DIBIZ digitális magazin | Drótos László | 1. évfolyam 2. szám | 2015-07-08
http://dibiz.hu/a-konyvszeru-dolgok-sokaig-velunk-maradnak/

A könyvszerű dolgok sokáig velünk maradnak

Hogyan változik az írott szövegek világa a digitális közegben? Mi lesz a könyvvel, az olvasással, a könyvtárakkal? A Magyar Elektronikus Könyvtár egyik alapítójának írása a múltról, a jelenről és a jövőről.

Az internetes legendárium pontos naphoz köti az elektronikus könyv megszületését: 1971. július 4-én Michael Stern Hart egyetemi hallgató, a University of Illinois Xerox számítógépén begépelte a Függetlenségi Nyilatkozatot. Mivel a gép operátora - a levelezőrendszer összeomlásától tartva - eltanácsolta attól, hogy a mintegy 8 kilobájtnyi szöveget minden e-mail postafiókba elküldje, ezért csak a fájl letöltési címét tette közzé. Hart (aki később az elektronikus szövegek professzorává lett) ezzel nemcsak az e-könyvet találta fel, hanem a világ első, máig legismertebb e-könyvtárát is megalapította. Az önkéntesek munkájával gyarapodó Project Gutenberg (gutenberg.org) gyűjteménye jelenleg közel 50 ezer kötetből áll, és már magyar szekciója is van.

Bár kis tárigénye miatt a digitális szöveg tehát viszonylag korán megjelent, mindezek ellenére a papírkönyv még mindig jól tartja magát, és a nyomtatott lapok sem tűntek el (a szakfolyóiratokat kivéve). Ezt a jelenséget magyarázhatjuk úgy, hogy a hajlékony papírra nyomott betű túl jó találmány ahhoz, hogy könnyen feladja az emberiség. Ezért aztán még sokáig megmarad, annak ellenére, hogy évtizedek óta szinte minden szöveges kiadvány számítógépen, vagyis digitálisan születik.

De azt se felejtsük el, hogy a korábbi időszak szövegtermésének visszamenőleges digitalizálása jóval nagyobb és költségesebb munka, mint a hangok és képek esetében - amennyiben jó minőségű, újraszerkesztett elektronikus kiadásokat akarunk készíteni belőlük, nem pedig sima "fénymásolatokat" automatikus karakterfelismeréssel.

A tömeges szolgáltatást nagyon megnehezíti és megdrágítja a szerzői jogi szabályozás is, amely a hang- és mozgókép-felvételeknél használható átalánydíjas közös jogkezelés helyett egyedi szerződéskötéseket követel meg a szöveges műveknél, ami egyben a jogtulajdonosok - sokszor reménytelen - felkutatásának kötelezettségét is jelenti. (Ezen a lehetetlen helyzeten az EU-ban nemrég bevezetett "árva mű" szabályozás is csak enyhíteni tud, de igazi megoldást nem ad.)

Formátumok és bonyodalmak

A papírról digitálisra való áttérést a több tucatnyi szövegformátum is bonyolítja, amelyek az egyszerű TXT- és HTML-fájloktól kezdve, a különféle szöveg- és kiadványszerkesztő állományokon át, a speciális e-book verziókig terjednek. Bár mindegyiknek megvan a maga előnye, a laikusok számára hasznos volna egy olyan elterjedt szabvány, mint amilyen például a zenénél az MP3.

A kilencvenes és a kétezres években még olyan nagy cégek is belebuktak egy újabb "e-könyv forradalom" kirobbantásába, mint a Microsoft vagy a Sony. Végül az online könyvesboltként indult Amazon 2007-ben piacra dobott Kindle olvasóeszköze indította be azt a spirált, amit korábban a CD- és MP3-lejátszók megjelenése indukált a zenefogyasztásban: a Kindle-re volt annyi tartalom, ami miatt érdemes volt megvenni, és az e-könyv olvasásra átszokó tömegek miatt már érdemes lett minél több új tartalmat is előállítani, forgalmazni.

Lényegében bármilyen digitális eszközzel lehet könyveket olvasni, az asztali és laptop gépeken kívül mobiltelefonokkal, táblagépekkel, e-book készülékekkel, de akár digitális tévével is, vagy éppen okosszemüveggel is. Az e-olvasás módja és élménye természetesen más, mint a hagyományosé, bár egyes szoftverek még a lapozás hangját és a papír hajlását is utánozzák, ahogy annak idején az első automobilok a lovashintók alakját.

