Infovilág | Kulcsár László | 2014-03-31 20:00
http://infovilag.hu/hir-29689-szorgalmas_szolgalat_lepest_tart_korral_.html

Szorgalmas szolgálat: lépést tart a korral Széchényi budavári könyverődje

Eredeti ötlettel, születésnapi újsággal is igyekszik olvasói és olvasói szeretteinek a kedvében járni a 18. század elején "a legnagyobb magyar", Széchényi István édesapja, Széchényi Ferenc által alapított Országos Széchényi Könyvtár. A költségvetési pénzekkel el nem kényeztetett világhírű intézmény, amely - a méregdrágán bérbe vett Seuso-ezüstökkel ellentétben - a nemzet sajátjaként őrzi és korunk tudományos-technikai vívmányainak felhasználásával közzé is teszi a magyarság szellemi kincseinek legnagyobb részét, ilyen "hétköznapi" szolgáltatással is igyekszik hozzájárulni önfenntartásához.

E sorok írója azzal a szándékkal időzött a nemzet könyvtárában, hogy kiderítse: miképpen hasznosítja a budavári könyverőd a számítástechnikát, az elektronikát részben az életkora és anyaga okán veszélyeztetett állomány megőrzésére digitális formában (is), másrészt pedig e fölbecsülhetetlen értékű kéziratos, nyomdai termékek, továbbá az ugyanitt örvendetesen gyarapodó film- és hanganyagok online közzététele céljából.

A szolgálat és szolgáltatás gyakorlatilag azonos értékű fogalom a házban - derül ki Moldován Istvánnak, az elektronikus könyvtári szolgáltatások osztálya vezetőjének elmondásából. A könyvtár alapvetően, nevének megfelelően könyveket gyűjt - a nyomdákból beérkező köteles példányokat dolgozza föl és tárolja, illetve bocsátja az olvasók rendelkezésére. A sajtótermékekkel, kisnyomtatványokkal (térképek, színlapok, ex librisek, képeslapok, metszetek, gyászjelentések stb.) ugyanezt teszi, miként egy ideje a hangzó anyagokkal, mindenekelőtt bakelitlemezekkel, cd-kkel, dvd-kkel, az itthon készült videókkal - sorolja az osztályvezető, hozzátéve: a gyűjtőkör esetenként összeér, összefonódik más gyűjteményekével. Erre példaként említi néhány író egymással folytatott levelezését, amelyből a Petőfi Irodalmi Múzeum is őriz számosat.

A hagyományos gyűjtemények anyaga a Széchényi Könyvtár alapítása óta a legutóbbi időkig, a számítógépes korszak beköszöntéig csak helyben volt elérhető. Negyedszázada azonban - köszönhetően az elektronikus hálózati szolgáltatások bevezetésének és egyre szélesebb körű elterjesztésének - mindenekelőtt a katalógusokat tették folyamatosan közkinccsé: eleinte a cédulákat szkennelték/digitalizálták, később már csak számítógépbe táplálták. Az OSZK teljes állományának jellemzésére ide írható: könyvből mintegy két és fél milliót, egyéb nyomtatványból ennek hatszorosát őrzi, és az imént említett pl. gyászjelentésekből is legalább fél milliót... A törvény által előírt köteles példányként - a nyomdák és kiadók nagy része még ügyel az előírás megtartására - nem csupán a veretes, szép, tartalmas művek érkeznek ide a budavári palotába. Ennek alapján alighanem a nemzeti könyvtárnak van a legnagyobb szex- és pornókiadvány-gyűjteménye, mivel azokra is vonatkozik kötelespéldány-törvény...

