Ez az oldal a Hungarológiai Alapkönyvtár c. könyvjegyzék digitalizálási projektjének honlapja. A mintegy 3.800, többségében nagy terjedelmű kiadvány elektronikus változatának elkészítése az eddigi legnagyobb magyar szöveg-digitalizálási vállalkozás. A programot az Országos Széchényi Könyvtár koordinálja, a művek nagy részét a Magyar Elektronikus Könyvtár fogja szolgáltatni. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásának köszönhetően a munka 2004 januárjában megkezdődött, a honlapon folyamatosan nyomon lehet követni a digitalizálásra váró és a már elkészült elektronikus könyvek listáit. Az első ütemben főként az egyes tudományterületek alapvető kézikönyvei kerülnek fel az Internetre.

Monok István főigazgató Országos Széchényi Könyvtár	2004. február	Moldován István osztályvezető OSZK MEK Osztály

Hírek:

• 2006. február 17. - Az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) jelentős támogatást adott tartalomfejlesztésre a MEK Egyesületnek a MEK állományának bővítésére 2005. őszén. A támogatásnak köszönhetően sikerült folytatni a Hungarológiai Alapkönyvtár listájának digitalizálását is. A támogatás felhasználásáról készült részletes beszámoló tartalmazza az Alapkönyvtárból a MEK állományába bekerült újabb művek listáját is.

• 2004. június 15. - Döntés született Demeter Tibor: Bibliographica Hungarica című művének digitalizálásáról.
  • Demeter Tibor feleségével együtt évtizedeken keresztül gyűjtötte a magyar írók külföldön bármely nyelven megjelent műveinek adatait. Az 1800-tól 1945-ig terjedő alap-gyűjtése mintegy 36000-38000 adatot tartalmaz. Az összeállítás megjelentetésére nem akadt kiadó, így sokszorosítva, 1957-58-ban jelent meg a Bibliographia Hungarica, Magyar szépirodalom idegen nyelven címmel 11 kötetben. Az alapbibliográfiát rendszeresen kiegészítette, a pótlások gépiratos példányai (1978-ig bezárólag!) az OSZK-ban találhatók. Az eredetileg nemzeti nyelven megjelent művek idegen nyelvű kiadásainak regisztrálását általában szépirodali művekre szokták korlátozni. A hazai könyvészeti munkák közül e műfajban ez a legjelentősebb vállalkozás.
  • A Bibliographia Hungarica az 1800 után kiadott szépirodalmi alkotások, regények, elbeszélések, versek stb. bármilyen nyelven megjelent fordításainak (első sorban az OSZK állományára támaszkodva) bibliográfiai adatait közli. Gyűjtéséből nyomtatásban csak részletek jelentek meg.
  • A mű terjedelme kb. 13000 gépiratos oldal. Technikailag igen érdekes feladat a rendkívül sokféle nyelvet és írásjelet tartalmazó (az európai nyelveken kívül kínai, japán, héber, mongol, arab, cyrill stb.) szöveg internetes megjelenítése és kereshető, továbbfejleszthető adatbázissá alakítása.

• 2004. június 2-15. - A Magyar Elektronikus Könyvtárban már olvashatók a következő művek:
  • KERESZT ÉS FÉLHOLD - A TÖRÖK KOR MAGYARORSZÁGON (1526-1699) - (Encyclopaedia Humana Hungarica 05.)
  • KÉTFEJŰ SAS - A HABSBURG-URALOM MAGYARORSZÁGON (1699-1790) - (Encyclopaedia Humana Hungarica 06.)
  • HAZA ÉS HALADÁS - A REFORMKORTÓL A KIEGYEZÉSIG (1790-1867) - (Encyclopaedia Humana Hungarica 07.)
  • KETTŐS KÖTŐDÉS - AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA (1867-1918) - (Encyclopaedia Humana Hungarica 08.)
  • A DUNÁNÁL - MAGYAROK A 20. SZÁZADBAN (1918-2000) - Encyclopaedia (Humana Hungarica 09.)

• 2004. május 24. - Elkészültek a belső navigációt tartalmazó dokumentumok első kisérletei (Bibó István művei, Magyar Néprajz III.)