Hogy jobb vagy rosszabb-e gépről olvasni, az hitbéli kérdés, valójában az számít, hogy mit és milyen célból olvasunk. Mindenesetre rövidesen olvasókorba lép az a generáció, amelynek tagjai számára egyre furcsább lesz egy papírkönyv, amelyben nem lehet keresni, amelyből nehézkes kimásolni valamit és megosztani másokkal, és még felolvasni sem tudja magát. Olyan élményeket pedig csak a digitális közeg tud nyújtani, mint amilyen például a social reading, vagyis amikor a világban egyidőben olvassák többen ugyanazt a művet, és közben egy közös felületen kommentálják az egyes részeket.

Új technológia, új elosztási lánc

Az olvasás módján kívül a hagyományos könyvelőállítási és -forgalmazási lánc is jelentősen átalakult, például megjelent és tömegessé vált a self-publishing, ahol a szerző maga készíti el, terjeszti és reklámozza a könyvét, erre szakosodott szoftverek és szolgáltatások segítségével.

A változások a kultúra megőrző és közvetítő intézményeit is elérték, a könyvtáraknak is reagálniuk kellett a modern információhordozókra és az új fogyasztói szokásokra, igényekre. A különféle adatbázisok (például katalógusok, bibliográfiák, tartalomjegyzékek) építése mellett nagyjából a kilencvenes évek közepétől megindult a könyvtárakban található szöveges és egyéb dokumentumok digitalizálása is. A helyi erőforrásokkal folyó munkákba a 2000-es években azután olyan nagy játékosok is belekapcsolódtak, mint például a Google, amely a Google Books (books.google.com) projekt keretében milliós darabszámban digitalizálja az észak-amerikai és újabban már az európai nagykönyvtárak könyvállományát is.

A legtöbb könyvtár a saját állományának digitalizálásával vagy digitalizáltatásával kezdett el digitális gyűjteményt építeni. Ugyanakkor, mivel a papírkiadványokat meghaladó ütemben növekszik az eleve digitálisan születő és csak elektronikus formában terjesztett publikációk és dokumentumok száma, megkerülhetetlen feladat lett ezek gyűjtése, leírása, szolgáltatása és hosszú távú archiválása is.

A digitális megőrzés a formátumok sokfélesége és elavulása, a dokumentumok szétszórtsága, változékonysága és nagy száma, valamint a jogi tisztázatlanságok miatt azonban nem könnyű feladat. Az erre vállalkozó intézmények olyan megoldásokkal kísérleteznek, mint a virtuális könyvtárak (online forrásokra mutató rendszerezett linkgyűjtemények), a repozitóriumok (tudományos illetve oktatási célú publikációk és egyéb anyagok önkéntes beadáson alapuló gyűjtőhelyei), vagy mondjuk a webarchívumok (a nemzeti vagy akár a teljes webtér rendszeres, automatizált mentései).

Mivel a digitális világ nagyon komplex, tünékeny és sokszereplős terület, a tartalmak előállítói és szolgáltatói, az informatikai és internetes vállalkozások, a közgyűjtemények és más kulturális, tudományos szervezetek, valamint a jogalkotók összehangolt munkájára lenne szükség ahhoz, hogy a 20. század vége és a 21. század eleje ne egy újabb sötét középkor legyen az emberiség történetében, amelyből alig maradnak fenn írásos és egyéb típusú digitális dokumentumok.

Magyar digitórium

Hazánkban szinte az internet magyarországi megjelenésével egy időben, 1994-ben indult el az első és jelenleg is működő digitális archívum: a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu). A MEK elsősorban a monografikus, tehát könyvjellegű dokumentumok gyűjtését és megőrzését tűzte ki célul. Alapítói később két további különgyűjteményt is létrehoztak mellé: az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (epa.oszk.hu) az időszaki kiadványokat, vagyis a folyóiratokat, hetilapokat, hírleveleket stb. tartja nyilván és egy részüket archiválja is, míg a Digitális Képarchívum (dka.oszk.hu) a képi dokumentumok (például fotók, grafikák, térképek, sőt újabban már prezentációk) megőrzésével foglalkozik.