A katalóguscédulák természetesen csak a legfontosabb, nem tartalmi adatokat őriznek a művekről, kiadványokról. A humántudományi tanulmányok és cikkek adatbázisának (könyvtár- szakmai rövidítése: HUMANUS) a kialakításával és gyarapításával hozzáférhetők a humántudományok magyar vonatkozású tanulmányainak és cikkeinek bibliográfiai adatai - a kezdetektől napjainkig. Mint minden adatbázis megtervezése, fölépítése és tartalommal megtöltése, a HUMANUS-é is sziszifuszi munka, miközben nincs elegendő szakszemélyzet hozzá, ugyanis az állami takarékoskodást általában a könyvtárakon kezdik. Most is kényszermegoldásképpen, számos "közmuki" (ideig-óráig kenyérkereseti lehetőséget kapott nő és férfi) dolgozik a könyvvárban. - Csak azért másoljuk ide a mintát az adatbázis keresőcímeiből, hogy az olvasó "elképedjen": tanulmány, cikk; tanulmány: tanulmánykötetben megjelent publikáció; cikk: időszaki kiadványban - folyóiratban vagy évkönyvben - megjelent publikáció; ismertetés: adott kiadványról írt ismertetés, recenzió (tanulmány, cikk); magyar vonatkozásúnak tekintik mindazt a tanulmányt vagy cikket, amelyik magyarországi folyóiratban, évkönyvben vagy tanulmánykötetben jelent meg; magyar nyelvű; magyar a szerzője; témája a magyar kultúrával, művészettel kapcsolatos.

Beszélgetőtársam megjegyzi: a HUMANUS figyelme a sajtóban megjelent cikkekre nem terjed ki; az Országgyűlési Könyvtár szakemberei igyekeznek megbirkózni az újság- és folyóiratcikkekkel, de - tudta szerint - ők is elsősorban azóta, hogy a szerkesztőségek áttértek az elektronikus munkára. Nem titok: a könyvtár arra törekszik, hogy a cikkadatbázison túl a tartalmak is elérhetővé váljanak, de ez egyelőre csak kis részben valósult meg.

Ha már az adatbázisokat próbáljuk meg összefoglalni, ne feledkezzünk el Demeter Tiborról, aki a feleségével együtt évtizedeken keresztül gyűjtötte a magyar írók külföldön bármely nyelven megjelent műveinek adatait - hívja föl a krónikás figyelmét Moldován osztályvezető. - Az interneten elérhető Bibliographia Hungarica 1800-tól 1945-ig terjedő gyűjtés, mintegy 36-38 ezer adatot tartalmaz. Az összeállítás megjelentetésére egyik kiadó sem vállalkozott, ekként sokszorosítva, 1957-58-ban jelent meg a "Bibliographia Hungarica, Magyar szépirodalom idegen nyelven" címmel 11 kötetben. Demeterék az alapbibliográfiát rendszeresen kiegészítették, a pótlások gépiratos példányai (1978-ig bezárólag!) az OSZK-ban találhatók. A szerfölött értékes forrásműről tudni illik, hogy eredetileg nemzeti nyelven megjelent művek idegen nyelvű kiadásainak regisztrálását általában szépirodalmi művekre szokták korlátozni. A hazai könyvészeti munkák közül e műfajban ez a legnagyobb vállalkozás; mindösszesen több mint 73 000 rekordot tartalmaz. A nagy terjedelmű, unikális művet egy 2004-i program, a Hungarológiai Alapkönyvtár digitalizálási program kapcsán sikerült digitalizáltatni.

A mintegy 13 ezer, írógépelt oldalnyi adatbázisból egyetlen kattintással megtudható, például, hogy Jókai Mór: "A dagői torony − Targallyak" című műve 1890-ben jelent meg Dago salas tornis címen lettül Lejas-Kruhnins "Mahjas Weesa Peelikums" fordításában. Technikailag igen érdekes feladat a rendkívül sokféle nyelvet és írásjelet tartalmazó (az európai nyelveken kívül kínai, japán, héber, mongol, arab, cirill stb.) szöveg internetes megjelenítése és kereshető, továbbfejleszthető adatbázissá alakítása... Nagy kérdés: lesz-e mostanság valaki, aki hasonló alapossággal és igényességgel folytatná Demeteréknek a kódexmásolók alázatával végzett, csodálatra és elismerésre méltó munkáját?

