy 17 országából.

Ebben a projektben Magyarországot a BMTK képviseli. Mindezt digitális tartalmaink, metaadataink szabványosításával, az Európai Digitális Könyvtár, a Europeana számára "szüretelhetővé", lekérdezhetővé tételével érjük el - mondta Vincze Andrea, a Békés megyei könyvtár informatikusa. A digitális tartalmak között megtalálható lesz a BMTK elektronikus könyvtárának gyűjteményén túl a projektben részt vevő valamennyi magyar partnerintézmény digitalizált állománya is, például folyóiratok, könyvek, magyar népmesék, képzőművészeti grafikák.

A munka óriási, a pénz kevés - summázhatnánk. A Békés megyei könyvtárban úgy látják, hogy költségmegvonások, létszámcsökkentések és pályázati forráshiány miatt digitalizálásra nem tudnak annyi időt és pénzt fordítani, amennyit kellene. Az EU nem ír ki digitalizálási célú pályázatokat. Azt minden országnak magának kell megoldania. Digitalizált dokumentumok terén korántsem állunk olyan jól, mint azt egy laikus gondolja. Jelenleg forráshiány van minden területen. A megvonások azzal a következménnyel járhatnak, hogy Magyarország e téren is lemaradhat - véli Vincze Andrea. - Elektronikus könyvtárunk felülete ma már elavult, ezért fontosnak tartjuk a megújítását. Fejlesztését remélhetőleg pályázati forrásokból tudjuk majd fedezni - mondja az informatikus-könyvtáros a Népszabadságnak.

Az uniós mértékkel nem túl vastag pénztárcával (évi 2,5 millió euró, 14 alkalmazott) útnak indított Europeana portál viszont a következő két évben 69 millió eurót költhet fejlesztésre. Ezek szerint 2010-ig web 2.0-s eszközökkel, például szemantikus keresővel fogják kiegészíteni a jelenlegi keresőmotort. Később a mobil, hordozható számítástechnika, a hordozható kézi számítógépek és okostelefonok világa felé fog fordulni a fejlesztés.

E-szövegek gyengénlátóknak

- A MEK különböző forrásokból származó digitális gyűjteményében 2009 februárjában 6700 dokumentumnál tart a számláló. A könyvtár látogatottsága naponta 40-50 ezer látogató, a szerver naponta átlag 1 millió kérést szolgál ki. A MEK-ben elsősorban "e-text"-ek vannak, vagyis különféle formájú és sokféle célra alkalmas digitális szövegek. Ennek megfelelően a könyvek alkalmasak lehetnek nyomtatásra, gépi felolvastatásra (vakoknak és gyengénlátóknak), keresésre, idézetek átemelésére, nyelvstatisztikai elemzésekre vagy különböző számítógépes alkalmazásokhoz "nyersanyagként", és persze használhatók "e-book"-ként is, vagyis egy - lehetőleg hordozható - eszközre másolva olvasgatni lehet azokat bárhol - mondta el lapunknak Drótos László, a MEK könyvtárosa. Egy átlagregény karakteres változatban 0.5 megabyte, de egy ugyanekkora muzeális könyv képként 50 megabyte is lehet, ráadásul ha többféle formátum van, akkor ezek megtöbbszöröződnek. A nagyobb hangoskönyvek MP3-ban pedig több 100 megabyte-osak.