A MEK projekt civil kezdeményezésként, közösségi munkával jött létre, intézményi hátteret először az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programtól kapott, 1999-től pedig az Országos Széchényi Könyvtáron (oszk.hu) belül működik. A civil mozgalmat egy közhasznú egyesület fogja össze, amelyet a hazai internetszolgáltatók egyesülése is támogat.

A MEK az internet szellemiségének megfelelően nyitott és sokszínű. Mindenféle könyvszerű dokumentumtípus, műfaj és szakterület megtalálható benne: regények és verseskötetek, szak- és tankönyvek, doktori disszertációk és szakdolgozatok, lexikonok és szótárak, és még hangoskönyvek is. A legnépszerűbb a klasszikus szépirodalom, de természetesen a kortárs irodalomra, korszerű szakkönyvekre és kézikönyvekre, továbbá a divatos bestsellerekre is nagy igény lenne, ezeket viszont a szerzői jogok miatt inkább más helyeken érdemes keresni: ilyenek például a Digitális Irodalmi Akadémia (dia.pim.hu), a Digitális Tankönyvtár (tankonyvtar.hu), az Elektronikus Információszolgáltatás (eisz.hu), valamint a szaporodó hazai e-könyvesboltok.

A MEK egyaránt szolgáltat papírról digitalizált és digitálisan született műveket. Előbbieket a szépirodalom esetében valódi elektronikus könyvekké is átalakítják, utóbbiakat pedig jellemzően a szerzők/szerkesztők vagy a kiadók küldik be, továbbá az internetről is gyűjtik a magyar nyelvű vagy vonatkozású kiadványokat a könyvtárosok.

A milliós havi látogatásszámokat is elérő elektronikus könyvtárban fontos szempont az esélyegyenlőség. Ennek érdekében - ha lehetőség van rá - ugyanazt a könyvet többféle formátumban is szolgáltatja a MEK, a különböző felhasználói igényekre optimalizálva. A szépirodalom jó része a látássérültek számára géppel is felolvastatható a Világhalló oldalon (sounds.cibere.hu). A hozzáférést többféle alternatív felület könnyíti meg: a központi honlapon kívül van egyszerű akadálymentes (vmek.oszk.hu) és hordozható eszközökre optimalizált (m.mek.oszk.hu) is, de különféle letölthető alkalmazások közül is választhatunk (mek.oszk.hu/html/mobil.html). A nagy fájlokat akár anonim FTP kapcsolattal, vagy a hangoskönyvek esetében torrent technológiával is lementhetjük. Az üzembiztonságot és a gyorsabb elérést hazai és határon túli tükörszerverek (pl. mek.niif.hu), illetve proxy-k segítik.

Mivel a könyvtár a katalógustól lesz több egy sima gyűjteménynél, a MEK-EPA-DKA esetében a dokumentumok gyűjtése, szerkesztése, szolgáltatási formátumokra való alakítása mellett a leíró információk, szaknyelven a "metaadatok" előállítása is sok munkát jelent. Egy-egy tételhez száznál is többféle adat kapcsolódhat, az alapinformációk (szerző, cím, témakör, kiadási adatok) mellett a könyvek esetében például ismertető szöveg, tartalomjegyzék, hasonló témájú egyéb művek és weboldalak linkjei… Ezek a metaadatok gyűjteményenként külön (pl. mek.oszk.hu/katalog) vagy együtt is kereshetők (mek.oszk.hu/kozoskereso), továbbá bekerülnek magukba a dokumentumokba illetve azok weboldalába, és le is tölthetők különféle formátumokban (mek.oszk.hu/html/export.html). Az exportált adatoknak köszönhetően a MEK digitális könyvei az olyan nagy országos és nemzetközi adatbázisokban is megtalálhatók, mint a MOKKA (mokka.hu), a nemrég indult ELDORADO (eldorado.oszk.hu), vagy az Europaena (europeana.eu).

Közhelyes megállapítás, hogy a könyv most a kézisajtó feltalálásához hasonló hatású átalakuláson megy át. Hogy a mai Gutenbergek milyen irányba viszik tovább kultúránknak ezt az évezredes elemét, és az újabb és újabb digitális eszközök milyen hatással lesznek az olvasásra, az megjósolhatatlan. Az viszont igen valószínű, hogy a könyv(szerű dolgok) és a könyvtár(szerű intézmények) még sokáig velünk maradnak, mert olyan rendszerezett hozzáférést nyújtanak az emberi gondolatokhoz, amire mindig lesz igény.