Sokan nem tudják, ezért adjuk közre, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban föllelhető kódexek, corvinák bárki számára elérhetők, megtekinthetők - digitális formában. A számítástechnika, elektronika segítségével sikerült virtuálisan helyreállítani Mátyás király jó néhány száz kötetből állt könyvtárának - Bibliotheca Corviniana vagy más néven Bibliotheca Augusta - ránk maradt kincseit. A Bibliotheca Corviniana Digitalis program eredménye (2003. évi adat!) 53 digitalizált corvina 8200 oldala és 16 400 képe. Ebből az interneten megtekinthető 36 kötet 10 500, nagy felbontású képpel. Tanulmányozásuk igen nagy élmény. A nemzeti könyvtár akkori főigazgatója, Monok István - személyes kapcsolatainak köszönhetően - jó néhány, külföldön, sőt a tengerentúlon őrzött corvinát "megszerzett", gazdagítandó a virtuális könyvtárat.

Moldován István tájékoztatójából kiderült, hogy a nemzeti könyvtár elektronikus, digitális kezdeményezései és kínálata nem kap elegendő nyilvánosságot. Az átlagos internetező mindenekelőtt a Magyar Elektronikus Könyvtárat ismeri-keresi, az OSZKDK-t, azaz az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtárára már kevesebben kattintanak, és akkor még nem szóltunk a Magyar Digitális Képkönyvtárról (MDK), a Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisról (EPA), a Digitális Képarchívumról (DKA). Ez utóbbi képek tízezreit magában foglaló archívum: a Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Elektronikus Periodika Archívumban található dokumentumok illusztrációit, cd-rom-kiadványok és internetes honlapok válogatott képeit, továbbá magángyűjtemények anyagát tartalmazza. Megtalálhatók benne a többi között az 1854-1921 között megjelent képes, ismeretterjesztő hetilap, a Vasárnapi Újság illusztrációi, az Állat-, a Növény- és Ásványvilágból származó válogatások, festő-, grafikus- és fotóművészek munkái.

Internetre hangolt világunk különleges könyvtári terméke az éppen évtizeddel ezelőtt alapított EPA, az e-újságok és digitális folyóiratok online könyvtára. Gyűjtőkörébe tartoznak a hagyományos lapok, folyóiratok digitalizált és online változatai, valamint a csak elektronikus formában létező kiadványok. Az EPA-hoz szorosan kapcsolódik a MATARKA, a magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. A szoros könyvtárak közötti együttműködés "megtestesítőjének" központja a Miskolci Egyetemi Könyvtár, ám számos, hazai könyvtárból építik, rögzítik a magyar folyóiratok tartalomjegyzékeit. Az OSZK-ban épített EPA, amely a folyóiratok teljes szövegeit is tartalmazza, összekapcsolódik a tartalomjegyzékek adataival, így sok esetben egy kattintással a cikk teljes szövege is olvasható.

Beszélgető társam külön fölhívja a figyelmet a www.kepkonyvtar.hu címen lakozó Magyar digitális képkönyvtárra (MDK), ahol kulturális örökségünknek az oktatáshoz, tanuláshoz, tudományos és kutatómunkához, művelődéshez, szórakozáshoz nagyszerűen használható digitális képei találhatók. A nyitott gyűjteményként működő MDK mintegy félszáz könyvtár összefogásával jött létre, kezelői örömmel fogadják a gyűjtőkörébe tartozó, digitális képpel rendelkező intézmények, személyek csatlakozását.

A sokféle adatbázis láttán adódik a kérdés: nem luxus-e ennyit fenntartani? Vagy: ha már megvannak, akkor célszerű lenne mielőbb egykapussá tenni, hogy a világhálón kutakodó már az első pillanatban kiválaszthassa a számára legmegfelelőbbet, ne kelljen keresgélnie az archívumok erdejében. Évekkel ezelőtt szerette volna már ezt megvalósítani a könyvtár - a sokszínűség fenntartása mellett -, de nincs pénz a minden szolgáltatáshoz vezető közös kapu kialakítására, mostanáig csak a MEK-EPA-DKA közös keresője készülhetett el. A pontosság kedvéért: ez (sem) OSZK-finanszírozással, hanem a MEK Egyesület, egy civil szervezet támogatásával. Rengeteg tartalombővítést, műszaki fejlesztést ebből a forrásból tudtunk és tudunk megvalósítani.