• 2004. május 17. Szakértői csoport foglalkozik az egységes formai megjelenítéssel és a dokumentumok belső navigációjával a TEI-XSLT rendszer alapján

• 2004. május 3. - Megnyílt a Hungarológiai Alapkönyvtár 1 ütemének adatlapja, amelyen nyomon kísérhetjük a digitalizálás helyzetét és bepillanthatunk a digitális szövegek nem végleges változataiba

• 2004. április. - Elkészültek az első digitalizált szövegek

• 2004. január-március. - A jogi és technikai egyeztetések után elindult a digitalizálási munka. 2004. febr. 10. Megnyílt a program új honlapja, ahol folyamatosan lehet tájékozódni a digitalizálási munkálatokról és az elkészült elektronikus kiadványokról.

A Hungarológiai Alapkönyvtár ismertetése:

A hungarológia, vagy másként magyarságtudomány, a magyar népre, etnikumára, történetére, nyelvére, kontrasztív nyelvészeti kutatásaira, kultúrájára irányuló, a nemzeti civilizáció múltbeli és jelenlegi kultúrájával, az emberiség egyetemes civilizációjában elfoglalt helyével és szerepével összefüggő interdiszciplináris kutatások összessége.

S mint ilyen, figyelmét elsősorban a felsorolt tudományterületek mellett a történettudományra, a nyelv- és irodalomtudományra, magára a szépirodalomra, a művelődéstörténetre, a néprajzkutatás eredményeire fordítja, miközben nem mellőzi a földrajztudományt sem.

A világ hungarológusainak tudományos szervezete Klaniczay Tibor kezdeményezésére születetett meg 1977-ben, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság budapesti székhelyű intézmény, tagságát 35 ország hungarológusai adják, számuk mára már meghaladta az ezer főt.

Régi célkitűzése a társaságnak a világon bárhol dolgozó hungarológus szakemberek munkáját segíteni, a téma iránt érdeklődőknek megmutatni itthon és külföldön egyaránt a hungarológiai kutatások eredményét, s hozzáférhetővé tenni mindazt, amit e komplex tudományterület eddig elért.

Különös jelentőséggel bírhat e téma megismertetése napjainkban, amikor az Európai Unió tagsága előtt áll országunk. Várhatóan megnövekszik kultúránk iránt az érdeklődés, múltunk és történetiségünk jellemző eseményei, civilizációs változásaink valószínű széles körű kíváncsiságot ébresztenek Európa kis és nagy országaiban, de Európán túl is. Egyetemek, főiskolák tanszékeinek oktatói és hallgatói szerte a világban, a magyar intézetek, Collegium Hungaricumok látogatói, a könyvtári gyűjtemények használói számára hozzáférhetővé tenni mindazt, amit a hungarológia nyújtani tud a nemzetközi tudományosságnak, alapvető hazai feladat.

Célunk tehát minél szélesebb körben hozzáférhetővé tenni a hungarológiai kutatások eredményét, elősegíteni a magyarországi és külföldi műhelyek információcseréjét.

Az első komoly kezdeményezést a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiadásában Budapesten 1986-ban megjelent Hungarológiai Alapkönyvtár c. könyvjegyzék jelentette. Ez a bibliográfiai összeállítás - a kiadás idejének megfelelően - a lehető legszélesebb körben mutatta be a hungarológia szakirodalmát.

Ezt követte 1993-ban az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja által összeállított kézikönyvtári jegyzék. Ez utóbbi szigorúan csak a kézikönyvekre összpontosította figyelmét, ugyanakkor további tudományterületekre is kitekintett. Ennek következtében elődjénél szerényebb és szikárabb. Most készül egy újabb kiegészítés, ez is csupán a kézikönyvjellegű művekre koncentrál, összeállítója Könyvtártudományi és Módszertani Központ jogutódja a Könyvtári Intézet. E bibliográfiai összeállítások csupán csak azt célozták meg, hogy segítséget nyújtsanak a szükséges művek beszerzéséhez.

Az információtechnológia alkalmazása mára lehetővé teszi, hogy maguk az eredeti művek távhozzáféréssel is elérhetők legyenek.

Az Országos Széchényi Könyvtárban működő Magyar Elektronikus Könyvtár az 1986-os és 1993-as könyvjegyzék, illetve a 2003-as kiegészítés anyagát teszi elérhetővé az Interneten. Ezekből a listákból - felkért szakemberek illetve a HUNGALAP levelezőcsoportban véleményt nyilvánítók segítségével - került kiválasztásra az a kb. 3.800 kötet (több mint 2 millió oldal), melyekből digitális változat készül.

A Hungarológiai Alapkönyvtár listái:

• A könyvjegyzék 1985-ig
• A könyvjegyzék 1986-tól 1993-ig
• A könyvjegyzék 1994-től 2002-ig