Reggel kivételesen nem siettünk. Úgy látszik, Kornélnak is nagyon tetszett a hely. (Ja.) Az égbolt kissé borult, de lényegesen tisztább, mint az előző napokon. Arrafelé sok turista-hajó járt. Mindegyikről fényképeztek és videóztak minket. (Mert csak messziről látták Anikót.) A hajók óriási hullámokat csaptak. Jó vizes lettem. Mármint amikor már hajóztunk.
Reggel megettük a maradék vacsorát. Kornél már a hallatára is rosszul lett.
Összepakoltunk és indulás (1/2 11-kor).
Mint már mondtam, jó vizes lettem a hajók hullámaitól. "Hullámcsendben" megreggeliztünk. Müzli, corn flakes, szalámis kenyér, forralt bor (ami estéről maradt).
Nagyon szép helyeken jár a Duna. Sziklák, hegyek között. A víz viszont nagyon magas, az éjszaka is kb. 30 cm-t emelkedett. Előző éjszaka meg vagy fél métert. Az utak egy részét is ellepte a víz. (Szegény biciklistáknak is kiült a döbbenet az orcájukra, amikor a bicikliút eltűnt a víz alatt. Minket ehhez hasonló kellemetlen meglepetés csak akkor érhetne, ha kiszáradna a Duna.)
Útközben találkoztunk egy magyar uszállyal. Jó volt magyar szót hallani.
Iszonyatos tempóban haladunk. Még csak 2 óra, és 10 óta már 23 km-t haladtunk, pedig én nem is eveztem. (Bár nem tudom, mennyit segített volna.)
Kétszer csúszdáztunk. Szenzációs. Zsilip helyett találták ki a kicsi hajóval érkezőknek. Sikoltottam is. Őrült jó. Mindkétszer leesett a zászlónk. Egyszer előtte, egyszer utána akadt bele vmibe. De sikerült visszatenni.
aug. 3. 2401,8 fkm. Csúszda |  |
Már napok óta hátszelünk van. Bár természetesen nem olyan erős, mint amikor szembe fújt. Így hát muszáj evezni.
Regensburgba 1/2 4 körül értünk.
Eddigre a nadrágom szépen (?) elszakadt. Ilyen szakadtan mentem be a városba. A fiúk szégyenkeztek miattam.
Egy nagy áruházban vettünk kenyeret, sört és egy csomó csokit. A Milka csak 99 Pf. volt.
Ettünk csokit. Útközben eleredt az eső, így bementünk egy híd alá.
Elállt. Találtunk egy újabb magyar hajót. Azt mondták, 3 méterrel kell még lejjebb mennie a víznek, hogy elférjenek a passaui híd alatt. Ezt a hidat minden hajós nagyon szeretheti...
Tovább eveztünk, de a fellegek nem kegyelmeztek (mek-mek), így eláztunk - volna, ha nem vesszük fel az esőkabátot. Kis napsütés.
A Walhallánál kerestünk táborhelyet. Szemben vele (2369,1 fkm., jobb part). Lefényképeztük.
Találtam egy ilyet:
#include <négylevelű_lóhere>
De nem hozott szerencsét, mert megint eleredt az eső. Most eláztam, mert nem volt nálam esőkabát, és közben elcsavarogtam körülnézni.
Ez is nagyon jó hely.
Grízestésztát főztünk. Előtte pedig számlevest, sőt csaknem számfőzeléket.
Túl sok volt ma is a kaja. Maradt egy csomó tészta.
Ettünk még ananásszal teli vaníliapudingot. Csaszi csinálta. Finom volt.
Sör.
Este még fociztunk egy kicsit. Jó volt ökörködni.
Fogmosás után jöttünk be a sátorba. (Mert egyébként a sátorban szoktunk fogat mosni.) Már sötét van. Most mondják a fiúk, hogy csillagokat látnak. Az égen.
"De jó levegő van kint!" - mondta Csaszi.
"De jól néz ki a túlpart!"- mondta Kornél.
Szóval ilyen ez a hely. Most már én is megnézem. Tényleg szép.
"Tök jóóó!" - mondta Anikó.
"Pusztai, ne nyaljál!" - mondtam erre én.
Kornél gitározik. Én pedig ma este közkívánatra furulyáztam. Azt hiszem, csalódott a közönség. Nem baj. Majd megszokják.
Mára ennyit. Valóban jó a levegő.