Beszéltünk az idén húszéves Magyar Elektronikus Könyvtár gazdagításáról is. A MEK-ben kutakodó gyakorta bosszankodhat, hogy az "étlapon" meglehetősen furcsa, a nagy többséget egyáltalán nem érdeklő, ám tömegesen digitalizált művek címei sorakoznak. Az oka egyszerű - oldja föl válaszában a rejtélyt a szakember -, nevezetesen: nem csupán mi, nem pusztán a hazai könyvtárak dolgoznak be erre az oldalra, hanem külföldiek is, és elhelyezhetik a "polcokon" az általuk fontosnak tartott alkotásokat. Különösen sok érkezik Székelyudvarhelyről és Csíkszeredából. Van olyan (amatőr) szerző, aki magánkiadásban jelenteti meg művét, amelynek digitális változatát (a kéziratot) nekünk is elküldi. Szakmai mérlegelés alapján az ilyen könyv is megjelenhet a MEK-portálon.

Az elektronikus könyvtári szolgáltatások vezetője szólt egy viszonylag új "műfajról", az e-könyvekről is. E kiadványok természetesen ugyancsak megjelennek az OSZK katalógusaiban, de tartalom nélkül, tekintettel arra, hogy az elektronikus könyvek kiadói pénzért adják termékeiket, hiszen ebből az ágazatból is élnek.

A közintézmények akadálymentesítése program részeként az OSZK is igyekezett eleget tenni a kezdeményezés céljainak. Jó évtizeddel ezelőtt kifejlesztették a vakok és gyengénlátók által is használható internetes felületet, ahová feltöltötték mp3 formátumban a hangoskönyveket. Példás kezdeményezésként "civilek" vállalkoznak könyvek fölolvasására vak és látássérült embertársaikat segítendő. Ettől a lelkes társaságtól már egy sor Rejtő-könyvet kapott az OSZK - mondja Moldován -, tekintettel arra, hogy lejárt az író műveit eddig védő szerzői jogi határidő. Most 263 hangoskönyv található a könyvtár kínálatában, benne még a Biblia is.

Bár van hangzó anyag bőven - például bakelitlemezek - szerzői jogvédelmi előírások miatt egyelőre nem teheti közkinccsé a könyvtár. Az intézmény törekvése, hogy hangtárának a szerzői jog által már nem védett művet mielőbb digitalizálja és bárki által elérhetővé tegye. Csakhogy ehhez is pénz kellene, nem kevés (2008 óta nem volt bérfejlesztés az OSZK-ban). Elhaltak a tárgyalások a Magyar Rádió hangarchívumával, holott a Széchényi Könyvtár szívesen venne át onnan is anyagokat, ám pénz hiányában és szerzői jogi kötöttségek miatt nem jutnak egyről a kettőre.

Külön gyűjtési terület is keletkezett az internet térhódításával: a magyar nyelvű sajtótermékek világhálós változata, ami sok esetben jócskán eltér a nyomtatott tartalomtól, és azok a lapok, amelyek eleve az internetre íródnak. "Annyit sikerült tennünk első nekifutásra, hogy adatbázisba kezdtük foglalni őket - mondja informátorom -, ez ma egyedülálló itthon. Az ilyen lapoknak legföljebb a nyomát őrizhetjük, «romlékony» termékek, hiszen bármikor megszűnhetnek és törlődnek a netről. Sikerült mintegy 2500 címet begyűjtenünk és ötödét archiválnunk. Itt fellelhetők, sőt, még itt is. Hírportálok archiválására viszont mi sem vállalkozhatunk, nincs hozzá emberünk. Ráadásul egy sor műszaki akadálya is van a különféle egyedi hírportál-megoldások beillesztésének a mi rendszerünkbe. A meglehetősen szerény fejlesztéseket (például mobil eszközökre) a MEK Egyesülethez érkező adományokból fedezzük."

