Amikor felfelé haladva stéget kerülünk ki, ne vágjunk rögtön vissza a parthoz, ha elhagytuk, mert rávihet a víz. Másfelől ne feledjük, hogy limányban (l. előbb) felfelé folyik a víz (pl. a leányfalusi hajóállomásnál [15,5 fkm]), itt tehát már jóval a stég előtt menjünk beljebb.
Lefelé lehetőleg a hajózóútban haladjunk, főleg ismeretlen vízen (természetesen állandóan figyelve előre-hátra, hogy nem jön-e hajó). Ahol egy tolóhajó elfért, ott talán mi sem futunk zátonyra.
Ha letérünk a hajózóútról, legyünk nagyon óvatosak. (Mit mond a pilótának a mamája bevetés előtt? "Alacsonyan repülj, kisfiam, és lassan!") Gátakon bukhat akkorát a víz, hogy felborul a csónak, és az áramlás a fenék felé nyomja a hajótöröttet. Vízen a behajtani tilos tábla piros-fehér-piros (mint az osztrák zászló), német nyelvterületen néhol csak "Durchfahrt verboten", ezeket vegyük komolyan.
Folyóvízben a víz alatti akadályok elárulják magukat egy örvénnyel, fodrozódással, amely a parthoz képest áll. A gáton bukó víz zuhogását pedig lehet hallani is.
{Ha az ember (mert ember) nekimegy egy kőgátnak, igen körültekintően szálljon ki, mert a gát előtt és után mély a víz, és mindenféle törmelék is lehet a mederben. (*Godly*)}
{A Duna dél-magyarországi szakaszán az áramlás gyorsítása miatt számtalan kőgátat (sarkantyút) építettek. Ez tkp. egy oldalról a folyásirányra merőlegesen benyúló kőszórás, ami összeszűkíti a keresztmetszetet. A gát közelében az áramlás igen csúnya, ennek következményeiről később.
Az áramlás valahogy így néz ki:
| v v V V v, >, <, ^: folyásirány
| v |, \, -, /: partvonal
| v < < < V V @: örvény
| v> ^ *: víz alatti kiálló kövek
\ >v> v> ^ v V VV V x: homokzátony, homokpad
------------------\* @VV
K Ő G Á T |* V@V > V
------------------/* @V V
/ > > v> v> @VV@ V >
| ^ @ V
| ^ x x @ @ V V>
| ^ @ V
| x ^< < < v V
Két dolog talán rögtön látszik: Az egyik, hogy a kőgát szélétől kezdve elég szép örvények bírnak lenni. Ezekre érdemes komolyan figyelni, mert még a haladó, telepakolt csónakot is képesek elfordítani. Nem az a kifejezett fürdőhely.
A másik az, hogy a kőgát szélénél igen erős az áramlás (már szinte vadvíz), hiszen végül is ezért építették. Lefelé ez nem okoz gondot, hiszen nem part mellett megyünk, felfelé azonban némi rutin szükséges a kikerüléshez, ha nem szeretünk a Duna közepén felfelé evezni (habár ha valaki body-buildingezni akar...).
Keelboat-tal még nem mentem át kőgáton, de biztos az is érdekes. A kajak sem túl lassú, azzal is elég egyszerűen megoldható az átkelés. Az igazi gond a megpakolt túrakenukkal szokott lenni, mert azoknak nincs elég lendületük az átugráshoz.
Az áramlás a kőgát közvetlen közelében hirtelen lecsökken, így ott a legkönnyebb átvágni. Ehhez a manőverhez nagy figyelem, és némi gyakorlat szükséges, mert:
Jótanácsok: Ez egy olyan hely, ahol jó, ha mindenki teljes erőből evez. Ha a csónak sebessége kicsi, akkor sokáig kell nagy sodrással szemben evezni, ez pedig fárasztó. Fontosabb, hogy lendület nélküli csónakot kormányozni is nehezebb. A kormányzás fontosságát meg már említettem. - Ha a csónak fara már legalább egy-két méterrel a kőgát fölött van, a kormányos hirtelen kifordíthatja a kenut a part felé, kb. 45 fokos szögben (a limányszerűségbe). Ezzel a gályarabokat kíméli, mert kihozza a csónakot a fősodrásból. Arra persze neki kell figyelnie, nehogy visszacsorogjanak a kövekre.
Érdemes tudni, hogy az áramlás sebessége keresztmetszetben valahogy így néz ki:
---------------\
K Ő G Á T |vVVVVVVVVVVVV V V V
| VVVVVV
|
Azaz ha valaki nem érzi magát elég gyakorlottnak, inkább nagyobb ívben kerüljön, mert úgy hamarabb feljut. Az örvények és a hullámok megmutatják, meddig tart a kikerülendő zavart víz.
Volt olyan is, hogy azért kellett a Duna közepén izmosítanunk, mert a gáthoz közeli, kisebb sodrású részbe egy pecás áztatta damilját... Elég bunkó dolog. (*Döme*)}
Fürdőzőkkel főleg part mellett haladva találkozhatunk. Kerüljük ki őket nagy ívben. A visszacsúsztatott keelboat-lapáttal például kényelmesen agyon lehet ütni valakit. Ezek az öngyilkosjelöltek szeretnek az utolsó pillanatban felbukkanni a víz alól, tehát a fürdőhelyeken csak célforgalmilag evezzünk (pl. ott a táborhely, a csónakház stb.).
Figyeljünk egymásra: ha egy másik csónak (nem csak az ismerősöké) szemmel láthatólag neki akar menni valaminek, ordítsunk neki (mexólítással), pl. "Vigyázz, keelboat, bója!". A bajba került vízijárműnek azonnal segítségére kell sietni. (Lásd még: Elsősegélynyújtás, mentés.)
