FigyelőNet | Szluka Eszter | 2009./14. szám - április 2.
http://www.fn.hu/hetilap/infotech/20090330/netkotetelok/

Az e-könyvek tarolnak, míg a hagyományos digitális könyvtárak fejlesztése lassan halad.

Egyszerre félmillió kötetet tett ingyenesen letölthetővé a napokban a Google azok számára, akik a Sony cég E-Reader nevű könyvolvasójával, Android szoftvert futtató okostelefonnal vagy iPhone-nal rendelkeznek. A nagyvonalú lépés gyakorlatilag semmibe sem került a világ jelenleg legnagyobb digitális archívumát kezelő cége számára, ugyanakkor súlyosan érinti a konkurens Amazont. Utóbbi saját e-bookot forgalmaz Kindle néven (Nem zizegnek még - Figyelő, 2008/7. szám), ám erre nem tölthető le ingyen könyv a Google Book Search segítségével. A két gigász között zajló csörte nyertesei egyértelműen a felhasználók, akik a megfelelő kütyük birtokában buszon, strandon, kávézóban olvashatják ingyen a klasszikus művek elektronikus változatait.

Sajnos a hazai és más európai digitális archívumok még csak hasonlót sem tudnak felmutatni. Igaz, méretükben is jócskán elmaradnak a több millió kötetet nyilvántartó Google Book Searchtől.

Márpedig igény lenne a digitálisan tárolt kulturális tartalmakra, legyen szó könyvről, zenéről vagy mozgóképről. Ezeknek ugyanis megvan az az óriási előnyük, hogy a nap huszonnégy órájában elérhetőek, még akkor is, ha fizikailag az ország vagy a világ másik pontján található a gyűjtemény üzemeltetője. Ráadásul nem fordulhat elő, hogy valakinek nem jut éppen Arany János-kötet, mert már mindet kivették. Igaz, a tavalyi induláskor az Europeana.eu, azaz az Európai Unió új digitális könyvtárának kezdőlapját is vagy 20 millióan (!) próbálták megnyitni óránként, alighogy bejelentették a 2 milliós tételből álló, szöveget, képet, videót és hanganyagot is nyilvántartó portál elkészültét. Az európai kulturális kincseket digitálisan megjelenítő oldal két nap után megadta magát, a rendszert csak egy hónappal később, tavaly decemberben sikerült ismét üzembe helyezni. Bram van der Werf, az új műszaki igazgató budapesti látogatásakor már nagy önbizalommal nyilatkozott arról, hogy többé nem fordulhat elő ilyen kínos gikszer. "Ritkaság, hogy egy politikai szintről indult kezdeményezés ilyen sikeres legyen" - utalt a Van der Werfet vendégül látó Kitzinger Dávid, a Neumann Kht. ügyvezetője arra, hogy ami műszaki oldalon kudarcot vall, az attól még hallatlan közönségsikernek is bizonyulhat.

Míg az angol nyelven olvasók már azon tanakodhatnak, hogy az Amazon vagy a Sony olvasóját érdemes-e venni, nálunk annak is örülhetnek, ha egyáltalán a számítógépükre letölthetik a keresett könyvet. Zenéről vagy mozgókép-anyagról szó sincs egyelőre, pedig ez utóbbiból is gazdag gyűjteményt hozott létre a Neumann Kht. Ám ezek csak kereshetőek a neten, hozzájuk férni csupán az úgynevezett NAVA-pontokon lehet, magyarán ismét csak könyvtárba, iskolába kell mennünk, ha az elmúlt évekből származó tévéműsorokra, vagy régebbi filmekre, híradókra vagyunk kíváncsiak. Hogy ez mennyire nincs rendben, azt nagyon is pontosan érzik a gyűjtemény üzemeltetői, akik minden követ megmozgatva tettek ingyenesen elérhetővé 77 régi filmet az oldalukon. Üröm az örömben, hogy mire a jogi kérdéseket áthidalták, addigra a technikai megoldás avult el, így a flash videók korszakában külön lejátszó-szoftver (Real Player) szükséges a filmek megtekintéséhez. Kitzinger mindenesetre azt ígéri, hamarosan ezek is flashes lejátszóra kerülnek, ahogyan már a karácsonyi akciójukban elérhetővé tett filmeket is korszerű formában bocsátották a felhasználók rendelkezésére.

A jogdíjak kérdése sok helyen gátat vet a fejlődésnek, de a profitorientált cégek átlépnek az akadályokon. Így tett például a Google is, amely előbb szkennelt, aztán kérdezett, és csak utólag ajánlott fel jelképes, kötetenként 60 dolláros kárpótlást a gyűjteménybe került művek jogtulajdonosainak. A szerzői jogokra fittyet hányva digitalizáltak a hazai Csendes Könyvtár, avagy Silent Library Project tagjai is, s néhány hónap alatt tízezer kötetre duzzadt a gyűjteményük. A könyvesboltokban már nem kapható ritkaságok mellett sikerkönyvek is felkerültek az oldalra, ahonnan bárki ingyenesen "kölcsönözhette" például Harry Potter legfrissebb kalandjait, vagy Kurt Vonnegut regényeit. Ez utóbbiak magyarországi kiadója megütközve látta, hogy az internetről több mint 7 ezren töltötték le a Vonnegut-könyveket, míg ők évente alig 5 ezer példányt tudtak eladni belőlük. S persze egy fillér bevételt sem láthattak a letöltött művek után. A kiadók jogos haragja - immár több mint három éve - megszüntette e digitális könyvtár szabad használatát.

Elsősorban nem digitalizálással, hanem szervezéssel, és a szerzői, kiadói hozzájárulások beszerzésével foglalkoznak a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) munkatársai az Országos Széchenyi Könyvtárban. Ők olyan köteteket helyeznek el a gyűjteményben, amelyek már nem jogvédettek, vagy maga a szerző küldi el a digitális változatot, hozzájárulva ezzel a közzétételhez. "Jogdíjat nem tudunk fizetni" - mondja Moldován István, a MEK vezetője. E könyvtár tíz év alatt csaknem 7 ezer tételt publikált a weboldalán. Ezek az Europeana.eu felől is elérhetőek, amelyen Magyarország a MEK gyűjteményével képviselteti magát. Az uniós sokszínűség meg is nehezíti az európai oldal gyakorlati használatát: egy-egy ismertebb kötet keresésekor általában több tucat - sok nyelven és sok verzióban, s néha rossz minőségben szkennelt - e-könyvet kapunk.

Egy másik nemzetközi kezdeményezés, a Gutenberg Projekt oldala tartalmaz e-könyveket, illetve hangoskönyveket is, bár a választék meglehetősen korlátozott. Aki magyar irodalomra vágyik, az inkább a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) oldalán nézzen körül. Ezen, egy Európában egyedülálló modellnek köszönhetően, ingyenesen elérhető a magyar kortárs irodalom színe-java. Ma már 69 szerzőtől 1400 kötet található itt, méghozzá igényes formátumban. Itt a beszkennelt, szövegfelismerő szoftverrel digitális szöveggé konvertált dokumentumokat olvasószerkesztő, irodalmi szakértő, és esetenként maga a szerző is átfésüli, kiszűrve még azokat a hibákat is, amelyek egy hagyományos kiadás során is rontják a szöveget. "Előfordul, hogy a kiadók is tőlünk vásárolnak szövegváltozatot, ha ismét nyomtatásba ültetnék át a műveket" - ecseteli módszereiket Radics Péter, a Digitális Irodalmi Akadémia megbízott vezetője.