"A MEK és az EPA, mint a legnagyobb magyar digitális könyv- és folyóiratgyűjtemény, az Internet-használók és -szolgáltatók számára és segítségével készül. Aki szeretne néhány téglát hozzátenni a jövő könyvtárának építéséhez, az az alábbi módokon támogathatja a Magyar Elektronikus Könyvtárért Közhasznú Egyesület munkáját. A pénzadományokat az értékes szak- és szépirodalom mennyiségének bővítésére, a szövegek minőségének javítására, valamint a szolgáltatás technikai hátterének fejlesztésére használjuk fel. A legkisebb összeg is számít, és az Egyesület eddigi tevékenységével garantálni tudja, hogy minden befektetett forint igen gyorsan és sokszorosan megtérül a magyar kultúrában, tudományban és oktatásban. Előre is köszönünk minden segítséget!"  

Külön öröm és gond a képeslapgyűjtemény, a (fény)képek feldolgozása, elhelyezése. Sok százezer képhez adatot is kell csatolni, tehát leírást, hogy hol, mikor készült, mit ábrázol, ki a szerzője stb. És akkor még nem is említettem a digitális, továbbá az interneten föllelhető magyar (vonatkozású) képeket. El kell dönteni, hogy egyáltalán kell-e gyűjteniük a könyvtáraknak a képeket, vagy rábízható-e ez a munka, feladat a nagy vállalkozásokra, mint például a Google - osztja meg gondolatait a krónikással a szakember.

Kérdéses a weboldalak archiválása: szükség van-e rá, ha igen, akkor miképpen és ki foglalkozzék vele? Ez legalább olyan jelen idejű műfaj, mint például a televízió-közvetítés. Ennek ellenére jó néhány országban már sikerrel foglalkoznak a weboldalak archiválásával.

Még a képeknél maradva: megoldandó a könyvekben lévő illusztrációk kereshető módon történő archiválása. Mintegy kísérletképpen az OSZK megvásárolta egyik hűséges partnerétől, az Arcanum Adatbázis Kft.-től a legendás Vasárnapi Újság összes (1854-1921), digitalizált, pdf-ként  megtekinthető, tanulmányozható évfolyamát. "Megkezdtük földolgozni a patinás hetilap csodálatos képanyagát, hogy kereshetővé váljék.  És ami hab a tortán: elkezdtük archiválni a számítógéppel készített, rendelkezésünkre bocsátott prezentációkat is, tekintettel arra, elképesztően sok, legtöbbször egyedi, tudományos, oktatási célra hasznosítható információt tartalmaznak" - fejezte be tájékoztatását Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus könyvtári szolgáltatások osztályának vezetője. 

Irány a kápolna, a digitalizálók birodalma! Nem bizonyított, csak szóbeszéd, hogy a valamikori királyi palotának ez a helyisége kápolna volt. Az viszont tény, hisz' emléktábla is jelzi, hogy a folyosóról nyíló egyik szobában őrizték egykor a magyar királyi koronát...

Egyszerre két képernyővel dolgozik Győrffy Szabolcs, a Szent György téri palota digitalizáló osztályának vezetője. "Így hatékonyabb, átláthatóbb a munkám..." jegyzi meg. Asztalán egy régi Ludas Matyi címoldala, mellette vele egykorú Képes Sport, Ország-Világ... Néhány évtizeddel ezelőtt a legkedveltebb hetilapok voltak. "Születésnapi lap készül belőlük és még abból néhány, korabeli sajtótermékből, amellyel gyerekeik szeretnék meglepni édesapjukat" - magyarázza beszélgető társam. A napi- és hetilapok, folyóiratok eredetiségét azzal is igyekeznek - látványban - hangsúlyozni, hogy sárgított papírra nyomtatják a kiválasztott címlapokat és cikkeket.

Természetesen nem sikerül mindenki számára éppen a születésnapján megjelent sajtóterméket prezentálni, mivel hosszú ideig a napilapok nem jelentek meg hétfőn, elvégre az újságíróknak, nyomdászoknak is járt a heti egy pihenőnap. (Ma már más a helyzet, a verseny és az események özöne folyamatos munkára kényszeríti a hírgyártókat...)

 "A kívánság szerint összeválogatott cikkmásolatokat színes műbőrkötésben, aranyozott címmel ellátva viheti el a megrendelő, hogy örömet szerezzen az ünnepeltnek" - mutatja a polcon sorakozó friss példányokat Győrffy Szabolcs.

