10)

Kék csillaggal jelölte Arany a publikálásra átadott verseket. Tengeri-hántás *)

Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
   Körülállja egynehány fa,
   Tovanyúlik rémes árnya;
   S körül űli a tanyáknak
   Szép legénye, szép leánya.

"Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
Nem is illik összebúva susogni.
   Ki először piros csőt lel,
   Lakodalma lesz az ősszel.
   -- Tegyetek rá! hadd lobogjon:
   Te gyerek, gondolj a tűzzel.

-- Dalos Eszti szép leány volt, de árva.
Fiatal még a mezei munkára;
   Sanyarú volt beleszokni:
   Napon égni, pirosodni,
   -- Hüvös éj lesz, fogas a szél! --
   Derekának hajladozni.

Deli karcsú derekában a salló,
Puha lábán nem teve kárt a talló;
   Mint a búza, piros, teljes,
   Kerek arca, maga mellyes,
   -- Teli a hold, most buvik fel --
   Az egész lyány ugyan helyes.

Tuba Ferkó juhot őriz a tájon:
Juha mételyt legel a rossz lapályon,
   Maga oly bús... mi nem éri?
   Furulyája mindig sí-rí,
   -- Aha! rókát hajt a Bodré --
   Dalos Esztert úgy kiséri.

------------------------
*) Kukorica-fosztás.


Dalos Eszti -- a mezőre kiment ő,
Aratókkal puha fűvön pihent ő;
   De ha álom ért reájok,
   Odahagyta kis tanyájok'
   -- Töri a vadkan az "irtást" --
   Ne tegyétek, ti leányok!

Szederinda gyolcs ruháját szakasztja,
Tövis, talló piros vérit fakasztja;
   Hova jár, mint kósza lélek,
   Ha alusznak más cselédek?...
   -- Soha, mennyi csillag hull ma! --
   Ti, leányok, ne tegyétek.

Tuba Ferkó a legelőt megúnta,
Tovahajtott, furulyáját se fútta;
   Dalos Eszter nem kiséri,
   Maga halvány, dala sí-rí:
   -- Nagy a harmat, esik egyre --
   Csak az isten tudja, mér' rí.

Szomorún jár, tébolyog a mezőben,
Nem is áll jól semmi dolog kezében;
   Éje hosszú, napja bágyadt,
   Szive sóhajt -- csak egy vágyat:
   -- De suhogjon az a munka! --
   Te, halál, vess puha ágyat.

Ködös őszre vált az idő azonban,
Törik is már a tengerit Adonyban; *)
   Dalos Eszter csak nem jött ki:
   Temetőbe költözött ki;
   -- Az a Lombár nagy harangja! --
   Ne gyalázza érte senki.

Tuba Ferkó hazakerűlt sokára,
Dalos Esztit hallja szegényt, hogy jára;
   Ki-kimén a temetőbe

------------------------
*) Egyik ily szerű helyre sincs különös célzás.

Az oldal fotója a Kapcsos könyvből