Beszélgetés közben kiderül, hogy a könyvek és a már többször emlegetett, kézzel írt, nyomtatott, rajzolt, fényképezett, hanghordozón, elektronikus formában megörökített szellemi értékek megőrzésén túl mind bonyolultabbá, szerteágazóbbá válik az Országos Széchényi Könyvtár tevékenysége, és akkor még nem szóltunk a feldolgozó és kutatómunkáról. A tudományos munkatársak és az olvasók szolgálatának, az állomány megőrzésének és széles körben elérhetővé tételének gerincei - derült ki már a Moldován Istvánnal folytatott beszélgetésből is - adatbázisok.

Csakhogy az évszázadokig kiválóan szolgált és megfelelt katalóguscédulák már jó ideje kevésnek bizonyulnak a hatékony könyvtári-könyvtárosi szolgálatban. Az olvasó sokkal többre kíváncsi, mint ami a cédulán rögzített néhány alapadatból kiderül. A legszívesebben azonnal a tartalmat nézné és hívná képernyőjére - miként teszi az interneten a Google és hasonszőrű társai segítségével. A könyvtárak, élükön a nemzeti bibliotékával, is arra törekszenek, hogy elektronikusan feldolgozzák mindazt az irdatlan szellemi kincset, amit az őrzésükre bíztak a századok.

A feldolgozás kulcsterülete a digitalizálás; Győrffy Szabolcs és munkatársai erre vállalkoztak. A külső szemlélőnek leginkább a kásahegyen sejlik föl, amikor arra gondol, hogy akár sok százmillió oldalt kéne viszonylag rövid idő alatt a levilágító masinák üveglapjai alá helyezni, hogy megőrződjenek jelennek, jövőnek, és bármikor előhívhatóvá, kutathatóvá váljanak bárki számára - gyakorlatilag a világ minden pontján.

Nem egyszerű a fontossági sorrend meghatározása sem - derül ki a szakember tájékoztatásából. Azt gondolná a kívülálló, hogy a leginkább romlandó, tehát a legrégebbi állománnyal kell kezdeni/folytatni a munkát. Csakhogy nem mindig a sok száz esztendős kódexek, ősnyomtatványok a legveszélyeztetettebbek. Vannak jóval fiatalabbak is, amelyeknek papírját kikezdte az enyészet, mert mielőtt az országos gyűjteménybe hozták, vizes, penészes helyen tárolták. Restaurátorok hatalmas szakmai tudása által, rafinált megoldásai révén válnak egyáltalán kézbe vehetővé, másolhatóvá.

Mindeközben nem szabad megfeledkezni korunk kiadványairól sem, mert szeretné kézbe venni, képernyőre hívni őket az olvasó, a kutató. Sok oldalról szorongatják a teendők a digitalizáló osztály munkatársait, akik akkor is kevesen lennének, ha máról holnapra megháromszorozhatnák számukat és még több eszköz állna a rendelkezésükre. Az OSZK-nak ez a részlege a digitalizáláson túl fotózik, fénymásol, reprodukál - mini könyvektől kezdve akár több négyzetméteres plakátokig, esetenként külső megrendeléseket is teljesít.

Külön nagy feladat - mutat rá Győrffy Szabolcs - a mikrofilmen őrzött állomány digitalizálása. Ezerszám őriznek többé-kevésbé jó minőségű vagy éppen megkopott celluloidtekercseket, egy-egyen sok száz kockányi felvételt. E sorok írója néhány évvel ezelőtt a müncheni Szabad Európa Rádiónak a vasfüggöny építéséről szóló, nem egyszer alig látható híreit, tudósításait kutatta - mikrofilm segítségével. Sok kilométernyi celluloidszalagot kellett oda-vissza tekergetni egy-egy releváns tartalmat megtalálandó. Mennyivel egyszerűbb lenne a munka megbízható indexálás segítségével, közvetlenül elektronikus (számítógépen feldolgozható) szövegformában! Csakhogy előbb valamennyi filmkockát digitalizálni kell, ami gyakran nem megy automatikusan, emberi beavatkozással kell értelmezni és kiválogatni az egymás után helyes sorrendben következő, értékelhető képkockákat.

A konkrét tartalom felkutatásának és reprodukálásának egyik eszköze a már érintőlegesen említett MATARKA, azaz a magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. Ha a bárki megtalálja a keresett cikket, tanulmányt stb., akkor Győrffyék a kért formátumban másolatot készítenek róla és továbbítják a megrendelőnek.

"E-könyveket is készítünk, amelyek keresésére, megrendelésére, kifizetésére külön internetes felület szolgál - folytatja ismertetőjét az osztályvezető. - Az európai uniós szolgáltatás neve: EOD eBooks, azaz E-könyvek igény szerint; a nem jogvédett időszak műveit, régi könyveket tudunk rendelkezésre bocsátani új formában..."

Íratlan szabály a digitalizáló osztályon, hogy ha már egy-egy kötetet - pl. könyvet, újság-, folyóirat-évfolyamot - kézbe vesznek, akkor állománykímélés, -védelem és -mentés céljából nyomban az egészet elektronikus formátumúvá alakítják. Egy nemrégi különleges és nagyon szép munkát, az 1518-ból származó Kassai Graduálé (a mise énektételeit tartalmazó kóruskönyv) digitalizálását említi Győrffy. "Külön állványt kellett ácsoltatnunk a digitális fotózásához, tekintettel a méretére: 60×80×25 centiméter." Megjegyzi még, hogy a digitalizálás valójában csak részfolyamat az ő munkájukban; ezért is szívesebben használja az elektronizálás kifejezést, mert a levilágítással megőrzés után még van teendő bőven, a mű ugyanis tárolható, továbbítható tisztán elektronikus, számítógépes formátumban és reprodukálható különféle igények (például képfelbontás) szerint papír, tehát nyomtatvány formájában is.

A pontos és szép munkát, az eredetivel megegyező produktumot jó ideje szellemesen megszerkesztett, különleges technikai vívmányokat magukban foglaló gépekkel, készülékekkel is segítik. A reprodukáló eszközökre (is) szakosodott világcégek különösen gyors, igen nagy felbontású, a tömeges digitalizálást automatikusan elvégző, vákuumos lapozóval, két kamerával ellátott robotokat kínálnak a többi között az Országos Széchényi Könyvtárnak is. Szellemes megoldással jó ideje nem gond a bekötött művek gerince miatt keletkező hajlat eltüntetése... Csak legvégső esetben szoktak hozzányúlni a szakemberek az eredeti kötéshez, amelynek helyreállítása egyáltalán nem könnyű feladat.

Ennek az ellentéte is hasznos a digitalizálók számára, nevezetesen: mielőtt a kötészet kézbe venne egy lapjaira szétesett könyvet, előbb Győrffy Szabolcs és munkatársai veszik kezelésbe, és változtatják elektronikus formátumúvá - ugyancsak állományvédelmi célból. Ugyanők nemzetközi digitalizálási munkában is részt vesznek: európai könyvtárak számára (most éppen a kassaiaknak) készítenek elektronikus formában használható anyagokat, amelyekért cserébe az Széchényi Könyvtár is hasonló módon bővítheti az állományát.

Akik számára e hosszúra sikeredett bemutató után sem derült ki: az Országos Széchényi Könyvtár valóságos Eldorádója csaknem mindennemű szellemi élvezetnek, álljanak itt Dancs Szabolcs, projektigazgatónak, megbízott gyűjteményszervezési igazgatónak a gondolatai a nemzeti könyvtár ELDORADO-járól!

A szellemes betűszó (van jó néhány az OSZK-ban, pl. NEKTAR, MOKKA, HUMANUS, MATARKA), az ELDORADO a Társadalmi Megújulás Operatív Program pályázati támogatásából megvalósuló fejlesztés, amely várhatóan hatással lesz a teljes magyar könyvtári rendszer jövőjére - állítja Dancs Szabolcs. "A könyvtári szolgáltatások új, komplex rendszere - reményeink szerint - afféle kitörési pontként szolgál majd az egész magyar könyvtárügy számára. A betűszó feloldása: ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára. A szolgáltatás október végén már működni fog."

Válaszát a kérdésre, hogy mire vállalkoztak a pályázat alapján a várbéli könyvtárosok, a szakember így foglalja össze:

"Tapasztalataink alapján elmondható, hogy régiónkban egyedülálló módon olyan országos szolgáltatást alakítunk ki, amelynek célja, hogy elektronikus formában hozzáférést biztosítson a könyvtárak állományaiban lévő dokumentumokhoz - függetlenül a szerzői jogi és digitalizáltsági státuszuktól."

A részletekről: a digitális tartalmak jogtiszta módon történő szolgáltatása; az esélyegyenlőség növelése az információhoz való hozzájutásban (a távoli hozzáférés biztosításával); a kereskedelmi forgalomban nem kapható (nyomtatott) kiadványok elektronikus formában történő "újrakiadása".

Mindezek megvalósítására széles körű együttműködés kialakítását kezdeményezte a magyar fél nemcsak a könyvtári szféra lehetséges érintettjeivel, hanem a jogtisztázásban támogatást nyújtó közös jogkezelő szervezetekkel, a régebbi kiadványaik újbóli kereskedelmi forgalomba helyezésében érdekelt kiadókkal, valamint - nem utolsósorban - a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányzati szervekkel, így mindenekelőtt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával - tárulnak föl a részletek.

"Kedvünk szerint való, hogy a kezdeményezés megvalósítási szakasza nagyjából egybeesik az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló uniós irányelvnek (2012/28/EU) a magyar jogrendszerbe való átültetésével. Ennek éppúgy ez év október végéig kell befejeződnie, mint az ELDORADO megvalósításának. Már most látjuk, miként körvonalazódik - némileg a mi befolyásunkkal - a könyvtári tömeges digitalizálásnak kedvező jogi környezet."

A szolgáltatási rendszer komplexitása több tényezőre vezethető vissza. Adódik egyebek között a szolgáltatandó dokumentumok tipológiai sokszínűségéből: könyvek, cikkek, tanulmányok, kéziratok digitális másolatai csakúgy részei a szolgáltatásnak, mint hangoskönyvek vagy eredetileg digitálisan megjelent (born digital - eleve számítógépes módon létrejött) kiadványok. A szolgáltatott dokumentumkör a jogi és digitalizáltsági státusz alapján szintén igencsak összetettnek minősíthető: részei közkincsek, jogvédett dokumentumok, árva művek, illetve analóg, digitalizált vagy eredeti digitális dokumentumok. Használók ugyanakkor lehetnek magánszemélyek (megrendelők, olvasók, szerzői jogosultak) vagy jogi személyek (üzleti megrendelők, partnerkönyvtárak, szerzői jogosultak képviselői, piaci szereplők).

"Ha csak a megrendelői szempontot vesszük alapul, a szolgáltatás szerfölött széles körű - húzza alá az igazgató. - A jogosultaktól kapott engedélyektől, illetve a felhasználások jogszabályban rögzített lehetőségeitől függően terjedhet a (katalógusban történő vagy teljes szöveges) kereséstől az online olvasáson és digitális másolatkérésen át az értéknövelt szolgáltatásokig. Emellett könyvtári partnereinknek infrastruktúrát szolgáltatunk, hogy a digitalizálási tevékenységeikhez kapcsolódó munkafolyamataik vezérlését a rendszeren keresztül bonyolíthassák.

Ennek része a jogtisztázást támogató műszaki megoldás, amelynek köszönhetően lehetőségük nyílik a jogvédett digitális tartalmaik legális hozzáférhetővé tételére. A rendszer tervezésekor az egész könyvtárügyet nemzetközi szinten is érdeklő, égető kérdések kerültek terítékre, mint például az e-kiadványok könyvtári kölcsönzése vagy az elektronikus kötelespéldányként beszolgáltatott dokumentumok archiválása."

Az ELDORADO a hazai digitalizálási szándékok és munkák egy rendszerbe foglalására törekszik, egyaránt segíti a könyvtári rendszer emberi és anyagi forrásainak hatékony felhasználását, valamint a nemzeti kulturális örökség fennmaradását. Ahhoz, hogy ez az - olvasói igények kiszolgálására hangolt - rendszer határidőre elkészüljön, az érintettek szoros együttműködésére van szükség - szögezi le Dancs Szabolcs.